Alkotmányjog I.-II.

Országok listájaHungaryBudapesti Corvinus EgyetemKözigazgatás-tudományi KarIgazgatásszervezőAlkotmányjogAlkotmányjog I.-II.

MAGYAR
ALKOTMÁNYJOG
I-II.

Tartalomjegyzék
 TOC \o "1-3" \h \z \u 1. Jog, közjog, alkotmányjog. Az alkotmányjog forrásai  PAGEREF _Toc134266675 \h 4
 HYPERLINK \l "_Toc134266676" 2. Alkotmány  PAGEREF _Toc134266676 \h 7
 HYPERLINK \l "_Toc134266677" 3. Alkotmányjog-tudomány és alkotmányjogi felsQoktatás  PAGEREF _Toc134266677 \h 9
 HYPERLINK \l "_Toc134266678" 4. A külföldi polgári alkotmányfejlQdés fQ irányai  PAGEREF _Toc134266678 \h 10
 HYPERLINK \l "_Toc134266679" 5. A szocialista alkotmányfejlQdés fQ szakaszai  PAGEREF _Toc134266679 \h 13
 HYPERLINK \l "_Toc134266680" 6. A magyar alkotmányfejlQdés az 1949. évi Alkotmány elfogadásáig  PAGEREF _Toc134266680 \h 15
 HYPERLINK \l "_Toc134266681" 7. Az 1949. évi Alkotmány és az Alkotmány késQbbi módosításai  PAGEREF _Toc134266681 \h 17
 HYPERLINK \l "_Toc134266682" 8. Szuverenitás és népszuverenitás. Közvetlen és képviseleti demokrácia  PAGEREF _Toc134266682 \h 20
 HYPERLINK \l "_Toc134266683" 9. A pártok és más társadalmi tényezQk szerepe az állami akarat kialakításának folyamatában  PAGEREF _Toc134266683 \h 23
 HYPERLINK \l "_Toc134266684" 10. A gazdasági rendszer alkotmányos alapjai.  PAGEREF _Toc134266684 \h 25
 HYPERLINK \l "_Toc134266685" 11. Az állami feladatok és állami szervtípusok megkülönböztetése (elválasztása)  PAGEREF _Toc134266685 \h 28
 HYPERLINK \l "_Toc134266686" 12. Az államszervezet, állami-területi beosztás és államszerkezet összefüggése  PAGEREF _Toc134266686 \h 31
 HYPERLINK \l "_Toc134266687" 13. Kormányformák  PAGEREF _Toc134266687 \h 33
 HYPERLINK \l "_Toc134266688" 14. Az államhatalom gyakorlásának alapvetQ mqködési elve: az államhatalom gyakorlásának alkotmányossága és törvényessége  PAGEREF _Toc134266688 \h 34
 HYPERLINK \l "_Toc134266689" 15. A jogforrások fogalma, fQ típusai. A törvényi szintq jogszabályok  PAGEREF _Toc134266689 \h 35
 HYPERLINK \l "_Toc134266690" 16. A központi és helyi rendeletalkotás. A nemzetközi szerzQdések transzformálása a belsQ jogba  PAGEREF _Toc134266690 \h 37
 HYPERLINK \l "_Toc134266691" 17. A jogszabályok hierarchiája, kihirdetése, utánközlése, érvényessége és idQbeli hatálya  PAGEREF _Toc134266691 \h 40
 HYPERLINK \l "_Toc134266692" 18. Az állami irányítás (nem jogszabályi formában kiadott) normatív jogi eszközei  PAGEREF _Toc134266692 \h 43
 HYPERLINK \l "_Toc134266693" 19. Szokásjog. A LegfelsQbb Bíróság jogegységi határozatai és a jogalkalmazói esetjog (precedensjog)  PAGEREF _Toc134266693 \h 44
 HYPERLINK \l "_Toc134266694" 20. A magyar állampolgársági jog fejlQdése. Az állampolgársági jogviszony tartalma  PAGEREF _Toc134266694 \h 45
 HYPERLINK \l "_Toc134266695" 21. Az állampolgársági jogviszony keletkezése  PAGEREF _Toc134266695 \h 48
 HYPERLINK \l "_Toc134266696" 22. Az állampolgársági jogviszony megszqnése  PAGEREF _Toc134266696 \h 50
 HYPERLINK \l "_Toc134266697" 23. A kettQs (többes állampolgárság és a hontalanság. Eljárás állampolgársági ügyekben  PAGEREF _Toc134266697 \h 51
 HYPERLINK \l "_Toc134266699" 1. AlapvetQ jogok biztosításának elméleti és történeti alapjai  PAGEREF _Toc134266699 \h 53
 HYPERLINK \l "_Toc134266700" 2. Az alapvetQ jogok szabályozásának, csoportosításának és garanciáinak általános kérdései  PAGEREF _Toc134266700 \h 57
 HYPERLINK \l "_Toc134266701" 3. Egyenjogúság, státusjogok  PAGEREF _Toc134266701 \h 59
 HYPERLINK \l "_Toc134266702" 4. AlapvetQ személyi jogok és szabadásgjogok  PAGEREF _Toc134266702 \h 62
 HYPERLINK \l "_Toc134266703" 5. AlapvetQ politikai jogok és szabadságjogok  PAGEREF _Toc134266703 \h 65
 HYPERLINK \l "_Toc134266704" 6. Gazdasági  szociális  kulturális jogok, 3. generációs jogok. AlapvetQ kötelességek  PAGEREF _Toc134266704 \h 67
 HYPERLINK \l "_Toc134266705" 7. Az országgyqlési választójog alapelvei és a választási rendszer  PAGEREF _Toc134266705 \h 70
 HYPERLINK \l "_Toc134266706" 8. Országgyqlési választási eljárás: a választók nyilvántartása, jelölés, választási kampány, választási szervek  PAGEREF _Toc134266706 \h 75
 HYPERLINK \l "_Toc134266707" 9. Országgyqlési választási eljárás: szavazókörök, szavazás, a választás eredményének megállapítása, idQközi választás, jogorvoslatok (választási bíráskodás )  PAGEREF _Toc134266707 \h 79
 HYPERLINK \l "_Toc134266708" 10. Az országgyqlés feladatai, hatásköre, megalakulása és megbízatásának idQtartama  PAGEREF _Toc134266708 \h 83
 HYPERLINK \l "_Toc134266709" 11. Az országgyqlés belsQ szervezete, apparátusa. A képviselQk jogállása  PAGEREF _Toc134266709 \h 86
 HYPERLINK \l "_Toc134266710" 12. Az országgyqlés ülésszakai, ülései, tanácskozási rendje  PAGEREF _Toc134266710 \h 90
 HYPERLINK \l "_Toc134266711" 13. Állami SzámvevQszék. Az állampolgári jogok országgyqlési biztosai  PAGEREF _Toc134266711 \h 94
 HYPERLINK \l "_Toc134266712" 14. Az államfQ. A köztársasági elnöki tisztség Magyarországon  PAGEREF _Toc134266712 \h 99
 HYPERLINK \l "_Toc134266713" 15. A Magyar Köztársaság kormánya  PAGEREF _Toc134266713 \h 103
 HYPERLINK \l "_Toc134266714" 16. A központi szakigazgatási szervek és a miniszteri felelQsség  PAGEREF _Toc134266714 \h 107
 HYPERLINK \l "_Toc134266715" 17. Állami  területi beosztás. A dekoncentrált államigazgatási szervek. A helyi  területi önkormányzatok.  PAGEREF _Toc134266715 \h 110
 HYPERLINK \l "_Toc134266716" 18. A fegyveres erQk és a rendQrség alkotmányos szabályozása. Ügyészi szervezet  PAGEREF _Toc134266716 \h 114
 HYPERLINK \l "_Toc134266717" 19. Az ügyészség tevékenységi köre  PAGEREF _Toc134266717 \h 119
 HYPERLINK \l "_Toc134266718" 20. A bírói hatáskörök és a bírói igazságszolgáltatás alkotmányos alapelve. (A bíróságok igazságszolgáltatási „monopóliuma”). A bírák függetlensége.  PAGEREF _Toc134266718 \h 122
 HYPERLINK \l "_Toc134266719" 21. A bírósági rendszer egységének alapelve és a bíróságok rendszere  PAGEREF _Toc134266719 \h 128
 HYPERLINK \l "_Toc134266720" 22. A hivatásos bírói tisztség betöltése és a laikusok részvétele a bíróságok munkájában- A társas bíráskodás alapelve. A büntetQ és a polgári bírósági eljárás alkotmányos alapelvei  PAGEREF _Toc134266720 \h 134
 HYPERLINK \l "_Toc134266721" 23. Alkotmányvédelem és Alkotmánybíróság  PAGEREF _Toc134266721 \h 138






I. FÉLÉV

1. Jog, közjog, alkotmányjog. Az alkotmányjog forrásai

Ahhoz, hogy eljussunk a joghoz, abból kell kiindulni, hogy mi a norma. Az emberi együttélés során kialakult, vagy mesterségesen létrehozott magatartási szabályrendszer, ami egy közös érdek megvalósítását szolgálja egy társadalmon vagy annak csoportjain belül. Az állam létrejöttét megelQzQ Qsközösségi társadalomban önkéntesen követték, létüket, biztonságukat szolgálta, szokások formájában éltek, s nem volt ok a szabályok megsértésére.

Az állam kialakulása után a normák közül azokat, amelyek a hatalom gyakorlói számára legfontosabbak voltak ahhoz, hogy hatalmukat megQrizzék, szokásból szokásjoggá alakították ki. Volt már erQszakszervezet, amellyel ki tudták kényszeríteni, volt szankciórendszere. (Nem volt szankciórendszere, vagy legalábbis nem állami az erkölcsi normáknak, illemnek, de adott közösségben ugyanolyan erQsek voltak.)

Jog: állam (közhatalom) által alkotott vagy elismert általános magatartási szabályok, amelyek érvényesülését végsQ soron az állam kényszerítQ ereje is biztosítja.

Erkölcs: társadalom egészének vagy annak egy szqkebb csoportjának véleménye jóról és rosszról, illetve ezek normái. Elemi erkölcsi normák: pl. ne ölj, ne lopj. Ezek egy része jogszabállyá vált.

A jogi norma a legerQsebb társadalmi norma, mert mögötte a legerQsebb kikényszerítQ eszköz, az állam áll. A jog nem elvontan jelentkezik, hanem mindig konkrét jogszabály vagy konkrét szokásjog formájában. Egy államon belül egységes rendszert alkot. Tehát a jog az állam által alkotott (ez a jogszabály) vagy elismert (ez a szokásjog) olyan általános magatartási szabály, amelynek érvényesülését az állam kikényszerítQ ereje biztosítja.

A jogrendszer egy adott államban, egy adott idQpontban hatályban lévQ jogszabályok összessége.

Csoportosításuk egyik módja lehet:

Kibocsátó szervek szerint. Ez egyben megadja a jogi normák hierarchiáját is, mert a kibocsátó szerveknek az állami szervek rendszerében elfoglalt helye határozza meg az általuk kibocsátott jogszabályok helyét a jogforrások rendszerében. A hierarchia azt jelenti, hogy az alacsonyabb szinten megjelenQ jogszabály nem lehet ellentétes magasabb szinten lévQvel.
A szabályozás tárgya és címzettje szerinti csoportosítás azt jelenti, hogy mire és kire vonatkozik a jogi szabály, kifejezi a szabályozás módszere közti eltéréseket is, vagyis azt, hogy a különbözQ jogalanyok között fölérendelt vagy mellérendelt a viszony. Ez a fajta csoportosítás a jogrendszeren belül a jogágakra bontás, a közjog és a magánjog szerinti megkülönböztetés. MindkettQ további csoportosítással tovább tagolható. Közjog: államban élQ személyek és a közhatalom viszonyát szabályozzák: alkotmányjog, államigazgatási jog, pénzügyi jog, büntetQjog és büntetQ eljárási jog; Magánjog: vagyoni viszonyokat szabályozó tulajdonjog, kötelmi jog, családjog, öröklési jog (=polgári vagy civiljog), munkajog stb.


Az alkotmányjog azoknak a jogi szabályoknak az összessége, amelyek szabályozzák:
az adott állam általános társadalmi (politikai + gazdasági) berendezkedését
az állam + polgárainak viszonyát, az alapvetQ jogokat és kötelességeket
a közhatalmi szervek megalakulását, felépítését, mqködését, hatáskörét és egymáshoz való viszonyát.

Egyes tárgykörökben csak az alapvetQ szabályokat sorolhatjuk ide, ilyen esetben vegyes vagy áttételes alkotmányjogi szabályokról beszélünk.
Más szabályozási tárgykörökben viszonyt a jogi szabályozás egész komplexuma, minden részlete alkotmányjog. Ilyenkor tiszta alkotmányjogi szabályokról beszélünk.

Az alkotmányjog kiemelkedQ szerepét erQsíti, hogy ide tartozik a jogrendszer csúcsán elhelyezkedQ jogszabály, az Alkotmány is.


Az alkotmányjog tartalma:
Állampolgárok és közhatalom viszonyát meghatározó jogi normák: alapvetQ emberi jogok és kötelezettségek.
Társadalmi-gazdasági + politikai berendezkedés: szuverenitás, államforma, kormányforma, pártok és érdekképviseleti szervek beilleszkedése, tulajdon, nemzetközi kapcsolatok.
Közhatalmat gyakorló szervek létrejöttére, szervezetére, hatáskörére, mqködésére, egymás közötti kapcsolatára vonatkozó alapvetQ normák köre. Ezen szervek: parlamentek, kormányok, államfQ, bíróság és ügyészség valamint alkotmánybíróság, önkormányzatok.



Vannak: tiszta alkotmányjogi normák és vegyes vagy áttételes alkotmányjogi normák.
Tiszta alkotmányjogi normák: az adott életviszonyt teljes egészében szabályozzák. Pl.: választójogra, országgyqlés mqködésére vonatkozó szabályok.
Vegyes vagy áttételes alkotmányjogi normák: legfontosabb kérdései az alkotmányjog keretein belül, de a részletszabályozás átnyúlik más jogág területére. Pl.: tulajdon.

Az alkotmányjog eltérései más jogágakhoz képest:
Magánjog: jogalanyok egyenrangúak. alkotmányjog: alá-fölérendeltség.
Nem alkotmányjogi jogviszony: a felek szabad elhatározásából jön létre. Pl.: adás-vétel. alkotmányjogi: jogszabály kötelezQ elQírása alapján jön létre. Pl.: állampolgársági jogviszony.
Magánjog: jogviszony tartalma a felek egyezkedésétQl függ. Alk.jog: a jogviszony tartalmát is jogszabály állapítja meg.
Magánjog: a jogviszony alanyai helyettesíthetQk. alkotmányjog: személyhez kötött. Pl.: választójog, képviselQk jogai.
Magánjog: az alanyok a jogaikról lemondhatnak. alkotmányjog: nem mondhat le jogairól. Pl.: képviselQ a mentelmi jogával éljen.
Magánjog: elfogadott a bírói útalkotmányjog: csak kivételesen.


Európán belül a közjog kialakulásának három jellegzetes létrejöttével találkozunk:
Angolszász fejlQdési út: polgári közjognak nincs a feudális államokban elQzménye. Angliában nem alakult ki a feudális közjog, mert amikor a polgárság már kezd megerQsödni, akkorra az abszolutizmus nem elég erQs, a polgárság politikai hatalomba való bevétele kompromisszum eredménye, a jogi szabályozás is megmarad rendi keret közt, nem válik el közjogra/magánjogra.
Franciaországban azért marad el a feudális közjog kialakulása, mert 200 éven keresztül erQs abszolutisztikus hatalom volt, a király kezében összpontosult a teljes állami funkciórendszer, s csak Montesquieau "Törvények szellemérQl" címq mqvében jelenik meg elQször, hogy a jogszabályokat közjogra és magánjogra kell bontani, s ez a tulajdon védelme érdekében fogalmazódik meg.
A porosz utas fejlQdés jellemzQje, hogy itt a birodalom központi szervei és a birodalmat alkotó tagállamok közti ellentmondás következtében kialakul a feudális közjog. SzerzQdések szabályozzák a tagállamok és a birodalom központjának kapcsolatát, a birodalom és az egyház kapcsolatát, megteremtik az Aranybullában a rendek ellenállási jogát, s ezek a késQbbi polgári állam közjogának az alapjai
.
A közjog szqkebb értelemben az államjog, az alkotmányjog szinonimája. Magyarországon pl. 1945-ig a közjog, 1945 után az államjog, újabban pedig az alkotmányjog használata terjedt el.



Az alkotmányjog azoknak a jogi szabályoknak az összessége, amelyek szabályozzák

Adott állam politikai és gazdasági (=társadalmi) berendezkedését (államforma, kormányforma, szuverenitásra vonatkozó szabályok, pártokra vonatkozó szabályok, tulajdon és a gazdaság mqködtetésére vonatkozó alapvetQ szabályok),
Az állam és az állampolgárok viszonyát, az alapvetQ jogokat és kötelességeket,
A közhatalmi szervezetrendszert (állami és önkormányzati), azok megalakulását, felépítését, hatáskörét, mqködését és egymáshoz való viszonyát.

Ezekben a tárgykörökben csak az alapvetQ szabályok sorolhatók az alkotmányjogba, a részletezQ szabályok más jogágakba tartoznak. Ilyen esetekben vegyes vagy áttételes alkotmányjogi szabályokról beszélünk, pl. az 1-2-3. pontban felsoroltakat a polgári jog, büntetQjog, közigazgatási jog részletezi. Más tárgykörökben a teljes szabályozás alkotmányjogi körbe tartozik, ezek a tiszta alkotmányjogi szabályok, pl. állampolgárság, választás, országgyqlés hatásköre, mqködése.


Az alkotmányjog sajátosságai:

Nem a jogalanyok szabad elhatározásával jön létre, hanem a törvény erejénél fogva: pl. állampolgárság a megszületés tényével.
Amíg egyéb jogágak esetében a jogviszony lehet szabad egyezkedés tárgya, az alkotmányjogi jogi jogviszony kötelezQ.
Képviselet nem megengedett, személyhez kötött jogosultságok/kötelezettségek vannak, pl. választójog.
A jogviszony alanyai az Qket megilletQ jogosultságról nem mondhatnak le: pl. képviselQ a mentelmi jogáról.
Egyes jogosultságok 3. személlyel szemben büntetQjogi védelemben részesülnek (szavazás titkossága), más jogviszonyoknál általában a jogviszony alanyai között mellérendelt a kapcsolat, itt alá-fölérendeltségi.
Alkotmányjogi jogviszony esetében bírói úton nem érvényesíthetQ a jogosultság, pl. állampolgárság: ha Belügyminisztérium úgy találja, hogy nem felel meg minden feltételnek, nem kapja meg.


Az alkotmányjog forrásai:

LegalapvetQbb forrása az Alkotmány.
Alkotmánymódosító törvények, ugyanúgy minQsített 2/3-os többséggel fogadták el.
Egyéb törvények, alacsonyabb szintq jogszabályok, pl. a választójog szabályozására vonatkozó minden jogszabály forrása az alkotmányjognak, a BM-rendelet is.
Állami irányítás egyéb eszközei közül a normatív határozatok (országgyqlés házszabályai.
Állami irányítás egyéb eszközei: pl. jogi iránymutatások.
Alkotmánybíróság alkotmányértelmezQ határozatai (negatív=utólagos normakontroll).
LegfelsQbb Bíróság precedens értékq döntései.

Az alkotmányjog kiemelkedQ szerepét erQsíti, hogy ide tartozik a jogrendszer csúcsán elhelyezkedQ jogszabály, az Alkotmány is.


2. Alkotmány

Az alkotmányjog kódexe. Az Alkotmány egy ország közjogának legfontosabb szabályait rendezett formában összefoglaló törvény, amely az ún. alkotmányos garanciák által az ország rendes törvényei fölé helyezkedik.

Elnevezése nem új keletq, elQször Arisztotelésznél találkozhatunk vele, államformaként kormányzati formaként írja le az alkotmány.

Mai értelemben a közhatalom gyakorlásának rendjére vonatkozó szabályokat, a közhatalom és a polgár kapcsolatára vonatkozó szabályokat, valamint a társadalmi (= politikai, gazdasági) berendezkedésre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Funkciója az államhatalom korlátozása, az állami berendezkedés társadalmi legitimitása.

Az alapvetQ közjogi szabályok egy egységes kódexbe, alkotmánykódexbe vagy Alkotmányba foglalására az angol polgári átalakulás menetében, illetve Észak-Amerikában történtek az elsQ nagy hatású kísérletek. Ezek között megemlítjük:

az 1647-49. évi Agreement of the People (A nép szerzQdése) c. okmányt, amelyet elsQ ízben a levellerek dolgoztak ki, de formálisan  mint törvény  késQbb sem lépett hatályba.

az 1653. évi Instrument of. Government (Kormányzati okirat) c. okmányt, az úgynevezett Cromwell- alkotmányt , amely 1657-ig volt hatályban (ekkor  egy évvel Cromwell halála elQtt  új okmányt adtak ki).

majd az alaptörvényként kezelt királyi alapító karták, illetve alapító szerzQdések helyett az 1776-ban függetlenné váló, Rhode Island és Connecticut kivételével tizenegy észak-amerikai gyarmaton született alkotmánylevelet.


Az alkotmány osztályozásánál beszélhetünk:
Írott vagy kartális alkotmányról és beszélhetünk történeti vagy íratlan alkotmánytól.
JellemezhetQ úgy is, hogy merev (=írott) vagy rugalmas (=íratlan) alkotmány, illetve ezek szembeállításával.
Beszélhetünk fiktív alkotmányról és formai vagy tartalmi értelemben vett alkotmányról.


A kartális alkotmány formai jellemzQi:

Törvényben elfogadott kódex, törvénykönyv.
Demokratikusan választott képviseleti szerv fogadja el.
A jogrendszer egészének áll, az ország alaptörvénye.
AlapvetQ funkciója, hogy legmagasabb szinten rögzítse a változásokat, serkentse a társadalmi viszonyok fejlQdését, korlátozza az államhatalmat.
Elfogadása, módosításának feltételei eltérnek a közönséges tv-ekétQl. Ha a módosítás feltételei szigorúak, merev, ha enyhénk, rugalmas alkotmányról beszélünk.
Elfogadásának és módosításának sajátos feltételei lehetnek (általában eltér a közönséges törvények elfogadásának és módosításának feltételeitQl):
alkotmányozó nemzetgyqlés fogadja el (1976. évi portugál alkotmány),
alkotmányozó referendummal (=népszavazás) fogadják el (1978. évi spanyol Alkotmány),

Részleges módosításának is sajátos feltételei lehetnek:
a megváltoztatás teljes tilalma (1814. évi francia Alkotmány),
a módosítást népszavazásra kell bocsátani (=kötelezQ referendum), (osztrák Alkotmány)
a részleges módosítás is népszavazás alá tartozik (fakultatív),
módosításához minQsített többség kell, illetve szövetségi államokban az alkotmány módosítását a tagállamok hozzájárulásához köthetik).

Szerkezete: (a magyar alkotmány 15 fejezetbQl áll)

Preambulum: bevezetQ (Általános rendelkezések), amelynek az élén társadalmi berendezkedésre vonatkozó gazdasági és politikai szabályok szerepelnek,
Állami szervek felépítése, mqködése (II-XI. fejezet)
AlapvetQ jogok köre: ezek korlátozzák a közhatalmi szerveket, (XII. fejezet)
Választások alapelvei (XIII. fejezet)
Magyar Köztársaság fQvárosa és nemzeti jelképei (XIV. fejezet) és
Záró rendelkezések.

Az alkotmány szabályainak terjedelme különbözQ. Egyes alkotmányokban kevésbé találhatók konkrét szabályok, inkább általános alapelvek. Ezekhez a közvetve hatályosuló végrehajtási jogszabályok kellenek. Más esetekben az alkotmány rendelkezéseire nem kell külön végrehajtási rendelet, hanem azok közvetlenül hatályosulnak.

Az alkotmány tartalmában és formájában jogi-politikai okmány. Szabályai az azokat végrehajtó jogszabályok, jogkövetés és jogalkalmazás révén valósulnak meg. Ilyenkor beszélünk formai értelemben vett alkotmányosságról. (Ez nem jelenti azt, hogy az az állam, amely így mqködik, egyúttal alkotmányos állam is, pl. az 1933. évi hitleri Németország rendelkezett alkotmánnyal, nem helyezték hatályon kívül az 1919. évi weimari alkotmányt, mégsem volt alkotmányosnak tekinthetQ. Vagy pl. a Szovjetunióban l936-ban létrehozott buharini alkotmány, illetve a II. világháború után a szocialista országok sem.) Nem alkotmányos az az állam, amelynek nincs alkotmánya, ahol van, de nem érvényesül a hatalommegosztás elve, és ahol nincsenek megteremtve az emberi jogok érvényesülésének a garanciái. Amikor az alkotmány szabályai nem érvényesülnek, fiktív alkotmányról van szó.

Ha egy országnak nincs kartális vagy írott alkotmánya, van történelmi vagy íratlan alkotmánya, ahol szokásjogi szabály alkotja a hatályos (rugalmas) alkotmányt.

Alkotmányossági alapelvek: a 18. század végére, 19. sz. elejére alakultak ki, minden állam alkotmányában jelen vannak:

Népfelség v. népszuverenitás elve
Népképviselet elve
Hatalommegosztás elve
Törvényhozó szerv döntési jogosultsága, monopolhelyzete
JogegyenlQség elve
Törvények elsQdlegességének elve
Emberi jogok érvényesülésének elve

Az íratlan alkotmány jellemzQi (Nagy Britannia, Magyarországon 1919. évi Tanácsköztársaság idejét kivéve 1949-ig)

KülönbözQ idQszakokban keletkezett, különbözQ dokumentumokból áll (tv., jogi nyilatkozat, szerzQdés stb.)
Azokra az államokra jellemzQ, ahol a polgári átalakulás vagy korai (Anglia) vagy megkésett volt (KKEu) - mindegyik helyen úgy ment végbe a polgári átalakulás, hogy elhúzódott és kompromisszumok útján történt a polgárság politikai hatalomba való bevétele,
Könnyen változtatható, módosítható,
Nem alaptörvény, amelyhez nehéz hozzányúlni,
Ezért rugalmas vagy hajlékony alkotmánynak nevezzük (nem kötött ahhoz, hogy 2/3-os minQsített többség fogadja el).


Az alkotmány megváltoztatásának két módja lehet:

Új alkotmány elfogadása: Akkor kerül rá sor, ha megszakad az alkotmányos kontinuiutás, pl. gyQztes forradalom, államcsíny esetén. A hatalomátvétel a korábbi hatalom tagadását jelenti, vagyis a korábbi hatalomnak az alkotmányát is tagadják. Akkor is új alkotmány elfogadására kerül sor, ha új állam alakul ki (régibQl kiválnak bizonyos részek, vagy megszqnik a föderáció és önálló államok alakulnak), vagy ha változik az államforma - monarchiából köztársaság -, változik a kormányforma - parlamentáris köztársaságból prezidenciális köztársaság lesz.

Az alkotmány módosításának alapvetQen két formája létezik: a totális alkotmánymódosítás és a részleges vagy karbantartó alkotmánymódosítás. Totális alkotmánymódosítás történt hazánkban 1989-ben. Megmaradt az elnevezése, a száma, továbbra is 1949. évi XX. törvény, valójában azonban teljesen új alkotmány jött létre, amely a megváltozott hatalomgyakorlást (hatalom egysége helyett a hatalom megosztása), a megváltozott kormányformát (népköztársaság-köztársaság), a pártok szerepét (egy párt-több párt), megváltozott gazdasági körülményeket (tervgazdaság-piacgazdaság) tartalmazta. A részleges/karbantartó alkotmánymódosítás a lényegi tartalmi elemeket nem érinti.




3. Alkotmányjog-tudomány és alkotmányjogi felsQoktatás

A XVII. század elejétQl foglalkoztak kutatók az államhatalom gyakorlásának rendjére vonatkozó joganyagok rendszerezett leírásával, összefoglalásával - rendszerint az uralkodó "megrendelésére", a királyi udvar használatára. Ezek jelentQs mértékben járultak hozzá az alkotmányjog-tudomány fejlQdéséhez.

ElsQ ilyen összefoglaló mq Johannes Limnaeus nevéhez fqzQdik (1629-1633) és a német-római birodalom közjogát tárgyalta. KésQbb Angliában is Franciaországban is megjelentek hasonló munkák.
KésQbb nagyobb hangsúlyt kapott a nemzetközi összehasonlítás, a gyakorlat és a fejlesztés követelményeinek felvázolása.
Az elsQ magyar közjogot leíró tanulmány külföldön jelent meg, Artner Guilielmus (Vilmos) munkája nyomán, Tübingben (1624).
Magyarországon - de még nem magyar nyelven - Pancratz Mihály közjoggal foglalkozó munkája 1668-ban került kiadásra.
A latin és német nyelvq kiadványok után 1846-ban került sor magyar nyelvq közjogi mqvek publikálására: Beöthy Zsigmond: Elemi magyar közjog, Miskolczy Károly: Magyarország közjoga c. tanulmányok.

A szabadságharc idején a feudális magyar közjog intézményrendszere átalakult. Addig a központosított kormányzás a rendi, megyei közigazgatással kötQdött össze, a megyei önkormányzat, mint végrehajtó szervezet engedelmesen teljesítette Bécs rendelkezéseit, hogy ezzel megQrizze elQjogait. Az elsQ felelQs minisztérium felállásáig magyar központi kormányhatóságok nem mqködtek, a megyék felett nem volt országos közigazgatás, de alatta sem volt meg a községi közigazgatás. A szabadságharc bukása miatt a polgári szellemq közjog fejlQdése a kiegyezés után indulhatott meg. Ezt követQen több tanulmány, tankönyv jelent meg.

JelentQsebbek:

Récsi Emil, Korbuly Imre, Nagy ErnQ munái a 19. században.
2.1918-1945 között: Tomcsányi Móric, Kmety Károly, Egyed István.
1945 után:

Beér János, Kovács István, Szamel Lajos: Magyar Alkotmányjog
Kovács István: Magyar államjog I-II.
Kukorelli István és Schmidt Péter szerkesztésében: Az alkotmányosság alapjai
Mezei Barna szerkesztésében: Magyar alkotmánytörténet - 1996. Osiris Kiadó
Kukorelli István szerkesztésében: Alkotmánytan, amely 1997-ben az Osiris Kiadó gondozásában a negyedik kiadását érte meg

Európában a XVII. sz. óta a közjog-államjog-alkotmányjog oktatása a jogi-közigazgatási oktatás szerves része volt. Az angolszász országokban késQbb önállósodott.

A németországi Ingolstadtban került sor az elsQ önálló közjogi tanszék felállítására 1636-ban.
Alkotmányjogi tanszék elnevezéssel Párizsban 1834-ben alakult meg az elsQ tanszék.
Magyarországon a közjogi kutatás és oktatás bázisai az egyetemek és a jogakadémiák volt.

Az elsQ egyetemi jogi fakultást 1667-ben Nagyszombaton alapították.

1777-ben Budára, majd 1783-ban Pestre helyezték át.

1844-tQl az oktatás magyar nyelven folyt.

1868-ban megalakult az elsQ magyar közjogi és közigazgatási jogi tanszék.

1872-tQl más városokban is létrejöttek jogi fakultások.

1945 után az államjog a közigazgatási felsQoktatás szerves részét alkotja.



4. A külföldi polgári alkotmányfejlQdés fQ irányai


A rendi alkotmány:
Az alkotmányos állam gyökereit általában attól az idQtQl kezdQdQen keresik, amikor a XIII. századtól Európa több országában (pl.: Angliában, Franciaországban, Magyarországon) megjelent az ún. korlátozott monarchia rendszere.

Az államhatalom továbbra is az istentQl adományozott joga folytán szuverén uralkodó kezében összpontosul, de uralma nem korlátlan, illetve abszolút jellegq, ennek gyakorlását más, többnyire tQle függQ, mindamellett többé-kevésbé ellensúlyt jelentQ intézmények korlátozzák. A rendi alkotmány elQremutató elemei között tartják számon azt is, hogy az uralkodó több országban elismerte a szabad emberek különbözQ szabadságjogait.

A korlátozott monarchiának alkotmányos állammá való átalakulásához vezetQ folyamatban döntQ jelentQségq volt Anglia alkotmányfejlQdése.

Az angol polgári forradalmat megelQzQen fontos a Petition of Right (1620), amely rögzíti, hogy adót csak a parlament hozzájárulásával lehet kivetni, valamint az igazságszolgáltatásban törvényi biztosítékokat vezetnek be.
Másik fontos lépés az 1647-ben rögzített Agreement of People (A nép szerzQdése). Ezt a levellerek terjesztik a Cromwell-féle haditanács elé, tehát nem a parlament tárgyalja. Ez egy írott alkotmány igényét fogalmazta meg, s tartalmazta az általános és egyenlQ választójogot, a királyság megszüntetését, a köztársaság bevezetését, a Lordok Házának megszüntetését, a törvény elQtti egyenlQséget, a szabad vallásgyakorlást, a tulajdon védelmét.
A Habeas Corpus törvény 1679-ben a személyes szabadság védelmérQl rendelkezett.
1689-ben a Bill of Rights (Jogok törvénye) kimondta, hogy az uralkodóval szemben a parlamentnek van elsQbbsége. A parlament nélkül a király nem rendelkezhet a hadseregrQl, nem vethet ki adókat, köteles gondoskodni a választás szabadságáról, köteles a törvényeket betartani. A bírói függetlenség biztosítására bevezették az esküdtszéket.
A bírák függetlenségét az 1701. évi Act of Settlement (Trónöröklési törvény) intézményesítette.
Az 1700-as évek közepétQl az uralkodó személyesen nem vett részt a kormányzati munkában, az a kabinet feladata, s ezért felelQsséggel tartozott a parlament elQtt. A parlament megvonhatta a bizalmat a kormánytól. Ezzel Angliában kiépült a parlamentarizmusrendszere.
1931. Westminsteri statutuum.
Az USA alkotmányfejlQdése:

A XVII. században a gyarmatokon függetlenségi háborúk zajlottak.
1776-ban 13 gyarmat felhívta a tagállamokat, hogy jognyilatkozatot tegyenek közzé. Az elsQ, a Virginia által kiadott Declaration of Right minta lett a többieknek.
1776 júliusában fogalmazták meg az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot, amely kinyilvánította a gyarmatok függetlenségét, elszakadást az anyaországtól, államszövetséget hozott létre és az emberi jogokat mindenkire kiterjesztették.
1787-ben fogadták el az USA alkotmányát, amely 2 év múlva lépett hatályba, s a következQket tartalmazta:
a hatalom gyakorlását a nép által választott szervek hatalomgyakorlásának elvére építette: ez a köztársasági államformát intézményesítette,
valódi szövetségi (föderális) államot épített ki,
a hatalmi ágak (törvényhozó, végrehajtó, bírói) egyensúlyának biztosítására törekedett,
a prezidenciális kormányzás rendszerét vezette be,
széles körben biztosította az emberi jogokat az alkotmányhoz 1791-ben csatolt 10 alkotmánymódosítás,
fékek és ellensúlyok rendszerét építette ki (a törvények csak úgy lépnek hatályba, ha azokat a végrehajtó hatalmat gyakorló elnök kihirdeti, ha gyakorolja a vétójogát, akkor a megvétózott törvényt a törvényhozó hatalom 2/3-os többséggel fogadhatja el, vagyis a végrehajtó hatalom részérQl egy olyan fék lép be, ami adott esetben korlátozni tudja a törvényhozás tevékenységét. Ami pedig a másik oldalt illeti, az elnök dönt a fegyveres erQknek az alkalmazásáról, kinevezi a minisztereket, a szövetségi bíróság bíráit, nagyköveteket, azonban ezek a döntések csak akkor hatályosulnak, ha a szenátus utólag jóváhagyja a döntést),
törvényhozó szerve a 2 kamarás kongresszus, amely a szenátusból és a képviselQházból áll.

Francia alkotmányfejlQdés:
Az európai kontinensen a döntQ fordulatot a francia polgári forradalom menetében született Ember és polgár jogairól szóló 1789. évi Deklaráció, valamint az 1791. évi Alkotmány jelentette. Ezekben
kinyilvánították az emberek egyenjogúságát, a tulajdonhoz, a személyi és a politikai szabadsághoz való jogait,
kimondták a nemzet szuverenitását,
a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom szigorú elválasztását vezették be Montesquieu elmélete nyomán,
deklarálták, hogy mindenkinek joga van részt venni a törvényhozásban személyesen vagy választott képviselQi útján,
az államforma monarchikus, a végrehajtó hatalmat átruházott hatáskörben a király, illetve nevében a miniszterek gyakorolják,
rögzítették a törvényesség elvét (semmi nem tiltható, amit törvény nem tilt és senki sem kényszeríthetQ olyanra, amit törvény nem rendel el).
Az 1795-ben elfogadott termidori alkotmány szerint a szuverenitás nem a népet, hanem a polgárok összességét illeti meg. Polgár pedig az volt, aki megfelelQ vagyonnal rendelkezett, a többiek politikai jogaikban korlátozva voltak.
Az 1848-as forradalmak hatására született alkotmányok már gazdasági és szociális jogok biztosítását is rögzítették. A korabeli polgári alkotmányos állam kiépítése csak a császárság bukása után (1870) következett be Franciaországban.

Az 1848-ban kiadott svájci alkotmány a kantonok szövetségébQl nemzeti államot hozott létre.

Az 1812. évi spanyol cartizi alkotmánynak azért van nagy jelentQsége, mert a napóleoni vereség után alkotott alkotmány. Ez lesz a dél-amerikai államok alkotmányának az alapja.

Belga alkotmányfejlQdés:
A polgári alkotmányozás menetében idQrendben a belga alkotmány következik, amely 1831-ben született - módosításokkal - ma is hatályos. ÉrzQdik rajta a francia hatás. Ez széles körben biztosította az emberi jogokat, deklarálta a népszuverenitást, összeegyeztetve a monarchikus államformával. A polgári alkotmányos rendszert "mintaalkotmánynak" tartották.

Az alkotmány szerint:
a nemzet szuverén, a király a nemzettQl kapott jogok alapján uralkodik,
érvényesül a hatalmi ágak elválasztásának, megosztásának elve,
a kétkamarás törvényhozó testületet népképviseleti alapon választják,
a végrehajtó hatalom feje formálisan a király, de csak miniszterein keresztül cselekedhet,
biztosítja a bírák függetlenségét,
helyi önkormányzatok biztosítása.

Német alkotmányfejlQdés:
1806-ban a birodalom felbomlását követQen az ún. rajnai szövetség 16 tagállama átvette a francia alkotmányfejlQdés számos gondolatát.
1815-ben létrejött a Deutsche Bund, alkotmánya az egyenjogúságot és a népképviseletet deklarálta, de a régi rendi tagozódás és a rendek kedvezményes részvétele a képviseletben megmaradt.
1849-ben elfogadott Pál templomi alkotmányt 29 kisebb tagállam elfogadja, de Poroszország nem, ezért nem lép hatályba, viszont hatályba lép egy Poroszországban elfogadott oktrojált alkotmány, amelyet 1851-ben módosítanak.
1867-ben alakul meg az Észak-német Szövetség alkotmánya, 4 évvel késQbb a dél-német államok is csatlakoznak ehhez a szövetséghez, s ez az alkotmány válik a német birodalom alkotmányává. A kormányfQ és a miniszterek a császárnak tartoznak felelQsséggel, a képviselQház szerepe formális.
1919. weimari alkotmány ún. szociális alkotmány, ahol a gazdasági, szociális, kulturális jogoknak a rögzítése alapvetQ volt. Rendkívüli jogosultságokat biztosított a köztársasági elnöknek, ami diktatúrához vezethetett.


A múlt század 70-es éveire megszilárdult a polgári alkotmányosság alapelveiben egységes rendszere Nyugat- és Közép-Európában. Ezek a következQket rögzítették:

a népfelség elvét, a népszuverenitást,
a hatalmi ágak elválasztását,
népképviseletet, törvényhozó hatalmat,
felelQs végrehajtó hatalmat (kormány, politikai felelQssége),
bírák függetlenségét,
a közhatalom gyakorlásának törvényességét,
az emberek egyenjogúságát,
a tulajdon sérthetetlenségét,
a személyi és politikai szabadságjogok biztosítását.

A XIX. században a három hatalmi ág mellett további hatalmi ágak is megjelentek. Benjamin Constant francia tudós beszél egy külön államfQhatalomról, egy semleges, a törvényhozás és a végrehajtás között mintegy kiegyensúlyozó szerepet betöltQ államfQi hatalomról (a jelenlegi magyar valóságot figyelembe véve a köztársasági elnök éppen ezt a hatalmi tevékenységet látja el, nem tartozik egyik hatalmi ághoz sem).

Benjamin Constantnál jelenik meg az a gondolat is, hogy kell lennie egy olyan szervezetnek, amely az alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat védi, létre kell hozni az alkotmánybíróságok rendszerét. Végül Benjamin Constant külön hatalmi ágként fogalmazza meg az ún. "minicipális" hatalmat, vagyis a helyi hatalmat, az önkormányzati hatalmat, amely bár egy országon belül a központi szervek törvényeit hajtja végre, de helyi vonatkozásban - helyi kérdésekben - rendkívül jelentQs szerepe van.

Az I. világháború után az alkotmányok kinyilvánítják a népszuverenitás elvét, ezzel együtt a köztársasági államformát. Több alkotmányban a parlamentarizmus lényegi elemeként rögzítik a miniszterek felelQsségét a parlament elQtt. Követelmény lesz a bírói függetlenség rögzítése és különbözQ gazdasági-szociális-kulturális jogok biztosítása is.

A II. világháború után megerQsödtek a polgári alkotmányosság biztosítására irányuló törekvések, így követelmény lesz az emberi jogok, helyi önkormányzati jogok biztosítása, s az alkotmány védelmére szolgáló alkotmánybíróságok létrehozása. A II. világháborút követQen néhány jellegzetes alkotmány:

Francia: 1946-ban fogadták el, lényege, hogy visszatértek egy demokratikus, parlamentáris köztársasági kormányformájú alkotmányhoz, majd 1958-ban egy újabb alkotmányt fogadtak el, amelynek oka a gyakori kormányválság, ezért szükséges volt erQsíteni a végrehajtó hatalmat, kialakult tehát a parlamentáris köztársaságból egy félprezidenciális rendszer, ahol a végrehajtó hatalom két kézben van, az elnök és a kormány kezében, de a kormánynak élveznie kell a nemzetgyqlés bizalmát is.
Másik jellegzetes alkotmány Olaszország alkotmánya. Korábban királyság volt, új államforma alakult, köztársaság. A legálisan mqködQ és kormányon lévQ kommunista párt erQs prezidenciális rendszert akart, ezzel szemben végül egy parlamentáris kormányforma jött létre 1947-ben.
Jellegzetes alkotmány az 1949. évi bonni alaptörvény, az NSZK alkotmánya. Abból indult ki, hogy a weimari alkotmány rendkívüli jogosultságokat biztosított a köztársasági elnöknek, ami diktatúrához vezethetett, ezért olyan köztársasági elnöki posztot alakítottak ki, ami politikailag súlytalan, mintegy reprezentációs szerepel. Itt vezették be az ún. konstruktív bizalmatlanság intézményét, ami azt jelenti, hogy úgy lehet csak a kormányt megbuktatni, hogy egyben az új miniszterelnök személyére is javaslatot tesznek a bizalmatlansági indítványban.
Még 3 alkotmány mutat közös vonásokat ebbQl a korszakból: 1976. Portugália, 1977. Görögország, 1978. Spanyolország. Mindhárom ország jellemzQje, hogy korábban diktatúra volt, s a demokratizmus vonásait erQsítQ alkotmányt hoztak létre, ahol az alkotmányokban megteremtették a parlamentarizmus, a hatalommegosztás, a jogállam biztosítékait.



5. A szocialista alkotmányfejlQdés fQ szakaszai

A szocialista alkotmányozás elmélete visszanyúlik Marx, Engels mqveihez, akik nem gondoltak arra, hogy egy sajátos kormányforma jön létre, egy sajátos alkotmányt kell majd megalkotni. Úgy képzelték, hogy valamiféle parlamentáris köztársasági keretek között valósítják meg a szocializmust.

Az elsQ gyakorlati példa a Párizsi Kommün állama volt, ahol a kommün, a tanács egységes hatalmat testesített meg. Kezében összpontosult a jogszabály alkotásától a végrehajtáson keresztül az igazságszolgáltatásig minden hatalom, vagyis az egységes hatalom elve jelent meg. Ezt erQsítette az 1905/1907-es orosz polgári forradalmak idején a szovjetek létrejötte, amelyek egyrészt forradalmi szervek, másrészt az állam alapvetQ szervei voltak. Már akkor felmerült egy alkotmányterv készítése, azonban csak az 1917-es októberi forradalmat követQen realizálódik, s végül 1918. július 18-án fogadja el az Összoroszországi Kongresszus.

JellemzQi:

jogegyenlQséget teremtett, kollektív jogokat csak a dolgozók számára biztosított,
kimondta az alapvetQ termelési eszközök államosítását a kizsákmányolás megszüntetése érdekében,
kinyilvánította a proletariátus diktatúráját, ahol minden hatalom a dolgozó népet illeti,
megtiltotta a vallásos világnézet hirdetését,
közvetett választási rendszert vezetett be (szovjetek alsó szintjein közvetlen, magasabb szinten közvetett - választójog csak a dolgozóknak),
a hatalom egysége alapján hozta létre az államszervezetet: nem ismerte el a törvényhozó és a végrehajtó hatalom elválasztását,
az Oroszországi Szocialista Szovjet Köztársaságot föderatív alapokra helyezte,
a dolgozóknak biztosított néhány klasszikus szabadságjogot (vélemény, gyülekezési, egyesülési),
mivel a Kongresszus ritkán ülésezett, a Központi VB azonban folyamatosan, a hatalom tényleges birtokosa a Népbiztosok Tanácsa és a KB elnöksége volt.

Az 1924. évi szövetségi alkotmány szabályozta a Szovjetunió állami szervezeti rendszerét, a szövetségi és köztársasági szervek viszonyát, azonban az emberi jogok felfogásán nem változtatott.

Az 1936. évi Buharin nevéhez fqzQdQ sztálini alkotmány több változtatást vezetett be:

a szovjeteket általános választójog alapján minden szinten közvetlenül, területi alapon választják,
külön fejezetet szentelt az ügyészségnek, a bíróságnak, formailag a bírói függetlenség elvét is leszögezte,
Az alkotmány propagandisztikus célokból tartalmazta az alapvetQ jogok akkoriban szokásos jóformán teljes katalógusát (de ebbQl a valóságban nagyon kevés valósult meg).

Nem változott az államhatalom egysége, de már kirajzolódtak a különbözQ állami szervek közötti munkamegosztás elvei. Sztálin halálát követQen különbözQ alkotmánymódosítások igyekeztek valamiféle garanciákat teremteni az emberi jogok, a szabadságjogok vonatkozásában.

A következQ szovjet alkotmány elfogadására 1977-ben került sor = brezsnyevi alkotmány. Annak ellenére, hogy az országban erQteljes gazdasági hanyatlás figyelhetQ meg, szélesítik az emberi jogok körét a szociális jogok vonatkozásában: pl. minden ember jogaként jelenik meg a lakáshoz való jog, tehát alanyi jog, de nincs semmilyen gazdasági alapja, hogy ezek érvényesülhessenek.

A 80-as évek végén a gorbacsovi peresztrojkával indul meg egy demokratizálódási folyamat. Prezidenciális jellegq államformát teremtett, választási rendszert változtatott, létrejött az alkotmánybíróság, tehát olyan garanciális szervek, amelyek a polgári államokban már korábban megvoltak.

A tagköztársaságok élni kívántak önrendelkezési jogukkal és kiváltak a Szovjetunióból. Létrejött a FÁK. Minden tagállamban önálló alkotmányozási folyamat indult el, amelynek eredményeként erQs, egyszemélyi hatalom alakult ki. Az elnök hatalma dominál, prezidenciális jellegq kormányzás jön létre.

A közép- és kelet-európai országokban a II. világháború után elfogadott alkotmányok még a polgári demokratikus alkotmányokra emlékeztettek. A szocialista alkotmányozás akkor kezdQdött meg, amikor erQsödött a kommunista pártok vezetQ szerepe, a termelési eszközök társadalmi tulajdonba kerültek, az állami szervezet és az alapvetQ állampolgári jogok szabályozása az 1936. évi szovjet alkotmány mintájára történt, figyelmen kívül hagyva minden nemzeti sajátosságot. Létrehozták mindenütt a legfelsQbb képviseleti szerveket helyettesítQ szerveket (elnökségek, prezídiumok, államtanács, Elnöki Tanács formájában). Ezek kettQs hatalmi funkciót láttak el, egyfelQl a törvényhozó hatalom ülései közötti idQszakban a parlamentet helyettesítették, az államfQi jogokat pedig kollektív testületként gyakorolták.

A 60-as évektQl kezdQdQen az alkotmányokat már szocialista államok alkotmányaként fogadták el. Ezekben az alapvetQ állampolgári jogokat formálisan már mindenki számára biztosították, és elQtérbe került a törvényességi garanciák fejlesztése.

A 80-as évek végétQl - a peresztrojka hatására - alapvetQ átalakulás, rendszerváltás ment végbe a népi demokratikus államokban is, amelyek jelentQs változásokat hoztak:

a tervgazdaságot piacgazdaság váltotta fel,
pluralista politikai berendezkedés épült ki,
a szövetségi államokban tagállamok önállóságát biztosították,
az államhatalom egységének elvét felváltotta a hatalommegosztás elve,
kialakultak a helyi önkormányzatok,
megerQsödött a parlament szerepe,
kollektív államfQ helyett kialakult a Benjamin Constant által megfogalmazott egyensúlyi szerepet betöltQ köztársasági elnök intézménye,
a kormány a parlamentnek felelQs,
létrejött az alkotmánybíróságok intézménye,
az emberi jogokat a nemzetközi elvárásoknak megfelelQen biztosítják.


6. A magyar alkotmányfejlQdés az 1949. évi Alkotmány elfogadásáig

A XIII. századtól kezdQdQen Magyarországon az abszolút jellegq királyi hatalom korlátozott monarchiává alakult. FQbb mozzanatai:

Az Aranybulla (1222.) biztosította a nemesek egyéni személyi szabadságjogait, s a fegyveres ellenállás jogát.
A rendi gyqlés egyre inkább szerepet kapott a törvényhozásban, s a XV. századra a törvényeket már a király és az országgyqlés együtt alkotja.
(WerbQczy: Tripartitum/1514 (Hármaskönyv): hangsúlyozta a köznemesség jogegyenlQségét). Szent Korona-tan: a korona már nem az egyháztól származtatott királyi hatalmat jelképezte, hanem a magyar államot: az államhatalom (a Szent Korona egész teste ) a királyt és a rendeket együtt illeti meg. A király hatalma pedig a nemzettQl származik, s hatalmát akkor gyakorolhatja, ha a nemzet az országgyqlés által megkoronázta. A Korona a szuverenitás jelképe volt. A rendi alkotmányosságért folytatott harc egyben a nemzeti függetlenségért folytatott harc is volt. Az alkotmány és az ország törvényei voltak azok, amelyek megakadályozták a Habsburg-házat abban, hogy tartományává tegye Magyarországot is. A XVII. század elejétQl általánossá vált az a követelmény is, hogy a király a trónra lépésekor tegye le a koronázási esküt és szentesítse a legfontosabb közjogi biztosítékokat rögzítQ koronázási hitlevelet. A koronázási eskü az ország alkotmányának és jó szokásainak megtartására szolgált.
A vármegyei nemesi önkormányzatok évszázadokon keresztül nemzeti ellensúlyt képeztek, az alkotmány védQbástyái voltak az abszolutizáló törekvésekkel szemben.
1741.  Mária Terézia uralkodása. Sarkalatos jogok és mentességek: nemesi kiváltságok, melyeket a király rendelkezési körébQl kivonnak ( királyi önkény megakadályozása, a nemzeti függetlenség védelme.
A rendi alkotmányosság korszaka 1790-tQl kezdQdik, az akkori törvényekben a francia forradalom hatása jelenik meg, s akkor jelenik meg a mai értelemben vett alkotmány fogalma. Ekkor törvényekben kimondják, hogy
Magyarország önálló, független állam, amelynek saját alkotmánya van,
rendelkeztek a törvényhozó/végrehajtó hatalom gyakorlásáról, rendi keretek között megteremtették a hatalommegosztás elvét,
rögzítették, hogy a király pátensekkel nem kormányozhat,
hadiadót, hadisegélyt csak a törvényhozó szerv hozzájárulásával vethet ki,
kimondták, hogy az igazságszolgáltatás kizárólag a bíróságok útján történhet.

A polgári alkotmányfejlQdés korszaka 1848-ban történt azzal, hogy megszqnt a rendi képviselet, az alsóház általános választójogon alapuló népképviseletté alakult (cenzusok!) (V.tc.). A király a végrehajtó hatalmat a független magyar felelQs minisztérium útján gyakorolta (III.tc.). Megszqnt a hqbéri függQség, megteremtQdött a honpolgári jogegyenlQség, kiemelkedQ volt az Qsiség eltörlése, a jobbágyfelszabadítás, a sajtószabadság, vallásszabadság, a közteherviselésrQl szóló törvények.
Az 1849. április14-ei trónfosztást követQen felmerült egy kartális alkotmány kidolgozása is.
A kiegyezés után, a dualista államszövetségi rendszerben visszatértek az 1848-as alkotmányos monarchiát intézményesítQ történeti alkotmányhoz. Kiépítették a polgári alkotmányosság garanciáit: bírói hatalom, bírói függetlenség, önkormányzatok.

1868. nemzetiségi törvény
1869. közigazgatás és igazságszolgáltatás kettéválasztása
1870. LegfQbb Állami számvevQszék
1873. Ügyészségi törvény
1878. BüntetQ törvénykönyv
1879. elsQ állampolgársági törvény
1886. községi törvény, megyei törvény, lakóhely szabad megválasztása
1895. szabad vallásgyakorlás
1896. közigazgatási bíróság
1914. sajtótörvény.

Az I. világháború után IV. Károly Eckartsaui nyilatkozatában 1918. november 13-án lemondott az államügyek vitelében való részvételérQl.
A Nemzeti Tanács 1918. november 16-i néphatározatában kimondta, hogy Magyarország független népköztársaság.
1919. március 21-én a Forradalmi Kormányzótanács proklamálta a Tanácsköztársaság létrejöttét. A szovjet típusú államrendszer alapelemeit a június 23-án elfogadott alkotmány szabályozta.
A Tanácsköztársaság bukása után visszatértek a polgári történeti alkotmányhoz, Ausztriával megszakadt az államjogi kapcsolat. Az államforma monarchikus (1921:47.tc.), de az államfQi jogokat a kormányzó gyakorolta. Magyarország államformája 1945-ig király nélküli királyság volt.
1944 decemberében Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyqlés az állami szuverenitás letétményesének nyilvánította magát, Ideiglenes Nemzeti Kormányt választott, s az államfQi jogokat a Nemzetgyqlés Elnökségére ruházta. 1945 januárjától az államfQi jogokat a Nemzeti FQtanács látta el.
Az 1945. évi választások után megszqnt a Kormány ideiglenes jellege, s mint felelQs magyar minisztérium mqködött tovább.
DöntQ változást jelentett, amikor a Nemzetgyqlés elfogadta a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. tc-t, a köztársasági kisalkotmány, a csonka alkotmány.
Eszerint:
az államhatalom kizárólagos forrása a magyar nép,
Magyarország köztársaság,
államhatalmi ágak elválasztása,
végrehajtó hatalmat a köztársasági elnök a Nemzetgyqlésnek felelQs minisztérium útján gyakorolja,
a bíróságok a köztársaság nevében gyakorolják a bírói hatalmat,
biztosította az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait.

A szovjet megszállás alatt bekövetkezett hatalmi változások 1949-re elvezettek a politikai és kormányzati rendszer teljes átalakításához. Ez fejezQdött ki az 1949. évi (XX. tv.) Alkotmányban is, amely az 1936. évi buharini alkotmány mintájára készült. Tartalma:
Magyarország népköztársaság, a munkások/parasztok állama,
termelési eszközök társadalmi tulajdonban annak, a tulajdonos az állam közületek, szövetkezetek,
a gazdasági életet a népgazdasági terv határozza meg,
államhatalom egységének elve: országgyqlés gyakorolja a népszuverenitásból folyó összes jogot,
az államfQi funkciókat a parlament tagjaiból választott Elnöki Tanács látja el, az országgyqlés jogkörét is gyakorolhatja, törvényeket, hozhat, hatályon kívül helyezhet stb., az Alkotmányt nem változtathatja meg,
az államigazgatás legfelsQbb szerve a Minisztertanács, amely mqködéséért az országgyqlésnek felelQs.


7. Az 1949. évi Alkotmány és az Alkotmány késQbbi módosításai

Az 1945. évi választások után megszqnt a Kormány ideiglenes jellege, s mint felelQs magyar minisztérium mqködött tovább. A Nemzetgyqlés elfogadta a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. tc-t, a köztársasági kisalkotmányt. A szovjet megszállás alatt bekövetkezett hatalmi változások 1949-re elvezettek a politikai és kormányzati rendszer teljes átalakításához.

Ez fejezQdött ki az 1949. évi (XX. tv.) Alkotmányban, amely az 1936. évi buharini alkotmány mintájára készült. (Ez az elsQ átfogó alkotmányreform). A következQket rögzítette:

Magyarország népköztársaság, a munkások és dolgozó parasztok állama,
termelési eszközök társadalmi tulajdonban annak, a tulajdonos az állam közületek, szövetkezetek,
a gazdasági életet a népgazdasági terv határozza meg,
államhatalom egységének elvét rögzíti, (csak munkamegosztás van)
az országgyqlés gyakorolja a népszuverenitásból adódó összes jogot,
az államfQi funkciókat a parlament tagjaiból választott Elnöki Tanács látja el, az országgyqlés jogkörét is gyakorolhatja, törvényeket, hozhat, hatályon kívül helyezhet stb., az Alkotmányt nem változtathatja meg,
az államigazgatás legfelsQbb szerve a Minisztertanács, amely mqködéséért az országgyqlésnek felelQs,
a tanácsrendszer kiépítése 1950-ben történt meg, a helyi tanácsokat az egységes államhatalom helyi szerveinek tekintették,
a bírák - formálisan - függetlenek,
centralizált felépítésq ügyészi szervezetet hoztak létre,
alapvetQ jogok széles körét biztosította - a dolgozók számára,
utalt a dolgozók párjának vezetQ szerepére.

1949 után az Alkotmányt többször módosították JelentQsebb állomásai:
1950/IV: a megyei bíróság és a LegfelsQbb Bíróság közötti szintet, az ítélQszéket megszüntette
1953: bQvült a kormány létszáma (+elnökhelyettes és 1. elnökhelyettes, ill. OT elnöke)
1954/VIII: átalakul a tanácsrendszer, önkormányzati jelleget kap
1957/II.: legalizálja a Kádár-kormányt Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnevezéssel, megváltozik a címer, illetve kimondja, hogy a minisztériumok felsorolásáról külön tv-nek kell rendelkeznie.
1972/I.: átfogó módosítás (második alkotmányreform): Magyar Köztársaság szocialista állam, bQvíti és biztosítja a nemzetközi szerzQdésekben rögzített emberi jogokat, az állami tulajdonon kívül elismeri a szövetkezeti, magán- és személyi tulajdont.
1983/II.: megszünteti a járásokat, létrehozza az Alkotmányjogi Tanácsot az országgyqlés bizottságaként, ami tulajdonképpen az Alkotmánybíróság elQdjének tekinthetQ, de nem rendelkezett ugyanazokkal a jogosítványokkal: csak kormányrendeletet és annál alacsonyabb szintq törvényeket vizsgálhatott (az AT létrehozásának oka egy "szalonképesebb" demokratikus arculat mutatása a külföldnek, akkor kerültek haza a koronaékszerek).
1987/X.: Elnöki Tanács nem alkothat törvényrendeletet az országgyqlés hatáskörébe tartozó kérdésekben
1989-ben több alkotmánymódosító törvény is született: tovább csökkent az Elnöki Tanács és nQtt az országgyqlés hatásköre, felmerült az Alkotmánybíróság felállításának lehetQsége, törvény született az egyesülési és gyülekezési jogról az európai standardnak megfelelQen, az emberi jogok érvényesülését az állam köteles garantálni, sztrájkjog, miniszteri felelQsség, kormány felelQssége, népi kezdeményezés és népszavazás. Végül:
1989. október 23-án hatályba lépett egy teljesen új Alkotmány (harmadik alkotmányreform) a politikai kerekasztal-tárgyalások eredményeként. A következQ fQbb kérdéseket szabályozta:
az államforma jellege: köztársaság.
(Eddig négy köztársaság volt:
1. 1848.
2. 1918.
3. 1946.02.01. I. tc-kel
4. 1989.10.23.)
Politológiai fogalom, az állami berendezkedésnek az a formája, amelyben az államfQt és az államhatalom legfelsQbb szervét meghatározott idQre választás eredményeként bízzák meg tisztségük ellátásával. Sajátosságai:
közvetlen választás, állampolgárok választójogának gyakorlása
demokráciát valósít meg, a hatalom a nép kezében van, amelyet választott képviselQi útján gyakorol,
megvalósul a jogállamiság, érvényesül a hatalommegosztás elve,
jellemzQje a tiszta választási rendszer, ami a vezetQ szervek közvetlen választását jelenti,
érvényesülnek az emberi jogok (szólás-, sajtó-, vallás-, egyesülési, gyülekezési szabadság),
elutasítja az erQszakos cselekményeket,
az egypárt-rendszerrel szemben a pluralizmus, a többpárt-rendszer kinyilvánítása, ennek alkotmányos szabályozása: a pártok bejuthatnak a parlamentbe, közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, bizonyos tisztségek nem tölthetQk be semmilyen párt tagjával (bíró, ügyész, Alkotmánybíróság, fegyveres testület hivatásos tagja), a pártok munkahelyen nem szervezQdhetnek, közremqködhetnek a népakarat kialakításában,
piacgazdaság bevezetése,
tulajdonformák egyenjogúsága: köztulajdon elsQdlegessége megszqnik, a köz- és a magántulajdon egyenlQ védelemben részesül, kisajátítani csak közérdekbQl lehet, azonnali kártalanítással,
érvényesül a hatalommegosztás elve, az egyensúly biztosítása,
a törvényhozó szerv az országgyqlés, funkciója mellett részt vesz a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány ellenQrzésében, ami azt jelenti, hogy a kormánynak a törvényhozó szerv bizalmát kell élveznie,
létrejön a köztársasági elnök intézménye, akinek mindkét hatalmi ág irányában van jogosítványa, de egyiket sem veheti át,
a nemzetközi és a belsQ jog kapcsolatában a nemzetközi jog elsQdleges,
ténylegesen létrejön az Alkotmánybíróság,
létrejön az állampolgári jogok országgyqlési biztosának az intézménye

1990-ben több részleges módosítás is történt:
kormány összetétele,
tagjait a kormány elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki,
megszqnt a Miniszterelnök-helyettesi és államminiszteri tisztség,
létrejött a tárca nélküli miniszteri tisztség,
a köztársasági elnököt az országgyqlés választja 5 évre,
bekerült a miniszterelnökkel szembeni konstruktív bizalmatlansági indítványok,
változások történtek az országgyqlés szavazási módjában,
megszqntek az alkotmányerejq törvények,
címer (1990. évi XLIV. tv.),
képviselQk mentelmi joga (1990. évi LIV. tv.) ,
képviselQk jogállása,
önkormányzati rendszer visszaállítása, önkormányzati képviselQk és polgármesterek választása (1990. évi LXIII. tv.).

Az 1989. évi alkotmánymódosítás túl gyorsan zajlott, a 90-es részleges módosítások sem oldották fel a helyenként megtalálható ellenmondásokat. Ezért mindegyik párt a 94-es választásokat megelQzQen a választási kampányában ígéretet tett az új alkotmány megalkotására, amelynek legfontosabb tartalmi követelményei a következQk voltak:
jogállamiság és az alapvetQ jogok garanciáinak a megerQsítése,
a kialakult közjogi struktúra lényeges vonásainak megtartása,
bírói függetlenség erQsítése, Országos Igazságszolgáltatási Tanács létrehozása,
a gazdaság és a közpénz kezelésének alkotmányos szabályozása.

A kormány az igazságügy-minisztert bízta meg az új alkotmány kidolgozásával, aki létrehozott egy Alkotmány-elQkészítQ Titkárságot, hogy szakértQk bevonásával készítse el a koncepciót. Emellett felkérték az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetét a szakmai tevékenység koordinálására.

Az országgyqlésben is létrejött egy Alkotmány-elQkészítQ Bizottság, élén az országgyqlés elnökével és frakciónként 4-4 taggal. A folyamatot kétszakaszosra tervezték:
- elQbb a koncepció kidolgozását, a szabályozás elveinek kidolgozását,
- majd ennek elfogadása után javaslattételt a normaszövegre.

A bizottságon belül a határozat elfogadása 5/6-os többséggel történhetett. Egyúttal ettQl az idQponttól kezdve alkotmányozási moratóriumot hirdettek, tehát addig, amíg az új alkotmány el nem készült, alkotmánymódosítások végrehajtására sem kerülhetett sor.

A neves szakemberek forrásanyagaiból (Kukorelli István, Kulcsár Kálmán, Sajó András - Független Jogász Fórum, Jogtudományi Intézet) elkészített koncepció több helyen is alternatív megoldásokat tartalmazatott. A vitákat követQ záró szavazáson végül is a szükséges 257 szavazat helyett csak 252-en szavazták meg a koncepciót. Némi szünet után elkészült egy módosított koncepció, majd annak alapján egy alkotmánytervezet is, de a beterjesztésére abban a kormányzati ciklusban már nem került sor.

Vitás kérdések, amelyek megakadályozták a koncepció, a szöveg, a normaszöveg elfogadását:
Állam jellege: szociális állam, szociális jogállam, illetve független demokratikus jogállam elnevezést alkalmazzanak-e.
A gazdasági, szociális, kulturális jogok alanyi jogként, tehát bíróság elQtt érvényesíthetQ jogként kerüljenek-e szabályozásra, vagy pedig úgy, hogy ezeknek a megvalósítására csak az állam anyagi erejének megfelelQen kerüljön sor. Ha ugyanis alanyi jogként deklarálja az alkotmány, akkor ez bíróság elQtt érvényesíthetQ, az állam ezt köteles biztosítani.
Fontosnak tartották, hogy az Alkotmányba kerüljenek és ne külön törvény szabályozza a demokrácia eszközeit, a népszavazást és a népi kezdeményezést.
Egy- vagy több kamarás országgyqlés legyen-e? A kétkamarás országgyqlés hívei azzal érveltek, hogy jobb törvények születhetnek, megvalósulhat olyan társadalmi csoportok, rétegek érdekképviselete a második kamarában, amelyek az elsQ kamarában nem jutnak érdekképviselethez (vita tárgyát képezte az is, hogy egyáltalán melyek ezek a csoportok, kisebbségek képviselete, gazdasági kamarák stb. képviselete - heterogén, homogén?). Az ellentábor hívei arra hivatkoztak, hogy ott is meg akarják szüntetni a két kamarát, ahol van, mert lassítja a törvényhozást.
KépviselQk létszáma: többségi álláspont volt, hogy kevesebb képviselQre van szükség. FIDESZ, FKGP álláspont. FIDESZ, SZDSZ az arányosítást preferálta, hogy többen kerüljenek be listáról a parlamentbe, mint egyéni választó kerületekbQl.
Köztársasági elnök választása, köztársasági elnök jogállása: közvetlenül a nép válassza, rendelkezzék nagyobb hatáskörrel a végrehajtó hatalomban. MSZP álláspontja: ezzel elvész a köztársasági elnök kiegyensúlyozó szerepe.
Nemzetközi jog és belsQ jog viszonya: nemzetközi jog hogyan érvényesülhet a belsQ jogban. Monista vagy dualista rendszer alakuljon-e ki, a nemzetközi szerzQdések megkötésével automatikusan a belsQ jogrendszer részévé váljék-e a nemzetközi jog, vagy a belsQ jogrendszer részévé tegyék-e azzal, hogy hazai jogszabályokban kihirdetik. A nemzetközi. jog elsQdlegessége egyértelmq volt, ha egyszer csatlakoztunk valamely nemzetközi szerzQdéshez.
Igazságszolgáltatás szervezetrendszerében egyrészt vitapont volt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács létrehozása, amely az IM-tQl átvenné a bírák pályáztatását, kinevezésre szóló javaslattételt stb., vagyis a bírói függetlenség garanciáját jelentené, másrészt a bírói szervezet négyszintqvé tétele a táblabíróságok létrehozásával annak érdekében, hogy az LegfelsQbb Bíróságot tehermentesítsék az ítélkezQ tevékenységtQl, s feladata az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás kialakítása legyen.
Az ügyészség az országgyqlésnek közvetlenül alárendelten mqködQ szervezet maradjon-e, vagy a kormánynak, IM-nek alárendelten mqködjék, s feladatait a bqnüldözés, nyomozás, vádemelés, büntetés-végrehajtás, ezek törvényessége képezzék-e.
Alkotmánybírák választása: maradjon-e a 9 év és egyszer újra választhatók, vagy legyen 12 év, de ne legyenek újra választva.
Az állam területi beosztása is kérdés volt. Maradjanak-e a megyék vagy nagyobb szerepet kapjanak a régiók.
Végül az Alkotmány stabilitása érdekében garanciák beépítése, hogy nehezebbé váljék a megváltoztatás. Variációk: 2 cikluson át tilos változtatni, népszavazáshoz köti az elfogadását, népszavazással lépjen hatályba.

1997 második felében feloldották az alkotmányozási moratóriumot, mert néhány módosítás szükségessé vált:
állami vezetQk felelQssége,
népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó alapvetQ szabályok,
több szintq igazságszolgáltatási rendszer (4), Országos Igazságszolgáltatási Tanács létrehozása.



8. Szuverenitás és népszuverenitás. Közvetlen és képviseleti demokrácia

Politika: a hatalom (államhatalom) megszerzésével, megtartásával, gyakorlásával, befolyásolásával kapcsolatos tevékenység.
Politikai rendszer: a politikai tevékenység szférájában kialakult nézetek, szervezetek, normák és az ezeket megvalósító emberi magatartások összessége.

A köztársaság egy politológiai fogalom. Mint államforma, az állam berendezkedésének és rendjének azt a formáját jelenti, amelyben az államfQ és az államhatalom legfelsQbb szervét meghatározott idQre, választás eredményeképpen jelölik. Egyik jellemzQ vonása a függetlenség, a szuverenitás. Ez azt jelenti, hogy adott államon belül ki gyakorolja a fQhatalmat.

Két formája alakult ki:
KülsQ szuverenitás, állami szuverenitás: az állam független, az államhatalom gyakorlása külsQ befolyástól mentesen történik. Nem abszolút értelemben, mert az államok legtöbbjét nemzetközi szerzQdések, egyezmények kötik.
BelsQ szuverenitás: egy adott államon belül melyik szerv gyakorolja az állami fQhatalmat, melyik szerv szuverén.

A szuverenitás mai formájában egy történeti fejlQdés eredményeként alakult ki:

A középkori keresztény Európában a világmindenség ura az Isten, tehát az uralkodó hatalma is tQle származik.
A rendi államban elismerték a hatalom isteni eredetét, de nem látták akadályát, hogy azt korlátozzák.
A reneszánsz és a reformáció azt a felfogást képviselte, hogy a nép a szuverén, az uralkodó hatalma a néptQl származik.
Thobas Hobbes egy személy szuverenitása mellett érvelt, de ezt egy, a nép által kötött "társadalmi szerzQdésbQl" eredeztette.
John Locke szerint az eredetileg természetes állapotban élQ emberek társadalmi szerzQdést kötöttek természetes javaik védelmére, a kormányzás tehát a kormányzottak megegyezésén alapul.
Jean-Jacques Rousseau Társadalmi szerzQdés c. mqvében a szuverenitás elméleti alapját, az ún. népszuverenitást rakta le. Ez azt jelenti, hogy a nép részese a hatalomnak, a nép a hatalom birtokosa, részt vesz a hatalom gyakorlásában. Ez az elmélet érvényesül napjainkban, s a demokrácia különbözQ típusai is ebben a formában nyilvánulnak meg.

