vizsgaanyag

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarMunkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásiAlkotmányjogJegyzetekvizsgaanyag

ALKOTMÁNYJOG


I. Alkotmányjog fogalma és tárgya

Az alkotmányjog a jogrendszere egyik ága, egy jogág.
Az alkotmányjog tárgya: az állami hatalomgyakorlás, az államhatalom szerveinek, a politikai intézmények, az állam és a társadalom valamint az egyén és az állam jogi kapcsolatának és alapvetQ viszonyainak szabályozása.
Az alkotmányjog a részletes szabályok megállapítását más jogágakra bízza..
Az alkotmányjog tisztán közjogi jogág, úgynevezett anyajogág vagy vezetQ jogág.

Az alkotmány fogalma és ismérvei

Az alkotmánya az államhatalom gyakorlásának az egyéni és a közszabadságnak a jogi alaprendjét meghatározó törvény, amelyet létrehozásának és megvalósulásának különleges szabályai a közönséges törvények fölé emelnek.
Tartalmi ismérve az úgynevezett alkotmányozási tárgyak:
Államszervezet nem öleli át az adott állam valamennyi szervét, csak a közhatalmat gyakorló állami szervekkel foglalkozik.
2. Az emberi jogok vagy alapjogok megállapításakor az alkotmányokat nemzetközi egyezmények kötelezik a jogok tartalmának biztosítására.

Az alkotmánya formai ismérvei:
Létrehozásának és megváltoztatásának módja
alakja külsQ megjelenése

Az alkotmány különleges eljárással születik meg és módosítható.
Az alkotmány a legmagasabb szintq jogszabálya, az állam alaptörvénye. Formai szempontból is különbözik a törvényektQl.
Az alkotmányt formai szempontból két csoportba soroljuk:
írott  chartális alkotmány: egy jogi dokumentumba foglalják az alkotmányt. Hazánk alkotmánya is ilyen. JellemzQi: különleges törvénykönyv. Létrejöttének ideje pontosan ismert a benne foglalt normák pontosan meghatározható. A jogforrási hierarchia csúcsán áll. A magyar alkotmánya 1949. évi XX. Törvény.
íratlan  történeti alkotmánya. Angol alkotmány. KülönbözQ idQben keletkezett különbözQ jogforrásokból áll. Normáinak egy része nem írott formában létezik.

Alkotmányosság = Jogállamiság

Alkotmányosság az állami hatalomgyakorlást jelent.
Az alkotmányosság az alábbi követelményeket fogalmazza meg:
1. Az államnak demokratikus elveken nyugvó alkotmánya legyen:
- emberek jogi egyenlQsége
- emberi jogok deklarálása
- népképviselet
- hatalmi ágak elválasztása
- végrehajtó hatalom felelQssége
- a törvények uralma.
2. Az államhatalom egyezzen az alkotmánnyal  az alkotmánnyal legyen összhangban az államhatalom szervezet és az állam jogrendje.
3. A jogrend álljon összhangban az alkotmánnyal.
4. Az állam gondoskodjon az alkotmánynak a védelmérQl  az alkotmánya stabilitását fejezi ki.
5. Az állam intézményesen köteles gondoskodni az alkotmánysértések megszüntetésérQl, alkotmányvédQ szervek útján  az alkotmány megvalósulásának védelmét jelenti. Alkotmányvédelem speciális szervei az alkotmánybíróság, nem speciális szerv az államfQ.

Hatalommegosztás

Alapelve a hatalmi ágak elválasztása és egyensúlya. A XVII-XVIII. Században jelentkezett az angol és a francia felvilágosodás idQszakában. Arisztotelész ie. 384-322. Politika c. mqvében elkülönítette az állami funkciókat, 3 tényezQje van: egyik a közügyekrQl tanácskozó szerv, második a vezetQ tisztviselQi kar, a harmadik pedig az igazságszolgáltató testület.. Ez a felosztás nem hatalmi önkény megfékezését szolgálta, mert nem az alkotmányosság és a szabadság biztosítékainak megteremtése volt a szándék.
JOHN LOCKE (1632-1704) az államhatalmat 3 részre osztja: törvényhozó, végrehajtó és föderatív hatalomra. Hatalmi ágai nem egyenrangúak, legfQbb hatalom a törvényhozó hatalom, minden más hatalom tQle származik és neki van alávetve, amellyel a társadalom bármely része vagy tagja rendelkezik. A törvényhozás hatalma nem korlátlan. ElQször, kihirdetett érvényes törvények útján kell kormányozni, ugyanazt a szabályt kell alkalmazni mindenkire. Másodszor úgy kell megalkotni a törvényt, hogy az emberek javát szolgálják. Harmadszor nem szabad adókat kivetni az emberek tulajdonára belegyezésük nélkül. Negyedszer a törvényhozó szerv nem adhatja és nem is tudja átadni a törvényhozó hatalmat senki másnak.
A törvények végrehajtásáról a királynak, a végrehajtó hatalom birtokosának a kötelessége gondoskodni. Locke nem jelölte meg a felségjogok tartalmát és határait.
A föderatív hatalomhoz a külügyeket, a háború és béke ügyét sorolta és ezeket a végrehajtó hatalom részének tekinttette. Locke alapkövetelményévé teszi a bizalom elvét. A törvényhozásnak a társadalom bizalmát kell élveznie, a végrehajtó hatalomnak ezen kívül törvényhozók bizalmával is rendelkeznie kell.
Locke egész politikai filozófiájának a törvény a tartóoszlopa ahol véget ér a törvény ott kezdQdik a zsarnokság
Hatalommegosztási elmélete: a törvények uralmának elvét hivatott biztosítani, a helyes kormányzás elveit összeköti a polgári szabadság ügyével, jogi szervezeti garanciákat állít fel.

