tételsor 1-12

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarMunkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásiTársadalomtörténetJegyzetektételsor 1-12

TÁRSADALOMTÖRTÉNET
TÉTELEK





























1.TÉTEL
Az ázsiai civilizáció társadalma


Ázsiai vagy keleti társadalom
I.e. 4.-3. évezredben alakul ki az elsQ civilizáció, ekkor jelenik meg az állam, mint összetartó erQ.
A nagy folyók völgyében az öntözésre alkalmas területeken alakul ki a legösszetettebb társadalom, hiszen öntözésre és csatornázásra van szükségük.
Ehhez irányító szervezet szükséges.

A korszak gazdasági jellemzQi:
csatornázásra, öntözésre alapuló földmqvelés
a bronz megmunkálása
a magántulajdon hiánya > közösségi földek vannak, és háztartási gazdálkodást folytatnak, amely központilag irányított.
a munkaerQt kiképzik > közrendq szabadok, akik tulajdon nélküliek és nincsenek politikai jogaik.

A társadalom felépítésére a piramis rendszer a jellemzQ, amely egy hierarchizált társadalmat mutat :


------------------------------------------------- uralkodó

-------------------------------------------------- arisztokrácia / papok, katonai vezetQk/

-------------------------------------------------- hivatali apparátus /írnokok/

--------------------------------------------------- közrendq szabadok

--------------------------------------------------- rabszolgák
A keleti társadalom politikai jellemzQi:
despotizmus: korlátlan egyeduralom
despota: a politikai hatalom mellett a gazdasági erQforrásokat is birtokolja.

istenkirályság:
közvetlenül IstentQl kapja hatalmát az uralkodó > Egyiptom
közvetett /indirekt/ : az Isten kiválaszt egy arra érdemes földi személyt az uralkodásra vagy az egyház hatalmazza fel.
PL.: Samas napisten választja ki Hamurappit, hogy legyen uralkodó
2.TÉTEL
Az ókori európai civilizáció társadalma, különösképpen Athénra és Spártára


Európai NY-i civilizáció:
A görög félszigeten jelenik meg I.e. I. évezredben. A természeti környezet más.
A népek a Balkán-félsziget D-i részét birtokolják, ahol a szárazföld egy pontja sincs messzebb 100 km-nél a tengertQl. Ez kereskedelemre és távolsági kereskedelemre ösztönzi az ott lakókat.
A kereskedelmet erQsíti a nemesfémhiány.
Égei tenger közel 300 szigete, ahol minden szigeten önálló városállam alakul ki.
Kis-Ázsiai partvidéken, Törökország Ny-i területén találkozik a NY és a K-i civilizáció.
Itáliai félsziget D-i része, ahol gyarmatokat hoznak létre a görögök.

Államtípusok 4 fajtája alakul ki:
Athéni típus:
a demokráciát építi ki
iparra és kereskedelemre helyezi a hangsúlyt
a belsQ békét és a külkapcsolatok ápolását tartja a legfontosabbnak

Spártai típus:
katonai monarchiát épít ki
zárt rendszerq
a földmqvelésre helyezi a hangsúlyt
fontos elem az államnak a katonai hódítás

Szigetvilág poliszai: az államfejlQdési iránya attól függ, hogy melyik szövetségi rendszerhez tartoznak.
déloszi szövetség: Athén irányítása alatt van.
peloponészoszi szövetség: Spárta irányítása alatt van.

Gyarmatok államfejlQdése:
Polisz: városállam, faluközösségek szövetsége egy városközponttal.


Athén az attikai félszigeten helyezkedik el és a társadalmi felépítése a következQ:

eupatridák: elQkelQk, belQlük kerülhetnek ki a az arkónok és a vezetQ tisztviselQk.
demiurgoszok: kézmqvesek
geomoroszok: földmqvesek
rabszolgák: házi jellegq rabszolgaságról beszélhetünk Athénban.

Spárta társadalma
szabad spártaiak > felsQréteg
I.e. VIII. évszázad > Lükurgosz > Nagy Réthra > alkotmány, amelyben 9000 egyenlQ területre osztotta Spártát és minden szabad spártai férfi minden évben kihúzta egy kalapból, hogy melyik terület az övé.

perioikoszok: körüllakók, zárt közösségben élnek és kézmqvességgel foglalkoznak.
Félszabad állapotú elemek > nem mehetnek a népgyqlésre, de háborúba igen, indulhatnak az olimpiai játékokon. Spártai nQt nem vehetnek feleségül.

heloták: rabszolgák, falvakban élnek. Minden földterülethez 7-8 rabszolgacsalád tartozik, nem lehet Qket felszabadítani.

