előadás jegyzet 1

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarMunkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásiMunkaügyi Kapcsolatok TársadalomtörténeteJegyzetekelőadás jegyzet 1

Munkaügyi kapcsolatok fejlQdéstörténete
2008. 02.23.



Két nagy területet foglal magába:
Szqkebb értelemben vett munkajog: a munkaügyi kapcsolatok fejlQdése
A tágabb értelemben vett munkajog: a társadalombiztosítás kialakulása
-ElQször a balesetbiztosítás, utána a betegbiztosítás, majd a nyugdíjbiztosítás

AZ ELPADÁS FPBB TÉMAKÖREI:
A MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS dogmatikai rendszere
Munkavégzéssel és a szolgálattal kapcsolatos jogfejlQdés a prekapitalista társadalmakban
Munkavégzéssel és a szolgálattal kapcsolatoS jogfejlQdés a nyugat-európai kapitalista országokban
Magyar munkajog sajátos vonásai, fejlQdése
Minimál standardok: AMELYEK AZ ÖNÁLLÓ, SZpKEBB ÉRTELEMBEN VETT MUNKAJOG KIALAKULÁSÁT FELVETETTÉK
Munkaügyi bíráskodás alakulása Mo.-n
Szolgálati szerzQdés kialakulása, fejlQdése
MunkaszerzQdés sajátosságai

1. A MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS Dogmatikai rendszere:
A munkajog a tágabb értelemben vett polgári jog része, elméletét nézve a civilisztikai tudományok része. (keresztül fekvQ jogág)

A jogot két nagy részre tudjuk osztani:
- közjogra: állam és az egyén kapcsolatát vizsgálja pl: büntetQjog, közigazgatási jog, pénzügyi jog
- magánjogra: nemzetközi magánjog, polgárjog: Dologi jog, családjog

A DOLOGI JOG tovább oszlik: munka és társadalombiztosítási jog, agrárjog, kereskedelmi jog
A munkajog, mint a magánjoghoz, mind a közjoghoz tartozik, ezért nevezzük keresztben fekvQ jogág.
A munkajog gyqjtQ fogalom, amely magába foglalja a munka közjogát, és a munka magánjogát.

A tevékenységre irányuló jogügyletek csoportjai: (2 CSOPORT)
A bírói gyakorlat alakította ki

- Munkával összefüggQ jogügyletek: lehetnek egyoldalúak, vagy kétoldalúak. Egyoldalú a díj kitqzés, kétoldalú: szerzQdések:
szolgálat, ill. munkaszerzQdések
vállalkozási szerzQdés és speciális formái
alkuszi szerzQdések
- Bizalmi ügyletek: egyoldalúak vagy kétoldalúak:
Egyoldalú a megbízás nélküli ügyvitel
Kétoldalú megbízási szerzQdés, bizomány

A megbízási, a vállalkozási az alkuszi szerzQdésnél a felek mellérendelt viszonyban vannak, egymással egyenrangúak.

A munkaszerzQdés esetén a munkáltató és a munkavállaló közötti jogi kapcsolatban a mellérendeltség nem érvényesül. Itt fQszabályként a munkavállaló alá van rendelve a munkáltatónak. Ez a nagyipai vállalatok megjelenésével válik jelentQs kérdéssé, ezért a fogyasztóvédelmi szabályokhoz hasonlóan a magánjogi szabályozás is kialakítja azokat a törvényileg elQírt munkavállalókat védQ minimál standardokat=elQírásokat, amelyek gyengítik a munkáltatók elQny fölényét A MUNKAVÁLLALÓVAL SZEMBEN.
Ezzel önálló jogággá válik a munkajog, kialakulnak a saját szabályai és a munka szerzQdésnek speciális elemei lesznek, SPECIALIZÁLÓDIK.

