tételsor 12-24

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarMunkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásiTársadalomtörténetJegyzetektételsor 12-24

12. tétel A nem szabadok és a jobbágyság a középkori magyar tsd.-ban

A magyaroknak már a honfoglalás elQtt is nagy számmal voltak szolgáik, túlnyomó részben magyar népi eredetqek. Számuk a honfoglaláskor legyQzött népekbQl megnQtt. A rabszolgasorba jutott valaki,ha rabszolga anyától született vagy az idegen hadifogság révén illetve nemzetbéli büntetés végett. A rabszolga miként a rómaiaknál és a germánoknál is, az ingók módjára elidegeníthetQ dolog. Voltak a mezQgazdasággal foglalkozók és az úr udvarában szolgáló rabszolgák.
Az egyház mint birtokos, maga is tartott rabszolgákat, mint akkor egyedüli munkaerQt. Zsinati határozatok még a IX. sz.-ban is tiltották az egyházi rabszolgák felszabadítását, hacsak a püspök vagy apát nem pótolta saját vagyonából a veszteséget. MásfelQl azonban védték a rabszolgákat:
az ura büntetése elQl a templomba menekülQ rabszolgát az csak akkor kapja vissza, ha megesküszik, hogy nem bünteti meg.
Az egyház tanítása, hogy a rabszolgák felszabadításával az úr a túlvilági életre érdemet szerezhet
Az egyház nem engedte, hogy a rabszolgát a családjától elválasztva adják el, mert a rabszolga házassága éppúgy felbonthatatlan mint a családjáé.
Az egyh.-i felfogás szellemében Szent István is megvédi az úr tulajdonjogát a rabszolgája felett. Aki rabszolganQt vesz feleségül, maga is rabszolgasorba süllyed. Viszont ha valaki felszabadításra ígéretet tett és ebben halál megakadályozta, akkor özvegyét vagy fiait szólítja fel az ígéret teljesítésére. A felszabadított rabszolga maradhatott ahol akart de föld nélkül jobbára maradt továbbra is az uránál szolgálatra.
A király rabszolgáinak nagy része majorságokban mezQgazdasági termékekkel szolgált az udvarnak. Ezek az udvarnokok iparcikkekkel is ellátták az udvart és foglalkozásuk szerinti csoportokban falvakat, telepeket alkottak. KésQbb a városok kialakulásával kifejlQdött a kereskedelmi élet így az udvarnokok ipari szolgáltatásai háttérbe szorultak.

A jobbágyság

Jobbágynak hívhatták eleinte a szolgáló népek elQnyösebb viszonyok közé jutott részét, mint pl. a várjobbágyok. A jobbágy elsQsorban abban különbözött a rabszolgától,.hogy személyében szabad volt, ezt kifejezésre juttatja vérdíja (40ft). Ura nem adhatja el. A jobbágy számára a földesúr telket biztosít, amelyen a jobbágy gazdálkodhat cserébe a jobbágynak pénzben kellet évente fizetni a telek használatáért valamint terményt és nagyobb ünnepek alkalmából adott ajándékok a földesúrnak, a földesúr évenkénti megvendégelése. Robot a háttérbe szorult mert a földesúrnak a telkein nem folyt termelés, bevétele a telkek után járó bérdíjjakból származott. A telket amelyen a jobbágy él a földesúr eladhatja ugyan , de ha a jobbágy nem akar új úr alá tartozni akkor elköltözhet onnan. A szabad költözés joga a jobbágy személyes szabadságának legfontosabb biztosítéka.
A jobbágy gazdasági jóléte nem függött teljesen a telkétQl mert a XIV.-XV. Században a telke mellett bérelhetett nemcsak saját földesurától, hanem valamely szomszédos birtokostól szQlQt, földet amely fölött szinte teljes tulajdonjoga volt, ha a csekély évi bérösszeget megfizette.
A XV. Sz. fellendülQ városi élet magasabb színvonala, a király vagy egy nagybirtokos joghatósága alatt álló mezQvárosokban élvezett nagyobb szabadság nagymértékben csábították a jobbágyokat az odairányuló bevándorlásra. A parasztpolgárok községe ott egy összegben fizette meg adóját és magaválasztotta bírák ítélkezése alatt állott. A nagyarányú bevándorlás volt a legfQbb oka a jobbágytelkek elhanyagolásának, amelyek már a jó fele lakatlan puszta volt a XV., sz. második felében. Ez a nemesség részérQl a szabad költözés megakadályozására irányuló törekvéseket idézett elQ. Királyaink és a nemesség között küzdelem folyt le ebben a kérdésben.
A király városai emelkedését, s ezzel anyagi támaszainak gyarapodását várta a jobbágyok beköltözésétQl, a nemesség pedig birtoka jövedelmének csökkenését látta e népmozgalomban.
Nem véletlen, hogy épp a városfejlesztQ Zsigmond biztosította ismételten a szabad költözési jogot, s ennek megvalósítását azokkal a földesurakkal szemben, akik azt be nem hajtott adók és bírságok ürügye alatt meghiúsították, Mo.-on, a megyei hatóságra, Erdélyben meg a vajdára bízta. ( ( (
II. Ulászló uralkodása alatt, amikor a közép- és kisbirtokos nemesség az országgyqlésen döntQ befolyáshoz jutott, törvényben rendelte el, hogy a mezQvárosok polgárai is kilencedet fizessenek. SQt más törvények a jobbágyok bérelt szQlQit és szántóit is kilenced alá vetették, és ezzel megszqnt a különbség a bérelt föld és a telek között, s vele a jobbágy minden gazdasági szabadsága.
A XVI. Században a Mátyás-féle központi államrendszer összeomlik, a belsQ konfliktusok megoldására a Dózsa-féle parasztháború keres megoldásokat 1514.-ben, amelynek leverése véglegesen megpecsételte a jobbágyok helyzetének romlását.
- A jobbágyoktól megvonják a szabad költözködés jogát,
- A földesurak felemelik a jobbágyterheket.
- Az adókat a jobbágyoktól pénzben követelik.