Ez a folyamat vezetett a polgári átalakulás keretében a népfelség, népszuverenitás elismeréséhez. A népfelség elvének a lényege, hogy ezen az elven keresztül valósul meg az ún. népszuverenitás eszméje. A népszuverenitás elve a demokrácia különbözQ formáiban érvényesül. Két általános formája valósul meg jelenleg Magyarországon és a világon: a közvetett és a közvetlen demokrácia.

A közvetett demokrácia azt jelenti, hogy a nép képviselQket küld az országgyqlésbe és az önkormányzatokba, akik ott a választó polgárokat képviselik. Lényegében a törvények megalkotása vonatkozásában érvényesül elsQsorban ez a népképviseleti jelleg. (Az önkormányzatok képviselQtestületi tevékenységében is jelentQs szerepet játszik a rendeletalkotás.)

A közvetlen demokrácia azt jelenti, hogy a nép saját maga közvetlenül vesz részt a hatalom gyakorlásában. Ezt a közvetlen részvételt úgy kell értelmezni, hogy az alapvetQ politikai jogokat a nép közvetlenül gyakorolja: szólásszabadság, sajtószabadság, egyesülési jog stb.

A közvetlen demokrácia különbözQ technikai elemeken keresztül valósul meg:

népgyqlés: Svájc - a községek nagy részében népgyqlés dönt fontos kérdésekben,
népi vétó: Olaszország - népszavazást kell tartani tv/tv.erejq jogszabály részleges vagy teljes hatályon kívül helyezésérQl, ha min. 500e választópolgár vagy 5 régió tanácsa kéri,
népi kezdeményezés, népi iniciativa: fontos elvi kérdés eldöntésére,
referendum/népszavazás:
Következményét tekintve lehet
ügydöntQ (eredménye kötelezQ mindenkire), vagy
konzultatív (irányadó jellegq),
mindkettQ lehet kötelezQ v. fakultatív.
Elrendelés szempontjából:
KötelezQen (obligatórius)
Fakultatív
Területi hatály szerint:
Országos
Területi vagy helyi
a plebiszcitum (néphatározat) fogalmát illetQen eltérQek a felfogások: Svájc: a területek hovatartozásáról döntQ népszavazás megjelölésére használják; Magyarország: a törvényt megerQsítQ népszavazást referendumnak, a nem törvényi formát igénylQ országgyqlési döntések esetében tartott népszavazást plebiszcitumnak nevezik.

A népszavazás és a népi kezdeményezés a közvetlen hatalommegosztás formája, ami országos és helyi szinten érvényesül. Ennek megfelelQen szabályozása is országos és helyi szintq.
Országos szinten a szabályozást három törvény biztosítja:

az 1997/59. és 98. törvényekkel módosított Alkotmány,
a népszavazásról, népi kezdeményezésrQl szóló 1998:III. tv. és a
választási eljárásról szóló 1997:C. tv.
önkormányzat esetében a többször módosított 1990:LXV. tv.

A népszavazásnak két formája lehet:
ÜgydöntQ/döntéshozatali, vagy
Vélemény-nyilvánító/konzultatív

Tárgya az országgyqlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet,

Kezdeményezheti:
köztársasági elnök,
kormány,
országgyqlési képviselQk 1/3-a,
200.000 választópolgár.

Nem lehet népszavazást tartani:
Költségvetés; költségvetés végrehajtása; adók, illetékek, vámok kivetése.
Nemzetközi szerzQdésekben foglalt kötelezettségekrQl
Az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésrQl szóló passzusairól
Az országgyqlés hatáskörébe tartozó személy-, szervezet-átalakítási kérdésekrQl
Az országgyqlés feloszlatásáról
A kormány programjáról
Hadi-, szükség-, rendkívüli állapot kihirdetésérQl, kinyilvánításáról
Fegyveres erQk belföldi, külföldi alkalmazásáról
Helyi önkormányzat képviselQ testületének feloszlatásáról
Közkegyelem, amnesztia gyakorlásáról.

Az ügydöntQ népszavazás eredményes, ha:
az összes választópolgár több mint egynegyede
az érvényesen szavazók több mint fele egyforma választ adott.

Az eredményes ügydöntQ népszavazással hozott döntés az Országgyqlésre kötelezQ.

A kezdeményezést az Országos Választási Bizottság elnökéhez nyújtják be.

Az OVB dönt a felmerült kérdésrQl, illetve az aláírásgyqjtQ ívek hitelesítésérQl. Döntése arra vonatkozik, hogy a kérdésben lehet-e népszavazást tartani, milyen a kérdés megfogalmazása, az ív megfelel-e a törvényes követelményeknek. (Megtagadhatja a hitelesítést: a témakör nem az országgyqlés hatásköre, a témakörben nem lehet népszavazást tartani, a kérdés megfogalmazása nem a törvényeknek megfelelQ, illetve az aláírást gyqjtQ ív nem megfelelQ.) Ha igen, 4 hónapig lehet aláírást gyqjteni, az OVB ellenQrzi az aláírásokat. A kérdés hitelesítésérQl, állampolgári kezdeményezés esetén a határidQben benyújtott megfelelQ számú aláírásról az OVB elnöke tájékoztatja az országgyqlés elnökét, ezt követQen az országgyqlés a kezdeményezést köteles napirendre tqzni.

A népszavazás elrendelésérQl az országgyqlés egyszerq szótöbbséggel dönt, kötelezQ elrendelni, ha 200.000 választópolgár kezdeményezte. Az országgyqlés dönti el, hogy a népszavazás ügydöntQ vagy konzultatív. KötelezQ népszavazás, ill. országgyqlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény megerQsítése csak ügydöntQ lehet. IdQpontot a köztársasági elnök tqzi ki.

Országos népi kezdeményezés:
50.000 választópolgár nyújthatja be azért, hogy az országgyqlés hatáskörébe tartozó kérdést az országgyqlés tqzze napirendre.

Helyi népszavazás:
Önkormányzati képviselQtestület köteles kiírni: községegyesítés, megszqnése, közös képviselQtestület alakítása, abból kiválás ügyében.


Nem rendelhetQ el:
költségvetés,
adónem és annak mértéke,
szervezeti, mqködési személyi kérdésekben,
képviselQtestület feloszlatásáról.

Polgármesternél kezdeményezheti
a települési képviselQk 1/4-e,
képviselQtestület bizottsága,
önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár.

Helyi jellegq népi kezdeményezés:
Minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselQtestület hatáskörébe tartozik.

Állampolgári kezdeményezés: az aláírásgyqjtQ ív 1 példányát aláírásgyqjtés elQtt a helyi választási iroda vezetQjéhez; megyei, fQvárosi ügyben a területi választási iroda vezetQjéhez kell benyújtani. 1 hónapig lehet aláírást gyqjteni.

Népszavazás érvényes: ha a választók több mint fele szavazott

Népszavazás eredményes: ha a szavazók több mint fele azonos választ adott.



Jogorvoslati lehetQség: Alkotmánybírósághoz lehet fordulni az OVB (jóváhagyó/elutasító) döntése ellen, ill. az országgyqlés (elrendelQ/elutasító) határozata ellen. A keresetet 3 napon belül kell benyújtani. Alkotmánybíróság jóváhagyhatja az OVB / országgyqlés döntését, ha nem hagyja helyben, akkor megsemmisíti a döntést és az eljáró szervet új eljárásra utasítja


9. A pártok és más társadalmi tényezQk szerepe az állami akarat kialakításának folyamatában


A népszuverenitásra épülQ államban az állami akarat kinyilvánítása elvileg a nép képviselQin, illetve a közvetlen demokrácia intézményein keresztül történik. A törvényhozásban formalizált állami akarat kialakítására és megvalósítására azonban  intézményesen vagy anélkül  befolyást gyakorolnak a társadalomban szervezQdQ különbözQ csoportosulások és egyéb tényezQk is. Ezek közül mindenekelQtt a politikai pártok szerepe érdemel figyelmet.

A társadalmi szervezetek egy gyqjtQfogalom, amelybe a politikai pártok (kb. 160), a szakszervezetek = érdekvédelmi szervezetek (kb. 35), az érdekképviseleti szervezetek, az érdekképviseleti szervezetek (56 -meghatározott társadalmi érdekeket képviselnek: ifjúság, öregek stb.) és az egyesületek (tqzoltó, sport stb.) tartoznak.

A pártok jellemzQi, amiben különböznek a társadalmi szervezetek egyéb típusaitól:

Egyesülési jog szerint jönnek létre, ehhez 10 alapító tag kell + szándéknyilatkozat + alapszabály. Meg kell választani a vezetQ szerveket, testületeket, általános bíróságnál be kell jegyeztetni magukat.
A pártok szervezeti keretet adnak a népakarat kinyilvánításához, a nép részt vehet a párt munkájában, a politikai életben való részvétel egyik formája párton keresztül történik.
A pártok a közhatalmi szervezetektQl elkülönülten mqködnek, tevékenységükkel az állami szervek döntését nem befolyásolhatják.
Állami szerveknél pártszervezetek nem mqködhetnek.
Egyes párttagok állami tisztséget nem tölthetnek be, pl. nem lehet Alkotmánybíróság tagja, köztársasági elnök, bíró stb.

A valódi politikai párt:
Célja az államhatalom megszerzése és gyakorlása, illetve részvétel az államhatalom gyakorlásában bizonyos közös ideológiai-politikai felfogás, gazdasági- és szociális érdekegyeztetés (program) alapján. Ennek érdekében programot állít fel, propagandát fejt ki, jelöltet állít, kampányt folytat. Az így parlamenti képviselethez jutó pártok közvetítQ funkciót töltenek be a nép és az államhatalom gyakorlása között, részt vesznek a népakarat szervezet közvetítésében és az állami akarat formálásában. Közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.



A forradalmi pártok:
A hatalomra kerülést erQszakkal is lehetségesnek tartják, míg más pártok erre a választások jogi keretein belül törekednek. Ennek során propagandát fejtenek ki, jelölteket állítanak, kampányt folytatnak.


A parlamenti képviselethez jutó pártok általában:
közvetítQ funkciót töltenek be a nép és az államhatalom gyakorlása között,
részt vesznek a népakarat szervezett közvetítésében és az állami akarat formálásában.

A pártok közhatalmat, államhatalmat közvetlenül általában nem gyakorolhatnak. Az államhatalmat a képviselQkbQl álló parlament, a parlamenti többség bizalmát élvezQ egypárti vagy koalíciós kormány és más állami, önkormányzati szervek gyakorolják.


Az 1989/XXXI. módosított Alkotmány fogalmazta meg ezeket az elveket, amikor külön választotta a pártot és az államot, ezzel megszüntette a korábbi pártállam fogalmát.

A pártok a többi társadalmi szervezethez képest többletjogosítvánnyal is rendelkeznek: költségvetési támogatásban részesülnek abban az esetben, ha a választásokon megszerezték a szavazatok 1 %-át, illetve alapvetQ szerepük van az országgyqlési képviselQ választásban, hiszen Qk állíthatnak jelölteket.

A modern politikai pártok eredete a XVIII. századi angliai királypártiakra és parlamenti pártiakra vezethetQ vissza. 1832. után a választójog kiterjesztése szükségessé tette, hogy a parlament tagjai a választópolgárok körében keressék a támogatást, vagyis politikai pártokat szervezzenek. A konzervatív (thory) és a liberális (whig) pártok mellett a századfordulón megjelent a munkáspárt is.

Általában káderpártról és tömegpártról beszélhetünk.
A káderpárt ún. elit párt, választási párt, befolyásos egyéniségek köré tömörül, laza szervezetQ, kevés közvetlen támogatója van. Tevékenysége a választásokkal, a parlamenti munkával függ össze.
A tömegpárt lehetQleg minden állampolgárt igyekszik megnyerni magának, merev struktúrájú, nyilvántartott tagsága, apparátusa van, kiépült, koordinált szervezettel rendelkezik, pártfegyelem érvényesül.

Az 1989. októberi átfogó alkotmánymódosítás jelentQs változásokat hozott Magyarországon a pártok mqködése tekintetében. Az egypártrendszert megszüntetve kimondta:
a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak, és szabadon tevékenykedhetnek,
közremqködhetnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában,
közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelQen egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja, vagy tisztségviselQje nem tölthet be. Ezek alapján, pl. párt tagja nem lehet az Alkotmánybíróság tagja, bíró, ügyész, a fegyveres erQk, a rendQrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, stb.

Az Alkotmány figyelembe vételével az 1989. évi XXXIII. tv. rendelkezett a pártok mqködésérQl és gazdálkodásáról. A párt állami költségvetési támogatásra jogosult. Magyarországon az állami költségvetésbQl a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át  egy késQbbi tv-módosítás szerint  egyenlQ arányban az Országgyqlésben az országos listákon mandátumot szerzett pártok között kell felosztani. A támogatás 75%-a az országgyqlési választások eredménye alapján a pártra, illetve a párt jelöltjeire az elsQ érvényes fordulóban leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerzi meg.

Az állami akarat formálását befolyásoló más tényezQk:
A politikai pártokon kívül az állami akarat kialakítására és megvalósítására befolyást gyakorolhatnak a különbözQ esetileg szervezQdQ, vagy állandósult cél- illetve érdekcsoportok is, közöttük elsQsorban a pressure-group -ok (= befolyást érvényesítQ csoportok). Ezek tevékenységükkel befolyásolni igyekeznek a kormányzati munkát, mégsem tekintendQk pártoknak, mert nem törekednek az államhatalom megszerzésére vagy gyakorlására.
A pressure-group-ok arra törekednek, hogy befolyást gyakoroljanak arra a szervre, amely a döntéshozatalban a legbefolyásosabb és számukra is hozzáférhetQ. Erre széles körben felhasználnak jogilag intézményesített, jogilag megengedett és sokszor jogellenes eszközöket is. Amikor pl. a parlament törvényhozó tevékenységének befolyásolásáról van szó, jogilag intézményesített vagy megengedett eszköz általában a törvény-elQkészítés során véleményük, érdekeik feltárása, tagjaik és támogatóik megválasztásának segítése (nálunk is a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. szerint a jogszabálytervezeteket véleményezésre meg kell küldeni az érdekelt társadalmi szervezeteknek és érdekképviseleti szerveknek).

Pressure-group-ok mindig voltak nálunk is, napjainkban pedig szélesebb körben elterjedtek. Az a legfontosabb, hogy az ilyen tevékenység semmiképpen sem ütközhet a büntetQ törvénybe.

A pressure-group-ok nagy figyelmet fordítanak a közvélemény befolyásolására is, ami sokszor alig mellQzhetQ szempont a döntéshozatali mechanizmusban. Az erre felhasználható leghatékonyabb eszköz a sajtó, amit ezért negyedik hatalomnak is szokás nevezni.

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv. 4§-a rögzíti, hogy a mqsorszolgáltatásban közzétett mqsorszámok összessége, illetQleg ezek bármely tartalom vagy mqfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában. Ez azért fontos, hogy a különbözQ pártok részére biztosítani lehessen az audiovizuális sajtóhoz való egyenlQ hozzáférhetQséget, anélkül, hogy közülük egyesek számára akár az államhatalom, akár a sajtó felett pénzügyi ellenQrzést gyakorló csoportosulások privilegizált helyzetet teremtenének.



10. A gazdasági rendszer alkotmányos alapjai.


A kartális alkotmányok megjelenése óta maguk az alkotmányok is tartalmaztak a gazdasági berendezkedés alapjait érintQ szabályokat, s ez az I. világháborút követQ alkotmányozásban mind inkább jellemzQvé vált.

Az alkotmányok elQször az alapvetQ jogok körében biztosították pl. a magántulajdonhoz való jogot és annak védelmét az állam részérQl történQ tulajdonelvonással (kisajátítással) szemben. Így már az 1789-es francia Deklaráció és az 1791. évi amerikai Bill of Rights is kimondta, hogy a tulajdon szent és sérthetetlen, azt senkitQl sem szabad elvonni, kivéve, ha a törvényben megállapított közérdek megköveteli, de ez esetben is kártalanítás ellenében.

A liberálkapitalista államok alkotmánya abból indult ki, hogy az állam nem avatkozik be a gazdaságba. E tekintetben a döntQ változást a szociális , vagy jóléti állam koncepciójának elQtérbe kerülése hozta, amely abból indult ki, hogy az államnak, akár a magángazdaságba való beavatkozással is, biztosítania kell a polgárai részére bizonyos életnívót. Pl.: 1919. évi weimari Alkotmány arról beszél, hogy a gazdasági életet szervezni kell.

A II. világháború után hangsúlyt kapott, hogy a munkahelyi demokrácia intézményeit ki kell építeni. Az 1947. évi Alkotmány 46. cikkelye pl. kimondta, hogy a munka gazdasági, társadalmi felemelése érdekében és a termelés igényeinek megfelelQen a Köztársaság elismeri a dolgozóknak azt a jogát, hogy a törvény által meghatározott módokon és keretek között részt vegyenek a vállalatok vezetésében.

A szocialista fejlQdés során különösen a tulajdonnal, az állami gazdaságirányítással és az elosztási (szociális) viszonyok rendezésével kapcsolatos alapvetQ szabályokat sorolták a gazdasági rendszerre vonatkozó alkotmányjogi jelentQségq szabályok közé. A szocialista államfelfogás eleve abból indult ki, hogy az állam alapvetQ feladata az egész gazdaság irányítása.


A gazdasági viszonyok, azaz a tulajdonviszonyok alkotmányos szabályozását az 1990/XL. törvény tartalmazza.

Alapja: a magyar gazdaság piacgazdaság, annak is sajátos formája, a szociális piac. Ez azt jelenti, hogy a piac bizonyos negatív hatásait az állam szociálpolitikai intézkedésekkel ellensúlyozza, mert a piacgazdaság áruforgalmat, munkaerQt, tQkemozgást valósít meg. 1989-ben ezek a feltételek még nem voltak meg, ezért csak kezdetlege formája került szabályozásra. A törvény a gazdasági viszonyokat vegyes gazdaság formájában szabályozta, ennek alapján határozta meg az alkotmány a tulajdonviszony típusait.

A tulajdonformák változása:
1949/XX: a tulajdonviszony alapja a társadalmi tulajdon: állami tulajdon és szövetkezeti tulajdon (elismeri a magántulajdont is)
Az 1972. évi alkotmányreform a szabályozás alapjait meghagyta, de módosítással: a bérbQl, fizetésbQl élQk tulajdonformájaként elismeri a személyi tulajdont - korlátozással: egy lakás stb.
Az 1990/XL. alkotmánymódosítás gyökeres változást jelentett: eltörölte a régit és két tulajdonformát, a köztulajdont és a magántulajdont határozta meg. Sajátos vonásuk, hogy egyenrangúak, egyenlQ védelem illeti meg mindkét tulajdonformát, mindkettQt megilleti a vállalkozás joga, a gazdasági verseny szabadsága, ami azt jelenti, hogy részt vehetnek bármilyen vállalkozási formában, polgári jogi tevékenységben. Szabadon szerzQdhetnek, vállalkozhatnak.

Különbség csak a tulajdonviszony alanyait tekintve van. A magántulajdon alanya a tulajdonos, a köztulajdon alanyai lehetnek:

Állam: tulajdonosi minQségben kezeli a nemzeti vagyont. Hogy mi az állami vagyon, azt az alkotmány fogalmazza meg. Az alkotmány utal arra, hogy a tulajdon tárgyainak körét egy külön törvény fogja taxative meghatározni (vita alapját képezi az állami és önkormányzati tulajdon meghatározásában!). Az állam, mint tulajdonos, a közhatalom gyakorlója, egyes vagyontárgyakra kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik: bankjegykibocsátás monopóliuma, fegyvergyártás joga stb.
Állami vállalat az állam tulajdonában álló vállalatokat jelenti, mivel vállalat nem csak állami tulajdonban lehet. A vállalatok gazdasági társaságokban részt vehetnek, mqködésüket a gazdasági társasági tv. szabályozza, az állam gazdasági társulásokat alapíthat, képviselheti a magántulajdon mellett az állami tulajdont. Ha az állam tulajdonosi hányada 50%-nál nagyobb, akkor állami vállalatról beszélünk. Ebben az esetben együtt jelentkezik a köztulajdon és a magántulajdon.
Szövetkezet: az alkotmány a szövetkezetnél hangsúlyozza: önkéntes alapon jön létre, gazdasági tevékenységet folytató, szövetkezeti forma. Az állam az ilyen szövetkezeteket elismeri, támogatja. Vagyonrész = üzleti tulajdon, szövetkezeti tv. tartalmazza a vagyonrészeket.
Önkormányzati tulajdon: az alkotmány tiszteletben tartja, általános elv: mqködéséhez megfelelQ támogatással, vagyonnal rendelkezik, de nem teljesen elhatároltak az állami és az önkormányzati tulajdon vagyontárgyai.

A gazdasági viszonyok alkotmányos szabályozásánál új elemként jelentkezik, hogy nemcsak a tulajdonformát határozza meg, hanem a garanciákat is, azaz biztosítja a tulajdon védelmét.

Garanciák:
Biztosítja a tulajdonhoz való jogot. Korlát csak két vonatkozásban jelentkezik: külföldi személyek tulajdona tekintetében (külterületi ingatlanokat=termQföld nem szerezhetnek - ez a dolgok jelenlegi állása szerint zsebszerzQdéseket jelenthet, 10 évi birtoklás után elbirtoklás - Ptk. kategória), illetve magyar állampolgár tulajdona termQföldre vonatkozóan: max. 300 ha vagy 6000 aranykorona földet szerezhet.
Másik garancia: konkrétan körülírja a magántulajdon kisajátításának szabályait: csak kivételesen, közérdekbQl, tv. alapján, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében lehet kisajátítani.
Elismeri az örökléshez való jogot, nem korlátozza.

Magántulajdon:
JellemzQje, hogy a köztulajdonnal egyenrangú, a tulajdon védelme is egyenlQ, a jogosítványa is. Megilleti a vállalkozás joga, mqködésének kérdéseit a gazdasági társulásról szóló törvény szabályozza vagy az egyéni vállalkozásról szóló tv.: lehet Kft., Betéti Társaság, Rt (Zrt-Nyrt), Közkereseti Társasági forma stb.

Az alkotmány módosítása után nQtt a magántulajdon köre, a 90-es években több jogszabály (kárpótlásról, privatizációról szóló) foglalkozott vele. A privatizációról szóló törvény (1995. évi XXXIX. tv.) az állami tulajdon magántulajdonba adását segítette elQ.


A hatályos Alkotmány szerint:
a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlQ védelemben részesül.
Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát, amely ily módon külön tulajdonformaként került elismerésre.
Az alkotmány külön szól az állami tulajdonról, ami a köztulajdon egyik formája, de köztulajdon az önkormányzati tulajdon is.
Az alkotmány biztosítja a tulajdonhoz való jogot.

A nemzetgazdaság állami irányításának alkotmányos szabályozása hazánkban:
A nemzetgazdaság állami irányítása a modern államban mindenütt differenciált eszközrendszerrel történik. Különösen így volt ez a szocialista államban, amely elsQrangú feladatának tekintette az egész nemzetgazdaság irányítását.



Az eszközök a következQk szerint csoportosíthatók:
hatósági úton történQ irányításról, vagy az államot mint az állami vállalatok tulajdonosát megilletQ irányítási jogosítványokról, illetve
direkt, vagy indirekt irányítási jogosítványokról van-e szó.

Az 1949. évi Alkotmány szerint:
a népgazdaság irányító ereje a nép államhatalma. A Magyar Népköztársaság gazdasági életét népgazdasági terv határozza meg.
Az Országgyqlés meghatározza az állami költségvetést, megállapítja a népgazdasági tervet.
A Minisztertanács biztosítja a népgazdasági tervek megvalósítását.
A helyi tanács vezeti a (helyi) gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet, elQkészíti a helyi gazdasági tervet és költségvetést, ellenQrzi ezek végrehajtását, irányítja és ellenQrzi a helyi jellegq gazdasági vállalatok munkáját.

Az 1972-ben átfogóan módosított Alkotmány:
Még mindig azt tartalmazta, hogy a Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg, az állam irányítja és ellenQrzi a népgazdaságot. Azonban 1968-tól, a gazdasági irányítási rendszer reformjának bevezetésétQl kezdQdQen a konkrét tervutasításos, direkt irányítási rendszert olyan irányítási rendszerrel kívánták felváltani, ahol a tervcélok megvalósítását indirekt irányítási módszerekkel érik el. A népgazdasági terv kötelezQ ereje csak a gazdasági irányító szervekre és bankokra terjed ki.

Az Alkotmány 1989. októberi átfogó módosítása kimondta, hogy Magyarország gazdasága a tervezés elQnyeit is felhasználó piacgazdaság.
Az 1990. évi XL. alkotmánymódosító törvény ebbQl a megfogalmazásból elhagyta a tervezésre való utalást is.

A hatályos Alkotmány alapján:
az Országgyqlés megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását.
Az Állami SzámvevQszék, az Országgyqlés pénzügyi-gazdasági ellenQrzQ szerve ellenQrzi az államháztartás gazdálkodását, az állami vagyon kezelését.

Az elosztási viszonyok és a magyar Alkotmány:
A modern államban az állam beavatkozik a társadalmi termelésbQl származó jövedelmek elosztásába is. KülönbözQ szempontokból szabályozza a jövedelmek elsQdleges elosztását (bérszabályozás, adóztatás, stb.)
Másrészt az állam, a közhatalom által beszedett adók, illetékek már nem csak arra szolgálnak, hogy az állam mqködéséhez szükséges kiadásokat fedezzék, hanem arra is, hogy a társadalmi termelésbQl származó jövedelmet vagy egy részét az állam által preferált célok megvalósítása érdekében, illetve a szociális szempontokat figyelembe véve újraelosszák (redisztribúció). Ez jellemzQ a mai szociális államra.

Az 1949. évi Alkotmány alapelvként rögzítette:
a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka.
A Magyar Népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvét: Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint .
különbözQ szociális, egészségügyi és kulturális jogok állami fedezetét részben vagy egészben biztosította.

Az 1989-ben módosított Alkotmány és a hatályos alkotmányszöveg:
a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállam kiépítését tqzi ki célul.
Kimondja, hogy minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel munkája mennyiségének és minQségének.
A szociális, egészségügyi és kulturális jogok érvényesüléséhez biztosítja az állam anyagi hozzájárulását.
Kimondja, hogy a Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.


11. Az állami feladatok és állami szervtípusok megkülönböztetése (elválasztása)


Régi felismerés, hogy az államhatalom gyakorlása jól megkülönböztethetQ feladatok megvalósítását jelenti. Az i.e. IV. szd-ban Arisztotelész a Politika c. munkájában már utalt arra, hogy az állam alkotmányát három tényezQ: a közügyekrQl tanácskozó szerv, az állami akarat megvalósítását végzQ magisztrátusok, valamint az igazságszolgáltatási testület jellemzQi határozzák meg. Mégsem mondhatjuk, hogy Arisztotelész általános érvénnyel felvetette volna a törvényhozó, végrehajtó és a bírói funkciók elválasztását.

A középkori Európában, fQleg a rendi gyqlés megjelenését követQen is jól megkülönböztethetQk a törvényhozással, végrehajtással és bíráskodással foglalkozó szervek, de ezek hatáskörét nem választják el. Ennek oka, hogy a középkori feudális államfelfogásban a szuverén uralkodó egy személyben testesítette meg az államhatalmat, döntQ szerepe volt a törvényhozásban, személyesen dönthetett és bíráskodhatott. Különösen így volt ez a polgári forradalmakat megelQzQ feudális abszolutizmus idején, amikor az uralkodó többször a rendi gyqléseket sem hívta össze.

Az abszolút királyi hatalom és a hatalomkoncentráció megszüntetésének, a polgárság hatalomban való részesedésének biztosítása érdekében került elQtérbe az államhatalmak konzekvens (= következetes) megosztásának, elválasztásának igénye. Ez az uralkodó hatalmát csak a törvények végrehajtása tekintetében ismerte el.

Elméleti szinten határozott formában elQször John Locke A polgári kormányzásról. Két értekezés c. munkájában fejtette ki az államhatalom megosztásának követelményét. Két hatalom, a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között tett különbséget. Kifejtette, hogy a törvényhozás joga a választott képviseleti szervet illeti meg, amely nem adhatja át hatalmát más kezekbe, hiszen saját hatalma is csak a nép által delegált, átruházott hatalom. A végrehajtó hatalom a törvények végrehajtását végzi, tevékenysége a törvényektQl függ. A végrehajtó hatalom csak az ún. föderatív hatalom (háború és béke, a szövetségek, a külföldi személyekkel és közösségekkel kötött ügyletek kérdése) körében intézkedhet az ország érdekében. Ezt azért teheti, mert a külföldiek magatartása törvényekkel nem irányítható, elQre nem látható.


Az állami szervek az alkotmányban meghatározott feladataikat látják el. A polgári állam sajátossága, hogy alkotmányában leírja a fQ elveket, meghatározza a feladatokat, illetve azt, hogy a feladatokat milyen típusú, szintq szerv látja el. Megosztja az állami szervek között a feladatokat, vagyis a hatalommegosztás elvét határozza meg.

A középkor végétQl beszélhetünk három hatalmi ágról: törvényhozó, végrehajtó, bírói. Akkor még sajátos módon jelentkezett, nem különültek el egymástól élesen, de az uralkodó tevékenysége során megkülönböztetett jelleggel bírtak. A polgári forradalom idején a demokratikus jelleg vált meghatározóvá, a cél az volt, hogy ne egy kézben összpontosuljon a három hatalmi ág, hanem megosztás legyen. A zavartalan mqködéshez szükséges, hogy egy-egy hatalmi ág ne kerüljön túlsúlyba, ehhez fékek rendszere, egyensúlyi helyzet megteremtése szükséges.

Montesquieu elve alapján:

1. 1791. francia alkotmány. Sajátossága: mereven elválasztotta a három hatalmi ágat. KésQbbi, további típusai alkalmazták Montesquieau elméletét, fékeket építette be: ha a végrehajtó túlzottan megerQsödött, a parlament megvonta a bizalmat, így alakult ki a kormány felelQssége, illetve kiépült a bírói ellensúly-rendszer is.
2. 1787. USA alkotmánya már elve tartalmazta Monstesquieu elméletét: nem vált merevvé a hatalmi ágak mqködése, fékek és egyensúlyok rendszere kidolgozott, az egyensúly miatt egyik hatalmi ág beavatkozhat a másik tevékenységébe (elnöki vétQ törvényhozással kapcsolatban, elnök hatáskörét illetQen a szenátus jóváhagyási joga stb.).

A XIX. századtól a történeti fejlQdés eredményeként a három hatalmi ágon túl:

1. ÁllamfQi hatalom: a végrehajtó hatalomból kivált az államfQ, önálló hatalmi ágként jelent meg, megteremtve a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közötti egyensúlyt.
2. Önkormányzati hatalom: a 2. világháború után alakult ki a helyi területi igazgatás önálló hatalmi ágaként.
3. Alkotmánybíróság: az alkotmányvédelem eszköze, önálló hatalmi ág.

A XIX. századtól kezdQdQen felmerült, hogy nem is három, hanem több államhatalmi ág különböztethetQ meg. Franciaországban Benjamin Constant a Bourbon-restauráció idején hat különbözQ hatalmi ág létét és egyensúlyát fogalmazta meg. p
Így: királyi hatalom
végrehajtó hatalom
legfelsQbb képviseleti szerv
képviselQház
bírói hatalom
municipális vagy községi hatalom.

Azonban ma is a klasszikus hármas felosztás él.



Ez határozza meg a polgári állam mqködését, az Magyar Köztársaságét is.

A szocialista országok és a Szovjetunió más szervezeti rendet teremtett meg, az államhatalom egységének elve érvényesült, ami nem zárta ki a hatalommegosztást: államhatalmi képviseleti szervek irányítottak, országgyqléshez hasonló típusú szervek. A volt szocialista országokban a kormányzati szervek mqködésének alapja a Párizsi Kommün és az 1918. Orosz Föderáció alkotmányában megfogalmazott államhatalmi egység valósult meg. Az államhatalom központi szervei a legfelsQbb államhatalmi szervek, magyar országgyqlés típusúak (LegfelsQbb Tanács, Állai Tanács, országgyqlés stb.).

Mqködésük sajátosságai:

korlátlan hatalom, a feladatok köre az Alkotmányban nem volt megosztva,
nagy létszámú testület 200-1200 fQ (Magyarország: 260, Szovjetunió 1200),
üléseket nem rendszeresen tartottak, 2-4 alkalommal évenként, nem folyamatosan. Ezért kialakult a helyettesítQ szervek rendszere, a prezídiumok, amelyek feladata:
az államhatalmi képviseleti szervek helyettesítése,
az államfQi feladatok ellátása (Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács),
törvényrendeletek alkotása (3-400 hatályos!).

Más államokban, más névvel, de mqködésüket tekintve azonos formában: LegfelsQbb Tanács Elnöksége, Államtanács stb.
A végrehajtó hatalmat a kormány, mint igazgatási egység látta el.

A 3. alkotmánytörvény, az 1989/XXXI. ezen változtatott. Magyarország polgári állami jellegqvé vált, a Monstesquieu-i elméletet megvalósító állami szervezeti modellel.

törvényhozó hatalom: országgyqlés gyakorolja. Ellensúly: AB - törvényeket alkotmányellenesnek minQsíthet, hatályon kívül helyezhet.
végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja, az államfQnek (köztársasági elnök) kiegyensúlyozó szerepe van. Ellensúly: a miniszteri, miniszterelnöki ellenjegyzés intézménye, ami felelQsségvállalást jelent.
a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány általános hatáskörq szerv. Eljárhat jogalkotói tevékenységben, ellensúly az Alkotmánybíróság Jogalkalmazói, államigazgatási feladatokat lát el, ellensúly: országgyqlés bizalmi viszonyának beiktatásával államigazgatási döntéseknél az általános bíróság.
a végrehajtó hatalom központi szervei:
minisztériumok: a minisztereket rendeletalkotási jog illeti meg, ellensúly: Alkotmánybíróság, államigazgatási döntés esetén ellensúly: kormányfelügyelet, +bíróság.
országos hatáskörq szervek: államigazgatási ügyben járnak el, ellensúly: törvényességi felügyelet, +bíróság.
Igazgatási szervezet: dekoncentrált állami szervek (földhivatalok, közigazgatási hivatalok). Döntésnél: törvényességi felügyelet, +bírósági út.
Helyi önkormányzatok: (1) képviselQtestület rendeletei - Alkotmánybíróság, (2) igazgatási jellegq döntésnél - bírói út, (3) szakigazgatási ügyben döntés - törvényességi felügyelet, +bírói út.
Igazságszolgáltatás:
a bíróság tevékenységében ellensúlyként jelentkezik: LegfelsQbb Bíróság jogegységi határozata, Alkotmánybíróság (egyedi ügyben nem dönt, általános érvényq határozatot hoz, hogyan kell alkalmazni a jogot)
ügyészség: országgyqlésen képviseleti interpelláció + kérdés
Alkotmánybíróság: alkotmánybírák jelölése (Az Alkotmánybíróság mqködése nem korlátozható!)

A magyar alkotmány az állami feladatokat, szervtípusokat a Monstesquieu-i elmélet alapján szabályozta, alapkoncepciója figyelembevételével.

Az állami feladatok ellátása a szervtípusok között meg van osztva. A különbözQ szervtípusokba tartozó szervek tevékenységét ellensúlyozzák, ellenQrizhetik tQlük független, más szervtípusba tartozó szervek. Például:
az Országgyqlés törvényhozó tevékenységének alkotmányosságát az Alkotmánybíróság felülvizsgálhatja
a köztársasági elnök aktusaihoz általában a miniszterelnök, vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges
a Kormánynak rendelkeznie kell az Országgyqlés bizalmával
a helyi-területi önkormányzatok tevékenységének törvényességét önkormányzati ügyekben az államigazgatási szervek ellenQrzik, törvénysértQ döntéseiket az Alkotmánybíróság, illetve a bíróságok felülvizsgálhatják.
A bíróságok által kiadott jogértelmezQ normák, a LegfelsQbb Bíróság jogegységi határozatai (bár ezt vitatják), továbbá az alkotmányellenes jogszabályok alapján hozott, alkotmányos jogokat sértQ bírói ítéletek az Alkotmánybíróság elQtt megtámadhatók.
Az Országgyqlés tagjai a legfQbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörébe tartozó minden ügyben.
Ha az Alkotmánybíróság egy törvényt alkotmánysértés miatt megsemmisít, az Országgyqlésnek módja van arra, hogy az Alkotmányt módosítsa és azzal összhangban a korábban megsemmisített törvényt újból elfogadja.


12. Az államszervezet, állami-területi beosztás és államszerkezet összefüggése


A közhatalom területi szervezete szorosan összefügg az állami-területi beosztással. Az államok általában általános állami-területi egységeknek ismerik el a kisebb-nagyobb településeket (községeknek, városoknak), illetve kialakítanak nagyobb, esetleg különbözQ szintq településközi általános állami-területi egységeket is (pl. járásokat, megyéket, régiókat), fQleg azért, hogy ezekhez igazodva építsék ki a közhatalom helyi-területi szervezetét.

Az általános állami-területi egységek kialakítása számos tényezQtQl függ:
történelmi, földrajzi és gazdasági adottságoktól,
az ország nagyságától és népsqrqségétQl,
a központi állami irányítás operativitásának igényeitQl,
a nemzetiségi lakosság területi elhelyezkedésétQl.

Ma Magyarországon a következQ általános állami-területi egységek különböztethetQk meg:
községek, városok, a fQvárosban és esetleg más városokban városi kerületek, fQváros (települési szint),
megyék (19), illetve a fQváros (településközi vagy területi szint).

Önkormányzatokat a községekben, városokban, fQvárosi kerületekben, a fQvárosban és a megyékben alakítottak.
Az államigazgatás dekoncentrált szervei elvileg minden általános állami-területi egységben mqködhetnek. A dekoncentrált államigazgatási szervek kiépítése a hatékony munkaszervezés érdekében nem feltétlenül követi az általános állami-területi beosztást, hanem az ún. speciális államigazgatási-területi egységek szerint szervezQdnek.
Speciális államigazgatási-területi egységeknek tekintendQk a területfejlesztésrQl és területrendezésrQl szóló 1996. évi XXI. tv. alapján a tervezési-statisztikai régiók, illetve fejlesztési régiók is. Ezek szerint bizonyos közigazgatási szervek is szervezhetQk.
A területi bíróságok és ügyészségek, valamint a munkaügyi bíróságok a fQvárosban és a megyékben, a helyi bíróságok és ügyészségek pedig általában egy vagy több városra és községekre, fQvárosi kerületre kiterjedQ mqködési körzetek szerint épültek ki.



A szerv azt jelenti, hogy több ember egy cél érdekében meghatározott tevékenységet végez, pl. egy önkormányzati csoport, osztály. Egy egységen belül több szerv szervezetet alkot. Az elQbbi példánál maradva egy önkormányzatnál a különbözQ osztályok alkotják a polgármesteri hivatalt.
A közhatalom is szervezet, különbözQek a feladatok, de differenciált területileg is.

Tagozódását, a közhatalmi szervek rendszerét az Alkotmány rögzíti.

Általános jellegq: községek, városok, fQvárosi kerületek = települési szint, települési szervek. Területi szervek: megyék, fQváros. Itt mqködnek az önkormányzatok, jellegzetesek, sajátságokkal rendelkeznek. Az állam nagyságától függQen más szervezeti kategóriák is jelentkezhetnek, pl. régiók.
Speciális jellegq: a közhatalmi szervek az államigazgatási területi egységével jelennek meg:
dekoncentrált szervek: önkormányzattól elkülönülve, központi irányítás alatt végzik tevékenységüket (megyei, fQvárosi közigazgatási hivatalok, földhivatalok, TÁTISZ)
területközi szervek: tevékenységi körük több megyét, települést érint (vízügyi igazgatóságok 3-4 megyét fognak át, postaigazgatóságok stb.).

Az államszerkezet az állam területi szervezete. Két típusa: egységes = unitárius állam (Magyarország.) és összetett: föderatív állam.

1. Az egységes, unitárius államban egy-egy közhatalmi tevékenységet egy típusú szerv lát el (egy kormány, egy típusú minisztérium).

(Az unitárius és a föderatív államtípus között van az ún. konföderációs állam. Az unitárius konföderáció azt jelenti, hogy ezek az államok laza államszövetséget alkotnak, szuverének, önkéntes alapon két- vagy többoldalú - bilaterális v. multilaterális - szerzQdéssel jönnek létre, az együttmqködés nem sérti az állam szuverenitását: SzU, FÁK, régebben USA (13 gyarmat egyesülése), Svájc álamszövetsége.)

2. Föderatív állam: olyan államalakulat jön létre, amelyben több önálló állam szövetséget alkot: USA/50 tagállam, Svájc/7 kanton, Németország/16 tartományt egyesít. Ezek a föderáció mintapéldányai. Közös jellemzQjük a kétszintq államszerkezeti modell: van szövetségi alkotmány, szövetségi kormány, szövetségi minisztériumok, de mqködnek a tagállamok hasonló szervei is: önálló alkotmány stb. jellemzi Qket. Átfedés lehet, feladatokat nem tagállam, hanem szövetség lát el, pl. Ausztriában szövetségi bíróság, bár vannak tartományok - USA-ban a bírói szervezet önálló, kb. 20 államban van még halálbüntetés.

Az államszervezeti tagozódások az USA-ban, Svájcban, Németországban a legfejlettebbek.

Kezdetlegesebb formái:
perszonálunió = két vagy több állam között közös államfQ (Magyarországon 1849 elQtt)
reálunió = különbség: közös az államfQ, de/és vannak közös állami szervek egyes tevékenységekre: hadügy, külügy, belügy, pénzügy (1860-ig OMM).

Európai Unió: keverék. A föderáció jegyei megfigyelhetQk ( többségi elv alapján kötelezQ döntések vannak.

Konföderáció jegyei ( egyeztetQ diéta van.
Autonóm területek: egységes és szövetségi államokban találhatók.

Tendenciák az átalakulásra:
egységes ( szövetségi: Németország.
Szövetségi ( konföderatív: FÁK (Független Államok Közössége).



13. Kormányformák

A kormányforma a kormányzati tevékenységben résztvevQk szervek egymáshoz való viszonyát jelenti.

A kormányzati tevékenység pedig az, hogy egy államon belül meghatározzák, hogy mi a cél, azt milyen eszközökkel, szervezeti formában, milyen költséggel tudják megvalósítani. (költségvetési törvényben + adótörvényben meghatározzák a pénzügyi eszközöket, személyi kérdésekben döntenek: választás vagy kinevezés, meghatározó elem a más államokkal való kapcsolatrendszer is.)

A demokratikus berendezkedésq államokban általában a parlament és a végrehajtó hatalom csúcsszervei végzik a kormányzati tevékenységet. Egymáshoz való viszonya alapján, aszerint, hogy a parlament elsQbbsége érvényesül-e a végrehajtó hatalommal szemben, beszélhetünk parlamentáris vagy prezidenciális kormányformákról.
Parlamentáris: a törvényhozó hatalom elsQbbsége figyelhetQ meg a végrehajtó hatalommal szemben a politikai felelQsség intézményén keresztül.
Prezidenciális: van a törvényhozó hatalomnak elsQbbsége a végrehajtó hatalommal szemben, de a végrehajtó hatalomnak nincs politikai felelQssége a törvényhozó hatalommal szemben.

Az alkotmányos monarchiában a végrehajtó hatalomban a király szerepe volt a meghatározó. Örökölte tisztségét, a törvényhozó szerv és a király együtt hozták a törvényeket. A király a törvények keretei között korlátlan hatalommal rendelkezett. Az általa kinevezett kormányon keresztül gyakorolta a végrehajtó tevékenységet. A miniszterelnök vagy szakminiszter ellenjegyezte a király döntéseit, ezzel levéve a felelQsséget. A politikai felelQsség a királyé, a jogi felelQsség a parlamentnek felelQs minisztereké volt.

Manapság 4 kormányforma között tehetünk különbséget:
1. Parlamentáris monarchia (Anglia):
A végrehajtó hatalomnak formálisan két csúcsszerve van: az uralkodó és a kabinet. A parlament szerepe a meghatározó. A végrehajtó hatalom feje a király, de igazi jogosítványai nincsenek, sem politikailag, sem jogilag nem felel tevékenységéért. A tényleges csúcsszerv a kabinet, ami nem azonos a kormánnyal. Ez egy szqkebb testület a miniszterelnök vezetésével, az általa kiválasztott tagokból áll. Meghatározza a kormány politikáját, felelQs is érte a parlament elQtt. Ha a parlament megvonja a kormánytól a bizalmat, le kell mondania hivataláról.
király ( az államfQi jogosítványokkal rendelkezik, nincs felelQssége, tisztségét örökléssel nyeri el.
kabinet ( tényleges csúcsszerv, politikai és jogi felelQssége van.
2. Prezidenciális köztársaság (USA):
A végrehajtó hatalom csúcsszerve a köztársasági elnök. A kongresszus elQtt politikai felelQsséggel nem tartozik, a kongresszus nem vonhatja meg tQle a bizalmat. A törvényhozó hatalom elsQbbsége csak annyiban érvényesül, hogy a végrehajtó hatalom szervei kötelesek a törvényeket betartani és végrehajtani.
Az elnök a hatalmat az általa kinevezett minisztereken keresztül gyakorolja, Qk sem felelQsek a kongresszusnak, csak az elnöknek. Az elnök nem feltétlenül a kabineten keresztül gyakorolja hatalmát, hanem széleskörq tanácsadó testülettel rendelkezik. Az elnök jogosítványai: a hadsereg fQparancsnoka, Q nevezi ki az LegfelsQbb Bíróság bíráit, nemzetközi szerzQdéseket köt, vétójog illeti meg, törvényt kezdeményezhet. Alkotmánysértésért felelQsségre vonható, ez esetben az LegfelsQbb Bíróság jár el. Az LegfelsQbb Bíróság alkotmánybíróságként is mqködik, nagy befolyása van a törvényekre, alakítja az Alkotmány tartalmát.

3. Félprezidenciális köztársaság (Franciaország):
Átmeneti kormányforma a parlamentáris és a prezidenciális köztársaság között. A végrehajtó hatalomnak két csúcsszerve van, a köztársasági elnök és a kormány. A parlamentnek felelQsséggel csak a kormány tartozik.
ÁllamfQ: nép választja, a kormány üléseit Q vezeti.
Kormány: politikai, jogi felelQssége van.

4.Parlamentáris köztársaság (Magyarország, Olaszország, Portugália, Görögország):
A végrehajtó hatalom csúcsszerve a kormány, amely a parlament bizalmát kell, hogy élvezze, politikailag felelQs. A köztársasági elnök csak formálisan feje a végrehajtó hatalomnak vagy még úgysem. A köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt, aki általában a többségi párt vezetQjét vagy a koalíció által megjelölt személyt.
ÁllamfQ: köztársasági elnök ( formálisan vagy úgy sem feje a végrehajtó hatalomnak. Jogi felelQssége van.
Kormány: tényleges csúcsszerv ( politikai, célszerqségi felelQssége van.
A kormány és a parlament fúziós egységet képez: a kormány a javaslatait csak parlamenti többséggel tudja keresztül vinni.

Kollegiális képviseleti vagy direktoriális kormányforma van Svájcban. Itt a törvényhozó szerv a Szövetségi gyqlés. Ez választja a Szövetségi Tanácsot, amely egy 7 tagú testület. A tanácsosok miniszterek, 4 évre választják Qket, az idQ letelte elQtt nem lehet Qket elmozdítani. VezetQjük egyben az államfQ is, évente más-más személy, maguk közül választják.

A volt szocialista kormányzati rendszerek a hatalom egységének elvét vallották. A legfelsQbb népképviseleti szerv és az igazgatás központi szervei, valamint a kollektív államfQ (Elnöki Tanács) között igazából csak munkamegosztás volt.


14. Az államhatalom gyakorlásának alapvetQ mqködési elve: az államhatalom gyakorlásának alkotmányossága és törvényessége

Az államhatalom alkotmányossága és törvényessége összefüggQ fogalmak és összefüggQ követelményeket jelentenek.

Az alkotmányosság átfogóbb, magában foglalja a törvényességet is.

Érvényesülését tekintve a törvényesség a tágabban értelmezhetQ fogalom, mert ez a közhatalmi tevékenység egészére kiterjed, minden jogilag szabályozott tevékenységre vonatkozik. MindkettQrQl beszélhetünk tartalmi és formai értelemben.

Alkotmányosságról tartalmi értelemben akkor van szó, ha az alkotmány szabályai tartalmilag megfelelnek bizonyos alkotmányos alapelveknek: népfelség vagy népszuverenitás elve, népképviselet elve, hatalommegosztás elve, törvényhozó szerv döntési joga, jogegyenlQség elve, törvények elsQdlegessége, emberi jogok érvényesülése.
Formai értelemben pedig azt jelenti az alkotmányosság, ha az alkotmány szabályai a gyakorlatban is érvényesülnek, azt betartják, végrehajtják.
A törvényesség érvényesülésének a tartalmi követelménye, hogy a törvények jók legyenek, bennük összhangban legyen a köz-, csoport-, és egyéni érdek.
A törvényességnek formai szempontból több követelmények is meg kell felelnie:

A közhatalom önkényesen, jogi szabályozásban megjelenQ alap nélkül ne cselekedhessék. Jogszabályok határozzák meg a közhatalom cselekvési lehetQségeit, ezek a közhatalmi szerveket kötik, nem térhetnek el tQlük. Ez a követelmény 1789-ben az Ember és polgár jogainak deklarációjában került általános megfogalmazásra, ez lett az alapja a jogállam elterjedésének a polgári alkotmányfejlQdésben. Azt jelentette, hogy a közhatalom csak azt teheti, amit a jogszabály megenged, aminek jogszabály i alapja van. Bírósági ítéletekben, igazgatási határozatokban hivatkozni kell a jogszabályokra.

Klasszikus követelmény, hogy a társadalmi viszonyokat demokratikusan választott törvényhozó testület (parlament) által elfogadott törvényekben szabályozzák, a közhatalom tevékenysége ilyen törvényeken alapuljon. A parlamenti törvényhozás a demokratikus közhatalom-gyakorlás elsQdleges garanciája. A kizárólagos parlamenti törvényhozás követelménye késQbb enyhült, s túlsúlyba kerültek a végrehajtó hatalom által alkotott jogszabályok.

A legnyilvánvalóbb követelmény, hogy mindenkinek meg kell tartani az Alkotmányt és más jogszabályokat, sQt a közhatalmi szerveknek végre is kell hajtani azokat.

Elengedhetetlen követelmény a törvényességi garanciák kiépítése. Ezek lehetQséget teremtenek a törvénysértések megelQzésére, kiküszöbölésére. A közhatalom esetleges jogszabályba ütközQ cselekvésének megelQzését garanciák szolgálják: jogi szakértelem biztosítása, képesítési elQírások, döntés-elQkészítés jogi szabályozottsága, jogszabályok megtartásának ellenQrizhetQsége, közhatalom és dolgozóinak felelQssége. A jogszabály-végrehajtás garanciái a végrehajtó szervezeti, személyi, anyagi feltételeit, a képviseleti szervek jogszabály-végrehajtás feletti ellenQrzését és a felfedett mulasztások orvoslását biztosítják.


A közhatalom jogszabályba ütközQ cselekvésének megelQzését és kiküszöbölését (orvoslását) szolgáló garanciák körében igen lényeges pl.:
a jogi szakértelem biztosítását szolgáló köztisztviselQi képesítési és jogi konzultációs elQírások kiépítése,
a döntés-elQkészítés (eljárás) formális jogi szabályozása,
a jogszabályok megtartásának különbözQ szervek részérQl (hivatalból illetve jogorvoslati kérelem alapján történQ) ellenQrizhetQsége,
a közhatalom és dolgozóinak (politikai, fegyelmi, büntetQ és kártérítése) felelQssége.


A jogszabály-végrehajtás garanciái között elsQsorban azok a garanciák igen fontosak, amelyek biztosítják pl.:
a végrehajtás szervezeti, személyi és anyagi feltételeit,
a képviseleti, felettes igazgatási és esetleg más állami szervek jogszabály-végrehajtás feletti ellenQrzését,
felfedett mulasztások orvoslását.



15. A jogforrások fogalma, fQ típusai. A törvényi szintq jogszabályok

A jog az állam által alkotott vagy elismert általános magatartási szabályok összessége, amelyek érvényesülését az állam kényszerítQ ereje biztosítja.

A jogrendszer egy adott országban, egy adott idQpontban hatályban lévQ jogszabályok rendezett összessége.
Tamandao-t követQ (angolszász)
Római jogon alapuló (kontinentális).

Európában kétféle jogrendszerrel találkozunk:

Az ún. angolszász jogrendszer jellemzQje, hogy az írott jog szerepe inkább csak a 19. század végén nQtt meg, elQtte a szokásjog, illetve a precedensek szerepe volt a meghatározó. Ez azt jelentette, hogy a magasabb szintq bíróság ítéletét, határozatát alacsonyabb szinten is alkalmazni kellett. Hátránya, hogy nehezen megismerhetQ és emiatt nehezen követhetQ a jogrendszer, elQnye viszonyt, hogy könnyebben alkalmazkodik az életviszonyok változásaihoz, rugalmas. Alkotott jog.

A másik jogrendszer a római jogot követQ kontinentális jogrendszer. Írott jog, kialakult a jogforrások differenciált rendszere, szintek szerint egymásra épül. ElQnye, hogy jobban elvárható az önkéntes jogkövetés, viszont kevésbé rugalmas, lassabban alkalmazkodik az életviszonyok változásaihoz. A rugalmatlanság következtében joghézagok is megjelennek, amelyek kitöltése a bírói jogalkalmazás során történik, vagy jogegységesítéssel, amelyet az LegfelsQbb Bíróság végez el.

A két jogrendszer egyre inkább közeledik egymáshoz.

A jogforrási rendszer azoknak az alkotmányjogi intézményeknek az összessége, amelyek egy államon belül kifejezik a hatályos jog létrejöttének folyamatát, a jogalkotó szerveket, azok hatáskörét, a jogszabályok típusait, rangját, hatályát és az érvényességét, valamint a jogalkotás garanciáit is.

Jogforrások típusai:
1. Jogszabályok
2. Nemzetközi szerzQdések
3. Áljogszabályok, vagy pszeudó jogszabályok,
4. Lappangó, vagy látens jogforrások.


Foglalkozik vele:
jogelmélet ( általánosnak az adott jogrendszerre való alkalmazása
alkotmányjog-tudomány ( adott állam jogrendszerén belül
minden jogág a saját jogforrásrendszerével foglalkozik.

Jogforrás: nincs elfogadott definíció.

Jogalkotó autoritás: tekintély, ami az államot létrehozza.

Jogforrás-fogalom: materiális, formális.
Materiális jogforrás: jelenségek + tényezQk, melyek a jog tartalmának eredetére utalnak.
Formális jogforrás: jelenségek + tényezQk, melyekbQl a jog ereje, érvényessége származik.

Jogalkalmazói oldalról: alanyi jogok forrásai, ami a tárgyi jogban van.
Jogalkotói oldalról: a tárgyi jog forrásait keresik.

Jogszabály: általános magatartási szabály, amelyet a közhatalmi szervek azért adnak ki, hogy szabályozzák a társadalmi viszonyokat. Mindenkire kötelezQ, kikényszeríthetQ.

Csoportosításuk:
Országos vagy központi jogszabályok
Helyi jogszabályok: települési önkormányzati, megyei önkormányzati rendeletek




Az országos vagy központi jogszabályok lehetnek:

törvényi szintq jogszabályok:

alkotmány és alkotmányt módosító törvények: alkotmányban vagy azt módosító törvényben bármely kérdést bármilyen tartalommal és mélységben lehet szabályozni, az összes képviselQ 2/3-os többsége szükséges az elfogadásához, az 1989/XVII. tv. szerint az új alkotmány majd kötelezQ referendummal is meg kell erQsíteni

rendes vagy közönséges törvények: az életviszonyokat csak törvényben lehet szabályozni. Törvényeket mindenütt csak a törvényhozó szerv alkothat. Magyarországon ez a jog az országgyqlést illeti meg. Az országgyqlés univerzális, azaz általános törvényalkotó hatáskörrel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy jogosult bármely kérdést, bármely tartalommal, bármely részletességgel törvényben szabályozni. Ez azonban nem lehet ellentétes az Alkotmánnyal és az alapvetQ jog lényegét, tartalmát nem korlátozhatja. Az országgyqlésben a törvények elfogadása különbözQ szavazati arányokkal történhet:

Alkotmány + Alkotmánymódosító törvények: összes képviselQ 2/3-os többsége
alapjogokra, közhatalmat gyakorló szervekre vonatkozó törvények a jelenlévQ képviselQk 2/3-os többsége
egyszerq többséggel elfogadott törvények, vagyis a határozatképes országgyqlés (=képviselQk fele jelen van) jelenlévQ tagjainak többségi szavazata.

Az országgyqlés kizárólagos törvényalkotó hatásköre azt jelenti, hogy az adott életviszony minden kérdésének a szabályozása (részletkérdése is) csak törvénnyel történhet, tehát abban az ügyben végrehajtási rendelet nem bocsátható ki (bqncselekmények statuálása, alapvetQ jogok és kötelességek).

Az országgyqlés rendelkezik kifejezett, azaz fenntartott törvényalkotó hatáskörrel is. A kizárólagos hatáskörtQl abban különbözik, hogy legalább felsQbb szinten az adott életviszonyt törvényben kell szabályozni, de a részletszabályok végrehajtási rendeletben kerülnek szabályozásra (társadalmi rendje, berendezkedése, alapintézmények, állami szervezetek, mqködésük, hatáskörük, gazdasági rend, alapvetQ jogok érvényesülése, korlátai, garanciái).

törvényerejq rendeletek: az Elnöki Tanács adta ki az országgyqlést helyettesítQ jogkörében. Törvényeket módosíthatott, helyezhetett hatályon kívül, egyetlen korlátja volt, az Alkotmányt nem módosíthatta. Formailag 1989. október 23. óta megszqnt, természetesen néhány még hatályos, de tartalmi értelemben felfogott törvényerejq rendeletek továbbra is léteznek. Ezek olyan jogszabályok, amelyeket nem a törvényhozó szerv alkot, de velük törvényt lehet módosítani, pótolni, hatályon kívül helyezni. Ma Magyarországon ilyen tartalmi értelemben vett törvényerejq rendelet kibocsátására rendkívüli körülmények fennállása esetén két szervnek van lehetQsége:

Az egyik a hadiállapot vagy rendkívüli állapot idején létrehozott Honvédelmi Tanács (hadiállapot: ha az országot külsQ támadás éri; rendkívüli állapot: ennek a támadásnak a közvetlen veszélye fennáll), amely kiadhat olyan rendeletet, ami törvényt módosít, pótol, hatályon kívül helyez. Ez a törvényerejq rendelet addig marad hatályban, amíg a rendkívüli állapot fennáll. A Honvédelmi Tanács vezetQje a köztársasági elnök, tagjai a miniszterek, az országgyqlés elnöke, az országgyqlés pártfrakcióinak a vezetQi és az Magyar Honvédség Parancsnoka.

A másik ilyen eset, amikor vészhelyzetben a kormány jogosult törvényt pótló, módosító, hatályon kívül helyezQ vagy végrehajtásban felfüggesztQ rendelet kibocsátására - törvényi felhatalmazás alapján.

Az országgyqlés kizárólagos törvényalkotási hatásköre: ezeket a kérdéseket kizárólag törvényileg lehet szabályozni. Pl.: bqncselekmények

Atipikus törvények: Történelmi évfordulókról vagy személye tiszteletérQl szóló törvény. Pl.: 1946. évi IV. tv. Károlyi Mihály érdemeirQl.


b) rendeletek: kormányrendelet, miniszteri rendelet



16. A központi és helyi rendeletalkotás. A nemzetközi szerzQdések transzformálása a belsQ jogba

A jog az állam által alkotott vagy elismert általános magatartási szabályok összessége, amelyek érvényesülését az állam kényszerítQ ereje biztosítja.

A jogrendszer egy adott országban, egy adott idQpontban hatályban lévQ jogszabályok rendezett összessége.

A jogforrási rendszer azoknak az alkotmányjogi intézményeknek az összessége, amelyek egy államon belül kifejezik a hatályos jog létrejöttének folyamatát, a jogalkotó szerveket, azok hatáskörét, a jogszabályok típusait, rangját, hatályát és az érvényességét, valamint a jogalkotás garanciáit is.

Jogforrások:
1. Jogszabályok
2. Nemzetközi szerzQdések
3. Áljogszabályok, vagy pszeudó jogszabályok,
4. Lappangó, vagy látens jogforrások.

Jogszabály: általános magatartási szabály, amelyet a közhatalmi szervek azért adnak ki, hogy szabályozzák a társadalmi viszonyokat. Mindenkire kötelezQ, kikényszeríthetQ.

Csoportosításuk:
Országos vagy központi jogszabályok: törvényi szintq vagy rendeleti szintq jogszabályok
Helyi jogszabályok: települési önkormányzati, megyei önkormányzati rendeletek

A rendeleteket nem a törvényhozó szerv alkotja, de mindenkire kötelezQ jogszabályok.

A rendeleti szintq jogszabály alkotására a kormány és a kormány tagjai jogosultak, illetve a köztársasági elnök szükségállapot idején.

A helyi szintq jogszabályt az önkormányzat adja ki. ez lehet: települési típusú önkormányzati rendelet és területi típusú önkormányzati rendelet.

FQvárosi szintqre a fQpolgármester + a megyei önkormányzat elnöke jogosult.

Az életviszonyok gyors változása szükségessé tette a gyorsabb szabályozást is. A végrehajtó hatalom szervei fQként végrehajtási rendeletek kibocsátására kaptak lehetQséget a múltban, de a század végétQl a törvényekrQl a rendeleti jogalkotásra tevQdött át a fQ hangsúly.

A rendeleti jogalkotás nem sérti a törvényhozás elsQdlegességét, de vannak korlátai. Ilyen korlát a jogszabályi hierarchia.

A törvények a hierarchiában magasabb szinten helyezkednek el, mint a rendeletek, ezért a rendelet - éppen a hierarchiában elfoglalt helyénél fogva- nem tartalmazhat a törvénnyel ellentétes rendelkezést. Az autonóm rendeletalkotást korlátozni lehet Alkotmányban vagy a jogalkotásról szóló törvényben.

Rendeletek:
Központi országos szervek közül rendeletet bocsáthat ki a kormány, a kormány elnöke és tagjai (( miniszteri rendelet).
A jogbiztonság érdekében kell a szabályozás. ( Megengedett lett a rendeleti úton történQ szabályozás, de mindennek törvényre visszavezethetQnek kell lennie ( csak végrehajtási rendelet lehet.
KésQbb: nem kell mindennek törvényi útra visszavezethetQnek lenni. Ezek az autonóm rendeletek.

A rendeleti szintq jogszabályok két nagy csoportja a kormányrendeletek és a miniszteri rendeletek. A kormányrendelet kiadására kétféle módon van lehetQség: autonóm rendelet kibocsátása és végrehajtási rendeletek kiadása.

Autonóm rendeletalkotás: azt jelenti, hogy az adott életviszonyt elsQdlegesen rendelet szabályozza, nincs törvényi elQzménye. Ezeknek a köre azonban korlátozható. A rendeletek elsQsorban a törvények végrehajtását szolgálják A törvény felhatalmazást ad a végrehajtási rendelet kibocsátására, ez a felhatalmazás háromféle lehet:

Blanketta felhatalmazás: az Alkotmány vagy az 1987. évi XI. tv. teszi lehetQvé, hogy törvények végrehajtására ki lehet adni rendeletet.
Általános felhatalmazás: konkrét törvény végrehajtására teszi lehetQvé a végrehajtási rendelet kibocsátását.
Konkrét felhatalmazás: egy törvény a saját végrehajtására meghatározza, hogy ki jogosult a végrehajtási rendelet kiadására, milyen keretekben lehet a végrehajtást elvégezni, mi a végrehajtás tárgya. Tehát meghatározza a jogosultat, a tárgyat, a kereteket. Lényege, hogy az az adott törvény, mely rendelkezéseinek a részletezésére milyen körben, mely szerv adhat ki végrehajtási rendeletet. Ez a felhatalmazás nem ruházható át más szervre.




Magyarországon rendeletet adhat ki:
köztársasági elnök,
a megyei közgyqlés elnöke és
a fQpolgármester, illetve
a kormány és
a kormány tagjai.

Rendkívüli rendeletalkotó jogköre van:
köztársasági elnök: csak szükségállapotban (a rendkívüli állapotot a köztársasági elnök rendelettel vezeti be)
megyei közgyqlés elnöke és a fQpolgármester rendkívüli állapot, szükségállapot, külföldi fegyveres csapatok váratlan betörése esetén a területi alkalmazás feltételeit rendeletben állapítják meg.

Rendes rendeletalkotási jogkör illeti meg a kormányt és a kormány tagjait.
A miniszterelnök és a miniszteri rendelet a jogforrási hierarchiában azonos szinten helyezkednek el, minden esetben csak végrehajtási rendeletek lehetnek, vagyis a miniszter nem jogosult autonóm rendelet kiadására. Távollétében, akadályoztatása esetén a politikai államtitkár jogosult a miniszteri rendelet kiadására.
Ha olyan életviszony kerül szabályozásra, amelyben több tárca, több miniszter is érdekelt, kétféle megoldás létezik: vagy együttes rendeletet adnak ki, s ezt a bevezetQ rendelkezésben jelzik, és mindannyian aláírják, vagy az ún. egyetértésben kibocsátott rendeletet adják ki. A szabályozásban leginkább érdekelt miniszter adja ki a rendeletet, a többivel egyetértésben. A bevezetQ rendelkezés ezt is tartalmazza, illetve az érdekeltek ezt is aláírják.

A helyi - önkormányzati - rendeletek az önkormányzat illetékességi területén mindenkire kötelezQek. Két szinten adhatók ki:
Települési szinten: a települési képviselQ testületek kiadhatnak autonóm és végrehajtási részletezQ rendeleteket is. Az autonóm rendeletek a helyi viszonyok rendezését szabályozzák. Korlátja: nem lehet szabályozni kizárólagos törvényhozási tárgykörben, illetve amit már korábban tv. vagy kormány szabályozott, nem lehet. (emlékeztetQül: országgyqlés autonóm rendeletalkotása: minden kérdést, minden tartalommal, minden szinten; kizárólagos törvényalkotása: a részletkérdéseket is; kifejezett törvény alkotása: a részletkérdéseket végrehajtási rendeletek szabályozzák). Végrehajtási rendeletet csak törvény vagy kormányrendelet végrehajtása céljából adhatnak ki az önkormányzatok.

Megyei közgyqlés: csak a feladatkörében adhat ki rendeletet, pl.: SZMSZ, megyei önkormányzat tulajdonnal kapcsolatos kérdések, megyei címer + jelképek, megyei szervek mqködése.

Sajátos helyzet alakult ki a fQvárosban. A kerület és a fQvárosi közgyqlés is a települési szintet jelenti. Mivel a kerületek és a fQváros között nincs alá-fölérendelt viszony, ha a fQváros egészére vonatkozó életviszonyt kell szabályozni, akkor a fQváros adja ki a rendeletet, a kerületi szintqt pedig a kerületi képviselQtestület szabályozza helyi rendeletben. (Ugyanez vonatkozik a megyék és a települések közti viszonyra is.)


Nemzetközi szerzQdések:

Nemzetközi szerzQdés: a nemzetközi jogalanyok között létrejövQ megállapodás, mely a felek akarat-megegyezését tételezi fel, írásban jön létre, nemzetközi jogok és kötelességek létrehozására, módosítására vagy megszüntetésére irányul.

Nemzetközi jog alanyai:
Államok
Nemzetközi szervezetek.

SzerzQdések:

bilaterális (kétoldalú)
multilaterális (sokoldalú)

Akkor érvényesek, ha érvényesen megkötötték és a magyar jogrendszerbe integrálták. Az 1982/XXVII. tvr. szerint a nemzetközi szerzQdés megkötése a következQ módokon történhet:

országgyqlés vagy köztársasági elnök ratifikálásával,
kormány jóváhagyásával,
csatlakozással, elfogadó nyilatkozattal, aláírással, elhárító nyilatkozat mellQzésével.

Ratifikálni kell az Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedQ fontosságú szerzQdéseket, amelyekkel kapcsolatban belsQ törvények kiadása, módosítása, hatályon kívül helyezése válik szükségessé, mert ütközik felük. A kiemelkedQen fontos szerzQdéseket az országgyqlés ratifikálja (=jóváhagyás, megerQsítés, törvénybe iktatás), más szerzQdéseket a köztársasági elnök is ratifikálhat. Ez esetben a törvénybe tartozóknál az országgyqlés elQzetes hozzájárulása szükséges, egyébként a köztársasági elnöknél miniszteri ellenjegyzés is kell!

A nemzetközi szerzQdés a magyar államra kötelezQvé válik, de nem válik mindenkire kötelezQ belsQ jogforrássá, csak akkor, ha a nemzetközi szerzQdést magyar jogszabállyal a jogrendszerbe becikkelyezték. A nemzetközi szerzQdést törvénnyel vagy kormányrendelettel kell kihirdetni, ezzel a magyar jog részévé válik. A jogszabályok hierarchiájában egy szinttel magasabban helyezkedik el, mint az adott jogszabályi forma általában.

A szerzQdés fázisai:
A felek tárgyalás kezdenek a szerzQdés kidolgozása céljából. Lehet kötetlen vagy nemzetközi konferenciákon. Ezeken a nemzetközi jogalanyokat meghatalmazottak képviselik. A szerzQdés szövege elkészülte után a meghatalmazottak parafálják a szerzQdést (= aláírják). Ezt az érintett államok aláírják.

MegerQsítés vagy ratifikálás: a jogosult szervek körét az Alkotmány határozza meg. Az országgyqlés vagy a kormány meglévQ nemzetközi szerzQdéseihez kapcsolódik. Ez a hatálybalépés elQfeltétele. A ratifikálási záradék következik, majd egymással kicserélik (2 oldalúnál), meghatározzák azt az országot, ahol ezt letétbe kell helyezni (sokoldalúnál).


BelsQ jog integrális részévé teszik, azaz jogszabályban kihirdetik.

Fenntartások:
Sokoldalú nemzetközi szerzQdéskötés esetén a szerzQdQ államoknak lehetQsége van, hogy meghatározzák, hogy a szerzQdést elfogadják, de vannak olyan pontok, amelyekre nézve fenntartó nyilatkozatot tesznek.
Külkapcsolataink szempontjából fontos szerzQdéseket az országgyqlés, másokat a köztársasági elnök erQsíti meg.

A nemzetközi szerzQdéssel kapcsolatban:
A jogszabályi hierarchiában eggyel magasabb szintq, mint a belsQ viszonyokat szabályozó törvények. Ezt az Alkotmánybíróság vizsgálja, hogy nem ellentétesek-e. Ha igen, a belsQ jogszabályok tartalmát igazítani kell.

Az EU-val kapcsolatban:
Az Európai Bíróság szerint a közösségi jog és a belsQ jogszabályok, ha egymással ellentétesek, a közösségi jogot kell alkalmazni. Érvényesül az elQfoglalás elve, ami azt jelenti, hogy valamit a közösségi jog kimerítQen szabályoz, késQbbiekben erre már belsQ jogot alkotni nem lehet.



17. A jogszabályok hierarchiája, kihirdetése, utánközlése, érvényessége és idQbeli hatálya

Az alkotmány és a jogalkotásról szóló 1987/XI. tv. szerint a jogszabályok hierarchikus rendszerben helyezkednek el.

Az alacsonyabb szintq jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintqvel, nem tartalmazhat azzal ellentétes rendelkezést, nem módosíthatja, nem helyezheti hatályon kívül.
A jogszabály hierarchiáját a jogszabályalkotóknak a közhatalmi szervezetrendszerben elfoglalt helye határozza meg.
Ennek megfelelQen a jogszabályi hierarchia élén az Alkotmány áll, majd a kormányhatározatok, és az országgyqlés által alkotott törvények állnak.
Ezek között is hierarchikus rend uralkodik: a minQsített 2/3-os többséggel, 2/3-os többséggel, az egyszerq többséggel elfogadott törvényeket követik a kormányrendeletek, a miniszteri rendeletek és az önkormányzati rendeletek, amelyek esetében a települési és megyei szintq rendeletek azonos szinten helyezkednek el.