Szolgálati szerzQdés fajtái:
Magánszolgálat: a szabad bérmegállapodás és a szabad munkabeosztás jellemzQ, ez munkaszerzQdéssel jön létre.
Közszolgálat: erQsen formalizált részletesen szabályozott, mert itt nincs a munkavállaló és a munkáltató részére szabadon hagyott rész, nincs szerzQdés, kinevezés van, amit el kell fogadni. KépzettségtQl és a szolgálati idQtQl függ a bérbesorolás, az Állam korlátozza a megállapodás szabadságát. A közszolgálat állami költségvetésbQl fenntartott intézmény, két fajta munkavállaló van.
KöztisztviselQ: aki hatósági tevékenységi feladatot lát el,
a közalkalmazott aki egyéb állami feladatot lát el.

A közszolgálati rendszerek két típusa a nyugat-európai jogrendszerben:

Frankofon- latin rendszer: mindenki közalkalmazott, aki állami vagy önkormányzati költségvetésbQl fenntartott intézménynél dolgozik, függetlenül attól, hogy az adott intézmény hatóság vagy sem.
A közintézménynél akár köztisztviselQként, akár közalkalmazottként dolgozik a közszolga, fizetése államilag elQírt illetményrendszer által behatárolt állásuk biztosított, csak súlyos fegyelemsértés esetén, fegyelmi úton, vagy alkalmatlanság okán szüntethetQ meg.

Germán rendszer:(NÉMETORSZÁG, AUSZTRIA, SVÁJC):
érdemi ügyintézQk, csak azok számítanak hivatalnoknak, akik a hatósági vagy nem hatósági tevékenységet folytató közintézménynél, annak mqködésével összefüggQ lényeges tevékenységet végeznek. Állásuk biztosított, rájuk külön törvény a Beamtengesetz vonatkozik.
KisegítQ személyzet: munkaviszonyban dolgoznak, az ügykezelQi és fizikai kisegítQ tevékenységet folytató munkatársakra a magánmunkajog elQírásai az irányadók. Egyszerq munkaszerzQdés alapján dolgoznak.






Kollektív munkajog:
19. század végén megjelent.
Részei:
érdekegyeztetési ill. koalíciós jog: érdekvédelmi szervezetek jogállásának, az érdekegyeztetés formáinak, és a közöttük kötött kollektív szerzQdéseknek, a kollektív érdekvitáknak, és a munkaküzdelemnek a jogi rendezése.

Üzemi alkotmányjog:

Monista szervezetq üzemi tanács: csak a munkavállalók vesznek részt az üzemi tanácsban, vezetQ alkalmazottak nem. Két része van: üzemi megállapodás és az üzemi tanács.
Duális üzemi tanácsi rendszer: a munkáltató által delegált vezetQ alkalmazottak is benne vannak az üzemi tanácsban, ITT AZ ÜZEMI MEGÁLLAPODÁS NEM KERÜL SZÓBA.


2.A munkavégzéssel kapcsolatos jogfejlQdés a prekapitalista TÁRSADALMAKBAN:

A történelmi fejlQdés elsQ idQszakában kialakult valamiféle munkamegosztás, a törzsi csoportokon belül, amely tovább tagolódott a szqkebb családokon belül. (vadászat, halászat, szállítás és élelmezés területén) Ez a munkamegosztás normaszokás (normaszokás jellegq volt) alapján volt.
A letelepedéssel egyre nagyobb szerepet kapott a földmqvelés, kialakultak a nagy folyam menti birodalmak, Babilónia, Egyiptom a palotagazdasággal, és a központi termény begyqjtQ és tároló raktárral.
JellemzQje, hogy az állami berendezkedés centralizáltan redisztributív (redisztribúció: az állam újraelosztó tevékenysége) volt.
Itt a hivatalnoki réteg és a közösség munkavezetQi, iparosai kvázi közalkalmazottak voltak.
Bármennyire zárt is volt ez a rendszer, mégis nyitnia kellett az áru- és pénzgazdálkodás irányába.
A nem folyam menti területeken a letelepedett társadalmak a mezQgazdaságot, autarch =zárt gazdaságok formájában alakították ki. Itt a föld a polgárok tulajdonába került, a gazdasági alap a mezQgazdasági családi farm volt. Kialakult a családi kézmqipar hely, és kialakult a kereskedQi vendéglátó-ipari tevékenység. A családi vállalkozások eseti jelleggel alkalmaztak szabad munkavállalókat.