13. tétel A bevándorolt népek társadalma a középkori Magyarországon

1., A magyarokkal rokon népek közül a besenyQket fQleg a Rába és a Duna hadászatilag fontos vonalának védelmére telepítették le uralkodóink a X-XI. században, mint szabad lovas harcosokat.
Mint általában az idegen szabad népek, közvetlenül a király alá tartoztak, aki helyett a nádor volt a fQbírájuk, aki maga választott ispánjaival gyakorolta felettük a joghatóságot.
Mint szabad harcosok, akik földesúri adóval sohasem tartoztak, a XIV. század folyamán beleolvadtak a magyar nemességbe. Ugyanígy A Vág és a Morva menti gyepqket védQ székelyek is részesei lettek a magyar nemességnek.
2., A magyarokkal szintén rokon népek közül a tatárok elQl menekülQ kunok és jászok vándoroltak be. Nomád életmódot éltek, majd 1279-ben törvény intézkedett letelepítésükrQl. A király mint személyesen hadakozókat nemeseknek tekintette Qket, és nekik adta a Duna és Tisza Között, a Körös vidékén és a Körös és Maros között a várföldeket és a tatárjárás óta lakatlan nemesi és várjobbágyi birtokokat. LegfQbb bírájuk a nádor lett, aki a kun nemzetségfQk jelenlétében ítélkezett. A kunok eredeti nemzetségi szervezete rendi társadalommá fejlQdött ki. A szegényebb nemzetségtagok mások földjén szolgáltak , míg a régi nemzetségfQk helyett királyi adomány révén vagy más módon meggazdagodott szálláskapitányok lettek. Amikor nekik már voltak beköltözQ adózó jobbágyaik és a földesúri bíráskodás jogát is megszerezték, teljessé lett a birtokos nemesség és a birtoktalan jobbágyság társadalmi rendje. Itt is megvolt az éles választóvonal nemes és paraszt között, mint a magyar társadalomban. Az elszegényedett jászok és kunok együtt harcoltak a jobbágyokkal az 1514-es parasztforradalomban.
3., A nemzeti társadalmon kívül éltek kezdettQl fogva az egész középkoron át a kereskedelemmel és pénzüzletekkel foglalkozó zsidók. Akik a keresztes háborúk idejében menekültek az üldözések elQl nyugatról Magyarországra. Szent László és Kálmán törvényeket hoztak a zsidók  keresztényekkel való keveredése ellen. II. András kizárta , hogy a királyi jövedelmek kezelésével járó tisztségekben alkalmazza Qket. KésQbb IV. Béla zsidók aranybullája -ban a király védelmébe vette Qket.
4., A XIII. század második felében meginduló magánvárépítésekkel és a hegyvidéki váruradalmak kialakulásával kapcsolatosan telepítettek be németeket, tótókat, ruténeket (velük végeztették el a még mqveletlen földek hasznosítását, erdQirtás).
Telepeket hoztak létre melynek élén a soltész állott, aki a földesúrral a szerzQdést megkötötte és a gyarmatosokat összegyqjtötte. A soltészek vezették a telepítést, és gondoskodtak arról, hogy a földesúr részére a jövedelmek befolyjanak. Fáradozásuk jutalmául a földesúr két-három adómentes telket, a földbér 1/6-át adott és biztosította a malom- és kocsmatartás jogát, valamint a bíráskodás jogát. A telepeseknek robotot nem kellett teljesíteniük, csak a földbért megfizetniük, de 1514 után nekik is osztozniuk kellett a jobbágysorsban mert rájuk is ugyanazok vonatkoztak.
5., A XIII. században indult meg az oláhok népének bevándorlása. Az oláhok telepítése a német jog szerint történt csak a szolgáltatásokban itt az állatadónak kellett elQtérbe lépnie. A király földjein mindenütt a juhok 50-ét fizették évente. Az oláh falu élén a kenéz állott. P gondoskodott a telepesek adóinak beszolgáltatásáról és kötelezettségeiknek a teljesítésérQl. Az oláhokat mint a hegyi cselvetéses harcban jártas pásztornépet honvédelmi célból királyi várak körül telepítették le a XV. Sz. folyamán .Földjük hqbéri birtokhoz hasonlítható, és katonai szolgálathoz volt kötve.
Az oláhok idegen eredetq arisztokráciája, a kenézek, a magyar nemesség soraiba emelkedtek, az idQvel mezQgazdasági foglalkozásra áttérQ jobbágysorsú oláhok pedig a köznépbe süllyedtek el.


14. tétel A városi polgárság a XII.-XIV. századi Magyarországon

Már a királyság elsQ századában voltak fontosabb, népesebb helyek: az udvar és a püspökök székhelyei. Ezek azonban még nem voltak gazdasági értelemben vett városok, ipari és kereskedelmi központok, de jogi értelemben sem voltak azok, mert nem rendelkeztek önkormányzattal.
Egy-egy vidék természetes központjában, kereskedelmi utak mentén, könnyebben megközelíthetQ helyen, születtek meg a vásárhelyek. A pénzgazdaság kifejlQdése alakította ki Qket a nyugat-európai kifejlett minta szerint. Leggyakrabban régi telepedési helybQl fejlQdött ki a város a XIII. század óta németek betelepedésével.
A városalapítás másik oka honvédelmi volt. A tatárjárás után IV. Béla azért támogatta városok építését, hogy falaik biztos védelmet nyújtsanak a környékbeli lakosságnak újabb mongol támadás esetében. Nagy Lajos idején a városi rangra való emelés a követelménye a megerQsítés volt. Nemcsak királyi, hanem földesurak birtokain is keletkeztek városok.
Folytasd& .!






15.tétel Nemesség és polgárság Magyarországon 1526 és 1847 között

A Mohács utáni társadalmi életnek jellemzQ vonása a nagybirtokosok elQtörése a köznemességgel szemben. A királyi hatalom pártfogoltjai Qk, és átveszik a végvári vonal védelmének feladatait. A nagybirtokosok több ezer hold urai, és országos jelentQséggel bírnak.
A vagyontalan nemesek pedig kénytelenek voltak részben a királyi végvárakban katonáskodni., részben a nagy várurak szolgálatába állni. A familiáris rendszer tehát új életre kelt. A nagybirtok szomszédságában levQ kis és középnemesek ellátásért és zsoldért hadi szolgálatot teljesítettek a nagybirtokos várúrnak.
A nagybirtokos osztály a XVI. Század óta öröklQdQ ekkel is megkülönböztette magát a nemesség többi részétQl. Már a középkor végén is kaptak egyes családok nagyobb királyi adománnyal kapcsolatban grófi címet (Hunyadiak pl. Beszterce örökös grófjai).
A köznemesség a török hódítás okozta vagyoni romlása következtében háttérbe szorult. Rétegük igen felhígult a XVII. Sz.-ban a hódoltságból menekülQ parasztok, polgárok tömegesen jutnak nemesi levélhez.