CHARLES-LOUIS MONTESQUIEU (1689-1755) szerint az államhatalom 3 ágának elválasztása a hatalommegosztás elve. 3. elemet kapcsol össze: politikai szabadságot mint célt, a hatalommegosztást mint eszközt, és az alkotmányt mint az elQzQek megvalósulásának jogi formáját. Ez a 3 kategória elválaszthatatlan egységet alkot. A hatalommegosztás nem cél, hanem eszköz a szabadság szervezeti biztosítéka.
Három hatalmi ágat különít el: törvényhozó végrehajtó és bírói hatalmat. A törvényhozó hatalom a népet illeti meg, amit célszerqbb ha képviselQi útján gyakorolja. A képviselQk feladata a törvényhozás. A törvényhozó testületet kettéosztotta: egyfelQl az örökletes úton bekerülQ nemesek házára, másfelQl a nép által választott képviselQk házára, azaz kétkamarás parlamentet képzelt el.
A végrehajtó hatalom a király kezében van.
A bírói hatalomnak külön kell válni a törvényhozó és végrehajtó hatalomtól, nem tartotta helyesnek az állandó bíróságot létét.
Kifejti, hogy milyen veszély fenyegeti a szabadságot ha a három hatalmi ág közül akár csak kettQ is egy kézben van. A hatalommegosztás egyrészt a hatalmi ágak szervezeti és hatásköri elválasztását jelenti, másrészt a hatalmakat gyakorló intézmények kölcsönös szembenállását, ezáltal hatalomnak hatalom által történQ korlátozását és ellenQrzését.

BENJAMIN CONSTANT (1767-1830) francia elméletében a királyi az államfQi hatalom közvetítQ, kiegyenlítQ, regulatív szerepet kap. Nincsen tényleges hatalma, ameddig az állami életben valamilyen zavar nem támad. Érdemben nem szól bele az állami ügyek intézésébe, az viszonyt nélküle sem folyhat. Az államfQi hatalom ezért neutrális azaz semleges ezért regulatív, vagyis elrendezQ, kiegyenlítQ. Szintén Constant érdeme egy ötödiknek is tekinthetQ hatalmi ág felállítása a független helyi hatalom, municipális hatalom. Constant életében a francia közigazgatás központosított volt, a helyi közösséget intézményei alig élveztek önállóságot. A municipális hatalom a községi autonómia elvi megfogalmazása.




BIBÓ ISTVÁN (1911-1979)
Bibó abból indul ki, hogy a hatalom demoralizál ezért erkölcsi igazolásra szorul, másik gondolati elem, hogy a hatalommegosztás elméletének lényege a hatalomkoncentráció megakadályozása. A hatalomkoncentrációval szembeállítja a hatalomgyakorlás ésszerq , emberséges és igazságos célját.
A bírói hatalom függetlenségének elve változatlanul érvényes. A másik két hatalmi ág viszonyában a törvényhozásnak a végrehajtást végzQ hatalmi apparátustól való függetlensége döntQen fontos, ezzel szemben a végrehajtásnak a törvényhozástól, a törvényhozást rendszerint végzQ népképviselettQl való függQsége felelQssége nemhogy káros volna hanem nagyon is szükséges.
Bibó hatalmi gócokat emel ki:
az államhatalom gazdasági kiterjeszkedésébQl nQtt ki és korrumpálodást idéz elQ a gazdasági életben. Ezzel szembeállítani a szakmai és érdekképviseleti szerek együttesét lehet.
a tudomány, a kultúra és a tömegtájékoztatást képes az államhatalom a saját propagandájának szolgálatába állítani. Ellenszer az államhatalomtól való függetlenítés.
bürokrácia amely csak a sikert és az eredményességet veszi figyelembe.

