kérdezés szabályai

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAlapvizsgakérdezés szabályai

Ruth Bang: A célzott beszélgetés /79-118/

A célzott beszélgetés néhány szempontja:
közeli és távoli célok megkülönböztetése
a következményeket hangoljuk össze a teljesítQképességgel
számításba kell venni az egyéni tempót .
Az irányítás módszertani és tematikai szempontokat foglal magába.

Fontos dolognak tartja a mosolygást is. A szociális gondozókat hozza fel példának, leír egy beszélgetést is. A beszélgetQpartnernek azt kell érezni, hogy megértjük Qt. De megértjük-e valóban a másik embert? Az úgy tenni, mintha àð ellenérzést válthat ki.
Meg kell különböztetni beszélgetQtársunk külsQ és belsQ helyzetét. KülsQ helyzete gazdasági állapotától, lakáshelyzetétQl függ. Az ember belsQ helyzetéhez tartoznak kívánságai és elvárásai, amit gondol és érez.
A belsQ helyzet meghatározásának két nehézsége: 1. álcázás (amikor valaki eltitkolja a problémáit), 2. az önmegértés hiánya.

Kérdezés és válaszolás: Ne túlozzuk el a kérdezés arányát beszélgetésünkben.
Itt végig szociális példákra alapoz.
Egyszerq kérdések: melyek a gondozott külsQ élethelyzetére vonatkoznak.
Nehéz kérdések: melyek célja a valóság hátterének és okainak megismerése.
Fontos az elQkészítés megterhelQ helyzetekre. Az elsQ spontán válaszok sokszor tudattalan elhárítást és vágygondolkodást árulnak el. Pl.: Mi lesz ha megbukik a vizsgán?  Ez velem nem történhet meg.

Említi még a bátorítást, az intimszférát àð hol kezdQdik? Meg tudja-e oldani a beszélgetQpartner (itt gondozott) az intimszférájában fellépQ problémákat.
Az embernek saját magával való kapcsolata is az intimszférájához tartozik.
A vallató kérdések nem lendítik elQre (általában) a beszélgetést (pl. rendQrségi kérdések).
Fel lehet tenni olyan kérdéseket is, melyekre egyszavas választ kapunk (igen-nem). Ne tegyünk fel sok-sok kérdést egyszerre, várjuk meg amíg megkapjuk a választ.
A túl korán adott tanácsok esetleg megakadályozhatják a nehézségek belsQ megvitatását.
A lelkileg átlagosan egészséges embernél a bqntudat többnyire akkor lép fel, ha tudatossá válik számára, hogy magatartásával, cselekedeteivel vagy akár gondolataival lelkileg vagy testileg veszélyeztette, megsértette a másik embert. A bqntudat megterhelQ. KülönbözQ utakon tudunk megszabadulni a bqntudattól: pl. jóvátétel segítségével.
ElQfordulhat, hogy olyan emberekkel lesz dolgunk, akik nem tudják feldolgozni a bqntudat érzését, vagy különbözQ elhárító mechanizmusokkal élnek.
Ha az embernek bebizonyítják, hogy kudarcot vallott, ez ellenállást vált ki benne.
AlapvetQen szociológiai-pszichológiai megközelítésrQl van szó, gondozó és gondozott között zajlanak a mintapárbeszédek.

Cseh-Szombathy László és Ferge Zsuzsa: A kérdezés szabályai/A szociológiai felvétel módszerei (187-214)

A zárt vagy nyitott kérdéseket alkalmazó interjúkról ír. A sikeres interjú elsQ követelménye a barátságos légkör megteremtése. Helyesen és érthetQen kell feltenni a kérdést.
A bevezetQnek rövidnek kell lennie. Ha bármilyen igazolványt kérnek egy kérdQív lekérdezése során tQlünk, akkor igazolnunk kell kik vagyunk és miért jöttünk. A lépnyeg, hogy elérjük, hogy a válaszoló ne érezze magát feszélyezve.
Ismerni kell a kérdQív kérdéseit, hogy könnyedén feltehessük Qket. Minden véleményt tudomásul kell venni, nem szabad meglepQdni. Az interjút a kérdezQnek kell irányítania. Tilos a kérdés rögtönzött megmagyarázásaT¨Â z