Krüpteia intézménye: visszafogja a rabszolgákat a felkelések ellen és a fiatal spártaiakat hozzászoktatja az öléshez. Meghatározott idQszakonként a 20 éves spártaiak éjszaka rátörnek a rabszolgákra és egy részüket kiirtják.

Osztrakizmosz: cserépszavazás, aki a legtöbbet és legjobbat tette, azt kell 10 évre elküldeni a településrQl.











3.TÉTEL
Nyugat-Európai társadalmi fejlQdés a Germán korszakban


Germánkorszak
Keleten: gótok, burgundok
Nyugaton: frankok, alemannok, bajorok, szászok, türingiaiak, frízek
Északon: dánok, svédek, norvégok, izlandiak

Két írott forrást ismerünk:
I.e. 49-ben megjelent, Julius Ceasar: Galliai hadjárat c. mqve. Azt írja, hogy társadalmuk differenciálatlan és még nem telepedtek le.
I.u. 98-ban keletkezett, Tacitus: Germánia c. mqve. P más letelepedett népcsoportokról ír, ahol a föld kulcsfontosságú szerepet kap és a romlott erkölcsq rómaiaknak egy ideális, egyszerq életformát mutat be.

A germánok elnevezése kelta eredetq, innen veszik át a rómaiak és az értelmét tekintve lármázókat jelent.

A germán népek társadalmának szervezQdési szintjei:
legkisebb egység: család
sippe /zippe/ : nemzetség
pagus: század-legnagyobb egység: törzs

A germánoknál a nemzetiségi szint a legfontosabb, amelynek külön funkciói vannak:
békeközösséget teremt : aki vét a béke ellen, azt kirekesztik a nemzetségbQl.
védQközösség: védi a közösség becsületét, ha nemzetségen kívüli megsérti a nemzetség egy tagját, akkopr azon a nemzetség köteles bosszút állni.
jogközösség: a nemzetség önálló bírói fórum kitaszítást és halálbüntetést is alkalmazhat, valamint ide tartozik, hogy nemzetségi szabályok szerint történik a házasság.
hadi közösség: a nemzetség állítja ki a katonaságot, ez bármikor mozgósítható és a nemzetség fQ vezetése alatt áll.
települési egység: nemzetségenként szállják meg a germánok a területeket és hozzák létre a faluközösségeket.


A társadalom rétegzQdése:
legfelsQbb rétege: elQkelQ réteg > nobilis
szabadok > freie
fél szabadok > lit , Qk szabadon bocsátott szolgák és átmeneti jogállású idegenek.
szolgák, jogfosztottak, ide kerülhetnek a szabadok büntetésbQl vagy a személyes szolgálatra ítéltek.

































4.TÉTEL
Hqbériség Nyugat-Európai változata

A hqbériség eredetére két fontos elmélet alakult ki

Otto Brunner nevéhez köthetQ, azt mondta, hogy a hqbériség frank-germán eredetq és létrejöttét az arab támadások segítették. Az uralkodó földet adományoz a katonaképes társadalmi elemeknek, hogy nehézfegyverzetq gyalogságot és lovasságot állítsanak ki.
Beneficium: földbirtok ,amit adományoz és ez tartós viszonyt hoz létre az uralkodó és a katonai elit között. KésQbb a király az állami funkciók egy részét is átengedi a földbirtokosoknak.

Hajnal István elmélete, a hqbériség az általános társadalmi fejlQdés terméke, gyökerei a római birodalomban meglévQ Commendatio-ra vezethetQek vissza.
Commendatio: személy szolgálatainak önkéntes felajánlása
Még az V. századtól a Commendatio Vazallitássá alakul át.
Vazallitás: egy személyes viszony, vagyis a vazallus felajánlja szolgálatait az úrnak, aki elfogadva azt védelmet és ellátást biztosít valamint hivatali karriert esetleg földbirtokot ad.
Beneficium: vazallus által kapott földbirtok A VIII. századtól ez a földbirtok öröklQdik és onnantól kezdve feudum a neve.