LÉNYEG: A HATALMAT ELLENPRIZETLENÜL NE LEHESSEN GYAKOROLNI.

Kormányformák:
3 fQ csoportja van:
államfQi kormányformák : alkotmányos monarchia, prezidenciális köztársaság A végrehajtó hatalom a király kezében van. A törvényhozó hatalmat a kétkamarás parlament gyakorolja a királlyal együtt. A bíróságok szervezetileg elkülönülnek a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól.
parlamentári kormányformák, parlamentári monarchia -, köztársaság A király reprezentatív, szerepet kap.
kollegiális képviseleti kormányforma nagyon ritka, a kormányzást két szerv együttesen végzi a törvényhozó szerv és a kormány szerepét betöltQ testület.


II. Jogforrás fogalma: kettQs értelmq. 1. anyagi vagy belsQ a jogalkotó hatáskörrel rendelkezQ állami szervet, 2. alaki vagy külsQ azaz formai értelemben magát a jogi normát a kiadó által történQ külsQ megjelenítési formában.
A jogforrási hierarchia alatt a jogforrások egymáshoz való viszonyát értjük.
Jogforrási rendszer alapelvei:
a jogforrás hierarchikus helyzetét a kibocsátó állami szerv hierarchikus helyzete határozza meg.
Alacsonyabb helyen lévQ jogforrás nem lehet ellentétes a magasabb helyen lévQ jogforrással.
Azonos jogalkotó szerv által kibocsátott különbözQ jogforrások közül a mindenkire nézve kötelezQ jogforrás az erQsebb.
KésQbb hozott jogszabály lerontja az elQbbit
Különös jogszabály lerontja az általánost


Jogszabályok

Az Alkotmány a magyar jogforrási rendszer legmagasabb szintq jogszabálya. A jogforrási hierarchia csúcsán a törvény áll mint jogforrás mint jogszabály.

A jogalkotói jogképzés két alapformája:
a törvényi úton történQ jogképzés.
rendeleti úton történQ jogképzés 2 szintje a Kormány által alkotott rendelet és a kormány tagja által alkotott rendelet.

A kormány rendeleteket bocsát ki, melyeket a miniszterelnök ír alá. A kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes és azokat a hivatalos lapban kell kihirdetni
A kormány tagjainak rendeletei a miniszteri rendeletek jelentik. A kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet bocsát ki, ami nem lehet ellentétes a törvénnyel.
Az önkormányzati rendeletalkotás szabályozása 3 törvényben történik. A helyi képviselQ testület feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintq jogszabállyal.

Állami irányítás jogi eszközei:
Határozatot  Országgyqlés, Kormány, a kormánybizottságok, önkormányzatok, Magyar közlönyben jelenik meg, önkormányzat hivatalos lapjában
Utasítást  miniszter és az országos hatáskörq szerv vezetQje .  tárcalapban kell közzétenni.
Jegybanki rendelkezést  Magyar Nemzeti Bank elnöke adhat ki  Pénzügyi Közlönyben jelenik meg.
Statisztikai közleményt  Központi Statisztikai Hivatal elnöke adhat ki – Statisztikai Közlönybe kell közzé tenni.

Jogszabály érvényességének feltételei:
legyen jogalkotó hatásköre
a szabályozni kívánt társadalmi emberi viszony szabályozására ténylegesen legyen hatásköre
az illeszkedés szabálya: a megalkotásra váró jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába
elQírt módon kerüljön kihirdetésre
eljárási szabályok betartásával kerüljön megalkotásra.

A jogszabályok hatálya
IdQbeli hatály  nincs visszaható hatálya
Területi hatály  ez földrajzi területet jelöl
személyi hatály  azon természetes személyeknek jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkezQ szervezeteknek a körét határozza meg akikre nézve a jogszabály jogokat és kötelezettségeket hárít.

A jogszabályok kihirdetése közzététele, nyilvántartása.
Hivatalos lapban történik. Hivatalos lap a Magyar Közlöny, a Határozatok Tára és a tárcalapok. A Magyar közlönyt a Miniszterelnöki Hivatal szerkeszti és adja. Ki. A jogszabályt a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.
Hivatalos jogszabály gyqjtemények: Törvények és rendeletek hivatalos gyqjteménye és a Hatályos jogszabályok gyqjteménye

A törvény számát római számmal, a többi jogszabályét arab számmal kell jelölni.