A jogszabályok hierarchikus rendje egyrészt a demokrácia érvényesítését, az egységes állami irányítást és az irányítási jogosultság, felelQsség terjedelmének a meghatározását szolgálja.
Fontos a hierarchia abból a szempontból is, hogy az Alkotmánybíróság erre alapozva vizsgálja, hogy megfelelnek-e az Alkotmánynak, illetve a hozzájuk képest magasabb szintq jogszabálynak, vagyis erre alapozva semmisít meg jogszabályokat.

Hierarchia lényege: demokratizmus érvényesülését szolgálja, az egységes társadalmi irányítást valósítja meg. Rá alapítható az ellentétektQl mentes jogrendszer kiépülése. Az Alkotmánybíróság is a hierarchiára építi döntéseit.

A jogszabályok kihirdetése


Célja: az érintettek megtudják, milyen magatartást vár el a jogalkotó és így jogkövetQ magatartást tudjanak tanúsítani.

Országos szintq jogszabályt a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.

Miniszteri rendelet melléklete: ha nincs a Magyar Közlönyben, utalni kell arra, hol található.

Önkormányzati rendelet: az önkormányzat szervezeti, mqködési szabályzatában meghatározott helyben szokásos módon kell kihirdetni.

1881.  A törvényeket az országgyqlésben hirdették ki, azért, hogy az országgyqlés ellenQrizhesse, hogy a király azt a törvényt írta-e elQ, amit elfogadtak. Utána publikáció.
Ma: kihirdetés ( jogszabály nyilvánosságra hozatala.

1999. évi LXXIV. (74.) törvény ( halasztást nem tqrQ esetben a kormány rendeletei a közszolgálati mqsorszóró útján kihirdethetQk, a nap bármely órájában hatályba lép. ( a Magyar Közlöny következQ számában és a napilapokban közzé kell tenni.

Hiteles: Magyar Közlöny.

Ahhoz, hogy a jogalanyok jogkövetQ magatartást tudjanak tanúsítani, ismerniük kell a jogszabályokat. A központi jogszabályokat a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. A miniszteri rendelet melléklete tárcalapban is kihirdethetQ, ha ez közvetlenül nem érinti az állampolgárokat és a Magyar Közlönyben ezt közzétették.

Csak jogszabályokat kell kihirdetni, minden más normát csak közzétesznek:
Határozatok Tárában (kormány lapja),
tárcalapokban,
helyileg közzétehetnek nem jogszabálynak minQsülQ normákat az önkormányzat lapjában.

A kihirdetett szöveg a hiteles szöveg! Minden más közlés csak utánközlés, még akkor is, ha hivatalos jogszabálygyqjteményben jelent meg.

Hivatalos jogszabály gyqjtemények:
törvények és rendeletek hivatalos gyqjteménye (évente jelenik meg)
Hatályos jogszabályok gyqjteménye (1958 óta 5 évente adták ki, 1991-tQl folyamatosan)

Nem hivatalos jogszabály gyqjtemények:
Magyar Törvénytár
számítógépes nyilvántartások.




A jogszabály akkor érvényes:

ha jogalkotó hatáskörrel rendelkezQ szerv bocsátotta ki: országgyqlés, kormány, miniszterek, önkormányzat (Honvédelmi Tanács, Köztársasági elnök); azonban nem elég, hogy a szervnek jogalkotó hatásköre legyen, szükséges az is, hogy a konkrét ügy szabályozására vonatkozóan rendelkezzék vele
ha beilleszkedik a jogszabályok hierarchiájába,
ha betartották a jogalkotásnál elQírt eljárási szabályokat: a törvényt úgy kell megtárgyalni, hogy az általános és részletes vita elkülönüljön,
ha kihirdették. A kihirdetéssel érvényessé válik, ettQl kezdve érvényessége vélelmezett mindaddig, amíg vissza nem vonják visszamenQlegesen vagy az Alkotmánybíróság a kihirdetés napjával meg nem semmisíti. (Vélelem= bizonytalan tény valóságosnak tekintése mindaddig, amíg az ellenkezQje be nem bizonyosodik).

Érvényessége fennáll, míg azt erre jogosult szerv vissza nem vonta vagy meg nem semmisítette a kihirdetésre visszamenQleg.
Visszavonás: jogalkotó szerv teheti.
Megsemmisítés: Alkotmánybíróság teheti.

A jogszabály érvényességének a következménye:
Elvárható, hogy ne adjanak ki a jogszabálynak ellentmondó alacsonyabb szintq jogszabályt akkor sem, ha még nincs hatályban, a kihirdetéstQl számítva már kiadható a végrehajtó vagy a végrehajtást részletezQ jogszabály, sQt a végrehajtásra felhatalmazottnak ki is kell adni, hogy az alapjogszabállyal egy idQben léphessen hatályba.


Hatály:

Lehet idQbeli, területi és személyi hatály. Ez azt jelenti, hogy jogszabály meghatározott idQtartamban, meghatározott területen szervekre vagy személyekre nézve jogviszony keletkezését, módosulását, megszqnését teszi lehetQvé.

IdQbeli hatály:

A jogszabály a hatályba lépés napjától kezdQdQen a hatály megszqntéig kötelezQ érvényq.

Az idQbeli hatály elkülönül az érvényességtQl, ugyanis a kihirdetés és a hatályba lépés között bizonyos idQ eltelik, ezt az idQt törvényi szünetnek (Vacatio Legis) nevezzük.

Lehet: a kihirdetés napján lépjen hatályba ( rendkívül fontos társadalmi ok kell hozzá.

A jogszabályban kell megjelölni a hatályba lépés napját. Úgy kell megállapítani, hogy kellQ idQ maradjon a megismerésre, a jogalkalmazó szerveknek a felkészülésre. Általában a hónap elsQ napján lép hatályba, de elQfordulhat, hogy a kihirdetése napján.

Átfogó jogszabályok esetében hosszabb idQt jelenthet.

Hatály megszqnése:

megszqnhet kifejezett módon úgy, hogy késQbb kiadott más jogszabály bizonyos idQponttól hatályon kívül helyezi (pl. a határidQ lejárt, költségvetési törvény hatálya,)
Alkotmánybíróság - alkotmánysértés miatt - a jogszabályt bizonyos idQponttól kezdQdQen hatályon kívül helyezi: ezt háromféle idQponttal teheti:
a jogszabály keletkezésére visszamenQ idQponttal = ex tunc,
Alkotmánybíróság határozata alapján, mostantól = ex nunc,
késQbbi idQponttól = pro futuro,
megszqnhet más esemény bekövetkezésével: ha a kibocsátó szerv megszqnik, jogalkotó és az általa hozott jogszabály elválik egymástól (Elnöki Tanács megszqnt, de még több törvényerejq rendelet hatályos),
hallgatólagosan: végrehajtási jogszabály hatálya megszqnik, ha az alapjogszabályt hatályon kívül helyezik, (Ha az új jogszabály a régivel ellentétes volt, a régi automatikusan hatályát vesztette (a Tripartitum alatt): lex posterior derogat legi priori. Most: nem így van, nem lehet elfogadni. A jogszabályokat hatályon kívül kell helyezni.
okafogyottá válik.


A fQszabály az, hogy a jogszabályt a kihirdetésétQl kezdve, illetve a hatályba lépésétQl kezdve alkalmazni kell. Ehhez képest vannak kivételek:

Hatályban van, de mégsem alkalmazható: ha jogszabály elQírja, hogy hozzá végrehajtási jogszabályt kell kiadni, de azt még nem adták ki, akkor a jogszabály nem alkalmazható. Alkotmánybíróság megállapítja az alkotmányos mulasztást, határidQ kitqzésével felhívja a mulasztót a pótlásra.

Ha a jogszabály hatályban van, de nincsenek meg az alkalmazhatóság feltételei: 1989/XXXI. létrehozta az ombudsman intézményét. Választására, hatáskörére, vele kapcsolatos eljárási szabályok meghozatalára 1993-ban került sor, hatályba is lépett. Mégsem lehetett alkalmazni, mert nem volt kire, 1995 augusztusában választottak ombudsmant.
Ha a jogszabály már nincs hatályban, mégis ezt a jogszabályt kell alkalmazni: bqncselekményt az elkövetéskor hatályban lévQ jogszabály szerint kell elbírálni.

A jogszabályt alkalmazni kell a hatályba lépése elQtt bekövetkezett jogviszonyokra. Ez az ex tunc hatály. FQszabály Magyarországon: jogszabály a kihirdetését megelQzQ idQre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Ez azt jelenti, hogy visszamenQlegesen jogosíthat a jogszabály, de visszamenQlegesen kötelezettséget nem állapíthat meg.

A jogszabálynak visszaható hatálya nem lehet. ( Jogalkotásról szóló törvény.
Kötelezettséget megállapító visszamenQ hatálya nem lehet ugyan, de jogosultságot vagy jogot adó lehet.



18. Az állami irányítás (nem jogszabályi formában kiadott) normatív jogi eszközei

A jogforrások egyik csoportját alkotják az ún. pszeudo- (ál) jogszabályok, ennek egyik fajtáját képezik az állami irányítás normatív jogi eszközei. A jogszabályok azzal a céllal jöttek létre, hogy mindenkire nézve kötelezQek.

A pszeudo jogszabályok formálisan mindenkire vagy senkire nem kötelezQek, azonban mindenkivel szemben alkalmazhatók.

Két csoportja van:

1. BelsQ normák: A pszeudo jogszabályok egyik csoportja bizonyos szervezetek belsQ szabályait alkotják: SZMSZ, alapszabály. Ezek csak a szervezetre nézve kötelezQek, belsQ normák, de állami kényszerítQ eszközzel érvényesíthetQk, pl. kollektív szerzQdések, szövetkezeti, önkormányzati, egyesületi alapszabályok. Ezek is szabályozás céljából jönnek létre, mégsem mindenkire vagy senkire nézve kötelezQ.

2. Állami irányítás normatív jogi eszközei:

Normatív határozatok: (határozatot hozó szerv neve + határozat száma + meghozatal ideje + névrövidítés + határozat megnevezése és címe) azzal a céllal jönnek létre, hogy szabályozzák az adott szervezet belsQ életét, vagy az irányítása alá tartozó szerveket. Kibocsátására jogosult az országgyqlés, a kormány, a kormánybizottságok és az önkormányzatok képviselQtestületei. JellemzQjük, hogy mindig szervtQl származik.
Az országgyqlés pl. normatív határozatban rögzíti az országgyqlés házszabályait: ülésre, ülésszakokra, napirendre stb. vonatkozóan.
Kormány normatív határozatai lehetnek az
1001-gyel kezdQdQ normatív határozatok, amelyek vonatkozhatnak az irányított szerveken túl másokra is. A Magyar Közlönyben kerülnek kihirdetésre,
2001-gyel kezdQdQek, amelyek csak a belsQ szervezetre és alárendelt szerveire vonatkozó kérdésköröket szabályoznak. A Határozatok Tárában kerülnek kihirdetésre, és
3001-gyel kezdQdQ határozatok, titkos kormányhatározatok, amelyek egy-egy állami szervre vonatkozó feladatot állapítanak meg, pl. nagykövetek kinevezése, felmentése. Ezeket nem teszik közzé a hivatalos módon, ezekrQl a miniszterek külön értesítést kapnak.
Normatív utasítás kiadására miniszter, Országház vezetQje jogosult,
Az utasítások speciális fajtája a statisztikai közlemények, illetve a jegybanki rendelkezések.
Jogi iránymutatások (jogértelmezQ normák): országgyqlés és a kormány irányelvet bocsát ki, amelyben általános érvényq célokat, programokat határoz meg, illetve állást foglal az állami és társadalmi élet fontos kérdéseiben.

Ha az új jogszabály a régivel ellentétes volt, a régi automatikusan hatályát vesztette (a Tripartitum alatt): lex posterior derogat legi priori. Most: nem így van, nem lehet elfogadni. A jogszabályokat hatályon kívül kell helyezni.

Jogi iránymutatások

JogértelmezQ normák:
országgyqlés
kormány
miniszterek
országos hatáskörq szervek vezetQi
legfelsQbb Bíróság jogegységi tanácsai
adják ki.

Az országgyqlés és a kormány irányelveket adhat ki. Ezek általános érvényq célok és programok meghatározásai.

Elvi állásfoglalásokat a jogszabályok értelmezése tartalmazhat.
Az országgyqlés és a kormány által kiadott ezen dolgok a Magyar Közlönyben lehetnek közzétéve.

Irányelvet miniszter, országos hatáskörq szerv vezetQje is kiadhat.
Miniszterek és országos hatáskörq szervek vezetQi Tájékoztatókat adhatnak ki: tények vagy adatok, melyeket a jogszabályok végrehajtására rendelt szervnek ismernie kell a jogszabály végrehajtásához. Ezeket a tárca lapjában kell kiadni.

Szervezetek belsQ normái: csak az adott szervezetre kötelezQ, de állami elismerésben részesül és állami kényszerintézkedéssel kikényszeríthetQ. Pl.: kollektív szerzQdés, egyesületi alapszabály, szövetkezeti alapszabály.




19. Szokásjog. A LegfelsQbb Bíróság jogegységi határozatai és a jogalkalmazói esetjog (precedensjog)

A lappangó vagy látens jogszabályok nem jogi szabályozás céljából jönnek létre, hanem a gyakorlatban alakultak ki, olyan íratlan magatartási szabályok, amelyeknek a meg nem tartását az állam jogszabályban vagy jogalkalmazásban szankcionálja.

FQleg az angolszász jogrendszerq államokra jellemzQ. Megtalálható a nemzetközi jogban is, valamint a kontinentális jogfejlQdésben fQleg a feudális jogban

1. Szokásjog:
nem írott jog, államilag szankcionált, kikényszeríthetQ szokás. Amíg az állam nem létezett, nem volt állami hatalommal kikényszeríthetQ magatartás, ez volt az alapvetQ. (Ma: önkormányzati tv. kimondja, hogy a helyi rendeleteket a helyben szokásos módon kell kihirdetni, vagy a ptk. szerint szerzQdés semmis, ha jogszabályba ütközik, de semmis akkor is, ha a jó erkölcsbe ütközik, ha feltqnQ aránytalanság van a szerzQdés adok-kapok oldala között.) A történelmi fejlQdés menetében kétféle módon jön létre:
szokások szankcionálása révén és
bíróságok konkrét jogeseteket oldó tevékenységeiben, döntéseiben.

2. A látens v. lappangó jogforrások között kell beszélni az ún. jogalkalmazói, bírói esetjogról, a precedensjogról.
ElsQsorban az angolszász jogterületen kerül még ma is alkalmazásra. A precedens az egyedi jogalkalmazói döntésben vagy joggyakorlatban megnyilvánuló jogelv. A precedens a bíróságokra kötelezQ, azaz ha egy konkrét ügyben egy bíróság hozott határozatot, akkor a precedenst más bíróságoknak is alkalmazni kell, vagy az adott határozat szerint kell eljárni minden olyan ügyben, amelyben ez a precedens megtalálható. A kontinentális Európában - így Magyarországon sem - formálisan sem kötelezQ a precedens.

3. Jogegységi határozat:
LegfelsQbb Bíróság adhat ki annak érdekében, hogy a jogszabályokat a bíróságok egységesen értelmezzék és alkalmazzák. 5-5 tagból álló jogegységi tanácsok mqködnek a büntetQ, a polgári, a gazdasági, a munkaügyi és a közigazgatási szakágazatban.
Jogegységi eljárást indítványozhat:
a LegfelsQbb Bíróság elnöke,
a LegfelsQbb Bíróság kollégium vezetQje és
a LegfQbb Ügyészség.

4. A bírói esetjog speciális formája az Alkotmánybíróság döntése.
Ez lehet negatív jogalkotás, amikor alkotmányellenesség miatt egy jogszabályt kiiktat a jogrendszerbQl, vagy absztrakt módon értelmezheti az alkotmányt. Az alkotmányértelmezésnek az értelmezQ szabályai szintén mindenkire nézve kötelezQek.

5. Az Alkotmánybíróság absztrakt alkotmányértelmezései:
Valamely alkotmányi rendelkezést többféleképp értelmeznek, az Alkotmánybíróság ezt egyféleképp értelmezi, ez mindenkire kötelezQ. Ez lehet negatív jogalkotás, amikor alkotmányellenesség miatt egy jogszabályt kiiktat a jogrendszerbQl, vagy absztrakt módon értelmezheti az Alkotmányt.


20. A magyar állampolgársági jog fejlQdése. Az állampolgársági jogviszony tartalma


Az állam fQhatalma kiterjed a területre és a népességre, azaz a lakosságra.

Az államterület az államhatárok által határolt szárazföld és belvizi terület, továbbá az ezek fölött elhelyezkedQ légtér (kb. 80-90 km-es magasság - a világqr nem) és az ezek alatti földrész (ami technikai mélységben elérhetQ).

Amely országoknak tengerpartja is van, ott 12 tengeri mérföldben határozták meg a határt (korábban 2 ágyúlövésnyire a parttól - jelentQsége van, mert számos gazdasági lehetQség rejlik benne).

Határfolyó esetén az államterülethez tartozik a "sodorvonal" által meghatározott rész, tehát nem a folyó középvonala.

Föld alatti államterület: amilyen mélységig az adott technikai színvonalon elérhetQ mélység található.

Úszó államterület: az állam lobogóját + felségjelét viselQ hajó.
Hadihajó: idegen területen is.
Kereskedelmi hajó: nyílt tengeren.

RepülQ államterület: adott országban lajstromozott, felségjellel ellátott.
Katonai: mindenhol.
Polgári: csak a levegQben.


Az állam területe, mivel más államokkal érintkezik csak nemzetközi összefüggésben vizsgálható, szuverenitását is csak a nemzetközi jogban elismert területén gyakorolhatja.

1961. – Bécsi egyezmény: a diplomáciai testületek épületei, közlekedési eszközei nem tartozhatnak a fogadó államhoz.

Magyarország felségjoga az 1947. évi Párizsi BékeszerzQdésben meghatározott területre terjed ki, megváltoztatása is csak nemzetközi szerzQdéssel történhet.

Az állampolgárság fogalma a polgári átalakulás idején merült fel, a jogegyenlQség, az egyenjogúság gondolatával. A feudális államszervezetben más volt a kapcsolata a közhatalmi szerveknek az állam területén élQ egyes csoportokkal, más volt a jobbágy/közhatalom között, a földesúr/közhatalom között, városi polgár/közhatalom között.

A Rousseau-féle Társadalmi szerzQdés, amely a szuverenitást a néptQl származtatta, vezetett el ahhoz a gondolathoz, hogy szükség van arra, hogy az állam és a területén élQ lakosság megkülönböztethetQ legyen olyan szempontból, hogy kik az állampolgárok, hogyan keletkezhet, illetQleg szqnhet meg az állampolgárság, mi a tartalma az állampolgársági jogviszonynak.


Az állam lakossága a nemzetközi jog értelmében az állam területén élQ valamennyi személy.

Alkotmányjogi értelemben azonban a lakosság több csoportra oszlik:
állampolgárok,
külföldiek és
hontalanok.

Állampolgárok azok, akiket állandó jogi, alkotmányjogi kapcsolat fqz egy konkrét államhoz, ennek alapján különleges jogok illetik meg, védelemben részesülnek, de kötelezettségek is terhelik.

Az állampolgársági jogviszony tartalma azt feltételezi, hogy az állampolgárt az állam területén élQ más személyekhez képest többletjogosultságok illetik meg: ha külföldön van, bármikor hazatérhet, bármikor elutazhat, megilletik az alapvetQ jogok, a választójog, a közhivatal viselésének joga, a konzuli védelem joga, ugyanakkor a köteles eleget tenni pl. a honvédelmi kötelezettségének, ami a hontalanokra, külföldi állampolgárokra nem vonatkozik. (Az adózás kötelezettsége mindenkit érint.)

(Az állampolgárság olyan jogi viszony, amely egy fizikai személynek egy konkrét államhoz való tartozását fejezi ki. Ebben a jogviszonyban az állampolgári jogot nyert a politikai-állami hatalomban való részvételre, az állam jogi védelmére, illetve köteles az állam törvényeit tiszteletben tartani.)


Állampolgárság-fogalom megjelenése:
Ahol nincs jogegyenlQség, nem lehet állampolgárságról beszélni (pl.: földesúr-rabszolga).
Lényeges az ott lévQk államhoz való kötQdése. Nemzetállamok létrejötténél beszélhetünk róla.
Természetjogi iskola szerint: az egyének természetes állapotából vezethetQ le. Társadalmi szerzQdés.
Státuszelmélet: az állampolgárság állapot, ami a születéssel kezdQdik, és a halállal szqnik meg.
Közjogi-dogmatikai megközelítés: az állam és polgára között alá-fölérendeltségi jogviszony van.
Mai definíció az állampolgárságra: államjogi vagy alkotmányjogi jogviszony, mely egy nevesített fizikai személy és konkrét állam között jön létre. Alapján az állampolgárokat különleges jogok illetik meg, ezeket külföldön is élvezik; az állampolgárokat különös kötelezettségek terhelik.

A magyar állampolgársági jog története

Már a reformkor elQtt, az 1700-as években felmerült az állampolgársági jog kérdése. Hajnóczy József készített elsQként törvénytervezetet, de nem került elfogadásra.

1844-ben Szemere Bertalan közremqködésével készült egy honosítási törvény-tervezet, ez sem került elfogadásra.

1848-ban átfogó törvénytervezet készült, ezt sem fogadták el.

Az elsQ állampolgársági törvény az 1879. évi L. tc. Korszerq volt, tükrözte a kor általános politikai és jogi viszonyait is, vagyis nem teremtett egyenjogúságot férfi-nQ között.
Ha magyar nQ külföldi férfival kötött házasságot, állampolgárságát automatikusan elvesztette.
Ha 10 évig külföldön élt, szintén automatikusan elvesztette az állampolgárságot.
Házasságon kívül született gyerek apa állampolgárságát kapta, csak akkor az anyáét, ha apa ismeretlen.

Ezt a törvényt az 1922. évi XVII. tv. módosította. Ennek a törvénynek a rendelkezése az I. világháborút követQen Magyarországtól elszakad területekkel kapcsolatban rendelkezett. Az ott élQ magyar állampolgár kedvezményesen szerezhette vissza magyar állampolgárságát.

A következQ módosításra 1939-ben került sor (XIII.), amely az elQbbivel szemben hátrányos, negatív tartalmú törvény volt. Bevezette az állampolgárságtól való megfosztás intézményét. EgyfelQl bqncselekmény elbírálásakor a bíróság szabhatta ki az állampolgárságtól való megfosztást, másrészt pedig bevezettek egy olyan rendelkezést, hogy az a magyar állampolgár, aki külföldön állampolgárságot szerzett, automatikusan elveszti állampolgárságát. Ez a rendelkezés a háborút megelQzQ idQszak azon törvényei közé tartozik, amelyeket zsidó törvénynek szoktunk nevezni. Tehát a faji okokból üldözöttek, akik kénytelenek voltak elhagyni az országot, máshol állampolgárságot szereztek, ennek következtében automatikusan elvesztették állampolgárságukat.

1945-ben a II. világháború után született 9590. Kormányrendelet alapján mindazok visszakapták az állampolgárságukat, akik az 1939. évi miatt elveszítették, illetve nem tette lehetQvé az állampolgársás visszaszerzését mindazoknak, akik a II. világháború idején részt vettek az embertelen cselekedetekben.

Az 1948. évi XI. tv. a második állampolgársági törvény. A honosításnak nem volt vagyoni feltételhez kötve, 10 éves távollét sem járt az állampolgárság elvesztésével, nem volt ugyan jogegyenlQség férfi/nQ között, de külföldivel kötött házasság nem járt automatikusan az állampolgárság elvesztésével.

1948. évi LX. tv. cikk: 1949. 02. 01-jével hatályos. Az 1879-eshez képest lényeges változást vezetett be:
Meghatározta az eljárni jogosult szervek körét: kormány és a belügyminiszter.
Az a magyar nQ, aki külföldivel házasodik, csak akkor veszíti el a magyar állampolgárságát, ha az adott államban állampolgárságot szerez.
Egy helyben lakás 5 év helyett 3 év lett.

A harmadik állampolgársági törvény az 1957. évi V. tv. volt. Politikai okok miatt még tartalmazta az állampolgárságtól való megfoszthatóság intézményét, de bármely szülQ után lehetett születéssel állampolgárságot szerezni, 3 évi Magyarországi tartózkodás után honosítással már állampolgárságot lehetett szerezni. KettQs vagy többes állampolgárság lehetQség szerinti kizárása

1995-ben született meg a jelenleg hatályos negyedik (LV.) állampolgársági törvény Szigorodtak az állampolgárság-szerzés feltételei, honosítás esetében 8 évre emelték a Magyarországi tartózkodás idQtartamát, megszqnt az állampolgárságtól való megfosztás jogintézménye.



Állampolgársággal kapcsolatos nemzetközi egyezmények, szerzQdések

1948. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata: senkit nem állampolgárságától, illetve állampolgársága megváltoztatásának jogától megfosztani.
1957. Genfi Egyezmény: menekültek jogi helyzetét rendezi: kedvezményes úton lehet megszerezni Magyarországon az állampolgárságot.
1957. New York-i Egyezmény: férjezett nQk állampolgárságával kapcsolatos kérdések.
1961. Bécsi Egyezmény: diplomáciai testület tagjaival kapcsolatos kérdések
Gyermekek Jogairól Szóló Nemzetközi Egyezmény.

Az 1993. évi LV. tv. alapelvei:

Nem lehet különbséget tenni magyar állampolgárok közt aszerint, hogy milyen módon keletkezett az állampolgársága.
Megvalósítja a család állampolgári egységének elvét, ami azt jelenti, hogy az egy családhoz tartozók azonos állampolgárságot szerezzenek.
Könnyítéseket tesz a családtagok számára az állampolgárság megszerzéséhez.
Megteremti a férfiak/nQk egyenjogúságát: azt mondja ki, ha a megszületett gyermek bármely szülQje magyar, a gyermek is magyar állampolgár lesz.
Azért, hogy lehetQleg ne legyen senki hontalan, bevezeti a területi alapon (ius soli) történQ állampolgárság-szerzést (nálunk a vérségi elv - ius sanguinis - a meghatározó).
Megfogalmazza a visszaható hatály tilalmát: állampolgársági ügyeket mindig aszerint a törvény szerint kell elbírálni, amely az állampolgársági esemény megtörténtekor volt hatályban.
Magyar állampolgár az, aki a törvény hatályba lépésekor magyar állampolgár volt.


Uniós állampolgárság:

1992-es Maastrichti szerzQdés óta létezik. Csak kiegészíti a nemzeti állampolgárságot, nem helyettesíti.
Jogai:
EU-ban szabad mozgás, tartózkodás, letelepedés,
Ha állandó lakóhelye nem a nemzetisége szerinti országban van, akkor ugyanúgy joga van a helyhatósági választásokon aktív, illetve passzív választójogot gyakorolni, mint a saját hazájában,
Nem állampolgársága szerinti országokban diplomáciai védelem illeti meg olyan feltételek mellett, mint a többi uniós állampolgárságút,
Joga van a munkavállaláshoz,
Joga van a tanuláshoz ( nem érheti hátrány amiatt, mert nem nemzeti állampolgár),
Információhoz való jog,
Petíciós jog, panaszjog, indítvány vagy kérelem benyújtásának joga megilleti az Unió bármely hivatalos nyelvén (így magyarul is), és ezen a nyelven is kell, hogy választ kapjon.





21. Az állampolgársági jogviszony keletkezése

1. A törvény erejénél fogva, születéssel:
Születésénél fogva magyar állampolgár az, akinek valamelyik szülQje magyar állampolgár. Ez a ius sanguinis , a vérségi elv, ami nálunk meghatározó, de Európa több országában ez a gyakorlat.
Ius soli - területi elv - alapján mindaddig magyar állampolgárnak kell tekinteni a Magyarországon lakóhellyel rendelkezQ hontalan szülQk gyermekét,
illetve az ismeretlen szülQtQl származó, Magyarországon talált gyermeket, amíg a külföldi állampolgársága be nem bizonyosodik.

2. Családjogi ténnyel:
A nem magyar állampolgár házasságon kívül született gyermeke visszamenQleges hatállyal magyar állampolgár lesz, ha magyar állampolgár.
teljes hatályú apai elismerQ nyilatkozatot tesz,
az apaságot/anyaságot bíróság állapítja meg,
utólagos házasságkötéssel. Ennek további feltételei:
a leendQ férj és a gyermek között legalább 16 év korkülönbségnek kell lennie,
a leendQ férjnek a házasságkötés elQtt tudnia kell a gyermekrQl és
magáénak kell elismernie.

3. Honosítással (kérelemre):
Konjunktív feltételei (együttesen kell fennállniuk):
1. 8 éve Magyarországon lakik, bejelentett címe van, bevándorlását engedélyezték v. menekültként elismerték
2. magyar jog szerint büntetlen elQéletq, és ne folyjék ellene büntetQbíróság elQtt eljárás Magyarországon
3. megélhetése és lakhelye Magyarországon biztosítva legyen
4. a honosítás ne sértse az Magyar Köztársaság érdekeit
5. alkotmányos alapismeretekbQl magyar nyelven eredményes vizsgát tegyen.

Kedvezményes esetek:
1. magyar állampolgárral min. 3 éve érvényes házasságban él,
2. ha kiskorú gyermeke magyar állampolgár
3. ha magyar állampolgár örökbe fogadta
4. ha menekültként elismerték (Genfi Egyezmény alapján annak minQsül, nem elég, ha annak mondja magát.

Az 1-3. eset a család állampolgársági egységét szolgálja. A többi feltételnek meg kell lennie!
Különös kedvezmény:
ha magyar nemzetiségqnek vallja magát,
ha felmenQje magyar állampolgár volt
1 év Magyarországi tartózkodás után kérheti honosítását, a többi feltételnek meg kell felelnie.

Kivételesen kedvezményes eset:
Egyetlen feltételnek kell megfelelnie:
büntetlen elQéletq legyen, és ne folyjék ellene büntetQ eljárás magyar bíróság elQtt
honosításához az Magyar Köztársaságnak különösen fontos érdeke fqzQdik, pl. élsportoló.

Nem kell alkotmányos alapismeretekbQl vizsgát tennie:
cselekvQképtelen
korlátozottan cselekvQképes

8 év helyett 5 év helyben lakás elegendQ, ha:
3 éve legalább magyar állampolgárral házasságot kötött,
magyar házas fél meghal 3 éven belül,
gyermeke magyar állampolgárságot szerzett,
magyar állampolgárok fogadták örökbe (kiskorú esetében),
menekültként tartózkodik Magyarországon, de nem menedékesként.

Visszahonosítással (kérelemre):

A honosítástól annyiban tér el, hogy valaha volt magyar állampolgár, csak valamilyen oknál fogva elveszítette. Alkotmányos alapismeretekbQl nem kell vizsgát tennie, egyébként a többi alapfeltételnek meg kell felelnie.

A honosítási kérelmet a lakóhely szerint anyakönyvvezetQnél kell benyújtani, okmányokkal igazolva az összes feltétel meglétét. Az elQterjesztQ a belügyminiszter, és a köztársasági elnök dönt.

DöntésérQl honosítási okiratot állít ki. Az állampolgárnak 2 hónapon belül a polgármester elQtt esküt, fogadalmat kell tennie. Ha 1 éven belül nem teszi le, hatályát veszti. Az állampolgárságot a fogadalom letétele napján szerzi meg. Ha elQtte meghal, az okirat kiállításától kell állampolgárnak tekinteni.

A honosítás a köztársasági elnöknek olyan diszkrecionális joga, amit indoklás nélkül elutasíthat.

A köztársasági elnökhöz címzett személyes írásbeli nyilatkozattal visszaszerezhetik állampolgárságukat annak napjától, akiket:
1947. X. tv. alapján vagy ezt követQen fosztottak meg tQle,
1945-47. között kiadott Kormányrendelet alapján veszítették el,
1947-1990. május 2. között kérelmükre elbocsátással szüntették meg.


Magyar állampolgársági jogviszony
Speciális kötQdés az állam és az egyén között.
Tartalma: az állampolgárt megilletQ jogok és a rá terhelQdQ kötelezettségek.

Az állampolgár kötelessége:
Betartani a jogszabályokat,
Közterhekhez való hozzájárulás,
Tankötelezettség (kiskorú gyermek taníttatásáról szóló kötelezettség)
A haza védelme:
személyes szolgálaton alapuló kötelezettség
honvédelmi kötelezettség: megelQzQ védelmi helyzet, minden olyan lakóhellyel rendelkezQ magyar állampolgárt érint, 18-40 év közötti férfi.
polgári védelmi kötelezettség: békeidQben is, minden olyan lakóhellyel rendelkezQ magyar állampolgárt érint, 18-55 év közötti férfi, illetve 18-50 év közötti nQ,
honvédelmi munkakötelezettség: kizárólag rendkívüli állapotban (szellemi és fizikai munka) minden olyan lakóhellyel rendelkezQ magyar állampolgárt érint, 18-60 év közötti férfi, illetve 18-55 év közötti nQ.
vagyoni szolgálaton alapuló kötelezettség: bármikor igényelheti az állam: állampolgároktól, jogi személyektQl, társaságoktól

Az állampolgár joga:
Államalkotó tényezQ,
Részt vehet országgyqlési, önkormányzati, EU parlamenti választásokon (aktív-passzív választójoggal rendelkezik),
Közügyek gyakorlás (meghatározott feltételek mellett),
A Magyar Köztársaság területérQl nem lehet kiutasítani, bármikor hazatérhet,
Nem lehet megfosztani magyar állampolgárságától,
Konzuli védelem illeti meg: alanyi jog, a konzul minden segítséget köteles megadni külsQ ország-beli eljárás során, információ, jogi segítség,
Diplomáciai védelem illeti meg: ha egy idegen országban a hatóságok egy magyar állampolgárral szemben nem megfelelQen bánnak, a magyar állam felléphet (nem alanyi jog!!!)



22. Az állampolgársági jogviszony megszqnése

Az állampolgárság tartós jogviszony, fQ szabály szerint a születéstQl a haláláig általában egy-egy állampolgársági jogviszonyban él mindenki, azonban lehet, hogy idQközben bizonyos esetekben mégis változás következik be.

A magyar állampolgársági jog fejlQdése során az állampolgárság megszqnésének a módjai többször változtak.
1789/L. elbocsátással, 10 évi távolléttel, házasságkötéssel (nQ). Nem vizsgálták azt, hogy megszerzi-e ezzel egyidejqleg máshol.
1939/XIII. megfosztással, büntetQjogi szankcióként, illetve elvesztette, aki más állampolgársággal rendelkezett.
1947/X. megfosztást kiterjesztették azokra is, akik külföldön tartózkodtak, s a visszahívásra nem reagáltak, illetve idegen állam közszolgálatába léptek - teljes vagyonelkobzás!
1948/LX. magyar nQ külföldivel kötött házasság esetén csak akkor veszthette el állampolgárságát, ha megszerezte a férj államában
1957/V. maradt az elbocsátás kérelemre és maradt a megfosztás intézménye is. Azt foszthatták meg, aki külföldön tartózkodik, súlyos bqncselekmény miatt hazai/külföldi bíróság jogerQsen elítélte, vagy azt, aki külföldön tartózkodik és súlyosan vétett az állampolgársági hqség ellen - politikai döntés alapján.
1993/LV. nemzetközi egyezményekkel összhangban megszüntette a megfosztás és elbocsátás intézményét, helyette kétféle módon szqnhet meg a magyar állampolgárság:

1. Lemondással: köztársasági elnököz intézett nyilatkozattal, ha 4 feltétel együttesen fennáll:
külföldön lakik
külföldi állampolgár, vagy annak megszerzésének valószínqségét ígérvénnyel igazolja,
magyar bíróság elQtt bqntetQ eljárás nincs ellene folyamatban, ill. büntetésének végrehajtása elévült,
adó vagy köztartozása nincs.

Belügyminiszter határozatban állapítja meg, hogy ezek a feltételek fennállnak.
Ha hiányoznak, a határozat felülvizsgálata kérhetQ a FQvárosi Bíróságon.
Ha fennállnak, BM javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására.
A köztársasági elnök a lemondás elfogadásáról okiratot állít ki, ezen a napon megszqnik a magyar állampolgárság.

2. Visszavonással (nem kérelemre!). Magyar állampolgárság akkor vonható vissza, ha:
az illetQ külföldön lakik,
magyar állampolgárságát jogszabályok megszegésével, valótlan adatok szolgáltatásával, tények elhallgatásával, hatóságot félrevezetve szerezte meg,
DE:
csak a megszerzéstQl számított 10 éven belül vonható vissza!

Belügyminiszter határozattal állapítja meg.
A megállapítással szemben a FQvárosi Bíróságnál keresettel lehet élni.
A visszavonásról a BM elQterjesztésére a köztársasági elnök dönt.
A köztársasági elnök döntését a Magyar Közlönyben közzé kell tenni, állampolgársága közzététel napján szqnik meg.


Szervek:
Honosítási, visszahonosítási, lemondó nyilatkozatot a lakóhely szerint anyakönyvvezetQnél kell elQterjeszteni ( belügyminiszter ( köztársasági elnök.

A köztársasági elnök a honosításnál mérlegelési joggal rendelkezik. Feltételek megléte esetén is megtagadhatja.

Ha nem tagadja meg: a honosítási okiratot a lakóhely szerinti polgármesternek küldi meg. Ezután állampolgársági esküt tesz. Ekkor lesz állampolgár, kivéve, ha meghal.

Ha külföldön nyújtja be ezeket, a Magyar konzuli szerveknél nyújtja be ( belügyminiszter ( köztársasági elnök.




23. A kettQs (többes állampolgárság és a hontalanság. Eljárás állampolgársági ügyekben

KettQs (többes) állampolgárság:
Az országok nem összehangolt szabályozása miatt elQfordulhat, hogy valaki kettQs (többes) állampolgár lesz.

Ez létrejöhet (úgy, hogy pl. a szülQk eltérQ állampolgárságú személyek, mindegyik államban a ius sanguinis van érvényben, ilyenkor a gyermek kettQs állampolgár lesz, sQt többszörözQdhet úgy, hogy az egyik szülQ országában a ius soli van érvényben.)

a szülQk különbözQ állampolgárságúak, és a vérségi elvet vallják.
szülQk különbözQ állampolgárságúak, és a gyermek területi elvet valló országban születik (3-as)
valaki lemond az egyik állampolgárságáról, a másik országban állampolgárságot szerez, de még a lemondást nem fogadták el.


Ez több problémát okozhat:
melyik ország jogszabályai vonatkoznak rá?
hol köteles alkotmányos kötelezettségének eleget tenni? (katonáskodás)
diplomáciai védelem esetén államközi konfliktusok keletkezhetnek,
harmadik ország esetén melyik állam részesíti védelemben?

Mindezek miatt törekedtek a többes állampolgárság megszüntetésére. Nemzetközi szerzQdések születtek erre vonatkozóan.

1868. USA - Észak-német Szövetség (bilaterális)

1869. USA - Dél-német Szövetség (bilaterális)
Ezek voltak a Bancroft-féle szerzQdések - USA berlini nagykövete.

1906. USA - dél- és közép-amerikai államok (multilaterális szerzQdés)
Univerzális szerzQdések:

1930. Hága: kettQs állampolgárság elkerülésére

1957. New York: férjezett nQkre vonatkozóan

1961. Bécs: diplomatákra vonatkozóan

1957-tQl a szocialista országok egymással kétoldalú nemzetközi szerzQdéseket kötöttek. Általános szabály volt, hogy kettQs állampolgárok 1 éven belül választhattak, hogy melyik ország állampolgárságát kérik. Ha nem választottak, azt "kapták", amely országban laktak. A születendQ gyermek is azt az állampolgárságot kapta, amelyben laktak, ha a szülQk egy éven belül nem nyilatkoztak. Ez 1989. után problémát jelentett, több 10 ezer szovjet állampolgárságú szeretett volna maradni magyar állampolgárként.


Az állampolgársági jogviszony tartalma

Magyar állampolgár köteles a magyar jogszabályok tiszteletben tartására külföldön is.
Magyarországon minden alapvetQ jog megilleti,
önkényesen nem fosztható meg állampolgárságától,
a magyar állam területérQl kiutasítani nem lehet,
a hazatérés joga alanyi jog,
külföldön diplomáciai és konzuli védelemben részesül.
Diplomáciai védelem: nem alanyi jog, az állam lép fel az állampolgár érdekében, ha kell.
Konzuli védelem: alanyi jog.


Hontalanság: külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról, valamint a hontalanságról az 1993. évi LXXXVI. tv. rendelkezik.

Eszerint a következQ csoportokba lehet sorolni azokat a külföldieket, akik az Magyar Köztársaság területén tartózkodnak:

VízummentességrQl kötött nemzetközi szerzQdések szerint általában 1-3 hónapi ideiglenesen itt-tartózkodók
Vízummal itt tartózkodó külföldi állampolgárok vagy hontalanok: vízumban meghatározott ideig vagy maximum 90 napig tartózkodhatnak itt.
Ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezQk, maximum 1 évig
Bevándorlási engedéllyel itt-tartózkodók: bizonytalan idQtartamra tartózkodnak itt, letelepedés szándékával jönnek - állandó itt-tartózkodásra szóló személyi igazolványt kapnak
Genfi Nemzetközi Egyezmény alapján menekültként itt-tartózkodók - faji, vallási, politikai meggyQzQdése miatt üldöznek, vagy attól való félelmük megalapozott, menedékjogot kell számukra biztosítani. Nem kerülhetnek kedvezQtlenebb helyzetbe, mint más, Magyarországon tartózkodó külföldi személy, ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a magyar állampolgárok: alapfokú oktatás, szerzQi jogvédelem, állami segélyezés - közügyekben való részvétel joga nem illeti meg Qket, közhivatalt nem viselhetnek, nem terheli Qket a haza védelmének a kötelezettsége - személyi és úti okmányokat kapnak, más államnak menekültként itt-tartózkodót kiadni nem lehet, állambiztonsági és közrendvédelmi okból harmadik országba kiutasítható.
Diplomáciai mentességet élvezQk: sérthetetlenek, fogadó állam védelmében részesülnek, adót nem fizetnek, végrehajtást nem lehet foganatosítani, nem köteles tanúvallomást tenni.
Hontalanok.


A Magyarországon tartózkodó személyek kötelesek:
a magyar jogszabályokat tiszteletben tartani,
a magyar hatóságoknak engedelmeskedni,
külföldi jog szerint csak akkor tehetnek jognyilatkozatot, ha ez nem ütközik a magyar jogba,
egyes jogokkal külföldiek és hontalanok nem élhetnek: választás, választhatóság, közhivatalt nem viselhetnek,
gazdasági-szociális-kulturális jogokat illetQen egyes jogokkal térítés ellenében élhetnek, egyesekkel, pl. munkavállalással, csak engedéllyel.


Honnan tudhatjuk, hogy valaki magyar állampolgár-e?
FelmenQk állampolgárságának vizsgálata. (Az állampolgárság megszerzésének idején hatályos állampolgársági törvényt kell figyelembe venni.)
Nagyapa-édesapa állampolgárságát ilyen módon meg kell vizsgálni, és ha bizonyítható, ha az apa vér szerinti fia, akkor Q is magyar állampolgár.

Az állampolgársági törvény tipikus példája annak, amikor egy jogszabály már nincs hatályban, de még alkalmazható.

A magyar állampolgárságot lehet igazolni:

személyi igazolvánnyal,
útlevéllel, vagy
speciális állampolgársági igazolvánnyal, amit a belügyminiszter állít ki kérelemre, amelyben tanúsítja, hogy a kérelmezQ magyar állampolgár, vagy a kérelmezQnek megszqnt a magyar állampolgársága, illetQleg kiadhat ún. nemleges magyar állampolgársági bizonyítvány is, amiben azt tanúsítja, hogy az illetQ nem magyar állampolgár. Az ilyen állampolgársági bizonyítványoknak az érvényességi ideje 1 év.


Ha valaki az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapításaival nem ért egyet, vagy kiskorú, vagy cselekvQképtelen, akkor helyette a gyámja vagy az ügyész keresettel fordulhat a bírósághoz az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapításainak a kiigazítása érdekében.

fokon a FQvárosi Bíróság jár el az ország egész területére kiterjedQ illetékességgel,

fokon pedig az LegfelsQbb Bíróság.



Eljárás állampolgársági ügyekben

Állampolgársági törvény: 1993. évi LV. tv.
Állampolgársági ügyekben történQ eljárásról a Közigazgatási eljárásról szóló törvény rendelkezik.

Nincs visszamenQleges hatálya (a jogszabály a kihirdetés napját megelQzQ idQszakra kötelezettséget és visszamenQlegesen jogokat nem állapíthat meg.)

Korábban bekövetkezett jogi tényekre nézve nem lehet visszamenQleges hatálya.


Állampolgársági ügyekben eljáró szervek:

anyakönyvvezetQ: nála kell benyújtani a kérelmet honosításra, visszahonosításra (esetleg állampolgárságról lemondó nyilatkozatot is)
anyakönyvvezetQ adja ki a születési anyakönyvi kivonatot, amit csatolni kell a kérelemhez
polgármester: elQtte kell esküt, fogadalmat tenni
adóhatóság: ha valaki lemond a magyar állampolgárságról, az adóhatóságnak kell igazolnia, hogy nincs tartozása
belügyminiszter, ill. BM szervei az anyakönyvvezetQtQl érkezett állampolgársági kérelmeket véleményezik, továbbítják a köztársasági elnökhöz honosítás, visszahonosítás, állampolgárságról való lemondás ügyében,
BM tesz javaslatot arra, hogy kitQl vonják vissza a magyar állampolgárságot,
BM vizsgálja, hogy az alapfeltételeknek megfelelnek-e,
BM állítja ki az állampolgársági bizonyítványt
köztársasági elnökhöz továbbítja a kérést

köztársasági elnök: dönt a honosításról, visszahonosításról, állampolgárságról, elfogadja a lemondó nyilatkozatot.
köztársasági elnököt mérlegelési jogkör illeti meg, honosítás, visszahonosítás, visszavonás nem alanyi jog, csak a lemondás az. Ha a feltételek fennállnak, azt el kell fogadni.
A köztársasági elnök valamennyi döntéséhez miniszteri ellenjegyzés szükséges.
A magyar állampolgárságról történQ lemondás esetén bizonyítani kell, hogy fog, vagy szerzett más állampolgárságot  hontalanság kiküszöbölése.

Kérelmet lehet benyújtani:
honosítás,
visszahonosítás,
állampolgárságról való lemondás ügyében.

A kérelmezQ (cselekvQképes személy személyesen, cselekvQképtelen törvényes képviselQje által) a lakóhelyileg illetékes polgármesteri hivatal anyakönyvvezetQjénél, külföldön pedig az illetékes magyar konzulnál teheti meg kérelmét.

Kiskorú személy magyar állampolgárságáról történQ lemondásához, ha elháríthatatlan akadály nincs, mindkét szülQ hozzájárulása szükséges.

A kérelmekre az AnyakönyvvezetQnek 8 napon belül, Konzul esetében az elsQ futárposta-fordultával kell választ adnia.

A kérelem nem tagadható meg azzal az indokkal, hogy a kérelmezQ nem csatolt be minden szükséges dokumentumot, meg kell adni a hiánypótlás lehetQségét.

A belügyminisztérium elQkészítQ és javaslattételi joggal rendelkezik, a belügyminiszter megteszi javaslatát az államfQnek, aki egyedül jogosult dönteni állampolgársági kérdésekben. De önállóan nem dönthet, minden döntéséhez belügyminiszteri ellenjegyzés szükséges. Az ellenjegyzés az államfQ döntésének érvényességi kelléke. Ha nincs ellenjegyzés, nincs jogkövetkezmény.

Az államfQ a magyar államszervezetben elfoglalt pozíciója miatt nem vállalhat túl nagy részt a végrehajtó hatalom gyakorlásában. Döntéseiért nem tartozik felelQsséggel. A politikai felelQsség a belügyminisztert illeti meg, amelyet az ellenjegyzésével vállalt át a köztársasági elnöktQl.
A köztársasági elnök politikailag felelQtlen (nem felelQs a döntéseinek a célszerqségéért) csupán közjogi felelQsség terheli.
A köztársasági elnök döntése ellen nincs fellebbviteli lehetQség.

1954. évi New Yorki egyezmény a hontalanok jogairól
1948. évi ENSZ nyilatkozat: minden embert megillet a megszerzett állampolgárság.
II. FÉLÉV



1. AlapvetQ jogok biztosításának elméleti és történeti alapjai


Elméleti alapok:
Az államilag szervezett társadalomban az embert megilletQ jogok biztosítása évezredek óta a filozófiai és a közjogi gondolkodás egyik központi kérdése. A megközelítés általában mindig egységes volt abban, hogy az államnak el kell ismerni és biztosítani kell az állampolgár alapvetQ jogainak érvényesülését.

A korai társadalomelméletek általában abból indultak ki, hogy az alapvetQ jogok az isteni jogból erednek, amely felette áll az államnak, így azok érvényesülését az államnak el kell ismerni.
JellemzQ volt a görög társadalomelméletekben és a keresztény középkor jogfilozófiai gondolkodásában is. Aquinói Szent Tamás, a középkor nagy filozófusa az isteni törvénybQl vezette le az élet, a szabadság és a tulajdon védelméhez fqzQdQ jogokat, amelyeket az uralkodónak tiszteletben kell tartani.

Az újabb felfogás az égtQl elválasztva, a „földre helyezve” alapozta meg az emberi jogok biztosításának szükségét. Az emberi jogok világias természetjogi felfogásának megalapozói között különösen az angol John Locke (1632-1704) és a svájci-francia Jean-Jacques Rousseau (1712-1778) munkásságának volt nagy szerepe.
Lényege: az emberek társadalmi szerzQdéssel államot hoztak létre. MegQrizték azonban az ember természetébQl eredQ jogaikat. Ezek mindenekelQtt a szabadság és a tulajdon. Az államnak ezen jogokat el kell ismerni és védeni kell. Ez a felfogás elméletileg megalapozta a polgári átalakulás menetében született elsQ polgári alkotmányokban az emberi jogok elismerésének szükségét.

A XIX. szd. második felétQl került elQtérbe a pozitivista jogi felfogás.
Eszerint a jogok a bíróság elQtt is érvényesíthetQ jogszabályokból erednek. Vagy a jogok nem mások, mint az államhatalom által önmaga számára jogszabályban állított korlátok. Az államhatalommal szemben nincs szó alanyi jogokról, de a tárgyi jogot érvényesíteni kell (amely pl. az állami szervek hatáskörére vonatkozik). Ennek reflexhatásaként következik be, hogy az állampolgár is védelemhez jut (Reflexjogi elmélet: egyik fQ képviselQje a német Paul Laband (1838-1918).
Ezek és a hasonló pozitivista jogi felfogások szerint az állam mindenható, államon kívüli normák ebben nem korlátozzák.


A szocialista jogelmélet is elvetette az állampolgári jogok természetjogi megalapozását. A jogok nem az egyedülálló, önmagában vett, természetes ember állapotát fejezik ki az államhoz való viszonyában, hanem a társadalmi emberét, az embernek, mint társadalmi, politikai lénynek a viszonyát a politikai államban szervezett társadalomhoz.
Az állam nem döntheti el, hogy biztosítja-e az állampolgári jogokat. Az állami jogalkotást determinálják (determinál = kijelöl, meghatároz, megszab), illetve befolyásolják az alábbi körülmények:
a korábbi, vulgarizáló marxista felfogások szerint a gazdasági vagy termelési viszonyok határozzák meg a felépítményt, közte a jogot és az állampolgári jogok biztosítását.
A 60-as, 70-es évektQl kezdQdQen tért nyert az értékközpontú megközelítés. Eszerint az állampolgári jogok biztosításával elQ kell segíteni az általános szocialista értékek, a demokrácia, a szabadság, a törvényesség és a személyiség szabad fejlQdését.
Legutóbbi felfogás: a jogrendszerben biztosítani kell a nemzetközi standardnak megfelelQ jogok gyakorlását.

Az emberi jogok nemzetközi jogi szabályozása és belsQ állami elismerése a jelenkori társadalmak egyre általánosabban érvényre jutó jelensége lett. Az emberi jogok biztosítása internacionalizálódott. Meghatározó lett a természetjogias felfogás olyan értelemben, hogy egy államon kívüli külsQ tényezQ, a nemzetközi jog feltétlenül érvényesítendQ követelményeket támaszt a belsQ jogalkotással és jogalkalmazással szemben.


Történeti alapok:
Az államok pozitív jogában az alapvetQ jogokat elismerQ vagy biztosító alkotmányos dokumentumok között kiemelkedQ jelentQséget tulajdonítanak az angol jognyilatkozatoknak, közjogi paktumoknak, szerzQdéseknek (végül is törvényeknek), amelyekben a királyok a XIII. századtól kezdQdQen elismerték bizonyos alapvetQ jogok biztosítását.

A Magna Carta Libertatum (1215.  Nagy Szabadságlevél) János király és a Magna Cartát fegyverrel kikényszerítQ bárók megállapodása 63 cikkelyben sorolta fel a hqbéri jogokat és kötelezettségeket, rögzítette a király és a szabad emberek közötti viszonyt. Pl.: király és tisztségviselQinek önkénye, a jogtalan letartóztatás, számqzetés elleni védelem. Ide sorolható még pl.: II. András 1222. évi Aranybullája.

A Petition of Rights (1628.  Jogok Kérvénye) az I. Károly által elismert, Parlamentben összegyqlt lordok és közrendqek által megfogalmazott követeléseket tartalmazta, melyeket már a Magna Carta is tartalmazott.
A Habeas Corpus Act (1679) biztosította, hogy kérelemre, ill. bírói parancsra a fogságban lévQ személyt a bíróság elé állítsák, hogy az döntsön a fogvatartás törvényességérQl.

Az Orániai Vilmos által kiadott 1689. évi szabadságlevél, a Bill of Right ugyancsak az Qsi jogok megerQsítésével kívánt gátat vetni a törvénysértéseknek, valamint annak, hogy a vallás, a törvények és a szabadságok veszélybe kerüljenek.

Ezeknek az angol dokumentumoknak nagy hatása volt az 1776-ban függetlenné váló amerikai gyarmatokon, majd az USA-ban kiadott alkotmányos dokumentumok elfogadására:

Declaration of Rights (1774 - Jogok Deklarációja)
Bill of Rights (1776 – Virgíniai Jognyilatkozat)
1776-os Függetlenségi Nyilatkozat
1791. Bill of Rights-al kiegészített szövetségi alkotmány, az 1787. évi USA Alkotmány.

Az 1789. augusztus 26-án elfogadott Az ember és a polgár jogainak Deklarációja (Déclaration des Droits de l’Homme et du Citoyen) elismeri és kinyilatkoztatja az emberek természetes, elidegeníthetetlen és szent jogait, azt, hogy az emberek szabadnak és jogaikban egyenlQnek születnek és azok is maradnak. Ilyen jogok pl.: tulajdon, szabadság, biztonság.

Megkülönbözteti az állampolgári jogokat, ami fQleg a törvényhozásban való részvétel joga és az egyenlQ hivatalviselési jog.

Ez a deklaráció késQbb szerves részét alkotta az 1791. évi francia Alkotmánynak.

Az alapvetQ jogok katalógusában a jóléti vagy szociális állam koncepciójának elQtérbe kerülésével történt jelentQs változás. Ez abból indult ki, hogy az államnak beavatkozással is kötelessége az állampolgárok számára bizonyos életnívót biztosítani. Az állampolgároknak intézményesen biztosítani kell a gazdasági-szociális-kulturális jogokat (= második generációs jogok).

Ezt tükrözi az 1919. évi weimari alkotmány.
Ez kimondta:
a munka állami védelmét,
a munkához való jogot,
a szakszervezeti szervezkedés jogát,
az állam részvételét a társadalombiztosításban,
a szociális ellátáshoz való jogot stb.

Az oroszországi forradalom elsQ napjaiban elfogadott, A dolgozó és kizsákmányolt nép jogairól szóló Deklaráció elQtérbe állította:

az ember ember által való kizsákmányolásának megszüntetését,
a társadalom osztályokra tagozódásának kiküszöbölését,
a termelési eszközök társadalmasítását.


pl.: a véleménynyilvánítási szabadságot, a gyülekezési és egyesülési szabadságot. Ezeket általában csak a dolgozók jogaiként fogalmazta meg.

Az 1918. évi orosz Alkotmány már megfogalmazott néhány klasszikus szabadságjogot, az 1936. évi szovjet Alkotmány propagandisztikus okokból már az alapvetQ jogok jóformán teljes katalógusát felvette rendelkezései közé, de egyes jogokat még mindig csak a dolgozók számára biztosított (pl.: sajtószabadság, gyülekezési jog).

Ezek voltak a jellemzQi a II. világháború után szovjet mintára elfogadott számos európai szocialista alkotmánynak.

A 60-as, 70-es évektQl kezdQdQen jelentQs szemléleti változás jelentkezett az alkotmányozásban:

az alkotmányok egyre inkább már mindenki jogaként fogalmazták meg az alapvetQ jogokat,
elQtérbe került a jogi garanciák kiszélesítésének igénye,
az alkotmányi szabályozás egyre inkább internacionalizálódott (( elismerték a nemzetközi szerzQdésekben rögzített emberi jogokat is).

A 80-as évek végétQl, a rendszerváltást követQen a közép- és kelet-európai országokban elQtérbe került az alapvetQ jogok nemzetközi standardnak megfelelQ teljes körq biztosítása.

Az alapvetQ jogok Magyarországi szabályozása:

1222. évi Aranybulla:
kodifikálta a szokásjog korlátait
kodifikálta a király törvénysértQ aktusaival szembeni garanciákat
rögzítette az ellenállás jogát (ezt az 1688. évi országgyqlés hatályon kívül helyezte, de mint élQ jogra hivatkoztak Rákóczi és mások).



1608. évi törvények (a Bocskai felkelés eredményeként): pl. a vallásszabadságról szóló. Az abszolutizmusra törekvQ királyi udvar elleni nemzeti küzdelmek bázisává váltak ( a király köteles volt magát megkoronáztatni, letenni a koronázási esküt, szentesíteni a koronázási hitlevelet.
Az 1848. évi törvények fQleg az úriszék megszüntetésével megteremtették a jogegyenlQséget.
Magyarország elsQ kartális alkotmánya, a Tanácsköztársaság 1919. június 23-i Alkotmánya külön rögzítette a dolgozók jogait.
1945. után az ún. kisalkotmány , a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. tc. preambuluma biztosította az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait. Ezek különösen: a személyes szabadság, jog az elnyomatástól, félelemtQl és nélkülözéstQl mentes élethez, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog stb.
Az 1949. évi Alkotmány az 1936. évi szovjet Alkotmány példájára tartalmazta az állampolgári jogok széles katalógusát, számos jog gyakorlását mégis csak a dolgozók számára biztosított.
Az 1972. évi átfogó alkotmánymódosítással a jogokat már a korábbinál szélesebb körben mindenki számára biztosították és elismerték a nemzetközi szerzQdésekben rögzített emberi jogokat.
Az 1989. évi átfogó alkotmánymódosítással az alkotmányos jogok körét kiszélesítették, számos jogi garanciát is alkotmányba iktattak az alapvetQ jogok biztosítására.














2. Az alapvetQ jogok szabályozásának, csoportosításának és garanciáinak általános kérdései

AlapvetQ jogoknak az állam belsQ jogában azok a jogok számítanak, amelyek az adott korban és az adott országban a legfontosabbnak tekinthetQk az állampolgárok egyéni és csoportérdekeinek érvényesülése szempontjából.

EzekrQl a jogokról az állam alkotmánya általában kifejezetten rendelkezik. Az alkotmány az állampolgárok egyes jogait alapvetQ vagy alkotmányos jogként is deklarálja, kötelezettséget vállalva ezzel arra, hogy ezen jogokat különös súllyal érvényesíti és biztosítja.

A hatályos magyar Alkotmány is deklarálja az állampolgárok alapvetQ jogait. Deklaratív jellegq ( nem rendelkezik részletesen a jogok tartalmáról és lehetséges korlátairól, az érvényesülésük jogi garanciáiról.

Az alkotmányos jogok tényleges magvalósulása ezért feltételezi az alsóbb szintq részletes jogi szabályozást. Azért, hogy az alsóbb szintq végrehajtási szabályok ne tartalmazzanak indokolatlan korlátozásokat, az alkotmány általános feltételeket is megállapít. Ezek közül a legfontosabb:
az alapvetQ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat az Alkotmányon kívül törvény állapítja meg, alapvetQ jog lényeges tartalmát azonban törvény sem korlátozhatja.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint viszont nem tekinthetQ lényeges tartalom korlátozásának az olyan korlátozás, amelyet egy másik alapvetQ jog érvényesülése, védelme tesz szükségessé.
Egyes alapvetQ jogok gyakorlása rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idejére törvény alapján sem függeszthetQ fel, és nem korlátozható. (Pl.: az élethez és emberi méltósághoz való jog.)

Az Alkotmányban biztosított valamennyi alapvetQ jog érvényesülésének végrehajtási szabályait a legmagasabb szinten törvényben kell megállapítani.
Rendeleti jogalkotásban a végrehajtási szabályokat csak a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. korlátai között lehet kiadni.


Az alapvetQ jogok szabályozása tekintetében a nemzetközi eredetq normák és a belsQ jogszabályok viszonya:
A szabályszerqen megkötött nemzetközi szerzQdések arra kötelezik az államot, hogy a belsQ jogalkotást a nemzetközi szerzQdéseknek megfelelQen alakítsa.
Az azonos formában kiadott szabályok között a nemzetközi eredetq megelQzi a belsQ eredetq jogszabályt.
A nemzetközi szerzQdés szabálya nem mondhat ellent az Alkotmánynak, de más belsQ jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerzQdés ellentmondhat az azonos vagy alacsonyabb szintq belsQ jogszabálynak.
A belsQ jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerzQdés a belsQ jog integrális része lesz.

Az alapvetQ jogok többféleképpen csoportosíthatók:
Beszélhetünk emberi és állampolgári jogokról.
Emberi jog: az ember természetébQl eredQ, örök és elidegeníthetetlen jog.
Állampolgári jog: a pozitív jog által biztosított jog. Az emberi jogok az ország területén mindenkit, az állampolgári jogok csak az állampolgárokat illetik meg.

Beszélhetünk egyéni és kollektív jogokról.
Az egyéni jogok egyénileg,
a kollektív jogok együttesen gyakorolhatók (kollektív jog pl.: egyesülési jog, gyülekezési jog).

A jogok tárgya szerint az alábbi csoportok különböztethetQk meg:
egyenjogúság vagy jogegyenlQség
alapvetQ személyi jogok és szabadságok
alapvetQ politikai jogos és szabadságok
gazdasági  szociális  és kulturális jogok
státusjogok és harmadik generációs jogok.

A joggyakorlás feltételei szerint:
Jogoknak nevezik az állam által jogszabályban biztosított, de konkrét jogalkalmazó eljárás következtében realizálható jogokat. Pl.: a szociális ellátáshoz való jog keretében a szociális segély biztosítása.
Szabadság alatt az értendQ, hogy minden megtehetQ, amit a jogszabály nem tilt, vagy jogszabály alapján hatósági aktus konkrétan nem korlátoz.

A jogok érvényesüléséhez szükséges politikai, anyagi és jogi garanciák:

Politikai garancia különösen az alkotmányosság és törvényesség mellett elkötelezett demokratikus politikai rendszer.
Anyagi garancia különösen a megvalósulás anyagi elQfeltételeit biztosító társadalmi és gazdasági rendszer.
Jogi garanciák pedig azok a garanciák, amelyek a jog kötelezQ erejénél fogva intézményesen teremtenek kedvezQ lehetQséget az alapvetQ jogok érvényesüléséhez.

A jogi garanciák csoportjai:
Alkotmányban vagy más jogszabályokban biztosított jogi garanciák.

Anyagi jogi, eljárási jogi és szervezeti jogi garanciák.
Anyagi jogi garancia az olyan jogi szabályozás, amely az egyes alapvetQ jogok minél teljesebb körq érvényesítését teszi lehetQvé. Ezen jogok sérelme esetén biztosítja a jogsértés megszüntetését, illetve kiküszöbölését. A felelQsségi szabályok megállapításával lehetQséget nyit a jogsértések következményeinek kiküszöbölésére, illetve a jogsértés megelQzésére.
Eljárási jogi garancia az olyan eljárási jogi szabályozás, amely biztosítja az alapvetQ jogokat érintQ hatósági eljárásokban az indokolatlan korlátozásokat, biztosítja az elfogulatlan döntés meghozatalát.
Szervezeti jogi garancia az olyan szabályozás, amely tekintettel van arra, hogy a jogosítással, korlátozással, jogsértés kiküszöbölésével kapcsolatos hatósági eljárásokban olyan szerv kapjon hatáskört, ahol a törvényesség fokozott garanciái állnak rendelkezésre (pl.: bíróság).

A jogérvényesülés általános jogi garanciái, amelyek az alapvetQ jogok védelmét is szolgálják, illetve az alapvetQ jogok védelmét szolgáló speciális jogi garanciák. Az 1989. évi XXXI. törvénnyel átfogóan módosított Alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény ilyen garanciái:
az elQbbi kilátásba helyezte az állampolgári jogok általános hatáskörq országgyqlési biztosa intézményének életre hívását.
Feladata: az alkotmányos jogok védelme.
az utóbbi intézményesítette az Alkotmánybíróság elQtt benyújtható alkotmányjogi panasz lehetQségét az Alkotmányban biztosított jogok érelme esetén.

Az alapvetQ kötelességek:
Az alapvetQ kötelességekrQl szóló deklarációt már az 1795. évi francia Alkotmány is tartalmazott.
Ugyan ez csak másodlagos fontosságú maradt, de a polgári alkotmányokban és a szocialista alkotmányokban is jelentkezett.
3. Egyenjogúság, státusjogok


Egyenjogúság

A jogképesség elismerése
A jogok, így az alapvetQ jogok érvényesülésének is általában feltétele a jogképesség elismerése, az, hogy az embereknek jogai és kötelességei lehetnek. Elismeri minden ember jogképességét a magyar Alkotmány 56. §-a is.
A Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény és késQbbi módosításai) részletesebben rendelkezik a jogképességrQl.

A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának idQpontjától kezdve illeti meg. A jogképesség életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tarozásra tekintet nélkül egyenlQ. Ez átvezet az egyenjogúság kérdéséhez.

Egyenjogúság
Már az ókori görögöknél Platón szerint az emberek természettQl fogva egyenlQk.
Az 1789. évi francia Deklaráció 1. cikkelyében kimondta, hogy az emberek szabadnak és jogaikban egyenlQnek születnek és azok is maradnak. Társadalmi megkülönböztetés csak közhasznon alapulhat.
Ez a következQket jelentette:
mindenki ugyanolyan jogalany és a jogalanyok egészével szemben a törvény egyformán intézkedik,
érvényesül az igazságszolgáltatás elQtti egyenlQség,
érvényre jut a közhivatalokhoz és közalkalmazáshoz való egyenlQ hozzáférhetQség,
az adózás szempontjából mindenki egyenlQ.

Az egyenjogúság kérdése bekerült kisebb-nagyobb eltérésekkel a késQbb elfogadott alkotmányokba is.

Ezt rögzíti hatályos Alkotmányunk is. Így:
Az alapvetQ jogokat általában mindenki jogaként fogalmazza meg (kivétel ( egyes jogok csak az állampolgárokat illetik meg).
A hátrányos megkülönböztetést a törvény szigorúan bünteti.
Az Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaság a jogegyenlQség megvalósulását az esélyegyenlQtlenségek kiküszöbölésével segíti.
Külön rögzíti a férfiak és a nQk egyenjogúságát.
Kimondja a bíróság elQtti egyenlQséget.


Státusjogok
Státusjogok: a személyek állampolgári, nemzeti-etnikai kisebbségi, menekült, külföldi, illetve a határon kívül élQk magyar nemzetiségi státusával (= helyzetével) összefüggQ jogokat értjük.

1.) Az állampolgársággal összefüggQ alapvetQ jogok
Egyrészt azt jelentik, hogy bizonyos alapvetQ jogok csak az állampolgárokat illetik meg.
Ilyenek:
a választójog és választhatóság,
a közhivatal viselésének joga,
az Alkotmány szerint a szociális biztonsághoz, ellátáshoz, valamint a mqvelQdéshez való jog. (Ez nem teljesen így van, mert ( a tanuláshoz való jogot a közoktatásról szóló törvény  1993. évi LXXIX. tv.  általános elvként mindenki számára biztosítja.)

Másrészt azt jelentik, hogy az állampolgárt a magyar állammal szemben külön garanciák illetik meg. Ezek a következQk:
senkit sem lehet a magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani,
magyar állampolgárt nem lehet a Magyar Köztársaság területérQl kiutasítani,
a magyar állampolgár külföldrQl bármikor hazatérhet,
minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze.


2.) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai
Magyarország fogadta el az egyik legrégebbi törvényt a nemzeti kisebbségek jogairól, az 1868. évi XLIV. (44.) törvényt, amely az egyenjogúság elvére és a nyelvhasználat biztosítására épített. Ezt kiegészítették:
a trianoni békeszerzQdés (1921. évi XXXIII. tv.) határozmányai,
1945. után az 1949. évi Alkotmány,
1972-ben átfogóan módosított Alkotmány biztosította:
a nemzetiségei egyenjogúságot
az anyanyelv használatát
az anyanyelven való oktatást
a nemzetiség számára saját kultúrája megQrzését és ápolását.
Tért nyert az a felfogás, hogy a nemzetiségi lakosság kollektív joga egyesületeket, érdekvédelmi szervezeteket kíván, és indokolt valamilyen intézményes formában biztosítani a nemzetiségek képviseleti szervekben való részvételét.
Az 1989-ben átfogóan, majd késQbb az 1990. évi LXIII. törvénnyel módosított Alkotmány leszögezte, hogy a kisebbségekhez tartozó állampolgárok egyenjogúak, megkülönböztetés a személyek között nem tehetQ.

A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket, és biztosítja kollektív részvételüket:
a közéletben,
biztosítja saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát,
a Magyar Köztársaság törvényei biztosítják az ország területén élQ nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét.

Ezek végrehajtásáról és a kisebbségek jogairól átfogó jelleggel a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. intézkedett.

A törvény szerint a nemzeti vagy etnikai önazonossághoz való jog olyan alapvetQ emberi jog, amely egyéneket és közösségeket egyaránt megillet.

A törvény alapján a kisebbségekhez tartozó személyeket megilletQ egyéni kisebbségi jogok pl.:
a kisebbségekhez tartozó személyek mindennemq hátrányos megkülönböztetése tilos,
valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez való tarozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga,
a kisebbséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének szabad megválasztásához,
joga van a családra vonatkozó kisebbségi hagyományok tiszteletben tartására,
joga van a politikai és kulturális esélyegyenlQségre,
joga van anyanyelvének, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához,
joga van más országokban élQ kisebbségekkel való kapcsolattartásra,
közéletben való részvétele nem korlátozható.

A kisebbségek közösségi jogai:
Mindennemq hátrányos megkülönböztetése tilos.
A Magyar Köztársaságban anyanyelvét bárki mindenkor és mindenhol szabadon használhatja.
A közszolgálati rádió és televízió biztosítja a nemzeti vagy etnikai kisebbségi mqsorok rendszeres készítését és sugárzását.
A kisebbségi közösségeknek joguk van anyanyelvq óvodai nevelés, alsó-, közép- és felsQfokú oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni.
Azokon a településeken, ahol nem kisebbségi települési önkormányzat mqködik, a kisebbséghez tartozó gyermek anyanyelvq oktatásban részesülhet.
A Magyar Köztársaság biztosítja a kisebbségi közösségeknek rendezvényeik megtartásához, kulturális emlékeik megQrzéséhez fqzQdQ jogait.
A kisebbségeknek joguk van az országgyqlési képviseletre.
A kisebbségek társadalmi szervezeteket, továbbá helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. A kisebbségek önkormányzatai:
kisebbségi települési önkormányzatok,
helyi kisebbségi önkormányzatok,
országos kisebbségi önkormányzatok.