Hqbéri jog létrejöttének 3 mozzanata:

Homagium > szolgálat felajánlása
Fidelitas > kölcsönös hqség kinyilvánítása
Investitura > a birtokba való beiktatás











5.TÉTEL
Rendiség Nyugat- Európai változata


Rend:
olyan társadalmi csoport, amely többletjogosítványokkal, tehát az uralkodó által kiadott és szavatoltprivilégiummal rendelkezik, más társadalmi csoporttól elkülönült önálló igazságszolgáltatói fórumai vannak, önálló, szervezett, politikai, érdekérvényesítési fórumai vannak, amelyek képviseleti joggal bírnak a rendi országgyqlésen közel azonos vagy hasonló foglalkozásúak és közös világnézetük, ideológiájuk van.

A rendiség kialakulásában 4 fontos tényezQ játszik szerepet:
Hqbériség:dualista/kettQs/ jogviszonyt alakít ki. Horizontálisan, pontosan körülhatárolta a hqbérúr és a hqbéres jogait.
A rendiség átveszi ezt a rendszert, de magánjogiból közjogi formává emeli.
A rendiségben az egyik oldalon az uralkodó áll, akinek privilégium kibocsátási joga van, míg a másik oldalon a rendi csoportok helyezkednek el, akiknek a szokásjogban és a privilégiumokban rögzített jogaik voltak.
Megjelenik az immunitás joga > azokat a jogosítványokat, amit az uralkodó biztosít a többiekkel szemben érvényesíthetem.
Manus mortua : holt kéz joga, ha az egyháznak adunk egy birtokot az soha többé nem jön ki az egyház tulajdonából.

Egyház: pusztán létével, privilégiumaival, önálló bírói fórumaival és a részzsinatok rendszerével segíti a rendiség kialakulását.
Minden államban támogatja a rendi mozgalmakat.
Pl.: - 1215-ben kiadott Magna Charta Libertatum /nagy szabadságlevél/ a papság segíti ennek kiadását.
-1222. Aranybulla 1231-ben létrejött ellenállási záradéka
Részzsinatok országonként jönnek létre, az országban lévQ legfontosabb egyházi méltóság vezetésével, az országra vonatkozó egyházi határozatokat hozzák meg. Megjelenik a képviseleti elv, amely például szolgál a rendi országgyqlések szervezetének.

Jogrendszer: az aktivizáló és stabilizáló tényezQ lesz, a privilégiumok jogforrási jelleget öltenek, a hqbérjog nagy része államilag elismert és kikényszerített szabállyá válik és a törvényhozás a rendi képviseleti szervek és az uralkodó közös feladata lesz. A törvények rendi kompromisszumon nyugszanak.

Állam: a hatalom gyakorlásának kettQssége alakul ki, mert a rendi államban a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalmat az uralkodó a rendi csoportokkal együttesen gyakorolja. A hatalommegosztás vertikálisan /függQleges hatalommegosztás/ elkülönül és a rendi csoportok befolyást szereznek a helyi szervekben is.
Központi szervek /kormány/ > 1 van belQle
Helyi szervek /megyék, vármegyék, megyei jogú város/ > több van belQlük

Otto Hintze mondja, hogy Európában a rendi államokat rendi gyqléseik szerkezete szerint tudjuk csoportosítani:
a., két kamarás rendi gyqlésq országok:
- Anglia
- Lengyelország
- Magyarország
- Csehország
- Európa mediterrán területe
jellemzQje:,. F
‚
„
4

<

^

`

l

n

º

¼

¾

ø

ú

ø
` Š Œ Ž öêÞöÚÎÚÀµ­Ÿ“­‹­‹­‹­‹­‹­‹‹w_T hchQu«CJaJ/jh*1vh*1v5CJ$UaJ$mHnHtH u hcCJaJhQu«hQu«5CJaJ hQu«CJaJhWJSh1xÊ5CJaJhWJSh1xÊ5>*CJaJ h1xÊCJaJ h1xÊ5>*CJaJh1xÊh1xÊ5>*CJaJh1xÊh1xÊ5CJ(aJ(h1xÊh1xÊh!m¬5CJTaJTh1xÊh1xÊ5CJTaJTh1xÊ5CJTaJT.>@BDFHJLNPRTVXZ\^`bdfhjúúúòòòúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú $a$gd1xÊgd1xÊjlnprtvxˆÊÌÎ
Ö ü
D
F
„
Þ