–

²

è Îð&^zœÀØÚR r t | .6BP"*˜,š,J-^-†-˜-¸1Ê1ð1þ1*2P2r4~4–4¨4Â4ê4<5T5b5ˆ526t6v6œ6æ7ö7Ö8Ø8Ú89’:<<>@@@¸BøôøôïôçôïôïôàôïôàôïôçôïôÙôïôïô×ôçôïôïôïôïôïôïôïôïôÎøÎøÀøïôàôçôïøôçôçôh;j5>*CJ \^J_Hÿh;j>*^J_HÿU

h;j5\

h;j6] h;jOJQJ h;j>*h;j h;j^J_HÿETV¨ún  F
H
D

ì
æ è „Î^ò„†¸N JøœÀfVXýýýôôôýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýý
&
F
Æ ¸BýX(*ˆX f+@,J-´/t0°0,1.1n4<52646t6v67"8¬8®89 9l98:ýûûûûûûûûûûûûûûõõïûûûûûæææ
&
F
Æ „h^„h„Ð^„Ð, mert ez módosíthatja a választ. Magyarázni csak akkor lehet, ha ezt külön instrukció megengedi. A kérdéseket abban a sorrendben kell feltenni, ahogyan a kérdQíven szerepelnek.
Ha a kérdezett már esetleg egy késQbbi kérdésre is elmondta a véleményét, a kérdést akkor is fel kell tenni.
Az emberek gyakran felelnek nem tudom -mal àð ellenpróbát kell végezni. Pl.: megfelelQ hangsúlyozással újra megismételjük a kérdést.
Nem szabad valamilyen választ sugallni! Az interjú folyamán kétféleképpen lehet regisztrálni a válaszoló nézeteit. Ha a kérdés elQre kódolt, a kérdezQ csak bejelöl X-szel egy rubrikát. Ha a kérdést nem kódolták, akkor szó szerint kell lejegyezni a választ. A kérdQívet a lekérdezés után mindig át kell nézni.
Különbséget tesz konkrét viselkedési szabályok és viselkedés-modellek között az interjúk során.
3 modellt különböztetnek meg:
l. puha interjú, 2. semleges interjú, 3. kemény interjú

Az interjúkkal foglalkozó irodalomban a puha interjú van túlsúlyban. Semleges interjú esetében a kérdezQ nem lehet több, mint a kutatás eszköze. Itt a viselkedés tárgyilagosságát követelik meg. A semleges interjú legszigorúbb formája a laboratóriumi interjú. Hamilton úgy vélte, hogy az interjú-szituáción belül az olyan faktorokat is ellenQrizni kell, mint pl. a kérdezQ és a kérdezett fizikai távolsága egymástól.
A kemény interjúban a kérdezQ kimondottan tekintélyi helyzetet biztosít magának a kérdezettel szemben.
Puha interjú során bizalmi kapcsolatot kell létesíteni a kérdezettel. Ez egy társadalomkutatónak nem feltétlenül feladata.

Kutatási technika  genealógia

Genealógiai módszer: az antropológiát a természettudományos látásmód felé tolta el.
1981-ben ennek a módszernek a kipróbálására Dél-Indiába (TODA népcsoport) egy kutatóutat szervezett Rivers. Családfákat gyqjtött.
(A törzsek különbözQ formában képzelik el rokonsági kapcsolataikat.)

Genealógiai interjú àð leszármazási táblázat:
nevek
rokonsági fokok megjelölése (pl. nagybácsi)
összegyqjteni a személy megnevezQ kifejezéseit, amit az informátor akkor használ, amikor megszólítja.
Ha valakit Ego nem ismer, fel kell tüntetni.

Minden genealógiát egyetlen személyre vonatkoztatva alkotunk meg. Fel kell tüntetni a kiindulópontot.
A genealógiák gyqjtéséhez kevés nyelvtudás kell.
Célszerq az elQírásos módszert követni àð szerepkörök felmérése.
Anya neve (biológiai anya)
Az anya férje, illetve aki a megkérdezettet nemzette.
Ego hogyan szólítja Qket.
A szülQk hogyan nevezik gyermeküket.
Van-e ennek & (anya)& és ennek & (apa)& Ego-n kívül más gyereke is?
Ego vérszerinti testvéreinek tisztázása után: Qket hogyan nevezi Ego és Qk hogyan nevezik Ego-t.
Ego házas-e? (milyen kifejezésekkel nevezi meg házastársát, mi a neve a házastársának, vannak-e vérszerinti gyerekeik, azoknak mi a neve.)
Minden további rokonságra vonatkozó információ.
Szerepelni kell àð aki szült, aki nemzett. (Kerülni kell a nQvér, nagybácsi kifejezéseket, mert ezek fogalma rendkívül tág.)
Volt-e ennek & apa.. más felesége is, mint & anya.
Féltestvérek számbavétele.
Ego szüleinek házastársaira, gyermekeire csak ezt követQen kérdezhetünk rá.
Így tovább visszafelé, amíg az Ego vissza tud emlékezni.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

13 5. előadás ábris adó algebra algoritmus allegória andragógia babits beszámoló bio bodlaki tamás definíciók doc előadásanyag, mechatronika függvény füvészkert gazdaságszociológia gazdmatek hallás hulladékkezelés ii. irodalomtudomány kafka kiadott kidolgozott kérdések kisebbség kulturális ökológia lakoma mikroökonómia növényrendszertan ordo paulovics pavic pol.komm polgári jog political science pót rékai miklós reklámelmélet standardizálás sűrűség szervezeti magatartás táblázatkezelés tengely termelésmenedzsment tűzvédelem üzleti kommunikáció vegyes piacgazdaság világirodalom 2.