Szokásjog: azáltal válik szokásjoggá, hogy az állam azt elismeri. A modern polgári államban ez visszaszorult.

Bíró alkotta jog: A Magyar Köztársaságban a LegfelsQbb Bíróságnak nincs jogalkotó hatásköre, egyetlen döntése sem lehet jogforrás. A jogegységi határozatot a LegfelsQbb Bíróság Jogegységi Tanácsa hozza a Magyar Köztársaság nevében ami a bíróságokra kötelezQ.






III. Országgyqlés

Az Országgyqlés a népszuverenitásból eredQ jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezeté irányát és feltételeit. A parlament kettQs szerepe: egyrészt népszuverenitás közvetett megvalósítója, másrészt a legmagasabb szintq államhatalmi szerv.

Az Országgyqlés feladat és hatáskörei:
alkotmányozó hatalommal rendelkezik  a Parlament megalkotja és módosítja a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Az Alkotmány elfogadásához, módosításához az összes országgyqlési képviselQ 2/3-nak szavazata szükséges.
kizárólagos törvényhozó hatalom  törvényeket alkotni módosítani illetve hatályon kívül helyezni csak az Országgyqlés jogosult. Az Alkotmány ezt egyszerq többséghez köti azaz a jelenlévQ képviselQk több mint felének szavazata szükséges. MinQsített többség  jelenlévQ képviselQk 2/3-nak szavazata, és az összes képviselQ 2/3-nak szavazata.
a kormányzás irányának és feltételeinek meghatározása: megválasztja a miniszterelnököt, dönt a kormányprogram elfogadásáról, megállapítja az államháztartás mérlegét jóváhagyja az állami költségvetést, meghatározza az ország társadalmi gazdasági tervét
külpolitikával kapcsolat feladata keretében megköti a nemzetközi szerzQdéseket
rendkívüli jogrend bevezetésével kapcsolatos döntéseket hoz (hadiállapot, békekötés)
dönt a legmagasabb szintq közhatalmi tisztségek betöltésérQl. Megválasztja a köztársasági elnököt, miniszterelnököt, Alkotmánybíróság tagjait. LegfelsQbb Bíróság elnökét, legfQbb ügyészt, az országgyqlési biztosokat, Állami SzámvevQszék elnökét és alelnökeit.
helyi önkormányzatokkal, az állami területbeosztással és a településekkel kapcsolatos jogosítványok. Fontos hatásköre, hogy feloszlatja a helyi képviselQ testületet. területszervezési feladatok  állam területi tagozódása, megyék területérQl. közkegyelem gyakorlásának joga
országos népszavazással és népi kezdeményezéssel kapcsolatos jogosítványok. A népszavazás eredménye lehet ügydöntQ, amit a Parlament köteles figyelembe venni és lehet véleménynyilvánító, amelynek eredménye az Országgyqlésre nem kötelezQ
egyéb törvénnyel megállapított hatáskörök.

Országgyqlés alakuló ülése:
Az országgyqlési képviselQk általános választását elQzQ Országgyqlés megválasztását követQ negyedik év árpilis vagy május hónapban kell megtartani. A választás pontos idQpontját a köztársasági elnök tqzi ki, 72 nappal korábban. Az új Országgyqlés megbízatása az alakuló üléssel kezdQdik, amit a köztársasági elnök hív összeg. Az alakuló ülést a köztársasági elnök nyitja meg, majd felkéri a legidQsebb képviselQt a korelnöki, a négy legfiatalabb képviselQ pedig a korjegyzQi feladatok ellátásra. Az alakuló ülést a korelnök vezeti. Ezt követQen az Országos Választási Bizottság elnöke a választásról a belügyminiszter pedig a választással kapcsolatos állami feladatok lebonyolításáról számol be az Országgyqlésnek. Ezek után történi az a mandátumok igazolása. Ezt követQen a képviselQ az alakuló ülésen esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskütétel után kerül sor a képviselQcsoportok megalakulására, valamint a Országgyqlés belsQ szervezetének kialakítására. (A pártok parlamenti képviselQcsoportjai azonban az alakuló ülés elQtt létrejönnek.) Elhangzik a képviselQcsoportokra vonatkozó bejelentés, amely tartalmazza a képviselQcsoport nevét, vezetQinek javaslatára a korelnök javaslatot tesz az Országgyqlés elnökének, alelnökeinek és jegyzQinek személyére, errQl vita nélkül titkos szavazással dönt az Országgyqlés. A megválasztás után létrejön a Házbizottság és megválasztják az Országgyqlés állandó bizottságait.