ÖSSZEGZÉS:
Az ókori görög városállamokban a családi GAZDASÁG volt a domináns, a kezdetben kisegítQ jellegq munkavállalói felfogadásokkal és a tanulók egy-egy mesterhez történQ elszegQdésével.
A házi rabszolgaság és a gályarabság mellett, a rabszolgamunka a gazdaság minden területén megjelent.
Görögországban viszonylag fejlett tulajdonjog, kötelmi jog és alkotmányjog alakult ki, amely a gazdaság egy részét átfogta.




Római jog
A romai jog két visszterhes (mindkét félnek jogai és kötelezettségei vannak egymással szemben) szerzQdési alaptípust ismert:
- adásvétel
- bérlet ami a munkajog közvetlen elQképének tekinthetQ.

A bérletnek három formája volt:
1. dologbérlet
2. mqbérlet (mai vállalkozásnak felel meg) az adásvétel egy saját formát jelentett a római jogban, mégpedig a felkérQ/megrendelQ számára szivességbQl valamilyen mqvi teljesítményt alkotott, cserében ellenszolgáltatásként honoráriumot kapott. Eredménykötelem.
3. munkabérelt: gondossági kötelem, szabad ember munkájának átengedése bér ellenében. Gondossági kötelem. SZABAD RÓMAI POLGÁR MUNKAVÉGZÉSRE, SZOLGÁLATTÉTELRE ELSZEGPDÖTT DOLGOZNI EGY MÁSIK RÓMAI POLGÁRHOZ, AMELY SZERZPDÉSKÖTÉS ESETÉBEN A MUNKA ELVÉGZÉSÉRE A FELFOGASÓ RÉSZÉRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTTA SZABAD IDEJÉT ÉS MUNKAEREJÉT

A hqbéri láncolati rendszer
Nyugat-európai jogterületeken alakult ki.
A kezdeményezQ tényezQ egyfelQl fentrQl a fQ rendektQl indult ki, másfelQl pedig alulról, vagyis a jobbágyfalvak nyújtottak a legalsóbb szintq hqbéri szolgáltatásokat.
A láncolat tetején a király állt, aki eszmeileg az ország összjavainak a tulajdonosa, a láncolat alján a jobbágyság állt, amely réteg örökbérlQként mqvelte a földesúri földeket.
A jobbágy ekkor már nem jogtárgy, hanem jogalany. Nem azért kapott földet, mert valamilyen szolgáltatást teljesített, hanem azért kellett teljesítenie, mert ez is része a jobbágy létét meghatározó államoknak. Az adott munka jellegét nem megállapodás, hanem a hqbérúr rendelkezése határozta meg.
A jobbágy munkaviszonyának idQtartama azonos volt jogállapotának, vagyis életének tartamával.
A jobbágytól a földet csak abban az esetben lehetett elvonni, ha megmqvelési kötelezettségét nem teljesítette. A jobbágycsalád azon tagjaiból, akik kiszorultak a gazdasági örökségbQl, lettek a vásáros jobbágyok, akik a jobbágygazdasági felesleges termékeit vitték a vásárra. Egy-egy tehetQsebb jobbágy kereskedQ házat, vagy kézmqves mqhelybe fel tudott venni segédeket, akiknek egy része üzletvezetQ könyvelQként dolgozott, míg a másik része segédmunkát végzett.
A segédszolgálati szerzQdéssel, míg a tanonc tanulói szerzQdéssel dolgozott.

