etnicitás

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAlapvizsgaetnicitás

14. tétel

Etnicitás

A 60-as évek problémája az etnicitás problémája.
Etnicitás: kulturális különbözQség.
A saját kultúrám belsQ ellentmondásaira terelQdik a figyelmem. Fel tudom térképezni, hogy hol van, meddig van az a határ, amíg mi vagyunk és hol vannak Qk . Az etnikai dimenzió világdimenzió lett. Pl.: balkáni háború (mi-Qk különbségek)
Az etnicitás kollektív identitást jelent. A kulturális különbségek egy csoport identitásában hangsúlyosan jelennek meg. Az antropológiai kutatások ennek ellenkezQjét mutatják. A csoportok egymáshoz közel helyezkednek el és nem egyszer szoros kapcsolatban is állnak egymással.



Fredrik Barth szerint meg kell nézni a találkozási helyeket, tehát nem a tartalmakkal kell foglalkozni és összevetni azokat. Szimbolikus formák, határhelyzeti viselkedési módok a meghatározók. Barth szerint az etnicitás állandóan újratermelQdQ entitás.
( ellasztikus=elmúló
Az etnikumok közötti kapcsolatok egyik aspektusa. Valamiféle praxison, gyakorlaton keresztül ragadható meg az etnicitás, hisz mint olyan nincs is, hiszen a tudósok találták ki. Meghatározója az endogámia. /Egyik csoport nem hajlandó a másik csoportból házasságot közni./ A csoportok védik a határaikat és azért védik, mert nem akarnak felhígulni. Ma megjelennek a kollektív identitások. FelerQsödik a közös múlt létrehozásának szándéka.

Kétféle sztereotípia van:
autosztereotípia
önmagunkról kialakított

heterosztereotípia
másokról kialakított

Sztereotípia: lényege, hogy általánosít; kulturális jegyek leegyszerqsítése. ( Gyakran stigmatizálnak csoportokat. A saját identitásukra vonatkozó sztereotípiák mindig pozitívak, a másokról alkotottak negatívak. ( Ennek szociálpszichológiai okai vannak. Kollektíven tételezett azonosságtudatról van szó.

Roma sztereotípiák:
munkakerülQk
isznak
büdösek
lopnak

Etnonímia: önmegnevezés. Minden etnikai csoport megnevezi önmagát.
A sztereotípia abszolút nem veszi figyelembe a tényleges viszonyokat. /ElQítéletes gondolkodással is párosul./ Morálisan elítélQek a másik csoporttal szemben. /stigmatizál=megbélyegez/ A sztereotípia soha nem az eredetirQl, hanem az elvont másikról szól. Ez különösen jellemzQ a nemzeti sztereotípiákra. Pl.: a szlovákok velünk szemben hozzák létre saját identitásukat, így jelennek meg a határok. Legitimálja az etnikai határokat és a csoportösszetartást erQsíti.
Fontos szerepe van a dichotimizálásnak, melynek lényeg a mi (( Qk. A dichotimizálás esetében aszimmetrikus helyzetek vannak.
dichotom
Komplementarizálás: strukturálisan a két csoport egyenértékq. /komplementer=egymást kiegészítQ/

Nagyon fontos megemlíteni Handelmann nevét.
Szerinte 4 típus létezik:

etnikai kategória
Az etnikumhoz való tartozás több generáción keresztül újratermelQdik. /eredetmítoszok, endogámia formájában/ Ez szqkkörq. Pl.: egy adott háztartás

etnikai hálózat
Személyek közötti interakciók rendszere. Az értékek áramlásához kötQdnek, melyek etnikai dimenziók mentén mqködnek.

etnikai társulás
korporáció=testület
Célirányos kollektív szervezQdés, az elQbbi (,

o

p

q

s

Ù

â ä


vxz|XZr²òôÀ ´¸ºäüþÊÌÎÐÒbøú¨-*+¢+¤+`,d-f-À-Â-ô1ö1ø1ú1–2õíéåáÙáåÕÎÕéÕÊÕéÕáÕáÆ¿áÆ¿áÊÕʻʻƴ­Æ»©»©§©£©£ÆœÆ£Æ˜˜Œh´-°j_h“PšUh“Pš

jàðh&?¬hÛUhÉyÙ

jàðh>

jßðh>h>

jàðh¶Fæh&?¬hRÜ

jàðhþcÙhþcÙjh¶FæUh¶Fæh míhï0ð hï0ðCJ$aJ$ hï0ðhï0ðCJ$aJ$6 *,ŽÖ¶
o

p

r

s

â x|°Ô,VXº¼÷÷÷÷ïïïïêâêïïïïïÚÑÑÚÑÑïï„Ð^„ÐgdþcÙ
&
FgdþcÙ $a$gd¶Fægdï0ð $a$gdRÜ $a$gdï0ðx?Â?þþ¼äþ

*,²TN` "z®°Ôúü--÷ììììääääääääääÙÍͶ¶
$„Ð^„Ða$gdÉyÙ
$
&
Fa$gdÉyÙ
$„Ð^„Ða$gd>
$
&
Fa$gd> $a$gd>
$
&
Fa$gd> $a$gdRÜ-(-P-à*â*+¤+Â-6.8.ª.¬.¼.