Kisebbségi települési önkormányzatnak nyilváníthatja magát az a települési önkormányzat, amelynek testületében a képviselQk több mint a felét egy nemzeti vagy etnikai kisebbség jelöltjeként választották meg.

Ha a települési (községi, városi, fQvárosi kerületi) önkormányzat képviselQtestületének legalább 30%-át egyazon kisebbség jelöltjeként választották meg, e képviselQk közvetett módon legalább 3 fQs helyi kisebbségi önkormányzatot alakíthatnak.

A helyi kisebbségi önkormányzatok általában rendeletalkotási és hatósági jogkörrel nem rendelkeznek.

Egy kisebbség képviseletét a települési önkormányzatban szószóló látja el, ha az általa képviselt kisebbség helyi kisebbségi önkormányzattal nem rendelkezik.

Egy azonos nemzeti vagy etnikai kisebbség, illetve több nemzeti vagy etnikai kisebbség közös országos önkormányzatot hozhat létre. Nincs hatósági jogköre, de széles körben véleményezési és egyetértési, sQt döntési jogkörrel is rendelkezik. Legfontosabb, hogy intézményeket (színházat, közgyqjteményt) hozhat létre és összehangolja ezek mqködését.

A kisebbségeket és szervezetiket megilleti a széles körq és közvetlen nemzetközi kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának joga.

A Kormány az igazságügy-miniszter felügyelete alatt mqködQ Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal útján segíti a kisebbségek jogainak és sajátos érdekeinek érvényesülését.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok érvényesülésének elQsegítése érdekében az Országgyqlés megválasztja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyqlési biztosát.


A menedékjog
A menedékjog a Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgárok közül a menekültek részére biztosított alapvetQ alkotmányos jog.
A menedékjogról jelenleg az 1997. évi CXXXIX. (139.) törvény és késQbbi módosításai rendelkeznek:
Menekültként való elismerésre kérelem alapján az a személy jogosult, akinek azt a tvr-el kihirdetett nemzetközi Egyezmény az Alkotmányban is említett okokból biztosítja.

A menekültek jogállását fQleg a következQk határozzák meg:
a menekültként elismert személyt a magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik, pl. azzal az eltéréssel, hogy a menekültet:
nem illeti meg választójog,
nem tölthet be olyan munkakört, feladatkört, melynek ellátását jogszabály magyar állampolgársághoz köti,
nem hadköteles,
jogosult személyazonosító igazolványra és kétnyelvq úti okmányra,
tv-ben és korm. rendeletben maghatározott körben és feltételek szerinti ellátásra, támogatásra,
nem illetik meg a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai,
a menekült magyar állampolgárság honosítással történQ megszerzése iránti érelmét kedvezményes szabályok szerint bírálják el.

Menedékes: a Magyar Köztársaság területére tömegesen menekülQk olyan csoportjába tartozó külföldi, amelyet a Kormány azért részesített ideiglenes menedékben, mert a külföldiek a hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás miatt menekülni kényszerültek.

A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldi külön alkotmányos joga
Az Alkotmány szerint a Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelQen hozott határozat alapján lehet kiutasítani. ( Ha a közrend érdekében szükséges, vagy nemzetbiztonsági okok indokolják.

a határon kívül élQ magyarok jogai
Az Alkotmány 6. § (3) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság felelQsséget érez a határain kívül élQ magyarok sorsáért és elQmozdítja Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. A Magyarországon illetve a szomszédos államokban igénybe vehetQ kedvezményekre, támogatásra jogosultak.







4. AlapvetQ személyi jogok és szabadságjogok


Olyan alapvetQ jogok, melyek a személyek magán vagy személyi integritását védelmezik.

Az élethez, testi épséghez és emberi méltósághoz való jog

Az Alkotmány szerint minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektQl senkit sem lehet önkényesen megfosztani. Senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.

Így a Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya szerint:

ha a halálbüntetést nem törölték el, ezt csak az elkövetés idején hatályos törvényben meghatározott legsúlyosabb bqncselekmények miatt lehet kiszabni, az illetékes bíróság ítéletével. A halálra ítéltnek joga van kegyelmet vagy a büntetés megváltoztatását kérni. Halálbüntetést nem lehet kiszabni a 18. életévüket be nem töltött személyek által elkövetett bqncselekmények miatt és azt terhes nQkön nem lehet végrehajtani. A halálbüntetést a háború vagy háború közvetlen veszélyének idejét kivéve el kell törölni. ( Mo.: 1995. évi II. tv.
a Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya és az Európai Egyezmény is rögzíti, hogy senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani, kényszer- vagy kötelezQ munka végzésére kötelezni. Megengedett azonban pl.: bqncselekmény miatt büntetésként kényszermunkával járó szabadságvesztés kiszabása, törvényes bírói határozattal az elQzetes letartóztatásban lévQtQl vagy feltételesen szabadlábra helyezett személytQl munka vagy szolgálat követelése.
Az 1987. november 26-án kelt, a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelQzésérQl szóló európai egyezményt Magyarországon az 1995. évi III. törvénnyel hirdették ki.

BelsQ eredetq jogunk megfelel ezeknek a követelményeknek.
Magyarországon a halálbüntetés az Alkotmánybíróság 23/1990. (X.31.) AB határozatának következtében szqnt meg.

A gyermek, az ifjúság, a család és a házasság védelme

Az Alkotmány az általános elvek között rögzíti, hogy az állam:
különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi érdekeit,
védi a házasság és a család intézményét,
minden gyermeknek joga van családra, az állam részérQl arra a gondoskodásra, amely a megfelelQ testi, szellemi és erkölcsi fejlQdéshez kell,
a szülQket megilleti a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák,
az anyáknak a gyermek születése elQtt és után támogatást és védelmet kell biztosítani,
a munkavégzés során a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják.

Az elvek körét a Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya az alábbiakkal egészíti ki:
minden gyermeket közvetlenül születése után anyakönyvezni kell és nevet kell neki adni,
minden gyermeknek joga van arra, hogy születésével állampolgárságot szerezzen,
a házasságkötésre alkalmas korban lévQ férfiak és nQk házasságkötési és családalapítási jogát el kell ismerni,
házasságot csak a házasulandók szabad és teljes beleegyezése alapján lehet kötni,
a házasfelek jogai és kötelességei a házasság fennállása alatt és felbontása után egyenlQk,
a házasság felbontása esetén rendelkezni kell a gyermekek szükséges védelmérQl.


Személyes szabadság és mozgásszabadság

A személyes szabadság:
A személyes szabadsághoz való jog az egyik legrégebben elismert alapvetQ szabadságjog. Azt jelenti, hogy senkit sem lehet a szabadságától önkényesen megfosztani. Szabadság megfosztására csak jogszabályban kivételesen meghatározott okokból és esetekben, garanciák biztosítása mellett kerülhet sor.
A személyes szabadsághoz való jog nem abszolút szabadságjog, lehetnek törvényekben meghatározott korlátai.
Az Alkotmánnyal, a Polgári és Politikai jogok Egyezségokmányával és az Európai



Egyezménnyel összhangban megengedett pl.:
a Btk-ban meghatározott bqncselekmények miatt bírói ítélettel szabadságvesztés büntetés kiszabása,
a szabálysértési kódex (1999. évi LXIX. tv.) szerint szabálysértés miatt törvényben meghatározott esetekben 60 (90) napig terjedQ elzárás kiszabása, illetve a kiszabott pénzbírság  meg nem fizetési esetén  maximum 60 (90) napig terjedQ elzárásra átváltoztatása,
bizonyos feltételek fennállta esetén a büntetQeljárásról szóló 1973. évi I. tv. szerint a szabadságvesztéssel büntetendQ bqncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy elQzetes letartóztatásba helyezése,
bizonyos feltételek mellett a 3 napos Qrizetbe vétel,
az egészségügyi jogszabályok szerint a veszélyeztetQ állapotú pszichés- ill. szenvedélybetegek pszichiátriai intézetben tartása.

Az Alkotmány szerint az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogva tartás áldozata volt, kártérítésre jogosult.

A mozgásszabadság:
Magában foglalja a szabadság megfosztásának tilalmát, de jelenti azt is, hogy a személyek szabad mozgása önkényesen nem korlátozható.

A hatályos jog szerint a mozgásszabadság korlátai:
a jogszabályban erre felhatalmazott hatóság rendeletére a rendQrség a határozatban megjelölt személyt meghatározott helyre kíséri (( elQvezeti),
népegészségügyi okokból a fertQzQ betegségek elterjedésének megelQzése érdekében az ÁNTSZ szervei személyeket, pl. járványügyi zárlat alá helyezhetnek. A zárlat helyét nem szabad elhagyni.
Mások jogainak védelme érdekében nem lehet másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezQnek akarata ellenére bemenni, vagy ott bennmaradni, stb.


A jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog

Alkotmányunk szerint e jogok a Magyar Köztársaságban mindenkit megilletnek.
A Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya kimondja, hogy senkit sem lehet alávetni a magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig becsülete és jó hírneve elleni jogtalan támadásnak.


Ezen jogokat az Európai Egyezmény is védi.

A jó hírnév sérelmét különösen az jelenti, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértQ, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.
A magánlakás sérthetetlenségének sérelmét jelenti, ha valaki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az azokhoz tartozó bekerített helyre az ott lakónak, vagy azzal rendelkezQnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy, bennmarad, vagy mást akadályoz abban, hogy oda bemenjen. (Nyilvánvaló kivétel a házkutatás.)
A magántitok védelméhez való jog azt jelenti, hogy jogszabályban meghatározott kivételtQl eltekintve tilos a levéltitkot megsérteni, a magántitokhoz jogosulatlanul hozzáférni, valakinek a birtokába jutott magántitkot jogosulatlanul nyilvánosságra hozni, vagy azzal egyéb módon visszaélni. A magántitok védelme esetleg átfogja a személyes adatok védelmét is, de ezt az Alkotmány külön is kiemeli.

Magyarországon az Alkotmánnyal összhangban, az Országgyqlés 1992-ben fogadta el a személyes adatok védelmérQl és a közérdekq adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. (63) tv-t.

A személyes adatok védelmének biztosítása szempontjából kiemelést érdemel:

személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelesség teljesítése érdekében lehet,
az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelezQ,
az adatkezelés során az egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos,
az adatok akkor továbbíthatók, valamint a különbözQ adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy tv. megengedi,
az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelésérQl.

A személyes adatok védelme érdekében az országgyqlés adatvédelmi biztost választ.


A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága

Az Alkotmány szerint ez a jog magában foglalja:
a vallás vagy más lelkiismereti meggyQzQdés (tulajdonképpen világnézet) szabad megválasztását vagy elfogadását,
vallását és meggyQzQdését mindenki szabadon kinyilváníthatja.




A Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya és az Európai Egyezmény kimondja továbbá, hogy:
a vallás vagy meggyQzQdés kinyilvánításának szabadságát csak olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek a közbiztonság, a rend, a közegészség, a közerkölcs vagy mások alapvetQ jogai és szabadságai védelmének érdekében szükségesek,
tiszteletben kell tartani a szülQk és a törvényes gyámok szabadságát abban, hogy gyermekeik vallásos és erkölcsi nevelését saját meggyQzQdésüknek megfelelQen biztosítsák.


A megfelelQ vagy tisztességes eljáráshoz való jog

Alkotmányunk szerint ezen jogok:
A szabadságtól senkit sem lehet másként, mint törvényben maghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.
A bqncselekmény elkövetésével gyanúsított és Qrizetbe vett személyt a lehetQ legrövidebb idQn belül vagy szabadon kell bocsátani vagy bíró elé kell állítani.
Biztosítva van az ártatlanság vélelme (( senki sem tekinthetQ valamely bqncselekmény elkövetésében bqnösnek addig, amíg büntetQjogi felelQsségét jogerQs bírói határozat nem állapította meg).
Független és pártatlan bíróság döntéséhez való jog.
BüntetQ eljárásban a védelemhez való jog.
A nyilvános bírósági tárgyaláshoz való jog.
A nullum crimen sine lege követelménye (( senkit sem lehet bqnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bqncselekmény.
Jogorvoslathoz való jog.
Az alapvetQ jogok megsértése miatt keletkezett igények és kötelességekkel kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság elQtt érvényesíthetQk.

5. AlapvetQ politikai jogok és szabadságjogok


A politikai jogok és szabadságok csoportjába azok az alapvetQ jogok és szabadságok sorolhatók, amelyek az emberek közéletben való részvételét érintik.


Véleménynyilvánítás (szólás) szabadsága
Alkotmányunk csupán deklarálja ezt a szabadságot, indokolása szerint olyan értelemben, hogy bárki gondolatainak, meggyQzQdésének megfelelQen véleményt nyilváníthat a külvilág történéseirQl, és ennek megfelelQ keretek között hangot is adhat. A Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya és az Európai Egyezmény már valamivel konkrétabb rendelkezéseket is tartalmaz.
Így pl.:
a szabad véleménynyilvánítás magában foglalja mindenfajta adat és gondolat határokra való tekintet nélküli keresésének, megismerésének és terjesztésének szabadságát is. E jogok gyakorlása különleges kötelességekkel és felelQsséggel jár.

Ezért bizonyos korlátozásoknak vethetQ alá. Pl.:
mások jogainak vagy jó hírnevének tiszteletben tartása, nemzetbiztonság vagy a közrend, a közegészség védelme érdekében szükségesek.


Sajtószabadság
Az Alkotmány biztosítja a sajtószabadságot, azzal az indokolással, hogy a sajtó a közérdeklQdés kielégítésének és a közvélemény alakításának jelentQs eszköze, amelynek kiemelkedQ szerepe van a társadalmi ellenQrzés megvalósításában. Ezért külön alkotmányos védelemre szorul.

A sajtószabadság érvényesülését is korlátozhatják a Polgári és Politikai jogok Egyezségokmányában és az Európai Egyezményben a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó általános tilalmak.

Magyarországon a nyolcvanas években már viszonylag liberális sajtógyakorlat érvényesült, ennek ellenére még a sajtóról szóló 1986. évi II. tv. és ennek végrehajtó rendelete (12/1986./IV.22./MT. sz. rendelet) is széles körq elQzetes állami engedélyeztetési kötelességet írt elQ.



Nagy változás történt ebben az utóbbit módosító 58/1989. (VI. 15.) MT. sz. rendelettel, amely pl.:
1947 óta elQször megszüntette az idQszaki lap alapításának és nyilvános közlésének engedélyeztetését,
az elQzetes engedélyezés körét szqkítette.

A sajtótörvény 1990. évi módosításával (1990. évi XI. tv.) további oldások is elQtérbe kerültek, így pl. nemcsak jogi személy, hanem, természetes személy és ezek jogi személyiséggel nem rendelkezQ társaságai is alapíthattak rendszeresen megjelenQ idQszaki lapot, helyi rádió- vagy TV stúdiót. Az utóbbihoz engedély volt szükséges.

A sajtószabadság gyakorlása:
nem valósíthat meg bqncselekményt vagy bqncselekmény elkövetésére felhívást,
nem sértheti a közerkölcsöt, és
nem járhat mások személyhez fqzQdQ jogainak sérelmével.


Közérdekq információhoz való jog

Ez a közérdekq adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot jelenti.
A sajtótörvény rögzíti, hogy Magyarországon mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon a szqkebb környezetét, hazáját, a világot érintQ kérdésekben. A sajtó feladata  a hírközlés más eszközeivel összhangban  a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás.

A személyes adatok védelmérQl és a közérdekq adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. szerint:
a törvény biztosítja, hogy a közérdekq adatokat mindenki megismerhesse,
az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elQsegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

Az Országgyqlés adatvédelmi biztosa ellenQrzi a közérdekq adatok nyilvánosságához való alkotmányos jog érvényesülését.
Egyesüléshez való jog

Az egyesüléshez való jog az egyének különbözQ, de meghatározott célok érdekében állandó szervezetben való tömörülését jelenti.

Az Alkotmány kimondja, hogy az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, ill. azokhoz csatlakozni. Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre.

A Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya szerint: mindenkinek joga van másokkal szabad társulásra, ideértve azt a jogot is, hogy érdekei védelme céljából szakszervezeteket alapítson, ill. azokhoz csatlakozzon.

E jog gyakorlását csak olyan korlátozásoknak szabad alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban az
állambiztonság,
közbiztonság,
közrend,
közegészség,
közerkölcs, vagy
mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek.

Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. szerint az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkezQ szervezetei társadalmi szervezetet hozhatnak létre és mqködtethetnek.

Az egyesülési jog gyakorlása:
nem irányulhat a hatalom erQszakos megszerzésére vagy gyakorlására, kizárólagos birtoklására,
nem valósíthat meg bqncselekményt és bqncselekmény elkövetésére való felhívást,
nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.


Gyülekezési jog

Alkotmányunk elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.




A Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya és az Európai Egyezmény ugyancsak biztosítja, kimondva, hogy e jog gyakorlását csak a törvényben magállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban
az állam biztonsága,
a közbiztonság és közrend, ill.
a közegészség, közerkölcs, vagy
mások jogai és szabadsága védelme érdekében szükségesek.

Magyarországon hosszú ideig a gyülekezéssel kapcsolatos jogi szabályozás alacsony szintq, esetleges volt. Ezt a problémát oldotta meg a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. tv.
A törvény szerint:
békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (rendezvények) tarthatók, melyeken a résztvevQk véleményüket szabadon kinyilváníthatják.
A rendezvény résztvevQi jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozni.
A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bqncselekményt, vagy annak elkövetésére való felhívást.
A gyülekezési jog nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

A közterületen tartandó rendezvényt az illetékes rendQrkapitányságnak 3 nappal elQtte be kell jelenteni. Erre a szervezQ köteles, aki magyar állampolgár, vagy itt tartózkodási, ill. letelepedési engedéllyel rendelkezQ személy lehet.

A résztvevQk nem jelenhetnek meg fegyveresen vagy felfegyverkezve a rendezvényen. A rendQrség képviselQje a rendezvényen jelen lehet.


Panaszjog

Az Alkotmány szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. Ez a panaszjog nem a jogalkalmazói eljárásban biztosított jogorvoslati lehetQséget, hanem az ezen túl biztosított panaszjogot jelenti. Pl.:
az Alkotmánybíróság elQtti eljárás kezdeményezése,
az állampolgári jogok országgyqlési biztosa eljárásának kezdeményezése,
az ügyészséghez benyújtott törvényességi kérelem.

A közérdekq bejelentésekrQl, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. tv. szerint:
a közérdekq bejelentés olyan körülményre, hibára vagy hiányosságra hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, ill. megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja;
a közérdekq javaslat társadalmilag hasznos cél elérésére irányuló kezdeményezés;
a szoros értelemben vett panasz a tv. szerint olyan kérelem, amely egyéni jogsérelem vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más jogilag szabályozott államigazgatási eljárásra.

Ha a panasz valamely szerv tevékenysége (mulasztása) ellen irányul, azt a szerv vezetQje intézi el, a vezetQ vagy dolgozó magatartása ellen irányuló panaszt a felettes intézi.


A közügyek vitelében való részvételhez és a közhivatal viseléséhez való jog
Az állampolgárok közügyekben való részvételének biztosítása:
Az Alkotmány szerint: minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében. ( MindenekelQtt a jogalkotásban és a képviseleti szervek munkájában való közvetett (választójogon keresztül realizálódó), valamint a népszavazásban és népi kezdeményezésben való közvetlen részvétel jogát jelenti.

A közhivatal viseléséhez való jog:
A mai nemzetközi standardot a Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya úgy fogalmazza meg, hogy az !"23JKLMijïÝ˹ݧ•~•~gUEU-h•
hZ

£CJaJmHnHu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu,jh•
hˆ/5CJOJQJU^JaJ#h•
hˆ/5CJOJQJ^JaJ#hNêhˆ/5CJHOJQJ^JaJH#h•
hˆ/5CJ(OJQJ^JaJ(#h•
hÓy5CJ(OJQJ^JaJ(#h•
h©|Ý5CJ(OJQJ^JaJ(-hNêhÓy5CJOJQJ^J 2Ä °
œ
‚

Œ
Ž ¤âÄu \<óóóóóóóóóóçáááááááááááááØ
Æ´$
gdÕ¿
Æ´$

$ „-]„-a$gdÕ¿
$ „.]„.a$gdˆ/

ƒ … ýýjkl¢£¤¾¿ÀÁÂÃÄÅÆâãäåñòó
â˹§‘§y‘g‘ËW˹W¹9˹§‘§:júh•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu-h•
hZ

£CJaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu.j}h•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu:jh•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu
  1 2 3
l
n
p
¤
¦
¨
ª
¬
®
°
²
´
èÒÀÒ©™©‡™‡i©‡WÒW?ÒÀÒ©™©‡.jqh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu:jôh•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu.jwh•
hZ

£CJUaJmHnHu´
ì
î
ð
ò
V
X
Z
Ž

’
–
˜
š
œ
ž

Ø
Ú
Ü
Þ
<

ïÝ¿¨Ý–€–h€V€¨ï¨ÝïÝ8¨Ý:jèh•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu"h•
h•
CJaJmHnHu.jkh•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu:jîh•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHu<

>

@

t

v

x

|

~

€

‚

„

†

¾

À

Â

Ä

F
H
J
~
€
‚
†
ˆ
Š
îØîÀخؗ‡—u‡uW—uîØî?خؗ.j_h•
hZ

£CJUaJmHnHu:jâh•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu.jeh•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHuŠ
Œ
Ž

È
Ê
Ì
Î
H J L € ‚ „ ˆ Š Œ Ž  ’ Ê Ì ïØÆïƨØƖ€–h€V€ØïØÆïÆ"h•
h•
CJaJmHnHu.jYh•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu:jÜh•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHuÌ Î Ð ^`b–˜šž ¢¤¦¨àâä朞 Ôâ˹§‘§y‘g‘ËW˹W¹9˹§‘§:jÐ h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu-h•
hZ

£CJaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu.jS h•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu:jÖh•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿuÔÖØÜÞàâäæ "$~€‚¶¸º¾ÀÂÄÆÈèÒÀÒ©™©‡™‡i©‡WÒW?ÒÀÒ©™©‡.jG h•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu:jÊh•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu.jMh•
hZ

£CJUaJmHnHuÈRSTnoprstuvw“”•–äïÝ¿¨Ý–€–h€V€¨ï¨ÝïÝ8¨Ý:j¾
h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu"h•
h•
CJaJmHnHu.jA
h•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu:jÄ h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHuäåæ  %&'(9:;UVWYZ[îØîÀخؗ‡—u‡uW—uîØî?خؗ.j5

h•
hZ

£CJUaJmHnHu:j¸
h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu.j;
h•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu[\]^z{| Ö Ü ö ø ú .0268:<>@xzïØÆïƨØƖƄn„VnDnØïØÆïÆ"h•
h•
CJaJmHnHu.j/
h•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu#h•
hÕ¿0JCJaJmHnHu:j²

h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHuz|~


@BDHJLNPRŠŒŽNPR†â˹§‘§y‘g‘ËW˹W¹9˹§‘§:j¦ h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu-h•
hZ

£CJaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu.j) h•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu:j¬
h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu<N”ÐúJvX8l-p ¬!l"L#.$d%p&Ø'ž)Ì*ä+â,ô-ö.Â/Ì0,2T3ùùùùùùùùùòùùùùùùùùùùùùëùùùù
Æд$

Æà´$

Æ´$
†ˆŠŽ’”–˜ÐÒÔ֊ŒŽÂÄÆÊÌÎÐÒÔèÒÀÒ©™©‡™‡i©‡WÒW?ÒÀÒ©™©‡.jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu:j h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu.j#h•
hZ

£CJUaJmHnHuÔ

´¶¸ìîðôöøúüþ68:<ïÝ¿¨Ý–€–h€V€¨ï¨ÝïÝ8¨Ý:j”h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu"h•
h•
CJaJmHnHu.jh•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu:jšh•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHu<>@DFHJLN†ˆŠŒ024hjlprtîØîÀخؗ‡—u‡uW—uîØî?خؗ.j
h•
hZ

£CJUaJmHnHu:jŽh•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu.jh•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHutvxz²´¶¸ JLNRTVXZ\”–ïØÆïƨØƖ€–h€V€ØïØÆïÆ"h•
h•
CJaJmHnHu.j h•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu:jˆh•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHu–˜šòôö*,.2468: hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu-h•
hZ

£CJaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu.jÿ h•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu:j‚ h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu^-`-b-f-h-j-l-n-p-¨-ª-¬-®-²-´-* , . b èÒÀÒ©™©‡™‡i©‡W‡EÒE"h•
hZ

£CJaJmHnHu#h•
hÕ¿0JCJaJmHnHu:jvh•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu.jùh•
hZ

£CJUaJmHnHub d f j l n p r t ¬ ® ° ² f!h!j!ž! !¢!¦!¨!ª!¬!®!°!èÒÀÒ©™©‡™‡i©‡WÒW?ÒÀÒ©™©‡.jíh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu:jph•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu.jóh•
hZ

£CJUaJmHnHu°!è!ê!ì!î!&"("*"^"`"b"f"h"j"l"n"p"¨"ª"¬"®"#ïÝ¿¨Ý–€–h€V€¨ï¨ÝïÝ8¨Ý:jdh•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu"h•
h•
CJaJmHnHu.jçh•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu:jjh•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHu##
#>#@#B#F#H#J#L#N#P#ˆ#Š#Œ#Ž#è#ê#ì# $"$$$($*$,$îØîÀخؗ‡—u‡uW—uîØî?خؗ.jÛh•
hZ

£CJUaJmHnHu:j^h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu.jáh•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu,$.$0$2$j$l$n$p$% %"%V%X%Z%^%`%b%d%f%h% %¢%ïØÆïƨØƖ€–h€V€ØïØÆïÆ"h•
h•
CJaJmHnHu.jÕh•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu:jXh•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHu¢%¤%¦%*&,&.&b&d&f&j&l&n&p&r&t&¬&®&°&²&’'”'–'Ê'â˹§‘§y‘g‘ËW˹W¹9˹§‘§:jLh•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu-h•
hZ

£CJaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu.jÏh•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu:jRh•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿuÊ'Ì'Î'Ò'Ô'Ö'Ø'Ú'Ü' ((((X)Z)\))’)”)˜)š)œ)ž) )¢)èÒÀÒ©™©‡™‡i©‡WÒW?ÒÀÒ©™©‡.jÃh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu:jFh•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu.jÉh•
hZ

£CJUaJmHnHu¢)Ú)Ü)Þ)à)†*ˆ*Š*¾*À*Â*Æ*È*Ê*Ì*Î*Ð*+
+

+ +ž+ïÝ¿¨Ý–€–h€V€¨ï¨ÝïÝ8¨Ý:j: h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu"h•
h•
CJaJmHnHu.j½-h•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu:j@-h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHuž+ +¢+Ö+Ø+Ú+Þ+à+â+ä+æ+è+ ,",$,&,œ,ž, ,Ô,Ö,Ø,Ü,Þ,à,îØîÀخؗ‡—u‡uW—uîØî?خؗ.j±!h•
hZ

£CJUaJmHnHu:j4!h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu.j· h•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHuà,â,ä,æ,- -"-$-®-°-²-æ-è-ê-î-ð-ò-ô-ö-ø-0.2.ïØÆïƨØƖ€–h€V€ØïØÆïÆ"h•
h•
CJaJmHnHu.j«"h•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu:j."h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHu2.4.6.<.>.°.².´.è.ê.ì.ð.ò.ô.ö.ø.ú.2/4/â˹§¹••gUËE˹E¹-h•
hZ

£CJaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu.j¥#h•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu#h•
h-n¸0JCJaJmHnHu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu:j(#h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu4/6/8/z/|/~/²/´/¶/¼/¾/À/Â/Ä/Æ/þ/000„0†0ˆ0¼0â˹§‘§y‘g‘ËW˹W¹9˹§‘§:j%h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu-h•
hZ

£CJaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu.jŸ$h•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu:j"$h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu¼0¾0À0Æ0È0Ê0Ì0Î0Ð01
1

1 1ä1æ1è122 2&2(2*2,2.202èÒÀÒ©™©‡™‡i©‡WÒW?ÒÀÒ©™©‡.j“&h•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu:j&h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu.j™%h•
hZ

£CJUaJmHnHu02h2j2l2n2

3 33D3F3H3N3P3R3T3V3X33’3”3–3Ú3ïÝ¿¨Ý–€–h€V€¨ï¨ÝïÝ8¨Ý:j
(h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu"h•
h•
CJaJmHnHu.j'h•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu:j'h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHuÚ3Ü3Þ3 4
4
4 444444/4041424Æ4Ç4È4â4ã4ä4ç4è4é4îØîÀخؗ‡—u‡uW—uîØî?خؗ.j)h•
hZ

£CJUaJmHnHu:j)h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu.j‡(h•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHuT34ê4t5Ü6¶7º7¼7¾7À7Â7Ä7Ö7Ø7#8$8¨;ª;Î>Ð>@@œAžAùùùùùððððððäðßÓÓÓÓÓÇÇÇÓ
$ „.]„.a$gdÒix
$ „.]„.a$gdˆ/gdˆ/
$ „.]„.a$gdkRé „.]„.gdˆ/
Æ´$
é4ê4ë4ì45 5
5
5P5Q5R5l5m5n5q5r5s5t5u5v5’5“5ïØÆïƨØƖ€–h€V€ØïØÆïÆ"h•
h•
CJaJmHnHu.j{*h•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu:jþ)h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu-h•
hZ

£CJaJmHnHu“5”5•5”6–6˜6Ì6Î6Ð6Ö6Ø6Ú6Ü6Þ6à67777n7p7r7¦7â˹§‘§y‘g‘ËW˹W¹9˹§‘§:jò+h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu-h•
hZ

£CJaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu.ju+h•
hZ

£CJUaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu"h•
hZ

£CJaJmHnHu#h•
hZ

£0JCJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu:jø*h•
hZ

£>*B*CJUaJmHnHphÿu¦7¨7ª7°7²7´7¶7¸7Ä7Ô7Ø7#8c8i8Ú<ð<èÒÀÒ©™‚p^pSB0B0#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJ aJ #hNêhkRé5CJOJQJ^JaJ#hNêhÙÀ5CJOJQJ^JaJ,jh•
hˆ/5CJOJQJU^JaJ-h•
hZ

£CJaJmHnHu,jh•
hZ

£0JCJUaJmHnHu"h•
h•
CJaJmHnHu+jh•
hZ

£CJUaJmHnHu.jo,h•
hZ

£CJUaJmHnHuð<ò<Î>Ð>Ø>@(@A,AžA¢A¶A
E E$EÈEÊEF F"FüH"IöJøJ6LDLæLêLîLM

MMnM~M:N=NŽN°Q,R SrSíÜ˹˹˹Ëܧܖ§Ü…Ü…§Ü§Ü–ܧÜtÜtÜtܧ܅f˹˹h•
hÒix5OJQJ^J h•
h/gCJOJQJ^JaJ h•
hNêCJOJQJ^JaJ h•
hv+šCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ#h•
hÒix5CJOJQJ^JaJ h•
hÒixCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
hv+š5CJOJQJ^JaJ(žAE
EÈEÊEF FàH;N
QQ,RrStSrTvTxTóóóóóóääØØÓÀÀÀ¸¸¸¸¸¸¸ $a$gdÒix$
&
F5$7$8$9DH$a$gdyoãgdÒix
$ „.]„.a$gdNê$
&
F „.]„.a$gdv+š
$ „.]„.a$gdˆ/rStSvTxT¬T®T*U€U‚UÞUÚVôWöWÔXÚX€Y¸Y¦ZüZú[\\¢\º\î\]˜]ª]ª_¼_’`¤`pa‚a¶a\bŽbíÜ˽ܫÜí«Ü«™ÜËܫܫ܌ÜËÜËÜËÜËÜËÜËÜzh#h•
hÓy>*CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJh•
hÒixOJQJ^J#h•
hÒix>*CJOJQJ^JaJ#h•
hÒix5CJOJQJ^JaJh•
hÒix5OJQJ^J h•
hyoãCJOJQJ^JaJ h•
hÒixCJOJQJ^JaJ#h•
hyoã5CJOJQJ^JaJ#xT¬T€UÚVÔXÖXØXÚX€Y¦Zö[ú[\\æ\X^H_4`2a°a´a¶a\búçççââââÚÚÚúÚâÚÚÚÚÚÎÎ
$ „.]„.a$gdNê $a$gdÒix gdÒix$
&
FM5$7$8$9DH$a$gdÒixgdÒix\b:e*h@kFkZl[l\l]l­l®lèèè¢dddddd=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/E$
&


F „.„7„åþ>ÆT€Tfÿ]„.^„7`„åþa$gdˆ/$
&
F „.„7„åþ]„.^„7`„åþa$gdˆ/
Žb:eZe.hVh[l]l`lll­l®l¯lÓlÝl o"o¾oÂor*rÈsÖsØstHt`tŽttÈtÌtÎtBuRuÀzäzl{p{¤{¦{t|v|Ö|ê|¨}®}ïÝïÝïÌïºï©˜ï˜ï˜ï˜ïºïºïºï˜ï̺ï©ïÌï˜ï„ºrï˜ï˜ï˜#h•
hyoã5CJOJQJ^JaJ&h•
hyoã5>*CJOJQJ^JaJ h•
hv+šCJOJQJ^JaJ h•
h/gCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hyoãCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy>*CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ,®l o¾oÜpÞpŒtŽttÌtÎtÊu²v|wRxôyl{n{p{¤{ððð²²²²²²££££££²²²$
&
F „.]„.a$gdv+š=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/$
&
F „.]„.a$gdv+š¤{¦{î{Ž|È}z~î~’îðî€


²‚´‚ºƒ¼ƒ-… …ʇÁ²²²²²²²ÁÁ­ÁÁÁÁÁÁÁ¥ $a$gdNêgdùD¢$
&
F „.]„.a$gdv+š=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/®}D~\~î~ ’¶î€ð€


<‚‚H‚h‚v‚¬‚°‚´‚p„q„z„}„~„†Ò‡ˆ4‰z‰
Œ†ŒŠŒêŒ`nÀÊïÞïÞïÞïÓÈï·ï¦”¦ƒ¦ï·ï¦ÞïÞïƒqƒqƒqƒ_ï_ï_#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ#h•
hNê5CJOJQJ^JaJ h•
hNêCJOJQJ^JaJ#h•
h/g5CJOJQJ^JaJ h•
h/gCJOJQJ^JaJ h•
hyoãCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJ aJ h•
hÓyCJaJ h•
hv+šCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ%ʇ̇,‰.‰ÆŠÈŠ†ŒˆŒŠŒàŒŒfŽ fh÷äØäØ䚚š‹‹‹šššš$
&
F „.]„.a$gdv+š=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/
$„h^„ha$gdNê$
&
F65$7$8$9DH$a$gdNê $a$gdNêʍèø€ŽŒŽ®ŽìŽDfh‘N‘z‘´‘ö’2“j“”b” ” •J•N•T•V•‚•–>–Ä–î–~˜–˜ä˜æ˜ ššxšzš› ›`›l›n›‚›â›ïÝïÝïÝï̺ݨï—ï†ïÝï†ï†ï†ï†ºÝï†ï†ïÝïuï—ï—ï—ï—ï—ï h•
h/gCJOJQJ^JaJ h•
h98CJOJQJ^JaJ h•
hv+šCJOJQJ^JaJ#h•
h/g5CJOJQJ^JaJ#h•
h985CJOJQJ^JaJ h•
hyoãCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ.h¾.˜¸‘ö’”¤”N•P•Ä•B–î–n—|˜~˜ä˜ððððððÙ²žÙÂÙ’’
$ „.]„.a$gdˆ/$ „.„„]„.^„`„a$gd98$ „.„]„.^„a$gd98$
&
F „.„ЄLþ]„.^„Ð`„Lþa$gdN¼$
&
F „.„7„åþ]„.^„7`„åþa$gdN¼$
&
F „.]„.a$gdv+šä˜æ˜ šxš›^›â›
œ

œGžHžl£m£ ¤¤†¤‡¤©¤¼¤Ò¤
¥$¦f¦óÜÜÜÜÜÜóóóóóóóÐÐÁÁÁÁÁÁ$
&
F
„.]„.a$gdv+š
$ „.]„.a$gdv+š$
&
F
Æ$ „.„Ð]„.^„Ða$gdN¼
$ „.]„.a$gdˆ/â›ä›øžÿž@ B Œ¡Ê¡Ì¡Î¡æ¡ø¡7¢B¢ƒ¢†¢O£V£¤)¤]¤^¤†¤‡¤ˆ¤©¤ª¤¼¤½¤Ò¤Ó¤
¥¦$¦&¦f¦h¦®¦ê¦ì¦§’§”§–§h¨j¨fªhª®ª°ª«
«î«ïÞÌÞ»Þ»Þ»Þ»Þ»Þ»ÞÌÞÌÞïÞ»ïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞÌ©˜Þ†ïÞïÞïÞïÞïÞ#h•
h`=Ô5CJOJQJ^JaJ h•
hyoãCJOJQJ^JaJ#h•
hyoã5CJOJQJ^JaJ h•
h/gCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
hv+šCJOJQJ^JaJ4f¦¬¦®¦’§”§h¨fª®ª«î«ð«ò«T¬V¬ °¢°è³é³ê³ðäääÕÕÕÕÕääääƶ§››
$ „.]„.a$gdv+š$
&
F

„.]„.a$gd`=Ô$ „.„h]„.^„ha$gd`=Ô$
&
F

„.]„.a$gdv+š$
&
F
„.]„.a$gdv+š
$ „.]„.a$gdˆ/$
&
F
„.]„.a$gdv+šî«ò«T¬V¬X¬„¬ž°¢°¨°Ö° ±±*±\±n±è³ê³ë³î³D´F´R´NÁPÁnÁíÛÉ·Û¦•¦Û„¦Û¦Û¦sh]R¦•¦@Û#h•
hv+š>*CJOJQJ^JaJ h="hÓyCJ aJ h="hv+šCJ aJ h•
hÓyCJaJ h•
hv+šCJOJQJ^JaJ h•
h/gCJOJQJ^JaJ h•
h`=ÔCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
hv+š5CJOJQJ^JaJ#h•
h/g5CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ#h•
h`=Ô5CJOJQJ^JaJê³D´F´ ¶¢¶¸
¹ºêºr¼t¼NÁPÁnÁpÁæÁ4Â?Â@Â}¢ÂúîîîßßßßßîîîîîÐÐÐÀ¬¬$ „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/$ „.„h]„.^„ha$gd`=Ô$
&
F „.]„.a$gdv+š$
&
F
„.]„.a$gdv+š
$ „.]„.a$gdˆ/gd/g nÁpÁ4Â>Â?Â@ÂjÊÃÀÃÅìĮÄÄÆÆÆôÆöÆPÇRǼǾÇÈ È¨È¬ÈÉÉhÉjɴɶÉÊÊ ÊFÊdÏ>ÐrÐíÜËܺܩܺܺÜËÜËܺܺܺܺܺÜËܞ“Ü‚p‚Ü^#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ#h•
hòW5CJOJQJ^JaJ h•
hòWCJOJQJ^JaJ hH XhÓyCJ aJ h•
hÓyCJaJ h•
h/gCJOJQJ^JaJ h•
h`=ÔCJOJQJ^JaJ h•
hC_CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
h`=Ô>*CJOJQJ^JaJ$¢ÂïÂ:óôìĮÄlÅÆÄÆÆÆPÇRÇëëëßßßÐÐÐÄ~~E$
&


F „.„h„äþ>ÆT€Tfÿ]„.^„h`„äþa$gd`=Ô
$ „.]„.a$gdC_$
&
F7 „.]„.a$gd`=Ô
$ „.]„.a$gdˆ/$ „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/

RǼǾÇÈ È¨ÈªÈÉɲɴÉʹ¹¹¹¹¹¹¹¹wrgdC_A$
&


F „.„h>ÆT€Tfÿ]„.^„ha$gdC_E$
&


F „.„h„äþ>ÆT€Tfÿ]„.^„h`„äþa$gdC_
ÊÊ ÊFÊÌ
ÌbÏdÏvÐxÐ2Ò¤ÕDÖæئٸÛôÛ*ÜÁÁ¸¸¸¸ÁÁÁ¡¡¡¡¡¡¡•
$ „.]„.a$gdˆ/$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/
Æô gdòW=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/rÐÚÐüЄҪÒ>Ô@Ô®Ô°Ô¨ÕÂÕZÖvÖú×ü×6ÙPÙÄÛðÛôÛ*Ü,Ü0Ü8ܘݴݶÝÀÝÞAÞúÞàZâhâOãYãã‚ã¨ã©ã·ã¾ãöãúãûãÿãŽäÎäÐäÒäzç°ç9èïÝïÝïÌïÌïÝïÝïÌïÝïÝïݺï©ïݗÝïÝïÝïÝïÌïÌïÌïÌïÌïÌï†ï†ïÝï h•
ha™CJOJQJ^JaJ#h•
hC_5CJOJQJ^JaJ h•
hòWCJOJQJ^JaJ#h•
h`=Ô5CJOJQJ^JaJ h•
hC_CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ4*Ü,Ü®ÜôÝâބàœáâXâ‹âðâÄæxçzç°çœèóÜÜÜÜÅÅÅÅÅÅ҇‡=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/$
&
F „.„R„åþ]„.^„R`„åþa$gd¬aË$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/
$ „.]„.a$gdˆ/9èfètè‡è{é†éÄéÅé2êHê,ëPëZìlìùîðŒðÄðññÔñòô,ôÊôÌôøôn÷Š÷Ô÷ø<ùVùXúoú9ûDûüxüzüŠýÊýÚýüý†ÿˆÿL€ÆÈ|†@€¢ÆÔZíÜíÜíÜËÜíÜíÜíÜíÜíÜËÜíÜíܺíÜËÜíÜíÜíܨíÜËÜËÜíܺÜíܺÜËܺÜíÜíÜËÜ#h•
hC_5CJOJQJ^JaJ h•
ha™CJOJQJ^JaJ h•
hC_CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ<œè
é.é˜éêë,ìöíäîåîpðèèèèèèèèܞ=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/
$ „.]„.a$gdC_$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/
pðrðÒñÔñòÊôÌôøôˆõö’öH÷¹{{{{{{dddd$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/E$
&


F „.„„åþ>ÆT€Tfÿ]„.^„`„åþa$gdˆ/
H÷Ž÷Ò÷Ô÷øùDú"ûÎý„ÿ†ÿˆÿÆÈR Hžè說èèèè說ªªèèèèèè=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/žÔz|[\–˜F
H
š
œ
`†èvxèè說ªªªªªªª››››ª$
&
F „.]„.a$gdC_=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/Z\ i  Ô ô ž¤ºÄL
T
j
t
2
J
š
œ
ª
4 h "V˜®‚Â&Zø !G<>PdpŒš´xzïÞÌÞÌÞ»ÞÌ©ÌÞÌ©Ì޻ޘÌÞÌÞÌÞÌÞ»ÞÌÞÌކ޻ÞÌÞÌÞÌÞ{ h•
hÓyCJaJ#h•
hÓy6CJOJQJ^JaJ h•
ha™CJOJQJ^JaJ#h•
hC_5CJOJQJ^JaJ h•
hC_CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
h¬aËCJOJQJ^JaJ,xÚÜ "

$ & Ê Š!-"M"Û"Z#©# $Ÿ$ $_%ú¼¼¼¼¼¼¼¥¥¥¥¥¥¥¥¥¼¼$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/gdC_zÚ@XŠ¾TtÆîŒ-”-˜-°-
$ & \ ~ !4!†!®!â!Z"["8#9#B#£$§$Ð$Û$_%`%b%&ž& &ð' (@(®(Ê(Ž),
,,,õäÒäÒäÒäÒäÒäÒäÁÒ¯äÒäҞäÒäÁäÁäÒäÁääÒääÒäž{žäÒä#h•
hNp²5CJOJQJ^JaJ h•
ha™CJOJQJ^JaJ h•
hNp²CJOJQJ^JaJ#h•
ha™5CJOJQJ^JaJ h•
hC_CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ hH XhÓyCJ aJ 0_%`%ž& &h'@()’)¨+ª+ž. .p0q04363z9|9^;`;ÁÁÁªªªÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/,,T,Ê.þ.&01020405090º0Ã0Ú23Ž3¤3D5X5828`8n8²<´<0A2A¶A¼AÄAVB„B–B¸BÂBÖBâBäB C4C6CTCàC"DzD’DíÜíÜíÊíÊíܹÜíܹܨÜíܨܗ܌Ü—ÜíÜpÜíÜpÜpÜíܗܨ h•
h$G¨CJOJQJ^JaJ h D

hÓyCJ aJ h•
hÓyCJaJ h•
ha™CJOJQJ^JaJ h•
h7RTCJOJQJ^JaJ h•
hC_CJOJQJ^JaJ#h•
hC_5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ,`;²<´<

=f=â=n>¶>ú>
@N@¦@0A¶A¸AºB¼B˜C´DÁÁªªªªªªªªªª¥ÁÁÁªªgda™$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/’DêDEE ELE^E`EbEdEŠEŒE˜EjF¨F¸GÐG¡H¨HÒHÚHI¸JÚJTK€K(LdMŽMrNtNöNúNO6OFOpO~O1P8PPP[P¤P«P±PºPfQmQtQuQR2RBSïÞïÍï¼ï¼ïÞïªïÞïÍïÍïÍïޘޘÞï˜Þ„ÞïªïªïÍïÍïÍïÍïÍïÍïÍïªï& jàh•
h$G¨CJOJQJ^JaJ#h•
h$G¨5CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
ha™CJOJQJ^JaJ h•
h7RTCJOJQJ^JaJ h•
h$G¨CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ4´D(LdMöNOP•PQIQ”QâQãQÊU„VjXlX XëÔÔ½¦¦¦¦¦š½½½šƒ$
&
F „.„R„åþ]„.^„R`„åþa$gdˆ/
$ „.]„.a$gda™$
&
F8 „.„R„åþ]„.^„R`„åþa$gdN¼$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gd$G¨
&
F
Æô „Є˜þ^„Ð`„˜þgd$G¨BSRSxUÄU>VbV¬V¼VèV&WjXlXXžXzYˆY¦Y´YÀYZZZ!Z(ZŒZ“Z™ZœZ§Z¸ZèZ^\‚\„\Æ\Þ\ô\] ]:]Œ^Æ^4`L`h`²`¶`Ø` aÖa²bÒbîbíÜËÜíÜíÜËܺÜËÜËÜËÜËÜËÜËÜËÜí¨Ü—Ü…íÜËÜíÜíÜíÜËÜíÜíÜíÜíÜ#h•
ha™5CJOJQJ^JaJ h•
h$G¨CJOJQJ^JaJ#h•
h7RT5CJOJQJ^JaJ h•
ha™CJOJQJ^JaJ h•
h7RTCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ4 X YXYŠYÀYZHZeZZ•Z–Z<\ ]ˆ^¶`èbÚcèèèèèèèè袋‹‹‹‹‹$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/E$
&


F „.„„åþ>ÆT€Tfÿ]„.^„`„åþa$gdˆ/$
&
F „.„R„åþ]„.^„R`„åþa$gdˆ/îböbc
cTdldšd¾dÄdöd"e$eœe´ef6fÔgÖgÚgþgi.i0iRiäiüiÂkÚk\l^lêlm:mHm†nžn¸nºn6o`pxp¦pqr rHrdrfrˆrsBsíÜËܺÜíÜíÜËܺܺÜËÜíÜí¨íܺܺܺܗܺܺ܌ÜºÜíÜËÜí¨íܺ hØ(¿hÓyCJ aJ h•
hÓyCJaJ h•
hv)|CJOJQJ^JaJ#h•
ha™5CJOJQJ^JaJ h•
h7RTCJOJQJ^JaJ h•
ha™CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ2Úc$e8eœeÐefÔfTgÔgÖgâiXjk†kDlîm¸n6oèØÁÁÁÁÁÁ±èÁÁÁÁÁÁ¬gda™$ „.„7]„.^„7a$gda™$
&
F „.„R„åþ]„.^„R`„åþa$gdˆ/$ „.„]„.`„a$gda™$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/6o8or r~s€s

tÎt:u¼uDvîw¸x®yöyjzèzB{D{Î{ÁÁÁÁÁªªªªªªªªªªªªÁÁ$
&
F „.„R„åþ]„.^„R`„åþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/BsDsFs~s€s‚sšsès¼uÚuêvw:wHw†xžxD{Þ{Œ|–|:}N}º}¼}Ì}Î}BNPR¬Ðæ$€&€:€2@BDÈà.‚N‚LƒZƒ„„„’„”„Ì„ì„ö„ …ïÞïÍïÞ¼ïÞïÞïÞïÞïªïªïªïͪ˜ïª˜ªïÞïÞïÞ滛ªïÞïÞïÞ滛ªï‡ï‡ h•
hv)|CJOJQJ^JaJ#h•
ha™5CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hWs CJOJQJ^JaJ h•
ha™CJOJQJ^JaJ h•
h7RTCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ5Î{Œ|:}¼}B2„„P…¦ˆŠZŠ˜ŠªŠ¼ŠðŠ‹ÀŒèèÑÑèèèè躦¦¦¦¦’$ „.„„]„.^„`„a$gda™$ „.„„]„.^„`„a$gda™$
&
F „.„7„åþ]„.^„7`„åþa$gdˆ/$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gda™$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/ …P…`…ä…ð…ò…ü… †,†^†~†¶†Ä†¦ˆÌˆ>ŠTŠXŠZŠ–Š˜Š¨ŠªŠºŠ¼ŠîŠòŠ‹‹€‘‚‘d’„’²“à“Еè•&—(—F™^™”™–™î™pš”š¶š¸šÄšÞš’›¸›Â›ïÝïÌïÌïÌïÌïÌïÝïÝﻩ—©—©—©—©—ïÌïÌïÌïÌïÌïÌï†ÝïÌïÌïÌïÌï h•
hWs CJOJQJ^JaJ#h•
ha™6CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy6CJOJQJ^JaJ h•
ha™CJOJQJ^JaJ h•
hv)|CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ4ÀŒ<Ž‚Ž>øH€“²“&•¢•2—&˜´˜™”™–™ò™š¬šèèèèèèèèèèèèèèèØÁªª$
&
F „.„7„åþ]„.^„7`„åþa$gdˆ/$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/$ „.„i]„.^„ia$gdWs $
&
F „.„„„åþ]„.^„„`„åþa$gda™¬š0›Ž›œžœ`šú&žŸŸ¬¡*¢¦¢F£Â£Ä£èèèèèèèèè說““““ª$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/$
&
F „.„7„åþ]„.^„7`„åþa$gdˆ/›ڛœ2œžœæœj–ÊötžŽžÞž

Ÿ , Ò¢£££ö¥ú¥¦¦’¦ª¦N¨P¨~¨€¨©©.©d©®r®³*³ò³
´:´R´ì´µØ¹ü¹º<ºÐºäº@»f»â»ö»^½t½2¾F¾Ö¾ê¾¿Ú¿À
ÀœÀžÀ,Á.ÁïÞïÞïÞÍÞÍÞïÞÍÞ»ÞïÞïÞªÞïÞïÞªÞïÞïÞ»Þ»ÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞï h•
ha™CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hWs CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
hv)|CJOJQJ^JaJCÄ£ø¥ú¥F§Ô§N¨P¨)ª*ª®®r®ê®ÁÁÁÁÁÁÁÁÁp$
&
F „.]„.a$gdv)|A$
&


F „.„S>ÆT€Tfÿ]„.`„Sa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/

ꮚ²Ä³

·Ø¹–»¿îÂÆÄÀÅKÆ!Ç"NjÇ8ȼÈ~ɀÉðððððððððð𲲛››²$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/$
&
F „.]„.a$gdv)|.ÁÖÁüÁ Ã&ÃÀÃÄÃ\Ä„Ä’Ä ÄÉbÉ€É‚É Ê
ÊʅʗÊÌÎÎüÎþÎ϶ÐÀÐ8Ò:Ò>ÒPÒÓ4ÓäÓÔÐÔêÔÌÕàÕnÖ®Ö>×h×ú×ØïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÓÈ·¥·¥·ï““ï“ïpï“ï“ï“ï“ï“ïÞï“ï“ h•
há×CJOJQJ^JaJ#h•
há×5CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ#h•
h2g>5CJOJQJ^JaJ h•
h2g>CJOJQJ^JaJ hñdhÓyCJ aJ h•
hÓyCJaJ h•
hv)|CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ,€É Ê
ʅÊËËÌÎÎÎþζИњÑ8Òú¼~~¼¼¼¼oo¼¼$
&
F „.]„.a$gdv)|=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gd2g>=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/gda™

8Ò:Ò ÓàÓÐÔÌÕ>×êÙìÙæÜèܪ߬ßÌáÐáfâhâÁªªªªªªžžžŠŠŠŠŠŠ$ „.„„äþ]„.^„`„äþa$gdˆ/
$ „.]„.a$gdˆ/$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/Ø\ڐÚÜ2Ü^Ü|ÜìÜ Ýp݈Ý.Þ<Þ¨Þß°ßØßâ6âfâhâzâãã†ã˜ãnä’äøä$å(å*åXåZåfåhåzå¼åÆåÈåÞåææ
æZæŠæÚæ

çççDçFçJçbçtèŒè”è¢èé é0éïÝïÝïÌïÝïÌïÌïÌïÝïÝï»ÝïÝïÌïÝïÝ滛ªÝªïªïªïªïªï˜ª˜ª˜ª˜ïÝïÌïÌïÌï#h•
h’0h5CJOJQJ^JaJ h•
h’0hCJOJQJ^JaJ h•
há×CJOJQJ^JaJ h•
hv)|CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ æZææÄæÚæ

ççFçÌéèèèèѺººÑººÑººè$
&
F „.„h „äþ]„.^„h `„äþa$gd’0h$
&
F „.„à„äþ]„.^„à`„äþa$gd’0h$
&
F „.„„äþ]„.^„`„äþa$gdˆ/0éHé¨éªéÒéê2ë4ë€ëŽë¨ëªëÐëÞëììrìŒìžì ìÐìäìêìíBíRíZí\í^í`í¦íØíÚíæíêíøíúí*î,î8î@îXî î¢îÀîÄîÆîêîîîðîïï ïïÞïÞÌÞ»ÞªÞ»Þ»ÞÌÞÌÞªÞÌÞªÞ̘ÌކÌÞªÞ»Þ»Þ»ÌÞªÞªÌÞ»ªÞ»ª»ª#h•
hK[Ì5CJOJQJ^JaJ#h•
há×5CJOJQJ^JaJ h•
hK[ÌCJOJQJ^JaJ h•
há×CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
hv)|CJOJQJ^JaJ4ÌéÎé4ë¨ëªëì˜ìêì^í`íªíèí*î,î îÁÁÁÁ²²²²ÁÁ££——
$ „.]„.a$gdá×$
&
F „.]„.a$gdN¼$
&
F „.]„.a$gdK[Ì=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/ î¢îÆîðîïFïxïzïºïNð¸ðDñäñ$òRòÞò@ó´óÁÁ²²²²¦¦ššššššššš


&
FN
Æô gd’0h
$ „.]„.a$gd’0h$
&
F „.]„.a$gdN¼=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdK[Ì ïDïFïLïTïvïxïzïºïôRôÎõøõö
öö ö0öbödöjözöþ÷

ø–ø®ø\ùjùòù2ú¸úÎúžû¶ûêûü\ü^ü`ü¶ü¸üäüêüNýtýŒý4þLþxþ þÎþÞþ6ÿ`ÿtÿ°ÿ´ÿ¼ÿ.nïÞïÍïÞ¼ª¼ª¼ïÍïÍïÍïÍï˜ïÍïÍïÍïÍïÍï¼ïÍïÍïÍï˜ïÍïÍïÍïÍïÍïÍï˜ïÍïÍï#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ#h•
h’0h5CJOJQJ^JaJ h•
h’0hCJOJQJ^JaJ h•
hK[ÌCJOJQJ^JaJ h•
há×CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ<´óôôRô®ô*õ,õÌõÎõbödö\ü^ürÿóµ¬ ’ˆ¬µµµµµµ

Æô Ðgd’0h

&
FO
Æô Ðgd’0h


&
FO
Æô gd’0h
Æô gd’0h=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdK[Ì


&
FN
Æô gd’0h
rÿtÿ°ÿ¬®Ôä¹¹{¹¹==$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdKm”=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdK[ÌE$
&


F „.„„äþ>ÆT€Tfÿ]„.^„`„äþa$gdˆ/n†¬®ÔÖzœâæè
(,.`b¸ºÜBDF`r„†¨ÂÄÜB†´¶Ôö&\ü( z ª ïÞоޭޭޜ¾Þœ­ÞœÞœÞœ­Þœ¾ÞœÞ­Þœ­Þœ­Þ¾Þ­Þ­Þ{œ{œ{œ#h•
hA¬5CJOJQJ^JaJh€Jw5CJOJQJ^JaJ h•
hA¬CJOJQJ^JaJ h•
hKm”CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJh€JwCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
hK[ÌCJOJQJ^JaJ0äæè.bºF†Ä@ÁÁÁ²²²²ÁÁ£££$
&
FQ „.]„.a$gdA¬$
&
FP „.]„.a$gdA¬=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdKm”

@B†$&üþ½A½88
Æô gdA¬=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdKm”=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/A$
&


F „.„>ÆT€Tfÿ]„.^„a$gdˆ/þz | ò
¬
®
ööö¸¸¸¸³mE$
&


F „.„„äþ>ÆT€Tfÿ]„.^„`„äþa$gdˆ/gd½=à=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdKm”
Æô gdA¬ F\œö ¶ Ö




ò
ô
¬
®
ü
4

&*@àö¸Þ
\^8x@lp”íÛʹʹʹʨʨ¹Ê’ʁoÊ¹Ê¹ÊÛʹÊ^ʹʹʹ h•
h½=àCJOJQJ^JaJ#h•
h½—5CJOJQJ^JaJ h•
h½—CJOJQJ^JaJ h€JwhÓyCJ aJ h•
hÓyCJaJ h•
há×CJOJQJ^JaJ h•
hKm”CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ#h•
hA¬5CJOJQJ^JaJ$®
°
$&¶¸\^ôXTº¬®àÁ¸ÁÁÁÁÁ©©©©©Á¸$
&
F „.]„.a$gdKm”
Æô gd½—=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/ ”®à$NêPˆ!Ž!Ì!}"ˆ"#$š$²$È$Ê$Ð$Ò$t%~%†%%& &6&8&T(Œ(°(Â(6*H*Ä+Æ+,ž243Ö7B8Þ9:;ž;ò; h½—5>*CJOJQJ^JaJ h•
h½=àCJOJQJ^JaJ h•
hKm”CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
h½—CJOJQJ^JaJ#h•
h½—5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ4à $NæêìPæ’-–-‚!†!Á¸¸¸¸¸¸¸¸¬¬¸¸¸


&
FR
Æô gd½—
Æô gd½—=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gd½— †!ˆ!k"l"*%,%>(@(¬(2*Ä+Æ+

-. .P2T2Ò7Ö7B8ž;ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ¸¸¬¬¬¸¸¸¸¸


&
FS
Æô gd½—
Æô gd½—=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/ ž;@@\B`B`DbDÎHÒH0I2I4IÔJØJ\N`NéPëPnSrSööööööööñ³³ªªªªªªªª
Æô gdeAr=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/gd½=à
Æô gd½—ÜDÒHÔH0I2IbLæL`N®NpOòO—P²PëPQOQrQ*VwV€V‡V•V—VV.W1W4W:WhWiWX@XZ3ZWZbZlZrZïäÙÈ·¥·¥·¥·¥·¥·¥·È“Èp“ÈpÈpÈ_È_ȓÈ_ȓ h•
hKm”CJOJQJ^JaJ h•
h½=àCJOJQJ^JaJ#h•
hKm”5CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ#h•
heAr5CJOJQJ^JaJ h•
heArCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ hLkGhÓyCJ aJ h•
hÓyCJaJ h•
h½—CJOJQJ^JaJ%rS'V)V*V–V—VZZ3Z´Zà\h`j`dafa…c`fng‚iöö¸¸¸¸¸¸¡¡¡¸¸¸¡¡¡¡$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/
Æô gdeArrZZ‹Zz\Œ\°]ð]j`Ö`dafapa¯b¼bocpc…c”ceÚe`fkfÕfÖfngh®i°iyj„jp8pœqªq"r$r.r0rrPrRrTrpr†rˆrttBt¸tötîv8w@yïÝïÝïÝïÝïÌÝï»ï»ïÝïÌïÝïªïÝïªïÝïÝïªïÌïÌïÌïÌïÌïÌïªÌ˜‡ h•
heArCJOJQJ^JaJ#h•
heAr5CJOJQJ^JaJ h•
he
mCJOJQJ^JaJ h•
hKm”CJOJQJ^JaJ h•
h½=àCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ5‚i„ixjyj„j

&
FU
Æô gdeAr
Æô gdeAr$
&
F „.]„.a$gde
m=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/ºvìvîv8w@yByDyFy¬yÀz:{>{~{t|(}®}ˆŒâôƒøƒ…Ø…Ü…†óêêêêêêêÞÞêêÒÒÒÒêêêêêêêê


&
FW
Æô gdeAr


&
FV
Æô gdeAr
Æô gdeAr


&
FU
Æô gdeAr@yFy¬y>{~{ŒâøƒR„…V…Ü…†*ˆ†ˆš‰Ü‰ÂŒþŒN¬‚Í’Î’“-“‚”ö”ø”²—Þ—
™D™²™>šL›x›ˆž¨žâžbŸæ¢íÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊ¿´£’€l’€’€’€’€’€’€’&h•
h02ô5>*CJOJQJ^JaJ#h•
h02ô5CJOJQJ^JaJ h•
h02ôCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h

g1hÓyCJ aJ h•
hÓyCJaJ h•
heArCJOJQJ^JaJ#h•
heAr5CJOJQJ^JaJ#h•
heAr>*CJOJQJ^JaJ*†‡&ˆ*ˆ†ˆ ŠJN¬&Ž(þ‚‘ü‘h’Í’“óóêêêêêêÞÞÞêêÒÒÒÒÍgd½=à


&
FT
Æô gdeAr


&
FY
Æô gdeAr
Æô gdeAr


&
FX
Æô gdeAr“-“ “®—²—
œ œ„žˆžè¤ê¤ì¤Œ§Ž§È«Ê«þ«¬ÁÁ¸¸¸¸¸¸¸ÁÁÁÁÁÁÁÁ
Æô gd02ô=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/æ¢

£ì¤š¦œ¦Î§è§ê§ô§ø§¨ ¨¨Ë¨Ì¨Ê«þ«¬¬¬4¬X­l­Ž®®¸®h¯¤¯j°x°&±,±¾±À±Ä±Æ±Ö±î±²B²L² ²®²Â²Ö² ³³0³N³d³¾³È³íÜ˺˨˨˺˺˺˨—˺¨ËºËº¨ËƒËºË—˗˺¨ËºËºËºËºËº¨ËºËº&h•
hÓy56CJOJQJ^JaJ h•
hdÉCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
he
mCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
h02ôCJOJQJ^JaJ#h•
h02ô5CJOJQJ^JaJ3¬Š® ±"±¾±À±³ì³v´x´J¶t¶¹¹{{{¹¹¹{qq

Æj ô gd02ô=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/E$
&


F „.„„åþ>ÆT€Tfÿ]„.^„`„åþa$gdˆ/
ȳð³ò³´P´\´x´lµŽµÊµD¶R·²·¸·¸$¸&¸:¸V¸˜¸è¹ºNº^º6¼N¼¦¼¾¼Ð¼½½Ú½ò½¾¾À\ÀbÀ‚À¾ÀÀÀªÁ¾ÁœÂ´Â|ÊÃïÞÌïÞﻩ»©»©»ïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞï̘ï‡ï‡ï‡ï‡ï‡ï‡ï‡ïu#h•
h¿/5CJOJQJ^JaJ h•
h¿/CJOJQJ^JaJ h•
hdÉCJOJQJ^JaJ#h•
h02ô5CJOJQJ^JaJ h•
h02ôCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
he
mCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ.t¶š¶Ö¶ð¶

·P·R·²·´·¶·¸·H¸J¸Î¼Ð¼½½óóóóóæݟŸŸŸŸŸŸŸŸ=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/
Æô gd02ô


Ƅ<`„

&
FZ
Ægd02ô½’½&¾l¿Ö¿bÀ¾ÀÀÀ¦Á*Â,ÂzÃ|ÄÄÆ0ÈXÈüÈðððððð²²²²²²££££”$
&
F9 „.]„.a$gddÉ$
&
F „.]„.a$gd¿/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/$
&
F „.]„.a$gd¿/ŠÃ¢Ã¦Ã¾ÃÌÃÎÃĂĄĘĪÄöÄňŦÅÆ2ÆJƊÆØÆ Ç@Ç^ǞǶÇþÇ

È0È<ÈUÈWÈXÈfȤȴÈûÈüÈýÈ"Ê$Ê,ʌʘÊÐÊÒÊúÊZËpˤ˰ËòËÌÌíÜËÜ˺Ü˨íÜËÜËÜËÜËÜËÜËÜËÜËܨíܗíÜËܗ…í¨íÜËܗíÜËÜËÜí¨#h•
hdÉ5CJOJQJ^JaJ h•
hdÉCJOJQJ^JaJ#h•
h¿/5CJOJQJ^JaJ h•
h02ôCJOJQJ^JaJ h•
h¿/CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ4üÈÒÊòËr͜Í4Ï®ÏdÐfÐ~рÑ.ÓðáááÊÊʺ|wn
Æô gd02ôgddÉ=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/$ „.„T]„.^„Ta$gddÉ$
&
F:
ÆÐ „.„T]„.^„Ta$gdN¼$
&
F „.]„.a$gd¿/$
&
F9 „.]„.a$gddÉ
ÌÌ&̤̄̔ÌîÌ6Ír͘ÍÎ*ÎZÎzÎJÏdÏ®ÏÎÏÐ*жиоÐÀÐ~рÑ.ÓrÛtÛ Ü
ÜBÜ]ܔß(à¸áfâÂãâãšäíÜËÜËÜËÜíÜËÜËÜËÜËÜËÜËÜËÜÀ®’‡Üvdvdvdvdv#h•
hs^5CJOJQJ^JaJ h•
hs^CJOJQJ^JaJ h¼@òhÓyCJ aJ h•
hÓyCJaJ h•
h02ôCJOJQJ^JaJ#h•
h02ô5CJOJQJ^JaJ h•
h02ôCJaJ h•
h¿/CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ'.ÓôÓÔÔHÕîÖâØÒÙrÛ Ü
Ü
ܐߔß(àŒàÞàPá¶á¸áóóóóóóóî°°§§§››››°


&
F\
Æô gds^
Æô gds^=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/gddÉ


&
F[
Æô gd02ô¸áfâ6ã¾ãÂãšä2ç>é2ë4ë6ë8ëníîî î¢îöêêöÞÞÞÞ =$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/


&
F^
Æô gds^


&
F]
Æô gds^
Æô gds^šäèä2ç¦çHè„è–èºè>é†éšéÄéê@ê8ëüëìÜìôì>íXíî4îxîzî î¢îÄîÌïâï€ð‚ð†ðˆðîðñÖñöñ–òšòžò¬òô`ôlôŽô‘ô’ô•ô¨ô õP÷íÜíÜíÜíÜíÜíÜíÜ˺˺˺˨˨˗¨ËºËºËºË¨ËºËºËºË¨º¨ËºË¨Ë…#h•
hÓy6CJOJQJ^JaJ h•
hdÉCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hP:ÇCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
hs^CJOJQJ^JaJ#h•
hs^5CJOJQJ^JaJ3¢îîð¨ñôò ôôŽôôððÙٗYY=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/A$
&


F „.„T>ÆT€Tfÿ]„.^„Ta$gddÉ$
&
F „.„T„åþ]„.^„T`„åþa$gddÉ$
&
F „.]„.a$gdP:Ç ôõ õP÷R÷ üü¹¹s¹¹5=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/E$
&


F „.„„M>ÆT€Tfÿ]„.^„`„Ma$gddÉE$
&


F „.„„åþ>ÆT€Tfÿ]„.^„`„åþa$gdˆ/P÷R÷V÷X÷j÷œø¤øÜøù8ú:ú<úBú²û´û¶û¼û¾üÂüðü
ýdý~ýšýªý²ýºýØýæýºþ¼þÖþ.ÿ0ÿºÿ¼ÿn¦¸ºníÜ˹ÜËÜËÜËÜËÜËÜËܨܹÜËܹÜËÜËܝ‹¨w¨w¨‹¨w¨w¨& jàh•
hs^CJOJQJ^JaJ#h•
hs^5CJOJQJ^JaJ h•
hs^CJaJ h•
hs^CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hP:ÇCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
hP:Ç6CJOJQJ^JaJ*üÀüÂüðüšýºþ¼þÿ’ÿèÿjn¦îjn”–-ÁÁÁªª¥œœœœœœœœœ¥ÁÁ
Æô gds^gddÉ$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/np”š²,.0; (Nhh „ Î
® ¼
$
C
b

™
«
¹
@
D
õêÙÇÙ¶ÙÇÙÇ٥٥٥٥٥٥ٔ٥ÙÇÙ¥Çق”‚”٥٥٥٥٥٥ÙÇ#h•
hÝig5CJOJQJ^JaJ h•
hÝigCJOJQJ^JaJ h•
hˆ=eCJOJQJ^JaJ h•
hdÉCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h¼@òhÓyCJ aJ h•
hÓyCJaJ2-.¢£Nh ÌÎÔ

Ö

@
Š
ÁÁÁÁµµÁÁÁÁoE$
&


F „.„„åþ>ÆT€Tfÿ]„.^„`„åþa$gdˆ/


&
F_
Æô gdÝig=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/
D
F
Š
< F $@z|ÒÞà➮°$(*nr†J L ´  4H‚Fj|€àN\ªíÛʹʨʗʅ¨q¨…q¨ÛíÛʗʗʗʗʗʗʗʗʗʗÊ& jàh•
hÝigCJOJQJ^JaJ#h•
hÝig5CJOJQJ^JaJ h•
h¯|CJOJQJ^JaJ h•
hÝigCJOJQJ^JaJ h•
hˆ=eCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ#h•
hˆ=e5CJOJQJ^JaJ(Š
Ҟ$nÐÁ¸¸r4=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gd¯|E$
&


F „.„„åþ>ÆT€Tfÿ]„.^„`„åþa$gdˆ/
Æô gdÝig=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ=eЪ¬¸ tv¬ €!"##Á{{ÁrrÁÁÁrrrÁ
Æô gdÝigE$
&


F „.„„åþ>ÆT€Tfÿ]„.^„`„åþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gd¯|
ª¬°² °ÄÌ0¸Ê 0v°ÈØ 2-&-T-h-¦-Ì-ä-æ- ¬ ¼ ¾ â ä æ €!!¼!¾!#B#\#r#t#íÛíÛʹʹʧ–§–ÛíÛíÛʹʹʹʹʅ¹Ê§–§–q–§–q–ÊÛʹ& jàh•
hÝigCJOJQJ^JaJ h•
hdÉCJOJQJ^JaJ h•
hÝigCJOJQJ^JaJ#h•
hÝig5CJOJQJ^JaJ h•
h¯|CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ#h•
h¯|5CJOJQJ^JaJ,t##®#Ô%ø%:'F'H'R'ª'¬'ž(¦(Þ(~)‚)**
*>*V*+
+â+,,,,,l,