ÖSSZEGZÉS:
A feudális társadalomban tehát a lépcsQzetes hqbériség és a benne lévQ szolgálat és munkakötelezettségek közjogi természetqek voltak. Kialakult a szolgálati jogviszony mind a magánjog, mind a közjog szférájában.


3.A Nyugat-európai kapitalista országokb
6
D
h
j
ü
Ú
0

2

P

R

\

^

j

n

œ

ž

ô

´
¶
 ’ – ô "ò"$&šØZ”ÈÌà~öøX p r ² ´ ¸ ö jüøôøðìðèüèìèüèäèäèäüäàüàüàÜàüàäàüàÜØÎÇÎÇÎØÃØüÿÿü¿ü¿»Ã±Ç±»ü»§£hË_hÇ*bhC ÿ5>*h°/?hC ÿ5\hC ÿh'BéhLo1

hÇ*b5\h`rÿh`rÿ5\h`rÿh{Msh…f†hÓXuh8x h“.[h•KhG\Théu)hÇ*b?Pjlnp´< È h
j
¢
(
Ú
ž

ô

¶
X  ’ "$&v÷÷÷÷÷÷ììà÷÷ÕÕÕÕÕÕÕÕ÷÷ààà
$
&
Fa$gd'Bé
$„h^„ha$gd'Bé
$
&
Fa$gd'Bé $a$gd'BéÀ¯ò¯ýýv>ÆÈ~Böør ² ´ ¬îDlÐlnXZ.>@zóççóóóßßßßßÔÔÔßßßßßßßßßß
$
&
F a$gd5R $a$gdC ÿ
$„h^„ha$gdÇ*b
$„h^„ha$gd'Béjª¬BDlp’ÎÐln„†Àþ"&XZÂÄÆÈØvxz~¸.Þ<>@zÌRT`-¢ V!X!’!¬!Ð!Ò!<">"@"Î"Ð"â"æ"R$T$V$‚%–%Ô%ò%&b&d&üøôüôøêàôøôüÜüÜüÜüÜüØüØüØÔüÔüÔüÐüØÐÆÐÂоºüºüºüºÂü°¬º¨º¤¨¤¬¨¬¨¬ºhN6%h¶QhR´h5Rh F½5>*h F½h¡$¥h‹Y?hJfhJf5\hJfh×Wùhŝh°/?h5RhË_5>*h5RhC ÿ5>*hË_hC ÿh5R@zTX!Ò!>"@"Î"Ð"V$d&f&Æ&Ð(d*f*h*j*ôôééÝÑÑÆ»¯¤»™‘‘‘ $a$gdø

$
&
Fa$gd)28
$
&
Fa$gdR´
$„8^„8a$gd¶Q
$
&
Fa$gd¶Q
$
&
Fa$gd¶Q
$„h^„ha$gd F½
$„8^„8a$gd5R
$
&
Fa$gd5R
$
&
Fa$gd‹Y?d&f&†&Æ&È&ú'8(:(<(Î(Ð(

*b*d*f*p*˜*à*(+ ,(,–,š,Â,Æ,L-r- ..–.Î.Ô.Ø.æ.ø.ú.ü.T/V/Z/Ò/ð/ò/ô/b0N1P1R1š1Ú12*2,2¤2\3n33üøüøôðôðôøðìðìüâìÚìüìüÒÍÉüÉÁɽ¹½¹½¹½¹Á½¯¨¡—½“¹“¹“¹“½“¹hÅk×h¿ùh¥AhÍp5\