ú

¾
À
Š Ž  RúúúúúúúòòúúúúúúúúêêêêåúúúågdQu«
&
Fgd1xÊ $a$gd1xÊgd1xʎ  @PRt„†"$ŽºÌ ° $&

,MU ¢¼N‘Øùú öòëäëÝëÝÙË÷ÃË÷÷¯¯‡¯‡|qcWh²@Bh?W´5CJaJh²@Bh?W´5>*CJaJ hà5>*CJaJ h?W´5>*CJaJ hàCJaJ hØrL5>*CJaJhØrL5CJ$aJ$hØrLhØrL5CJ$aJ$ hØrLCJaJhÅI*CJaJ hÅI*CJaJhÅI<

hÅI
hÅI
hÅI* Rššœ†ˆ\^$v¼Ž  ° &
MU ¡¢¼

úúúúúúúõðèßßè××ÎÂÂÎÎÎÎ
$„h^„ha$gdØrL„h^„hgdØrL
&
FgdÅI<„Ä^„ÄgdÅI<
&
FgdÅI
|Î8‘×Øú-LˆŠ¨ÞüD˜šlÊ8-ööîîîééáÙÙÙÔáÙÙÙÙÏÇ¿¿
&
Fgd²@B
&
Fgd²@Bgdø4gd?W´
&
Fgd?W´
&
Fgd?W´gdà
&
FgdØrL„h^„hgdØrLŠ¦¨ÜޚÄjlÊü:-l-n-|-~-ô-ø- Z ž ¢ ¸ J!d!z!øêÞÖøÖÈÀ¸¯À¯ÀÈ£—¯Àuj\PÀPh
sh²@B5CJaJh
sh
s5>*CJaJ h²@B5>*CJaJh
sh²@B>*CJaJh
sh²@B5>*CJaJ hâ ÖCJaJhWJSh²@B>*CJaJh²@Bh²@B5CJaJh²@B>*CJaJ hØrLCJaJ h²@BCJaJh²@Bh²@B5>*CJaJ hø4CJaJh²@Bh?W´5CJaJh²@Bh?W´5>*CJaJ h?W´CJaJ8-:-n-ô-ö-ø- ¢ J!|!®!."0"T""&$*$Ì$î%ð%â&ä&¤(úòéééééááááÜÜÔËÜÔÂÂÔÜ܄Ð^„ÐgdN5„Ä^„ÄgdN5
&
FgdN5gdN5
&
Fgd²@B„Ð^„Ðgd²@B
&
Fgd²@Bgd²@Bz!|!”!¬!®!Ä!,"."0"R"T"t"*$D$F$®$Ê$Ì$$%ð%&&*&n&p& &ä& '*'¢(¤(¦(Â(€)‚)„)†)óçßÓçßǾ³«Ÿ«Ÿ¾”«ˆ”«Ÿ¾«”¾”«¾«€«€w€l€a hN5h"OàCJaJ h"Oàh"OàCJaJh"Oà>*CJaJ h"OàCJaJhN5hN5>*CJaJ hN5hN5CJaJh
shN55CJaJ hN5CJaJ hN55>*CJaJhN5>*CJaJhN5hâ Ö>*CJaJhâ Öhâ Ö>*CJaJ hâ ÖCJaJh
shâ Ö5CJaJhâ Öh²@B>*CJaJ$¤(¦(‚)„)†)ˆ)’)”)–)˜)š)œ)ž) )°)* *"*>*r*ú*R+T+Œ+š,:.úúúúõõõõõõõõõííèèèàààèèØØ
&
Fgd„I6
&
Fgd„I6gd„I6 $a$gd"Oàgdâ ÖgdN5†)ˆ)Ž))’) )**"*<*T+Š+Œ+/x/z/à/ú/,0.000P0r0²0Ä0Ô0þ01õíåÝÕÉÀ¸­¸Ÿ“¸Ÿ“¸ˆ¸|¸pbpbpVMhDa_5CJaJhDa_h„I65CJaJhDa_h„I65>*CJaJh„I6h„I6>*CJaJh„I6h"Oà>*CJaJ h„I6h„I6CJaJhWJSh„I65CJaJhWJSh„I65>*CJaJ h„I65>*CJaJ h„I6CJaJh"Oà5CJ$aJ$h"Oàh"Oà5CJ$aJ$ h"OàCJaJ hâ ÖCJaJ hÛtÉCJaJ h­øCJaJ hN5hâ ÖCJaJ:.<.//z/¬/à/.000Ô0p1H2ð2V4052545h5¾5à5†6P7R7T7V7úúúúòòêúúâââââÝÝÝÕÕÕÕÐÐÐgdžwž