A köznemesség tagolása:
1. A nemesség igazi vezetQ rétege a birtokos, középbirtokos
- néhány 100 holddal, jobbágyfalvakkal rendelkeznek
- megyei tisztségeket viselnek (alispán, szolgabíró)
- általában nagyobb látókörrel, jogi mqveltséggel rendelkeznek
- belQlük lesz a késQbbi dzsentri

2. Kurialisták, armalisták:
- csak egy jobbágytelkük van, nincsenek jobbágyaik
- földjüket maguk mqvelik vagy mesterségükbQl ( csizmadia, kovács, mészáros, szqcs, molnár) élnek
- az egytelkes kuralisták és a paraszttelken élQ armalistákat nevezték még taksás nemeseknek is, mivel a törvények és a megyék adót is róttak ki rájuk, megtaksálták Qket

3. Mqveltségük és viseletük is paraszti volt, és bocskorban jártak, Qket bocskoros nemeseknek hívták


A nemességhez számították magukat a hajdúk is, akiket Bocskai erdélyi fejedelem a rabszolgaharc során tett szolgálataikért nemességgel ruházta fel Qket.
- katonai szervezetben éltek
- községeik élén nem bíró, hanem kapitány állott, mentesültek a földesúri terhek alól ( robot, füstpénz)
- 1790-ig nem volt képviseletük, de utána küldhettek követeket az országgyqlésbe, és így szerezték meg a nemesség legfontosabb politikai jogait


Városi polgárság:
- a menekülQ nemesség bebocsátást kért a városok zárt területére. Ez a betelepülési folyamat viszont jogi problémát vetett fel: a nemesek ragaszkodtak kiváltságaikhoz a falvakon belül is, s nem kívántak osztozkodni a polgárok évi kötelezQ adóterheiben. 1647-ben törvény állapította meg a nemesek beköltözési jogát, illetékes bíróságuk pedig a vármegye volt, amely az ellenük hozott ítéletet a város területén belül is végrehajtotta.



16 tétel Parasztság a Mohács utáni Magyarországon

16. század. A mátyás féle központi államrendszer összeomlik, a belsQ konfliktusok megoldására a Dózsa féle parasztháború keres megoldásokat.
BelsQ konfliktusok:
uralkodó pénzrontása
az adókat a jobbágyoktól pénzben követelik
a jobbágyoktól megvonják a szabad költözködés jogát
földesurak felemelik a jobbágyterheket

1513-ban meghirdeti a Pápa az utolsó keresztes háborút, amelyre Magyarországon csapatokat toboroznak. A maga a hadjárat nem indul el, de az összeverbuválódott jobbágyság Dózsa vezetésével a földesurak ellen indul.
KülsQ konfliktus:
Török veszély a délvidéken, ez azt jelenti, hogy a Habsburgok nem kívánnak segíteni a magyaroknak az Oszmán támadás legyQzésére. Ennek eredményeképpen az ország 3 részre szakadása jön létre. Az egyetlen pozitívuma a korszaknak a földrajzi felfedezések eredményei lesznek. Ezek eredményeknél meg kell említeni a nemesfémek beáramlását, az új termékek megjelenését és elterjedését. A magyar területeken a 16. század elsQ felében REFEUDALIZÁCIÓS folyamat indul meg. Ennek következtében a társadalom 3 részre szakad:
1.Török hódoltsági területen él.
2. Habsburg fennhatóság alatt él.
3. Önálló Erdélyi fejedelemségben él.

A török hódoltság területén a nemesség száma minimálisra csökken. A földmqvelQ parasztság kénytelen helyhez kötve tovább élni és kettQs adóztatásnak alávetni magát. A kettQs adóztatást azt jelenti, hogy a töröknek adóznak egyrészt, másrészt a Habsburg területekre vagy az Erdélyi fejedelemségbe menekült nemesség úgyan úgy beszedi az adót mintha a török nem lenne az országban. A török hódoltsági területen egy stagnálás figyelhetQ meg, demográfiai hatásként. A Habsburg fennhatóság alatt lévQ részeken a következQ változások figyelhetQek meg: Megnövelik az allódiumok területét, így a jobbágyságnak több ingyen munkát kell biztosítania. A tQkés polgárság nem alakul ki úgy mint Európa Nyugati részén, így Magyarországon a nemesség szerepe tovább nQ.
Önálló Erdélyi fejedelemség, belsQ önállóságát megszerzi, a fejedelemséget a választott fejedelem és a három nemzet uniójából létrehozott országgyqlés irányítja. A három nemzet a magyar nemzetség, a szász polgárság és a székely székek. Domináns szerepet játszik a fejedelem birtok állománya, általában Erdély egyharmadát teszi ki. Erre alapozva a fejedelem hadsereget állít fel és saját familiárisaiból hivatalnok szervezetett hoz létre. Egy fejedelemnek sem sikerült átörökítenie a hatalmát. KülsQ viszonyaiban mindenkor a török portához kellett igazodniuk és a fejedelem választást mindig a Szultán hagyta jóvá. A szultánnak mindig ajándékot fizettek, hogy befolyásolják a Szultán döntését. Ez a viszony a 17. század végéig fennállt, és 1687-tQl Habsburg uralkodója van az Országnak. 1687-ben a magyar rendek hálából a törökök kiqzéséért elfogadják a Habsburg ház trónöröklési rendjét a magyar királyságra nézve.
1723. a magyar rendek elismerik a Habsburg házon belüli nQági trónöröklés rendjét. A 18. század folyamán Mária Terézia és fia II. József szakszerq hivatalnok rendszert állít fel, és az adók optimalizálása érdekében megkísérlik összeírni Magyarországon is a nemesség és a jobbágyság lélekszámát. A nemesek szabotálják az összeírásokat. Mária Terézia kiadja 1776-ban kiadják az Urbárium címq rendeletet, amelynek értelmében meghatározzák milyen szolgáltatások terhelik a jobbágyokat a földesuraik felé. Az elsQ szolgáltatás 52 nap igás robottal vagy 104 nap gyalog robottal tartoznak évenként, ezen kívql a közös használatú területek után a beszedet javak egy harmadát köteles átadni a földesúrnak és jelentQsebb események alkalmával ajándékadási kötelezettsége van. Közös használatú területnek minQsültek az erdQk, nádak, tavak. JelentQs esemény: vallási ünnepek, földesúr fia lánya megszületik, megházasodik, a földesúr újra nQsül. Az Urbárium célja, hogy egységesítse az országon belül a jobbágyterheket így visszaszorítsa a földesúri önkényt, valamint a jobbágyság belsQ vándorlását az Országban. II. József idQszakában 1780-1790. kiadja a jobbágyrendeletet amelyben eltörli az országban a jobbágy szó használatát. Parasztok kifejezést használják, szabad paraszti elemekké válnak, akikre mindig mások vonatkoznak mint a jobbágyokra. 1848-ban szqnik meg az egységes jobbágyság.