h¥A5\

hÍp5\h¥Ah¥A5\hÍph¥AhÍphAÞ5hAÞ h¶Q5h¶QhAÞ5h¶Qhø
5hø
hø
5\hø
h)28hc)‡hR´h¶Q8j*l*n*p*˜*Ð*à*˜,š,Ä,Æ,.V/X/Z/ò/ô/,2¼3À4÷÷÷÷÷÷ìäìäÙκº¯¯¤
$
&
F
a$gdÍp
$
&
F
a$gd¥A $a$gd¥A
$„Ä^„Äa$gd¥A
$
&
F
a$gdÍp
$
&
F
a$gd¶Q $a$gd¶Q
$
&
F
a$gd¶Q $a$gdø
3¤3º3¼3H4°4¾4À4ü4:5v5x5>6@6x8˜8þ89*9L9N9f9h9º9Ê9Ò:;.;0;2;H;¢;Ä;<<š<œ<ž<¤<¸<Ê<=
=

=†=ˆ=²=¾=Ú=:><>>>ò>?~@ @¢@JAtA4C6C8CpCÄCÆCEEVE”E$FüøüøüøüøüøüôðôìôèìèäìäèìèìèàèìàìàäàôàìÖäÒäÒäìäìäÒäìÒìÎÊÒÆÊìÆʼ¸´¸´¸´¸hY'hQ-0hžr5hžr55\hhžr5hvqhbvhbvh°B.5\h¥tQh°B.hòFhµ
yh¿ùhˆõhÅk×hÍpEÀ4x5@6N9P9h9Ö:¤;œ<ž< <¢<¤<¸<²=Ê=<>>>~>œ>¢@6C8CôéÞÒÊʾ¾ÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊ
$„Ä`„Äa$gdµ
y $a$gd¥A
$„h^„ha$gdµ
y
$
&
F
a$gd¥A
$
&
F
a$gd¥A
$
&
F
a$gdÍp8CpCÆCE|FÎHI2MÐMÒMêM”O–O˜ONhPhöh^jl÷ìììììáìÕÍ÷÷÷Åź¯¤
$
&
F
a$gdTÔ
$
&
F
a$gd

$
&
F
a$gd
$a$gdTÔ $a$gd

$„h^„ha$gd

$
&
F

a$gd

$
&
F

a$gdY' $a$gd¥A$FzF|F–FÔFHÌHÎH IŽIInJ¶KÔLM0MBMÎMÐMêMöNúN8O’O”O˜O O¼OèOhHhLhNhPhªhºhÎhôhöh.i¾iØiFjòjlllêlm@m~m€møm8n:n”n

o ooo oÌoÎoÞoàoüøüøüôøôðøðìèøèøäàøÜØøØÜØÎÄÎÂλÎØøØøØø·ø·³·¯·³¯³¯«³«§«§³§£Ø³£³£³hÝ#§hë4h2Lh±HÔh~GhÞä

h
5\UhTÔh
5\hTÔhTÔ5\hTÔhÑ{öhžr5hôe·h\D¨hß{@h°a4hÌ"¬h
hYn¹@an hogy alakult a munkajog fejlQdése:

A céhek szerepét fokozatosan a kereskedelmi, szakmai gazdasági kamarák vették át.
A kereskedelmi alkalmazottak MUNKA-, ILLETVE SZOLGÁLATI VISZONYÁT ÁLTALÁBAN A KERESKEDELMI TÖRVÉNYEK, míg az ipari alkalmazottakét az ipari rendtartás és az ipartörvény rendezték.
Másrészt minden szakmának szokások formájában megvoltak a saját szabályai amelyek az adott szakmában dolgozók szolgálati viszonyát is szabályoztak, ezek a szokások, ezek késQbb beépültek a vonatkozó törvényekbe.
Néhány foglalkozás esetén külön törvény szabályozta az ott dolgozók viszonyát. Pl. tengerészeknek a Seemanngesetz NÉMETORSZÁG, AUSZTRIA, a házmestereknek a Hausmeistergesetz szabályozta.
A szakmai utánpótlás biztosítása érdekében minden ország megalkotta a maga tanonc törvényét, Lehringgesetz, amelyet miniszteri rendeletekkel és szakmai rendtartásokkal KONKRETIZÁLTAK (PONTOSÍTOTTAK).