&
FgdDa_gdDa_
&
Fgd„I6
&
Fgd"Oà
&
Fgd„I6gd„I61n1p1Œ1G2H2U2ï2ð2ÿ2T4V4|4.50545h5l5Ž5ž5¾5Î5à5è5ø5†6”6–6N7P7’7è7ê7P8R8T8n8N:øìãø×ãø×ãø×ãø×ãɾø²ø²ø¦²ø²š’ø’†øxl’c’hžwž5CJaJhWJShžwž5CJaJhWJShžwž5>*CJaJhžwžhžwž5CJ$aJ$ hžwžCJaJh
shžwž5CJaJh
sh
s5CJaJh
shDa_5CJaJ hDa_hDa_CJaJhWJShDa_5>*CJaJhDa_hDa_5CJaJhDa_5CJaJhDa_h"Oà5CJaJ hDa_CJaJ%V7X7Z7\7^7`7b7d7f7h7j7l7n7p7r7t7v7x7z7|7~7€7‚7„7†7ˆ7Š7Œ7Ž77úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdžwž7’7¢7è7ê7R8T8N:Æ;È;ö &
Fgdàc£gd"Oà„Ð^„Ðgdàc£
&
F gdàc£„h^„hgdžwž
&
F gdžwžgdDa_ $a$gdžwžgdžwžN:d:Æ;È;ä;ö<==h=j=Æ=Þ=ô=T?j?L@N@˜@š@œ@¬@Þ@ò@A A4AJA„AšAîAðAôAþA>E@EõíåÜåÐǼå¼åÇåÇå¼®£—‹å‹åƒå‹åƒwnƒcZƒhJ¾5CJaJ hJ¾5>*CJaJhJ¾5CJ$aJ$hJ¾hJ¾5CJ$aJ$ hJ¾CJaJh
shàc£5CJaJhWJSh
s5CJaJ h"Oà5>*CJaJhWJShàc£5>*CJaJ hàc£hàc£CJaJhàc£>*CJaJhàc£hàc£>*CJaJhàc£5CJaJ hàc£CJaJ hžwžCJaJ hžwžhžwžCJaJ"„A†AˆAŠAŒAŽAA’A”A–A˜AšAªAðAòAôAB>E@EºE¬F€G–HII‚Iúúúúúúúúúúúòòúúúúúúêááááá„Ä^„ÄgdÊ
&
F gdJ¾ $a$gdJ¾gdJ¾@EºEÎEFªF¬FIII‚I‰IŠIJJÀMÚM$P2PžR RôRˆS SfTnT²T´TòäÜÔÜÔÈ¿Ô±¨ Ô ••th_QCh~a”hÛ~?5>*CJaJh~a”h~a”5>*CJaJhÛ~?5CJaJhÛ~?hÛ~?5CJaJ hÛ~?hÛ~?CJaJhÛ~?hÛ~?5>*CJaJ hÛ~?CJaJ hÛ~?5>*CJaJ hQY*CJaJhÛ~?hQY<5>*CJaJhÊ>*CJaJhÊhÊ>*CJaJ hÊCJaJ hJ¾CJaJhÛ~?hJ¾5>*CJaJhWJShJ¾5>*CJaJ‚IJfJZKÐK¾MÀM"P$P RöR†SˆSfT¶TÊTêTU"U\U€T€t€†€œ€÷îîåååÝØÝÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏτÐ^„ÐgdÛ~?gdÛ~?
&
F gdÛ~?„Ð^„ÐgdQY<„Ä^„ÄgdQY<
&
F gdÊ´T¶T&UZU\UrU~€€€€R€T€ð€rƒxƒ„„„(„*„,„Ô‡ˆˆ