--j.v.Œ/¤/Ì/Ü/0000$0&0¶0Ü0ïÞïÞïÞïÞïÓÈï¶ï¥¶“¥ï¶ï‚ï¶ï¶ï‚ï‚ï¶ï¶ï¶ï‚ïqïqï“ h•
hdÉCJOJQJ^JaJ h•
hM¯CJOJQJ^JaJ#h•
hqVe5CJOJQJ^JaJ h•
hqVeCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ hÙ~rhÓyCJ aJ h•
hÓyCJaJ h•
h¯|CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ,#Ò%Ô%ª'ž( (€)‚)*
*à+â+j.ˆ/¶0R1T1ÁÁÁ¼ÁÁÁÁÁÁÁ­­­­$ „.„h]„.^„ha$gddÉ$
&
F „.]„.a$gdM¯gddÉ=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/Ü0æ0R1T1n1ü1\4^4Ö4ê4 5$5p5€5Ä5Ø5ä5æ566!6"6)6C6J6X6u6|6°6·6Ô6Û6ú6û6j8x8ì8909D9N9P9²9Ò9þ9:’:”:Ð:Þ:þ:P;`;Þ;ò;v hqVeCJOJQJ^JaJ#h•
hM¯5CJOJQJ^JaJ h•
hM¯CJOJQJ^JaJ h•
hdÉCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ;T1ä5æ5N9P9’:”:j?l?n?~@ZAÐAÚBˆCèØèÌèØ莅…yyyy


&
F`
Æô gdqVe
Æô gdqVe=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdqVe
$ „.]„.a$gdqVe$ „.„…]„.^„…a$gddÉ$
&
F „.„ „åþ]„.^„ `„åþa$gddÉ l=n=>*>¬>Ø>l?~@ŽCjDFF’F”F˜FžFÀGÄGÈGÞGšH"I‚I„I’I¾IpJ‚JšJ°JM M:MMMÂMTOXO¸PïÞïÞïÞ̻̻°¥˜Þ†Þuކ޻Þuކކކ޻ÌÞuކÞdÞ h•
h;o’CJOJQJ^JaJ h•
hdÉCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJhPXhÓyOJQJ^J hPXhÓyCJ aJ h•
hÓyCJaJ h•
hqVeCJOJQJ^JaJ#h•
hqVe5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
hM¯CJOJQJ^JaJ'ˆCŠCŽCjDÞD¾EFF’F”FÂGÄGšHöööêê꬧iiii=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/gddÉ=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdqVe


&
Fa
Æô gdqVe
Æô gdqVe

šHØH"I$I‚I„IMòPôP^Q`QØRÙRîRó䦦¦ƒ¦¦¦¦¦¦
$ „.]„.a$gddÉ$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/$
&
Fb „.]„.a$gdqVe


&
Fb
Æô gdqVe ¸PÞPôP`QdQŠQtR~RØRÙRäRìRîRðRñRST2T4TPT\TŽTT¬TØTþT UU®U°U¶VÞV,WRW‚W¬W4XZXïÞÍÞ»ÞïÞª»˜»ÞïÞïÞïއÞï‡ÞuÍaÍaÍuÍuÍuÍu& jàh•
hqVeCJOJQJ^JaJ#h•
hqVe5CJOJQJ^JaJ h•
h¬dCJOJQJ^JaJ#h•
h¬d5CJOJQJ^JaJ h•
hdÉCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hqVeCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
h;o’CJOJQJ^JaJ%îRþR.TŠTÖTØTÚT¹¹¹¹{5E$
&


F „.„„äþ>ÆT€Tfÿ]„.^„`„äþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/E$
&


F „.„„S>ÆT€Tfÿ]„.^„`„Sa$gdˆ/ÚTþT‚UòUbVfV´V¶V,W.W‚W4XèXìX|YæYêY@[öêêêööööààÔÔöööö–=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdqVe


&
Fd
Æô gdqVe

Æj ô gdqVe


&
Fc
Æô gdqVe
Æô gdqVeZX\XìXY|Y¤YêYZÂZØZB[d[ê[\\.\H\J\L\N\P\²\´\ò\ô\H]h]n]Œ]˜]h_¨_`ìÛÉÛÉÛ·¦•¦·¦•¦•¦‡yhÉ·É·ÉT¦•¦•¦T¦&h•
hÓy56CJOJQJ^JaJ h•
hWvCCJOJQJ^JaJhWvCCJOJQJ^JaJhÓyCJOJQJ^JaJ h•
h;o’CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ#h•
hqVe5CJOJQJ^JaJ h•
hqVeCJOJQJ^JaJ&h•
hqVe5>*CJOJQJ^JaJ @[B[d[¬[H\J\¹¹ªªhA$
&


F „.„Ð>ÆT€Tfÿ]„.^„Ða$gdWvC$
&
Fe „.]„.a$gdqVeE$
&


F „.„„äþ>ÆT€Tfÿ]„.^„`„äþa$gdˆ/J\L\N\P\²\´\ò\ô\f_ÁÁÁƒÁÁÁl$
&
F „.„o„äþ]„.^„o`„äþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdqVe=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/f_h_ddšdje’f”f¹¢–o$ „.„L]„.^„La$gd¬d$
&
F „.„h „äþ]„.^„h `„äþa$gddÉ
$ „.]„.a$gddÉ$
&
F „.„o„äþ]„.^„o`„äþa$gddÉE$
&


F „.„o„äþ>ÆT€Tfÿ]„.^„o`„äþa$gdˆ/ `,`T```Š`¤`À`Ø`ú`a a,aLaZaVb‚b„b†bTcVc^cvcddd.d˜dœdheje¨e¶eîef

f f’f–fœf´f¶fÌfÎfÜfÀgÌgh0hjhˆhähîhôh

i&i:ibini jjj†jïÞïÞïÞïÞïÞÌÞï޻޻޻ު޻ު޻޻ު޻ުޙުÞÌުުުުޙުÞÌÞªÞ™Þ h•
h¬dCJOJQJ^JaJ h•
h½oUCJOJQJ^JaJ h•
hdÉCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
h;o’CJOJQJ^JaJ<”fähæhjlll„q†q¹sss\L$ „.„S]„.^„Sa$gdqVe$
&
F „.„o„äþ]„.^„o`„äþa$gdˆ/E$
&


F „.„o„äþ>ÆT€Tfÿ]„.^„o`„äþa$gdˆ/E$
&


F „.„o„Éÿ>ÆT€Tfÿ]„.^„o`„Éÿa$gd¬d†jÜj$k8kllšlÖlîlànînŽoœoÒoàoRplp®p¼pÄpÆpRqVq„q†qœqâq|r~rbspsÌsösªtÎtuu4uLuuœužu°u²uÆuÊuÌuvvFvTv²vÈvw*w\w^wïÞïÞÊÞïÞïÞïÞ¹ÞïÞïÞïÞïިޖÞïÞïÞïÞïÞïÞïިިިިޖÞïÞïÞïÞ¹#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hqVeCJOJQJ^JaJ h•
hÙ&ÇCJOJQJ^JaJ&h•
hÓy56CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
h½oUCJOJQJ^JaJ7†qÊuÌu\w^wpxrx†yˆyŒyèØè̵¥‘¥Ì
&
F „.„o„äþ]„.^„o`„äþgdÙ&Ç$ „.„S]„.^„Sa$gdÙ&Ç$
&
F „.„o„äþ]„.^„o`„äþa$gdÙ&Ç
$ „.]„.a$gdÙ&Ç$ „.„L]„.^„La$gdqVe$
&
F „.„g „åþ]„.^„g `„åþa$gd¬d ^wÌwrxšxˆyŠyòyôyöyøy¸z¾zÄzæ{ê{î{|Æ|ì|J~^~ *24RT†ˆ¤¦¨°âä€íÜíÜíʸ¦›ÊnÊÊ]]Ê]]]nn]n h•
h×8
CJOJQJ^JaJ h•
hRbâCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ hWvChÓyCJ aJ h•
hRbâCJaJ#h•
hqVe5CJOJQJ^JaJ#h•
hRbâ5CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÙ&ÇCJOJQJ^JaJ#h•
hÙ&Ç5CJOJQJ^JaJ$Œyôyöy¸zºzè{ê{À|Â| .ÁÁ¼~~~~~~~~=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/gdRbâ=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdRbâ
.N‚Þ*€,€‚¹¹¹¹{==$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdRbâ=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/E$
&


F „.„„S>ÆT€Tfÿ]„.^„`„Sa$gdˆ/€,€@€„¦ð‚‚‚T‚V‚”‚¬‚À‚Ø‚ø‚ƒƒ,ƒžƒ¢ƒòƒøƒ„„ „"„.„\„t„v„€„°„æ„î„…Ö…p†r† ‡(‡X‡p‡

ˆˆ*ˆVˆŽˆ’ˆØˆæˆZ‰†‰Š‰Ž‰’‰ ‰nŠtŠïÝïÌïÝï»ï»ïÌïÌïÌïÝïÌﻩ˜©˜©˜©˜©˜©˜©˜©˜©˜ïÌïÌïÌïÝï»ïÌïÝï»ïÌïÌ h•
hø%CJOJQJ^JaJ#h•
hø%5CJOJQJ^JaJ h•
hRbâCJOJQJ^JaJ h•
h×8
CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ<‚„¦V‚ò‚ô‚ ƒ¢ƒ¹¹ªªlll=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/$
&
Ff „.]„.a$gdø%E$
&


F „.„„äþ>ÆT€Tfÿ]„.^„`„äþa$gdˆ/ ¢ƒ°„²„Ö…Ø…p†r†ˆ’ˆŒ‰Ž‰óŠôŠ‹w‹ÁÁÁÁÁƒƒƒƒƒƒƒzz
Æô gdø%=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdø% tŠçŠîŠôŠ‹_‹`‹¤‹ŒÜŒÞŒäNŽ¦Ž Ît‚‘*‘0‘F‘f‘t‘ž‘¶‘.’2’`’Ü’ê’B“p“„“’“Ô“ì“ ”#”)”0”9”D”i”u”ïÞïÌ»§»§»§»ï•ï•ï„ï„ï„ï„ï„ïr•ï„ï•ï„ï„ï•ï„ï„ï„#h•
hÓy>*CJOJQJ^JaJ h•
h×8
CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ& jàh•
hø%CJOJQJ^JaJ h•
hø%CJOJQJ^JaJ#h•
hø%5CJOJQJ^JaJ h•
hRbâCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ,w‹$âäž 0’öö¸¸¸z=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdRbâ=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/
Æô gdø%0’2’B“ ”Å•Æ•Ç•È•É•î•–¹ª—ª¹¹¹¹Yª=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/$
&
F;
Æh@ „.]„.a$gdRbâ$
&
F; „.]„.a$gdRbâE$
&


F „.„„äþ>ÆT€Tfÿ]„.^„`„äþa$gdˆ/
u”¤”¯”Á”Ì”(•0•{•‡•Æ•É•Ö•Ø•ë•í•î•––
–@–F–v–x–’–”–¸–º–—,—’—¶—æ—<˜l™n™ª™ššš"š{š‡šáš›s›œŸ$Ÿ<ŸXŸ`ŸïÞïÞïÞïÞïÍÞï»ïªÞïªïªïªïªïÍ»˜ïÞï»ïÞ»ïޘ»ïÞïÞï»ï»†»ï#h•
h“V(5CJOJQJ^JaJ#h•
h×8
5CJOJQJ^JaJ h•
hRbâCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hø%CJOJQJ^JaJ h•
h×8
CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ2–B–x–”–¸–º–—æ—l™n™š@› ŸŸ Z¥ðáðᣣáᣣ””££…$
&
F= „.]„.a$gdRbâ$
&
F< „.]„.a$gdRbâ=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/$
&
F; „.]„.a$gdˆ/$
&
F; „.]„.a$gdRbâ`ŸxŸ , ¸ ¬¢Ä¢z£ˆ£â£ð£.¤F¤¶¤Ä¤ð¤¥:¥R¥Z¥\¥|¥ü¥ ¦^¦r¦t¦v¦x¦¢¦ú¦ §ä§ ¨4©V©ª ªNª|ª&¬V¬š¬´¬ ­"­Î­î­®®® ®ïÞÌÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞ»ÌÞïÞïªïªïÞÌÞÌÞïޘ̆ª†ª†ª†ÞÌÞïÞï#h•
hRbâ5CJOJQJ^JaJ#h•
hø%5CJOJQJ^JaJ h•
hRbâCJOJQJ^JaJ h•
hø%CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
h“V(CJOJQJ^JaJ4Z¥\¥¾¦À¦ªª ªPªRª&¬(¬ïࢢ¢¢d¢[¢
Æô gdRbâ=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdø%=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/$
&
F= „.]„.a$gdRbâ$ „.„Ð]„.^„Ða$gdø%
(¬Z¬j¬š¬œ¬¸¬º¬ê¬ ­"­€®‚®î®¯Î¯õÞÞ ––ÞÞ $
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/

Æô gdRbâ=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdRbâ

Æ
ô gdRbâ ®€®‚®š®¦®Ì®ø¯°X°l°Þ°ì°ê±²R²`²¢²È²³³6³N³¬³Ð³ ´4´µ.µàµìµ¶ ¶6·J·p·r·œ· ¸ò¹*º,º²¼:½>½Z½Ô¿$ÀÖÁŠÂïÞÍïÍïÍï»ïÍïÍïÍïÍïÍïÍïÍïÍïÍïÍïÍïÍïÞ§•Þ•Þ•Þ•Þ•Þ•Þ&h•
hRbâ5>*CJOJQJ^JaJ#h•
hRbâ5CJOJQJ^JaJ&h•
hRbâ56CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
h“V(CJOJQJ^JaJ h•
hRbâCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ1ίЯ´´p·r·œ·î¹ò¹ª¼®¼²¼:½>½ÁÁÁÁ{rrrrrrrr
Æô gdRbâE$
&


F „.„7„Éý>ÆT€Tfÿ]„.^„7`„Éýa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/
>½Z½ò¾Ð¿Ô¿$ÀÒÁÖÁÂ@ÄDÄHÄLÄÅÅðÅòÅNÇ6ÈZÉööööööööööööñ³³³¤¤¤$
&
F> „.]„.a$gd›/®=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/gd.%ƒ
Æô gdRbâŠÂŒÂLÄNÄÅ

ÅjŀŔŚŲÅîÅðÅòÅÆ2ÆLÇNÇRÇfLjǜÇÌÇ(È4È6È^ÈrȖÈöÈüÈ É4ÉBÉXÉïÞÓÈ·¥·”·¥·ƒr·”·ƒ·”·”·¥·ƒ·”·r·`¥`¥#h•
hâU5CJOJQJ^JaJ h•
h#†CJOJQJ^JaJ h•
h›/®CJOJQJ^JaJ h•
hâUCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h&¬hÓyCJ aJ h•
hRbâCJaJ h•
hRbâCJOJQJ^JaJ h•
h.%ƒCJOJQJ^JaJ"XÉZÉ2ÌFÌJÍLÍ´ÍÔͤθÎÏÏ&Ï(ÏPÏìÐ2ÑÒPҚÒÚÒ\ӊÓdÔrÔÂÕÈÕàÕâÕ0ÖlÖnÖpÖ~׀×ØFØJØNÙpÙÀÚÄÚöÛ
Ü<ÜíÜÊܹÜíܨܨܹ–…–…–…–…–…–…–…q…–…q…q…–…ÜÊܹܨÜ& jàh•
h#†CJOJQJ^JaJ h•
h#†CJOJQJ^JaJ#h•
h#†5CJOJQJ^JaJ h•
hâUCJOJQJ^JaJ h•
h›/®CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
h›/®5CJOJQJ^JaJ,ZÉÔËÖËLÍ&Ï(ÏêÐìÐ"Ñ$Ñ&ÑÒҚҜÒZÓð²££——ƒƒƒ
$ „.]„.a$gd#† $a$gd#†
$ „.]„.a$gd›/®$
&
F> „.]„.a$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/$
&
F> „.]„.a$gd›/®ZÓ\Ó`ÔdÔÂÕ,Ö0ÖØ ØFØJØÂÚÄÚXÛ¢ÛÀÛjÜlÜ÷÷÷÷÷÷÷÷÷ëßßßÐÐÐß$
&
F? „.]„.a$gd›/®
$ „.]„.a$gd›/®
$ „.]„.a$gd#† $a$gd#†<ÜTÜjÜlܔÜæÜüÜþÜ6ÝJÝzÝ|Ý~݂݀ݖݬÝÈÝÞÝ`ÞtÞøÞüÞß4߆ߦ߲߬ßØßèßìßîßôß à`àxà¨àÀàìà áXâpârâŽâÞâã ãã¸ãÎãÚäúäPåïÞïÌÞ̺ÞïÞïÞï©ÞïÞïÞïÞïÞïÞïޘÞÌÞ©ÞÌÞïÞïީއÞÌÞÌއÞÌÞ©Þ h•
h®)ÿCJOJQJ^JaJ h•
h#†CJOJQJ^JaJ h•
h›/®CJOJQJ^JaJ#h•
hâU5CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
hâUCJOJQJ^JaJ5l܀݂ÝÈÝNÞúÞüÞJßnߪ߲߬߮߰ßìßîß2â’âÁÁÁ²²ÁÁ££ÁÁÁÁÁÁ””$
&
F „.]„.a$gdâU$
&
FA „.]„.a$gd›/®$
&
F@ „.]„.a$gd›/®=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/’â²ãææ ç^ç®ç°ç

è ê¢ê¤êð𪢢¢ªdddd=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/ $a$gd€~
E$
&


F „.„„åþ>ÆT€Tfÿ]„.^„`„åþa$gdˆ/$
&
F „.]„.a$gdâU
På^åæHæ ç*ç^çzç°çÊçè&è(èLè`è¦èºèþèéTéhéxéé¨é¼éÌéæéhêjê¢ê¤ê´ê¶êÂêüê8ëLë|ì~ìžì ì¤ì¸ì í*íPíTí®í°í|î~îíÜʹʹʹÜíܨܨܨܹܨܨܨܨܨܹíÊÜíܨܗí…ܗܨܹܨܨ#h•
h›/®5CJOJQJ^JaJ h•
h›/®CJOJQJ^JaJ h•
h®)ÿCJOJQJ^JaJ h•
h€~
CJOJQJ^JaJ#h•
h€~
5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ2¤ê´ê¶ê|ì~ìžì ìRíTí²î´îdïfï`ñbñÎñÐñöñøñÁÁÁÁÁÁÁÁÁ¹¹ÁÁÁÁÁÁÁ $a$gd€~
=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/~î˜îœî°î²î
ï

ïfï~ï^ñbñpñ„ñÐñöñøñ ò.òjò~òó"ó$ó0óFófólóŠó ó´ófôhôlô€ôÎôÜôÞôàôõ0õBõPõTõVõlõíÜ˺©•©Ü˺ËÜ˃q˃ËÜËÜ˺ËÜ˃ËÜ˺ËÜ˃˺ÜËÜíܺÜ#h•
h›/®5CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ& jàh•
h€~
CJOJQJ^JaJ h•
h€~
CJOJQJ^JaJ h•
h›/®CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
h®)ÿCJOJQJ^JaJ#h•
h®)ÿ5CJOJQJ^JaJ,øñFóhôàôVõ˜õ.÷ëøþøÿøù"û$ûèèÑÑÑè°èrrrr=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/ $
&
F
Æ3 ô „h„˜þ5$7$8$9DH$^„h`„˜þa$gd€~
$
&
F „.„ß„åþ]„.^„ß`„åþa$gd›/®$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/

lõvõxõ€õ”õ¶õæõfözö¤ö°ö²ö¼öêö ÷.÷L÷P÷h÷øqø’øêøëøöøÿøú.úBúÀúÔúû û"û$ûnûxûŒû¶ûÎûÐûäûDüžü\ý^ý|ý~ýøýZþbþÿÿÿïÞïÌïÌïÞïÞïÞïÞïÌïÞﻩ»ïÌï»ïÞïÌï˜ï˜ÌïÞïÞïÞïÞï‡ÞïÌïÞïÞï h•
hØFCJOJQJ^JaJ h•
h›/®CJOJQJ^JaJ#h•
h€~
6CJOJQJ^JaJ h•
h€~
CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
h®)ÿCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ5$û\ý^ýÿ¢¤¦¨D º¼‚ „ pðàððàðÓËËËÆÁƒƒƒ=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/gd)?Hgd®)ÿ $a$gd€~

$
Æ3 ô a$gd€~
$ „.„h]„.^„ha$gdØF$
&
F „.]„.a$gd®)ÿÿ1ÿ;ÿLÿ\p¢¤¾ÀHŒ¦¬ÀBD0¦¨ªÊî ¸íÛíʹʹʨ¹ÊíʹʹʹʹʝʌzŒfŒ[P h`x?hÓyCJ aJ h•
hÓyCJaJ& jàh•
h€~
CJOJQJ^JaJ#h•
h€~
5CJOJQJ^JaJ h•
h€~
CJOJQJ^JaJ h•
h€~
CJaJ h•
hØFCJOJQJ^JaJ h•
h®)ÿCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
h®)ÿ5CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ¸º¼(*46N€ „ ˆ ° r˜šž ¼¶
Ð
¼
Â
Ä




@

H P h ¸ Ò Ö ø bzÆÞ¶¸Àv‚øñàμμÎà«àÎàΙμÎàˆàμÎwÎàÎàˆàˆàˆàˆàˆàwÎàw h•
hl7[CJOJQJ^JaJ h•
h?^PCJOJQJ^JaJ#h•
hl7[5CJOJQJ^JaJ h•
h€~
CJOJQJ^JaJ#h•
h?^P5CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ

h)?Hh)?H hÓyCJ aJ +pr˜š¼
¾




\d¸ÁÁÁ{{{{ddd$
&
F „.„7„åþ]„.^„7`„åþa$gdˆ/E$
&


F „.„„åþ>ÆT€Tfÿ]„.^„`„åþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/
‚ØÚÜÞæ„&(0fœ´þr &(JˆÔÞô$ hczw5CJOJQJ^JaJ#h•
hl7[5CJOJQJ^JaJ h•
hczwCJOJQJ^JaJ h•
h?^PCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
hl7[CJOJQJ^JaJ h•
hðmGCJOJQJ^JaJ.¸Þ((°nÿ *èèèÑÑѓ~“uuu
Æô gdczw$
Æ3 ô 5$7$8$9DH$a$gdl7[=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdl7[$
&
F „.„7„åþ]„.^„7`„åþa$gdˆ/$
&
F „.„£„åþ]„.^„£`„åþa$gdl7[

*DT|Â&*ˆFJÒ¨-¬-d!h!l!p!t!!"""èèèèèØÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÊÊgdðmG
Æô gdczw$ „.„7]„.`„7a$gdczw$
&
F „.„7„åþ]„.^„7`„åþa$gdczw¬-Þ-t!|!!"""$"8"ð"ó"#2%:%<%N%R%T%°&Î&Â'Ö'L(R(Œ(Ž(

* ** **T*ö*ø*„+–+p.Š.ä.æ.ê.ì. ///>/‚/–/íÜÑÆ»ª˜ªÜª‡ªv˜ªÜªvªvªÜªvªÜªvª˜ªÜª˜ªvªÜªv˜ªÜvªv h•
h?^PCJOJQJ^JaJ h•
hü5¨CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJaJ h)?HhÓyCJ aJ h)?HhczwCJ aJ h•
hczwCJOJQJ^JaJ#h•
hczw5CJOJQJ^JaJ.""##4%6%T%F)ÁÁÁÁ{9A$
&


F „.„>ÆT€Tfÿ]„.^„a$gdczwE$
&


F „.„„åþ>ÆT€Tfÿ]„.^„`„åþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/F)ˆ)

* *ø*ä.æ./1L1ððàšXXšXXA$
&


F „.„>ÆT€Tfÿ]„.^„a$gdczwE$
&


F „.„„åþ>ÆT€Tfÿ]„.^„`„åþa$gdˆ/$ „.„T]„.^„Ta$gdczw$
&
FB „.]„.a$gdczw –/¸/ä/&0L0®0¼0Ê0â011 1,1H1N1P1t1†1ˆ1Œ1°1â1æ1ô1ö12
2

222202:2D2\2Š22’2¤2È2æ2è2p4v4ä4ú5 677Â7Ä7Ì7ê7ïÝïÝïÌïÌï»ï»©»ïÌï»ïÌ»ïÌïÌï»ïÌïÝïÌïÌï»ïÝïÌﻩ»©»ž“†ïÝhU3hÓyOJQJ^J hU3hÓyCJ aJ h•
hÓyCJaJ#h•
hczw5CJOJQJ^JaJ h•
hczwCJOJQJ^JaJ h•
h?^PCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ4L1ˆ1à1
2

2’2p4ðððàšXA$
&


F „.„>ÆT€Tfÿ]„.^„a$gdczwE$
&


F „.„„åþ>ÆT€Tfÿ]„.^„`„åþa$gdˆ/$ „.„ƒ]„.^„ƒa$gdczw$
&
FC „.]„.a$gdczwp4r4ä47Â7Ä7Æ7`8b8,:.:°;²;Á¸«¦hhhhhhhh=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/gdczw


Æô „h^„hgdczw
Æô gdczw=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdczw

ê7^8b8h8€8*:.:R:j:®;°;²;Æ;ž<¢<Ô¨>z?à? @i@j@‚@à@ì@÷@ÌBÎBCC’E–E¶EïÞïÌï»ïÌïÞ©Ìïޗ†—†—†ïÌïޗ†tÌïcïÌï»ï h•
h?^PCJOJQJ^JaJ#h•
h?^P5CJOJQJ^JaJ h•
hü5¨CJOJQJ^JaJ#h•
hü5¨5CJOJQJ^JaJ#h•
h+q<5CJOJQJ^JaJ h•
h+q hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hczwCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#²; <¢z>~>?>?t?x?z?i@j@ÁÁƒƒƒƒƒƒƒƒƒƒÁÁÁ=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdü5¨=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/j@ß@à@øBúB”E–ElHnHpH$I&I®IÎIìIJJ†KˆK°Nö¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸¸©©©¸¸¸¸$
&
FD „.]„.a$gd+q<=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/
Æô gdü5¨¶EÞE¼F2GjHnHpHvH”HâH$I&I(IhIlI~I’I”IšI¬I®IÌIÎIêIìIJ J„KˆKŽKÔKeNoN±NµNíÜÊܹ¨ÜÊܨ—¨Ü—…ÊsÊܨܨܨÜÊܨÜÊÜbÜí h•
h?^PCJOJQJ^JaJ#h•
h?^P5CJOJQJ^JaJ#h•
hü5¨5CJOJQJ^JaJ h•
hü5¨CJOJQJ^JaJ h•
h+q hczwCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy6CJOJQJ^JaJ"°N±NÛOÜOÝOPºPtQ>RSÀSþTÿTÁÁÁÁ¸¬¬¬ ¬¬Á


&
FE
Æô gd9"í


&
FE
Æô gd+q<
Æô gd+q<=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/

µNÃN>OJOºOÁOÛOÜOÝOPP4PæPQtQ®Q>R\RS@SÀSTþTÿT&UìÚÈÚÈÚ¹§“‚p‚p‚p‚p‚p‚p‚^L#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ#h•
h9"í5CJOJQJ^JaJ#h•
h+q<5CJOJQJ^JaJ h•
h+q h+q<5>*CJOJQJ^JaJ#h•
hs;[5CJOJQJ^JaJhÓy5CJOJQJ^JaJ#h•
h?^P6CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy6CJOJQJ^JaJ&h•
hÓy56CJOJQJ^JaJÿT&U'U2W4WX XX’XÁƒl`l`I`$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gd+q<
$ „.]„.a$gd+q<$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gd÷{
&U'UV:V2W4WDW–WÈWX X$X4XBXŽX’X–XÂXÐXøXÖYÚY\ZrZ2[H[¢[¸[$\&\@\J\p\ž\ª\Ü\ò\] ]®]Ä]^.^<^>^n^íÜÊܹÊܨܹÊܗܹÜʅÊܨܨܨܨܹtÜÊÜtÜ¨Ü¨Ü¨Ü¨Ü¹Ü h•
hü5¨CJOJQJ^JaJ#h•
hàAu5CJOJQJ^JaJ h•
hàAuCJOJQJ^JaJ h•
h?^PCJOJQJ^JaJ h•
h+q hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
h÷{
5CJOJQJ^JaJ-’XøY´ZV[$\&\<^>^

d dnfpfÆhÈhœièÑÑÑŮŮŮŗ‹—
$ „.]„.a$gd9"í$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gd9"í$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gd+q<
$ „.]„.a$gd+q<$
&
FF „.„„„³þ]„.^„„`„³þa$gdN¼$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/ n^¦^¨^_$_L_b_¾_Â_Æ_Ö_(`>`ö`

a,aBaa¦ab$bhbvbNcdcäcúc
d dd,dBdbdvd|dŒdÐdædJe eðeflfpfvf–f˜f®fÄfÐfíÜ˺ËÜËÜËÜËÜËÜËÜËÜËÜËÜËÜËÜË©íËÜËí—íËÜËÜËÜË©Ëí…ËÜË#h•
hü5¨5CJOJQJ^JaJ#h•
h?^P5CJOJQJ^JaJ h•
h+q hàAuCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
h?^PCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ1ÐfÞf€gœgøgügthvhŠh¤h¦hÄhÆhöh k¢k¸kÎkØkækîklll‚l*m@mlm„mÌmâmnŽn’n¢noo&o4oToroâoúoHp^pªpïÞÍÞÍÞÍÞͼޫ™«ˆÞÍÞïÞvÞÍÞ¼Þ¼Þ¼Þ«ˆvÞ¼ÞïÞ¼Þ¼Þ¼Þ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
h+q h9"í5CJOJQJ^JaJ h•
h9"íCJOJQJ^JaJ h•
hb} CJOJQJ^JaJ h•
h?^PCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
hü5¨CJOJQJ^JaJ,œi8jLk k¢kn’nªp¬p®p°p4q6qJrëëëßÈßȊŠŠŠŠs$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gd+q<
$ „.]„.a$gd+q<
&
F
Æô „,„˜þ^„,`„˜þgd9"í
ªp¬p®p°pìpq4q6qBqˆq¢q¸qÚqðqVrtrs sZs‚s¢s¸stt%tEt^thtrtut•t¡t¥t¹tÅtÈtòäÓÁ¯ÁŒÁŒ{Œ{ŒÁŒ{ŒÁŒ{ŒÁjŒÁ¯ÁŒÁŒ{Œ{Œ h•
h+q hb} CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
h9"í5CJOJQJ^JaJ#h•
hb} 5CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hs;[CJOJQJ^JaJhs;[CJOJQJ^JaJhÓyCJOJQJ^JaJ#JrNsôsEtttut•t–tu’uÝuôv(xÞx/yèèÑ蓓“|||||||$
&
Fg
Ư „.„h]„.^„ha$gd†?ò=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gd+q<$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/ Ètètu)u¾uÉuëuíuÐvævŒwœw°wÎwxxSx_x~x…x§x²xåxñxûxyy(y/yFyÊzØz4~8~:~–~ïÞÍÞÍÞÍÞÍÞ»ÞÍÞ»ÞÍÞÍÞÍÞÍÞÍÞÍÞ§–„–ync hs;[hÓyCJ aJ h•
hÓyCJaJ h•
h÷{
CJaJ#h•
h÷{
5CJOJQJ^JaJ h•
h÷{
CJOJQJ^JaJ&h•
h÷{
5CJOJQJ\^JaJ#h•
hÓy6CJOJQJ^JaJ h•
hb} CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
hü5¨CJOJQJ^JaJ#/y0y1yGyHyÊzØz8{Y|à|ý|O}g}2~4~6~8~–~÷÷÷÷÷÷äääääää÷ÛÖ̈́ñÿ^„ñÿgdü5¨gd÷{
„ñÿ^„ñÿgd÷{
$
&
Fl5$7$8$9DH$a$gd÷{
$a$gd÷{
–~˜~ì~j€–”‚–‚Ä‚Òƒ4„Ž„ÁÁªªªšÁXªªA$
&


F „.„>ÆT€Tfÿ]„.^„a$gdˆ/$ „.„]„.^„a$gdˆ"$
&
F „.„7„åþ]„.^„7`„åþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/
–~˜~ 6‚˜¦¨ÂÄj€l€|€~€„€”€Ô€ê€ .¬Àè‚J‚`‚”‚–‚Ä‚Þ‚ô‚tƒ~ƒ€ƒ–ƒ¸ƒÎƒúƒ&„`„‚„ „À„T†V††þ†‡

‡&‡Ö‡Ø‡"ˆ$ˆ|ˆˆˆŠˆ¤ˆ¬ˆïÝ̻̻̩—©Ì»—»ÌÝ̻̻ÌÝ̻̻ÌïÝ̻̻̻̻ÌÝÌÝÌÝÌïÝ̻̻̻̻̻̻Ì#h•
hÓy6CJOJQJ^JaJ#h•
hb} 6CJOJQJ^JaJ h•
hb} CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hˆ"CJOJQJ^JaJ;Ž„ú„˜… †T†V††èÕՓ“U=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/A$
&


F „.„n>ÆT€Tfÿ]„.^„na$gdˆ/$
&
F „.„n]„.^„na$gd+q<$
&
F „.„7„åþ]„.^„7`„åþa$gdˆ/†ú†Ò‡¨ˆ ‰‰$Š&Š½wwwww½E$
&


F „.„7„åþ>ÆT€Tfÿ]„.^„7`„åþa$gdˆ/A$
&


F „.„>ÆT€Tfÿ]„.^„a$gdˆ/ ¬ˆ®ˆÞˆøˆ$‰&‰Z‰f‰h‰|‰”‰–‰&ŠPŠTŠVŠdŠ|ŠÎŠÐŠØŠÜŠÞŠäŠ‹‹"‹$‹8‹N‹r‹t‹<Œ>ŒüŒ$(vz¢¸ÄÆÐè„Ž†ŽÄŽJ–ÂÄèôö vâïÞïÞïÞïÞïÞïÞÌÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞ»Þ̪ުÞïÞªÞïÞ»ÌÞªÞïÞªÞïÞïޘ#h•
h9"í5CJOJQJ^JaJ h•
h+q hˆ"CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
hb} CJOJQJ^JaJ;&ŠPŠÊŠ‹n‹<Œ>ŒÁ{{{{==$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdb} E$
&


F „.„7„åþ>ÆT€Tfÿ]„.^„7`„åþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gd+q<>ŒüŒ$vÄ„ŽÁƒppY$
&
F „.„„ÿ]„.^„`„ÿa$gdN¼$
&
F „.„]„.`„a$gdN¼=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gd+q<=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdb} „Ž†ŽÄŽ Ä½=*$
&
FG „.„]„.^„a$gdN¼A$
&


F „.„>ÆT€Tfÿ]„.^„a$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gd+q &


F „.„>ÆT€Tfÿ]„.`„a$gdˆ/ďtvâ‘<‘>‘š‘’+’V’’Βϒ說’’†}qqqqq†


&
Fh
Æô gdˆ"
Æô gdˆ"
$ „.]„.a$gdˆ"$
&
Fi
Æ $Ð „.„Ð]„.^„Ða$gd†?ò=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gd9"í$
&
FG „.„„ÿ]„.^„`„ÿa$gdN¼
â<‘š‘Î’Ï’ï’ð’(“”‚•Ž•’•¤•p–r–~–¤–°–´–Ê–ð–

—"—N—f—˜,˜æ˜ü˜8™\™p™Ž™â™æ™ šTšVšŠš šïÝÌݺݩ˜©‡ï‡©‡©v©‡©º©v©v©v©v©v©º©ºdºdºd#h•
hojJ5CJOJQJ^JaJ h•
hojJCJOJQJ^JaJ h•
h+q hb} CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hˆ"CJOJQJ^JaJ#h•
hˆ"5CJOJQJ^JaJ h•
h9"íCJOJQJ^JaJ'ϒï’ð’.•0•²–´–™ÁÁƒAÁÁÁA$
&


F „.„>ÆT€Tfÿ]„.^„a$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdb} =$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/ ™™à™â™àšX›Ø›`œbœdœ¨œ¢¤Ü žTžÁÁÁÁªªª¥ŠŠ$
&
Fk5$7$8$9DH$a$gdu-g $a$gdu-ggdi"à$
&
F „.„„„åþ]„.^„„`„åþa$gd+q<=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/ šàš›¦›`œbœdœ¦œžž¬ž^ŸŽŸt ² º¡ö¡:©@©l©n©p©r©È©Ð©íÜËÜ»ª–ªªmªmªmªªbWLWÜ hšUÊhi"àCJ aJ hšUÊhÓyCJ aJ h•
hÓyCJaJ&h•
hu-g6CJOJQJ]^JaJ)h•
hu-g5>*CJOJQJ\^JaJ&h•
hu-g5CJOJQJ\^JaJ h•
hu-gCJOJQJ^JaJh•
hu-g5CJKH\aJ h•
hojJCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJTžâžŸ^Ÿt º¡X£R¤T¤~¤¨¤Œ¥ú¥”¦ö¦ ¨j©l©È©ììÙÆÆÆÙ¾¾ììììììì¾¹gdi"à $a$gdu-g$
&
Fk5$7$8$9DH$a$gdu-g$
&
Fk5$7$8$9DH$a$gdu-g$
&
Fk5$7$8$9DH$a$gdu-gÈ©Ê©†«ˆ«\¬^­@®¤¯¦°³P´R´µ2µÜµª¶ä¶ÁÁÁÁªªªªªªÁÁ““““$
&
FH „.„)„˜þ]„.^„)`„˜þa$gdN¼$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/Щæ©ì©ª¦ª„«Š«\¬j¬ü¬þ¬^­r­®®@®N®¤¯´¯B°X°¦°´°°±´±¸±È± ²¶²³ ³"³6³R´X´p´r´š´µµDµ\µÜµ
¶¶$¶€¶–¶ä¶æ¶ì¶Š··íÛʹʨÊÛʹÊÛʹÊÛÊÛʹÊÛʹʹʹÊÛ¨¹Ê–Ûʅʅʅʅʅʅʅ¨Ê¨ h•
håv}CJOJQJ^JaJ#h•
håv}5CJOJQJ^JaJ h•
hi"àCJOJQJ^JaJ h•
hojJCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ#h•
hojJ5CJOJQJ^JaJ4ä¶æ¶Š·"¸Î¸°¹²¹Zºóäää͋M=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/A$
&


F „.„>ÆT€Tfÿ]„.`„a$gdˆ/$
&
FH „.„h„˜þ]„.^„h`„˜þa$gdN¼$
&
FH „.]„.a$gdN¼
$ „.]„.a$gdåv} ·"¸$¸(¸F¸J¸p¸”¸Ò¸ö¸2¹4¹¹¦¹²¹Ô¹ººžº´ºÀºÔº »^»¶»¸»À»:¼B¼˜¼ ¼,½4½Z½^½†½¬½¸½À½æ½D¾`¾ ¾¤¾¶¾’¿ïÞÍï¼ï¼ï¼ï¼ï¼ïªï¼ï¼ï¼ï¼ï™ªï™ï™ï™ï¼ï¼ï™¼ï¼ï™‡™#h•
h\Mø5CJOJQJ^JaJ h•
h\MøCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
håv}CJOJQJ^JaJ h•
h­%NCJOJQJ^JaJ h•
hi"àCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ-Zºº¸»À»:¼<¼š¼.½º½ ¾¢¾¤¾¶¾â¿ä¿cÀdÀ
ÁèèØè̵µµžÌ̕•••••
Æô gd\Mø$
&
FH „.„8„ÿ]„.^„8`„ÿa$gdN¼$
&
FH „.„7„]„.^„7`„a$gdN¼
$ „.]„.a$gd\Mø$ „.„h]„.^„ha$gd\Mø$
&
FI „.„8„0ý]„.^„8`„0ýa$gdN¼’¿”¿¶¿¸¿ À À!À"À(ÀbÀdÀÞÀßÀSÁTÁeÁfÁ|Á}ÁÂ~†ˆš®°Âð¤úÃÈÃÌÃèÃêÃìÛìÛʸ۸ÛÊÛÊÛìÛìÛ§œ‘†‘†‘§t§c§Û§R h•
hfeCJOJQJ^JaJ h•
håv}CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ hj]Ãh\MøCJ aJ hj]ÃhÓyCJ aJ h•
hÓyCJaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
h\Mø5CJOJQJ^JaJ h•
h­%NCJOJQJ^JaJ h•
h\MøCJOJQJ^JaJ& jàh•
h\MøCJOJQJ^JaJ
Á

Á{Á|Á}Á®Â°ÂðÂÊÃÌÃÈÅÊÅNÆ ÇÈÈÈÈöö꬧¬¬¬¬¬¬›››¬¬¬


&
Fj
Æô gdfegd\Mø=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/
$ „.]„.a$gd\Mø
Æô gd\MøêÃ&Ä<ĆĈĢĤÄøÄ ÅÅ’Å¢Å¤ÅÀÅÂÅÄÅÆÅÈÅÈÈÈ
È È"ÈDÈ

É
É0É;ÉPÉÊÊRÊTÊlʂʴʶÊÖÊØÊÜÊÞÊËËhËjËíÛíÛíÛíÛíÛíÛíʹʨ¹¨¹Ê–ʅʨʅÊs–ʹʅʨʅʅʨʅ#h•
håv}5CJOJQJ^JaJ h•
håv}CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
h\MøCJOJQJ^JaJ h•
hfeCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
håv}6CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy6CJOJQJ^JaJ-ÈIȐÈÒÈ

É
ÉRÊTʴʶÊË Ë¢Ë.ÌbÌdÌèèè說ª“‡“ªª“ªª
$ „.]„.a$gd\Mø$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/$
&
FJ „.„ì„|ü]„.^„ì`„|üa$gdN¼jË Ë¢ËbÌdÌŠÌ ÌÂÌÄÌÍÍhÍj͈͚ͦ͘ÍÒÍæÍ*Î,ΜΞÎÚÎðξÏÔÏÚÐðÐ8ÑNÑZÑ^ѬÑÔÔÔlÔmÔtԍԚÔïÞïÞïÍïÞïÞïÞïÍïÍïÍïÍïÍïÍïÍïÍïÍＪ™ˆª™ˆª™v#h•
h¸J5CJOJQJ^JaJ h•
h¸JCJOJQJ^JaJ h•
h5GCJOJQJ^JaJ#h•
h5G5CJOJQJ^JaJ h•
hfeCJOJQJ^JaJ h•
håv}CJOJQJ^JaJ h•
h\MøCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ)dÌÂÌÄÌÍÍhÍjÍZÑ\Ñ^ѬѰÑ\Ò¸ÒÓ~Ó¸ÓÔmÔèÜèÜèÜèÐÐÇÇ°°°°°°¡$
&
FJ „.]„.a$gd¸J$
&
FJ „.„ì„|ü]„.^„ì`„|üa$gdN¼
Æô gd5G
$ „.]„.a$gdfe
$ „.]„.a$gd\Mø$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/mÔŠÔŒÔÔ ÕÕòÖôÖÈ×ðç©kk©©\$
&
F „.]„.a$gdåv}=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gd¸J=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/
Æô gd5G$
&
FJ „.]„.a$gd¸JšÔ›ÔÕÕ Õ֜ÖÀÖòÖôÖ×(×:×È×ØגؚØØØìØ@ÙHÙXÙfو٦ÙÚ Ú‚ÚªÚºÚÚÚîÚ$ÛnÛ¾ÛÀÛÜ\Ü^ÜíÛÊÛʹ¨¹—…¹¨¹…¹t¹…¹t¹…b¨¹¨¹¨¹b…¹¨¹¨¹¨¹#h•
håv}5CJOJQJ^JaJ h•
hfeCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
h\MøCJOJQJ^JaJ h•
håv}CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
h¸JCJOJQJ^JaJ#h•
h¸J5CJOJQJ^JaJ#h•
hfe5CJOJQJ^JaJ&È×ØØXÙºÚ\à¾áÖáØáÚáâLâsâÐâ>ãâäääæäðááááᣣ£”””””££$
&
F „.]„.a$gdK±=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/$
&
F „.]„.a$gdåv}$
&
F „.]„.a$gdfe^Ü`ܖÜÌÜl݂ÝÞÞtÞvÞ&ß,ß\àŠà.áFá\áœá¾áÔáÖáØáÚáÞáøáâ(â*â,â1â¸â¹âBãGãLãQãVãäºä¼äïÞïÞïÞïÞïÞïÞÌÞ»Þ»Þ©˜Þ‡ÌuÌÞ»Þ»Þ»Þ»Þ»Þ»Þd h•
h¨cFCJOJQJ^JaJ#h•
hK±5CJOJQJ^JaJ h•
h÷{
CJOJQJ^JaJ h•
h5GCJOJQJ^JaJ#h•
h5G5CJOJQJ^JaJ h•
hK±CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
håv}CJOJQJ^JaJ'¼äÄäÆäääNå8è`èbècè{è|è†è‡è‰èŒèèŽè—èê4ê‚ê˜êðêë’ë¨ë¾ëÔë>ì@ìZìpìêìîìðìøì|í~íÀíÖíXî\îæîïï
ï

ï*ïNïTïšïœïïÞï̻請ïªïªïª™ª™ï™ï™ï™ï™ï™ï»ï™ïªïªï™ï™ïˆïªïˆ»ï™ïÌ» h•
h¸JCJOJQJ^JaJ h•
hK±CJOJQJ^JaJ h•
h\MøCJOJQJ^JaJ h•
h÷{
CJOJQJ^JaJ#h•
h÷{
5CJOJQJ^JaJ h•
h¨cFCJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ3æäNåfæ†çˆç7è8èbècè|èŽè<ì>ì@ìZî\î÷÷÷÷÷¹¹¹¢¢¢¹¹¹¹$
&
FK „.„Є0ý]„.^„Ð`„0ýa$gdN¼=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/ $a$gd÷{
\î
ï

ïRïTïVïXïšïã×»}}}?=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gd÷{
=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/$
&
FL
Æ d8 „.„Є0ý]„.^„Ð`„0ýa$gdN¼
$ „.]„.a$gd÷{
$
&
FL
Æ d8 „.„8„Èû]„.^„8`„Èûa$gdN¼ šïœïôïºð¼ðæñèñ„ò†òˆòÚòÜòÁ¹¹¹¹¹¹{{{{=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gdˆ/ $a$gd÷{
=$
&


F „.>ÆT€Tfÿ]„.a$gd÷{

œïÊï„òˆòÚòÜòúòŽó¤óæóô0ô6ô:ô>ôšô²ôþôõJõ`õÂõÄõÜõúõ$öBöÊöòö.÷J÷€÷„÷ö÷ø
øøDøFøsø‡øˆøøžø°øìÛÉ·¥·”ƒ”·”ƒ”ƒ”·”·”ƒ”ƒ”·”ƒ”ƒ”ƒ”·”ƒ”q”q”q·”Ûq#h•
hK±5CJOJQJ^JaJ h•
hK±CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ#h•
h¸J5CJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ#h•
h÷{
5CJOJQJ^JaJ h•
h÷{
CJOJQJ^JaJ&h•
h÷{
5CJOJQJ\^JaJ,ÜòæóšôþôÜõ€÷
øDøsøøžøùÂù ú>û@ûvûèèèèèèèèÑÅè让©¡ $a$gd÷{
gd¨cF$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdK±
$ „.]„.a$gd÷{
$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gd÷{
$
&
F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gdˆ/°ø±øù$ù%ùÂùÄùÖù×ù ú@ûvûüüèÿ´ ¾ÒÖØÞV X ïÞ̺޺ÌïÞ©—†—†—†©{sk`UJ h.gh!‰CJ aJ h.gh÷{
CJ aJ h.gh¸JCJ aJ hÞG¹CJ aJ h.gCJ aJ h•
hK±CJaJ h•
h÷{
CJOJQJ^JaJ#h•
h÷{
5CJOJQJ^JaJ h•
h¨cFCJOJQJ^JaJ#h•
hÓy5CJOJQJ^JaJ#h•
hK±5CJOJQJ^JaJ h•
hÓyCJOJQJ^JaJ h•
hK±CJOJQJ^JaJvûŒû®ûüüÎýÐýäþæþÒÿÔÿìî., ² ´ ¾ÒÔÖØìììääääääääääääääßßß×ÏÏÏ $a$gd÷{
$a$gd œgd¨cF $a$gd÷{
$
&
Fk5$7$8$9DH$a$gd÷{
ØX Z \ ~ ä
æ
f
º¼Þ à trbdfÈèÞ¶-¸-###÷îîîîîîîîîîîîîîîîîîâââîîîî


&
FM
Æô @gd±2

Æô @gd!‰ $a$gd÷{
X \ ~ æ


Œ

ª

Ü ä ì þ
¼Þ«µÖë$0BºÀà <nrtÒ÷G>Tprf–œ¥ÓòF|N-š-!D!l!ïÝïÝïËï·ï·ï·ïÝïÝïÝïÝï¦Ýï·ï·ï•ïÝïÝï•ï·ïÝïÝï•ïÝï•ï•ïÝïÝïÝïÝï h•
h±2
CJOJQJ^JaJ h•
h VèCJOJQJ^JaJ&h•
h!‰56CJOJQJ^JaJ#h•
h!‰6CJOJQJ^JaJ#h•
h!‰5CJOJQJ^JaJ h•
h!‰CJOJQJ^JaJ:l! !##*#F$È$<%D%Â%Ä%&&0&''&'J'Î'‚(ø(ú(.)0)T)¢*Ö*Ø*þ*ž+ +D,˜,²,Ä,b-®-“.”.©.Æ.Ô.ÿ./W/p/•/À/0¤1¨1íÜÈíÜíÜ·Ü·í¥íܑܑܑܷí¥íÜíÜí‘ÜíÜíÜíÜ·íÜíÜíÜíÜíÜí¥#h•
h!‰>*CJOJQJ^JaJ&h•
h!‰56CJOJQJ^JaJ#h•
h±2
5CJOJQJ^JaJ h•
h±2
CJOJQJ^JaJ&h•
h!‰5>*CJOJQJ^JaJ h•
h!‰CJOJQJ^JaJ#h•
h!‰5CJOJQJ^JaJ2#*#Â%Ä%ø(ú(¢*,,Ü-Þ-“.”.Æ.÷./p/q/¦1¨1¢2¤2F3H366J6öööêáêêöêöööêêêêöööööööööö
Æô @gd±2



&
F
Æô @gd!‰
Æô @gd!‰¨1Î1ž2 2¤2D3F3Œ3Ê3¬5666,6H6I6J6M6U6
9

9):v:²:Î:;; ;<^=œ=ž= =¢=¦=’>º>N?P??²?"@>@À@ì@ð@ò@èBDCïÝïÌïºïÝïÝïÌïÝïÌïÝïÌï¦ïÝïÌïÝïÝï¦ïÌïÝïÌïÝïÝïÝïïÝ1 jàðh•
h!‰CJOJQJ^JaJmHnHu&h•
h!‰56CJOJQJ^JaJ#h•
h!‰>*CJOJQJ^JaJ h•
h±2
CJOJQJ^JaJ#h•
h!‰5CJOJQJ^JaJ h•
h!‰CJOJQJ^JaJ0J6W6p6‡6¬6Ü677
9

9†9ô9":#:$:±:²:¤=¦=Œ>Ž>N?P?þ?r@~A€AæBöêêêêêöööêêêööööööööööêêêöö


&
F
Æô @gd!‰
Æô @gd!‰æBèBDCFCtC¸CH6IÔK¢L‚NÌOÎOÐOÒOÔOÖOØOÚOÜOöööêÞÞÞöööêêêêêêêöÙÙÙÙÙÙÙgd±2



&
F!
Æô @gd!‰


&
F"
Æô @gd!‰
Æô @gd!‰DCFCnCœD¶DNERExE¦F¨FˆG´G>HˆH6IvI*JzJÔKL¢LËLøLM‚NÔNÎOèOîO0P4PvPxPœPžP PÂPPRíÛʹʨÛʏÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛʇ|q|q|q|ÊÛÊ hÞG¹h—[ÀCJ aJ hÞG¹h!‰CJ aJ hÐæCJ aJ 1 jàðh•
h!‰CJOJQJ^JaJmHnHu h•
h±2
CJOJQJ^JaJ h•
h—[ÀCJOJQJ^JaJ h•
h!‰CJOJQJ^JaJ#h•
h!‰5CJOJQJ^JaJ#h•
h±2
5CJOJQJ^JaJ%ÜOÞOàOâOäOæOèOžP PRRTRfThT
V

VJX¤Y[´\¶\Ú]Ö^Ø^Ú^®_Þ`úúúúúúúññññññññåååñååñññÙ


&
FO
Æô @gd.£


&
FN
Æô @gd.£
Æô @gd!‰gd±2
PRTRU$U&U(U
V

VVâVÆWòW,XDXHXJXØ^Ú^2_®_²`Ú`:apaìa0b¨cêcìcRd®d°dÄdDeFefeDfEfpfqftfzfŒfff˜fîfïfj(j´kÆkÒlbmdmˆmNnln$o@obpœp q"qïÞÌÞ³ÞïÞÌÞÌÞÌÞïÞïÞÌÞÌÞÌÞÌÞÌÞÌÞïÌÞïÌÞïÞïÞÌÞïÞÌÞïÞÌÞÌÞÌ¡ÌÞÌÞÌÞÌÞï#h•
h.£5CJOJQJ^JaJ1 jàðh•
h!‰CJOJQJ^JaJmHnHu#h•
h!‰5CJOJQJ^JaJ h•
h!‰CJOJQJ^JaJ h•
h.£CJOJQJ^JaJ?Þ`¬a6cêcìcRd°dFeDfEfqffîfïfFh†hÔh$i|iÐiÒióóóêêÞÒÒÅÞ¹¹ÅÞ­­­­­ê


&
FR
Æô @gd.£


&
FQ
Æô @gd.£


Æô @„h^„hgd.£


&
FP
Æô @gd.£


&
F#
Æô @gd!‰
Æô @gd!‰


&
FO
Æô @gd.£ Òij´kÐlÒlbmdmNn$o`pbpœp q"q”qdtþuwwzóççÞÞÞÒÒÒÞÞƽƱ±±ÞÆ


&
FT
Æô @gd.£
Æô @gd.£


&
F$
Æô @gd!‰


&
F!
Æô @gd!‰
Æô @gd!‰


&
FS
Æô @gd.£


&
F#
Æô @gd!‰"q”qªqdt~tþu v)wx@z¸zözøz{Ì{

|r|¦|\~b~”~–~š~´~º~Ð~br€”€„ˆŒ¢\ƒvƒð‡ò‡ºˆ‰ ‰¢‰8ŒfŒÌ2ŽšŽÈŽäŽöŽnpþ‘’z”ïÝïÝïÝïÝïÝïÌÝïÝïÝïÁ¶ÁïÝïÝïÝïÝï¥ïÝïÝï¥ïÝïŒïÝïÝïÝïÝïŒïÝï1 jàðh•
h!‰CJOJQJ^JaJmHnHu h•
h©mMCJOJQJ^JaJ hÐæh—[ÀCJ aJ hÐæh!‰CJ aJ h•
h.£CJOJQJ^JaJ#h•
h!‰5CJOJQJ^JaJ h•
h!‰CJOJQJ^JaJ6zøzH{p|r|¦|j}\~–~˜~š~´~¶~è~ž€†ˆZƒ\ƒvƒ „–…Ò…óçóÞÞÞÞÙÞÞÞÞÍÞÞÞÞÞÍÞÞÞ


&
F%
Æô @gd!‰gd.£
Æô @gd!‰


&
FU
Æô @gd.£


&
FU
Æô @gd.£Ò…†ú†œ‡ð‡ò‡¸ˆºˆ‰Š~Š‚‹ä‹4Œ6Œ8ŒPŒÊÌ2ŽäŽöŽ8vp‘óóóóêêêêÞÞÞÞÞêêêêêêêêÒÒÒ


&
FX
Æô @gd©mM


&
FW
Æô @gd©mM
Æô @gd!‰


&
FV
Æô @gd©mMp‘r‘^’è’€“ê“y”z”{”¦”z•€–Æ–0—l—ž—Ø—R˜š´›¶› œööêêêêáöööÕÕÕɽ½½öööö


&
FZ
Æô @gd!‰


&
FZ
Æô @gd©mM


&
FZ
Æô @gd©mM
Æô @gd©mM


&
FY
Æô @gd©mM
Æô @gd!‰z”{”¦”.—0—~š˜šðšP›´›¶›Xœœœž>ŸBŸDŸb d ¡¾¥ü¥a¬b¬Î¬®,¯.¯ ±±n±à±â±ç²³ê¶2·¢¸¹¹8¹<¹P¹vº¶º»V¼\¼†¼Î¼Ð¼ ¾¾ìÁþÁľÄ\ÅîÅðÅíÛʹʹÊÛʹÊÛÊÛʹʹÛÊÛʹÊÛʹʹÊÛíÊÛÊÛÊÛ¨ÛÊÛÊÛʖÊÛʨʨÊÛÊÛÊÛÊ#h•
h!‰6CJOJQJ^JaJ h•
hÍf˜CJOJQJ^JaJ h•
h©mMCJOJQJ^JaJ h•
h!‰CJOJQJ^JaJ#h•
h!‰5CJOJQJ^JaJ#h•
h©mM5CJOJQJ^JaJ; œ¼œ:žžBŸDŸb d ¡Â¡n¢Ï¢£¤Ú¤b¥¼¥¾¥ü¥X¦§¨©óóóêêêêêêÞÞÞÞÞÞÞÞÕêÉÉÉÉ


&
F]
Æô @gd©mM
Æô @gd©mM


&
F\
Æô @gd©mM
Æô @gd!‰


&
F[
Æô @gd©mM©<ªL«À«b¬ˆ¬©¬Í¬Î¬,¯.¯ ±±à±â±²²lµnµr¶t¶Ê·¹¹¹óóóóçÛÛÒÒÒÒÒÒÒÒÒÒÒÒÒÒÒÒÒ
Æô @gd!‰


&
F]
Æô @gd!‰


&
F]
Æô @gd©mM


&
F]
Æô @gd©mM¹8¹>º»V¼X¼Ð¼¾H¾¿<¿À¿€ÀðÀêÁìÁÄľĆƈÆóêêÞêÕɽ±±±±±±êêêóêê


&
F]
Æô @gd!‰


&
F]
Æô @gdÍf˜


&
F]
Æô @gd!‰
Æô @gdÍf˜


&
F^
Æô @gdÍf˜
Æô @gd!‰


&
F%
Æô @gd!‰ ðÅòňÆÎÆ0Ç:È

ÉÉ ÉLÉfÉrÉtÉ*ʞÊxËÆˣ̤ÌÞÌßÌäÌò̰ѲÑæÑ:Ò<Ò°ÒÎÒÚÒòÒàÓ,Ô°ÕæÕÃÕÃÕ»°¥’°ÕÃÕÃՁÃoÕÃÕæՁYÕÃÕÃÕÃÕ+h•
hÌw¡5CJOJQJ^JaJmH sH #h•
hÌw¡5CJOJQJ^JaJ h•
hÌw¡CJOJQJ^JaJ hV¢hd/CJ aJ hV¢CJ aJ hV¢h—[ÀCJ aJ hV¢h!‰CJ aJ hãp‘CJ aJ #h•
h!‰5CJOJQJ^JaJ h•
h!‰CJOJQJ^JaJ1 jàðh•
h!‰CJOJQJ^JaJmHnHu"ˆÆÎÆ

É ÉÉÉ ÉÉÉÉtÉvÉxÉ(Ê*ÊžÊ Ê£Ì¤ÌÞÌßÌâÑpÕðÖóêååååååååêêêêÙêêêêêÍÍÍ


&
F_
Æô @gdÌw¡


&
F&
Æô @gd!‰gdÌw¡
Æô @gd!‰


&
F%
Æô @gd!‰°ÕúՂÖÊÖf×´×ô×BØDذزØ0ÙZÝ°Ýâ âbâdâ”âfãÔãñäå-å1åæ<ì=ìkì~ìØìííîïïüïþï&ò'ò™òèòóóíóðóûûnûpû¾ûˆüŠü ý"ý 8íÜËÜí¹íËíÜíܹÜËíÜíÜíÜËÜËíÜËÜíÜíÜíÜ ÜÜËíÜ˹ÜËÜË܏ÜíÜí¹ÜË h•
hd/CJOJQJ^JaJ1 jàðh•
h!‰CJOJQJ^JaJmHnHu#h•
hÌw¡5CJOJQJ^JaJ h•
hÌw¡CJOJQJ^JaJ h•
h!‰CJOJQJ^JaJ#h•
h!‰5CJOJQJ^JaJ8ðÖòÖf×BØDذزØ0ÙðÙBÚ\ÛøÛ¦Ü6Ý8ÝèݘÞ6ß à¸àpáââ âöíííáííÕÕÕÕÕÕííÉÉÉÉÉÉöö


&
Fa
Æô @gdÌw¡


&
F`
Æô @gdÌw¡


&
F&
Æô @gd!‰
Æô @gd!‰
Æô @gdÌw¡ âbâdâ”âsäÞä.å/å0å1å[åÆæÖè„êðêòëôëjìkì~ìíí8í"ïœðóêêêêêêêêêÞÞÞÞÞêêêêêêêÒÒ


&
Fc
Æô @gdÌw¡


&
Fb
Æô @gdÌw¡
Æô @gd!‰


&
F&
Æô @gd!‰œð%ò&ò'ò™òšòæòîóïóðó6ô8ô€õøûûˆüŠü ý"ýþý˜þ,ÿPóêêÞêêêêêêêÒÒÒêêêêêÆÆÆÆ


&
Fe
Æô @gdÌw¡


&
Fd
Æô @gdÌw¡


&
F&
Æô @gd!‰
Æô @gd!‰


&
Fc
Æô @gdÌw¡PÎÐtvxÜÞ>šœž ¢\0† ˆ Š ò ô 6óêêêêÞêêÒÒêêêêêÆÆêêÞêê


&
Fg
Æô @gdÌw¡


&
Ff
Æô @gdÌw¡


&
F&
Æô @gd!‰
Æô @gd!‰


&
Fe
Æô @gdÌw¡8vxܜ¢¦ü\€Žˆ Š ò ô 6V ¤ìª
Ð
Ô
Ö

L
l
n
ª Æ "vx|ªïÞÌïÞ̺Ìï©ïÞÌïÌïÞïÞïÌïï~ïïÌïsh]hïÌ h:/lhd/CJ aJ h:/lh!‰CJ aJ h•
h!‰CJaJ#h•
h!‰6CJOJQJ^JaJ1 jàðh•
h!‰CJOJQJ^JaJmHnHu h•
hd/CJOJQJ^JaJ#h•
hÌw¡5CJOJQJ^JaJ#h•
h!‰5CJOJQJ^JaJ h•
hÌw¡CJOJQJ^JaJ h•
h!‰CJOJQJ^JaJ$6J †


l

À


ª Ü xz|ª¬®þm w ÊÌ0óóóóóóóóóêåÜÜÜÜÜÐÜÜÄÜÜ


&
Fi
Æô @gd¡QŽ


&
F'
Æô @gd!‰
Æô @gd!‰gd¡QŽ
Æô @gdÌw¡


&
Fh
Æô @gdÌw¡ª¬®þä C ] l m v w ÈÌê.0<>\ðú8v ¡¢4L~Ž™èðP`bjltv–Þör!¨!ª!¬!®!H"J"Š"Œ"þ"#B#Þ#ö# &à&>)ïÞÌïÞºïÌïÞïÞïÞïÌïÞïÞÌïÌïÌïÞïÞïÞïÌïÌïÞïÞį̨̨̈ÌïÌï̺̺ïÞïÞïÞÌïÌïÌï#h•
hd/5CJOJQJ^JaJ#h•
h¡QŽ5CJOJQJ^JaJ#h•
h!‰5CJOJQJ^JaJ h•
h¡QŽCJOJQJ^JaJ h•
h!‰CJOJQJ^JaJB0:<>\ABêìîð¶‚ØÚp!r!®!J"Œ"ü"þ"#óêêÞêêêêêêêêêóóêêêêÒÒÒêê


&
Fj
Æô @gd¡QŽ


&
F'
Æô @gd!‰
Æô @gd!‰


&
Fi
Æô @gd¡QŽ#B#D#Ú#

& &à&p'6)8)&*R*T*R+T+¥,¦,}-~-ç-ø- ..-.1.óêêêêêÞÞêêóêêêêêêêêÒÒÒÒÒ


&
Fl
Æô @gd¡QŽ


&
Fk
Æô @gd¡QŽ
Æô @gd!‰


&
F'
Æô @gd!‰>)~)$*&*R*R+T+¥,¦,¨,Ò,Ó,è,
-+-z-|-~-›-ª-æ-ç-÷-ø-. ....-.).*.0.1.k.l.o.™.®0°0ì0\2]2m2Œ2œ2Å2Ê2Ì2÷23³3´3É3Ê3ê3ë34
444œ5ö5:2:F hÞ"¥CJOJQJ^JaJ#h•
h¡QŽ5CJOJQJ^JaJ h•
h¡QŽCJOJQJ^JaJ h•
h!‰CJOJQJ^JaJ#h•
h!‰5CJOJQJ^JaJB1.k.l.®0°0ì0¨1$2[2\2]2m2n2Æ2Ç2È2É2Ê2´3Ê3ë34Š4óêêêêÞÞÞÕÕÉêêêêêêê½½½½


&
Fn
Æô @gdÞ"¥


&
F'
Æô @gd!‰
Æô @gd¡QŽ


&
Fm
Æô @gd¡QŽ
Æô @gd!‰


&
Fl
Æô @gd¡QŽŠ4Œ4ö56078Ð8b9d96;8;D?¨?

@ @Â@2BÔBöööêêêêööööööÞööÒÒÒööÆÆ


&
Fq
Æô @gdÞ"¥


&
Fp
Æô @gdÞ"¥


&
F'
Æô @gd!‰


&
Fo
Æô @gdÞ"¥
Æô @gd!‰H<\<==¬>®> ??¦?¨? @Â@ÒEÖEnFîFG¾GÀG3HVHµHØHöH I!IJŠNŠÔ‹Ö‹hŒŽŒ˜Œ0z^ŽŒŽDFzœ‘¬‘°‘²‘’

’íÜíÜËÜËÜËÜíÜËíÜíܲÜíÜíÜË ÜžíÜËíÜËÜíÜíÜËíܖ‹€u‹ hOqbhd/CJ aJ hOqbhO; CJ aJ hOqbh!‰CJ aJ hOqbCJ aJ U#h•
hÞ"¥5CJOJQJ^JaJ1 jàðh•
h!‰CJOJQJ^JaJmHnHu h•
hÞ"¥CJOJQJ^JaJ h•
h!‰CJOJQJ^JaJ#h•
h!‰5CJOJQJ^JaJ.ÔBpDrDÒEÔEÖEnFèF´HµHØHҊԋ֋hŒDFz
¤öš‘œ‘ž‘óêêêêÞêêêêêêêÞêêêÒÒÒÒêÍgdÞ"¥


&
Fr
Æô @gdÞ"¥


&
F'
Æô @gd!‰
Æô @gd!‰


&
Fq
Æô @gdÞ"¥egyenlQség általános feltételei alapján minden állampolgár a hazájában közhivatali tisztséget viselhet.
Az Alkotmány szerint: minden állampolgár rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelQen közhivatalt viselhet.

Választójog. Népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvétel joga
Az 1994. évi LXI. törvénnyel módosított Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén élQ minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyqlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

Nincs választójoga annak:
akit cselekvQképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyeztek,
aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerQs bírói ítélet hatálya alatt áll,
aki jogerQs szabadságvesztés büntetését,
aki büntetQ eljárásban jogerQsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.









6. Gazdasági  szociális  kulturális jogok, 3. generációs jogok. AlapvetQ kötelességek


Gazdasági  szociális - kulturális jogok:

Az emberek gazdasági, szociális és kulturális létfeltételeivel összefüggQ alkotmányos jogai.

1. A munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, a munka mennyiségének és minQségének megfelelQ jövedelemhez, a pihenéshez, az érdekvédelemhez és a sztrájkhoz való jog.

E jogokat deklarálja az Alkotmány; a részletes szabályokat pedig a Munka Törvénykönyve; a közalkalmazottak, ill. a köztisztviselQk jogállásáról szóló törvények és ezek végrehajtási szabályai tartalmazzák.
A munkához való jog azt jelenti, hogy mindenkinek lehetQsége legyen az általa szabadon választott vagy elfogadott munka útján való megélhetésre.
Az igazságos és kedvezQ munkafeltételekhez való jog azt jelenti, hogy biztosítják különösen:
a méltányos munkabért és egyenlQ díjazást
a tisztességes megélhetést
a biztonságos és egészséges munkakörülményeket
magasabb kategóriába lépés lehetQségét
a pihenést, szabad idQt.

A szakszervezeti érdekvédelemhez való jog azt jelenti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme érdekében másokkal szakszervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon.
Az állam elismeri a sztrájkjogot, amelynek azonban a GSZKE (( Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi Egyezségokmánya) szerint a fegyveres erQk, a rendQrség és az államigazgatás tagjai általi gyakorlása korlátozás alá eshet.


2. A magántulajdon védelméhez és a vállalkozáshoz való jog
A magántulajdon védelméhez való jog elismerésre talált már az 1789. évi francia Deklarációban, majd a polgári alkotmányokban is. A szocialista alkotmányok a magántulajdont jelentQsen korlátozták, azonban ezek a korlátozások fokozatosan szqkültek, sQt a rendszerváltás során megszqntek.

Az Alkotmány az alábbiakat rögzítette:
Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlQ védelemben részesül.
Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.
A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.
A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát.


3. Szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog
Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra.


4. Egészségvédelemhez való jog
Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élQknek joguk van a lehetQ legmagasabb szintq testi és lelki egészséghez. Eszerint:
intézkedéseket kell tenni a halvaszületés, a csecsemQhalálozás csökkentése, valamint a gyermekek egészséges fejlQdése érdekében,
a környezet és az ipar egészségügyének minden vonatkozásban történQ megjavítása érdekében,
járványos, foglalkozási és más megbetegedések megelQzése, gyógyítása és ellenQrzése érdekében,
feltételek megteremtése, melyek megbetegedés esetén mindenkinek biztosítják az orvosi ellátást és kezelést.


5. MqvelQdéshez való jog. A tanítás szabadsága és a tanszabadság
A tanulással összefüggQ jogok és szabadságok legalább 3 elemet foglaltak magukban:
a tanuláshoz való jogot,
a tanítás szabadságát, és
a tanulás szabadságát.

Tanuláshoz való jog:
Az általános iskolai oktatás kötelezQ és általános
A középfokú oktatás képességei alapján mindenki számára hozzáférhetQ.
A felsQfokú oktatás képességei alapján mindenkinek hozzáférhetQ.
Az általános (és középfokú) oktatás az állami  önkormányzati iskolákban ingyenes.
A tanuláshoz való jogot az állami (önkormányzati) iskolák egységes rendszere biztosítja.
A rossz anyagi helyzetben lévQk anyagi segítséget kapnak tanulmányaikhoz.
A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek anyanyelvükön tanulhatnak az állami (önkormányzati) iskolákban.


A tanítás szabadságának elve:
Az iskolák a Nemzeti alaptantervet figyelembe véve meghatározzák saját szakmai, nevelési, ill. pedagógiai programjukat.
A tanítás szabadságának fontos garanciája az iskolák széles körq autonómiája.

A tanulás szabadsága (tanszabadság) fQleg a következQkbQl tevQdik össze:
Az általános iskolai oktatás kötelezQ, de a tankötelezettség iskolába járással vagy magántanulóként is teljesíthetQ.
A szülQt megilleti az oktatási intézmény szabad megválasztásának joga.
Az állami, ill. önkormányzati általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek a lakóhelye a körzetében van.
A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezQt a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, ill. a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító állami, ill. önkormányzati általános iskolába fel, ill. át kell venni.
Az állam, ill. az önkormányzatok által fenntartott iskolákban tiszteletben kell tartani a szülQknek azt a jogát, hogy a gyermek az egyházak által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban részt vegyenek.
Szabadon választható a felsQfokú oktatási intézmény is.

MqvelQdéshez való jog
Ide értjük a mqvelQdés terjesztésével kapcsolatos valamennyi formát: TV, rádió, színház, könyvtár, múzeumok útján történQ mqvelQdés. Az Alkotmány kimondja, hogy biztosítja az állampolgárok számára a mqvelQdéshez való jogot.

6. A tudományos és mqvészeti élet szabadsága
Ennek nyilvánvaló korlátja, hogy gyakorlása nem ütközhet büntetQ törvényi tényállásba. A tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány mqvelQi jogosultak.


II. 3. generációs jogok

A 3. generációs (vagy szolidaritási) jogok fogalma és biztosítása a 70-es években nemzetközi szinten merült fel, az államban élQ egyének és közösségek, továbbá a nemzetközi közösség szolidaritására hivatkozva.
Ide sorolták pl.
a békéhez való jogot,
a fejlQdéshez való jogot (mindenekelQtt a harmadik világ országaira tekintettel),
az emberiség közös örökségének hasznosításához való jogot,
a környezetvédelemhez való jogot, stb.