Az Országgyqlés megbízatása általában megközelítQleg négy évig az új Országgyqlés alakuló üléséig tart. Az Országgyqlés megbízatása határidQ elQtt is megszqnhet, ha az Országgyqlés kimondja feloszlását, vagy a köztársasági elnök feloszlatja a Parlamentet, ekkor három hónapon belül új Országgyqlést kell választani. Rendkívüli állapot, vagy szükségállapot megszqnéséig automatikusan meghosszabbodik.

Az Országgyqlés szervezete:

1. Házelnök:
Az Országgyqlés elnökének megbízatása kiemelkedQen fontosságú közjogi tisztség, amely az Alkotmányban meghatározott széleskörq jogosítványai vannak. Gondoskodik az Országgyqlés tekintélyének megóvásáról, rendjének és biztonságának fenntartásáról, munkájának megszervezésérQl:
képviseli az Országgyqlést más állami szervekkel kapcsolatban
feladata a törvényalkotási folyamat koordinálása, ennek keretében összehangolja a bizottságot tevékenységét, elnöke a Házbizottságnak
átveszi az Országgyqléshez érkezett javaslatokat, intézkedés céljából kiadja a hatáskörrel rendelkezQ bizottságoknak
kihirdeti a szavazás eredményét.

2. Házbizottság:
Általános hatáskörq szerv, tevékenysége a Ház munkájának szervezéséhez, összehangolásához kapcsolódik. A Házbizottság elnöke az Országgyqlés elnöke, tagjai az elnökök és a képviselQcsoportok vezetQi. Állásfoglalásait egyhangúlag hozza, de szavazati joga csak a frakcióvezetQknek van.

3. Bizottságok:
Fontos szerepet játszanak a parlamenti döntések elQkészítésében és ellenQrzésében.
Állandó bizottságok  aktívan részt vesznek a törvényhozás folyamatában. Tagjai csak országgyqlési képviselQk lehetnek. A tagságnak szakmai elven kell alapulnia. Szerepüket tekintve kezdeményezQ, véleményezQ javaslattevQ, meghatározott ügyekben ügydöntQ, kormányzati munka ellenQrzésében közremqködQ szervek. Parlamenti vita elQtt szqrQ szerepet töltenek be, ha alkalmatlannak találják akkor be sem kerül a plénum elé.
Ideiglenes bizottságok  az állandó bizottság egyes feladatok ellátására tagjaiból hozza létre. Két típusa van egyik az eseti bizottság az Országgyqlés valamely ügynek az általa meghatározott ideig történQ intézésére hozza létre, amely tagjainak legfeljebb a fele nem országgyqlési képviselQ is lehet, azonban nem képviselQ tagjai szavazati joggal nem rendelkeznek. Másik a vizsgálóbizottság amely a parlamenti ellenQrzés fontos intézménye, tagjai csak országgyqlési képviselQk lehetnek.
Pártfrakciók  parlamenti képviselQcsoportok, munkacsoportokat mqködtetnek, megtárgyalják, véleményezik a törvényjavaslatokat a frakcióülés elQtt. Vita a frakcióülésen zajlik, itt egyeztetik elQzetesen a frakció egészének álláspontját a plénumra kerülQ kérdésrQl. Ugyanazon párthoz tartozó képviselQk hozhatnak létre. A képviselQcsoportnak tagja lehet az a képviselQ is aki nem tagja az adott pártnak, de annak támogatásával indult a választáson, független képviselQ akinek csatlakozását elfogadták. Tagjai sorából vezetQt választanak. A tagság kilépéssel vagy kizárással szqnhet meg, de 6 hónapig nem csatlakozhat más frakcióhoz a független képviselQ. (tagjai a házbizottságnak)

Az Országgyqlés mqködésének szabályai:
Mqködési helyszíne a plenáris ülés, amelynek szabályait az Alkotmány és a Házszabály állapítja meg. 2 rendes ülésszakot tart: 02.01-tQl 06.15-ig és 09.01-tQl 12.15-ig. Rendkívüli ülésszak vagy ülés összehívására a köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselQk 1/5-nek írásbeli kérelmére történik. Az ülésszak ülésekbQl az ülés pedig ülésnapokból áll. A köztársasági elnök az Országgyqlés ülését egy ülésszak alatt 1 alkalommal, 30 napra elnapolhatja.
Az Országgyqlés akkor határozatképes, ha a képviselQk több mint a fele jelen van, ha a határozathozatalhoz más minQsített 2/3-os 4/5-ös többséget ír elQ akkor a határozatképesség is ehhez igazodik. Az Országgyqlés tárgyalásai nyilvánosak, de zárt ülés is lehet, az ülésekrQl jegyzQkönyv készül.