Š&Š’Š”Š˜ŠóëãëÚØãʾµÊÚãÚã­¡˜­Št­l­dXOdh(Wˆ5CJ$aJ$h(Wˆh(Wˆ5CJ$aJ$ h(WˆCJaJ h
sCJaJ h
s5>*CJaJ hÎ<5>*CJaJhÎ*CJaJhÎ<5CJ$aJ$hÎ*CJaJUh~a”>*CJaJ h~a”CJaJ hÛ~?CJaJh~a”hÛ~?5CJaJ a világi elQkelQk és nagybirtokosok önálló renddé alakultak és a rendi gyqlésben önálló szerkezeti egységük van. Ezekben az államokban viszonylag gyenge a központi hivatalszervezet és cselekvQképes rendi ellenállást biztosító helyi önkormányzat jellemzi.
b., három kamarás rendi gyqlésq országok:
- Franciaország
- Ibéria
- Aragónia
- Elbától nyugatra lévQ német tartományok
jellemzQje:
-a világi nagybirtokosok nem tudtál kialakítani az országos érdekérvényesítési fórumaikat csak a vidéki szervekben tudnak pozíciót nyerni.
- erQs a központi hivatalszervezet és így az önkormányzatoknak csekély befolyása marad.
- a rendi képviseleti szervekben helyet kapnak a szabad parasztság képviselQi is.



6.TÉTEL
A hanyatló középkor és koraújkor társadalma Nyugat-Európában

Korszak jellemzQi:

A pénz használata általánossá válik, de jellemzQen ezüst- és rézpénzek vannak forgalomban. Az arany jelentQs értéket képviselve jelenik meg.

Céhes rendszert felváltják a manufaktúrák.

Kialakul az abszolút monarchia, amelyben az uralkodó magához ragadja a hatalmat, nem hívja össze a rendi gyqlést, rendeletekkel kormányoz és erQs központi hatalmat épít ki. Ez lehetQséget biztosít a gazdaságilag gyarapodó polgári erQknek, hogy a rendi csoportok fölé emelkedjenek.

A társadalomra jellemzQ,

hogy kialakul a burzsuázia vagyis a tQkés polgárság, amely egyenlQre csak gazdasági pozíciót szerez magának.
párhuzamosan él egymás mellett a rendi társadalom és az új tQkés polgárság.
a két típusú társadalmi csoport között gazdasági erQegyensúly alakul ki.













7.TÉTEL
A polgári átalakulás idQszaka Nyugat-Európában


4 területen következik be a polgárság által:

Gazdaságon belül: a mezQgazdaság helyett a kapitalista tQkés gazdaság jelenik meg. A jobbágyi munkát a bérmunka váltja fel.

Politikán belül: kialakul a polgári parlamentarizmus, a törvényeket a képviselQkbQl álló országgyqlések hozzák és létrejön a felelQs kormány intézménye.

Szellemi életen belül:
a vallási világnézet megváltozik, az egységes katolikus Európa helyébe a több keresztény Európa lép.
a természettudományos gondolkodás elQtérbe kerül.

társadalomban:
megszqnnek a rendi és születési privilégiumok.
mindenkinek adóznia kell
mindenki birtokolhat és tulajdonolhat földet
a döntQ társadalmi csoportok a burzsuázia és a projetaliátus lesznek

A polgári átalakulás lezajlásának folyamata:

ElQkészítQ szakasz: a rendi társadalom múlásával megjelenik a tQkés gazdaság és a polgári elemek, mind gazdaságilag, mind politikailag megerQsödnek.

Polgári forradalom: a politikai kereteket hozzáigazítják a már kialakult tQkés gazdasági rendszerhez. Létrehozzák a modern gyári park alapjait.

Ipari forradalom: a termelés értékét emeli. Így visszahat a társadalomra, a politikára és a szellemi életre. Demográfiai robbanás következik be, amely az urbanizációval párosul szellemi irányzatként megjelenik a liberalizmus, amely alapot ad a késQbbi marxizmusnak és szocializmusnak.
8.TÉTEL
Diedricks társadalomtörténeti korszakolása



Rurális társadalom
jellemzQje:
mezQgazdaság túlsúlya, az élelmiszertermelés dominanciája
a mezQgazdaság csekély hozammal rendelkezik, ezért a társadalom jelentQs része kénytelen ezzel foglalkozni. Az ipar és a kereskedelem alárendelt szerepet játszik. A társadalmi kapcsolatok alapja a nagycsalád, ahol közösségi szinten történik a gyereknevelés, és a rokoni kapcsolatok révén jönnek létre a falvak.
a tradicionális uralomra helyezi a hangsúlyt, vagyis a hagyományokra és a jogszabályokra épít és nincs intézményesített bürokrácia.
a társadalom jelentQs részére az analfabétizmus a jellemzQ.