18.tétel Magyarország betagolása a birodalom közösségébe 1850-1867

A 19. században a magyar társadalom átalakulása figyelhetQ meg, amely elsQdlegesen politikai átalakulásnak köszönhetQ. Politikai átalakulás a reform országgyqlésekrQl valamint az 1848-as áprilisi törvényekrQl. 1849 és 1867 között újra népképviseleti országgyqlést hívnak össze, ahol többpárti rendszer jön létre. Maga a 19. század eleje a választójogi korlátok miatt mégsem nevezhetQ demokratikus idQszaknak, hiszen a választójogot magas vagyoni cenzushoz kötik. Ennek eredményeképpen a választásra jogosultak aránya alig éri el a 8 %-ot. Ebben a korszakban Nyugat Európában a választásra jogosultak a lakosság számarányához viszonyítva elérik a 15 17 %-ot. Azt mondhatjuk, hogy a politika változásai miatt társadalmi problémák kerülnek elQtérbe. Ilyen társadalmi problémák az agrár kérdés körében, hiszen az itt dolgozok jelentQs része földnélkülivé válik és napszámosnak kénytelen elmenni. Ugyancsak probléma a nemzetiségi kérdés, amely lényegében az ország széteséséhez fog vezetni az I. világháborút követQen. Az Osztrák Magyar Monarchiában 10 jelentQs nemzetiséget tartanak számon ebbQl összesen 2 nemzetiségnek van kormánya (Német, Magyar). Mivel a többi nemzetiség nem tudja elérni a kormányzásba való beleszólás jogát mindenáron az önállóságot tqzik ki célul. A korszakban a társadalom tagozódása a következQképpen néz ki:
A társadalom jelentQs 24 %-át az agráriumban dolgozok fogják meghatározni, mellettük 18 % a városi proletárok, a 19 % az úri vagy történelmi középosztály, 38 % a birtokos földdel rendelkezQ parasztság és mindössze a társadalom 1 %-át teszi ki a nagybirtokos arisztokrácia és a nagypolgárság képviselQi együttesen. A nagybirtokos arisztokráciához tartoztak azok a családok amelyek 1000 hold föld feletti területekkel rendelkeztek, fQnemesi címük volt (herceg, gróf, bárók) Az országban mindösszesen kb. 500 család tartozott ide, amelyek közül az elsQ az Eszterházyak voltak a korszakban. Erre jellemzQ, hogy zárt réteget képviseltek ami abban nyilvánult meg, hogy egymás között házasodtak így jelentQs gazdasági erQt képviseltek, amely segítette Qket a politikai hatalom irányításában. Pk képviselik a politikai elitet. Az esztergomi érseket ebbQl az 500 családból választják ki.
Nagypolgárság közé Magyarországon 50 család tartozik, kezükben tartják a magyar pénzvilágot (kezükben vannak a bankok). Pk nem tagjai a politikai elitnek, ritkán bárói címet kaphatnak de jellemzQ, hogy vásárolják a címet. Csak bárói címig juthattak, és ha az uralkodónak pénzre volt szüksége bárói címet kapott. Bárói családból származó lányt vesznek el, akkor jelentQs pénzt kell átutalni. A nagypolgárság is zárt réteget képez, van a politikai életre befolyásuk, de felette való uralmuk nincs. Lényegében Szinbiózisban élnek a nagybirtokos arisztokráciával. Ez azt jelenti, hogy pénzért a nagypolgársághoz fordul, ha pénzre van szüksége. Megjelenik hogy a bankok élére a felügyelQ bizottságokba nagybirtokos arisztokratákat kérnek fel.
Történelmi vagy úri középosztály: Jórészt köznemesi származásúak, többségük érettségizett fQleg férfiak tanulhattak. Cselédet tartanak, lakásuk minimum 3-4 szobából állt, a társadalmi élet megvalósulásának egyik eleme, hogy a bútorokat egy raktárba viszik és ott tartják meg a bált. Ennek a középrétegnek 200-300 holdas birtokaik vannak. Ami fontos, hogy már kénytelenek állami állásokat betölteni. Ez általában vármegyei tisztségeket jelent, de közülük kerülnek ki a minisztériumi dolgozok, a parlamenti segédszemélyzet (háttérmunkát végzQk), fQispánokat, alispánokat, szolgabírákat, a bíróságokon a bírói és ügyészek posztját is Qk töltik be. Biztos életformát folytatnak, mert van bevételük, konzervatív világnézetqek, és erQs nemzeti öntudatuk van.

ŠŒŽì< 
(

*

|



Ö

Z\\¡¢,.L:
6U`¯° Jn-ª-J!ˆ!

"T#V#ùïùïåÞ×Ð×ÐÞ×È×Á×ÁÐÁкк°¨°º¡º¡º¡š¡š¡š¡š¡š¡š¡š¡º“šŒšŒšŒš

h³yh^KX

h³yhªm-

h³yh¡DW

h³yhÎ,h³yhºB>*h³yhºB5>*

h³yhºB

h³yhww
h³yh˜?Ý5

h³yh™]

h³yh˜?Ý

h³yh_Iðh³yhÔ'Ò5>*h³yh_Ið5>*

h˜$ó5>*7ŒŽ*

l \¢Œ : $ „”ÿ]„”ÿa$gd³y$
&
F„„^„`„a$gd³y $a$gd³y²JüJýýV#ò&ô&ö&ø&ú&ü&þ&€()R)**Ü+Þ+J,L,¢,¤,æ,ú,ü,þ,-----’-”-š-Þ-ð-ò-

/t0v0Â1Ô1Ö1Ú1Ü1(2*202°2¼2Ð2ùòèáèáèùÚÓÚùÓÌÓÌÓÌÓÌÓÌùÅ»´»Å¬¥Å»Å–Å–Œ„–„–¬¥–Œzh³yh{?5>*h³yh¸)^5h³yh¸)^5>*

h³yh¸)^h³yhõ& >*

h³yhÎ
h³yhÎ
5

h˜$ó5>*h³yhõ& 5>*

h³yhõ&

h³yhYü

h³yhJ#g

h³yhªm-

h³yh,v j®ðh³yh,v

h³yhÔHŒ

h³yh^KX/--’-

/v0(2S9Â=¦?C`GØH\I^IÀJN¼PÔPÖPÚPÞPâPjQlQxSèUÚWpYóóóóóóóóóóóóóóóóóóëëëëëëëëë $a$gd³y
$ „”ÿ]„”ÿa$gd³yÐ2Ü6R9S9:ö:þ:;À=Â=Ä=Ê=Ø>?¤?¦?DB³B¿BCC C6C
h³yho/