A törvényjavaslatok tárgyalási rendje:
1. Beterjesztésre jogosultak:
- Kormány
- parlamenti bizottságok
- képviselQk önállóan vagy együttesen
- az államfQ
A törvényjavaslat irányulhat új törvény megalkotására vagy már létezQ módosítására. A javaslatot az Országgyqlés elnökéhez kell benyújtani, ami lehet sürgQs ill. kivételes eljárás.
SürgQsség elrendelése esetén a legközelebbi ülésen vagy az elrendeléstQl számított 30 napon belül kell napirendre tqzni.
Kivételes eljárás: a törvényjavaslat vitája a kij
1

º
ü
ZÌ3 Q R ^`Xz|ºÐu(›(
3D3?8B8Z8>A@A¸AºA¼AØAÚA.FXFíÜÈÜ·ÜÈÜíÜȥܗÜÈ¥ÜíÜíÜí܈íÜzl[ÜÈíÜÈ hÝIÎhwU2CJOJQJ^JaJhwU2CJOJQJ^JaJhÝIÎCJOJQJ^JaJhŽXQ5CJOJQJ^JaJhŽXQCJOJQJ^JaJ#hÝIÎhÝIÎ>*CJOJQJ^JaJ hÝIÎhŽXQCJOJQJ^JaJ&hÝIÎhÝIÎ5>*CJOJQJ^JaJ hÝIÎhÝIÎCJOJQJ^JaJ#hÝIÎhÝIÎ5CJOJQJ^JaJ#
12g‚

¸
º
ü
þ
×


‰
" $ b ¸ ê ì lZÌ÷÷÷ïïïïïïïïïïïääïïÙÙïïïï
$
&
Fa$gdÝIÎ
$
&
Fa$gdÝIÎ $a$gdÝIÎ $a$gdÝIÎHjHýýÌ,2 3 Q R … Á 8p’Ì>B¤`VXz|ºy$%–&z't(ôôììììììììììììììììììììììììì $a$gdÝIÎ
$
&
Fa$gdÝIÎt(u(þ+þ.T/T03
3>8?8@8A8B8Z8ì:Ê=>h?²@@ABAºA¼AÚAB*D÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ìììää÷÷÷Ù
$
&
Fa$gdÝIÎ $a$gdwU2
$
&
Fa$gdÝIÎ $a$gdÝIÎ*DúD*F,F.FòGŒHÊHŽIFJ4KŽKâKäKæKLL4M6MˆMÐMÂNÄNPÏPôôìììììáááááìììììììÖÖììì
$
&
F a$gdÝIÎ
$
&
Fa$gdÝIÎ $a$gdÝIÎ
$
&
Fa$gdÝIÎXFZFŒHÊHæKþKL4M6MˆMîR.SRVSVzV¶XäX.[ž[Þ^ò^¼_Þ_ÄaÎaòaôaDd’d¢i¾i8n\nžqÄq‚rºrLzPzâ}ä}~@íÜÈÜȶܥÈÜÈÜíÈÜÈÜÈܓܓ܂ÈíܶÜqÜqÜqÜÈÜq܂ÈÜíÈ hÝIÎhŽXQCJOJQJ^JaJ hŽXQ5>*CJOJQJ^JaJ#hÐb hÝIÎ>*CJOJQJ^JaJ hÐb 5>*CJOJQJ^JaJ#hÝIÎhÝIÎ5CJOJQJ^JaJ&hÝIÎhÝIÎ5>*CJOJQJ^JaJ hÝIÎhÝIÎCJOJQJ^JaJ#hÝIÎhÝIÎ>*CJOJQJ^JaJ,ÏPÐPXQìRîR.SBTþT¾URVSVzV•VðVOWFX´X¶XäX8Y–Y,[.[ž[J]÷÷÷÷÷ìììì÷÷ááááá÷÷ÖÖÖ÷÷÷
$
&
F
a$gdÝIÎ
$
&
F a$gdÝIÎ
$
&
Fa$gdÝIÎ $a$gdÝIÎJ]:^<^Ü^Þ^º_¼_ÂaÄaÆaÈaÊaÌaÎaòaôaBdDd’d $
&
F
a$gdÝIÎ $a$gdÝI΀r‚rºrà}â}ä}@B^ˆƒ„…ú…<†>†`†šˆœˆ¼ˆd‰ªŒ|Ì•Î•–¦™÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ìììì÷÷÷÷÷÷ììì÷÷÷
$
&
F

