2.zh jegyzet
Országok listája
HungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarSzabad bölcsészetNyelv és TársadalomZH2.zh jegyzet
2008.05.25 22:04:53
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Nyelv és társadalom
A szociolingvisztika
- tárgya
- kialakulása
- elQzményei
A szociolingvisztikai kutatás jellemzQi: élQ nyelv vizsgálata, hogyan vizsgál?, megfigyelQi paradoxon&
Labov és Bernstein (kidolgozott és korlátozott kód)
Szociolingvisztika: a nyelvhasználat és a társadalmi helyzet közötti összefüggéseket vizsgálja
Tárgya a nyelvhasználat, tehát egy nyelvi-társadalmi cselekvés a maga társadalmiságában. Feladata a nyelvi és társadalmi szerkezet rendszerszerq kovarianciájának a magyarázata, célja pedig a nyelvhasználat és a társadalom közötti kapcsolat és egymásra hatás természetének, illetQleg az emberi nyelv természetének a jobb megismerése.
az 1960-as években alakult ki Amerikában (korábban az 1800-as években esett szó ilyen témáról a nyelvjáráskutatások során)
az indián nyelv kutatói is a szociolingvisztika elQfutárainak tekinthetQk
!
az élQ nyelvhasználat áll a kutatások középpontjában
elQször szociológiai felmérés történik
a nyelvi változót vizsgálja (milyen nyelvi adatok állnak rendelkezésre)
! hangtani, alaktani jelenség, szóhasználat, mondatszerkesztés, szerkezet keveredés (pl.: Természetes, hogy& . / Természetesen, hogy& .)
FÜGGP VÁLTOZÓK
!
FÜGGETLEN VÁLTOZÓK
lakhely (dialektusok): fQváros, nagyváros, kisváros, falu&
életkor: 1-20, 21-30, 31-50, 51-70&
iskolázottság: 1-8. osztály, középiskola, érettségi, fQiskola/egyetem
foglalkozás: fizikai munkás, szellemi munkás&
nemek ( férfi/nQ/hermafrodita? :D )
A gyqjtött adatokat a matematikai statisztika módszereivel dolgozzák föl, grafikonon szemléltetik.
p<0,01
pd"0,1
Ezen a szinten a szignifikáns különbség azt jelenti, hogy csupán 1% vagy annál kisebb a valószínqsége annak, hogy az adott különbség nem a vizsgált tényezQnek, hanem valami másnak lehet tulajdonítható. (szóljon, aki ezt érti!!!!!)
VIZSGÁLATI TERÜLETEK
- USA: A közösségek nyelvi komplexitása, a nyelvi helyzetek bonyolultsága, az együtt élQ nyelvek egymásra hatása s a nyelvhasználat társadalmi rétegzQdése (Black English, újabb nevén African American Vernacular English) állt a szociolingvisztikai érdeklQdés homlokterében a szociolingvisztika kezdeti szakaszában.
- Anglia: A nyelvi elQrehaladást hátráltató tényezQk vizsgálata az oktatásban. Itt is született meg a BERNSTEIN-féle hipotézis (korlátozott kód ?? kidolgozott kód A tanulók számára lehetQvé kell tenni, hogy iskolai keretek között sajátítsák el a kidolgozott kódot), amely a magyar szociolingvisztikára is nagy hatást gyakorolt.
- Németország: Itt nem voltak rétegbeli különbségek, mint Angliában, voltak és vannak viszont számottevQ nyelvhasználati különbségek, amelyek elsQsorban területiek. A nyelv-járási anyanyelvqség mint az iskolai elQmenetelt gátló tényezQ vált az elsQ számú téma-körré itt (Sprach-barrierenforschung).
- Magyarország: A nyelvhasználat és a társadalmi helyzet, a nyelvi változások kutatása (? Budapesti Szociolingvisztikai Interjú, BUSZI).
Szociolingvisztikai gyqjtés
nyelvjárási gyqjtés (dialektológiai gyqjtés) ! kérdQív (adatközlQre vonatkozó adatok, a gyqjtQre és a gyqjtés céljára vonatkozó adatok)
megfigyelQi paradoxon: az adatgyqjtQ a beszéd természetes módját várja !nehéz természetes körülményeket teremteni (magnetofon?)