Ezek igen fontosak, mert elQsegíthetik a mindenoldalú emberi fejlQdést, és nélkülözhetetlen elQfeltételei lehetnek valamennyi jog hatékony gyakorlásának is.

A magyar Alkotmány elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethet.

III. AlapvetQ kötelességek

Az alapvetQ kötelességek között Alkotmányunk
a haza védelmének kötelességét,
a közterhekhez való hozzájárulás kötelességét és
a kiskorú gyermek taníttatásának kötelességét említi.

A haza védelme Alkotmányunk szerint minden állampolgárnak kötelessége (( fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálat, polgári szolgálat). Az állampolgárok honvédelmi kötelezettségeirQl, a honvédelemrQl szóló 1993. évi CX törvény, végrehajtási szabályai és késQbbi módosításaik rendelkeznek.
Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyon viszonyainak megfelelQen a közterhekhez hozzájárulni. Ez elsQsorban az adójogi szabályok szerint realizálódik.
Az Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban a szülQk, gondviselQk kötelesen kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. E kötelezettség a szülQi felügyeletet gyakorló szülQt, a gyámot, a nevelQszülQt (hivatásos nevelQszülQt), helyettes szülQt terhelik.















7. Az országgyqlési választójog alapelvei és a választási rendszer


Választójog

A korai társadalmakban is megjelent a választás, mint módszer, de itt egyes tisztségeket töltöttek be.
A görög  római társadalmakban politikai eszközzé váltak.

(
Nem képviseleti, hanem végrehajtó szervek tisztségviselQit választották meg.
A középpontban nem a politika állt. Csak a szabadok egy szqk rétege volt érdekelt. ( nem kellett bonyolult eljárás.
Sokszor sorsolással döntötték el az eredményt.

Ny-Európai hqbéri államok:
Kezdeti idQszak ( a föld-magántulajdonos parasztok faluközösségeiben volt választás.
A rendi képviselet intézménye legkorábban Angliában jelent meg.

(
Az angol alsóház képviselQit elQbb grófságokban választották. A föld-magántulajdonos parasztok is részt vettek a választásban.

Ekkor alakult ki a relatív többségi elv: ki kap legtöbb szavazatot.

A modern választójogi rendszer a polgári átalakulás idQszakában alakult ki. Az Ember és polgár jogairól szóló Deklaráció lehetQséget biztosított arra, hogy a törvényhozó hatalomba a nép képviselQi kerüljenek.

De: a rendi képviselet (( népképviselet) nem jelentett általános választójogot, mivel 200 font vagyonhoz kötötték.

KésQbb: 600 fonthoz kötötték városban és 300 fonthoz vidéken a passzív választójogot.

Az 1791-es francia Alkotmány szerint a 25 évet betöltött férfinek van választójoga.
A jakobinus Alkotmány közvetlen, általános választójogról rendelkezett. Ez az alkotmány azonban nem lett bevezetve.

1795-ös Thermidori Alkotmány: visszalépést jelentett. A polgáros összessége szuverenitását mondja ki. A vagyoni cenzus megjelenését mutatja.

A választójog a XX. század közepére vált általánossá.

XIX. század: a választójogot törvény határozta meg, és azoknak volt, akiknek a pozitív jog alapján az állam biztosította.


A választójog funkciói

A modern demokráciákban meghatározó a szerepe.
Képviseleti szervek megválasztása ( konstitutív funkció ( legitimálja a politikai hatalmat.
Fontos szerepet játszanak a békés kormányzati hatalom-választásban.

Konstitutív funkció: a választójogosult polgár szavazataival dönt a tv-hozó és a kormányzati hatalom letéteményeseirQl. Személyek és pártok közül választva hozza létre a hatalmat.

Legitimációs funkció: a hatalom társadalmi elfogadottságát legitimálja a választás, a többségi akaratot törvényesíti.

A legitimációs funkció kritériumai:
biztosítani kell lényeges korlátozás nélkül a felnQtt lakosság választásban való részvételét (aktív  passzív),
rendszeres idQközönként választásokat kell tartani,
szabad párt- és jelöltállítás,
a képviselQhelyekért szabad verseny alakuljon ki,
tiszta választási kampányt kell biztosítani,
biztosítani kell a választás szabadságát és tisztaságát,
a választás eredményeinek tisztességes megállapítása,
a törvényesen megválasztott képviselQ mandátumát a ciklus elejétQl a végéig biztosítani kell.


3. Békés kormányzati hatalomváltás: a többséget szerzett pártok alakítanak kormányt.


Választójog

Politikai alapjog, melyet az Alkotmány biztosít minden állampolgár számára, és abból következik, hogy nemzetközi alapjogok kötelezQvé teszik az alapjogok védelmét.
Alkotmányjogi értelemben: mindazon anyagi és eljárási szabályok összessége, melyek a képviseleti hatalmi szervek megválasztásának módját és feltételeit határozzák meg.
2 normacsoport van:
anyagi
eljárási.

Anyagi normák: szqk terület, arra ad választ, mi az aktív és passzív választójog.

XIX. század vége  XX. század eleje: a passzív választójogot (( választhatóság) magasabb életkorhoz kötötték.
XX. század második harmada: akinek aktív választójoga van (( választhat), az választható is.
Összeférhetetlenségi szabályok: pl. polgármester nem lehetett képviselQ, de ma már ez nem így van.

1989. évi XXXIV. tv. ( az Országos Egészségbiztosítás és a Nyugdíjbiztosítás képviselQi még jelölhetQk sem voltak. Ma már ez nincs.

Fegyveres erQk tagjai, rendészeti szervek tagjai: jelöltsége napjától fel kell függeszteni e tevékenységét.

Eljárási normák: ezek a szabályok nagy részét teszik ki. A választások kitqzésétQl átfogják a teljes szabályozást.

Korábban: amíg nem a szabad mandátum elve érvényesült, a kötött vagy félig kötött mandátum idQszakában a képviselQk a választók által felelQsségre vonhatók, beszámoltathatók, visszahívhatók voltak (( visszahívási normák: megszqnt, mert megszqnt a kötött mandátum is).

A választási rendszerek szoros kapcsolatban vannak azzal a politikai kurzussal, ami azt létrehozta.

A választójog szabályai

Mandátumszerzés szempontjából van:
többségi
arányos rendszer.
vegyes

Többségi:
relatív ( aki több szavazatot kapott a jelöltek közül (Anglia)
abszolút ( 2 fordulós. Az érvényes szavazatok több mint felét meg kell szerezze.

Arányos: a rájuk adott szavazatok arányában részesüljenek (ez volt a követelésük). Listás rendszerrel valósítható meg.


Listás rendszer formái:

kötött vagy zárt szabadlistás forma v. preferenciális megoldás
( (

A párt által állított (speciális forma, megjelölheti a
lista sorrendje a választópolgár a
meghatározó. preferált jelöltet.
A választópolgár jogosult a listán
is változtatni, kihúzhat,
beírhat neveket.


Vegyes: az elQzQ kettQ kombinációja. Pl.: Németország.
Ennek egy változata: Magyarország ( a töredékszavazatok alapján az országos listáról további mandátumokat osztanak ki.

Választókerületi struktúra alapján:
egymandátumos (1 mandátumot lehet szerezni)
többmandátumos (2 vagy több mandátumot lehet szerezni).
Többségi: általában 1 mandátumos választókerületeknél van.
Többmandátumos: általában az arányos rendszerben van.




Szavazati struktúra szerint:
egyszavazatos (vagy csak többségi vagy csak arányos)
két vagy több szavazatos (kettQ kombinációja).


Magyar választási rendszer szabályai

Alkotmány rendelkezései szerint:
az országgyqlésre vonatkozó fejezet
a köztársasági elnökre vonatkozó fejezet
az alapjogokra vonatkozó fejezet
a választójogi alapelvekre vonatkozó fejezet.

1989. évi XXXIV. tv.
1997. évi C. tv. az országos választási eljárásról.
Önkormányzati választás: külön tv.

Választási alapelvek
Az állam demokratizmusát meghatározza, hogy érvényesülnek-e:
általánosság
választójog egyenlQsége
a szavazás közvetlensége és titkossága
választójog szabadsága (egyes szerzQk szerint nem általánosan elfogadott).

Általánosság elve: az ország lakosságának 60-70%-a választójogosult.

Kivéve: természetes kizáró okok fennállása esetén. Ezek a következQk:
bqncselekmény elkövetése által megvalósuló
elmeállapottal összefüggQ.
Ezen okok törvényben maghatározottak és csak emiatt lehet kizárni nagykorút.

Ha a 60-70%-nál lényegesen kisebb a választójog, diszkriminációk, cenzusok vannak. Cenzusok kombinációjának eredménye: 5  10% rendelkezik választójoggal.

Leggyakoribb cenzusok:
korcenzus ( nagykorúságnál magasabb életkor kell.
nemek közötti megkülönböztetés cenzusa ( Ny-Európa jelentQs államaiban (Olaszország, Franciaország 1948.) a nQk számára általános választójogot biztosítottak. Svájc: 1958. ( népszavazás a nQk választójogáról. Választójogot 1976-tól kaptak.
vagyoni cenzus ( vagyon meglétéhez, az egyenes adóhoz kötötte a választójog megadását. USA ( politax választási adó. Aki nem fizette be, kizárták. 1848. évi V. tvcikk ( Magyarországon azoknak volt választójoga, akik legalább ¼ jobbágytelekkel rendelkeztek, városokban 3 lakrészt birtokoltak. Egy idQben: adóhátralékosok sem voltak választójogosultak.
mqveltségi cenzus ( iskolai végzettséghez kötött, az értelmi szintet vizsgálták. 1930-as évek Magyarország ( 6 elemivel nem rendelkezQknek a hatodikos olvasókönyvbQl kellett olvasni és ezt értelmezni.
egy helyben lakás cenzusa ( egy helyben lakáshoz és adófizetéshez kötött.
faji cenzus.

Hatályos magyar szabályozás

Választójogosult: minden nagykorú magyar állampolgár.

Akadályozott: az élhet a választójoggal, akinek Magyarországon lakóhelye van, a választás napján Magyarországon tartózkodik.

Kizárt: szabadságvesztés büntetését tölti, közügyektQl el van tiltva, intézeti kényszergyógykezelését tölti, büntetQeljárás alapján, korlátozottan cselekvQképes vagy cselekvQképtelen. Mindez csak jogerQs bírósági határozat alapján lehetséges.

Választójog egyenlQsége:
Mindenkinek azonos számú szavazata van és minden szavazat egyenértékq.


Megsértés esetei:
plurális (= többes) szavazati jog
nem azonos nagyságú választókerületek (Spontán és tudatosan is alakulhat így. Tudatos: Magyarország 1920-as évek: az Egyesült Párt a szavazatok 40%-ával a mandátumok 70%-át szerezte meg.).

Hatályos szabályozás:
Úgy alakították ki a 176 egyéni választókerületet, hogy figyelembe vették nagyjából a népességszámot, és a megyehatáron belül vannak. Figyelembe vesznek egyéb feltételeket is (pl. történelmi, földrajzi).

Listás választókerületek: 20 van, ez a megyék + a fQváros.
IdQnként felül kell vizsgálni a választókerületek területét.

Szavazás titkossága:
A választójogi törvény, az eljárási törvény, büntetQ és anyagi jogi törvény rendelkezései alapján teljes mértékben megvalósulhat.
Sérülhet: az ajánlás rendszere ezt lehetQvé teszi. 750 ajánlóra van szükség a jelöltnek. Az ajánlócédulán név, cím, személyi igazolvány szám kell, hogy szerepeljen.

Szavazás közvetlensége:
A választópolgár közvetlenül 1 jelöltre, listára szavaz.
USA ( elektori rendszer van: a polgárok elnökválasztó elektorokat választanak (600 fQt) ( így kicsit törik ez az elv.

A képviselQ testület választhat tagot:
Ez a kooptálás. ErrQl a következQ törvények születtek:

Az 1945. évi VIII. tv. kimondta, hogy a nemzetgyqlés 10 tagot kooptálhat a magyar tudományos élet emberei közül. Így került be Kodály Zoltán, Szentgyörgyi Albert.

1990. évi XVIII. tv.: feljogosítja a megválasztott országgyqlést, hogy a törvényben foglalt 13 nemzetiség tagjaiból 13 képviselQt kooptáljon. De ez nem valósult meg, mert az 1990. évi XL. törvénnyel bekövetkezett Alkotmánymódosítás az elQzQ törvényt hatályon kívül helyezte. Ma sem megoldott a direkt módon történQ etnikai képviselQk megválasztása.











8. Országgyqlési választási eljárás: a választók nyilvántartása, jelölés, választási kampány, választási szervek

Magyar választási rendszer


Vegyes: többségi ( egyéni választókerületek
arányos ( listák bevezetésével jelenik meg.

(

176 egyéni választókerület van.
Területi lista: 152 mandátumot lehet szerezni.
Országos lista: 58 mandátum szerezhetQ.

Nem minden listát indító párt szerezhet mandátumot, csak ha a szavazatok 5%-át megszerezte.
Az elsQ demokratikus választási kísérlet nagy figyelmet váltott ki más országok részérQl.

A választók nyilvántartása:
A választási iroda vezetQjeként a jegyzQ állítja össze, és folyamatosan gondoskodik a karbantartásáról (a választási névjegyzékrQl).

Kit vesznek fel a választói névjegyzékbe?
Az 1997. évi C. tv. szerint: választójoggal rendelkezQ személyeket, akik lakóhelye vagy tartózkodási helye a szavazókörben van.
Betqrend szerint és körzetek szerint tartják nyilván. A választás napja elQtt 60 nappal a Polgármesteri Hivatalban ki kell függeszteni.

Kell egy másik nyilvántartás is: nagykorú magyar polgárok vannak rajta, akik kizártak a választójog alól. Ezt a listát nem szabad nyilvánosságra hozni.

Amennyiben valaki nincs rajta a Polgármesteri Hivatalban kifüggesztett listán, kifogással élhet, illetve, ha lát valakit, aki nem lehetne ott. A jegyzQ bírálja el. Ha helyt ad a kifogásnak, a jegyzéket ki kell javítani. Ha elutasítja, az illetékes városi bírósághoz, vagy a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz lehet fordulni. A bíróság egyes bíróként eljárva 3 napos határidQvel dönt.

A választópolgárok értesítést kapnak a szavazásról, valamint megkapják az ajánlószelvényt, mellyel egyéni választókerületi jelöltet ajánlhatnak.

A névjegyzéken aláírással kell átvenni a két szavazólapot.

A választójogosultság névjegyzék általi rögzítése nem jelenti azt, hogy mindenki tud élni jogával. Az 1989. évi XXXIV. tv. szerint akadályozott, akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon, vagy nem tartózkodik a választás napján Magyarországon.

A jelölés

Egyéni választókerületekben
területi listákon történik.
országos listán

Egyéni választókerületekben:
jelölt az lesz, aki 750 ajánlószelvényt összegyqjtött
tartalmazza az ajánlott személy nevét és azt, hogy függetlenként vagy pártjelöltként indul
az ajánló nevét, lakóhelyét, személyazonosító jelét, aláírását.

Enélkül érvénytelen az ajánlószelvény. A jelölés vissza nem vonható.
Ezután a Választási Bizottsághoz viszik be az ajánlószelvényeket, ez dönt a jelölt nyilvántartásba vételérQl.


Területi lista:
20 területi választókerület van ( a 19 megye + a fQváros.
Az állíthat listát, aki az adott megye választókerületének ¼-ében, de legalább kettQben jelöltet tud állítani.


Országos lista:
Országos listát az a párt állíthat, aki legalább 7 választókerületben képes volt képviselQt állítani. Közös listát is állíthatnak a pártok.






A területi és az országos listára háromszor annyi jelöltet lehet állítani, mint amennyi a megszerezhetQ mandátumok száma. Az elsQ 20 kerül a listára, mert zárt listáról van szó.

Egy személy 1 választáson lehet:
párt jelöltjeként egyéni választókerületben,
párt jelöltjenként területi listán,
párt jelöltjenként országos listán.

Az elfogadott jelölt nyilatkozik, hogy:
vállalja-e a jelöltséget,
választójogosult-e, nincs összeférhetetlenségi ok a képviselQséggel, vagy azt megszünteti.

A jelölteket legkésQbb a választást megelQzQ 23 nappal kell bejelenteni a megfelelQ választási Bizottságnál:
Egyéni Választókerületi Választási Bizottság,
Területi Választási Bizottság,
Országos Választási Bizottság.


VÁLASZTÁSI SZERVEK

2 csoport van:
választási irodák
választási bizottságok.


Választási irodák:
Élén a jegyzQ, megyei fQjegyzQ, belügyminiszter által kinevezett köztisztviselQ áll.

Feladata:
a választások adminisztratív teendQiben való közremqködés,
nyilvántartások vezetése,
adatszolgáltatás,
hirdetmények közzététele,
szavazóhelyiségek elQkészítésének biztosítása,
választási bizottságok tevékenységének szakmai segítése.


Választási Bizottságok:

Szavazatszámláló Bizottságok
Egyéni választókerületi Választási Bizottságok
Területi Választási Bizottságok
Országos Választási Bizottság.

A választópolgárok független szervei. Kizárólag a törvénynek vannak alárendelve.

Gondoskodik:
a választások tisztaságáról,
pártatlanságáról,
törvényességérQl, szükség esetén
a törvényes rend helyreállításáról.

Fontos összeférhetetlenségi szabályok:
helyi vagy országgyqlési képviselQ
állami vezetQ
megyei közigazgatási hivatal vezetQje nem lehet tag.
fQjegyzQ, jegyzQ

Együttalkalmazási tilalom: nem lehet rokoni kapcsolatban álló személy, ahol a másik kifogásait elbírálják.

Az OVB (( Országos Választási Bizottság) tagjait a belügyminiszter javaslatára az országgyqlés választja meg.
Az Egyéni Választókerületi Választási Bizottság és a Területi Választási Bizottság tagjait a fQjegyzQ javaslatára a megyei, fQvárosi közgyqlés választja meg.

A Szavazatszámláló Bizottság tagjait az önkormányzat képviselQ testülete választja meg.
A Bizottságot az elnök vezeti. Maga a Bizottság hatóság, tagja hivatalos személy. Döntéseit szótöbbséggel hozza, tartózkodás nincs.

Szavazatszámláló Bizottság
Feladata:
a szavazás lebonyolítása,
a szavazók azonosítása,
a szavazólap átadása,
annak biztosítása, hogy minden a törvény szerint folyjék,
a szavazás eredményének megállapítása.

Egyéni Választókerületi Választási Bizottság
Feladata:
a jelöltek nyilvántartásba vétele,
döntés a szavazólapok adattartalmáról,
döntés a Szavazatszámláló Bizottságok ellen benyújtott jogorvoslatokról,
a választás eredményének megállapítása,
a megbízólevél átadása.

Területi és Országos Választási Bizottság
Feladatában az elQzQekhez képest különbség mutatkozik. Ez a következQ:
a Területi Választási Bizottságban nem 1 mandátum kerül kiosztásra.
az Országos Választási Bizottság plusz feladata: az országgyqlés alakuló ülésén beszámol a választás eredményérQl, lefolyásáról, tapasztalatairól.


A választási kampány

A törvény mind a választópolgárok, mind a pártok számára széles körq mozgásteret biztosít a választási kampányhoz.
A kampány a jelöltek, a pártok programjának, politikai nézeteiknek megismertetését, népszerqsítését szolgálja.
A kampány meghatározott ideig tarthat: a választás napjának kitqzésétQl a szavazást megelQzQ nap 0 óráig. EttQl az idQponttól a választói akarat befolyásolása elkerülése érdekében választási kampány folytatását törvény tiltja  kampánycsend.

Kampány része:

Plakátok készíttetése és elhelyezése
Választási gyqlések szervezése
A mqsorszolgáltatók azonos feltételekkel biztosítják a politikai hirdetések közzétételét
A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a törvényben meghatározott feltételekkel díjfizetés ellenében a pártok számára adatszolgáltatást végez
A választásokon jelöltet állító pártok a jelöltállítással arányos központi költségvetési támogatásra jogosultak
A támogatás felhasználásáról a választást követQen el kell számolni
A választásra fordított költségvetési és más forrásból származó pénzeszközök felhasználását az ÁSZ végzi.

A választási eljárás nyilvánossága a szabad, tiszta választások egyik legfQbb garanciája.
A választási szervek mqködése és tevékenysége, valamint a rendelkezésükre álló adatok  a törvényben megállapított kivétellel  nyilvánosak.
A rendelkezésükre álló adatok nem titkosíthatók.

Minden választópolgárt érintQ tényrQl, határidQrQl, választással összefüggQ közérdekq információról (pl. szavazás helye, ideje, jelöltek, névjegyzék kifüggesztése, szavazás módja, választás eredménye) tájékoztatni kell a lakosságot.

A sajtó képviselQinek külön engedélyre nincsen szüksége a választási szervek munkájának figyelemmel kísérésére, de azok tevékenységét nem zavarhatják.

A nyilvánosság törvényi korlátja, hogy a szavazást megelQzQ 8. naptól nem hozható nyilvánosságra a választással kapcsolatos közvélemény-kutatás eredménye.

A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fqzQdQ jogokat.
9. Országgyqlési választási eljárás: szavazókörök, szavazás, a választás eredményének megállapítása, idQközi választás, jogorvoslatok (választási bíráskodás )


Választókerületek

Kialakítására törvény alapelveket állapít meg:
FQvárosban és a megyékben az egyéni választókerületek számát,
hány egyéni választókerület van.

Területi választókerületben a törvény melléklete meghatározza, hogy hány mandátum szerezhetQ listánként.

Az egyéni választókerületek létrehozásának alapelvei:
A megye illetve a fQváros határain belül kell kialakítani.
A települési önkormányzat egész területe azonos választókerületbe kell, hogy essen.
A város és a közvetlen városi körzet is azonos választókerületbe kell, hogy essen.
A választás kitqzése után 10 napon belül a jegyzQ kialakítja a szavazóköröket, számát és területi beosztását.
620  1200 választópolgárra alakítanak ki 1  1 szavazókört.
Létre kell hozni 620 fQnél kisebb településen is a szavazókört.
Ahol több szavazókör van, a jegyzQ megállapítja, melyik az a szavazókör, ahol azok a választópolgárok adhatják le szavazataikat, akik személyi igazolványában csak település vagy fQvárosi kerület van megjelölve. Pk a hajléktalanok.


A választás idQpontja

Alkotmány 20. szakasza (1) bekezdés:
Az országgyqlési képviselQk általános választását (kivéve a feloszlás) az elQzQ választást követQ 4. év április vagy május hónapjában kell megtartani.
Ezt a köztársasági elnök állapítja meg.

Választási eljárásról szóló tv. szerint:
A választást legkésQbb a szavazás napja elQtt 72 nappal kell kitqzni.
A választás 2. fordulójának idQpontját az elsQ fordulót követQ 14. napon kell tartani.
Ha a szavazást a Választási Bizottság vagy a Bíróság megismételteti, a Választási Bizottság a megismételt szavazást a megismételtetett szavazástól számított 7. napon tqzi ki.

Az 1989. évi XXXIV. (34) tv. a választásokról:
A választás napját úgy kell kitqzni, hogy a két forduló ne essen ünnepre, munkaszüneti napra, közvetlenül megelQzQ vagy követQ napra (( nem szombatot és vasárnapot jelent!!).


Szavazás

Kizárólag személyesen lehet szavazni, a lakóhely szerinti szavazóhelyiségben.
Mozgáskorlátozott személyt mozgóurnával a Szavazatszámláló Bizottság legalább 2 tagja keresi fel.
A szavazás reggel 6 órától este 19 óráig tart a választás napján. A reggeli idQpont 1 órával korábbra hozható, az esti idQpont nem hosszabbítható meg.

A szavazóhelyiséget olyan helyiségben nem lehet létrehozni, ami valamely párt kizárólagos tulajdonában van.
A szavazóhelyiség nem zárható be a szavazás idQtartama alatt.

Ha a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak száma 3 alá csökken, fel kell függeszteni a szavazást. Fel kell függeszteni a szavazást bombariadó esetén is.

Minden szavazóhelyiségben legalább 2 szavazófülkét és benne tollat kell elhelyezni, valamint legalább 2 urnát.

A nap elsQ választópolgára megérkezésekor a következQ a teendQ:
megállapítják személyazonosságát,
átadják neki a szavazólapokat + a borítékot,
bedobja az urnába, ami nyitott,
ezután következik az urna lezárása, pecsétet tesznek rá, belehelyezik az ellenQrzQ lapot, melyet minden akkor jelenlévQ aláírt.

(

Ahol ez nincs, az ott lévQ összes szavazat érvénytelen.

A Szavazatszámláló Bizottság a szavazólapot lepecsételi.

Egyéni Választókerületi szavazólap: ABC sorrendben tartalmazza a jelölteket, feltüntetve, hogy egyéni-e vagy párté.

Listás: Területi Választási Bizottság által kisorsolt sorrendben a listák megnevezését, a párt által megjelölt sorrendben az elsQ 20 jelöltet tartalmazza.
A pártok neve felett illetve a jelöltek neve mellett lévQ körben tollal 2 egymást metszQ vonallal (( + vagy X) kell elhelyezni a szavazatot.
Csak 1 párt vagy jelölt neve mellé lehet tenni a jelet. A szavazólapra bármit írhatnak pluszban, a szavazólap érvényes!!

Ha valaki elrontja a szavazólapot, lehet kérni a szavazólap kicserélését. A régit átadják, újat kap, jegyzQkönyvet vesznek fel. Csak 1x lehet cserélni.

A szavazás lezárása után: akik 19 órakor még a szavazóhelyiségben vannak, szavazhatnak.
Utána: a Szavazatszámláló Bizottságtól elveszik a tollat. A fel nem használt lapokat egybe kötik és lepecsételik.

Külön válogatják az érvényes  érvénytelen és az egyéni  listás szavazatokat.

(

Az egészrQl jegyzQkönyvet vesznek fel.

Beviszik az összes dokumentumot az Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz és a Területi Választási Bizottsághoz. Az Egyéni Választókerületi Választási Bizottság az összes dokumentum alapján megállapítja az egyéni választókerületben a választás eredményét.

Érvényes az elsQ választási forduló: ha a választók több mint fele leadta a szavazatát.
Eredményes: ha valamelyik jelölt megkapta az érvényes szavazatok több mint felét.

Ha érvénytelen vagy eredménytelen az elsQ választási forduló, második forduló kell.

Érvénytelenség esetén mindenki indul, aki az elsQben indult.

Eredménytelenség esetén csökken az indulók száma, csak az indul, aki az elsQ fordulóban legalább a 15%-ot megszerezte, ha ilyen nincs, akkor az elsQ 3.

Második forduló:

Érvényes: ha a választók több mint ¼-e szavazott.

Eredményes: aki a legtöbbet kapta, az lesz képviselQ.
Ha a 3 közül 2 visszalép: ha a megmaradt 1-nél az ¼ legalább részt vesz, Q lesz a képviselQ.

Ha ketten ugyanannyi szavazatot kaptak, idQközi választás kell.


Listás mandátumok elosztása

Megyei listák: elQször országos összesítést kell végezni. Ezt összeadni, megállapítani, hogy milyen pártok szavazata éri el a legalább 5%-ot. Ha nincs meg az 5%, olyan, mintha nem lennének ezen szavazatok, így nincs mandátum sem.

Ezután következik a mandátumok szétosztása megyénként a Hagenbach-Bishoff formula alapján. A Hagenbach-Bishoff formula lényege:

Tegyük fel, hogy maradt 4 párt:
A B C D
Meg kell határozni, hogy 1 mandátum hány szavazattal szerezhetQ meg.
(
A + B + C + D szavazatok száma
(((((((((((((( ( X
N + 1
N = a területi listán megszerezhetQ összes szavazatszám.
X = 1 mandátumra jutó szavazatszám.

Ezután kiszámítják a következQket: A B
( azután ( stb.
X X

Megkapják, hogy melyik párt hány mandátumot kapott.
Szétosztották a mandátumot.

Ha marad valamennyi betöltetlen mandátum:
2/3-os szabály következik. Megnézik, melyek azok a pártok, ahol az 1 mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok 2/3-a megvan, és az nyeri el.
Ha 2 ilyen párt van, akkor az nyeri el, aki a sorsolásnál alacsonyabb sorszámot kapott.
Ha így is marad, azok csúsznak fel az országos listára.



Országos lista

A töredékszavazatokat összesítik az országos listán.

Töredékszavazat:
a választás elsQ érvényes fordulójában leadott olyan szavazat, mellyel nem szerzetek mandátumot.
olyan szavazat, mely 1 mandátum megszerzéséhez nem bizonyult elégségesnek a területi listáról.

Ezt növeli az Egyéni Választókerületben pártjelöltként indulókra adott szavazatszám az 1. fordulóból, amellyel a jelölt egyik fordulóban sem szerzett mandátumot.

Ezután következik a D hondt (( dont) módszer.

X Y Z Q
600 000 400 000 200 000 100 000

Minden párt töredékszavazatok szerint megkapott szavazatszámát elosztják:

600 000 : 2 = 300 000
600 000 : 3 = 200 000
600 000 : 4 = 150 000
600 000 : 5 = 120 000
600 000 : 6 = 100 000
600 000 : 7 = 85 714

SzerezhetQ minimum 58 mandátum, maximum 152 mandátum.
A pártok között csökkenQ arányban kezdik leosztani. Ez a legnagyobb átlag módszere.


IdQközi választás

Csak egyéni országgyqlési választókerületben tartják. Akkor tartják, ha:
az egyéni választókerületben a 2. forduló érvénytelen (a rendes választások évében nem lehet tartani)
valamelyik képviselQnek megszqnik a megbízatása, ha egyéni választókerületben szerezte mandátumát.
(Delegálás: ha nem egyéni választókerületi listás képviselQ megbízatása szqnik meg.)

IdQpontját az Országos Választási Bizottság tqzi ki.



Választási bíráskodás, jogorvoslatok

Célja: a választás törvényességével kapcsolatos viták elbírálása.

1848-tól a képviselQház döntött
1874-tQl a képviselQház + a kúria döntött
1913-tól a képviselQház döntött
1925-tQl a közigazgatási bíróság döntött
1849-tQl erre feljogosított külön szervek döntött.

Ma 2 forma létezik a C. tv. szerint:
Panasz: a választási törvények megsértése miatt; élhet vele jelölt, párt, választópolgár.
Kifogás: a Választási Bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntései ellen lehet benyújtani, jelölt, párt, választópolgár nyújthatja be.

A Szavazatszámláló Bizottság döntéseivel szemben I. fokon az Egyéni Választókerületi Választási Bizottság vagy a Területi Választási Bizottság jár el, másodfokon a FQvárosi, Megyei Bíróság.

Az Egyéni Választókerületi Választási Bizottság döntéseivel szemben elsQ fokon a Területi Választási Bizottság, másodfokon a Megyei, FQvárosi Bíróság jár el.

Területi Választási Bizottság döntéseivel szemben elsQ fokon az OVB, másodfokon a LegfelsQbb Bíróság jár el.

OVB-nál csak elsQ fok van: LegfelsQbb Bíróság.

Sérelmezett tevékenység esetén: 3 napon belül kell benyújtani, és 3 napon belül bírálják el.

Döntés lehet:
elsQfokú döntést helybenhagyó,
elsQfokú döntést megváltoztató,
új eljárásra utasító.



10. Az országgyqlés feladatai, hatásköre, megalakulása és megbízatásának idQtartama


Az Alkotmány az Országgyqlés jogállását úgy határozza meg, hogy a Magyar Köztársaság legfelsQbb államhatalmi és népképviseleti szerve, amely a népszuverenitásból eredQ jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.


Az Országgyqlés két legfontosabb funkciója:

az Alkotmány alapján az állampolgárok képviseletében a törvényhozó hatalom gyakorlása,
a végrehajtó hatalom ellenQrzése.

Az Országgyqlés feladatainak ellátása során az Alkotmány által korlátozott. Csak az Alkotmányban meghatározott hatásköröket gyakorolhatja. Eszerint:
Megalkotja a Magyar Köztársaság alkotmányát, amelynek elfogadásához az országgyqlési képviselQk 2/3-os többsége szükséges. Ez magában foglalja az Alkotmány módosításának jogosultságát is.
Törvényeket alkot.
Meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét (1989 óta gazdasági terv elfogadására nem került sor).
Megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását.
Dönt a Kormány programjáról, ami összekötQdik a miniszterelnök megválasztásának aktusával.
Megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedQ fontosságú nemzetközi szerzQdéseket.
Dönt:
a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésrQl,
a hadiállapot, rendkívüli állapot bevezetésérQl és a Honvédelmi Tanács létrehozásáról,
szükséghelyzet esetén a szükségállapot kihirdetésérQl. A szükségállapot kihirdetésének alapjául szolgálnak az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények; az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges mértékben veszélyeztetQ, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erQszakos cselekmények; az elemi csapás; az ipari katasztrófa.
Ha az Országgyqlés e döntések meghozatalában akadályozott, a köztársasági elnök jogosult mindezekre.

Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács gyakorolja az Országgyqlés által ráruházott jogokat, továbbá a köztársasági elnök és a Kormány jogait, dönt:
a fegyveres erQk külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, valamint
rendkívüli intézkedések bevezetésérQl,
rendeletet alkothat, amelyben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti,
szükségállapot idején a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéséket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be.

Továbbá:
Dönt a fegyveres erQk külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról.
Dönt közhatalmi tisztségek betöltésérQl. E jogkörében megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyqlési biztosokat, a LegfelsQbb Bíróság elnökét, a legfQbb ügyészt, valamint az Állami SzámvevQszék elnökét és alelnökét.
Feloszlatja azt a helyi képviselQ-testületet, amelynek mqködése az Alkotmánnyal ellentétes.
Területszervezésekkel kapcsolatos hatáskörében dönt a megyék területérQl, nevérQl, székhelyérQl, megyei jogú várossá nyilvánításról és fQvárosi kerületek kialakításáról.
Közkegyelmet gyakorol.
Országos népszavazást rendelhet el, amelynek elrendelésére kötelezQen vagy mérlegelés alapján kerülhet sor.


Az Országgyqlés megalakulása és megbízatásának idQtartama

Az Országgyqlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze az országgyqlési választást követQ 30 napon belüli idQpontra. Az alakuló ülésen történik:
a képviselQi mandátumok igazolása,
az Országgyqlés belsQ szervezetének kialakítása.

Az alakuló ülést a köztársasági elnök nyitja meg, majd a megbízóleveleket mandátumvizsgálat céljából átadja az Országgyqlés korelnökének. A tisztségviselQk megválasztásáig az alakuló ülés vezetésével kapcsolatos feladatokat a korelnök és a korjegyzQk végzik.
A korelnök a korban legidQsebb képviselQ.
A korjegyzQi feladatokat a négy legfiatalabb képviselQ látja el.
Ezután az országgyqlési képviselQk választásáról az Országos Választási Bizottság elnöke, a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezésérQl és technikai lebonyolításáról a belügyminiszter beszámol az Országgyqlésnek.

A korelnök és korjegyzQk, mint mandátumvizsgáló biztosság a választási iratok alapján megvizsgálják a képviselQk megbízólevelének szabályszerqségét. A mandátumvizsgálat eredményérQl szóló jelentés beterjesztése után az Országgyqlés határoz a mandátumokról. Ezzel megteremtQdik a parlament közjogi legitimitása.

A mandátumigazolás után a képviselQk esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.
A képviselQcsoportok (frakciók) bejelentik megalakulásukat.

Ezt követi az Országgyqlés tisztségviselQinek (elnök, alelnökök, jegyzQk) titkos szavazással történQ megválasztása a korelnök javaslata alapján. Az alelnökök és a jegyzQk számát az Országgyqlés határozza meg. Jelenleg 3 alelnök és 8 jegyzQ mqködik.

A Házszabály rendelkezik a tisztségviselQk megbízatásának megszqnésérQl is. A tisztségviselQk megbízatása fQ szabály szerint a mandátum megszqnéséig tart. Megszqnik még:
a képviselQcsoportból való kilépéssel vagy kizárással,
független képviselQnek frakcióhoz való csatlakozásával,
képviselQcsoportjának megszqnésével,
felmentéssel,
tisztségrQl való lemondással.

A tisztségviselQk megválasztásával és a frakcióvezetQk nevének bejelentésével létrejön a Házbizottság.

Az alakuló ülésen létrehozzák az Országgyqlés állandó bizottságait is, melyek a parlamenti munkaszervezet meghatározó elemei.

KötelezQ létrehozni:
alkotmányossággal
költségvetéssel foglalkozó
külügyekkel állandó
honvédelemmel bizottságot.
mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel

Egyéb bizottságok is létrehozhatók.

Paritásos bizottság: valamennyi bizottságba mind a koalíciót alkotó, mind az ellenzéki pártok együttesen ugyanannyi képviselQt küldenek.

Az Országgyqlés megbízatása négy évig, az új Országgyqlés alakuló üléséig tart.

Az Országgyqlés megbízatása a megbízatási idQ lejárta elQtti idQpontban is megszqnhet, kétféle módon:
az Országgyqlés kimondhatja feloszlását,
az Országgyqlést a köztárssági elnök feloszlathatja. ( A köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyqlést, ha az Országgyqlés tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy a Kormány megbízatása megszqnt és a miniszterelnöknek jelölt személyt 40 napon belül nem választják meg.

A feloszlatás elQtt a köztársasági elnöknek ki kell kérnie a Házelnök, a miniszterelnök és a parlamenti pártfrakciók vezetQinek véleményét. A vélemények nem kötik döntése kialakításában a köztársasági elnököt.

Az Országgyqlés népszavazással nem kényszeríthetQ feloszlásának kimondására, sem a köztársasági elnök általi feloszlatásra.

Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyqlés nem mondhatja ki feloszlását és nem oszlatható fel.






11. Az országgyqlés belsQ szervezete, apparátusa. A képviselQk jogállása

Az Országgyqlés tisztségviselQi

elnök
alelnökök
jegyzQk.


Az Országgyqlés elnöke:
Megbízatása kiemelkedQ fontosságú közjogi tisztség, amelyet jeleznek az Alkotmányban meghatározott jogosítványai is. Alkotmányos szokás, hogy a legtöbb szavazatot szerzett parlamenti pártbók kerül az elnöki tisztségbe.

Feladatai:
képviseli az Országgyqlést más állami és egyéb szervekkel való kapcsolatban,
összehangolja a bizottságok tevékenységét,
átveszi az Országgyqléshez érkezett javaslatokat, indítványokat, kezdeményezéseket, beadványokat,
összehívja az Országgyqlés ülésszakait, üléseit, vezeti a tanácskozásokat, kihirdeti a szavazás eredményét,
az Országgyqlés hivatali tevékenységével kapcsolatban gyakorolja a Házszabályban meghatározott kinevezési jogköröket.


Az alelnökök:
Az Országgyqlés elnökét akadályoztatás esetén az általa meghatározott sorrendben az alelnökök helyettesítik.

Az ülések vezetését az elnök és az alelnökök egymást váltva végzik.

Az elnöki és az alelnöki tisztséggel összeférhetetlen bármely más keresQ foglalkozás vagy egyéb tevékenység, kivéve a szerzQi jogi oltalom alá esQ szellemi tevékenység.

A jegyzQk:

Legfontosabb feladata az elnök segítése az ülések vezetésében. Ezt a feladatot a soros jegyzQk végzik.
A jegyzQk
vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselQk névsorát,
jelzik a beszédidQ lejártát,
felolvassák az országgyqlési iratokat,
eskütételnél elQolvassák az eskü szövegét,
kézfelemeléssel történQ szavazásnál összeszámolják a szavazatokat,
névszerinti szavazásnál olvassák a képviselQk nevét és a név mellé bejegyzik a szavazatot,
titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként mqködnek,
hitelesítik az Országgyqlés ülésérQl készült szószerinti jegyzQkönyvet.

Az alelnöki és a jegyzQi tisztségekre történQ jelölésnél figyelembe veszik a parlamenti párterQviszonyokat.


A Házbizottság

A magyar parlamenti gyakorlatban a II. világháborút követQ rövid átmeneti idQszakot kivéve  amikor mqködött a Nemzetgyqlés Politikai Bizottsága  ismeretlen volt a Házbizottság. A Házbizottságot az 1990-es választásokat követQen hozták létre.

Elnöke: az Országgyqlés elnöke.
Tagjai: az alelnökök és a képviselQcsoportok vezetQi.
Állásfoglalásait általában egyhangúlag hozza.
Mqködési rendjét maga határozza meg.
A Házszabály széles körben javaslattételi, véleményezési, egyetértése, döntési és állásfoglalási hatáskört biztosít a Házbizottság számára.



Az Országgyqlés bizottságai

A bizottságoknak  a Házbizottságon túl  három típusát különböztetjük meg:
állandó bizottságok,
ideiglenes bizottságok,
eseti (ad hoc) bizottságok.

Az állandó bizottságok:
Az állandó bizottságok szakterületek, ágazatok szerint különülnek el. Ez a képviselQktQl specializálódott szakismereteket követel.

Az Országgyqlés bármikor létrehozhat, átalakíthat, megszüntethet bizottságot. LehetQség van albizottságok létrehozására. KötelezQ a bizottság hatáskörébe tartozó tv-ek végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kísérQ albizottság létrehozása.

Tagjai: csak országgyqlési képviselQk lehetnek. A bizottság elnöke szakértQt hívhat meg tárgyalásaikra.
A bizottság üléseit rendszeresen tartja. Az üléseket a bizottság elnöke hívja össze, azok a sajtó számára nyilvánosak. A bizottság tanácskozóképességéhez a tagok több mint egyharmadának, határozatképességéhez a bizottsági tagok több mint felének a jelenléte kell.

Az állandó bizottság jogállása:
kezdeményezQ,
javaslattevQ,
véleményezQ,
ügydöntQ,
a kormányzati munka ellenQrzésében közremqködQ szerv.

Az állandó bizottságot törvénykezdeményezési jog illeti meg.
Az Országgyqlés elnöke döntési javaslat, vagy bizottsági ajánlás készítésére két vagy több bizottságot is kijelölhet. A bizottság a törvényjavaslat általános vitájához benyújtott ajánlásban vizsgálja, hogy az indítvány tárgyalásra és határozathozatalra alkalmas-e, és milyen várható társadalmi és becsült gazdasági hatások várhatók.

A részletes vitához benyújtott ajánlásban vizsgálja, hogy az indítvány:
összhangban áll-e az Alkotmánnyal,
beilleszkedik-e a jogrendszerbe,
rendelkezései egymással nem ellentétesek-e,
megfelel-e a jogszabályszerkesztés követelményeinek.

E kérdéseket az Alkotmányügyi Bizottság akkor is vizsgálhatja, ha nem kijelölt bizottságként jár el.

A Költségvetési Bizottság ajánlást nyújthat be minden törvény- vagy határozat javaslathoz, amelynek a központi költségvetésre jelentQs kihatása van.

Az állandó bizottságok között sajátos szerepe van: a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságnak. Hatásköre csak vizsgálatra és javaslattételre terjed ki.
Az állandó bizottság a mqködési területét érintQ bármely kérdést megtárgyalhat és abban állást foglalhat. Állásfoglalását bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja.

Az állandó bizottságok folyamatosan segítik az Országgyqlést ellenQrzQ tevékenysége gyakorlásában.

Eseti bizottság:
Az Országgyqlés meghatározott ügynek meghatározott ideig történQ intézésére hozza létre. Tagjainak legfeljebb a fele nem országgyqlési képviselQ is lehet, akiket nem illet meg szavazati jog. Elnök és alelnök csak országgyqlési képviselQ lehet.

Vizsgáló bizottság:
Az Országgyqlés meghatározott ügy vizsgálatára hozza létre, a képviselQk legalább 1/5-ének indítványára. Tagja csak országgyqlési képviselQ lehet. Kormány, kormányzati szerv és minisztérium tevékenységét vizsgáló bizottság elnöke csak ellenzéki képviselQ lehet.


A parlamenti képviselQcsoportok (frakciók)

Ugyanazon párthoz tartozó képviselQk tevékenységük összehangolására hoznak létre képviselQcsoportot.
A képviselQ csak egy képviselQcsoportnak lehet tagja. Nem köteles azonban egyetlen képviselQ sem arra, hogy tagja legyen képviselQcsoportnak.
A frakciótagság kilépéssel vagy kizárással szqnik meg, az így függetlenné vált képviselQ azonban 6 hónapig nem csatlakozhat más frakcióhoz.
A képviselQcsoport akkor szqnik meg, ha ezt határozatban kimondja. Ezt köteles a frakcióvezetQ az Országgyqlés elnökének haladéktalanul bejelenteni.

A képviselQcsoportok kiemelkedQ közjogi helyzetét alátámasztó garanciális szabályok:
A frakcióvezetQk tagjai a Házbizottságnak.
Ajánlást tesznek a bizottságok elnökeire, alelnökeire és tagjaira.
Megilleti Qket a napirend elQtti felszólalás joga.

A képviselQcsoportok mqködése költségeirQl az Országgyqlés költségvetésén belül elkülönítve gondoskodnak.

Az Országgyqlés hivatali szervezete

Az Országgyqlés Hivatala:
elQkészíti az ülésszakokat, üléseket, bizottsági üléseket,
gazdasági, mqszaki és általános ügyeket intéz,
ellátja az Országgyqlés elnöke és alelnökei titkársági feladatait,
az Országgyqlés nemzetközi kapcsolataival összefüggQ hivatali tevékenységet lát el,
végzi az Országgyqléssel kapcsolatos sajtótevékenységet,
gondoskodik a könyvtári dokumentumok bibliográfiai feldolgozásáról, információs és könyvtári szolgáltatásokat biztosít.


A képviselQk jogállása

1. Mandátumtípusok a parlamenti képviseletben:
Két képviseleti típust különböztethetünk meg:
kötött mandátum
szabad mandátum.

A kötött (= imperatív) mandátum azt jelenti, hogy a megválasztott küldötteket kötik a választók utasításai. A mindenben kötött prohibitív imperatív mandátum mellett megjelent a limitatív imperatív mandátum elmélete is, amely szerint a képviselQk a választóktól kapott általános politikai irányelvek által megszabott keretek között szabadon mozoghatnak.

A szabad mandátum (a korábbi elnevezés szerint: abszorptív mandátum) szerint a képviselQ az egész nemzetet képviseli, nem köti sem a választói utasítás, sem a képviselQjelöltként tett ígéret, saját belátása szerint dönt és szavaz. A választókerület nem vonhatja felelQsségre.

A képviselQ mandátuma jogilag a választás tényével keletkezik.
A képviselQ megbízatása megszqnik:
az Országgyqlés mqködésének befejezésével,
a képviselQ halálával,
az összeférhetetlenség kimondásával, amelyre akkor kerül sor, ha a képviselQ a megbízatásával összeférhetetlen helyzetet (összeférhetetlenségi okot) önkéntesen nem szünteti meg. Az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyqlés bármely képviselQ indítványára a jelen lévQ képviselQk 2/3-os többségével dönt.
lemondással, amelynek érvényességéhez nem kell az Országgyqlés elfogadó nyilatkozata.

2. A mentelmi jog. A képviselQk munkájának támogatása

A mentelmi jog történelmi elQzményei a középkorra nyúlnak vissza. Az uralkodók egyes személyeknek salvus conductus-t (= királyi menlevelet) adtak, amely jogot adott az ország területén való szabad mozgásra és véleménynyilvánításra. Ezek nem mindig biztosítottak sérthetetlenséget.

A polgári parlamentekben a mentelmi jog kialakulásának oka a hatalmi ágak elválasztásában keresendQ. A törvényhozó hatalomnak a függetlenségét kívánja biztosítani a végrehajtó hatalommal szemben.

1867 után jogban is élQ a mentelmi jog.
A mentelmi joga a hatályos szabályozás (1990. évi LV. tv.) szerint kettQs tartalmú:
felelQtlenséget (immunitás),
sérthetetlenséget (inviolabilitás) jelent.

FelelQtlenség: a képviselQ és a volt képviselQ bíróság vagy más hatóság elQtt nem vonható felelQsségre leadott szavazata és képviselQi minQségében tett nyilatkozata miatt. A mentesség nem terjed ki:
államtitoksértésre,
rágalmazásra,
becsületsértésre,
képviselQk polgári jogi felelQsségére.

Sérthetetlenség: a képviselQt csak tettenérés esetén lehet Qrizetbe venni és ellene csak az Országgyqlés elQzetes hozzájárulásával lehet büntetQ- vagy szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, illetve büntetQeljárás-jogi kényszerintézkedéseket alkalmazni.

Az országgyqlési képviselQ a mentelmi jogáról nem mondhat le, mentelmi joga megsértését köteles haladéktalanul bejelenteni az Országgyqlés elnökének.

A képviselQ tiszteletdíjra jogosult, amely alapdíjból és pótdíjból áll. Pótdíjban az országgyqlési képviselQ legfeljebb két országgyqlési bizottság tagjaként részesülhet.
Az országgyqlési képviselQk havonta jogosultak költségtérítési általányra, szállásköltségre, irodai ellátásra, gépírói és hivatali személyzetre, ingyenes postai és távközlési szolgáltatásra stb.

3. A képviselQi összeférhetetlenség

Az összeférhetetlenségre vonatkozó jogi normák biztosítják a parlament és képviselQ függetlenségét, a nem kívánatos befolyásoktól való mentességét.
Az összeférhetetlenség hatályos törvényi szabályozása: az Alkotmány 20. § (5) bekezdésén, valamint az 1990. évi LV. tv. módosításáról szóló 1997. évi V. tv. rendelkezésein alapul.


Fajtái:
Hivatali  politikai összeférhetetlenség. A hatalmi ágak elválasztásának elvébQl kiindulva kizárt, hogy más hatalmi ághoz tartozók legyenek.
Érdekeltségi összeférhetetlenség. Ez jelenti egyrészt a média vezetQi tisztségeinek összeférhetetlenségét a képviselQi mandátummal, másrészt a gazdasági összeférhetetlenség különbözQ formáit.
Közbenjárói  érdekkijárói összeférhetetlenség. Az országgyqlési képviselQ nem járhat el az állam (annak szerve), illetve a teljes vagy többségi állami tulajdonban álló szervezet jogi képviselQjeként.
Méltatlansági összeférhetetlenség. Részben büntetQjoggal összefüggQ alakzatai léteznek, de ezokból kell megszüntetni annak a képviselQnek a mandátumát is, aki az állammal szembeni köztartozását nem rendezi.

A képviselQt az összeférhetetlenséggel összefüggésben bejelentési kötelezettség terheli.

Köteles a képviselQ a mandátum megszerzését, majd annak megszqnését követQ 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni.

















12. Az országgyqlés ülésszakai, ülései, tanácskozási rendje

Az Országgyqlés mqködésének szabályait az Alkotmány és a Házszabály állapítja meg.

Ülésszakok, ülések

Az Országgyqlés ülésszakait és üléseit az Országgyqlés elnöke hívja össze. Az Országgyqlés évenként két rendes ülésszakot tart, február 1-jétQl június 15-ig és szeptember 1-jétQl december 15-ig.

Rendkívüli ülésszak vagy ülés összehívása:
a köztársasági elnök,
a Kormány vagy
a képviselQk 1/5-ének írásbeli kérelmére történik.

Az elnök köteles összehívni a rendkívüli ülésszakot a javasolt idQpontra, de legkésQbb azt követQ nyolc napon belülre.

Az összehívásra vonatkozó írásbeli kérelemnek tartalmaznia kell az összehívás indokát és a napirendet. Egyidejqleg a napirendre javasolt önálló indítványt is be kell nyújtani.

ülésszak
(
ülés
(
ülésnap.

Az ülésnapok várható számát az ülés összehívásakor jelezni kell.

A jogállamiságból fakadó alkotmányos követelmény az Országgyqlés mqködésének folyamatossága.

A köztársasági elnök az Országgyqlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal  legfeljebb 30 napra  elnapolhatja, azonban az Országgyqlés elnöke az elnapolt

Országgyqlést a képviselQk 1/5-ének kérelmére nyolc napon belüli idQpontra köteles összehívni.

A határozathozataloknál minden alkalommal vizsgálni kell a határozatképességet.

Az Országgyqlés határozatképes, ha:
a képviselQk több mint fele jelen van,
az Alkotmány vagy más tv. által meghatározott esetekben ettQl eltérQ számú képviselQ jelen van.

Az Országgyqlés a határozatait általában a következQ szavazatarányokkal hozza meg:

a határozatképes Országgyqlés jelenlévQ tagjai
több mint a felének,
kétharmadának,
négyötödének szavazatával,
az összes képviselQ több mint felének a szavazatával,
az összes képviselQ
kétharmadának, illetve
négyötödének szavazatával.

A szavazásokon a képviselQ köteles jelen lenni vagy távolmaradását elQzetesen kimenteni.

Az Országgyqlés ülésén a képviselQkön kívül részt vehet és felszólalhat:
a köztársasági elnök,
a Kormány tagja,
az Alkotmánybíróság elnöke,
a LegfelsQbb Bíróság elnöke,
a legfQbb ügyész,
az országgyqlési biztos,
az ÁSZ (( Állami SzámvevQszék) elnöke.

A felsoroltak a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke és a LegfelsQbb Bíróság elnöke kivételével, kötelezhetQk a részvételre.

Az Országgyqlés ülésén a tanácskozás magyar nyelven folyik. A nem magyar anyanyelvq képviselQ anyanyelvén is felszólalhat (e szándékát az ülésnapot egy nappal megelQzQen kell jelezze). A tolmácsról az Országgyqlés Hivatala gondoskodik.


Az Országgyqlés ülései nyilvánosak.

( ( (

média folyamatos az Országgyqlés ülésérQl a karzaton lévQ
részvétele készült jegyzQkönyvet az férQhelyek erejéig
Országgyqlés könyvtárában más is részt vehet.
helyezik el mindenki
számára hozzáfér-
hetQen.

A köztársasági elnök, a Kormány, illetve bármely képviselQ kérelmére az Országgyqlés zárt ülés tartását határozhatja el, ahol a képviselQkön kívül csak a fQtitkár, az Országgyqlés hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a jegyzQkönyvvezetQk lehetnek jelen.


2. Az Országgyqlés tanácskozási rendje

Az ülés kezdetén az elnök ismerteti a benyújtott önálló indítványokat és sürgQsségi javaslatokat, majd a Házbizottság ajánlása alapján javaslatot tesz az ülés napirendjére, amelyben fel kell tüntetni a szavazások várható idQpontját. A napirendi javaslat módosítását a Kormány vagy legalább 15 képviselQ javasolhatja.

Felszólalások:
Napirendhez kapcsolódó felszólalás: erre a soros jegyzQknél kell jelentkezni, vita közben további felszólalásra az elnök ad engedélyt. A felszólalások sorrendjét az elnök határozza meg úgy, hogy lehetQleg az ellenzéki és a kormánypárti képviselQk felváltva kapjanak szót.
Napirenden kívüli felszólalások:
A napirendi pontos tárgyalása elQtt az ülés elsQ napján a képviselQcsoport nevében a frakcióvezetQ felszólalhat (5 perc) a napirenden nem szereplQ, országos jelentQségq, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben.
A köztársasági elnök, a miniszterelnök (idQkeretet a Házszabály határozza meg) és a Kormány tagjai (legfeljebb 5 perces felszólalás) rendkívüli ügyben napirenden kívül felszólalhatnak.
Az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után rendkívüli ügyben bármely képviselQ felszólalhat.
A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintQen bármelyik képviselQ, bármikor ügyrendi javaslatot tehet.



A tanácskozások idQkerete
A Házbizottság javaslatára az Országgyqlés bármely napirendi pont idQkeretben történQ tárgyalását határozhatja el. A határozatban külön idQkeretet kell megállapítani az általános, a részletes és a záróvitára.

A kormánypárti és az ellenzéki képviselQknek együttesen azonos idQ áll rendelkezésére.

Az elnök ülésvezetéssel kapcsolatos jogai
A tárgyra térésre való figyelmeztetés,
a képviselQ rendreutasítása.

Ha az elnök valakit harmadszor szólít fel a tárgyra térésre vagy másodszor utasít rendre, attól megvonja a szót.
A tanácskozás folytatását lehetetlenné tevQ rendzavarás esetén az elnök az ülést határozott idQre félbeszakíthatja.
Az elnök a Kormány vagy bármelyik frakcióvezetQ kérésére a napirendi pont tárgyalása közben, vagy a határozathozatal során, egy-egy alkalommal legfeljebb két órai idQtartamú szünetet rendelhet el.

Határozathozatal
általános szabály szerint nyílt szavazással,
névszerinti szavazással (( a nyílt szavazás sajátos formája),
titkos szavazással (( szavazni csak igen -nel, nem -mel vagy tartózkodom -mal lehet).

Az Országgyqlés ülésén elhangzottakról szószerinti jegyzQkönyv készül, amelyet a soros jegyzQk hitelesítenek.

Az ülés berekesztése elQtt az elnök a Házbizottság javaslata vagy az Országgyqlés határozata alapján összehívja a következQ ülést.

3. Az indítványok

önálló indítványok: törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozattervezet, jelentés, interpelláció és kérdés.
nem önálló indítványok: sürgQsségi javaslat, kivételességi javaslat, módosító javaslat és bizottsági ajánlás.

4. A törvényjavaslat

A törvényjavaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyqlési bizottság vagy képviselQ nyújthat be az Országgyqlés elnökénél.

A képviselQ által benyújtott törvényjavaslatot csak akkor lehet a tárgysorozatba felvenni, ha azt a kijelölt bizottság támogatta.

Az elQterjesztQ kérheti a törvényjavaslat sürgQs, ill. kivételes eljárásban történQ tárgyalását. Ha az Országgyqlés a sürgQsséget elrendelte, a törvényjavaslatot legkorábban az elrendelést követQ legközelebbi ülésen lehet, legkésQbb pedig az elrendeléstQl számított 30 napon belül kell napirendre tqzni.

A kivételes eljárásban történQ tárgyalás azt jelenti, hogy a törvényjavaslat vitája a kijelölt bizottságban történik, a döntéshozatalra az Országgyqlés ülésén kerül sor.

A jelentQs törvényjavaslatot az Országgyqlés két fordulóban tárgyalhatja: elQbb a tervezett tv. elveit, majd a törvényjavaslat szövegét.

A törvényjavaslat tárgyalása az általános vitával kezdQdik.
A törvényjavaslathoz módosító javaslatot az általános vita lezárásáig, kapcsolódó módosító javaslatot a részletes vita lezárásáig lehet benyújtani.

Az elQterjesztQ a törvényjavaslatot a zárószavazás megkezdéséig visszavonhatja, vagy átdolgozásra visszakérheti.

Az általános vita lezárása után dönt az Országgyqlés a részletes vitára bocsátásról. Részletes vita: a törvényjavaslat módosítással érintett rendelkezéseinek és a bizottság ajánlásának megvitatása.
A részletes vita lezárása után az Országgyqlés a módosító javaslatokról szavaz.

Az Országgyqlés által elfogadott törvényt az Országgyqlés elnöke 15 napon belül aláírja és haladéktalanul megküldi  kihirdetés céljából  a köztársasági elnöknek.


5. Az Országgyqlés ellenQrzQ tevékenysége

Az Országgyqlés ellenQrzQ tevékenysége elsQsorban a végrehajtó hatalom tevékenységének ellenQrzését jelenti.

A kormányprogram és a politikai vitanap az ellenQrzés szolgálatában áll.

Az Országgyqlés az ellenQrzQ tevékenységet gyakorolhatja:
közvetlenül,
az ÁSZ útján,
az állampolgári jogok országgyqlési biztosai (( ombudsmanok) útján.





Az ellenQrzés eszközei:
Jelentés: valamely megtett intézkedésrQl, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységérQl tájékoztatja az Országgyqlést. Jelentéstételre kötelezettek: Kormány, országgyqlési bizottság, ÁSZ elnöke, ombudsman, legfQbb ügyész, miniszterek, MNB elnöke, és mindazok, akiket erre tv. kötelez.
Interpelláció és kérdés.
Interpelláció: a parlamenti ellenQrzés egyik legmarkánsabb eszköze. Az interpellációra adott válaszra viszontválaszt lehet adni, melyben a képviselQ nyilatkozik arról is, hogy elfogadja-e az interpellációra adott választ.
Kérdés: az ellenQrzés kevésbé hatékony eszköze, képviselQ nyújthatja be. Kérdés esetén nincs lehetQség viszontválaszra.





13. Állami SzámvevQszék. Az állampolgári jogok országgyqlési biztosai


Az Állami SzámvevQszék (( ÁSZ)

Igény jelentkezett, hogy legyen egy ellenQrzQ szerv, ami a költségvetési pénzek felhasználását ellenQrzi.

Magyarország: 1870. évi XVIII: tv cikk hozta létre az ÁSZ-t.
1949-ben tvr-tel megszüntették. Olyan anomália keletkezett, hogy a költségvetés ellenQrzésére a KNEB-et (Központi Népi EllenQrzQ Bizottság) hozták létre, mely a kormány alá tartozott.

Rendszerváltás: újra létrehozták az ÁSZ-t.
1989. évi XXXVIII. tv.  az ÁSZ részletes szabályait tartalmazza.
A
z ÁSZ az Országgyqlés pénzügyi, gazdasági ellenQrzQ szerve. Az Országgyqlésnek és a törvényeknek alárendelten mqködik.

EllenQrzést végez mindenütt, ahol Állami Költségvetési pénzt használnak.
EllenQrzi a költségvetéssel kapcsolatos ügyeket. Ezen belül:
az Államháztartás gazdálkodását,
az Állami költségvetés magalapozottságát,
átcsoportosítás csak országgyqlési felhatalmazással,
a Költségvetés végrehajtásával kapcsolatos zárszámadást.
EllenQrzi az állami vagyon megérzését és gyarapítását. Ezen belül:
az állami vagyon kezelését ellenQrzi,
véleményezi az Országgyqlés elé kerülQ kormányprogramok indokoltságát, célszerqségét,
ellenQrzi az MNB bankjegy- + érmekibocsátását,
ellenQrzi az MNB Államháztartással való hitelkapcsolatait,
ellenQrzi a TB alapok kezelését, felhasználását.
EllenQrzi az APEH, VPOP, Önkormányzati adóhatóság, Pénzintézeti Központ, Illetékhivatal tevékenységét.
EllenQrzi a pártok gazdálkodó tevékenységét.

Elnöke ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételre vonatkozó szerzQdéseit.

Az ÁSZ szervezete:
elnök
alelnök
számvevQk
vezetQk
kisegítQ alkalmazottak.

Az elnököt és az alelnököt 12 évre, újraválaszthatóan az Országgyqlés választja.
Összeférhetetlenségi szabályok és együttalkalmazási tilalmak vonatkoznak rájuk. Tisztségükre jelölQbizottság tesz javaslatot, amelyet a KépviselQ Bizottság véleményez.

Összeférhetetlenségi szabályok:
Az elnöknek, a vezetQknek, a számvevQknek nem lehet tisztsége olyan szervnél, amely költségvetési támogatást kap.
nem lehet képviselQ, nem lehet érdekképviseleti szervnek tisztségviselQje,
a megelQzQ 4 évben nem lehet kormánytag vagy párt vezetQ tisztségviselQje,
sem egymással, sem a kormánytagokkal közeli hozzátartozói kapcsolatban nem állhat (Ptk rendelkezése).
Az elnöknek és a helyettesnek mentelmi joga van.

Az elnök és a helyettes megbízásának megszqnése:
letelik az idQ,
70. életév betöltése,
lemondással (( az Országgyqlés fogadja el),
összeférhetetlenség megállapításával, ha nem szünteti meg az összeférhetetlenséget. Az Országgyqlés mondja ki,
halállal,
felmentéssel (( ha neki fel nem róható okból nem tud eleget tenni a feladatának),
kizárással (( felróható okból vagy jogerQs ítélettel megállapított bqncselekményt követett el vagy méltatlanságból).

EllenQrzQ tevékenység:
célszerqségi
eredményességi
törvényességi okból.

Lehet:
évente,
rendszeresen,
esetenként.

Elnök: éves ellenQrzésrQl köteles az Országgyqlésnek írásban beszámolni, ezrt nyilvánosságra hozzák.


Az állampolgári jogok országgyqlési biztosa (= ombudsman)

Jogvédelmi szervek:
állampolgári jogok országgyqlési biztosa
ügyészség
bíróság
Alkotmánybíróság.

Az állampolgári jogok országgyqlési biztosa és az Alkotmánybíróság új, a rendszerváltozás után az 1989. évi XXXI. alkotmánymódosító törvénnyel jött létre.

Feladatuk: az alkotmányos alapjogok érvényesülésének biztosítása. Erre jogi garancia a hatalommegosztás elve.

Az ombudsman vizsgálja:
a végrehajtó hatalmat,
a közszolgáltató szerveket,
a bíróságokat,
a közigazgatási eljárás megfelelQségét a jogoknak,
hanyagság, mulasztás,
mérlegelési jogköre van.

Az ombudsman vizsgálódását kezdeményezhetik:
állampolgárok,
gyenge jogkörq szervek.

Az országgyqlési biztosokról szóló 1993. évi LIX. tv. tipikus esete annak, hogy a törvény hatályos, de nem lehet alkalmazni, mert nem volt kire: 1994. január 1-jétQl lépett hatályba, de csak 1995-tQl voltak ombudsmanok.

1994-tQl 4 ombudsman létezik:
általános,
általános helyettese,
adatvédelmi biztos,
kisebbségi és etnikai jogok biztosa.

(Az oktatási ombudsman nem ombudsman, hanem az oktatási minisztérium szervezeti egységéhez tartozó miniszteri biztos.)


Állampolgári jogok országgyqlési biztosa:

Már az Ókorban megjelentek elQdei. Az állam kialakulásával az uralkodó kötelezettséget rótt az alattvalóira, de felmerült az az igény, hogy az uralkodói utasítást számonkérQ szervek ne lépjék túl hatalmukat.

I.e. 2155.  PiramisépítQ munkások már nyújtottak be panaszt a vizsgálóbiztoshoz.
Köztársasági Róma: 2 cenzor vizsgálta az igazgatási szervek elleni panaszokat.
Az ókori Kínában is van jogelQd.

Középkor: az egyházakhoz + a királyi udvarokhoz csatlakoztak a panaszokat vizsgáló biztosok.

Polgári állam: A panaszvizsgáló biztosok intézményét a Parlamenthez tették át.
Az ombudsman kifejezés a középkori germán törzsektQl ered. Feladata volt a bqncselekményt elkövetQtQl behajtani a sérelmezett fél javára a kártérítést.

Maga az intézmény elQzménye:
1713.  Svédország ( A király a törökországi emigrációból hozta létre ezt az intézményt, amíg Q vissza nem jött. A közigazgatás elleni panaszokat vizsgálta.
1730-as évek: a svéd Parlament beszámolásra kötelezte.
1809.  Svédország ( Mai ombudsmannak megfelelQ intézmény létrehozása. Az Országgyqlés választotta, feladata a közigazgatási panaszok elbírálása volt.
1915  1968.  Katonai ombudsman is volt Svédországban.
Csak a parlamentnek felelQs jogvégzett, kiemelkedQen becsületes ember lehet. Nincs közvetlen döntési joga. Kivizsgál, kivizsgáltat, ezzel szerveket késztet intézkedésre.
A nyilvánosságot hívja segítségül.

Finnország: 1919-ben jött létre, de itt katonai ombudsmani intézmény volt.
Az 1950-es évektQl kezd kialakulni Norvégiában, Dániában, az NSZK-ban, Angliában, Franciaországban [( itt közvetítQ (= mediátor) a neve].
Majd: az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága felhívja az államokat ennek létrehozására.
A Maastrichti szerzQdés hatályba lépése után jön létre az EU ombudsmana. Az Európai Parlament választja. Vizsgálja az EU szerveit, kivéve az Európai Bíróság mint elsQfokú bíróság intézkedéseit.

Van:
önkormányzati ombudsman,
üzleti,
versenyszféra ombudsman,
egyes minisztériumokban is van (( nem azonos az állampolgári jogok országgyqlési biztosa intézményével).

USA: nincs szövetségi ombudsman.

Funkciói:
Pótlólagos garancia a végrehajtó hatalom parlamenti ellenQrzésére.
Pótlólagos garancia az állampolgári alapjogok biztosítására.

JellemzQje:
Általában a Parlament hozza létre és menti fel.
Külön jogok ombudsmanja (pl.: adatvédelmi) is van.
Vannak országok, ahol az államfQ mellett hozzák létre (( fejlQdQ országok)
Hivatal segíti tevékenységében.
ElsQdleges feladata a közigazgatás ellenQrzése, de a közszolgáltatást ellátó szerveket is vizsgálja.
A törvényesség megvalósulását vizsgálja, de vizsgálja azt is, hogy a közfeladatot ellátó szervek mulasztást nem követtek-e el, valamint, hogy milyen módon bánnak az ügyféllel, milyen döntést hoztak mérlegelési jogkörben.

EllenQrzQ jogkörét csak a rendes jogorvoslat után gyakorolhatja.

Vizsgálatot kezdeményezhet:
általában bárki,
van, ahol szqrQket építenek be, pl.: csak az Országgyqlés szervei,
hivatalból történQ eljárás.

Gyenge jogvédelmi szerv, mert nincs intézkedési jogosítványa, csak:
javaslatot tehet,
vizsgálhat,
jogorvoslatot lehet,
intézkedést kezdeményezhet. De: maga nem intézkedhet!

Magyarország: az 1989. évi XXXI. átfogó Alkotmánymódosító törvény létesített.
Az 1990. évi LX. tv. változtatott: létrehozták a nemzeti és etnikai kisebbségi ombudsman intézményét.
1992. évi LXIII. tv.: az adatvédelmi biztos intézményérQl rendelkezik. Az Alkotmányban még ma sem szerepel.
1993. évi LIX. tv.: az állampolgári jogok országgyqlési biztosa hatáskörérQl, eljárásáról, jogállásáról rendelkezik.
1993. évi LXXVII. tv.: a nemzeti és etnikai kisebbség jogairól rendelkezik. EttQl kezdve ez nem kollektív, hanem egyéni ombudsman.
1995: elQször ekkor választottak ombudsmant Magyarországon.

Az Alkotmány szerint: az ombudsman feladata az alkotmányos jogokkal kapcsolatosan tudomására jutott visszásságok kivizsgálása vagy kivizsgáltatása és orvoslásuk érdekében intézkedés kezdeményezése.

Kezdeményezheti:
Bárki, ha szerint valamely hatóság vagy közszolgálati szerv eljárása során hozott határozat vagy az intézkedés elmaradása miatt alkotmányos jogaival kapcsolatban sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye fennáll, ha már közigazgatási jogorvoslati jogait kimerítette (( ide nem értve a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát), vagy a jogorvoslat lehetQsége nem áll fenn.
Bárki:
természetes személy,
jogi személy,
jogi személyiséggel nem rendelkezQ szervezet.

A beadvány illetékmentes.
Ha a panaszbenyújtó kéri, a nevét nem hozzák nyilvánosságra.

A vizsgálat törvényi korlátai:
jogerQs határozat meghozatalából számított 1 éven belül,
az 1989. okt. 23-a után keletkezett ügyekre nézve lehet kérni.

Mely szervek eljárásával kapcsolatosan lehet kérni?
közigazgatási feladatot ellátó szerv,
közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szervek,
fegyveres erQk és rendvédelmi szervek,
nemzetbiztonsági szolgálatok,
nyomozóhatóságok (+ ügyészségi nyomozószervek),
helyi és kisebbségi önkormányzatok,
kötelezQ tagság alapján mqködQ köztestület (pl.: kamarák),
közjegyzQ,
bírósági végrehajtó.

Nem terjedhet ki:
Országgyqlésre,
bíróságra,
Alkotmánybíróságra,
ÁSZ-ra,
Ügyészségre, kivéve az ügyészségi nyomozószervek.

Az ombudsman jogosítványai:
JogerQsen befejezett ügyre vonatkozóan bármely hatóságot ellenQrizhet. Ennek keretében:
helyiségbe beléphet,
felvilágosítást kérhet,
iratokba betekinthet (államtitkot és szolgálati titkot tartalmazó iratokba is),
ügyintézQt vagy érintett szerv bármely munkatársát meghallgathatja,
bármely szervtQl írásbeli nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt kérhet.