a$gdÝIÎ $a$gdÝIÎ@BFH^>†\†œˆ¼ˆš¸˜ºz|Ê•Ì•Î•–â–Fšò›ô›ö›Dœ¢ž¶ž”Ÿ¶ŸöŸ¸ºïÝËÝïÝïÝï¹ï¹ï¹ï¹«—ï‰{‰{g{U{U{S{U#hIuKhIuK>*CJOJQJ^JaJ&hIuKhIuK5>*CJOJQJ^JaJhIuKCJOJQJ^JaJhÝIÎCJOJQJ^JaJ&hÝIÎhÝIÎ5>*CJOJQJ^JaJhÐb CJOJQJ^JaJ#hÝIÎhÝIÎ>*CJOJQJ^JaJ#hÐb hÐb >*CJOJQJ^JaJ#hÐb hÝIÎ>*CJOJQJ^JaJ hÝIÎhÝIÎCJOJQJ^JaJ-¦™ô›ö›Dœ‚œšœÎœ8¢ž”Ÿâ¸ä¸¹ºh»Œ½Ž½¸½ª¾¬¾Ò¾òÀôÀ4ÁÖÆØÆ Ç¨È÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdÝIÎelölt bizottságban a döntéshozatal az Országgyqlés plenáris ülésén történek. A két kérelem össze is kapcsolható.

2. Az Országgyqlés tárgysorozatába önálló és nem önálló indítványok nyújthatók be.
Önálló indítvány : a törvényjavaslat a határozati javaslat, politikai nyilatkozattervezet, jelentés az interpelláció és kérdés.
Nem önálló indítvány: sürgQsségi javaslat, kivételességi javaslat, módosító javaslat és bizottsági ajánlás.
A köztársasági elnök, a Kormány és az országgyqlési bizottságok törvényjavaslatai automatikusan tárgysorozatba kerülnek, míg az országgyqlési képviselQ törvényjavaslata akkor kerül tárgysorozatra, ha a házelnök által kijelölt bizottság tagjainak több mint a fele támogatja.

3.ElsQ elQzetes vita
A házelnök kiadja a javaslatot az illetékes bizottságnak, akik állást foglalnak az általános vitára való alkalmasságról.

4.Napirendre tqzés
Házbizottság javaslata alapján a Házelnök terjeszti elQ, a napirendi javaslat elfogadásáról a plenáris ülés szavas. A törvényjavaslatok tárgyalására több fordulóban kerülhet sor. 2 fordulóban tárgyalhatja elQbb a tervezett törvény elveit, majd a törvényjavaslat szövegét.

5. Általános vita - egyfordulós
Ezzel kezdQdik a törvényjavaslat, elQször az elQterjesztQ kap szót. Ha a kormány az elQterjesztQ akkor a kijelölt miniszter terjeszti elQ  miniszteri expozé., ha nem a kormány akkor az elQterjesztQ után a kormány képviselQje kap szót. Ezt követQen a kijelölt bizottság elQadója foglalja össze a bizottsági ajánlást. Ezután a frakciók vezérszónokai kapnak szót, majd a képviselQi hozzászólások következnek. A vita lezárását megelQzQen az elQterjesztQnek viszontválaszra van joga. A végén a házelnök lezárja a vitát és a plénum szavaz a részletes vitára bocsátásról. Az általános vita lezárásáig nem terjesztenek elQ módosító javaslatot, az általános vita lezárását követQen a törvényjavaslat elfogadásáról kell dönteni.

6. Második bizottsági vita
Az általános vita során beadott módosító javaslatokat a házelnök állásfoglalásra kiadja a kijelölt bizottságnak, mely véleményezi. 1/3-osnál nagyobb bizottsági támogatás esetén kerülnek a plenáris vitára.

7. Részletes vita
A törvényjavaslat módosításával érintett rendelkezéseinek és a bizottság ajánlásának megvitatásából áll. A részleges vita lezárásáig lehetQség van kapcsolódó módosító javaslat benyújtására.



8. Harmadik bizottsági vita
A részletes vita során kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására kerül sor, az elnök kiadja véleményezésre a kijelölt bizottságnak, amely véleményezi és elQkészíti a végszavazás forgatókönyvét.

9. Határozathozatal
A részletes vita lezárása után következik a szavazás. ElQször a módosító javaslatokról szavaznak a képviselQk, majd a törvényszöveg egészérQl, ez az ún. zárószavazás:
- nyílt szavazás: kézfelemeléssel, szavazatszámláló gép alkalmazásával, vagy együttesen. Sajátos formája a név szerinti szavazás, ami egy képviselQcsoport kérésére történik.
- titkos szavazás: borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik, amelyet a jegyzQk írnak alá.
- szavazás rendje: Országgyqlés határozatait a jelen lévQ képviselQk több mint felének szavazata hozza. Az elnök nyílt szavazás esetében csak szavazategyenlQség esetén és utólag szavaz, és az Q szavazata dönt. Titkos szavazásnál egyenlQség esetén a szavazást meg kell ismételni.