A 19. század végétQl egyre jelentQsebbé válik a nagyüzemi gyáripar, és az áruházi rendszer.
Itt több száz munkavállaló tevékenységét kellett összehangolni, egyre nagyobb lehetQsége volt a balesetnek, nQtt a balesetek száma a nagyüzemekben, ezért szükség volt az üzemi rendtartási törvények kibocsátására, amelyek kerettörvények voltak.
Minden munkáltató köteles volt saját körülményeinek megfelelQ üzemi rendtartást készíteni, és azt be is tartatni az üzemen belül.
A munkáltatói erQfölény a munkavállalóval szemben egyre nagyobb mértékqvé vált, és kihasználó jellegqvé is.
Ezért a munkavállalók érdekeik megvédése céljából szakszervezeteket hoztak létre, illetve saját érdekvédelmi szervezeteket is alkottak.
Kialakult az érdekegyeztetés rendszere és az érdekvitel közvetítéssel, egyeztetéssel és döntQbíráskodással történQ rendszere, és ezek eredménytelensége esetén a sztrájk és a kizárás.
A sztrájk a legtöbb országban sokáig jogellenesnek bizonyult, majd a 20. század közepére mindenütt elismerést nyert a sztrájk és a kizárás, kivéve a politikai sztrájkot, s valamennyi polgári államban tilos az erQszakos, romboló sztrájk.
A legtöbb állam csak a szakszervezetek által szervezett sztrájkot ismeri el törvényesnek, a munkavállalók által szervezett spontán sztrájkot vadsztrájknak tekinti.

4.A magyar munkajog fejlQdése
19. század második fele A KEZDETE
két vh közöttI KORSZAK
1945 után

A 19. század második fele:
1840-es években születtek meg a munkajogi tárgyú törvények a kereskedQkrQl a gyárak jogviszonyairól.
1851. a szabadságharc bukását követQen a kereskedelmi és ipari viszonyok rendezésére a császári és királyi helyhatóság ideiglenes utasításával került sor. Nagy hatása volt az osztrák ipartörvény tervezetnek, illetve 1859-ben bevezetett osztrák ipari rendtartás jelentQsen hozzájárult a céhrendszer visszaszorításához, az ipari vállalkozások szabad alapításához, terjedéséhez.
1862-ben született az osztrák kereskedelmi törvény ill. az 1872-es és 1884-es ipartörvények: jelentQs hatással voltak a modern munkajog kialakulására
. 1884.évi XVII. Törvénycikk. Ez korszakos jelentQségq volt, életre hívta az ipartestületeket, elQfutárukat az állami beavatkozásnak, és hosszú idQre stabilizálta a hatály alá tartozó munkajogi viszonyokat.
A mezQgazdasági bérmunkásságot a jogi szabályozás ellenére a feudális státuszviszonyok jellemezték:
1898. évi II. tv. a mezQgazdasági munkások viszonyáról,
az 1876- évi XIII. törvénycikk a házi cselédek, gazdasági munkások, és napszámosok jogviszonyáról szólt
az 1907. évi XLV. a gazdasági cseléd jogviszonyáról. Az utolsó kettQ az ún. cselédtörvények.



A két világháború közötti korszak munkajoga

Szabályozásbeli széttagoltság és a tartalmi differenciáltság volt a jellemzQ.
Az általános munkajogi fejlQdés jellemzQje, hogy a szolgálati illetve munkaszerzQdést javaslati formában az 1928. évi magánjogi törvényjavaslat tartalmazta. Az itt megfogalmazott javaslatok összhangban voltak a nyugat-európai, kodifikált megoldásokkal.
A munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1937-es törvénycikk, amely valamennyi magánszolgálati viszonyra kiterjedt, rendelkezett a munkaidQrQl, a legkisebb munkabérrQl, és az évenként fizetett szabadságról is. Kerettörvény volt.
A munkajog kettQs jellegq volt, mert nemcsak az iparban és a kereskedelemben dolgozók és munkások jogviszonyát kellett szabályozni, hanem a mezQgazdasági alkalmazottak és munkások jogviszonyát is, a mezQgazdaság eltérQ sajátosságai miatt. Magyarország ezt megtette a két cselédtörvénnyel, amely a mezQgazdasági munkásokra nézve megalázó és kiszolgáltatott jellegq volt.