Ha visszásságot észlel, ajánlatot tehet az érintett szerv felügyeleti szervének a megszüntetésre, vagy az érintett szervet keresi meg ezért.
A bejelentéseket köteles vizsgálni, kivéve, ha alaptalan volt, vagy ugyanabban az ügyben tettek bejelentést új bizonyíték nélkül.
Nem kell vizsgálni a kisebb súlyúakat, errQl csak tájékoztat.

Az alkotmánybíróságnál utólagos normakontrollra, jogszabályok vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközei nemzetközi szerzQdésbe ütközésének elbírálására indítványt tehet, az Alkotmánybírósági panasz elbírálására az Alkotmány rendelkezésének értelmezését kezdeményezheti.

Óvás benyújtását kezdeményezheti.
Szabálysértési és fegyelmi eljárást kezdeményezhet.
Bqncselekmény gyanúja esetén köteles kezdeményezni.
Jogszabály kiadását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti.
Évente jelentést készít az Országgyqlés számára, és ezt nyilvánosságra kell hozni.
Ha a visszásság kihívóan súlyos, vagy sok embert érint, kérheti az ügy napirendre tqzését az Országgyqlésnél.

Létrejön:
Az Országgyqlés kizárólag neki felelQs megbízottjaként országgyqlési biztost és annak helyettesét választja. Egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat.
Az országgyqlési biztost a köztársasági elnök javaslatára 6 évre, 2/3-os többséggel választja az Országgyqlés, 1x újraválasztható.
ElQtte véleményezi az Alkotmányügyi Bizottság, Kisebbségi Bizottság.

Feltétel:
büntetlen elQélet,
magyar állampolgárság,
jogi egyetem,
kiemelkedQ elméleti tudás vagy legalább 10 év joggyakorlat alkotmányos jogokkal kapcsolatban.

Kizáró felsorolás:
A választást megelQzQ 4 évvel
országgyqlési vagy helyi képviselQ, köztársasági elnök, alkotmánybíró vagy ügyész,
a kormány tagja,
államtitkár,
helyettes államtitkár,
jegyzQ, fQjegyzQ,
fegyveres erQk, rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja,
párt tagja volt.

Jogállása:
függetlennek minQsül, mqködését az alkotmánynak és a jogszabályoknak rendeli alá,
Összeférhetetlenség (ha fennáll, 10 napon belül meg kell szüntetni),
Mentelmi jog:
FelelQsségmentesség: az ombudsman, a biztos és a volt biztos bíróság és más hatóság elQtt nem vonható felelQsségre hivatala gyakorlása közben elmondott tény vagy véleménye miatt.
Sérthetetlenség: az ombudsman tettenérés esetét kivéve kizárólag az országgyqlés elQzetes döntése alapján lehet letartóztatni. Hivatali megbízatása végéig illeti meg.


Összeférhetetlenségi szabályok:
Összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi vagy politikai tisztséggel. Nem kizárt, hogy valamely párt tagja legyen, de nem folytathat politikai tevékenységet, politikai nyilatkozatot sem tehet. Más keresQ foglalkozást nem folytathat. Kivéve: tudományos, mqvészeti, oktatási, szerzQi jogvédelem alá esQ tevékenységet.
Nem lehet gazdasági társaság vezetQ tisztségviselQje, felügyelQ bizottságának tagja vagy személyes közremqködésre kötelezett tagja.
Ha fennáll összeférhetetlenségi ok és azt 10 napon belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenséget az Országgyqlés mondja ki, megbízatása megszqnik.

Mentelmi jog:
felelQtlenség,
sérthetetlenség,
tettenérést kivéve büntetQeljárási kényszerintézkedés.

Megbízása megszqnik:
megbízási idQ leteltével,
halálával,
lemondással ( az Országgyqlési elnökéhez nyújtja be, aki köteles elfogadni.
összeférhetetlenség megállapításával,
felmentéssel, ha neki fel nem róható okból 90 napon túl nem tudja feladatát ellátni (2/3-os többség),
megfosztással ( neki felróható okból,
jogerQs bírói ítélettel megállapított bqncselekményt követett el,
egyéb módon válik méltatlanná.

Korlátai:
IdQbeli: 1989. október 23-át megelQzQ idQben nem járhat el.
Szervi: országgyqlést, bíróságot, köztársasági elnököt, kormányt, Alkotmánybíróságot, Állami SzámvevQszéket nem vizsgálhatja.

Az ombudsman csak akkor járhat el, ha a kezdeményezQ a rendelkezésre álló összes jogorvoslati elemet kimerítette.

Nem járhat el, ha az ügyben már jogerQs határozat született, és azóta egy év már eltelt.

Az ombudsman eljárásának lényegét tekintve puha intézkedési jogkörrel rendelkezik.
Amennyiben alkotmányos visszásságot tapasztal, magát a visszásságot nem orvosolhatja, de az orvoslás elQsegítésére intézkedéseket kezdeményezhet.

kezdeményezési jogkör,
intézkedést javasolhat,
ajánlással fordulhat,
az országgyqlés ülésének rendkívüli összehívására javaslatot tehet.

Az adatvédelmi biztosnak vannak egyedül erQsebb jogosítványai: saját területén alkotmányos visszásság esetén megsemmisíteni, zárolni, stb. jogosult, ezek már érdemi intézkedések.




















14. Az államfQ. A köztársasági elnöki tisztség Magyarországon


1) Az államfQ az állami szervek rendszerében:
Az államfQ a történelem során meghatározó szerepet játszott a közhatalom gyakorlásában.

Hqbéri állam: abszolút uralkodó korlátlan vagy alig korlátozott hatalma.
Polgári államok: enyhébb formák.
Montesquieu-i hatalom-elválasztás elmélete alapján az államfQ a végrehajtó hatalom gyakorlója lett, majd Benjamin Constant szerint önálló hatalmi ággá vált.

Az államfQi hatalom gyakorlásának meghatározó formája az egyszemélyi államfQi intézmény.

Az államfQ lehet
uralkodó, aki hatalmát az elsQszülöttség jogán nyeri el és életre szólóan gyakorolja, vagy
határozott idQtartamra a nép, a parlament, esetleg más választó testület által választott köztársasági elnök.
Az államfQ alkotmányos helyzete, jogállása a kormányforma függvénye.
Prezidenciális köztársaságokban: a végrehajtó hatalom gyakorlója az államfQ.
Félprezidenciális államokban: dualista végrehajtó hatalom van, amely az államfQ és a kormány között oszlik meg, de az államfQ meghatározó szereppel bír.
Parlamentáris államokban: az államfQ vagy csak formálisan, vagy még úgy sem része a végrehajtó hatalomnak.
Polgári államokban: elQfordult a kollektív államfQi intézmény is. Pl.: 1795-99 között Franciaországban a direktórium, ahol az elnöki funkciót többtagú elnökség töltötte be; általában a szocialista államokban, ahol államtanácsok jöttek létre.


2) A magyar kormányzati rendszerek és az államfQ:
Magyarország a XI. század elejétQl királyság volt. Az 1791. évi XII. tvcikk. alkotmányos monarchiát hozott létre.
A törvényhozás joga az Országgyqlést és a királyt együttesen illette meg, a végrehajtó hatalmat a törvények keretei között a király gyakorolta.

1848. évi III. és V. tvcikk: megteremtette a parlamentarizmus alapjait. A király gyakorolta a végrehajtó hatalmat. A Függetlenségi Nyilatkozat kibocsátását követQen megvalósult az elsQ magyar köztársaság .

A kiegyezéstQl az I. világháború utáni forradalmakig Magyarországon parlamentáris monarchia volt.
Második köztársaság: 1918. november 16.

1919. március 21.: Tanácsköztársaság.

Az 1920. évi I. tvcikkel megszületett a király nélküli királyság rendszere. Az államfQi jogokat a kormányzó gyakorolta.

1946. évi I. tvcikk: parlamentáris köztársaságot hozott létre.
Az 1949. évi XX. tv. elfogadásától 1989. októberéig a parlamentarizmus nem mqködött, a köztársasági elnök helyébe az Elnöki Tanács lépett, majd 1989. október 23-án ismét kikiáltották a parlamentáris köztársaságot.


A köztársasági elnök jogállása
Magyarország államfQje a köztársasági elnök, aki:
kifejezi a nemzet egységét és
Qrködik az államszervezet demokratikus mqködése felett.

Az államszervezet demokratikus mqködése súlyos zavarának elhárítását szolgálhatják az elnök önálló politikai döntései. Ezek véglegesek és felülbírálhatatlanok, amelyért sem az elnök, sem más szerv nem visel politikai felelQsséget.
Ilyen jogköre pl. az elnöknek:
az Országgyqlés feloszlatása,
a feloszlott vagy feloszlatott Országgyqlés összehívása rendkívüli állapot vagy szükségállapot estén.

A köztársasági elnök a fegyveres erQk fQparancsnoka. A fegyveres erQknek nem vezetQje, hanem irányítója. Béke idején legfeljebb a személyügyi és reprezentatív hatásköröket gyakorolhatja.


A köztársasági elnök hatáskörei
Az államfQ és az Országgyqlés kapcsolata
A hatályos szabályozás szerint Magyarországon:
Az elnököt az Országgyqlés választja meg.
Az Országgyqlés dönt az elnökkel szembeni összeférhetetlenség megállapításáról, az elnök lemondásának elfogadásáról, feladatainak ellátásában való átmeneti akadályoztatás megállapításáról, az elnökkel szembeni jogi felelQsségre vonási eljárás kezdeményezésérQl, illetve megindításáról.
A köztárssági elnök tqzi ki az országgyqlési képviselQk választásának idQpontját. A választás eredményének megállapítása után átveszi a képviselQk megbízóleveleit, majd összehívja az Országgyqlés alakuló ülését és megnyitja azt. Összehívhatja a feloszlott, vagy feloszlatott Országgyqlést hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén.
Az elnök írásbeli kérelmére az Országgyqlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre kell összehívnia az Országgyqlés elnökének.
A köztársasági elnök az Országgyqlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal  legfeljebb 30 napra  elnapolhatja.
Behatárolt döntési joga a köztársasági elnöknek az Országgyqlés feloszlatásának joga.
Részt vehet és felszólalhat az Országgyqlés és annak bizottságai ülésein, javaslatot tehet intézkedés megtételére, népszavazást kezdeményezhet, zárt ülés tartását javasolhatja, törvényt kezdeményezhet.
Köteles a tv. kihirdetésérQl gondoskodni. Ide tartozik az egyszeri halasztó hatályú (relatív) vétó és az elQzetes normakontroll kezdeményezése is.
A rendkívüli jogrend bevezetésére okot adó körülmények bekövetkezése esetén az Országgyqlés nem ülésezik. A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, rendkívüli- és szükségállapot kihirdetésére.

3) Az elnök és a Kormány kapcsolata
A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyqlés tagjai többségének szavazatával választja. A köztársasági elnök nevezi ki a Kormány tagjait a miniszterelnök javaslatára, a minisztereket is a miniszterelnök javaslatára menti fel.


A miniszteri ellenjegyzés intézménye, különös tekintettel az elnök kinevezési jogkörére
A magyar alkotmányos szabályozás szerint:
Megállapítható az elnök politikai felelQsségének hiánya, amibQl következik, hogy aktusainak döntQ többsége a végrehajtó hatalom ellenjegyzéséhez (( miniszterelnök vagy az illetékes miniszter) kötött.

A köztársasági elnök ellenjegyzéshez nem kötött hatáskörei:
a magyar állam képviselete,
az országgyqlési, a helyi önkormányzati választások kitqzése és az országos népszavazás idQpontjának megállapítása,
népszavazás kezdeményezése,
a bírói függetlenség alapelvének érvényesülésével összhangban a bírák és a LegfelsQbb Bíróság elnökhelyetteseinek kinevezése.


A köztársasági elnök ellenjegyzéshez kötött hatáskörei:
a nemzetközi szerzQdések kötése a Magyar Köztársaság nevében,
aktív és passzív követségi jog gyakorlása,
törvényben meghatározott címek, érdemrendek, kitüntetések adományozása és viselésük engedélyezése,
egyéni kegyelmezési jog gyakorlása,
állampolgársági ügyekben való döntés,
a köztársasági elnök:
kinevezi és felmenti az államtitkárokat,
kinevezi és felmenti az MNB elnökét, alelnökeit
kinevezi és felmenti az egyetemi tanárokat,
kinevezi és felmenti beosztásából a honvédség parancsnokát, vezérkari fQnökét és a határQrség országos parancsnokát; kinevezi, elQlépteti, elbocsátja, felmenti beosztásából, lefokozza, rendfokozatban visszaveti, nyugállományba helyezi a tábornokokat,
kinevezi a legfQbb ügyész helyetteseit,
megbízza és felmenti az egyetemek rektorait,
az MTA elnökét megerQsíti tisztségében.


A köztársasági elnök választása, a tisztség megszqnése. Az elnök sérthetetlensége és jogi felelQssége

A parlamentáris köztársaságokban az elnökválasztásnak különbözQ formáival találkozunk. Pl.:
Ausztriában közvetlen választással,
Németországban választótestület,
Magyarországon, Görögországban a parlament által történQ választással.

A hatályos magyar szabályozás szerint a köztársasági elnököt 5 évre választják, és legfeljebb egy alkalommal újraválasztható.


Köztársasági elnökké megválasztható:
minden választójogosult magyar állampolgár, aki a
választás napjáig a 35. életévét betöltötte.

Az elnököt az Országgyqlés választja, a választást az országgyqlés elnöke tqzi ki.




A választás:
a korábbi elnök megbízatásának lejárta elQtt legalább 30 nappal,
az elnöki magbízatás idQ elQtti megszqnése esetén a megszqnéstQl számított 30 napon belül történik.

A választást jelölés elQzi meg. A jelölés érvényességéhez legalább 50 országgyqlési képviselQ ajánlása szükséges, de mindenki csak egy jelöltet ajánlhat. A választás titkos szavazással történik, és 2/3-os többség kell hozzá.

A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, vagy a megbízás idQ elQtti megszqnése esetén a választás eredményének kihirdetését követQ nyolcadik napon lép hivatalba. ElQtte az Országgyqlés elQtt esküt tesz.

A köztársasági elnöki tisztség megszqnése
a megbízatás idejének lejártával,
halálával,
a feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevQ állapottal,
az összeférhetetlenség kimondásával,
lemondással,
az elnöki tisztségtQl való megfosztással.

A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. Az elnök nem folytathat más keresQ foglalkozást, és egyéb tevékenységéért díjazást nem fogadhat el.

Az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyqlés határoz a képviselQk 2/3-ának szavazatával, titkos szavazással. Az összeférhetetlenségi eljárást bármely képviselQ indítványozhatja.

A köztársasági elnök az Országgyqléshez intézett nyilatkozattal lemondhat tisztségérQl. A lemondás érvényességéhez az Országgyqlés elfogadó nyilatkozata szükséges.

Közjogi provizórium keletkezik a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása, vagy az elnök megbízatásának a megbízatási idQ lejárta elQtti megszqnése esetén. Ilyenkor a köztársasági elnöki jogkört az új elnök hivatalba lépéséig az Országgyqlés elnöke gyakorolja, a következQ korlátozásokkal:
törvényt az Országgyqlésnek megfontolás végett, illetve az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg,
az Országgyqlést nem oszlathatja fel,
a kegyelmezés jogával csak a jogerQsen elítéltek javára élhet.


A köztársasági elnök sérthetetlensége és jogi felelQssége
Az Alkotmány 31/A §-ának (1) bekezdése szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen; büntetQjogi védelmét külön törvény biztosítja.
A hatályos magyar szabályozás szerint: jogi felelQssége csak akkor áll fenn, ha tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy más törvényt szándékosan megsérti. Vele szemben felelQsségre vonást csak az országgyqlési képviselQk 1/5-e indítványozhatja. Az eljárás megindításához a képviselQk 2/3-ának szavazata kell. A szavazás titkos. Az elnök a felelQsségre vonási eljárás befejezéséig hatáskörét nem gyakorolhatja.
Ha az Alkotmánybíróság (csak az AB jogosult) a törvénysértés tényét megállapítja, megfoszthatja tisztségétQl a köztársasági elnököt. Ha szándékos bqncselekmény elkövetésében bqnösnek találja, vele szemben a tisztségétQl való megfosztás mellett a Btk-ban az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést kiszabhat, és intézkedést alkalmazhat.


15. A Magyar Köztársaság kormánya



Jogállása: alkotmányos szerv ( az Alkotmány hozza létre + a rá vonatkozó legfontosabb rendelkezések.

Önálló hatalmi ágként funkcionál a hatalmi ágak megosztásánál.
Testületi szerv ( mqködése kizárólag testületi formában létezhet.

Tevékenysége:
Kormányzati tevékenységet lát el. Az állam tevékenységének legfontosabb irányát, céljait és az ezeket megvalósító eszközöket határozza meg.
A végrehajtó rendelkezQ tevékenységet végez. Vezeti és irányítja a törvények rendelkezésére, végrehajtásra létrejött államigazgatás tevékenységét.

Parlamentáris kormányforma:
A parlament + a kormány fúziós egységet alkot. A kormány életben maradásához parlamenti többség kell.

Kormánymodellek:
Kabinetkormány:
Magyarország: a kormány belsQ szerve.
Angolok: a kormány több mint 100 fQs testület. A miniszterelnök hozza létre a kabinetet, ami a legfontosabb tárcákat vezetQ miniszterekbQl áll.
Franciaország: a kabinet maga a kormány, ha az államfQ vezeti a kormánymodellt.
Minisztertanácsi típusú kormány:
Minden miniszter azonos jogú, a miniszterelnök is.
Kancellária típusú kormány:
Ma Magyarországon ez valósul meg. A miniszterek egyenlQ jogúak.
De.: a miniszterelnök az elsQ az egyenlQk között. Számos plusz hatásköre van:
kormányülés létrehozása,
felelQsség,
kormány elmozdítása.
Prezidenciális kormányzás:
Az államfQ kormányfQ is egyben. Jogi felelQssége van.

A kormány helye a magyar államszervezetben

A végrehajtó hatalom letéteményese, az Országgyqlésnek felelQs.

Önálló hatáskörei vannak. TevékenységérQl beszámolni köteles a parlamentnek.

A parlamenti munka meghatározó szerve a kormány.

A kormány és a közigazgatás az Országgyqlés döntéseinek végrehajtását végzi.

Beszámolásra kötelezett:
plenáris ülés
kérdés
elQterjesztés.

Nyilvánosság jellemzQ rá.

A kormány tevékenysége:

A 2002. decemberi alkotmánymódosítás óta a kormány beszámolásra kötelezett az Unió döntéshozatali szerveiben napirendre kerülQ tárgykörökben

Az Országgyqlésnek maghatározó szerepe van a kormány megalakulásában és megszqnésében.

Az Országgyqlés és a kormány közötti viszonyt a bizalmi viszony határozza meg ( bizalmi szavazás ezért van.

Plenáris ülés
Bizottság
Külön szervek (( ombudsman, ÁSZ) ( itt is ellenQrizhet.

Megalakulása:

Alkotmányos szokás alapján:
A köztársasági elnök a 4 évenkénti parlamenti választást követQen a legtöbb mandátumot szerzett párt vezetQjét vagy a második fordulónál a koalícióban megjelölt személyt jelöli ki.
A miniszterelnök megválasztása az Országgyqlés által a kormányprogrammal együtt abszolút többséggel történik.
A miniszterek kinevezése a miniszterelnök javaslatára az államfQ által történik.
Eskü: innét alakul meg a kormány.

FelelQsség

Kétféle felelQsség van:
jogi
politikai.

Jogi felelQsség:
1848. évi III. tv. ( a kormány tagjai megbízatás során hivatalos minQségükben alkotmány- és törvénysértés esetén speciális eljárás alapján felelQsségre vonhatók az alsóház indítványára a felsQház 12 tagú testülete által. Ez az alkotmányjogi vagy államjogi felelQsség.
Speciális szerv speciális eljárásban speciális bqncselekményekért vonja felelQsségre a kormányt.

Magyarországon ez a törvény nem tudjuk, meddig volt hatályban, mert nem helyezték hatályon kívül, csak nem alkalmazták.

A jelenleg hatályos helyzet: a miniszterek felelQssége csak abban különbözik a köztisztviselQ jogi felelQsségétQl, hogy szándékos károkozás esetén 6 havi illetménnyel felel (nem 3 havival, mint a köztisztviselQ).


Politikai felelQsség:
A kormány a parlament bizalmával kell rendelkezzen, enélkül a kormány nem mqködik. Bizalomvesztés ( nincs többsége ( nem tudja javaslatait keresztülvinni.

1848: Angol mintára vettük át. Bizalmi szavazások és válságok követték egymást.
1849: a politikai felelQsség nem létezett.
1989. évi VIII. tv.  bevezette a bizalmatlanság intézményét a miniszterrel szemben az Országgyqlés által.
1990. évi XL. (40) alkotmánymódosító tv.: bevezette a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét.


A bizalmatlansági szavazás 3 formája ismeretes:
Konstruktív bizalmatlansági indítvány: a képviselQk 1/5-e kezdeményezheti írásban a miniszterelnökkel szemben. De ha a parlament elfogadja, az egész kormány bukását vonja maga után. Meg kell jelölni az indítványban az új miniszterelnök személyét ( ezért konstruktív, mert így épít egy új kormányt. 3 és 8 napon belül kell dönteni a képviselQknek. Ha nem ülésezik az Országgyqlés, rendkívüli ülést kell összehívni. Módosító indítványt nem lehet benyújtani. Abszolút többség kell az elfogadáshoz. A másik két eset a kormányból indul ki.
A kormány a miniszterelnök útján saját maga ellen kérhet bizalmi szavazást, ha úgy érzi, hogy vele szemben megrendült a bizalom.
A miniszterelnök javasolja az Országgyqlésnek, hogy az általa benyújtott elQterjesztés egyben bizalmi szavazás is legyen. pl.: Költségvetési tv. esetén.

A politikai felelQsség kollektív, az egyes miniszterrel szemben nem alkalmazható, pozíciójából nem távolítható el. Politikai felelQssége az Országgyqlés és a kormány irányában van.
A kormányfQ kezdeményezheti a felmentését az államfQnél.

FelelQssége:
reszortelv (( saját területéért való felelQsség)
kollegialitás elve (( kormány döntéseiért való felelQsség)


A kormány megbízatásának megszqnése

Az újonnan megválasztott Országgyqlés alakuló ülésén.
A miniszterelnök lemondásával (egész kormány lemondása). Az Országgyqlés elnökéhez írásban, 30 napos határidQ megjelölésével történik. Az Országgyqlés jóváhagyása nem kell.
(
A miniszterelnök ügyvezetQ miniszterelnökként hivatalában marad, de:
új miniszter kinevezésére, felmentésére nem tehet javaslatot,
rendeletet csak jogszabály felhatalmazása alapján, rendkívüli esetben hozhat.
miniszterelnök halálával,
miniszterelnök választójogának elvesztésével,
miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával ( nem ügyvezetQ miniszterelnök van, hanem kormánytag veszi át a miniszterelnök helyettesítését. Ma ez a miniszterelnöki hivatal tagja.

ÜgyvezetQ kormány intézménye:

A kormány megbízatásának megszqnését követQen hivatalában marad az új kormány megalakulásáig. Az alakuló üléstQl addig tart, amíg az új kormány meg nem alakul (esküig).

Ellátja a kormány hatáskörét, de:
nemzetközi szerzQdést nem köthet,
kormányrendeletet csak kormány felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben adhat ki.

A kormány feladat- és hatásköre

Kormányzással kapcsolatos:
Alkotmány végrehajtásának biztosítása,
alkotmányos jogok és alkotmányos rend védelme,
közremqködik a külpolitika meghatározásában,
képviseli a Magyar Köztársaságot az EU kormányzati kérdésekben részt vevQ intézményekben,
autonóm rendeletet adhat ki (tárgykört legfelsQbb szinten szabályozzák).

Végrehajtó hatáskör:
az államigazgatás bármely ágát felügyelete alá rendelheti,
jogszabály kivételével alárendelt szervek által hozott intézkedést, határozatot megváltoztathat, illetve megsemmisíthet,
biztosítja a törvények végrehajtását a közigazgatás szervezetrendszerén keresztül,
irányítja, összehangolja az alárendelt szervek mqködését,
a Belügyminisztérium közremqködésével végzi az önkormányzatok törvényes ellenQrzését,
irányítja a fegyveres erQk és a rendQrség tevékenységét,
minQsített helyzetben (veszélyhelyzet) törvény erejq rendeleteket alkothat.

A kormány összetétele (???)

TárcavezetQ miniszter
Minisztériumot vezetQ miniszter (4)
Miniszterelnöki Hivatalt vezetQ miniszter,
Tárca nélküli miniszter ( 2 funkciója van:
kiemelt fontosságú ügyek kezelése, ami sehova sem vonható,
koalíciós kormányon belül a kormányzó párti többséget lehet biztosítani.

Nincs státuszbeli különbség köztük.

A kormány munkáját segítQ szervek

Ezeket a kormány ügyrendje határozza meg. Döntés-elQkészítQ szervek jórészt.

Kabinet: döntés-elQkészítQ szerv, konzultatív funkciót is ellát, véleményt állásfoglalásként nyújt be az ülés elQtt.
Kabinetek:
Nemzetbiztonsági,
Gazdasági,
Kormánybizottságok: döntés-elQkészítQ szervek. Önálló döntési jogkörük van. Eredménye lehet a kormánybizottsági határozat (normatív határozat).
Kollégiumok, tanácsadó testületek: döntés-elQkészítQ szerep.

SzakértQi bizottságok: a kormány elQterjesztéseinek vizsgálata.

Kormánybiztos: kiemelt tevékenység (pl.: Nemzeti Színház). Hivatala a kormánybizottság.

Kormánymegbízott és kormánymeghatalmazott: önálló döntési jogköre van.

Miniszterelnöki Hivatal: a miniszterelnök munkaszervezete, de nem csak ez ilyen szerv. Miniszteri vezetésq szervezet.
Feladatai:
Össz-kormányzati érdek érvényesítése,
érdekegyeztetésben közremqködés a társadalmi szervekkel,
a kormány testületi mqködési feladatainak ellátása,
a miniszterelnök részére döntés-elQkészítés,
menedzseli a kormány parlamenti elQterjesztéseit a parlamentnél,
jogszabály elQkészítésben, kiadásban részt vesz,
szerkeszti a Magyar Közlönyt,
szakterületi munkát végez 10 politikai államtitkáron keresztül,
bizonyos szervek mqködésének irányítása.

Közigazgatási államtitkári értekezlet: ülést megelQzQen ülésezik. Utolsó szakmai szqrQ.

A kormány mqködése

Általában csütörtökön ülésezik hetente. Állandó résztvevQi a kormánytagok.
Határozatképes, ha a kormánytagok több mint fele részt vesz.
Az üléseken elQterjesztéseket vizsgálnak.
Döntéseit szótöbbséggel hozza. Döntés lehet: kormányrendelet, kormányhatározat. Véleményezhet is.





16. A központi szakigazgatási szervek és a miniszteri felelQsség

Központi szakigazgatási szervek:
Minisztériumok
országos hatáskörq államigazgatási szervek.

Minisztériumok

A minisztériumok alkotmányos helyzete:
A minisztérium az államigazgatás egy-egy ágazatának központi szerve az Alkotmány szerint.

Jelenleg az alábbi minisztériumok mqködnek:
Belügyminisztérium,
Ifjúsági Családügyi és Szociális és EsélyegyenlQségi,
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi,
Földmqvelésügyi és Vidékfejlesztési,
Gazdasági és Közlekedési,
Egészségügyi,
Honvédelmi,
Igazságügyi,
Informatikai és Hírközlési,
Környezetvédelmi és Vízügyi,
Külügyminisztérium,
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma,
Oktatási és
Pénzügy
minisztérium.

A minisztériumok irányítása és vezetése
A miniszter:
A klasszikus értelemben vett minisztériumi modell szerint a minisztérium élén a miniszter áll, aki egyszemélyi felelQs vezetQként vezeti és irányítja a minisztérium tevékenységét. A minisztérium a miniszternek alárendelten mqködik.
A miniszter szakmai és politikai felelQsséggel tartozik a minisztérium tevékenységéért.

(
Hazánkban is eszerint mqködnek a minisztériumok.

A minisztériumokon belül munkamegosztás alakul ki.

A miniszter helyettesei  az államtitkárok:
1990 elQtt kétféle államtitkári funkciót különböztettek meg:
az országos hatáskörq államigazgatási szerv vezetésével megbízott államtitkárt,
a minisztériumi államtitkárt.

Az 1990. évi XXXIII. tv. újra szabályozta az államtitkári funkciót. Megszüntette az országos hatáskörq szervet vezetQ államtitkári funkciót. Minisztériumon belül intézményesítette a következQ államtitkári tisztségeket:
politikai államtitkár,
közigazgatási államtitkár,
címzetes államtitkár.


A politikai államtitkár:
Feladata:
rendszerint a miniszter országgyqlési képviseletének elQsegítése,
kapcsolattartás a pártok képviselQcsoportjaival és a képviselQkkel,
együttmqködés az érdekképviseleti szervekkel,
a miniszterelnök és a miniszter által hatáskörébe utalt ügyek ellátása,
akadályoztatása esetén a minisztert helyettesíti (( Országgyqlés ülésein teljes jogkörrel, a kormány ülésein szavazati joggal),
meghatározott feladatkör elvégzésére is kinevezhetQ.

A politikai államtitkári beosztás politikai funkció, ezért a megbízatás a kormány megbízatásának megszqnéséig tart, de az új kormány megalakulásáig a hivatalában marad.

Tehát megszqnhet:
a kormány megbízatásának megszqnésével,
lemondással,
felmentéssel,
halállal,
a választójog elvesztésével,
összeférhetetlenség megállapításával.

A közigazgatási államtitkár:
A minisztérium elsQ igazgatási szakembere, felelQssége döntQen a szakapparátus irányítására terjed ki.
LegfQbb feladata: a minisztérium hivatali apparátusának jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelQ irányítása. ( Ez a munkakör képesítéshez kötött. Megbízatása határozatlan idQre szól.

A címzetes államtitkár:
Ellátja a miniszterelnök által meghatározott közigazgatási feladatokat.
Az államtitkárokat a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A javaslatot a miniszterelnök terjeszti elQ.
Az államtitkárokat a helyettes államtitkárok követik a minisztérium vezetési struktúrájában. Feladatuk a miniszter által hatáskörükbe utalt szervezeti egységek munkájának jogszabályok és szakmai követelmények alapján történQ irányítása és a hatáskörükbe tartozó ügyekben való döntés. Megbízatásuk határozatlan idQre szól.


A minisztériumok fQbb feladatai

Feladataikat és hatáskörüket általában a Kormány (rendeletben) állapítja meg.
LegjellemzQbb feladatai:
A Kormány kormányzati tevékenységének segítése. Ennek során elQkészítik az egyes kormányzati döntéseket, feladataiknak megfelelQen fejlesztési koncepciókat dolgoznak ki, részt vesznek a törvények és kormányzati döntések végrehajtásában.
A szakigazgatási tevékenység tekintetében ellátják az egyes szakigazgatási ágak központi irányítását.
Gazdasági ágazati irányítási feladatok ellátásában a gazdasági ágazati minisztériumok vesznek részt.
Felügyeleti tevékenységük keretében felügyelik a Kormány irányítása alatt, de a kijelölt miniszter felügyelete alá tartozó országos hatáskörq államigazgatási szerveket.
Hatósági ügyintézés során ellátják a hatáskörükbe tartozó tennivalókat.

A miniszterek (és más állami vezetQk) jogállása, felelQssége

A miniszteri felelQsség intézményének megjelenése a polgári államokkal egyidQs.
Magyarországon a miniszteri felelQsség intézményét az 1848. évi III. tvcikk vezette be.
Az Alkotmány alapján jelenleg az 1997. évi LXXIX. tv. és késQbbi módosításai rendezik a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállását és felelQsségét.
Az állami vezetQ választásának (miniszterelnök választásának) és kinevezésének feltétele a büntetlen elQélet és a választójog, a közigazgatási államtitkár, címzetes államtitkár és helyettes államtitkár esetében ezen kívül a felsQfokú iskolai végzettség, a közigazgatási szakvizsga, vagy azzal egyenértékq képesítés. Mqködésüket az eskütételt követQen kezdik meg.
Az állami vezetQk tevékenységével összeférhetetlen:
az Alkotmány vagy törvény eltérQ rendelkezése hiányában további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése (( kivéve: tudományos, oktatói, mqvészeti, lektori, szerkesztQi, jogi oltalom alá esQ szellemi tevékenység),
a munkaköri feladataival kapcsolatos nyilvános szereplésért való díjazás,
hivatalához méltatlan tevékenység folytatása,
a Kormány tagja és a politikai államtitkár nem lehet érdekképviseleti szervezet tisztségviselQje,
a közigazgatási, címzetes és helyettes államtitkár pártban, szakszervezetben és helyi, kisebbségi önkormányzatban tisztséget nem viselhet, nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat.

Ha az összeférhetetlenségi okot megválasztásától, kinevezésétQl számított 30 napon belül nem szünteti meg, a választásra, ill. kinevezésre jogosult dönt az összeférhetetlenségrQl.

A Kormány tagjai a tevékenységükért politikai felelQsséggel tartoznak. A felelQsség érvényestésének eszköze a beszámolási kötelezettség, valamint az interpellációkra és a kérdésekre adott válaszadási kötelezettség. Tisztségük betöltéséhez csak a miniszterelnök bizalmával kell rendelkezniük.
A miniszterek és a politikai államtitkárok alkotmányjogi felelQssége : anyagi (kártérítési) felelQsségükre több szempontból a köztisztviselQkre vonatkozó általános szabályoktól eltérQ (erQsebben szankcionáló) rendelkezések alkalmazandók.

A miniszter megbízatása megszqnik:
a kormány megbízatásának megszqnésével,
lemondással,
felmentéssel,
összeférhetetlenség megállapításával,
halálával,
Országos hatáskörq államigazgatási szervek


Az országos hatáskörq szervek létrehozása


Az országos hatáskörq szakigazgatási szervek csoportosítása:
a Minisztertanács, a miniszter, esetleg más országos hatáskörq szakigazgatási szerv irányítása alatt mqködQk,
önálló vagy nem önálló költségvetési fejezetet alkotók (1981-tQl),
államtitkár, vagy nem államtitkár vezetése alatt állók.

Az országos hatáskörq szervek rendszerének átalakulása az utóbbi években

Az 1987-91 közötti idQszakban az országos hatáskörq szervek rendszere átrendezQdött, számuk a harmadára csökkent. Ennek okai voltak pl.:
a politikai változások miatt bizonyos állami funkciók és szervek megszqntek,
nem minQsültek országos hatáskörq államigazgatási szervnek azok a szervek, amelyek korábban sem gyakoroltak államigazgatási jogkört,
az államszervezet átalakulásával egyes országos hatáskörq államigazgatási szervek megszqntek, helyettük jogutódként a kormányzati struktúrán kívül álló szervek jöttek létre.

Az országos hatáskörq államigazgatási szervek napjainkban
A Kormány irányítása alatt álló országos hatáskörq államigazgatási szervek: E szervek törvény vagy a Kormány rendelete alapján jönnek létre, feladataikat és hatáskörüket önállóan gyakorolják. VezetQik felelQsek a jogszabályok és a kormánydöntések végrehajtásáért, a feladatkörükbe tartozó államigazgatási területek és az alárendelt szervek irányításáért. VezetQiket a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Tevékenységüket a miniszterelnök, vagy a Miniszterelnöki Hivatalt vezetQ miniszter, ill. a Kormány kijelölt tagja felügyelheti.
Központi hivatalok (= miniszteri irányítású országos hatáskörq államigazgatási szervek): a jogszabályban meghatározott önálló feladat- és hatáskörrel tevékenykednek.
A tárca szervezetén belül elhelyezkedQ minisztériumi hivatalok (pl.: Természetvédelmi Hivatal). Többnyire a minisztériumi szervezet részeként mqködnek és a jogszabályok által meghatározott önálló feladatot látnak el.


17. Állami  területi beosztás. A dekoncentrált államigazgatási szervek. A helyi  területi önkormányzatok.


Meghatározza:
gazdaság,
terület,
etnikai csoportok stb.

Cél: mindenhol mqködjön igazgatási szerv.

Alkotmány 41. szakasza szerint:
Magyarország területe:
a FQvárosra,
megyékre (19),
városokra,
községekre
tagozódik.


A FQváros kerületekre tagozódik, a városokban kerületek alakultak ki.

Nagyközség: 5000 fQ feletti település.
Megyei jogú város: 50 000 fQnél nagyobb állandó lakosú városok (pl.: Dunaújváros).

Területszervezési kérdések:
az Országgyqlés
a köztársasági elnök döntési hatáskörébe tartoznak.

A köztársasági elnök: új községet alapíthat, ha
elkülönült település,
minimum 300 fQ lakik helyben,
képes gyakorolni az önkormányzati jogokat,
a kötelezQ önkormányzati feladatok végrehajthatók sérelem nélkül.


Új község alapítása helyi népszavazással kezdeményezhetQ, az alapításról az államfQ dönt.


Településegyesítés és megszüntetés:
népszavazással,
államfQ dönt.

Lehetséges még területrész átadása, átvétele települési önkormányzatok között.

Várossá nyilvánítás: nagyközség kezdeményezheti. ErrQl az államfQ dönt.

Az Országgyqlés hatáskörébe tartozik:
település átcsatolása más megyébe (( helyi népszavazással, érintett megyék jóváhagyásával, az Országgyqlés dönt),
megyei jogú várossá nyilvánítás,
megyei beosztás, elnevezés, székhely megállapítása, megváltoztatása,
fQvárost és a kerületeket érintQ ügyek (( kerületek tevékenységének megváltoztatása, a kerület fQvárosból kiválása, a kerület fQvárosba integrálása).


Helyi típusú államigazgatási szervek:

dekoncentrált szervek,
decentralizált szervek.

Dekoncentrált szervek:
általános hatáskörq szervek,
különös típusú szervek.

Általános hatáskörq szervek:

Közigazgatási Hivatalok. Jelenleg 20 van. JogelQdje: köztársasági megbízott 7 régióban. 1997. december: átalakult Közigazgatási Hivatallá.
Feladata:
Az önkormányzat törvényességi ellenQrzése. A Közigazgatási Hivatal vezetQje megvizsgálja, hogy eljárása, szervei megfelelnek-e a jogszabálynak. Törvénysértés esetén, ha a kiküszöbölésre fennálló határidQ eredménytelenül telik el, akkor:
kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál az utólagos normakontrollt,
önkormányzatik határozattal szemben bírói felülvizsgálatot kérhet 30 napon belül,
képviselQtestület összehívását kezdeményezheti,
gazdálkodást illetQen vizsgálatot kezdeményezhet az ÁSZ-nál.

Információ: jegyzQtQl. ( a képviselQtestületi ülést követQen a jegyzQkönyvet a Hivatalnak megküldi 15 napon belül.

Egyéb feladatok:
szakmai segítség az önkormányzatnak, koordinálja több ágazatot érintQ kormányzati döntések végrehajtását,
törvény által megállapított, kormány által hatáskörébe utalt hatáskörök gyakorlása,
dekoncentrált szervek mqködtetése,
közigazgatási szakemberek képzésével kapcsolatos feladatok ellátása.

Irányítása:
1990-tQl a belügyminiszter általános hatáskörrel,
szakmai irányítás: illetékes miniszter is.

A kormány középszintq államigazgatási szerve. A kormány a belügyminiszter közremqködésével irányítja. A munkáltatói jogköröket a belügyminiszter gyakorolja.

A Hivatal tagozódása:
a hivatalvezetQ közvetlen alárendeltségében lévQ szervezeti egységek,
dekoncentrált szervek: pl.: Fogyasztóvédelmi FelügyelQség.


Különös hatáskörq dekoncentrált szervek:

Szakigazgatás 1 1 területét a központi szakigazgatási szervek irányítása alatt végzik.
Ide tartozik:
Gyámhivatal,
Fogyasztóvédelmi FelügyelQség,
ÁNTSZ,
Földhivatalok,
Egyéb szervek, pl.: rendQrség dekoncentrált szervei.


Önkormányzatok

Az 1990 évi LXV. tv. rendelkezik róluk.
Vannak:
települési és
területi
önkormányzatok.




Települési:
község,
város,
fQváros,
fQvárosi kerületek.


Területi: megyei.

A kettQ között nincs hierarchikus viszony!!!

Feladata:
Helyi közügyek ellátása, ezen belül:
lakosság közszolgáltatásokkal történQ ellátása,
helyi közhatalmi tevékenységek ellátása,
elQbbi kettQ mqködéséhez szükséges személyi, anyagi feltételek biztosítása.

AlapvetQ jogai: az Alkotmány 44. szakasz a) pontja szerint az önkormányzati alapjogok.
Önkormányzati alapjog: azon jogok, melyek minden önkormányzatot megilletnek. Ezeket tv. sem csorbíthatja.
Ezek a következQk:
Önkormányzat önkormányzati ügyben önállóan szabályoz, igazgat, döntése csak törvényességi okból vizsgálható felül.
Gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megilletQ jogokat, a bevételekkel önállóan gazdálkodik, saját felelQsségére vállalkozhat.
Törvényben meghatározott feladat ellátására megfelelQ saját bevételre jogosult, a feladatokkal arányban álló állami támogatásban is részesül.
A vonatkozó törvényi szabályozás keretei között önállóan alakítja ki szervezeti és mqködése rendjét.
Önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetést, elismerQ címet adhat.
A helyi közösséget érintQ ügyben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez.
Szabadon társulhat más helyi képviselQtestülettel, érdekszövetséget hozhat létre, együttmqködhet más önkormányzattal.

Az önkormányzati jogok védelme:
Bírói védelemben részesülnek. Ide tartozik az Alkotmánybírósági védelem is.
Érdekvédelem:
petíciós jog,
felterjesztési jog.

Feladatok:
Feladatkör (szerv tevékenységének a részletezése)
történhet kívülrQl ráruházással,
történhet belülrQl önként vállalt feladattal.

Hatáskör = eljárási jogosultság és kötelezettség.

Feladatai:
kötelezQ (= obligatórius),
szabadon választott (= fakultatív).

KötelezQ feladatok a települési önkormányzatoknál:
ivóvíz,
oktatás,
egészségügyi ellenQrzés,
közvilágítás.

KötelezQ feladatok a területi önkormányzatoknál:
idegenforgalom,
mqvelQdés,
középfokú oktatás.


Szabadon vállalható feladatok települési önkormányzatoknál:
Más szerv feladatköre nem vállalható át és a szabadon vállalt feladat nem veszélyeztetheti a kötelezQen ellátandó feladat teljesítését.

Szabadon vállalható feladatok területi önkormányzatoknál:
Nem sértheti a megyében lévQ városok érdekeit, más szerv feladatköre nem vállalható át.

Az önkormányzat gazdasági alapjai:
Elismeri a törvény az önkormányzati tulajdont.
Megilleti a tulajdonhoz való jog.
A joggyakorlásról a képviselQ testület gondoskodik.

Vagyona:
Törzsvagyon: közvetlenül az önkormányzati feladatkörök ellátását szolgálja. Egy részre forgalomképtelen, másik része korlátozottan forgalomképes.
Vállalkozói vagyon: forgalomképes. csak olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelQssége a vagyoni hozzájárulás mértékét nem haladja meg.

Az önkormányzat bevételei:
saját forrású,
átengedett központi adók,
normatív hozzájárulás,
költségvetési támogatás.

Saját forrás: illeték, vállalkozási tevékenység, birság stb.

Átengedett központi adók: SZJA meghatározott része, gépjármq súlyadó.

Normatív költségvetési hozzájárulás: kb. a bevételek 40%-át teszi ki, szabadon felhasználható.

Költségvetési támogatás: nem állami, állami ( céltámogatás, címzett támogatás, kiegészítQ állami támogatás.

Pénzügyi ellenQrzést a költségvetési és pénzügyi bizottság végzi.
A gazdálkodás szakszerqségéért a polgármester felel.
A gazdálkodás jogszerqségéért a jegyzQ felel.
EllenQrzést gyakorolhat: ÁSZ.

Társulások: vannak feladatok, melyeket az önkormányzatok együtt jobban tudnak ellátni.
Formái:
hatósági igazgatási társulás,
intézményirányító társulás,
közös képviselQtestület,
agglomerációs társulás (FQváros esetén).

Szervezete:
KépviselQ testület: tagjai az önkormányzati képviselQk. Döntéseit általában nyílt ülésen hozza. Minimum 6 ülés kell. A határozatképességhez a tagok több mint 50%-a kell. Döntéseit minQsített többséggel hozza ( az összes képviselQ több mint fele igen szavazata kell!!!
KépviselQ testület bizottsága: (2000-nél több fQs településen pénzügyi bizottság kell) elQkészítQ, ellenQrzQ, átruházó döntési jogköre van.

Települési önkormányzat:
Sajátos arculatú, önálló részek a településen.
Polgármester: 1994 óta közvetlenül választják, tagja a képviselQtestületnek. 3000 fQs lakosság felett csak fQállású lehet.
Alpolgármester: Nem közvetlenül, hanem az önkormányzat testülete titkos szavazással választja meg. Feladata az önkormányzati ügyek segítése, elQkészítése.
Önálló jegyzQség: 1 település  1 jegyzQ. 2000-es lakosságszám felett van.
Egymással határos települések esetében 1 megyén belül, 2000 fQ alatt létrehozható a körjegyzQség.

Területi önkormányzat szervezete:
Közgyqlés. Elnökét közvetett módon a közgyqlés választja meg titkos szavazással.



18. A fegyveres erQk és a rendQrség alkotmányos szabályozása. Ügyészi szervezet


A fegyveres erQk és a rendQrség

A fegyveres erQk és a rendQrség a végrehajtó hatalom intézményei, és mqködésüket nagyrészt a végrehajtó hatalom szervei irányítják.

Az Alkotmány VIII. fejezete szerint:
Az 1989. évi XXXI. alkotmánymódosító törvénnyel módosított Alkotmány új fejezete (VIII. fejezet) két szervezeti egységet szabályoz a fegyveres erQkön belül:
a Magyar Honvédséget és a
HatárQrséget.

Az Alkotmány szerint a fegyveres erQk alapvetQ feladat a haza katonai védelme és a nemzetközi szerzQdésbQl eredQ kollektív védelmi feladatok ellátása.

A HatárQrség ellátja:
az államhatár Qrzését,
a határforgalom ellenQrzését,
a határrend fenntartását.

A hatályos szabályozás különbséget tesz a fegyveres erQk külföldön, valamint belföldön történQ alkalmazását illetQen:
Határozatképesség esetén a jelenlévQ országgyqlési képviselQk 2/3-ának szavazatával hozott döntés szükséges a fegyveres erQk külföldi alkalmazásához, békefenntartásban való részvételéhez, külföldi hadmqveleti területen végzett humanitárius tevékenységéhez, valamint külföldi állomásoztatásához. Más esetekben a fegyveres erQk határátlépésérQl való döntési jogosultság a Kormány hatáskörébe tartozik.
A fegyveres erQk belföldön történQ alkalmazására ugyancsak az Országgyqlés minQsített többséggel hozott döntése alapján kerülhet sor.
Hadiállapot vagy háborús veszély esetén az Alkotmány szerint kihirdetett rendkívüli állapot idején a fegyveres erQk külföldi vagy belföldi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételérQl, külföldi hadmqveleti területen végzett humanitárius tevékenységérQl, valamint külföldi állomásoztatásáról a Honvédelmi Tanács dönt.

A rendQrség alapvetQ feladata a közbiztonság és a belsQ rend védelme.
A fegyveres erQk irányítása

A fegyveres erQk irányítására kizárólag az Országgyqlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány és az illetékes miniszter jogosult.

Különbséget kell tenni a békés és rendkívüli helyzet esetén történQ irányítás között. A békés állapot azt jelenti, hogy nem áll fenn hadiállapot, rendkívüli állapot vagy szükségállapot.

A fegyveres erQk irányítása és vezetése a szervek eredményes mqködésére irányul.
az Országgyqlés a hatáskörének keretei között az irányítás közvetlen és közvetett eszközeit alkalmazza. Közvetlen pl.: a fegyveres erQk külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról döntés. Közvetett pl.: hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot kihirdetése, Honvédelmi Tanács létrehozása.
Az Országgyqlés Honvédelmi Bizottságát a Honvédelmi tv. szerint ellenQrzési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jog illeti meg. A Honvédelmi Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a fegyveres erQk feladatainak megvalósítását, felkészültségük és felszereltségük színvonalát, a rendelkezésükre bocsátott anyagi szerközök felhasználását.
A köztársasági elnök a fegyveres erQk irányítása tekintetében kettQs hatáskört gyakorol. Egyrészt rendkívüli körülmények között átmenetileg helyettesítheti az Országgyqlést, másrészt gyakorolja a fQparancsnoki funkcióból adódó jogosítványokat.
Az Országgyqlés átmeneti akadályoztatása esetén a köztársasági elnök jogosult kinyilvánítani a hadiállapotot, kihirdetni a rendkívüli állapotot és a szükségállapotot, valamint létrehozni a Honvédelmi Tanácsot (Alkotmány: 19/A§ - 19/C §).
A köztársasági elnök a fegyveres erQk fQparancsnoka (Alkotmány: 29. § (2) bekezdés.
(
Az OrszággyqlésrQl szóló fejezetben található szabályok szerint pl. a köztársasági elnök jóváhagyja az ország védelmének tervét,
a köztársasági elnökrQl szóló III. fejezet rögzíti, hogy a köztársasági elnök kinevezi és elQlépteti a tábornokokat,
a Honvédelmi tv. kimondja, hogy az elnök nevezi ki és menti fel a honvédelmi miniszter javaslatára a Honvéd Vezérkar fQnökét, a belügyminiszter javaslatára pedig a határQrség országos parancsnokát.

A fentiekbQl kitqnik, hogy a fegyveres erQk fQparancsnoka a fegyveres erQkön kívül helyezkedik el, azoknak irányítója és nem vezetQje.

A Kormány hatásköre

A fegyveres erQk és a rendQrség mqködésének irányítása a Kormány vonatkozásában hatásköri szabály.

A Kormány alkotmányos irányítási joga a mqködés tekintetében minden olyan általános irányítási hatáskört felölel, amely a hatályos jog szerint nem tartozik az Országgyqlés vagy a köztársasági elnök hatáskörébe.

A Kormány hatáskörei a Htv. 8. §-a szerint:
az Országgyqlés elé terjeszti a Magyar Köztársaság honvédelmét meghatározó alapelveket,
dönt a nemzetközi szerzQdésen alapuló katonai kötelezettségek teljesítésérQl, összehangolja azok kormányzati megvalósítását,
gondoskodik a szövetségi kötelezettségekbQl eredQ védelmi tervezési feladatok elvégzésérQl,
dönt a gazdaságmozgósításról, meghatározza az ország védelmi célú tartalékait, hadiipari kapacitását, a közlekedés, a távközlés és a hírközlés honvédelmi célú felkészítésének és fejlesztésének állami feladatait,
meghatározza a polgári védelmi felkészítés feladatait stb.

A fegyveres erQk mqködésének irányítása körében pl.:
meghatározza a fegyveres erQk kormányzati irányításának és felsQ szintq vezetésének rendjére vonatkozó részletes szabályokat,
meghatározza az ország területének hadmqveleti elQkészítésére vonatkozó feladatokat.

A határQrségek a belügyminiszter irányítja.


Ügyészi szervezet


Kialakulása a vádjog fejlQdésével függ össze. Kezdetben a tiszta magánvád intézménye volt.
KésQbb: egyes bqncselekmények közérdeket sértQ jellegének felismerésével megjelent a közvád intézménye (Római jog).

Polgári államok: vádemelés + vádképviselet ( államügyészség létrehozása.
Vádemelésben sok államban részt vesznek más szervek is. Pl.: USA: vádzsqri.

Vizsgálóbíró és vádtanács vizsgálja, hogy indokolt-e a vádemelés.
Modern államügyészség kialakulása Franciaországra vezethetQ vissza.

(

Az állam érdeke volt a pénzbüntetés végrehajtása. Királyi biztos intézménye volt az Ügyészség elQdje.

Az ügyészi funkció a büntetQhatalom gyakorlásához kapcsolódik.

Az államszervezetben elfoglalt helyével kapcsolatban különbözQ álláspontok vannak. Ennek okai:
a magyar ügyészségi rendszer Lenin által kitalált alapelveken nyugszik. MegfelelQsségére hozták létre 1922-ben.
1949. évi magyar alkotmány: szocialista típusú ügyészség (1953-tól mqködött)
1972. évi ügyészségi törvény
1989-90.: mai magyar ügyészség

Szocialista ügyészség vezérgondolata: az ügyészségnek legyen egy olyan funkciója, amely megtestesíti azt, hogy az ügyészség kontrollt gyakorol az állam végrehajtó hatalma felett, törvényességi felügyeletet gyakorol a közigazgatás, tanácsok, állami vállalatok felett. Ma szervezetileg független, minden más hatalmi ággal mellérendelt viszonyban áll. SUI GENERIS szerv.
Funkciói:
vádemelés,
polgári ügyekben eljárás,
általános felügyelet.

Polgári típusú ügyészség: nem önálló közhatalmi szerv, valamelyik hatalmi ág (általában a végrehajtó hatalom) alá van rendelve.
Hatásköri különbség: itt nincs meg a törvényességi felügyeleti jogkör.

Magyarország:
XIX. század végén 1971. évi XXXIII. tv:
Kontinentális ügyészség:
bírósági részvétel (büntetQ  polgári)
büntetés végrehajtás ellenQrzése,
nyomozásban részvétel.

1972. évi V. tv.  Ügyészségi törvény

1997. évi LXXX. tv.  Ügyészségi szolgálati viszony

Az 1990. óta fennálló, ügyészség és a kormány közötti ellentét a szocialista típusú mintára vezethetQ vissza. Az ügyészség Magyarországon önálló, független szerv. Az ügyészség munkájába a végrehajtó hatalom semmilyen eszközzel nem avatkozhat bele.
Magyarországon a végrehajtó hatalom büntetQ eljárásba való beavatkozása korlátozott, a jogszabályok kezdeményezésében merül ki.

1990. óta minden végrehajtó hatalom szeretné ezt felszámolni. Az ügyészségi törvényt csak 2/3-os törvénnyel lehet módosítani, az ügyészség szervezetének átalakításához alkotmányt kell módosítani, amihez abszolút minQsített többség szükséges.

Az EU országok 90%-ban kontinentális ügyészség mqködik, ami a kormány alá van rendelve.

Magyarországon is elkerülhetetlenné válik a mostani szocialista típusú ügyészség kontinentálissá történQ átalakítása.

Magyarországon az ügyészség 4 szintq szervezet.
1997-ben történt ügyészségi reform: 3-ból 4 szintq ügyészség.
Általános ügyészség: LegfQbb Ügyészség  élén: legfQbb ügyész, Q felelQs az egész LegfQbb Ügyészség munkájáért, évente egy alkalommal beszámolási kötelezettsége van az országgyqlés felé. A LegfQbb Ügyészt egyszerq többséggel az országgyqlés választja 6 évre, egy alkalommal újraválasztható. Személyét a köztársasági elnök jelöli.
Fellebbviteli FQügyészség: 2003. július 1-jétQl 3 db fellebbviteli fQügyészség mqködött (Budapest, Szeges, Pécs), majd további kettQ (GyQr, Szeged).
Területi ügyészség: (nyomozati ügyészségek létrehozására van lehetQség  eddig hozták létre: Központi Nyomozati fQügyészség)
Helyi ügyészség

Speciális ügyészség: Katonai ügyészség (2003. július 1-je óta 3 szintq):
Katonai FQügyészség  Katonai FQügyész
Katonai Fellebbviteli Ügyészség  Budapest
Regionális katonai Ügyészség  Budapest, Debrecen, GyQr, Szeged, Kaposvár)

Az Ügyészség szervezete:
Centralizált és hierarchikus,
Szintek szerint tagolt,
Az ügyészeket a LegfQbb Ügyész nevezi ki,
Nem érvényesül a hatáskör-elvonás tilalma, a felettes módosíthat, átírhat,
Az ügyészi utasíthatóság él (az ügyésznek az utasítást bizonyos esetben meg kell tagadnia, vagy megtagadhatja, az utasítást írásban kérheti),

Az ügyészi szervezet függetlenségét az ombudsmanokhoz hasonlóak garantálják:
összeférhetetlenség,
más tevékenységet nem folytathatnak,
a mentelmi jog: csak a sérthetetlenség jog illeti meg,
korlátozott elmozdíthatóság (csak a törvényben meghatározott esetekben lehet elmozdítani).

Funkciói:
Állampolgári jogok védelme,
Egyes jogsértQ cselekedetek következetes üldözése.


Tevékenysége:
Nyomozás (országgyqlési képviselQk, bírók, ügyészek, közjegyzQk által és sérelmére elkövetett bqncselekményekkel kapcsolatos ügyekben, hivatali vesztegetés ügyében)
Törvényességi felügyelet gyakorlása a nyomozati szervek (RendQrség, VPOP) tevékenysége felett, tevékenységét ellenQrizheti, felügyelheti, célja elkerülni a jogellenes felelQsségre vonást a nyomozás folyamatában.
1993. évi BüntetQ eljárásról szóló törvény: az ügyészség a nyomozás ura a magyar nyomozási rendszerben.
A büntetés-végrehajtásban közremqködQ szervek tevékenysége feletti felügyelet, az ügyészség bemehet a büntetés-végrehajtási intézményekhez, vizsgálatot folytathat, hogy a fogva tartottak körülményei megfelelnek-e, ne tartsák fogva tovább, mint az ítéletben kiszabott idQ.
Klasszikus bírósági eljárásban történQ részvétel:
büntetQ-eljárásban való részvétel: vádat emel és képviseli a vádat
polgári eljárásban: akik nem képesek érdekeik érvényesítésére, érdekükben felléphet
Törvényességi felügyelet: a kormánynál alacsonyabb szintq államigazgatási szervek által megalkotott normatív döntések (jogszabályok) és egyedi döntései felett, bíróságokon kívüli szervezetek egyedi döntései felett.

Intézkedési lehetQségek:
Óvást nyújthatnak be
jogszabállyal vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközével szemben az azt kibocsátó szerv irányába,
jogerQs, végrehajtható egyedi döntéssel, határozattal szemben
döntést meghozó szervhez,
döntést meghozó szerv feletteséhez
Felszólalással élhet törvénysértQ gyakorlatban vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés esetén,
Figyelmeztetéssel élhet jövQbeli törvénysértés lehetQsége esetén,
BüntetQ, kártérítési eljárást kezdeményezhet, szignalizációval élhet,
Utólagos normakontroll, alkotmány-értelmezést kezdeményezhet az Alkotmánybíróság felé.

Az ügyész fQ feladata:
bqnüldözés, ezen belül: nyomozás vagy annak felügyelete,
a felelQsségre vonás érdekében bíróság elQtti eljárás kezdeményezése,
vád képviselete,
büntetés-végrehajtás felügyelete.

Mint közvádló a vádiraton keresztül nemcsak a törvényességet, hanem a végrehajtó hatalom büntetQ politikáját is képviseli. Funkciója a végrehajtó hatalomhoz kapcsolódik szervezetileg.
Van, ahol
a kormánynak,
az igazságügy-miniszternek,
a belügyminiszternek,
a tágabb értelemben vett végrehajtó hatalomnak,
a királynak,
a köztársasági elnöknek
alárendelt.

FQmagánvád intézménye.
Konkurens magánvád intézménye ( a sértett is vádat emel.
Szubszidiárius magánvád ( ha az ügyész nem, a sértett emel vádat.

Ismert még:
Legalitás elve: az ügyész köteles vádat emelni.
Opportunitás elve: az ügyész jogosult elbírálni, mely ügyekben emel vádat.
Irányítja és felügyeli a nyomozást, maga is nyomoz.
A bírósági határozatok végrehajtásában közremqködik.
Polgári pert nem indíthat a felek helyett, de vannak ügyek, ahol felléphet.
Közremqködik igazgatási feladatok ellátásában (pl.: anyakönyvi eljárás).
Nem gyakorol általános felügyeletet a közigazgatás tevékenysége felett.


JellemzQ:
hierarchikus centralizáltság,
a felettes ügyész(ség) konkrét ügyben utasíthatja az ügyészt,
nincs függetlenség.


Szocialista országok:
Szervezetileg a törvényhozó hatalomnak alárendelt önálló szervtípus, de nem önálló hatalmi ág. KiemelkedQ feladata volt a közigazgatási szervek ellenQrzése.

JellemzQ: centralizáltság, hierarchikus felépítés.

Általános törvényességi jogkört kapott. Ez kiterjedt különbözQ gazdasági, társadalmi szervek törvényes mqködésének vizsgálatára.




19. Az ügyészség tevékenységi köre


Az ügyészi funkció a büntetQhatalom gyakorlásához kapcsolódik.

Az ügyész fQ feladata:
bqnüldözés, ezen belül: nyomozás vagy annak felügyelete,
a felelQsségre vonás érdekében bíróság elQtti eljárás kezdeményezése,
vád képviselete,
büntetés-végrehajtás felügyelete.

Mint közvádló a vádiraton keresztül nemcsak a törvényességet, hanem a végrehajtó hatalom büntetQ politikáját is képviseli. Funkciója a végrehajtó hatalomhoz kapcsolódik szervezetileg.

Az Ügyészség funkciói:
vádemelés,
vádmonopólium nem teljes, de az ügyek többségére kiterjed.
FQmagánvád intézménye.
Konkurens magánvád intézménye ( a sértett is vádat emel.
Szubszidiárius magánvád ( ha az ügyész nem, a sértett emel vádat.

Ismert még:
Legalitás elve: az ügyész köteles vádat emelni.
Opportunitás elve: az ügyész jogosult elbírálni, mely ügyekben emel vádat.
Irányítja és felügyeli a nyomozást, maga is nyomoz.
A bírósági határozatok végrehajtásában közremqködik.
Polgári pert nem indíthat a felek helyett, de vannak ügyek, ahol felléphet.
Közremqködik igazgatási feladatok ellátásában (pl.: anyakönyvi eljárás).
Nem gyakorol általános felügyeletet a közigazgatás tevékenysége felett.


Magyarország:

ElQzmények:
A XV. századig magánvádlóként a sértett lépett fel.
XVI. századtól a hqtlenségi és felségsértési perekkel kapcsolatosan jött létre az ügyészség intézménye.
XVIII. század eleje: bizonyos bqncselekmények ügyében más ügyekben is közremqködnek ügyészek (megyei, városi ügyészségek).
1843.  törvényjavaslat ( nem hoz változást.
Osztrák abszolutizmus ( korábbi intézmények visszaállnak.
1871. évi XXXIII. tv. ( polgári ügyészség intézménye az igazságügyminiszternek alárendelt lesz.

Szintek:
koronaügyész,
királyi fQügyész,
királyi ügyész,
ügyészségi megbízott.
A feladatok itt is a büntetQeljárással voltak kapcsolatosak.

Század vége:
sajtóperek,
státuszperek,
törvényhatóságok közigazgatási munkája,
ügyvédek fegyelmi ügyei
is ide tartoztak.

Így mqködött az Ügyészség 1949-ig.
De: 81/1945. miniszterelnöki rendelettel létrehozták a Népügyészség, NépfQügyészség és a Népbíróság intézményét.
1949-ben a Magyar Alkotmány a tv-hozó szervnek rendelte alá az ügyészi szervezetet. A részletes szabályokat késQbb törvény állapította meg.

1953.  tvr.
1954.  kiegészíti egy tvr. a katonai ügyészséggel kapcsolatosan.
1959.  újabb tvr. ( bQvíti hatáskörét.
1972-es Alkotmánymódosítás után 1972. évi V. tv.  az ügyészségrQl. Ez az elsQ törvény errQl!!!
1989-ben átfogó Alkotmánymódosítás: ügyészség szervezeti elhelyezésével kapcsolatban nem történt változás.
1997.  Szervezeti változás
(
LegfQbb Ügyészség,
Fellebbviteli Ügyészség,
Megyei Fellebbviteli Ügyészség létrehozása.

90-es választások után igény: az ügyészség államszervezeti helyét változtassák meg, legyen a végrehajtó hatalomnak alárendelve.
Közigazgatási bíráskodás általánossá válásával + az ombudsman-i intézmény megjelenésével a közigazgatási bíráskodás létének fontossága, indoka megszqnt.

Az Országgyqlésnek alárendelt Ügyészség szervezete, hatáskörei, tevékenysége

Az Ügyészség szervezete élén a legfQbb ügyész áll.
Szigorú centralizáltság, alá- és fölérendeltségi viszonyok jellemzik.

A legfQbb ügyész:
a LegfQbb Ügyészséget vezeti,
az Országgyqlés választja 6 évre,
egyszerq szótöbbséggel választja meg,
a képviselQk interpellálhatják,
helyetteseit a legfQbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki,
köteles beszámolni az Országgyqlésnek.

Magyarországon az ügyészség 4 szintq szervezet.
1997-ben történt ügyészségi reform: 3-ból 4 szintq ügyészség.
Általános ügyészség: LegfQbb Ügyészség  élén: legfQbb ügyész, Q felelQs az egész LegfQbb Ügyészség munkájáért, évente egy alkalommal beszámolási kötelezettsége van az országgyqlés felé. A LegfQbb Ügyészt egyszerq többséggel az országgyqlés választja 6 évre, egy alkalommal újraválasztható. Személyét a köztársasági elnök jelöli.
Fellebbviteli FQügyészség: 2003. július 1-jétQl 3 db fellebbviteli fQügyészség mqködött (Budapest, Szeges, Pécs), majd további kettQ (GyQr, Szeged).
Területi ügyészség: (nyomozati ügyészségek létrehozására van lehetQség  eddig hozták létre: Központi Nyomozati fQügyészség)
Helyi ügyészség

Speciális ügyészség: Katonai ügyészség (2003. július 1-je óta 3 szintq):
Katonai FQügyészség  Katonai FQügyész
Katonai Fellebbviteli Ügyészség  Budapest
Regionális katonai Ügyészség  Budapest, Debrecen, GyQr, Szeged, Kaposvár)


1997.  ÍtélQtábla mellett Fellebbviteli FQügyészség megjelenése.
2003.  Katonai FQügyészség megjelenése.

Centralizáltság jellemzQi:
a legfQbb ügyész irányítja, vezeti az ügyészi szervezetet,
a helyetteseit Q nevezi ki és menti fel, elsQ ízben 3 évre, majd határozatlan idQre.



Ügyész lehet:
magyar állampolgár,
büntetlen elQítéletq,
választójogosult,
jogi egyetemi végzettségq,
jogi szakvizsgával rendelkezQ,
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget vállalt,
1 éves bírói titkári gyakorlattal rendelkezik.

A munkáltatói jogokat a legfQbb ügyész gyakorolja, egy részét átruházhatja.
LegfQbb Ügyészség: konkrét ügyben utasítást adhat. Korlátai:
írásban kell, ha az utasított kéri,
az ügyész köteles megtagadni, ha ezzel bqncselekményt követ el,
megtagadhatja, ha életét, testi épségét súlyosan veszélyezteti,
kérheti mentesítését, ha családtagját érinti az ügy.

Felettes ügyész: felülvizsgálhatja az alsóbb ügyész döntéseit.

Összeférhetetlenségi szabályok: a függetlenség biztosítékai.

Ügyész:
nem lehet politikai párt tagja,
nem folytathat politikai tevékenységet,
nem tehet politikai nyilatkozatot,
nem folytathat más keresQ foglalkozást (kivéve szerzQi jogvédelem alá tartozó stb& ),
egyéb tevékenységéért nem fogadhat el díjazást,
gazdasági társaság tagja nem lehet.

Az ügyészt mentelmi jog illeti meg: sérthetetlen. ( Tettenérés esetét kivéve a legfQbb ügyészt csak az Országgyqlés, a többi ügyészt csak a legfQbb ügyész javaslatára lehet Qrizetbe venni.
BüntetQügyben nem mondhat le mentelmi jogáról, szabálysértési ügyében igen.

LegfQbb ügyész jogosult:
részt venni az Alkotmánybíróság teljes ülésén, tv-ben meghatározott esetben a LegfelsQbb Bíróság jogegységi eljárásában,
jogszabály kibocsátását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti,
törvény tervezeteit véleményezheti,
normatív utasítási joga van.
Ügyészi tevékenységek:
nyomozás,
nyomozás felügyelete,
bírósági eljárásban részvétel,
büntetés-végrehajtás felügyelete,
törvényességi felügyelet.

Nyomozás:
Személyi kör, akikre kiterjed.
Meghatározott bqncselekmények, amikre kiterjed.

Ilyenek:
országgyqlési képviselQnek és az Alkotmányban felsorolt intézmények Országgyqlés által megválasztott vezetQinek büntetQügyeiben, akár ellene, akár Q (hamis vád, hamis tanúzás, zugírászat),
hivatalos személy ellen elkövetett bqncselekmények.

Nyomozás felügyelet:
Biztosítja a bqncselekmények terjedésének megfékezését,
megakadályozza, hogy bárkit felelQsségre vonjanak ártatlanul.

Elrendelhet: nyomozást, pótnyomozást, nyomozás-kiegészítést.
Utasíthatja a nyomozati szerveket cselekményre ( kötelesek végrehajtani.
Magához vonhatja a nyomozást.

Bírósági eljárásban való részvétel

Ha a nyomozati szerv vádindítványt terjeszt elQ, és az ügyész egyetért, a bíróság elQtt Q képviseli a vádat.
Az ügyész jogosult az ügy összes iratait megvizsgálni, és a vádlott terhére vagy javára jogorvoslattal élni.

A bíróság elQtt:
polgári eljárást indíthat,
polgári peres és polgári nem peres eljárásba beléphet, ha a jogosult nem képes jogai érvényesítésére.

Nem illeti meg a jog, hogy a jogosult nevében a jogosult jogairól lemondjon, ill. nevében kötelezettséget vállaljon, egyezséget kössön.



Az Ügyészség tevékenysége:
Nyomozás (országgyqlési képviselQk, bírók, ügyészek, közjegyzQk által és sérelmére elkövetett bqncselekményekkel kapcsolatos ügyekben, hivatali vesztegetés ügyében)
Törvényességi felügyelet gyakorlása a nyomozati szervek (RendQrség, VPOP) tevékenysége felett, tevékenységét ellenQrizheti, felügyelheti, célja elkerülni a jogellenes felelQsségre vonást a nyomozás folyamatában.
1993. évi BüntetQ eljárásról szóló törvény: az ügyészség a nyomozás ura a magyar nyomozási rendszerben.
A büntetés-végrehajtásban közremqködQ szervek tevékenysége feletti felügyelet, az ügyészség bemehet a büntetés-végrehajtási intézményekhez, vizsgálatot folytathat, hogy a fogva tartottak körülményei megfelelnek-e, ne tartsák fogva tovább, mint az ítéletben kiszabott idQ.
Klasszikus bírósági eljárásban történQ részvétel:
büntetQ-eljárásban való részvétel: vádat emel és képviseli a vádat
polgári eljárásban: akik nem képesek érdekeik érvényesítésére, érdekükben felléphet
Törvényességi felügyelet: a kormánynál alacsonyabb szintq államigazgatási szervek által megalkotott normatív döntések (jogszabályok) és egyedi döntései felett, bíróságokon kívüli szervezetek egyedi döntései felett.

Hogyan szerez tudomást ezekrQl?
kérhetik az érintettek a vizsgálatot,
közérdekq bejelentés alapján,
maga is észlelheti.

Intézkedési lehetQségek:
Óvást nyújthatnak be
jogszabállyal vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközével szemben az azt kibocsátó szerv irányába, nem ért egyet a szerv az ügy az Alkotmánybírósághoz kerül.
jogerQs, végrehajtható egyedi döntéssel, határozattal szemben
döntést meghozó szervhez,
döntést meghozó szerv feletteséhez
Ha a vezetQ nem ért egyet, 30 napon belül a felettes szervhez terjeszti fel.
Felszólalással élhet törvénysértQ gyakorlatban vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés esetén,
Figyelmeztetéssel élhet jövQbeli törvénysértés lehetQsége esetén,
BüntetQ, kártérítési eljárást kezdeményezhet, szignalizációval élhet,
Utólagos normakontroll, alkotmány-értelmezést kezdeményezhet az Alkotmánybíróság felé.