Ipari társadalom
jellemzQje:
a mezQgazdaság egyre termelékenyebbé válik, egyre több hozamot eredményez, így a társadalom jelentQs része kiszabadul a mezQgazdaságból. A mezQgazdaság jelentéktelenebbé válik és megjelenik az ipar és a kereskedelem túlsúlya.
a szoros családi kapcsolatok hanyatlanak, helyette az egy társadalmi csoporthoz való tartozás jelenik meg. Ezzel párhuzamosan dominánssá válik a piac és meghatározó lesz a pénz használata.
a helyi szokásjog helyett az országos törvények és a jogegység jelenik meg.
kialakul a racionalitáson alapuló bürokratikus uralmi rendszer.
az írás és olvasás képessége általánossá válik a társadalomban.

Gondolkodó állam
jellemzQje:
megmarad az ipar és a kereskedelem túlsúlya, de a mezQgazdaság termelékenységét az állam a társadalmi szükségleteknek megfelelQen optimalizálja.
a pénz mellett megjelenik a hitel, amely egy részét állami garanciavállalás jellemzi.
az alaptörvények mellett megjelennek a szociális biztonságot nyújtó törvényekben garantált állami kötelezettségvállalás.
az állampolgárok kötelezettségeik teljesítése fejében a jólétet szellemi és anyagi fejlQdésük biztosítását kapják az államtól.



Bürokrácia: szakképzett hivatalnokok rendszere központi és helyi szinten.

Állampolgári kötelezettség: a pénzben megnyilvánuló adófizetés és az állam védelmére szolgáló katonai szolgálatok teljesítése.































9.TÉTEL
Társadalmi viszonyok a magyar királyság elsQ századaiban


A társadalom két csoportból áll:

szabadok
nem szabadok

szabadok: közöttük a vérségi kapcsolat a letelepedésen és a királyság kialakulásával fokozatosan felborult.

A szabadoknak három csoportja van:

Szent István /1000-1038/ idQszakában megjelennek a nagybirtokosok vagy gazdagok, akik vagy egyházi birtokosok, vagy világi birtokosok voltak. Az uralkodó mellett a királyi udvarban teljesítenek nagyobb méltóságokat.

Jobb módúak vagy vitézek alkotják a másik csoportot, akik olyan szabadok, akik katonai szolgálatot teljesítenek és vagy saját földjükön élnek vagy a királyi területeken az ispán szolgálatában állnak. Az elQkelQk is tarthattak vitézeket, akik az egymás elleni harcokban segítették urukat.

A szabadok harmadik csoportját azok alkotják, akiknek annyi földjük volt, hogy abból családjukat és magukat fenn tudták tartani. Pk nem tudtak katonáskodni, hanem csak földmqvelésbQl élnek.

nem szabadok: nem klasszikus rabszolgák, hanem csak szabadságukat vesztett szolgák.

Két csoportjuk van

uruk személyes szolgálatát látták el
uruk földjei mqvelték




10.TÉTEL
A rendi társadalom és a köznemesség kialakulása Magyarországon

Magyarországon a rendek a XII. századtól kezdtek kialakulni.


Egyházi vagy papi rend: elsQként jött létre.

Rendi mi voltjuk megnyilvánul:
az egyházi törvénykezésben
az egyházi zsinatok összehívásában
a XIV. századtól az egyházmegyei szabályrendeletek /statutumok/ alkotásában
az egyházi közigazgatás megszervezésében.

Az elsQ kiváltságuk, ami megszerzi magának a privilégium Fórit /önálló bíráskodás joga/ egyházi személyek felett csak egyházi bíróság ítélkezhet, a második kiváltságuk az immunitás jogának megszerzése, a harmadik kiváltságuk a Manus Mortua / holtkéz / joga.

Nemesek rendje /Mobiles/: másodikként jött létre.

Több réteg játszik szerepet:

bárók:
-címzetes: a címet kapja, nem örökíthet
-született: abba a családba születik, amit az uralkodó valamilyen szolgálat miatt bárói rangra emelt

köznemesek: szerviensekbQl > király szabadjaiból és a felemelkedett várjobbágyokból állnak.

