identitáspolitikák

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAlapvizsgaidentitáspolitikák

15. tétel

Identitáspolitikák: nacionalizmus és kisebbségek

Azonosulás nélkül nincs társas lét. A klasszikus antropológiát nem mozgatta a nacionalizmus.
kolonizáció ( újgyarmatosítás
dekolonizáció ( gyarmati felszabadítás

Sokan azt gondolták, hogy a nemzet XIX. századi fogalom. A XIX. században újjáéledés történik, valamint kialakulnak a nemzeti identitások. 2 szinten lehet a nacionalizmusról beszélni:

ipari társadalom fogalmával szorosan összekapcsolódó

nemzeti ideológia kialakulásával kapcsolatban álló

Gellner szerint olyan ideológia a nemzet, ahol a politikai és az ideológiai határok egybeesnek. Megjelenik a nacionalizmus és a nemzet fogalma. A kultúra és a politika egybevág.
A nemzet a modernitás terméke. Nemzetek csak a XIX. századtól léteznek. A nemzeti ideológia Európában jön létre, fQleg Franciaországban és Németországban. A romantika és a felvilágosodás témaköre az, ami létrehozza. Milyen viszonyban van az etnicitás a nacionalizmussal? A nacionalizmus tradicionista ideológia. Minden nacionalizmus valamilyen etnikai ideológiák kapcsolata. A nacionalizmus feltételez egy Qsi ideológiát. A legtöbb nemzeti önállósági törekvés a XIX. század termése. /német és olasz nemzet=politikai szándékok eredménye/
Egy erQs politikai államot kell létrehozni. Az állam és a nemzet fogalma rendkívül szoros kapcsolatban álltak/állnak mai napig egymással.
Nemzetépítés folyamata:
A nemzet és konstrukció nem létezQ, egy kitaláció.
ÖsszetevQi:
Megtalálják a nemzet letéteményezQjét, az Qsi formáját /minél régibb idQszakhoz kell kötni/
Miben találják meg az Qsforrást?
a paraszti kultúrában
A nemzet egy olyan ideológia, amely a többitQl sajátosan eltérQként tekinti magát. A nemzet létrehozása egy függetlenedési folyamat. Pl.: norvégok a svédekkel szemben hozzák létre nemzeti identitásukat. A norvégok a vikingekben találják meg az Qsforrást.
Meg kell találni a kultúrák tartalmát is ( tradicionális paraszti kultúra
Nincs identitás szimbólumok nélkül.
Benedict Andersson
elképzelt közösség
- közös nyelv létrehozása
Nyelvében él a nemzet.
A legfontosabb szerep a nyelvé.
Minden nemzetnek van zászlója.
Minden nemzetnek van himnusza.
Minden nemzetnek vannak ünnepei.
Nemzet és emlékezet  a nemzet tagjai büszkének érezhetik magukat a nemzeti ünnepekkor.
Minden nemzetnek vannak hQsei; van hQskultusz.
Ezek a hQsök feláldozzák magukat, életüket a nemzetért. Ezek a hQsök a történelem szerplQi. A nemzeti azonosulásnak nagyon sok színtere van. A tudás mindig újratermelQdik, amivel azonosulnia kell.
Miért lesz ilyen fontos a nemzetállam?
Az ipari forradalom nélkül nehezen érthetQ meg a nemzet és az, hogy miért lesz olyan nagy ereje. Az egyén kiszakad azokból a meghatározott struktúrákból, amelyek korábban az életét keretbe foglalták. A modernitás egyértelmqen összekapcsolódik az individummal =¦§ÆÇâÖ Ø p„†°$Ô%D&F&¬&®&((>+@+Z,\,ä/P0R0`4b4d4h4j4n4p4t4v4z4|4ˆ4Š4Œ4Ž44’4ž4 4¢4¤4¦4¨4¬4®4õíéâéâéÞ×ÞÓÞÓÏÍÏÉÏÉÏÉÂÉÂÉÂɾɾ·¯«¯«¯«¯«¡›¡›Ï«¡›¡¡›Ï«·h²KI0JmHnHu
h²3°0Jjh²3°0JUhör«jhör«U

h£%h²Uh²KI

jàðh()qh()qUh²3°hvZ!