0Ê1Ì1ô1ö1ú1ôèèèôèèèèèèÝÑÑÑÑÑÑÑÑÑÅ
$„8^„8a$gd“Pš
$„8^„8a$gd&?¬
$
&
Fa$gd&?¬
$„Ð^„Ða$gdÉyÙ
$
&
Fa$gdÉyÙkettQ is kollektív, de nem volt testület. Nevében célok fogalmazódnak meg, melyek interakciókban realizálódnak.

etnikai közösség
Egy területi alapú etnikai csoport. Közös érdekek fqzik etnikai identitásukhoz.
Példa: egy erdélyi székelyföldi falu, Zabola /Románia, Kovászna megye/ 2000 pár száz lelkes település. Kb. azonos arányban élnek magyarok és cigányok. A román roma és a magyar roma viszony aszimmetrikus. Van történelmi oka. ( patrónus-kliens viszony=gazda-szolga viszony
Következménye, hogy fölé helyezik magukat a cigányoknak.

Két irányú változás következik be a rendszerváltás után:

lokális
MegnQ a cigányok száma. A cigányok magyaroknak vallják magukat.
700cigány
800-900 magyar
1000 román
Magyar identitású cigányok magukat székely cigányoknak titulálják.
JelentQs változások indulnak el. A romák kiszorulnak a megélhetési piacról. Ennek következtében elszegényedtek, nem kaptak földet stb. Bizonyos elit csoportok jönnek létre a romák között. Megveszik a falu közepén a házakat.

Etnikai szegregáció



Legjobban felértékelt a központ, ahol a templom van stb. A cigányok megveszik telkeket a központban. /Ott ahol a magyarok élnek./ 20 emeletes házak székely kapuval ( székely szimbólumokkal ékeskednek
A cigányok 3 nagyon karakteresen elkülönülQ csoportra oszlanak. Ezek éles ellentétben élnek. A magyarok nem tudják, hogy külön csoportokra tagoldónak.

dombi cigányok

köztes cigányok
Iskolába járatják a gyerekeket, betartják a normákat, faluban élnek stb. Annyi a probléma, hogy nincs sok pénzük.
Pl.: ha az egyik gyerek átmegy a határon, felmegy a dombra, a gyereket úgy elverik, hogy nem is igaz

Akik a faluba költöznek, nagyon jómódúak. Pk a szimbolikus dimenziókban ragadhatók meg.
Gazdasági pozícióhoz, életformához /amit Q nem tolerál/ kötQdQ megítélés. Hihetetlen éles határok vannak az egyes csoportok között. Ezek a határok átjárhatatlanok.
Nagyon fontos szerepük van a reprezentatív tereknek.
A romák célja az integrálódás.
Reprezentáció
3 szinten ragadható meg.

- mérhetetlenül csicsás házak stb.
- székelykapu  gazdaságukat szimbolizálják

A romákkal kapcsolatos sztereotípiák nem változnak meg, még akkor sem, ha a tapasztalatok mást mutatnak.
Fontos szerephez jut a szimbolikus térfoglalás is.
Akinek a terét foglalják el, úgy éli meg, hogy veszélyeztetik az életvitelét.

Egy másik példa érdekességként: Volt egy sikertelen vegyes házasság. Egy csodaszép romalány és egy magyar fiú házassága. Nem tudják értelmezni a jelenséget az emberek, olyan történeteket forgalmaznak, hogy biztos nem normális a fiú stb. Egyszerqen deviánsnak tekintik. Született egy gyermek. Vita volt, hogy cigány vagy magyar legyen, végül cigány lett, hisz felbomlott a házasság és az anyja neveli.


















PAGE 


PAGE 4

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. óra 4. algebra államháztartás általános médiaismeretek bakteriólógia balzac beszerzés biztonság bogarak cserépedény dettre gábor dolgozat dosztojevszkij élettan etnicitás excel feladat fizika 1 füst halál hőtan hull információelmélet információs társadalom írásművelés kidolgozott tétel konjunktúrakutatás környezetvédelmi mikrobiológia levelező litoszféra malinowski merőpiac minden ami valszám montázs növényélettan példák prog.terv program progterv statisztika i. struktúra szerződés talajtan tudomány utazás választások vállpénzügy vázlat villamos gépek