h³yhò#È

h³yhÔHŒ

h˜$ó5>*h³yh˜è5>*

h³yh˜èh³yhIë5>*h³yhIë5h³yhIë>*

h³yhIë

h³yhõ& h³yhlsŽ5>*

h³yhlsŽh³yhò^5

h³yhò^h³yhò^5>*h³yhÎ
5>*h³yhÎ
5

h³yhÎ


h³yh{?&NNPPRP¼PÒPÔPÖPØPÚPÜPÞPäPìPöPøPjQ_&_¢_®_FfXfZf¬f®f††–†˜†š†

‡ ‡‡ü£¶¶ÄÈÄÊÄÌÄDÅFÅÜëðëòë ì$ì&ì.8ùòëòëòáÚáÚáÚÓÉÓÉÚÉÚÉÚ¾¶¾¯Ú¾¤¶¤œ˜Ú–Ú¾¤¶¤Ú…Ó…{…ÚÓh˜$óh˜$ó5>*h˜$óh³y5>*

h˜$óh³yUh˜$óh˜$óh˜$ó>*h˜$óh˜$ó5>*\

h˜$ó5\h˜$ó5>*\h˜$óh³y5>*\h³yh³y5>*

h˜$ó5>*

h³yh³yh³yh³y<

h³yhïè

h³yhò#È

h³yh˜è0pYrY¢YZ„ZðZp[¶[¸[ð[X\(]|^~^V_X_Z_Œ`Æ`˜a¸bºb¼bàbBfDf¬f®f÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ëë÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷
$„Ä^„Äa$gd³y $a$gd³y®fÊgòg h9hnh•h–hmi$j(njn®núnünÚt¼{„† ‡‡x‘V˜žü£Ì¹–¼4À2Â÷÷ìììì÷÷÷ìììì÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷
$
&
Fa$gd³y $a$gd³yA polgári középosztály fQleg német ajkúak és zsidó származásúak.Városi középburzsuáziának tartják magukat, értelmiségiekhez tartoznak, közülük kerülnek ki az ügyvédek, orvosok, színészek és újságírók. Igyekeznek utánozni a dzsentriket (lecsúszott középosztály), kevés nemzeti öntudatuk van. JellemzQ rájuk a kozmopolitizmus és hirdetik a liberális eszméket. Még Qk is tartanak cselédeket és nyaralási szokásokat vezetnek be, ezek a környéken eltöltött víkendek és a Balatoni nyaralás.
Parasztság: amely vagyoni alapon továbbrétegzQdik a felsQbb rétegének általában több pénze van mint az állami apparátusban dolgozó, havi bérbQl élQ hivatalnoknak. Gazdasági helyzetük sokszor nincs összhangban társadalmi preztizsükkel. Az alsó rétegét képezi a törpe birtokosok, akinek van még 5-10 hold földjük, de emellett bérmunkát kénytelenek vállalni.
Agrár proletár réteg: ide tartoznak a cselédek akik ugyancsak több rétegbQl tevQdnek össze. FelsQ csoportjuk az úri cselédek, akik állandó munkával rendelkeznek általában a nagybirtokos arisztokráciát vagy nagypolgárságot szolgálják. Létbiztonságban élnek de lenézik Qket. Legalsó réteget képezik a polgári középosztályt szolgáló cselédek, aki általában egy két évig vannak egy családnál és már nincs létbiztonságuk. 24 órás szolgálat jellemzQ szabadnap nélkül.
Agrárproletariátushoz tartozik a napszámosok rétege, akik arra büszkék, hogy szabad emberek, de nyomorognak és éheznek. Az iparosodás elterjedésével egyre több munkájuk van de ha megtakarítanak egy kisebb összeget akkor inkább kivándorolnak az országból.
Városi proletár réteg amely lényegében a városi szakmunkásokat és városi cselédséget jelöli. A szakmunkások magas órabérért dolgoznak és köz megbecsülésnek örvendenek. A szakmunkások és a cselédek között nagy a különbség, mert a cselédség ki van szolgáltatva urának és anyagilag sokkal szegényebb mint a szakmunkásréteg.