Módszerei:
- kérdQíves adatgyqjtés
- szociolingvisztikai interjú
- beavatkozás mentes, passzív módszerekkel szerzett adatok(rögzített szövegek elemzése)
- reakciótesztek
BUSZI: Budapesti Szociolingvisztikai Interjú
A diglosszia(kettQsnyelvqség) és a bilingvizmus(kétnyelvqség) fogalmának eltérése (Ferguson cikkének elemzése alapján)
A bilingvizmusnál különbözQ, a diglossziánál hasonló nyelvi rendszerek állnak egymás mellett
Hosszabb távon a kettQsnyelvqség maradandóbb
Bilingvizmus:
- a beszélQ hol az egyiket, hol a másikat használja
- Szabályok nem keverednek
-
Diglosszia:
- egy nyelv két vagy több változata egymás mellett létezik és mindkettQ meghatározott, külön funkciót tölt be
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%B3dv%C3%A1lt%C3%A1s&action=edit&redlink=1" \o "Kódváltás (megíratlan szócikk)" Kódváltásnak&(:R~ ê
¨
ª
D
F
¬®°$& ¤RTVLöêßÔßÔßÆêß¾º¯¤¤¤Ô¤ÔÔ¾lYIhìB=CJPJ^JaJnH tH $hsRhsRCJPJ^JaJnH tH 'hsRhsR5CJPJ^JaJnH tH h?xêCJaJ hTÓCJaJ&jhyRUCJUaJmHnHtH u h¬uhË|CJaJ h¬uhsRCJaJhsR hsRCJaJh¬uh 95>*CJaJ h¬uh?xêCJaJ h¬uh 9CJaJh¬uh 9>*CJaJhTÓ5CJ aJ (² è ê ª
F
< Ð Ô >HJ¬°&núV÷ïïÞÙÙÙÑÑÌÄÄÄ¿¿¿·····
&
FgdË|gdË|
&
FgdË|gdË|
&
FgdË|gd 9
&
F&dPÆÿgd?xê
&
Fgd?xê $a$gd 9 ¢¤j x TVôÜîðò*-: :!"öííííííííÉÉÉÉÉíííÁÁ¼gd¬u
&
F gd?xê$
Æ2( ¼
P äx
4 È#\'ð*.2¬5@9dð ¤gdsR^gd?xêp^pgd?xê :Zîðò*-P-: R :!T!~!!p""""ê"ì"Ú#Ü#$$î$íÝíÒǹÇÇ¢¢¢|¢qcUJ?J h¬uhÂ8CJaJ h¬uhìB=CJaJh¬uhJ5>*CJaJh¬uhmV5>*CJaJ h?i5>*CJaJh¬uh¬u5CJaJh¬uh¬u@ CJaJh¬uh¬u@CJaJ h¬uh¬uCJaJh¬uh?xê6CJaJh¬uh?xê5>*CJaJ h¬uh?xêCJaJ h¬uhsRCJaJhìB=CJPJ^JaJnH tH $hsRhsRCJPJ^JaJnH tH "è"ê"ì"Ú#Ü#$ð$Ä%Â&Ä&5z6 =LAnA~E E&G(G*GÂRöööööîîææááááÒÂÒÂÒááádð¤d ¤d@&[$\$gdJ dð¤d ¤d[$\$gdJgdJ
&
F
gdmV
&
F gdmV^gdmVî$ð$%<%%º%Ä%À&Â&Ä&Æ&Ö'Ø'ð'ò'45566 6"6Æ6È66787@7B7J7L7N8P8j8l8 =>=@=õêßêßêÑêû·»¤»¢»·»»»·»¤»»·»¤»q` h¬uhJCJPJaJnH tH #h¬uhJ5CJPJaJnH tH 'h¬uhJ0J5>*B*CJaJphÿ h¬uhJCJaJU$h¬uhJ0J>*B*CJaJphÿhyRUjhyRUUh¬uhJCJ\]aJh¬uhmVCJ\]aJ h¬uhìB=CJaJ h¬uhmVCJaJ h¬uhÂ8CJaJ$ nevezzük, amikor különbözQ társadalmi helyzetekben egy másféle nyelvhasználatot veszünk elQ (pl. tegezésrQl magázásra váltás).
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=William_Labov&action=edit&redlink=1" \o "William Labov (megíratlan szócikk)" William Labov-ot tekintik a szociolingvisztika atyjának.