A MAGYAR MUNKAJOG 1945 UTÁN:

JelentQs átalakuláson ment keresztül
SZAKASZAI:
1951-es elsQ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE megszületéséig:
a munkaügyi szabályozás eddig fQként a kollektív szerzQdések megteremtésére vonatkozott, a cselédtörvényeket 1945-ben hatályon kívül helyezték, és az általános munkajogon belül a dolgozók szociális és munkajogi védelmét jelentQ normákat kollektív szerzQdésekbe foglalták.
Az államosítás elQre haladtával a központilag kiadott kollektív szerzQdési minták kötelezQ erejqvé váltak, amelyeket bele kellett dolgozni a vállalati kollektív szerzQdésekbe.
1945-ben alakult meg az Országos Munkabér Megállapító Bizottság (OMMB).
1951-1967-ig terjedQ korszak:
1951. évi Munka Törvénykönyve, melynek szerkezete és tartalma az 1922-es Szovjet Munkakódexre emlékeztetett.
1967. évi II. tv, ez már számos területen érdemi változásokat hozott. Kialakította a szakszervezeti jogkört (a rendszerváltást megelQzQ utolsó két évben a hatalom elismerte a munkanélküliség jelenségét, megjelenését és bevezette a munkaügyi segélyt.)


5. Minimál standardok

AMELYEK A SZpKEBB ÉRTELEMBEN VETT MUNKAJOG (TEHÁT TÁRSADALOMBIZTOPSÍTÁS NÉLKÜLI) KIALAKULÁSÁT FELVETETTÉK

A minimál standardok: MELYEK EZEK?
a munkaszerzQdés felmondása
végkielégítés
a munkaidQ szabályozása
a bérminimum megállapítása
fizetett szabadság

A munkaszerzQdés felmondása:
A magánjogi szerzQdések mindkét fél részérQl szabadon felbonthatók.
De munkaszerzQdésnél ill. szolgálati szerzQdésnél ez annyiban módosul, hogy a munkavállaló szabadon felmondhatja, de a munkáltató nem mondhatja fel szabadon, mert indokolnia kell a munkáltatónak. És ha az indok megalapozatlan, akkor a munkavállaló bíróság elé mehet, a bíróság vagy helyre állíthatja a munkaviszonyt, vagy kártérítést ítél.
A felmondási rendszer is differenciálódott.
Létezik a kötetlen felmondási rendszer. Nincs indoklás.
A másik az indokláshoz kötött felmondási rendszer. Lehetnek a törvényben felsorolt okok, vagy lehetnek törvényben meg nem határozott, de indokoláshoz kötött okok.
Magyarországon még a Horthy korszakban is a szabad munkáltatói felmondás volt, de a felmondási idQ egyrészt a szolgálati idQtQl függött, és az egységes munkajog hiánya miatt elég bonyolult volt.
Pl: napszámosoknál 1 nap, heti béreseknél 1 hét, havi béreseknél 1 hónap, ill. gazdatiszteknél a szolgálati idQtQl függQen akár 1 éves is lehetett a felmondási idQ.
A felmondási joggal való visszaélés csak az 1992. évi Munka Törvénykönyvében kerül szabályozásra: a munkáltató köteles indokolni a felmondást, de nincsenek a törvényben maghatározott felmondási okok.
Végkielégítés:
A munkáltató fizeti a munkavállalónak a munkaszerzQdés megszqntetésekor.
Ezt rögzítheti jogszabály, kollektív szerzQdés, vagy egyedi munkaszerzQdés is.
Generális végkielégítési kötelezettség csak 1992 óta van.
A Horthy-korszakban, csak egyedi munkaszerzQdésekben kikötött végkielégítés volt a jellemzQ. Egy 1920-as rendelet a kereskedelmi alkalmazottakra már elQírta. (1910/1920. ME számú rendelet)