19. tétel A társadalmi struktúra átalakulása a 19-20 század fordulóján

A változások Urbanizáció erQsQdése a 19. század második felében Budapest lakossága 270.000 fQt számol. A 20 század elején több mint egymillióan laknak Budapesten. A polgárosodás mértéke ennek ellenére jelentéktelen, mert az ország lakosságának 70 %-a 5000 fQnél kisebb településeken él. A századforduló fQbb problémái: az agrárkérdés, a proletariátus kérdése, a zsidó dzsentri ellentét, és a nemzetiségi kérdés.
Agrárkérdés: azt mondhatjuk, hogy tipikusan olyan probléma, amely még az elQzQ korszak folyamának, az emberek jelentQs része akik az agrár gazdaságban dolgoznak nem rendelkezik akkora földterülettel, hogy magát és családját el tudja tartani. Idénymunkákból illetve eseti munkákból probálják fenntartani magukat, de jellemzQen a kivándorlást választják. Politikai megoldás erre a problémára a föld juttatás lenne, de az agrár népesség jelentQs száma miatt ez sem biztosít végleges megoldást, mert egy fQre maximum 5-6 hold föld jutna, amely a megélhetéshez kevés.
Proletariátus kérdése: azt mondhatjuk, hogy az iparosodás növekedésével új probléma jelenik meg, ez lesz a munkásosztály problémája akik rossz körülmények között élnek és magas óraszámban kötelesek dolgozni. Számukra a kitörés lehetQsége, hogy eljutnak a politikai szintérre a magyar szociáldemokrata párt megalakításával. Legfontosabb eredményük, hogy 1905-ben és 1906-ban politikai központtá válnak a hatalomba képesek beleszólni a nagyszámú tömegtüntetések által. A céljukat elérni nem tudják, mert a párt nem jut be a parlamentbe.
Zsidó dzsentri ellentét: amely esetben a gazdasági és tudatformáló poózíciók kerülnek ellentétbe egymással. A legfontosabb gond a két csoport között, hogy megoszlanak köztük az általuk betöltött munkahelyi pozíciók. Így már nem lesz elegendQ munkahely a két csoport számára. A dzsentri felfogáshoz asszimilálódik a zsidók életmódja. A magyar nyelvq újságírók többsége zsidó származású, ennek ellenére a korszak politikai napilapjai fQleg nacionalista szellemben íródnak. Az úgynevezett Ady féle nyugati hangnem teljesen háttérbe szorul.
A nemzetiségi kérdés: a 4 közül ez a legjelentQsebb probléma, hiszen domináns nemzetiség a németen és a magyaron kívül nem tud megjelenni a monarchiában. A magyarországon a magyarság 50 %-a a lakosságnak, összbirodalomban ez már csak 20 % (monarchiában). Ennek a problémának megoldására konföderációt kellene létrehozni, amelyben minden nemzetiség lakosságszám arányának megfelelQen képviselteti magát a politikai döntéshozatalokban. A konföderáció elvét képviseli Jászi Oszkár, aki a Kelet Európai Svájc létrejöttét szorgalmazza. Ezen gondolatai miatt hazaárulónak bélyegzik. 1818-ban és 1819-ben a nemzetiségi probléma az egyik legsúlyosabb gonddá fejlQdik, ennek tükrében érthetQ az 1920-ban hozott Trianoni döntés, amely az egyik (nem a legjobb) megoldást adta a térségnek. Monarchiát akarják darabokra szedni. A problémák tovább nehezíti, hogy a politikusok nem hajlandóak tudomást venni róluk. Délvidéki területeken a szerbek egy új önálló államot kívánnak létrehozni és Qket támogatja a vallásilag hozzájuk tartozó orosz birodalom.
Az elsQ világháború után a szerbek önálló államiságot akarnak és Monarchia egyéb nemzetiségei a nemzetközi politika színterét kihasználva az egység ország ellen kampányolnak.
Az elsQ világháború idQszakára az alábbiakat tudjuk elmondani, hogy a világtörténelem elsQ totális háborúja, amely a felmerült problémákat a végletekig kiélezte. A döntéshozásba került németek nem látták át, hogy a fegyverkezés fejlesztésével teljesen megváltoztatják a háborúzási szokásokat és viszonyokat. Az új technikákban a támadó fél jelentQs hátrányba kerülhet, mert alkalmazzák ellene a védQgátakat és árkokat. Mégis az elsQ világháború a német fölény ellenére álló háborúvá alakul át. Azért fontos, mert eddig folyó háborúk voltak életviszonyokat fenn tudták tartani. Az állóháború azt jelentette, hogy közel 5 éven keresztül a társadalom óriási nyomásnak volt kitéve, a gazdasági teljesítQképesség határára kerültek az államok, és emiatt komoly belviszályok jöttek létre az államokon belül. A háború eredményeképpen Magyarországon 1919-ben puccs segítségével létrejön a Tanácsköztársaság, amely erQszakos hatalom átvételnek is minQsíthetQ. A korábbi monarchikus politikai erQket a háború és ennek következtében kialakult forradalmak elsodorták. Új hatalomként jelent meg a Károlyi féle ellenzék, a szociáldemokraták és a polgári demokraták irányzata. Az új politikai hatalom ellenére a 4 fQ problémát nem tudták megoldani.1918-ban a Károlyi Mihály vezette elit a földosztással próbált felülemelkedni a problémákon, de ez csak rész megoldást jelentett, így bukásra volt ítélve kormánya. 1919. márciusában lemondott az ország vezetésérQl. Ekkor Kun Béla vezetésével a kommunista párt kerül hatalomra, és létrehozzák a Tanácsköztársaságot. Hatalmi bázisuk a proletariátus, amelynek problémáit ígéreteik szerint megoldják, de az összlakosságnak csak 6 %-át teszi ki.


20. tétel Horthy korszak társadalma

KedvezQtlenebbek a viszonyok, mint a dualizmus idQszakában, mert Trianon miatt területi és gazdasági visszaesés következett be. Bácskában gabonát termeltek, a helyvidéken és a székely földön elveszítettük a nyersanyag lelQhelyeket, a vasúthálózatunk. A vasúthálózatunk & . épült, ezt szétvágta Trianon. A szomszéd államok autarch beállítottságúakká válnak, ez azt jelenti, hogy önellátásra törekednek, és nem akarnak kereskedni Magyarországgal. A nyugat-kelet közötti kapcsolat átalakul, eddig nyugatról iparcikkeket importáltunk, és agrár termékeket exportáltunk. Ez a lehetQség megszqnik. Az I. Világháború utáni újrakezdés megnehezedik, amelynek a következQ okai vannak:
a hitelek megdrágulnak,
a XX. évek végén gazdasági válság alakul ki
az agrár export szinte lehetetlenné válik a védQvámok miatt.
A megoldás Németország felé való nyitás, amely a 30-as évektQl gazdasági fellendülést mutat. A Horthy korszakban a gazdaság mellett a politikára jellemzQ a többpárti parlamentarizmus amelyen belül polgári típusú jogállami berendezkedést valósítanak meg, és nyugati típusú döntéshozatali rendszert alkalmaznak. Mégis a nyugati országokhoz képest a következQ korlátozások vannak nálunk:
- Korlátozott Magyarországon a választó jog, ugyan a nQk szavazati joggal rendelkeznek, de magas a vagyoni cenzus, így a lakosság 8-10% választó polgár.
- Nyílt választás van, azt jelenti, hogy karfelnyújtással kell szavazni.
- A hatósági visszaélésekben figyelhetQ meg, a csalások, manipulálások, önkényeskedések.
A kisebbségek kérdése, a zsidó kérdés. Amikor is 1920-ban Telei Pál irányításával a numerus clausus elvet, hogy hány zsidó hallgatója lehet a felsQoktatási intézményeknek.
I. zsidó törvény, amely kimondja, hogy bizonyos munka körökben, max. 20 % lehet a zsidó vallásúak aránya. A bank szektort, ipar területét, és a sajtót.
A II. zsidó törvény, amely a 20%-ot 6%-ra csökkenti le, és a zsidó vallásúnak nyilvánított személy, akinek 2 nagyszülQje zsidó.
A társadalmi átalakulás. A társadalomban kettQsség érvényesül, megmarad a monarchia kori elemek túlsúlya, és mellette egy új polgári gondolkodású réteg alakul ki.
A szociálpolitikai rész. 30-as évektQl törvény szabályozza a 8 órás munkaidQt, 1937-ben bevezetik a minimál bért, 38-ban a nyugdíjat kiterjesztik a mezQgazdasági dolgozókra, és megvalósítják a munkanélküli segély juttatását. A demográfia adatok tekintetében, 1920-ban 7,9 millió volt, 1941-re 9,3 millióra nQtt.
A magyar társadalom agrár jellege megmarad, ami azt is mutatja, hogy a Horthy korszak végére a lakosság 2/3-ada vidéken él.