jàðh²Uh²U

jàðh£%h£% h£%CJ$aJ$ h£%h£%CJ$aJ$6

<=š¸ßà˜ ™ Î Ï

µ
œ²âH`Z†÷÷÷÷òêêòòòâÙâòòòòòòòòòÑ
&
Fgd²U„h^„hgd£%
&
Fgd£%
&
Fgd£%gd£% $a$gd£%b4¬4þþ†„ `†°äV”Ò Ä"®üF&ˆ&®&À&ô&8(†)^+¢+æ+úúúúúõõõíííõåõõõõÝÝÝØØØØØgd()q
&
Fgd()q
&
Fgd²3°
&
Fgd²3°gd²3°gd²U. A premodern társadalmakban az egyén identitása nem választott identitás, hanem beleszületik helyzetébe. Az ipari forradalom kimozdítja az egyéneket. Az egyén kimozdul a lokális térbQl. A migráció és a mobilitás fontos szerephez jut. A megszokott közegbQl egy döntQen más közegbe kerülnek.
város, ipar, ipari foglalkozások
vallási közösségek
rokonság
lokális, helyi közösségek
A nemzet ezeknek az embereknek egy olyan identitást nyújtó entitás, amely pótolja& ; újra találnak valamit, ami biztonságérzetet nyújt. ( valami stabilat találnak
Kell valamiféle kollektív identitás. Kisebb-nagyobb közösségeket keresnek. Valamit tud ez a nemzetállam, hogy az emberek így azonosulni tudnak vele. (stabilitásérzet)
A nemzeti kultúra egységes és szabványosított tud lenni. Segítenek azonosulni bizonyoso intézmények. Ilyen például: iskolák. Segít egységesülni, fegyelmez. Az iskola egy olyan intézmény, amely átveszi a család szerepét. ( szocializáció
1.) családon belüli szocializáció
2.) családon kívüli szocializáció
A nemzetállamok általában polgári, liberális demokráciák. ( mindenki egyenlQ
Az állampolgárok számára kitqnQ életlehetQségeket biztosít. Olyan tartalmakat kíván, melyek miatt nagyon erQs módon tud érzelmileg kötQdni az állampolgár. A nemzet inkább hasonlít a valláshoz.
A tömegmédia, tömegkommunikáció szerepe a nemzetkultúra létrejöttében:
A nyomtatot sajtónak, könyvnek óriási szerepe van a nemzeti ideológiában.
- tömegessé vált a könyvkiadás
- nemzeti nyelvq könyvkiadás
- nemzeti intézmények létrehozása (Nemzeti Színház, Nemzeti Múzeum, Nemzeti Opera stb.)
Multikulturalizmus a nemzeti ideológia ellenében
A nemzeti diszkurzus nem ad helyet a multikulturalizmusnak.
homogén nemzetállam  a nemzet kirekesztQ, ki akarja váltani az asszimilációt. A multikulturalizmusnak vannak elQzményei:
Bukovina (ma már nem létezik)
Az Osztrák-Magyar Monarchia meghatározó tartománya volt Bukovina. 8-10-féle etnikum élt ott. Totális multikulturalizmusban éltek. Tehát nincsenek etnikai és valási konfliktusok. Egy területen több etnikai csoport él és egyenrangúak. (Svájc, Belgium, USA)









PAGE 


PAGE 2

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

14. a munkapiac xii fej0001 19. század 2.óra 2009 a mű anyagismeret anyagválasztás ápolástan architektúra biztosítás csehov dia élete építészettörténet eu szakképzési rendszerek filológia finance forgó mozgás fotó gazdaságtan halász gábor hrabal kórtan krúdy magatartás másabb média médiaismeretek méretezés merőpiac meteorológia mikro minta móricz mri ollmann ökológia öregedés őskor piac szénhidrát szerep szociális jog társ.st. társadalom természetvédelem trendszámítás tűzjelző zh zsidó kultúra