Az olyan tanulmányok, mint amilyen az HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1960" \o "1960" 1960-as HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=William_Labov&action=edit&redlink=1" \o "William Labov (megíratlan szócikk)" William Labov féle, kimutatták, hogy a társadalmi elvárások befolyásolják beszédünket. Ez igaz az osztályelvárásokra is. Az a szándék, hogy egy bizonyos osztály elfogadja szereplQjének (fQleg a felsQ és a középosztályban) az anyagilag és társadalmilag ilyen irányban törekvQ embert, ahhoz egyeztetnie kell beszédmodorát, hogy úgy hangozzon, mint Qk. Akkor azonban, amikor egy ember nem beleszületik az adott osztályba, hanem csak oda szeretne tartozni, gyakran túlságosan ellenQrzött lesz nyelvhasználata, sztenderdebb, mint a sztenderd nyelv. Ugyanez érvényes azokra, akik lefelé mozdulnak el az osztályok között.
Basil Bernstein, ismert brit nyelvész, a Kidolgozott és korlátozott kódok: szociális eredetük és következményeik címq könyvében kifejlesztett egy társadalmi kódrendszert, amit arra használt, hogy osztályozza a különbözQ HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=T%C3%A1rsadalmi_oszt%C3%A1lyok&action=edit&redlink=1" \o "Társadalmi osztályok (megíratlan szócikk)" társadalmi osztályokhoz tartozó nyelvvariáció mintákat. Állítása szerint a középosztály tagjai egészen másként építik fel beszédüket, mint a munkásosztály.
Korlátozott kód
Basil Bernstein elmélete szerint a korlátozott kód a munkásosztály által használt beszédminta egyik példája. Azt állította, hogy ez a kód lehetQvé teszi a tagok közti szoros kapcsolatot, és amely fQleg nemek és korosztályok közötti különbségen nyugszik. Ez a társadalmi csoport olyan módon használja a nyelvet, hogy az összefogja Qket és sokszor olyan fél mondatokból is értenek, amiket más csoportok képtelenek lennének megérteni. Ennek a társadalmi csoportnak a mi személyes névmás ad nyomatékot, nem pedig az én .
Kidolgozott kód
Basil Bernstein szintén tanulmányozta azt a nyelvhasználatot, az ún. kidolgozott kódot , amelyet a közép- és felsQosztály használ, hogy az oktatásban és az üzleti életben sikereket érhessen el.
REGIONÁLIS NYELVVÁLTOZATOK (NYELVJÁRÁSOK)
- Regionális dialektusok (nyelvjárások) egy nyelv azon változatai, melyek területi különbséget mutatnak. A dialektus csak egy kisebb földrajzi területen belül egységes. A térben egymás után elhelyezkedQ dialektusok dialektus kontinuumot alkotnak. A nyelvföldrajz feltérképezi a különbözQ nyelvi jelenségek földrajzi eloszlását (pl.: kukorica ýÿ tengeri ýÿ málé ýÿ törökbúza ýÿ puj).
- Földrajzi alapú definíció szerint (DEME) a nyelvjárás a nyelv egy földrajzilag megfogható egysége, melynek nyelvállapota eltér a többi területétQl is, és maga is kisebb részekre oszlik.
- A NyelvmqvelQ Kézikönyv táji tagoltságról beszél, és tájnyelvnek, nyelvjárásnak nevezi a nyelvünknek egy-egy táján beszélt változatát. Napjainkra a hárompólusú nyelvállapot a jellemzQ, amely azt jelenti, hogy a vidéki nyelvhasználatban a nyelvjárások és a köznyelv között átmeneti variánsok is kialakulnak. Így jelennek meg a társadalmi különbségek a területi variánsokban is.
- KISS JENP pragmatikai-szociolingvisztikai definíciója szerint a nyelvjárás ma Magyarországon a többi nyelvváltozattól eltérQ nyelvváltozat, amely területileg kötött, elsQsorban szóbeli közlésre szánt, a mindennapi életterületeket átfogó beszédmód. A nem iskolázott, faluban felnQtt, és ott lakó, a hozzá legalább semlegesen viszonyuló emberek használják. ElsQ nyelvükként, spontán használják, számukra természetes, mindennapos, familiáris beszédhelyzetekben, az egymás közötti kommunikációban.
Hasonló témájú dokumentumok
- 2009-05-24 23:51:51
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szólj hozzá a feltöltött dokumentumokhoz. Minden feltöltött dokumentumhoz megírhatod a véleményed. Ha jónak találod, akkor adj rá sok pontot a csillagokkal. Ha nem találod jónak, akkor adj rá kevés csillagot, és írd le a Hozzászólásokhoz hogy milyen hiányosságok, hibák vannak benne. A dokumentumok a hallgatók értékelése alapján sorrendeződnek.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