21. tétel A magyar társadalom 1945-1948 között

Komoly változások következnek be a társadalomban, ez a Szent István korszakától számított elsQ jelentQs változás Magyarországon.
Népi demokráciának hívják a korszakot, de Ramsics Ignác Magyarország szovjetizálásának nevezi. A II. Vh végén még nagyobb pusztulás következett be, mint az I. Vh. végén, hisz a német-szovjet frontvonal teljesen áthaladt az ország területén, és anyagilag romba döntötte az országot. A nehézségeket okozta a jóvátétel fizetése 200000000 dollár a Egyesült Államok felé, Csehszlovákiának 50 millió dollár, Jugoszláviának 50 millió dollár.
1948-ig az állami költségvetés 30-40%-a a jóvátétel fizetésére ment. 1945-tQl a magyar ipar 80%-a a Szovjetuniónak termelt. 1945. júliusában 1320 pengQ 1 dollárt ért, és a napi infláció mértéke 1%. Ez azt jelenti, hogy 46 januárjában 795.000 pengQ 1 dollárt ért, majd a csúcs 46 július 59 millió pengQ 1 dollárt, a napi infláció 1000%.
Politikai folyamatok. 45-tQl Magyarország nem szuverén állam. Felállítják az ország vezetésére a Szövetséges EllenQrzQ Bizottságot (SZEB) 4 gyQztes hatalomból adják a tagokat, Szovjetunió, Egyesült Államok, Anglia, Franciaország. 1954-ben választásokat írnak ki, melyen a Független Kisgazdapárt arat gyQzelmet, de nem tudnak egyedül kormányt alakítani, így négy párti koalíció jön létre, nincs ellenzék.
Nagy Ferenc a kisgazdák miniszterelnök jelöltje, és Tildi Zoltán a kommunisták jelöltje. A rendszer légyege, hogy Tildi Zoltán elnök lesz, míg Nagy Ferenc a kormányfQ.
1947-tQl álleleplezéseket folytat a rendQrség, amelynek célja, hogy a kisgazdákat kompromittálják, jelentQs részüket számqzik. 1948-ra egy párt rendszert vezetnek be a kommunisták.

1945-ben föld reformot hajtanak végre, amelyek teljesen átalakítják a magyar föld struktúrát. Az 1000 holdnál nagyobb birtokokat teljesen felosztják, az 1000 holdnál kisebb birtokoknál a tulajdonos 100 holdat megtarthat, és a többit felosztják.
Az egyházi földek 90%-át szétosztják, kártalanítást senkinek nem fizetnek.
Az agrár proletárok és a kisparasztok átlag 5 hold földet kapnak.
Az agrár szerkezet változása a korszakban
Azt mondhatjuk, hogy az agrár proletár réteg(vagy semmilyen földje nincs, vagy 1 hold földje van) 46%-ról 17%-ra csökken, még a kisparaszti tulajdonosi réteg 46%-ról 80%-ra emelkedik.
Teljesen megszqnik a földbirtokos réteg, vagy külföldre távoznak, vagy állami gazdaságokban kapnak vezetQ pozíciót.

Hogyan változik az ipar a bánya és a bankszektor aránya?

1945 elQtt ezek 10% volt állami szektor, és 90%-a magán szektor.
1946 nyarán államosítják a szénbányákat, decemberben a nehéz ipari üzemeket, 1947-ben a bank szektort. Így 1948 végére elérik a 100%-os állami tulajdont, mindhárom szektorban.



22. tétel Társadalmi változások Magyarországon
1949-1956-ig tartó idQszak Magyarországon (Rákosi idQszak)

Totális pártállami diktatúrát valósít meg. Egy párt rendszer, nincsenek választások, s egy személy irányítást vezetnek be. A diktatúra az állam egész területére kiterjed (kultúrára, mezQgazdaságra, iparra), ezen kívül tömeges méretekben kezdik el alkalmazni az állami terrort, a korszakban több, mint 1 millió büntetQ eljárást indítanak, amelyekben az ítélet börtön, kitelepítés vagy testi fenyítés.
A gazdaság
Azonnal hatású folyamatokat indítanak meg, a mezQgazdaságban dolgozóknál a beszolgáltatás rendszer, amelynek célja, a gazdasági iparosítás elQsegítése. Megjelennek az 5 éves tervek, Magyarország ipari országgá történQ átalakítása. Amit a gazdaság nem tud megtermelni, azt politikai vezérlettel megy végbe.
A béreket rendkívüli módon lenyomják, megjelenik az éhezés, de az ország GDP-je 30%-kal nQ. Ez azért lehetQsége, mert minden anyagi erQforrást, belföldi tQkébQl valósítanak meg, a mezQgazdaságban megtermelt jövedelmekbQl 95%-ot von le az állam.
A társadalmi berendezkedés a korszakban
A mezQgazdasági lakosság csökken hiszen inkább az iparba áramlanak az emberek, és emiatt nQ az urbanizáció folyamata, a megmaradt mezQgazdaságban elkezdik a Tsz-esítést, 1953-ra a földek több, mint 60%-a Tsz-ekben van.
Az egészségügyi biztosítást kiterjesztik a lakosság 75%-ára, és a demográfiai arányt mesterségesen próbálja emelni, ez az ún. Ratkó korszak. A lakás viszonyokat javítják, nem építenek új lakást, hanem a meglévQeket szabdalják apróbbakra. Az iskolák tekintetében is mennyiségi növekedés mutatható ki, minQségi romlással. A felsQfokú oktatási intézményben 4-szeresére, a középfokú oktatási intézményekben 2,5-szeresére emelik a tanulók számát. Tömegessé válik a mozi az országban, a szovjetek találják ki, hogy milyen jól használható a párt propagandájára.
A sport világa
Magyarország sport világ nagyhatalommá válik, a Helsinki olimpián 16 aranyérmet szerzünk. A kitörés egyetlen lehetQsége.
1953 változás éve. Sztálin meghal, és helyette Hruscsov lesz az elsQ titkár, magához hívatja a magyar küldöttséget, és szabadjára engedi az országot. Az új miniszterelnök Nagy Imre programja, a beszolgáltatási rendszer eltörlése, az erQszakos Tsz szervezés megszüntetése. A koholt vádak alapján elítéltek ügyének újratárgyalása, a beruházások ütemének csökkentése, és az árak csökkentése. 1955-ig tart ez az idQszak, amikor a politikában Rákosi erQsödik meg, Nagy Imrét leváltják, és visszaáll minden az 53 elQtti idQszakra. Ez a hirtelen visszaállás vezet oda, hogy 1956-ban kitör a forradalom, melyet csak szovjet segítséggel tudnak leverni.