-1222. magyar Aranybulla kiadása, amely kimondja, hogy a nagyurak akaratuk ellenére a szerviensek birtokait nem kebelezhetik be. 31. cikkeje az ellenállási záradék, ami kimondja, hogy ha az uralkodó nem tartja be az Aranybullában foglaltakat, akkor az ország nemesei felségsértés vádja nélkül ellenállhatnak neki.

-1351.-ben Nagy Lajos kiadja az Psiségi törvényt, ami kimondja, hogy a nemes a birtokát nem adhatja el, és nem tehet rá zálogot az osztály engedélye nélkül.

Városi polgárság rendje:

Nagy része külföldi kézmqvesekbQl áll, ezért ragaszkodnak a hospes jogokhoz > a külföldi, amit otthon megkapott azt itt is megkapja automatikusan.































11.TÉTEL
Hqbéri elemek a középkori magyar társadalomban

A nagybirtokosság és a köznemesség kialakulásával lehetQség nyílt arra, hogy Magyarországon is létrejöjjenek a Nyugat-Európaihoz hasonló hqbéri rendszerek.

Az egyházi nagybirtokkal kapcsolatban alakulnak ki elsQként hqbéri alakulatok:

az egyházi földesúr zászlaja alatt teljesítenek hadi szolgálatot a PREDIKÁLISOK, akik szolgálataikért cserébe földet vagyis PREDIUMOT kapnak.

a hqbéri viszony csak egyházi földesúr és szabad katonaelem között jöhetett létre. Személyes kapcsolat kezdetben csak a szolgálatot vállalóra vonatkozott. A XII. századtól kezdve a prediális földje öröklQdhetett fiú ágon, de magszakadás esetén nem a királyra szállt a birtok, hanem az egyházra, ami egy éven belül köteles eladományozni a területet. A prediálisok nem tartoztak közvetlenül a király joghatósága alá és így politikai jogaik sem voltak egyenlQek az országos nemesekével. Az országgyqlésbe nem küldhetnek követet, országos vagy megyei tisztséget nem vállalhatnak és a prédiumon kívül nemesi birtokot nem szerezhettek. Címerük és nemesi elQnevük nincs a prediálisoknak.

Famíliárisi rendszer: XIII.-XIV. században alakult ki, amikor a magán váruradalmak megerQsödnek.
a szerviens önként felajánlja szolgálatait /néha birtokát / a nagybirtokosnak, cserébe védelmet kap az urától.
XIV. században már katonai szolgálatot vállal vagy a nagybirtokos területeit kezeli, mint annak tisztje. Nem kap földbirtokot, hanem a nagyúr családjába fogadja Qt, katonai vagy hivatali elQmenetelt biztosít számára.
nem alkotnak külön társadalmi réteget, hanem az elnevezésük idQleges, személy szerinti kapcsolatot jelent. A XV. századtól ezt a szerzQdést már írásban rögzítik mindkét fél jogaival és kötelezettségeivel.
a famíliáris urának bírói joghatósága alá tartozott.
tipikusan hqbéri jogviszonyt hoz létre.

Hasonló témájú dokumentumok

Jegyzet (Ur Balazs)

- 2008-12-20 08:50:03

1. Henrik

- 2009-10-29 18:37:57

Számítógép hálózatok jegyzet a tanártól

- 2007-11-28 18:10:07

Bevezetés a kulturális antropológiába

- 2010-09-06 13:57:02

Füvészkert jegyzet 1.

- 2010-01-13 13:56:16

Habsburg - magyar államközösség

- 2009-10-29 19:01:53

előadás jegyzet 3

- 2008-05-22 18:10:57

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:

• Zh időpontok
• Gólyabál időpontja
• Házi leadási határidő
• Tanítási szünetek
• stb ...

Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

2004 ambrus judit áramlás bce biomérnöki biotechnológia bogarak cisco csáth dns éghajlat élet elmélet építészettörténet épszerk fogalomtár gazdaság gazdasági közjog gazdasági magánjog ismertető képlékenyalakítás ket koncentráció korai csecsemőkor kötelező olvasmány közgáz közigazgatás alapintézményei lakoma matek házi 2 megolgások 1 matrix médiakutatás meteo minőségügy okj órai diák rékai miklós rugó sejtbiológia szimbólum szintay tájékoztató tanenbaum termelésmenedzsment tudománytörténet újság vallás vegyes szakjog vezgazd villamosságtan villanytan