20. A bírói hatáskörök és a bírói igazságszolgáltatás alkotmányos alapelve. (A bíróságok igazságszolgáltatási monopóliuma ). A bírák függetlensége.


Bíróságok, igazságszolgáltatás

Feudalizmus: bíra ( király.
igazságszolgáltatás ( király által kinevezett hivatalnokok.
földesúri bíróság,
egyházi bíróságok,
városi bíróságok városi statutumok alapján,
nemesi bíróságok,
szakmai bíróságok.

A feudális bírósági rendszer jellemzQi:
Az abszolutizmusban személyesen az uralkodó, vagy a nevében eljáró hivatalnokok bíráskodtak. (Az abszolutista bíróságok mellett megjelentek: földesúri, nemesi, városi, szakmai bíróságok).
Nincs egységes állami bírósági rendszer  széttagolt.

Az igazságszolgáltatás alá vontak társadalmi státuszától függQen, az azonos természetq polgári és büntetQ ügyekben különbözQ származási és más elQjogokat (privilégiumokat) elismerQ, diszkriminatív bíróságok jártak el.
Nincs bíróság elQtti egyenlQség.
A bírói szervezeten belül a demokratikus elemek (pl. bírák választása, vagy a lakosság részvétele az igazságszolgáltatásban) általában nem érvényesül.
Ha személyesen nem az uralkodó szolgáltatott igazságot, hanem a hivatalnokai, akkor az uralkodó direkt módon, közvetlenül az ügy érdemére nézve utasításokat adott, így nincs garancia az utasíthatóság kizárására, nem érvényesül a bírói függetlenség.
A bírói tisztség pénzért megvásárolható volt (ha megvette a tisztséget, már nem volt utasítható!)


Nem volt egységes igazságszolgáltatás. Nem érvényesült a törvény elQtti egyenlQség sem. Voltak privilegizált és diszkriminatív bíróságok.
Nem érvényesültek a demokratikus elemek, és nem érvényesült a bírói függetlenség sem.
A bírói hivatalok megvásárolhatók voltak.

Polgári átalakulás:
Kell ( igazságszolgáltatás megváltoztatása.
ki kellett alakítani az egységes bírósági rendszert,
meg kellett teremteni a bíróságok igazságszolgáltatási monopóliumát,
meg kellett szüntetni a privilegizált és a diszkriminatív bíróságokat,
elQtérbe került a demokrácia,
fontos cél még: a bírák függetlensége ( a közigazgatás és igazságszolgáltatás elválasztása, valamint a bírói függetlenség garanciáinak kiépítése.

(

Magyarországra is eljutnak.


A polgári átalakulás bírósági rendszerének jellemzQi:
Törekedtek arra, hogy megszüntessék a közigazgatási hivatalnokok bíró hatáskörét.
El kívánták választani az igazságszolgáltatást a végrehajtó hatalomtól.
Egységes állami bírósági rendszert akartak létrehozni, amelyben nem ismerték el a rendkívüli bíróságok létjogosultságát.
Korlátozták a külön bíróságok mqködését. (Külön bíróság: az ügyek egy-egy csoportjára létrejött bíróság.)
Az igazságszolgáltatási ügyek elbírálását a rendes bíróságokra koncentrálják.
Demokratikus intézmények bevezetése az igazságszolgáltatásban (esküdtbíráskodás).
Intézményesíti a bírák függetlenítését, ennek garanciáit hozzák létre (bírák elmozdíthatatlansága).


Magyarország a XIX. század második felében a bírói rendszerét angol-francia, porosz-osztrák közvetlen hatásra alakítja ki.

1848. március 15.:
Úriszéki bíróság megszüntetése,
Esküdtbíráskodás csak sajtóbqncselekmény esetén.

1868. évi IV. tv.:
A bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvény
Önálló hatalmi ággá alakította a bíróságot, igazságszolgáltatást, elválasztotta a közigazgatástól, megteremtette az intézményi garanciáit.


1870-tQl: Egységes, 4 szintq bíróság kialakulása:
Curia  LegfelsQ Bíróság
ÍtélQtáblák
Törvényszékek
Járásbíróságok

A függetlenség garanciáinak kiépítése:
külön bíróságok körét korlátozzák. Fennmarad: katonai bíróság. Új bíróság: közigazgatási bíróság.
Létrehozzák: a fQudvarnagyi bíróságot.
1883-tól: Pénzügyi és adóügyi kérdések intézése: közigazgatási bíróság feladata.
1896-tól: esküdtbíráskodást kibQvítették: halálbüntetés és az 5 éven túli szabadságvesztés esetén az esküdtszék jár el.
I. Világháború után: esküdtszéki bíráskodást megszüntették.

Törekvés: a privilégiumokat elismerQ bíróságokat törölje a rendszer. Ennek ellenére a fQudvarnagyi bíróságok továbbra is mqködnek.
Korlátozzák a különbíróságok mqködését is, ekkor jön létre a közigazgatási bíróság.

XIX. század végétQl:
Kiterjesztik az esküdtbíróságok intézményét, már nem csak a sajtóbqncselekmények esetében, hanem 5 évi fegyháznál súlyosabb büntetéssel fenyegetett bqncselekmények esetében alkalmazzák.

A szovjet-orosz bíróság fejlQdése

A XIX. század eleji forradalom felszámolta a korábbi cári bírósági rendszert, új, egységes bírósági rendszer kiépítésére törekedtek.
Rendes-, rendkívüli- és különbíróságok párhuzamos mqködése.

1922.: Rendes- és rendkívüli bíróságok összeszorítása.
1930-as években:
A trojkák tömegével ítéltek el embereket.
A bírói tisztség választás útján történQ betöltése.
A lakosság részvétele (népi ülnökök rendszere) valósuljon meg.
1936.: Sztálini alkotmány. A bírói függetlenség elismerése, de nem támasztotta alá garanciákkal, a gyakorlatban ez nem érvényesült, közvetlen, direkt utasításos rendszer továbbra is fennállt.


Magyarország

Magyarország 1949-ben ezt a rendszert honosította meg, e szerint alakult ki a hazai bírósági rendszer.

Négy alkotmányos elv:
az igazságszolgáltatás csak Bíróság útján lehetséges,
egységes bírósági rendszer kiépítése,
igazságszolgáltatás demokratizmusának biztosítása,
bíróságok függetlensége.

Bírói függetlensége:
a LegfelsQbb Bíróság elnöke beszámolási kötelezettsége az Országgyqlésnek,
a LegfelsQbb Bíróság elnöke interpellálható.


1954.: A bírói szervezetrQl szóló tv.
1972. évi V., az ügyészségrQl szóló tv.
Nem hoz lényeges változást.
De: a bírákat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja.

1989-ben sor került e rendszer átfogó korszerqsítésére.
az új Alkotmány szerint a LegfelsQbb Bíróság elnökét 6 évente választják. Megszünteti a beszámolási kötelezettségét és interpellálhatóságát.

1991.:
Katonai különbíróságok megszüntetése.
Kiszélesítik a bírói függetlenség garanciáit.
Bírók utasíthatóságának kizárása.
1997.:
LXVI. tv.: A bíróság szervezetérQl és igazgatásáról megerQsíti a bírói függetlenség garanciáit, biztosítja a Bíróságok önállóságát más állami szervekkel szemben.
LXVI. tv.: A bíróság szervezetérQl és igazgatásáról megerQsíti a bírói függetlenség garanciáit, biztosítja a Bíróságok önállóságát más állami szervekkel szemben.
LXVII. tv.: A bírák jogállásáról és javadalmazásáról

1997.: 4 szintq bírósági rendszer elQirányzata:
Megszüntették az Igazságügyi Minisztérium bíróságokkal szembeni igazgatási jogkörét,
Bíróságok önigazgatása, bírói rendszer autonómiája.

Bíróságok jogforrásai:
1949. évi Alkotmány az azóta történt módosításokkal,
1997. évi LXVI. tv. a bíróságok szervezetérQl és igazgatásáról,
1997. évi LXVII. tv. a bírák jogállásáról és javadalmazásáról.


A bíróságok hatáskörének, szervezetének alkotmányos alapjai (az igazságszolgáltatás monopóliuma)

A polgári átalakulásból következik, hogy az igazságszolgáltatás ellátását külön szervre, a bíróságokra bízzák. Az igazságszolgáltatás jogsértések ill. jogviták jogszabályok alapján történQ elbírálása.

A célszerqségi okok miatt a különbözQ országokban a bíróságok mellett más szervek is végeznek igazságszolgáltatási tevékenységet. Tehát az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma sehol sem érvényesül maradéktalanul.

Elterjedt, hogy kvázi bírói szerveket hoznak létre bizonyos viták elbírálására, ezek a paritásos bíróságok (pl.: egyenlQ százalékban vesz részt a munkaadó és a munkavállaló).

Ma Magyarország:

Az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják.
Eljárnak:
büntetQügyekben,
polgári jogi,
családjogi,
munkaügyi, és
más jogvitákban.

Ténylegesen ilyen ügyekben más szervek is eljárhatnak, bár 1989. óta a kvázi bírói szervek mqködése lehetQsége leszqkült. Bíróságszerq szervek pl.: közbeszerzési döntQbizottság.

Az igazgatási szervek is végeznek bírói tevékenységet, pl. szabálysértések, birtokvita, családjogi viták elsQ fokon. Követelmény: nem bírói szervek döntéseivel szemben a bírósághoz jogorvoslattal lehessen fordulni. A bíróságok végezhetnek nem kifejezett igazságszolgáltatási jellegq tevékenységet.


A bírói függetlenség elve

Kiterjed a bíróra és a nemzetre (Act of Settlement, Weimari alkotmány),
A bíró ítélkezQ tevékenysége során független, csak az Alkotmány, a törvény, jogszabály és a bíróságra vonatkozó jogi norma alapján dönt, konkrét ügyben nem utasíthat, nyomást nem gyakorolhat.

A bírói függetlenség elve úgy valósul meg, hogy a LegfelsQbb Bíróság elnökének nincs politikai felelQssége, nem interpellálható.

Polgári átalakulás:
1740. évi trónöröklési törvény: a bírókat, ha akaratukon kívül akarják elmozdítani, azt csak akkor tehetik meg, ha a parlament mindkét háza ehhez hozzájárult => bírói kimozdíthatatlanság.

A bírói függetlenséget az Alkotmányban deklarálják, csak a törvényeknek vannak alárendelve.

Tartalma:
Ítélkezési tevékenységük során az Alkotmánynak, a rájuk vonatkozó jogszabályoknak és egyéb más jogi normáknak (jogegységi határozatok) vannak alárendelve,
Az ítélkezQ bírót az ügy érdemére nézve az ügyész és a fél kezdeményezési jogán kívül más befolyás nem érheti,
Egyes bíró személyre nézve is független.

Garanciái:
Társadalmi garancia: meghatározhatatlan, függ attól, hogy milyen az állampolgárok jogi tudata.
Jogi garancia:
Szervezeti jogi garancia: célja, hogy kizárja a bíróságok befolyásolhatóságát.
Bírói önkormányzatok: legmagasabb szintq az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, elnöke a LegfelsQbb Bíróság elnöke, tagjai: Igazságügy miniszter, LegfQbb Ügyész, Országos Ügyvédi Kamara Elnöke, az országgyqlés által delegált 2 fQ, 9 választott bíró = 15 fQ. Ez a szervezet végzi a bírók legmagasabb szintq igazgatását, felügyeletet gyakorol.
Alsó szintq bírói önkormányzatok, összbírói értekezletek.
A LegfelsQbb Bíróság teljes ülése
A LegfelsQbb Bíróság, ÍtélQ Tábla és a Megyei Bírók ÍtélkezQ Tanácsa
Magasabb szintq bíróságok kollégiumai.
1989-90 óta a LegfelsQbb Bíróság elnöke nem interpellálható, neme kérdezhetQ, nem citálható országgyqlés elé.
Személyi jogi garancia: célja, hogy az ítélkezQ bírónak ne kelljen sérelmes jogkövetkezményektQl tartania, ha nem honorálja a külsQ beavatkozásokat. A bíró ne legyen kitéve alaptalan zaklatásnak. Ne kerüljön olyan összeférhetetlenségi helyzetbe, ami negatívan befolyásolja a munkáját.
ÍtélQ bíró akarata ellenére elmozdítható, ha:
Nem teszi le az esküt,
Betöltötte 70. életévét,
Elveszti magyar állampolgárságát,
Elveszti választójogát,
Bíróval szemben jogerQs szabadságvesztést, közérdekq munkát, kényszergyógykezelést szabnak ki,
A fegyelmi bizottság felmentését szabta ki,
A 3 éves kinevezés után nem tesznek javaslatot újra kinevezésére,
Fennálló összeférhetetlenségét nem szünteti meg,
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének nem tesz eleget,
Egészségügyileg vagy szakmailag alkalmatlanná válik.

A bírót kizárólag kérelmére és beleegyezésével lehet áthelyezni.
Hozzájárulása nélkül 3 évenként 1 év idQtartamra lehet a bíróság illetékességi területén belül más szolgálati helyre kirendelni.
Fegyelmi eljárás során is saját bírói szervezetbQl megalakított fegyelmi tanácsok járnak el. (Megyei, fQvárosi: elsQ fokú, LegfelsQbb Bíróság: elsQ-másod fokú fegyelmi tanács).
Megilleti Qket a mentelmi jog sérthetetlenségi eleme.
Összeférhetetlenség: nem lehet tagja politikai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság vezetQ tisztségviselQje, Igazgatóság, FelügyelQ Bizottság tagja, személyes közremqködésre köteles vagy korlátlanul felelQs tagja.
Folyó ügybQl történQ kizárás akkor, ha az ügy elfogulatlan elbírálása valamilyen okból kifolyólag nem várható el.







21. A bírósági rendszer egységének alapelve és a bíróságok rendszere

Bíróságok, igazságszolgáltatás

Feudalizmus: bíra ( király.
igazságszolgáltatás ( király által kinevezett hivatalnokok.
földesúri bíróság,
egyházi bíróságok,
városi bíróságok városi statutumok alapján,
nemesi bíróságok,
szakmai bíróságok.

Nem volt egységes igazságszolgáltatás. Nem érvényesült a törvény elQtti egyenlQség sem. Voltak privilegizált és diszkriminatív bíróságok.

Nem érvényesültek a demokratikus elemek, és nem érvényesült a bírói függetlenség sem.
A bírói hivatalok megvásárolhatók voltak.

Polgári átalakulás:
Kell ( igazságszolgáltatás megváltoztatása.
ki kellett alakítani az egységes bírósági rendszert,
meg kellett teremteni a bíróságok igazságszolgáltatási monopóliumát,
meg kellett szüntetni a privilegizált és a diszkriminatív bíróságokat,
elQtérbe került a demokrácia,
fontos cél még: a bírák függetlensége ( a közigazgatás és igazságszolgáltatás elválasztása, valamint a bírói függetlenség garanciáinak kiépítése.

(

Magyarországra is eljutnak.


1848.  Úriszék megszüntetése.
1848.  Sajtócenzúra ügyekben esküdtszéki bíróság létrehozása.
1869. évi IV. tvcikk ( az igazságszolgáltatás közigazgatástól való különválasztása.


4 szinten mqködik bírósági szerv:
királyi kúria,
ítélQtáblák,
megyei törvényszékek,
járásbíróságok.

Függetlenség garanciáinak kiépítése:
külön bíróságok körét korlátozzák. Fennmarad: katonai bíróság. Új bíróság: közigazgatási bíróság.
Létrehozzák: a fQudvarnagyi bíróságot.
1883-tól: Pénzügyi és adóügyi kérdések intézése: közigazgatási bíróság feladata.
1896-tól: esküdtbíráskodást kibQvítették: halálbüntetés és az 5 éven túli szabadságvesztés esetén az esküdtszék jár el.
I. Világháború után: esküdtszéki bíráskodást megszüntették.

Szocialista országok:
Orosz forradalom után ( létrehozták a népbíróságokat, forradalmi bíróságokat, ahol a bírák a nép által választott laikusok voltak, forradalmi meggyQzQdéssel.
1922. ( rendes bíróságok visszaállítása. De: pártirányítás valósult meg.

Magyarország:
49. évi XX. tv. ( szovjet megoldás.
Négy alkotmányos elv:
az igazságszolgáltatás csak Bíróság útján lehetséges,
egységes bírósági rendszer kiépítése,
igazságszolgáltatás demokratizmusának biztosítása,
bíróságok függetlensége.

Bírói függetlensége:
a LegfelsQbb Bíróság elnöke beszámolási kötelezettsége az Országgyqlésnek,
a LegfelsQbb Bíróság elnöke interpellálható.

1972. évi IV. tv.:
Nem hoz lényeges változást.
De: a bírákat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja.

1989.: nem változtak alapjában a rendelkezések. De: az új Alkotmány szerint a LegfelsQbb Bíróság elnökét 6 évente választják. Megszünteti a beszámolási kötelezettségét és interpellálhatóságát.
1997-tQl az Igazságügy-minisztériumnak a bíróságok igazgatásával kapcsolatos tevékenysége megszqnik.
1997. évi LXVI. tv.  megerQsíti a bírói függetlenség garanciáit, biztosítja a Bíróságok önállóságát más állami szervekkel szemben.

Alapelvek:
a Bíróságok igazságszolgáltatási monopóliumáról a Magyar Alkotmány rendelkezik az alapvetQ jogok között is,
Magyarországon az igazságszolgáltatást a LegfelsQbb Bíróság, ÍtélQtáblák, megyei, városi munkaügyi bíróságok látják el, törvény külön bíróságok létrehozását is elrendelheti.

Más szervek is megbízhatók kvázi igazságszolgáltatási tevékenységgel:
döntQbizottság,
igazgatási szervek, pl.: szabálysértési ügyekben,
paritási döntQbizottságok, pl.: munkaügyi vitákban.
(
Követelmény: döntései ellen jogorvoslattal a bírósághoz lehessen fordulni.
A bíróság ellenQrizheti a közigazgatási határozatok törvényességét is.

A bíróság eljárhat nem igazságszolgáltatási ügyekben is. Külön jogszabályok alapján pl.:
egyházak, egyesületek, cégek bejegyzése,
döntenek az elQzetes letartóztatás elrendelésérQl.

Bíróságok rendszere

Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma:
A polgári átalakulástól kezdve az a tendencia érvényesül, hogy az igazságszolgáltatást egy külön, minden más állami közhatalmi szervtQl elkülönülQ szervre ruháznak.

Az igazságszolgáltatásra tartozó ügyeket kizárólag a bíróságok lássák el. Ez garanciális lehetQségq, tekintettel arra, hogy pártatlan, a törvényeknek megfelelQ igazságszolgáltatást csak egy ilyen független, minden más szervtQl elkülönült szervezet képes ellátni.

Igazságszolgáltatás: jogsértések és jogviták jogszabályok alapján történQ elbírálása.
Ez nem érvényesül.
Okai: hogy pl. nem az állam bírói szervezet részei járnak el.
Választott bíróságok (szakszerqség, gazdaságosság).
Igazgatási szervek szabálysértési hatóságként járnak el (gyorsaság, költségkímélQ eljárás).
Választási Bizottságok.
Kvázi bizottságok: bíróság-szerq szervek speciális igazságszolgáltatási jellegq feladatok ellátására (gazdasági-, munkaügyi-, társadalmi döntQbizottságok).

Minden esetben ezen különálló igazságszolgáltatási szervek döntésével szemben van lehetQség bírósághoz fordulni jogorvoslatért.

A bíróság feladata

FQ profil az igazságszolgáltatás.
1991. óta a közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata, ezáltal kontrollt gyakorol az igazgatás törvényessége felett.
Cégbíróság (társadalmi szervezetek, gazdasági társaságok bejegyzése).
ElQzetes letartóztatásban a bíróság is jogosult dönteni.

Törvény elQtti egyenlQség = Igazságszolgáltatás elQtti egyenlQség: az állampolgárok ugyanolyan típusú ügyeiben ugyanazok a bíróságok ugyanazokat a jogszabályokat értelmezve járjanak el.
Létrejöttének feltétele az egységes állami bírósági szervezet kiépítése.

Rendes bíróságok,
Külön bíróságok,
Rendkívüli bíróságok.

Rendes bíróság:
Az igazságszolgáltatási feladatok állandó ellátására létrejövQ, általános hatáskörrel rendelkezQ szervek. Minden igazságszolgáltatási ügyben eljárhatnak, kivéve, amit a törvény kivesz alóluk. Ilyen bíróságok a Magyar Köztársaság területi egységeiben (megyei, városi, kerületi, fQvárosi) mqködQ bíróságok egységes rendszert alkotnak.
Élén: LegfelsQbb Bíróság, szervezete szintek szerint tagolt, de nem hierarchikus!!!

Külön bíróság:
Az állandó bíróságok mellett, velük párhuzamosan mqködQ bíróságok, amelyek az ügyek egy-egy csoportjára lettek létrehozva.
Ilyen pl. a katonai, munkaügyi bíróság.
Ügycsoportokra nézve mqködik, speciális szakértelmet igényelnek az itt tárgyalt ügyek, az állandó bíróságokon belüli szakosítással nem oldható meg ezen ügyek megfelelQ szintq megoldása.

Rendkívüli bíróságok:
Az ügyek meghatározott csoportjában hatáskörrel rendelkezQ rendes vagy külön bíróság helyett ideiglenes jelleggel, speciális jogállással, szervezettel és eljárással rendelkezQ bíróság.
Ezeknél a bíróságokat védQ garancia rendszer nem érvényesül, a demokratikus rendszerek a rendkívüli bíróságok létjogosultságát nem ismerik el. Bizonyos idQszakokban azonban mégis életre kell hívni, rendkívüli körülmények között, ideiglenes jelleggel, pl. az államhatalmat fenyegetQ súlyos bqncselekményekkel szemben merülhet föl a szigorú és gyors igazságszolgáltatás igénye. (Ezért is szokták Forradalmi törvényszéknek is nevezni).

Az állandó- és a külön bíróság mqködése állandó jellegq, a rendkívüli bíróságok létrehozását a 2004. évi honvédelmi törvény lehetQségként biztosítja bizonyos rendkívüli jogrend esetében.
Magyarországon a rendes bíróság 4 szintq:
Helyi bíróság: (Elnök vezeti) városokban, a fQváros kerületeiben mqködik, általános hatáskörrel rendelkezik, kizárólag elsQ fokú hatóságként mqködik.
Területi szintq bíróság: (Elnök vezeti) megyékben és a fQvárosban mqködik (20 db.) elsQ fokú bíróságként, a törvény által kiemelt ügyekben jár el (pl. emberölés, 10 millió forint feletti értékhatárt meghaladó polgári peres ügyekben. Másodfokúként: elsQ fokon a helyi bíróságok, vagy a munkaügyi bíróságok által elbírált ügyekben, abban az esetben, ha a döntéssel szemben az arra jogosultak a rendelkezésre álló határidQn belül fellebbezést nyújtottak be. BüntetQ, polgári, gazdasági, közigazgatási ügyekben szakosítás, bírósági kollégiumok mqködnek. (= ugyanazon ügyszakban eljáró bíróságok testületei, melyek egyfelQl igazgatási tevékenységet látnak el, másfelQl elemzik a bíróságok ítélkezési gyakorlatát, jogegységi eljárást kezdeményezhetnek.
ÍtélQtáblák: (Elnök vezeti). 1997-ben irányozták elQ, ekkor 3 mqködött. 2005. januárjában alakul meg a 4. és az 5. (Budapest, Szeged, Pécs, Debrecen, GyQr). Feladata: kizárólag olyan másodfokú ügyet tárgyal, amelyben elsQ fokon területi bíróság már döntött, rendes jogorvoslat esetén. Speciális eset, amikor a Budapesti ÍtélQtábla eljár másod fokon különös bíróságok katonai tanácsai által elbírált ügyekben, közigazgatási perekben. Hatásköri bíróságként is mqködnek, bíróságok hatásköri vitáit rendezi. Szakosítás: büntetQ, polgári, közigazgatási kollégium mqködik.
LegfelsQbb Bíróság: két tevékenységet végez: ítélkezik (ellátja a hatáskörébe utalt rendes és rendkívüli jogorvoslatokat is), 1997-tQl a törvény lehetQséget ad jogegységi tevékenység gyakorlására is.

ÍtélQtáblák létrehozásának okai:
1997. évi törvény alapján alkották meg az ítélQtáblákat.
Korábban évekig elhúzódó ügyek lerövidítése.
A korábban kizárólag másod fokú jogkört gyakorló LegfelsQbb Bíróságtól szétosztja az ügyeket az 5 ítélQtáblára, ennek következtében az ügyek menete idQben rövidebb lesz, a LegfelsQbb Bíróság idQben, energiában és kapacitásban fölszabadul, így a LegfelsQbb Bíróságnak lehetQséget biztosít arra, hogy minél több jogegységi döntést képes legyen megalkotni, ami az ítélkezés egységesebbé válását próbálja elQsegíteni.

Magyarország 1945.  Népbíróságok:
szint: Népbíróságok: a koalíciós pártok hozták létre.
szint: Országos Népbíróságok Tanácsa: a koalíciós pártok jogi végzettségq bírákat jelöltek.

Az Igazságügy-miniszter nevezett ki elnököt jogi végzettséggel.

1956.  Népbírósági tanácsokat hoztak létre.

Városi Bíróság: általános hatáskörq elsQ fokú bíróság.
A fQvárosi kerületi bíróság: városi bíróságnak felel meg. Összevontan is létrehozható, pl.: Pesti Központi Kerületi Bíróság, Budai Központi Kerületi Bíróság.

A FQvárosban a választással összefüggQ ügyekben egész FQvárosra kiterjedQ illetékességgel a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el.

A Munkaügyi Bíróság és a Városi Bíróság nem jogi személy. Élén a bíróság elnöke áll. Hivatásos bírák és ülnökök mqködnek benne.


Jogegységi határozatok:
Pszeudó (ál) jogszabályok
Jogi iránymutatások
Ezek a természeti jogi normák a jog értelmezését segítik elQ, így a jog nem egy egzakt dolog.
A XIX. századi jogállamiság eszméje => jogbizonytalanság.
Biztosítani kell a jogalkalmazás egységességét, az állami bírák ugyanolyan ügyekben ugyanazt az ítéletet hozzák.

A jogalkalmazás egységességének biztosítása:

Ha a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében szükséges.
Ha az ítélet egységessége érdemben, elvi kérdésekben szükséges.
1997. évi LXVI. tv. 26. szakasza: Ha a LegfelsQbb Bíróság ítélkezQ tanácsael kíván térni, ezt csak akkor teheti meg, ha az általa kezdeményezett jogegységi eljárásban meghozott jogegységi határozat erre lehetQséget biztosít. (Precedensjog magyarországi elsQ ízben történt elismerése).

Jogegységi eljárást kezdeményezhet:

LegfelsQbb Bíróság elnöke,
Kollégium vezetQi,
LegfQbb Ügyészség,
ÍtélQtáblák kollégiumának vezetQi,
LegfelsQbb Bíróság ÍtélQ tanácsa

5 tagú jogegységi tanácsok:

Polgári,
BüntetQ,
Gazdasági,
Közigazgatási,
Munkaügyi.

(Lehet együttes ülést is tartani).
Jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni, és ez a bírókra nézve
KötelezQ.

LegfelsQbb Bíróság
Elnökét az országgyqlés választja meg 6 évre, egyszer újraválasztható.
Abszolút függetlenséget élvez, nem számoltatható be az országgyqlés által a bírósági rendszer mqködését tekintve.

Különbíróság
Ma Magyarországon kizárólag a Munkaügyi Bíróság van különbíróságként megszervezve. A Munkaügyi Bíróság területi szinten mqködik (megyék, fQváros). Kizárólag elsQ fokon jár el, munkaviszonyból és társadalombiztosítási jogviszonyból származó peres ügyekben, döntésével szemben a rendes bíróság területi szintjén lehet jogorvoslattal élni.
1991-ig mqködött a Katonai Bíróság szervezete, ma bíróság katonai tanácsa (5 db.) látja el ezen feladatokat.
ElsQ fokon hivatásos katona bírókból álló tanács. Jogorvoslat: kizárólag az ÍtélQtáblánál.

Rendkívüli bíróság
BékeidQben Magyarországon nem létezik. Csak rendkívüli állapot idején. A törvény biztosítja a lehetQséget a jogalkotó számára, hogy a bíróságok és az ügyészségek összevonhatók és szétválaszthatók. Katonai bíróságokat lehet szervezni.
Rendeleti úton módosítható a büntetQ-, anyagjogi és eljárásjogi szabályok köre, de új büntetési nemet nem lehet létrehozni.
BevezethetQ a rögtönbíráskodás, pl. nemzetbiztonságot fenyegetQ, állampolgárok életét veszélyeztetQ, vagy háborús bqncselekmény esetén (10-15 évig terjedQ szabadságvesztés, életfogytiglan).

Bírói tisztség

Általános követelmény, hogy az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó személyek szakmailag felkészült, hivatásos bírák lássák el. Bíró kizárólag egyetemi jogi végzettségq, jogi szakvizsgával rendelkezQ személy lehet.

A bíró tisztségét betöltheti
választás,
kooptálás,
kinevezés útján.

Választás:
Általában forradalmi mozgalmak után, határozott idQre történik, így biztosítják a forradalmi gondolatok átvitelét a bíróságba.
Néhány országban í(USA, Svájc) még tagállami szinten alkalmazzák. Szocialista országokban népszerq volt a testületek és a lakosság által történt választás.

Kooptálás:
A bíráknak saját soraiból történQ meghívása.

Kinevezés:
Általában határozatlan idQre, a bírói függetlenség elvébQl adódóan más hatalmi ág képviselQje teszi.
1949. évi alkotmány a választást irányozta elQ, a bírókat a tanács, országgyqlés választotta meg.
A bírókat a gyakorlatban az igazságügy miniszter nevezte ki 1972-ig. A LegfelsQbb Bíróság elnökét az országgyqlés választotta 4 évre. A többi hivatásos bírót az Elnöki Tanács választja meg. 1989. óta él a kinevezés.

A köztársasági elnök gyenge hatáskörrel felruházott személy: döntéseihez miniszteri ellenjegyzés szükséges.
Ellenjegyzés: a köztársasági elnök ne legyen részese a végrehajtó hatalomnak. A köztársasági elnök ellenjegyzés nélküli jogköre gyenge jogkör. Ide tartozik a bírák kinevezése, mert ha kellene hozzá miniszteri ellenjegyzés, akkor az igazságügy miniszter jegyezné ellen, és akkor beavatkozna az Igazságügyi Minisztérium, így nem lenne meg a függetlenségi garancia.

Bíró lehet:
büntetlen elQéletq,
magyar állampolgárságú,
választójoggal rendelkezQ,
egyetemi jogi végzettségq, szakvizsgával,
egy év bírói gyakorlattal rendelkezQ,
vagyonnyilatkozatot tett személy.
Katonai bíró esetében plusz feltétel, hogy a Magyar Honvédség hivatásos tisztje legyen.

Bírói kinevezés:
Pályázat benyújtása.
Pályaalkalmassági vizsgálat.
A bíróság elnöke, önkormányzat véleményezi, ha rendben van, átkerül az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz, aki javaslatot tesz a köztársasági elnök részére a bíróvá történQ kinevezésre.
A köztársasági elnök elQször 3 év határozott idQtartamra nevezi ki, majd ennek leteltével megint megvizsgálják, újra véleményt tesz az OIT a köztársasági elnök részére, majd, ha megfelelt, akkor már határozatlan idQre szóló kinevezést kap.

Csak a LegfelsQbb Bíróság elnökét választják meg!!!
Az országgyqlés választja minQsített többséggel 6 év idQtartamra, egyszer újraválasztható.








22. A hivatásos bírói tisztség betöltése és a laikusok részvétele a bíróságok munkájában- A társas bíráskodás alapelve. A büntetQ és a polgári bírósági eljárás alkotmányos alapelvei


A hivatásos bírói tisztség betöltése

Általános követelmény, hogy az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó személyek szakmailag felkészült, hivatásos bírák lássák el. Bíró kizárólag egyetemi jogi végzettségq, jogi szakvizsgával rendelkezQ személy lehet.

A bíró tisztségét betöltheti
választás,
kooptálás,
kinevezés útján.

Választás:
Általában forradalmi mozgalmak után, határozott idQre történik, így biztosítják a forradalmi gondolatok átvitelét a bíróságba.
Néhány országban (USA, Svájc) még tagállami szinten alkalmazzák. Szocialista országokban népszerq volt a testületek és a lakosság által történt választás.

Kooptálás:
A bíráknak saját soraiból történQ meghívása.

Kinevezés:
Általában határozatlan idQre, a bírói függetlenség elvébQl adódóan más hatalmi ág képviselQje teszi.
1949. évi alkotmány a választást irányozta elQ, a bírókat a tanács, országgyqlés választotta meg.
A bírókat a gyakorlatban az igazságügy miniszter nevezte ki 1972-ig. A LegfelsQbb Bíróság elnökét az országgyqlés választotta 4 évre. A többi hivatásos bírót az Elnöki Tanács választja meg. 1989. óta él a kinevezés.

A köztársasági elnök gyenge hatáskörrel felruházott személy: döntéseihez miniszteri ellenjegyzés szükséges.
Ellenjegyzés: a köztársasági elnök ne legyen részese a végrehajtó hatalomnak. A köztársasági elnök ellenjegyzés nélküli jogköre gyenge jogkör. Ide tartozik a bírák kinevezése, mert ha kellene hozzá miniszteri ellenjegyzés, akkor az igazságügy miniszter jegyezné ellen, és akkor beavatkozna az Igazságügyi Minisztérium, így nem lenne meg a függetlenségi garancia.

Bíró lehet:
büntetlen elQéletq,
magyar állampolgárságú,
választójoggal rendelkezQ,
egyetemi jogi végzettségq, szakvizsgával,
egy év bírói gyakorlattal rendelkezQ,
vagyonnyilatkozatot tett személy.
Katonai bíró esetében plusz feltétel, hogy a Magyar Honvédség hivatásos tisztje legyen.

Bírói kinevezés:
Pályázat benyújtása.
Pályaalkalmassági vizsgálat.
A bíróság elnöke, önkormányzat véleményezi, ha rendben van, átkerül az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz, aki javaslatot tesz a köztársasági elnök részére a bíróvá történQ kinevezésre.
A köztársasági elnök elQször 3 év határozott idQtartamra nevezi ki, majd ennek leteltével megint megvizsgálják, újra véleményt tesz az OIT a köztársasági elnök részére, majd, ha megfelelt, akkor már határozatlan idQre szóló kinevezést kap.

Csak a LegfelsQbb Bíróság elnökét választják meg!!!
Az országgyqlés választja minQsített többséggel 6 év idQtartamra, egyszer újraválasztható.

A LegfelsQbb Bíróság elnöke és helyettese: csak olyan lehet, aki egyébként bíróvá kinevezhetQ, tehát:
büntetlen elQélet,
választójogosult magyar állampolgár,
egyetemi jogi végzettség,
jogi szakvizsga,
legalább 1 éves bírósági vagy ügyészségi titkári gyakorlat.
Kivétel, ha:
bíró,
ügyész,
alkotmánybíró,
közjegyzQ volt korábban.
vagyonnyilatkozatot tesznek,
katonai bírák ( hivatásos katonatiszt kell, hogy legyen.


ElsQ alkalom: pályázat alapján 3 évre nevezik ki. A pályázatot az elnök írja ki, a bírói tanácsok nyilvánítanak véleményt, az elnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki Qket.
3 év után: a munka értékelése, ezután határozatlan idQtartamra való kinevezés következik. Még 4 alkalommal 6 évente értékelik Qket. Koruk maximum 75 életév lehet.
A LegfelsQbb Bíróság elnöke és helyettese esetében az Országos Igazságszolgáltatási Tanács véleményét is meghallgatják.

Bírósági elnökök:
6 évre kinevezik,
akaratuk ellenére is fel lehet menteni, ha a tevékenysége alapján alkalmatlannak találják. Ez esetben azonnali hatállyal kell felmenteni. De: 15 napon belül jogorvoslatért a Bírósághoz fordulhat.

Bírói tisztség megszqnése:
lemondás,
3 év letelte után ha alkalmatlan,
egészségügyi vagy szakmai okból alkalmatlan,
fegyelmi büntetést hozott a Fegyelmi Tanács,
nem tesz vagy hamis vagyonnyilatkozatot tesz,
jogerQs szabadságvesztést, közérdekq munkát vagy kényszergyógykezelést szabnak ki,
nyugdíjazás.


Magyarország:
1949. évi Alkotmány: a bírákat választották.
1954. évi II. tv.: a megfelelQ szintq tanácsok választják a bírákat.
1989 óta: kinevezése a köztársasági elnök hatásköre, kivéve a LegfelsQbb Bíróság elnöke.


A laikusok részvétele az igazságszolgáltatási eljárásban


Elvétve elfordul, hogy egy bíróságon csak laikusok legyenek (pl. Békebíró).

Roussoe: Miénk a hatalom .
Hatalom: döntés  irányítás  igazságszolgáltatás.
Döntés: törvényhozás, népszavazás.
Irányítás: közigazgatás.

Ítélkezésben való néprészvétel:
növeli a demokratizmust az igazságszolgáltatásban,
uralkodó hatalmának ellensúlyozása,
a különbözQ szakterületekrQl érkezQ nem jogászok más szempontból színesítik az ügyet,
jogászi szemlélet ellensúlyozása

Miért van szükség a laikusok részvételére?
bírói önkény kizárása,
demokratizmus érvényesülése,
szakszerq bíráskodás,
bírói rutin eszköze lehet.


2 alapvetQ formája:
esküdtbíróság,
ülnökbíróság.

Esküdtbíráskodás:
Esküdtek (12 fQ): kizárólag ténykérdésekben való döntés, hogy az eljárás alá vont személy bqnös-e, vagy ártatlan. Ha kimondja, hogy bqnös, akkor a bíró szabja ki az ítéletet. (Esküdtek: ténykérdés, bíró: jogkérdés kizárólagos jogkörben.)

Ülnöki rendszer:
A népi ülnökök és a hivatásos bíró együtt, azonos jogokkal és kötelezettséggel döntenek egy tanácsban. A tanács elnöke mindig csak hivatásos bíró lehet.
A szocialista országokban az ítélkezés ezen formáját elsQ fokon, büntetQ ügyekben használták. Ezt visszaszorították.
Magyarországon 1990. óta kizárólag ülnökbíróság érvényesül, csak elsQ fokon, 1997. óta csak kivételként.
Ülnök csak akkor járhat el, ha ezt a lehetQséget a törvény biztosítja. Munkaügyekben mindig van, büntetQ és polgári ügyekben csupán 10%-ban.

Ülnök lehet:
büntetlen elQéletq,
választójoggal rendelkezQ,
magyar állampolgár,
aki a 30. életévét betöltötte.

Katonai ülnökök esetében plusz feltétel, hogy a Magyar Honvédség szervezetének hivatásos tagja legyen.

Az ülnököket választják, ezt jelölés elQzi meg.

Jelölheti:
bíró,
helyi önkormányzat,
fiatalkorúak ügyében eljáró ülnököket: alsó és középfokú oktatási intézmény tantestületei,
munkaügyekben: munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervek,
katonai ügyekben: fegyveres erQk, rendvédelmi szervek, illetékes parancsnokai.

Az ülnököket 4 évre választják.

Választók:
Helyi bíróságra: a bíróság székhely szerinti önkormányzat testületi szerve,
Területi bíróságra, Munkaügyi bíróságra fQvárosi, megyei önkormányzati testület,
Katonai ülnököket: rendfokozatuknak megfelelQ állománygyqlések.

Munkája:
Ahová megválasztották, a bíróság elnöke hívja be, osztja be valamelyik ítélkezQ tanácshoz.
Megbízatása ellátásának idQtartama alatt átlagkereset és tiszteletdíj illeti meg.



Egyes helyeken alsó szinten csak laikusok vehetnek részt. Pl.: USA ( békebírák.


Társasbíráskodás elve

Gondos ítélkezés követelménye. FQ szabály.

Magyarország: a törvény kivételt nem tesz, a társasbíráskodás elve érvényesül.
ElsQfokú Bíróságnál: 1 bíró és 2 ülnök a tagja.
Ha megyei Bíróság jár el elsQ fokon: 2 bíró és 3 ülnök kiemelkedQ ügyben.
Másodfokú Bíróságnál: 3 bíró.
(
Törvény rendelkezhet ettQl eltérQen is.

LegfelsQbb Bíróság, ha az általa elsQ fokon hozott határozat ellen jogorvoslatot kérnek, 5 tagú tanácsban határoz.


A büntetQ és a polgári bírósági eljárás alkotmányos alapelvei

I. Tisztességes eljáráshoz való jog.
A nyilvános tárgyaláshoz való jog kizárólagos az Alkotmány szerint. Kivétel: a BüntetQeljárás és a Polgári Perrendtartás szerint: államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaz a vallomás vagy erkölcsi okból indokolt, zárt tárgyalás kell. A banktitok és biztosítási titok esetén az ügyfél kérelmére kell zárt tárgyalás.

Ártatlanság vélelmének elve:
JogerQs bírói ítélet nélkül senki sem tekinthetQ bqnösnek.

Védelemhez való jog:
BüntetQeljárás alá vont személyt az eljárás minden szakaszában megilleti a védelemhez való jog ( saját maga; védQ; kirendelt védQ, ha kötelezQ a védelem.

Jogorvoslathoz való jog:
Mindenkit megillet, ha az ítélet jogát vagy jogos érdekét sérti. 2/3-os törvényben korlátozható.
Rendes jogorvoslat: fellebbezés. ( Ma Magyarországon egy fokú.
Rendkívüli jogorvoslat:
perújítás ( jogerQs befejezés után, ha új tények merülnek fel, melyek nem voltak ismertek és pozitív elbírálásra van lehetQség. A LegfelsQbb Bíróság bírálja el.
felülvizsgálati indítvány ( büntetQ eljárásban.
felülvizsgálati érv ( polgári eljárásban.
Ezek jogerQs bírósági határozat ellen nyújthatók be. A LegfelsQbb Bíróság bírálja el. Ennek eredménye lehet: kasszáció, reformáció.
Indítvány irányának megfelelQen bírálja el (( súlyosbító is lehet).

A jogorvoslat a törvényesség érdekében: a Bíróság jogerQs, ügydöntQ határozata ellen a terhelt javára lehet benyújtani. A legfQbb ügyész nyújthatja be, a LegfelsQbb Bíróság bírálja el.

Anyanyelv használatának joga:
A Bíróság köteles tolmácsról gondoskodni, ha nem beszéli jól a magyar nyelvet az ügyfél.



23. Alkotmányvédelem és Alkotmánybíróság



Az alkotmányvédelem a jogszabályalkotásban nyilvánul meg.

(

Garanciák:
Társadalmi közfelfogást követel, hogy az Alkotmányt mindenki tartsa be ( társadalmi-politikai garancia.
Jogi garancia ( hatósági jogalkalmazás: a jogalkalmazó szervek jogokat, kötelezettségeket állapítanak meg, döntenek jogvitás ügyekben, jogsértés esetén alkalmazzák a jogágakra jellemzQ felelQsségi szabályokat. Jogorvoslati rendszer: törvény és AlkotmánysértQ határozatok felülvizsgálata. Felettes vagy irányító szervek alkotmányos, felügyeleti, törvényességi ellenQrzQ tevékenysége.
Utólagos normakontroll érvényesül ( jogszabályokat vizsgáló szervek jönnek létre. Azt vizsgálják, hogy a jogszabályok nem ellentétesek-e az Alkotmánnyal, magasabb szintq jogszabályokkal.

Alkotmánybíráskodás:
Polgári állam terméke, de visszavezethetQ elQzménye Spártára és Krétára is. Spárta: Eforátusz, Kréta: Kozmosz intézménye.
Franciaország: Abszolút monarchia idején a Bíróságoknak jogszabály-regisztrálási joga volt.
Anglia: 1610.  Edward Cook nevq bíró tiltakozott egy Parlament által kibocsátott tv. ellen.

Modern Alkotmánybíráskodás: USA-ban alakult ki. ( A bírók az Alkotmányra esküsznek ( kötelesek az Alkotmány védelmérQl gondoskodni, beleértve a normakontrollt is.
USA: 1803.  Konkrét ügy kapcsán egy szövetségi törvényt az Alkotmányhoz mértek.

Az amerikai alkotmánybíráskodás jellemzQi:
A Bíróság vizsgálja, nem ellentétes-e a jogszabály magasabb szintq jogszabályokkal és az Alkotmánnyal. Ha ellentétes, olyannak tekinti, mintha nem volna. ( Nem alkalmazzák gyakran, mert jogbizonytalanságot eredményezne. Akkor szqnik meg a jogbizonytalanság, ha a LegfelsQbb Bíróság is Alkotmányellenesnek tartja a jogszabályt, és a többi Bíróság nem alkalmazhatja.


Európai alkotmánybíráskodás:
XX. szd. második évtizede: Ausztria ( elsQ Alkotmánybíróság.
Két világháború között: sorra alakulnak az alkotmánybíróságok.

Az Alkotmánybíróság jellemzQi:
Külön szervezetben jön létre.
Nem a konkrét normakontrollt alkalmazzák, hanem absztrakt módon elQzetesen vizsgálhatnak, utólagos normakontrollal is vizsgálhatja az ellentétességet.
Függetlenség még szigorúbb.
Egzisztenciális biztonságot kell teremteni az alkotmánybíráknak.
Az alkotmánybírák magasan kvalifikált jogászok.
6  12 év közötti idQszak a kinevezés idQtartama.
Általában a két kamarás Parlamentq államokban 1/3 (elsQ ház)  1/3 (második ház)  1/3 (köztársasági elnök) arányban nevezik ki az alkotmánybírákat.

Magyarországon az alkotmányvédelem szervezetrendszere:
1949-es Alkotmány  az Országgyqlés megsemmisíthet minden olyan jogszabályt, amely ellentétes az Alkotmánnyal.
1972-es Alkotmány módosítás: plusz az Elnöki Tanács megsemmisíthet és megváltoztathat minden olyan jogszabályt, mely magasabb szintq jogszabállyal vagy az Alkotmánnyal ellentétes.
Az államigazgatás szervezetrendszere által kibocsátott minden jogszabályt megváltoztathat ill. megsemmisíthet a Kormány.
A LegfQbb Ügyészség kormányrendelet és magasabb szintq jogszabályok tervezeteit vizsgálhatja.

1983. évi II. tv. által létrehozott Alkotmányjogi Tanács:
az Országgyqlésnek alárendelt,
tagjai fele képviselQ kell, hogy legyen,
a másik felében lehetett külsQ szakértQ,
nincs megsemmisítési joga,
törvényt, tvr-t nem vizsgálhat,
alacsonyabb rendq jogszabályt vizsgálhat, de csak figyelmet hívhat fel.

1989. dec. 31-ig mqködött. 9 ügyet vizsgált, 1 esetben talált Alkotmány-ellenességet. Tehát: nem töltötte be feladatát igazán.
1989. évi I. Alkotmánymódosító törvény: az Alkotmányba foglalták az Alkotmánybíróság létrehozását.
1989. évi XXXII. tv. rendelkezett csak az Alkotmánybíróság szervezetérQl, mqködésérQl, hatásköreirQl.
1990. jan. 01.  az Alkotmánybíróság megkezdte mqködését.
Az alkotmánybírák létszáma 11 fQ.
Törvény kimondja, hogy Esztergom az Alkotmánybíróság székhelye. De: Budapesten mqködik, csak az alakuló ülése volt Esztergomban.

Az Alkotmánybíróság bíráit:
az Országgyqlés választja
2/3-os többséggel
9 évre,
1x újraválaszthatóan, de eddig nem került rá sor, hogy újraválasszák Qket.

A függetlenség biztosításának érdekében a tisztségviselQket, az elnököt, az alelnököt 3 évre maga választja az Alkotmánybíróság.

Az alkotmánybírák jelölését parlamenti jelölQbizottság végzi. Javaslatba hozható:
büntetlen elQéletq,
magyar állampolgár,
45. életévét betöltötte,
jogi egyetemi végzettsége van vagy kiemelkedQ teljesítményt nyújtott a tudományos életben vagy legalább 20 éves gyakorlata van a jogi eljárásban.

Összeférhetetlenségi szabályok:
kormány tagja,
magas rangú tisztviselQ,
párt tagja volt a megelQzQ 4 éven belül,
más keresQ foglalkozást nem folytathat,
gazdasági társaság tagja nem lehet,
politikai párt tagja nem lehet, nem folytathat politikai tevékenységet,
keresQ tevékenysége csak kutatói, szerzQi jogvédelmi, oktatói tevékenység lehet.

Mentelmi jog: ugyanaz, mint az országgyqlési képviselQknél. A leadott szavazataival kapcsolatban nem lehet felelQsségre vonni.

Az alkotmánybírák megbízatása megszqnik:
ha az összeférhetetlenségi okot 10 nap alatt nem szünteti meg, az Alkotmánybíróság teljes ülésén kimondja a megszqnést,
70. életévét betöltötte,
halálával,
megbízási idQ leteltével,
lemondással ( az Alkotmánybíróság elnöke köteles elfogadni,
felmentéssel ( ha neki fel nem róható okból feladatát nem tudja ellátni,
kizárással ( ha neki felróható okból nem látja el feladatát vagy jogerQs büntetQbírói ítéletben megállapított bqncselekményt követett el, szándékosan megszegte vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét, vagy hamis adatokat közölt vagyonnyilatkozatában,
1 éven át nem látta el tisztségét,
egyéb okból vált méltatlanná.


Az alkotmánybírósági eljárás:
Hivatalból: ex officio.
KülsQ kezdeményezésre: többség ez.
Zárt ülésen történik. Nem jellemzQ a kontradiktórius (( a tárgyaláson mindkét felet meghallgató) eljárás.
Az ügyek törvényben meghatározott részében teljes ülésben, más esetben 3 tagú tanács határoz. A teljes ülés határozatképes, ha 8 tag jelen van. A 3 tagú tanács határozatképes, ha mindhárom tag ott van.
Teljes ülés:
elQzetes normakontroll,
utólagos normakontroll ( törvényt vizsgálnak,
Alkotmány értelmezése esetén.

Az Alkotmánybíróság döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak, mindenkire nézve kötelezQ a döntése.

Az Alkotmánybíróság hatásköre:
Kiterjedt hatásköre van, + amit törvény a hatáskörébe utalt.
ElQzetes normakontroll: Szqk körre terjed ki: az Országgyqlés által elfogadott, de ki nem hirdetett törvényre, a Kormány által még meg nem erQsített nemzetközi szerzQdésre, az Országgyqlés és a Kormány még el nem fogadott házszabályára. Ezekben az esetekben az Országgyqlés kezdeményezi a kontrollt. ( Ha Alkotmány-ellenes, nem lehet kihirdetni, megerQsíteni, elfogadni, amíg meg nem szüntették az Alkotmány-ellenességet.
Utólagos normakontroll: jogszabály + az állami irányítás egyéb jogi eszközei esetében lehet, melyek hatályosak. ( Ha Alkotmány-ellenes, az Alkotmánybíróság megsemmisíti.

A bírók a bírósági eljárás felfüggesztése mellett is kezdeményezhetik az utólagos normakontrollt, ha az alkalmazandó jogszabály Alkotmány-ellenes, és kérheti, hogy az Alkotmánybíróság ne csak a jövQre nézve, hanem az adott eljárásban is mondja ki a jogszabály alkalmazhatatlanságát.

Annak vizsgálata, hogy jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze nem ütközik-e jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerzQdésbe.
Ha azonos vagy alacsonyabb szintq jogszabályról van szó és ellentétes, azt az Alkotmánybíróság megsemmisíti.
Ha magasabb szintq jogszabályról van szó és ellentétes, az Alkotmánybíróság felkéri az Országgyqlést, hogy a törvényt változtassa meg.
Ha a nemzetközi szerzQdés elQírja, végrehajtási jogszabály kiadását és a szerv ennek nem tett eleget, az Alkotmánybíróság felhívja határidQ mellett a hiány pótlására.

Alkotmányossági panaszok elbírálása.
Élhet vele, akinek az ügyében Bíróság határozatot hozott és nincs helye jogorvoslatnak.
A sérelmet szenvedett fél alapíthatja arra a panaszát, hogy azért sérelmes a döntés, mert az Alkotmány-ellenes jogszabály alapján született. 60 nap áll az érintett rendelkezésére.
A sérelmet szenvedett félnek lehetQséget kell adni, hogy a Bíróság úgy bírálja el a panaszt, hogy nem alkalmazhatja az Alkotmány-sértQ jogszabályt.

Mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértés elbírálása.
A jogalkotó szerv elmulasztotta a jogszabályi felhatalmazásban foglalt kötelezettségét, és ezzel Alkotmány-sértést követett el. ( Felhívja az érintett szervet az Alkotmánybíróság a megszüntetésre határidQ mellett. Baj: nincs szankció.

Hatásköri bíráskodás.
Állami szerv és állami szerv, állami szerv és önkormányzat, önkormányzat és önkormányzat között hatásköri összeütközés esetén, ha nincs megegyezés, az Alkotmánybíróság állapítja meg, ki rendelkezik hatáskörrel.

Absztrakt Alkotmány-értelmezés.
A szervek különbözQképpen értelmezik az Alkotmány rendelkezéseit.

8) Amelyet hatáskörébe utalnak.





FOGALMAK


Norma. Az emberi együttélés során kialakult, vagy mesterségesen létrehozott magatartási szabályrendszer.

Jogi norma a legerQsebb társadalmi norma, mert mögötte a legerQsebb kikényszerítQ eszköz, az állam áll. A jog nem elvontan jelentkezik, hanem mindig konkrét jogszabály vagy konkrét szokásjog formájában. Egy államon belül egységes rendszert alkot. Tehát a jog az állam által alkotott (ez a jogszabály) vagy elismert (ez a szokásjog) olyan általános magatartási szabály, amelynek érvényesülését az állam kikényszerítQ ereje biztosítja.

Jogrendszer egy adott államban, egy adott idQpontban hatályban lévQ jogszabályok összessége.

Alkotmányjog azoknak a jogi szabályoknak az összessége, amelyek szabályozzák
adott állam politikai és gazdasági (=tsd-i) berendezkedését (államforma, kormányforma, szuverenitásra vonatkozó szabályok, pártokra vonatkozó szabályok, tulajdon és a gazdaság mqködtetésére vonatkozó alapvetQ szabályok),
az állam és az állampolgárok viszonyát, az alapvetQ jogokat és kötelességeket,
a közhatalmi szervezetrendszert (állami és önkormányzati), azok megalakulását, felépítését, hatáskörét, mqködését és egymáshoz való viszonyát.

Az alkotmányjog sajátosságai:
1.Nem a jogalanyok szabad elhatározásával jön létre, hanem a törvény erejénél fogva: pl. állampolgárság a megszületés tényével.
2.Amíg egyéb jogágak esetében a jogviszony lehet szabad egyezkedés tárgya, az alkotmányjogi jogi jogviszony kötelezQ.
3.Képviselet nem megengedett, személyhez kötött jogosultságok/kötelezettségek vannak, pl. választójog.
4.A jogviszony alanyai az Qket megilletQ jogosultságról nem mondhatnak le: pl. képviselQ a mentelmi jogáról.
5.Egyes jogosultságok 3. személlyel szemben büntetQjogi védelemben részesülnek (szavazás titkossága), más jogviszonyoknál általában a jogviszony alanyai között mellérendelt a kapcsolat, itt alá-fölérendeltségi.
6.Alkotmányjogi jogviszony esetében bírói úton nem érvényesíthetQ a jogosultság, pl. állampolgárság: ha BM úgy találja, hogy nem felel meg minden feltételnek, nem kapja meg.

Az alkotmányjog forrásai:
1. LegalapvetQbb forrása az Alkotmány.
2. Alkotmánymódosító törvények, ugyanúgy minQsített 2/3-os többséggel fogadták el.
3. Egyéb törvények, alacsonyabb szintq jogszabályok, pl. a választójog szabályozására vonatkozó minden jogszabály forrása az alkotmányjognak, a bm-rendelet is.
4.Állami irányítás egyéb eszközei közül a normatív határozatok (országgyqlés házszabályai.
5.Állami irányítás egyéb eszközei: pl. jogi iránymutatások.
6.AB alkotmányértelmezQ határozatai (negatív=utólagos normakontroll).
7.LB precedens értékq döntései.

Alkotmány: egy ország közjogának legfontosabb szabályait rendezett formában összefoglaló törvény.
A közhatalom gyakorlásának rendjére vonatkozó szabályokat, a közhatalom és a polgár kapcsolatára vonatkozó szabályokat, valamint a társadalmi (=politikai, gazdasági) berendezkedésre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Funkciója az államhatalom korlátozása, az állami berendezkedés társadalmi legitimitása.

Negatív jogalkotás: a bírói esetjog speciális formája az AB döntése, ez lehet negatív jogalkotás, amikor alkotmányellenesség miatt az AB egy jogszabályt kiiktat a rendszerbQl. (Hans KelsentQl ered a megfogalmazás)

Oktrojált alkotmány: ha az alkotmány nem demokratikus úton, hanem az uralkodó, a diktátor, vagy a diktátortól szorosan függQ állami vezetQ testület rákényszerített adományaként születik.

A jogállam alapvetQ elve: semmi nem tiltható meg, amit a törvény nem tilt és senki sem kényszeríthetQ arra, h. azt tegye, amit a törvény nem rendel el. (1791. évi Fr. Alkotm.)

Politika: a hatalom, szorosabb értelemben véve az államhatalom megszerzésével, megtartásával, a hatalom gyakorlásával, illetve annak befolyásával kapcsolatos tevékenység.

Konstitucionalizmus atyja : Aquinói Szent Tamás

Jean-Jacques Roussoe: a népszuverenitás atyja , kifejezetten a népet, az emberek összességét tartotta szuverénnek, ami hivatott a közakarat kifejezésére (Társadalmi SzerzQdés c. Munkája)

Alkotmány formai jellemzQi:
1.Törvényben elfogadott kódex, törvénykönyv.
2.Demokratikusan választott képviseleti szerv fogadja el.
3.A jogrendszer egészének áll, az ország alaptörvénye.
4.AlapvetQ funkciója, hogy legmagasabb szinten rögzítse a változásokat, serkentse a tsd-i viszonyok fejlQdését.
5.Elfogadása, módosításának feltételei eltérnek a közönséges tv-ekétQl. Ha a módosítás feltételei szigorúak, merev, ha enyhénk, rugalmas alkotmányról beszélünk.
6.Elfogadásának és módosításának sajátos feltételei lehetnek:
alkotmányozó nemzetgyqlés fogadja el,
alkotmányozó referendummal (=népszavazás) fogadják el,
részleges módosításának is sajátos feltételei lehetnek:
a megváltoztatás teljes tilalma,
a módosítást népszavazásra kell bocsátani (=kötelezQ referendum),
a részleges módosítás is népszavazás alá tartozik (fakultatív),
módosításához minQsített többség kell, illetve szövetségi államokban az alkotmány módosítását a tagállamok hozzájárulásához köthetik).

Alkotmány szerkezete: (a magyar alkotmány 15 fejezetbQl áll)
1.Preambulum: bevezetQ (Általános rendelkezések), amelynek az élén
2.a társadalmi berendezkedésre vonatkozó gazdasági és politikai szabályok szerepelnek,
3.állami szervek felépítése, mqködése (II-XI. fejezet)
4.alapvetQ jogok köre: ezek korlátozzák a közhatalmi szerveket, (XII. fejezet)
5.választások alapelvei (XIII. fejezet)
6.MK fQvárosa és nemzeti jelképei (XIV. fejezet) és
7.a záró rendelkezések.


Alkotmányossági alapelvek:
1.népfelség v. népszuverenitás elve
2.népképviselet elve
3.hatalommegosztás elve
4.törvényhozó szerv döntési jogosultsága, monopolhelyzete
5.jogegyenlQség elve
6.törvények elsQdlegességének elve
7.emberi jogok érvényesülésének elve

Köztársaság, szuverenitás: A köztársaság egy politológiai fogalom. Mint államforma, az állam berendezkedésének és rendjének azt a formáját jelenti, amelyben az államfQ és az államhatalom legfelsQbb szervét meghatározott idQre, választás eredményeképpen jelölik. Egyik jellemzQ vonása a függetlenség, a szuverenitás. Ez azt jelenti, hogy adott államon belül ki gyakorolja a fQhatalmat.

KülsQ szuverenitás: ha az állam saját államisággal, függetlenséggel rendelkezik, az államhatalom gyakorlása külsQ befolyás, kontroll nélkül történik.

BelsQ szuverenitás: az állami döntéshozatali mechanizmusban az a szuverén, akit megillet a fQhatalom, Q a hatalom végsQ letéteményese.

Népfelség, népszuverenitás: A népfelség elvének a lényege, hogy ezen az elven keresztül valósul meg az ún. népszuverenitás eszméje. A népszuverenitás elve a demokrácia különbözQ formáiban érvényesül. Két általános formája valósul meg jelenleg Mo-n és a világon: a közvetett és a közvetlen demokrácia.

Közvetett demokrácia azt jelenti, hogy a nép képviselQket küld az országgyqlésbe és az önkormányzatokba, akik ott a választó polgárokat képviselik. Lényegében a törvények megalkotása vonatkozásában érvényesül elsQsorban ez a népképviseleti jelleg. (Az önkormáynzatok képviseltQtestületi tevékenységében is jelentQs szerepet játszik a rendeletalkotás.) -Montesquieu

Közvetlen demokrácia azt jelenti, hogy a nép saját maga közvetlenül vesz részt a hatalom gyakorlásában. Ezt a közvetlen részvételt úgy kell értelmezni, hogy az alapvetQ politikai jogokat a nép közvetlenül gyakorolja: szólásszabadság, sajtószabadság, egyesülési jog stb. - Rousseau

Kormányforma a kormányzati tevékenységben résztvevQ szervek egymáshoz való viszonyát jelenti. Kormányzati tevékenység pedig az, hogy egy államon belül meghatározzák, hogy mi a cél, azt milyen eszközökkel, szervezeti formában, milyen költséggel tudják megvalósítani. Költségvetési tv-ben + adótv-ben meghatározzák a pénzügyi eszközöket, személyi kérdésekben döntenek: választás vagy kinevezés, meghatározó elem a más államokkal való kapcsolatrendszer is.)

Államhatalom alkotmányossága és törvényessége összefüggQ fogalmak és összefüggQ követelményeket jelentenek. Az alkotmányosság átfogóbb, magában foglalja a törvényességet is. Érvényesülését tekintve a törvényesség a tágabban értelmezhetQ fogalom, mert ez a közhatalmi tevékenység egészére kiterjed, minen jogilag szabályozott tevékenységre vonatkozik. MindkettQrQl beszélhetünk tartalmi és formai értelemben.

1.Alkotmányosságról tartalmi értelemben: az alkotmány szabályai tartalmilag megfelelnek bizonyos alkotmányos alapelveknek: népfelség v. népszuverenitás elve, népképviselet elve, hatalommegosztás elve, törvényhozó szerv döntési joga, jogegyenlQség elve, törvények elsQdlegessége, emberi jogok érvényesülése.
2.Alkotmányosság formai értelemben: az alkotmány szabályai a gyakorlatban is érvényesülnek, azt betartják, végrehajtják.

3.Törvényesség érvényesülésének a tartalmi követelménye, hogy a törvények jók legyenek, bennük összhangban legyen a köz-, csoport-, és egyéni érdek.

4.Törvényesség formai szempontból több követelmények is meg kell felelnie:
Jogszabályok határozzák meg a közhatalom cselekvési lehetQségeit, ezek a közhatalmi szerveket kötik, nem térhetnek el tQlük. Azt jelenteti, hogy a közhatalom csak azt teheti, amit a jogszabály megenged, aminek jogszabályi alapja van.
Társadalmi viszonyokat demokratikusan választott törvényhozó testület (parlament) által elfogadott törvényekben szabályozzák, a közhatalom tevékenysége ilyen törvényeken alapuljon. A parlamenti törvényhozás a demokratikus közhatalom-gyakorlás elsQdleges garanciája. A kizárólagos parlamenti törvényhozás követelménye késQbb enyhült, s túlsúlyba kerültek a végrehajtó hatalom által alkotott jogszabályok.
Mindenkinek meg kell tartani az Alkotmányt és más jogszabályokat, sQt a közhatalmi szerveknek végre is kell hajtani azokat.
Törvényességi garanciák kiépítése. Ezek lehetQséget teremtenek a törvénysértések megelQzésére, kiküszöbölésére. A közhatalom esetleges jogszabályba ütközQ cselekvésének megelQzését garanciák szolgálják: jogi szakértelem biztosítása, képesítési elQírások, döntés-elQkészítés jogi szabályozottsága, jogszabályok megtartásának ellenQrizhetQsége, közhatalom és dolgozóinak felelQssége. A jogszabály-végrehajtás garanciái a végrehajtás szervezeti, személyi, anyagi feltételeit, a képviseleti szervek jogszabály-végrehajtás feletti ellenQrzését és a felfedett mulasztások orvoslását biztosítják.

Jogforrási rendszer azoknak az alkotmányjogi intézményeknek az összessége, amelyek egy államon belül kifejezik a hatályos jog létrejöttének folyamatát, a jogalkotó szerveket, azok hatáskörét, a jogszabályok típusait, rangját, hatályát és az érvényességét, valamint a jogalkotás garanciáit is. Jogforrások: Jogszabályok Nemzetközi szerzQdések Áljogszabályok = pszeudó jogszabályok, Lappangó = látens jogforrások.

Jogszabály: általános magatartási szabály, amelyet a közhatalmi szervek azért adnak ki, hogy szabályozzák a társadalmi viszonyokat. Mindenkire kötelezQ, kikényszeríthetQ.

Országgyqlés univerzális rendeletalkotó hatásköre: bármit bármilyen mélységben szabályozhat.
Országgyqlés kifejezett rendeletalkotó hatásköre: adott életviszony teljes mértékben, részleteiben is szabályozza.
Országgyqlés kizárólagos rendeletalkotó hatásköre: adott életviszonyra általános elveket fogalmaz meg, a részletezés más, alacsonyabb jogszabályban történik.

Autonóm rendeletalkotás: azt jelenti, hogy az adott életviszonyt elsQdlegesen rendelet szabályozza, nincs törvényi elQzménye. Ezeknek a köre azonban korlátozható. A rendeletek elsQsorban a törvények végrehajtását szolgálják A törvény felhatalmazást ad a törvény rendelet kibocsátására, ez a felhatalmazás háromféle lehet:
1.Blanketta felhatalmazás: az Alkotmány vagy az 1987. évi XI. tv. teszi lehetQvé, hogy törvények végrehajtására ki lehet adni rendeletet.
2.Általános felhatalmazás: konkrét törvény végrehajtására teszi lehetQvé a végrehajtási rendelet kibocsátását.
3.Konkrét felhatalmazás: egy törvény a saját végrehajtására meghatározza, hogy ki jogosult a végrehajtási rendelet kiadására, milyen keretekben lehet a végrehajtást elvégezni, mi a végrehajtás tárgya. Tehát meghatározza a jogosultat, a tárgyat, a kereteket. Lényege, hogy az az adott törvény, mely rendelkezéseinek a részletezésére milyen körben, mely szerv adhat ki végrehajtási rendeletet. Ez a felhatalmazás nem ruházható át más szervre.

Állampolgárok azok, akiket állandó jogi, alkotmányjogi kapcsolat fqz egy konkrét államhoz, ennek alapján különleges jogok illetik meg, védelemben részesülnek, de kötelezettségek is terhelik. Az állampolgársági jogviszony tartalma azt feltételezi, hogy az állampolgárt az állam területén élQ más személyekhez képest többletjogosultságok illetik meg: ha külföldön van, bármikor hazatérhet, választhat, választható, közhivatalt betölthet stb.

Köztársaság Magyarországon: Eddig négy köztársaság volt: 1.) 1848. - 2.) 1918. - 3.) 1946.02.01. I. tc-kel - 4.) 1989.10.23.)

Állampolgársági törvények:
1.) 1879:L.
2.) 1948:XI.
3.) 1957:V.
4.) 1995:LV.

Magyar Alkotmány:
1.1946:I.tc. (kisalkotmány)
2.1949:XX.
3.1972:I. (2. átfogó alkotmányreform)
4.1989.X.23. (3. átfogó alkotmányreform)

Referendum: a törvényt megerQsítQ népszavazás

Plebiszcitum: a nem törvényi formát igénylQ országgyqlési döntések tárgyában tartott népszavazás

Társadalmi szervezetek:
-politikai pártok
-társadalmi-érdekképviseleti szervek, mozgalmak, pressure groupok (befolyást érvényesítQ csoportok, jellemzQjük hogy tevékenységük részeként, vagy egészeként befolyásolni igyekeznek a kormányzati munkát, de nem tekintendQk pártoknak, mert nem kívánnak államhatalomra törni. Arra törekednek, hogy befolyást gyakoroljanak arra a szervre, amely a döntéshozásban a legbefolyásosabb, és számukra is hozzáférhetQ.)

Fékek és ellensúlyok (checks and balances): az egyes hatalmi ágazatok közremqködnek a többi hat. Ágazat mqködésének ellensúlyozásában.
OGY-AB; KE-min, ME ellenjegyzése; Korm-OGY; önkorm.-AB; LB-AB;

Kormányformák:
Parlamentáris monarchia: (Nagy-Britannia) a vágrehajtásnak formálisan 2 csúcsszerve van: uralkodó, kabinet. Uralkodó politikailag, jogilag nem felel a tevékenységéért, de a végrehajtó hatalom ellátására nem is rendelkezik tényleges jogosítványokkal.
Prezidenciális köztársaság: (USA) végrehajtó hatalom csúcsszerve a KE, Q a végrehajtó hatalom egyedüli letéteményese, a minisztereket a szenátus jóváhagyásával nevezi ki, nem köti a kabinet állásfoglalása, csak tanácsadó szerv, a kongresszus elQtt politikai felelQsséggel nem tartozik, az nem vonhatja meg a KE-tQl és miniszterektQl a bizalmat.
Félprezidenciális köztársaság: (Fro.) végrehajtó hatalom 2 csúcsszerve: KE saját hatásköre gyakorlása mellett elnökölhet a kormány ülésein  Minisztertanács) + kormány (ha a ME elnököl: kabinet). A KE nem, a kormány viszont politikai felelQsséggel tartozik.
Parlamentáris közt.: (No., Mo.) KE formálisan (sem) csúcsszerve, a kormány igen, ami parlament elQtt felelQsséggel tartozik.

AlapvetQ jogok: azok a jogok, amelyeknek a biztosítása szükséges ahhoz, hogy egy adott tsd-ban az egyének érdekei érvényesülhessenek.

1.generációs jogok: élethez, szabadsághoz, tulajdonhoz, biztonsághoz, ellenálláshoz való jogok = személyi jogok, közhatalom gyakorlásában, tv-hozásban való részvétel, közhivatal viseléséhez való jog = politikai jogok.
2.generációs jogok: gazdasági, szociális, kulturális jogok

Klasszikus szabadságjogok: véleménynyilvánítás, gyülekezési jog, egyesülési jog.














Magyar alkotmányjog I-II.
Budapesti CORVINUS Egyetem
Közigazgatástudományi Kar
Dr. Ács Nándor  dr. Cserny Ákos által kiadott tételsorhoz 2005/2006.


PAGE 



PAGE 142

Hasonló témájú dokumentumok

Alkotmányjos vizsgakérdések, vélemények

- 2011-01-10 14:02:15

1993. évi LV. tv. a magyar állampolgárságról

- 2009-09-25 20:42:17

megypol

- 2007-12-02 11:51:13

Alkotmánybírósági esetjog (szerk.: Halmai Gábor 2004.)

- 2011-09-04 12:54:49

Alkotmányjog I-II. kidolgozott

- 2011-02-15 16:47:56

Magyar alkotmányjog I. vizsga kérdések BCE KIK

- 2010-09-13 19:13:46

Alkotmányjog kidolgozva

- 2009-12-02 13:26:43

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.