státusz és szerep

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAlapvizsgastátusz és szerep

Státusz és Szerep Ralph Linton

Státusz – „egy adott mintában található pozíció”. Mivel a mintában rengeteg státusz található ezért az egyén több státusszal is rendelkezhet.
Az egyén státusza = az általa betöltött státustok összessége
Státusz = egyénnel
= jogokkal kötelezettségekkel, amelyek az egyén közvetítésével nyernek értelmet

Szerep – „A státusz dinamikus vonatkozása” Ebben az esetben az egyén a státuszt alkotó jogait gyakorolja, szerepet játszik.
A státusz és a szerep elválaszthatatlanok.

Minden egyén a mintáknak megfelelQen sok szereppel rendelkezik. Az egyén számára a státusz és a szerep attitqdöket és viselkedési mintákat jelent, amiket fel kell vállalnia, ha részt kíván venni a társadalom mqködésében.
Létezik egy viszonyrendszer, és csak ebben a rendszerben nyer értelemet és jelentQséget a státusz. Mindenki, aki részt vesz ebben a mintában annak csak a saját státuszából adódó szerepével, kell tisztában lennie, és ha mindenki tisztában van ezzel, akkor minden gördülékenyen megy. Az egyént már a születésekor szembesítik ezzel. A szerepek tökéletes elsajátításához több kell mint tanulás.

Státuszok típusai

Elért: speciális adottságot igényelnek, versengés és tanulás eredményeként. Vagyis egyéni teljesítmény ráfordítással érhetQek el.
Vannak olyanok, amiknek a betöltéséhez speciális adottságokat követelnek meg. (pl. az USA elnöke a XX. elején nem igazán lehetet volna szinesbörq)

A társadalmi rendszerek az átlagos egyénre építenek. A speciális képességgel rendelkezQk elQnyt jelentenek, de nem szükségszerqek a társ. mqködéséhez. Ha speciálisokra lenne szükség, akkor sok szerep betöltetlen maradna. Ha a kultúrában, a külsQ környezetben változás áll be akkor kell felhasználni ezeket a képességeket.
Társadalmi változások során az elérhetQ státuszok bQsége jelentkezik, amint viszont stabilizálódik a rendszer, egyre kevésbé van szükség az egyéni specialitásokra. A rendezett társ.-t a tulajdonított státusz teszi jellemzQvé, ami miatt az egyre inkább merevvé válik.
(ez azonban nem biztos, hogy az egyén boldogtalanságához vezet, egy behatárolt verseny környezet kevesebb csalodotságra ad okot)

Tulajdonított: Az egyén nem a saját képességei miatt jut hozzá, ezeket már a születésekor is birtokolhatja.

Nem, Kor, Családi kapcsolat, Kaszt/Osztály
Ezekhez ugyanúgy szerepek tartoznak, amik társadalmanként, kultúránként, koronként különbözQ lehet.
(pl.: társ. Eszményi nQ: - angyal az Eu kultúrában
leleményes kínzó
kor. NQ - gyenge, ájulásra hajlamos (régen)
öntudatos, makacs (ma)

Nem (Férfi / NQ)
Munka terén ki mit végez, a munka típusa (könnyq-nehéz)
Ezek mind kulturális sajátosságok. (Kultúránként változó)
Az új mesterségeknél, még létezik egy bizonytalan idQszak, hamarosan azonban kialakul, hogy kinek a hatáskörébe fog tartozni az adott foglalkozás.
(Madagaszkár  fazekasság esetében a férfiak nem akarnak a nQkkel versenyezni)

Kor (gyermek/felnött/öreg ~halott)
Ezek megállapítás a biológiáin túl más szempontok alapján is zajlik.
A gyermekbQl, pl. nem akkor lesz férfi, amikor biológiailag eléri az adott kort. Hanem amikor az adott társ. is annak ismeri el. Egy szertartáson kell átesnie, ami alapján az adott közösség elismeri öt. Vagyis inkább egy olyan egyént neveznek férfinak, aki eltudja látni mindazokat a szellemi és fizikai kötelességeket, amiket elvárnak tQle.
FelnQttnek lenni a legkedvezQbb státusz, az egyén erQs, szabad, önálló, büszke, és mozgalmasan telik az élete. Míg az
Öregség egy végsQ kiszolgáltatott állapotot takar, esetleg a tanácsot kérnek az egyéntQl. Azonban az öregek nehezen fogadták el ezt az állapotot, hisz ez egy visszavonulással ér fel (gyávaság), a fiatalokra irigykedve, féltékenyen tekintenek (komancsoknál az öregek gonoszak)
A halottak terén sok társadalom „kizárja maguk közül”, azonban máshol csak egy jogilag változó státusz. Ahol a halottakat hasonló tisztelet illeti meg mint az élQket. A halottak az élQket segíthetik, aminek során akár egy kultusz is kialakulhat egy halott körül.

Családi kapcsolat
Ide tartozik a testvéri, családi viszony, ami lehet szoros, de van, ahol kimondottan elkerülQ a kapcsolat.
- Rokonsági kapcsolatok fontossága  milyen mély a kapcsolat (meddig vezetik vissza a rokonsági szálakat)
- rokoni ág (milyen ágon vezetik vissza)
- Házassági viszony
- vérségi köteléket hozz létre.
bizonyos rokonok nem házasodhatnak össze, de akár az is elQfordulhat, hogy megszabják, ki honnan házasodhat.
Incentus jelentQsége egyetemes, minden társadalom rendelkezik valamilyen erre vonatkozó szabályrendszerrel.
Fivér nQvér házassága, mint státusz átörökítési eszköz jeleneik meg.
Valahol viszont olyan kis létszámú az adott közösség, hogy elkerülhetetlen az egymás között házasság.

Kaszt/osztály
Társadalmon belüli kategorizáció. Ez inkább kiegészíti a kort, a nemet&
Egy erQs osztály rendszernél minden osztály külön társadalommá válik. Minden osztálynak megvannak a maga kötelezettségei (elQnyei-hátrányai). A státuszok más-más szerepet kívánnak. (A nemes  védelmez, irányit
A paraszt  élelmez
A (városi) polgár  kereskedik, elQállít)

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1eloadas 2011 6. gyakorlat aggregált kínálat algebra altér ambrus judit arc baudelaire biotermék cad rajz csoport éptöri 2 evolúció fazekas gábor filozófiai antropológia forgó mozgás földalatti tartály függvény gazdföci gazdpol halál hallgatoi anyag hidraulika ii. jogi kamatláb képek kötődés lakoma légzés lengéstan médiaismeretek miskolci egyetem montázs munkássága művelődéstörténet oktatói kiadott anyag programozás szervezeti szivattyú természetvédelmi biológia tételsor töri turizmus szak tűzjelző vázlat vízlágyítás vizuális antropológia alapfogalmai white