A munkaidQ szabályozása:
A felek szabadon állapíthatták meg a munkaidQt kezdetben. Ez azonban a munkanap elhúzódásához vezetett.
1840-ben a 16 éven aluliak számára már törvény írta elQ, hogy naponta max. 8 órát dolgozhattak, és tilos volt számukra az éjszakai munka.
1884. évi XVII. Ipartörvény: amely szerint a nappali munkát reggel 5 óra után kellett megkezdeni, és este 9 órán túl terjeszteni nem volt szabad. Munkaközben délelQtt és délután fél-fél óra, délben 1 óra szünetet kellett tartani.
1876. évi 13. tvcikk. szerint a napszámosok ideje napkeltétQl napnyugtáig tartott.
Az 1908. LIII. Törvénycikk és az 1911. XIX: törvénycikk: megtiltották a nQk éjjeli munkáját.
1891-ben született törvény a vasárnapi munkaszünetrQl MAGYARORSZÁGON ELPSZÖR, de a nyilvános munkákra (PÉLDÁUL: GYÁRI, MpHELYI) ez nem vonatkozott.
1937. évi 21.tvcikk vezette be a napi 8 órás munkaidQt.

A bérminimum megállapítása
1937. évi XXI. TÖRVÉNYCIKK. az ipari, KERESKEDELMI MUNKAVÁLLALÓK ESETÉN AZ ILLETÉKES miniszter határozta meg a munkaadók és a munkavállalók javaslatára
1940. évi XV. TC. a legkisebb gazdasági munkabérek megállapításáról, a mezQgazdasági munkavállalók bérére vonatkozóan:
Minden vármegye székhelyén gazdasági munkabér megállapító bizottságot kellett szervezni, és volt egy Országos Bérmegállapító Bizottság, melyben volt 10 munkavállaló 10 munkaadó, 4 érdektelen TAG.
Fizetett szabadság
1937. évi XXI. Tv. szabályozta 6 nap/év.

EzektQl a minimál standardoktól érvényesen eltérni nem lehet. A Horthy-korszakban a munkabért VÉLELMEZNI (NINCS INGYENESSÉG) kellett. Ma kötelezQ írásba foglalni a munkaszerzQdést és a munkabért is meg kell határozni.
PAGE 


PAGE 1

Hasonló témájú dokumentumok

szervezet vezetes

- 2011-06-10 19:20:52

vizsgaanyag

- 2008-05-22 18:01:39

Bevezetés a néprajzba

- 2010-09-06 13:42:05

dendrológia

- 2009-06-02 18:43:36

Jegyzet

- 2008-04-11 14:09:32

Guzsik-jegyzet szakrális építészetről

- 2008-04-15 22:29:04

előadás jegyzet 3

- 2008-05-22 18:13:48

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.

03.04/2 3. óra alkotmányjog állattan architektúra ásvány beszerzés cserépedény definíciók éghajlat egyiptom elte emission trade épületfizika fémek függvény gazdjog helyi társadalom kidolgozott tételek magyar premodern magyarország másabb matek jegyzet mechanika modern nemzetközi marketing példák példasor v pol.komm polg.jog posztmodern pót ppt ptk puska rézsűállékonyság stratégiai menedzsment szentmiklóssy táblázatkezelés társadalombiztosítás termelésmenedzsment természetvédelmi mérnök tolsztoj trade tudománytörténet urbanisztika vállalat vállalat gazdaságtan vezetői zrínyi