23. tétel A magyar társadalom 1957-1989 között

Monalitikus diktatúrát vezetnek be, ahol a párt és az állam teljesen összefonódik, mindent a párt irányít, nincs ellenzék, és bevezetik azt a mondást, hogy mindent szabad, amit a törvény nem tilt .
Gazdaság
Az állami tulajdoné a fQszerep, 96-96%-ék az állami szektor, megjelennek a Gmk-k 3%-ék.
A Tsz-esítés 1964-re a mezQgazdasági dolgozók 97%-a Tsz taggá válik. Ez azt vonja maga után, hogy csökken a mezQgazdasági népesség, és nQ az ipari munkások számaránya. Az iparon belül megjelenik, az ún. használati cikkek széleskörq gyártása. Gazdasági csoda a magyar gazdaság, amit Mo. véghez visz, mert emberi energiával az országot teljes egészében ellátja. Megjelenik az ún. rész mqvelés rendszere, a Tsz tag a Tsz területén mqveli a földet, és ezért külön fizetést kap. Az állam megengedi és segíti a háztáji tartását, ezzel a Tsz felvásárolja a háztájiban nevelt termékeket, és fizet a nevelésért. Az munkásság körében megjelenik a polgári igénye, hogy a hétvégi telek vásárlása, és a weekend-ezések elterjedése.
A korszákban jelentQs az 1973-as olajválság, amely az energia ágazatot érinti jelentQsen, ekkortól kezdQdik meg a hitelfelvétel az országban.
A 80-as évek végére 20 milliárd dollár fölé nQ a hitelállomány, amelynek a jelentQs részét a kamatok teszik ki, ez a gazdasági oka annak, hogy a Kgst már nem tud mqködni.
Ennek a korszaknak a gazdasági mérlege, jelentQs pozitívumokat mutat, ami abban is megnyilvánul, hogy 1973-ban úgy élt a magyar lakosság, mint a nyugat-európai.
Társadalmi rétegzQdésben a lakosság 97%-a az állami szektorban dolgozott, és a magán szektoré volt a 3%-ék. Az aktív keresQk száma a korszakban 47%-ról 69%-ra nQtt.
A család modell átalakulása
A Horthy korszakban és utána 49 és 56 között a családban egy keresQ volt, és átlagban 3 gyereket vállaltak. Ez az 57- 89-ig, már a kettQ keresQt igényelte, és átlagban 2 gyereket vállalnak.
A jövedelmi viszonyok
A jövedelem viszonyok 57 és 89 között 400% a reáljövedelem. A korszakban a jövedelmi különbségek csökkennek. Az életviszonyok nQnek, elindítják a házgyári panel programokat, amelynek eredménye, hogy 57-ben egy szobában 2,6 ember lakott, míg 1990-re egy szobában 1 ember lakott. Támogatják a lakás építéseket. Az 1970-es évek végéig a Magyar Állam saját gazdasági erejében 3%-os kamatra tudja adni a hitelt.
A technológiai újdonságok is elterjednek, keverQ tárcsás mosógép, videó, fekete-fehér színes TV, színes Tv, autó vásárlás lehetQsége.
Teljesen megszqnik az éhezés, és megvalósítják a teljes foglalkoztatottságot.
Hátránya a rendszernek, sajnos Magyarország a világelsQ az öngyilkosság tekintetében, az égetett szesz fogyasztásában a világ második, ennek megfelelQen a májzsugorban világelsQk vagyunk, valamint a depresszióban is. A férfiaknál a várható élettartam csökken.



24. tétel A rendszerváltozás és társadalmi változásai

A harmadik legnagyobb társadalmi változás az ország életében.
Légyegében az Európai modellhez való betagozódást jelenti, a magántulajdon túlsúlyát, a polgári szabadságjogok meglétét, és a parlamentarizmus kiépülését.
KezdQ idQpontja 89 elejétQl Kerekasztal Tárgyalások, ahol felállítják a több párt rendszert, a Magyar Köztársaságot kikiáltják, megalakul az Antal kormány.
A gazdaságban az állami tulajdont privatizálják, a magán szférába engedik át. Hazánkban azt jelenti, hogy jelentQs a külföldi tQke megjelenése, a nehéz ipar szinte teljesen megszqnik. MegerQsödik a szolgáltató ipar, és csökken a mezQgazdaság termelékenysége.
A társadalmi hatások a korszakban.
A jövedelmekben jelentQs eltolódás jelenik meg, az elsQkét évben reáljövedelmekben a 10%-rQl, 21%-os eltolódás van, 2005-2006-ra meghaladja a 100%-ot.
A nyugdíja a rendszerváltás idQszakában 31%-kal csökkennek, az elsQ kettQ évben 13%-kal nQ a munkanélküliség.
Az elQzQ idQszakokhoz képest hirtelen megjelenik a drog kereskedelem az országban, és megjelennek a kereskedelmi csatornák, a bulvár sajtó, ami a társadalmi befolyásolás újabb területeit nyitja meg.



Ekhart 44-68 oldalig
15 tétel 166-170 oldalig
16 tétel 170-178 oldalig
17. tétel nem kell










PAGE 


PAGE 2

Hasonló témájú dokumentumok

Számítógép hálózatok jegyzet a tanártól

- 2007-11-28 18:10:07

Építőipar

- 2008-11-28 21:19:19

Tanulásmódszertan jegyzet

- 2009-04-25 15:06:25

digitális fényképezés

- 2009-01-11 13:47:01

Polgári perjog I.

- 2010-09-06 14:11:14

szamvitel

- 2010-01-20 13:48:33

A szervezeti magatartás elmélete jegyzet

- 2012-05-18 09:56:31

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szólj hozzá a feltöltött dokumentumokhoz. Minden feltöltött dokumentumhoz megírhatod a véleményed. Ha jónak találod, akkor adj rá sok pontot a csillagokkal. Ha nem találod jónak, akkor adj rá kevés csillagot, és írd le a Hozzászólásokhoz hogy milyen hiányosságok, hibák vannak benne. A dokumentumok a hallgatók értékelése alapján sorrendeződnek.

ágazati általános médiaismeretek analízis dolgozat megoldás antropológia asdf ásvány bácsó sándor beruházási függvény diplomadolgozat előadásanyag, mechatronika eu szakképzési rendszerek eu tételek feladatok fizkémgyak fotó frazer gótika iii hő-és áramlástechnikai gépek ideális elegy infláció jegyzet jogelmélet jpg kant kidolgozott anyag kollokvium kötelmi jog közig légzés lengyel ferenc linguistics macroenglish matek ii. zh menedzsment mikrobiológai ókori kelet órai dia oszlop ökológiai antropológia pót rezgéstan szám szénhidrát szigetelés témák ter.védelem természet tűzvédelem vizsgakérdés zárthelyi