Kérdés és interpelláció
Az ellenQrzQ tevékenység az Országgyqlés másik fQ funkciója, feladatkörébe tartozó tevékenységek különbözQ formáinak ellenQrzése.
Az interpelláció és kérdés kettQs funkciót tölt be. Egyrészt a parlamenti kontroll gyakorlásához szükséges képviselQi jogosítványok, másrészt a közvetlen információ szerzés. Az interpelláció a felelQsség érvényesítésének egyik formája, míg a kérdés nem.
Az interpelláció a parlamenti ellenQrzés legmarkánsabb eszköze, magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet a kormányhoz, annak bármelyik tagjához. Írásban kell benyújtani az Országgyqlés elnökének. A kérdésre az országgyqlés ülésén kell választ adni. Az interpellációra adott választ követQen a képviselQnek viszontválaszra van lehetQsége, melyben nyilatkozat a válasz elfogadásáról vagy elutasításáról. Ha elfogadja akkor véget ér, ha nem a plenáris ülés szavazással dönt.
Kérdést felvilágosítás kérése céljából intézhet bármely országgyqlési képviselQ a Kormányhoz, annak bármelyik tagjához. Kérdés esetén a képviselQnek nincs lehetQsége viszontválaszra, és az Országgyqlés nem hoz határozat a válasz elfogadásáról.


Az Országgyqlési képviselQk jogállása:
A képviselQk autonómiája
Az országgyqlési képviselQk száma 386, jogaik és kötelezettségeik egyenlQk.
A képviselQk közjogi autonómiát 3 jogintézmény garantálja:
1. Szabad mandátum elve, amely a képviselQ alkotmányjogi-politikai függetlenségét garantálja. Az országgyqlési képviselQk tevékenységüket a köz érdekében végzik. Szabad mandátummal rendelkezik. A parlamentben saját belátása szerint, szabadon, meggyQzQdése és lelkiismerete alapján foglal állást és szavaz. A választókerületeknek nem tartozik felelQsséggel, nem lehet beszámoltatni és visszahívni.

2. Összeférhetetlenség jogintézménye a képviselQk anyagi, hivatali és erkölcsi függetlenségét hivatott biztosítani. Összeférhetetlenség más pozíciók, tisztségek tagságok, egyidejq betöltésének, meghatározott tevékenységek végzésének tilalmát jelenti a mandátum fennállása alatt.
A képviselQt bejelentési kötelezettség terheli, amit öt napon belül meg kell szüntetni.

A képviselQi összeférhetetlenség fajtái:
- hivatali- politikai összeférhetetlenség: kizárt, hogy a más hatalmi ághoz tartozók az Országgyqlésnek közvetlenül alárendelt szervnek képviselQje legyen.
- foglalkozási összeférhetetlenség  országgyqlési képviselQ nem tölthet be vezetQ pozíciót politikai napilap szerkesztQségében. Az Országgyqlés elnöke és alelnökei más keresQ foglalkozást egyáltalán nem folytathatnak.
- gazdasági összeférhetetlenség célja, hogy az országgyqlési képviselQt megakadályozza állami vagy önkormányzati tulajdoni részesedéssel mqködQ gazdasági társaság vezetQ tisztségviselQ pozíció betöltésében.
- közbenjárói összeférhetetlenség  az országgyqlési képviselQ szakmai vagy üzleti ügyben képviselQi minQségére nem hivatkozhat.
- méltatlansági összeférhetetlenség  büntetQjoggal összefüggQ. Országgyqlési képviselQt a közügyek gyakorlásától jogerQsen eltiltották, szabadságvesztésre ítélték.

3. Mentelmi jog a képviselQ védelmét és függetlenségét biztosítja. KettQs tartalommal bír
- felelQtlenség azt jelenti, hogy a képviselQ nem vonható felelQsségre leadott szavazata és képviselQi minQségében tett nyilatkozata miatt  büntethetQséget kizáró ok. Kivéve az államtitoksértésre, rágalmazásra, becsületsértésre.
- sérthetetlenség abban jut kifejezésre, hogy a képviselQt csak tettenérés esetén lehet Qrizetbe venni, ellene csak az Országgyqlés hozzájárulásával lehet eljárást indítani. A mentelmi jog felfüggesztésérQl az Országgyqlés a jelen lévQ képviselQk 2/3-nak szavazata dönt. A képviselQ szabálysértési eljárás kivételével mentelmi jogáról nem mondhat le.

IV. Köztársasági Elnök
Igazi önálló hatalma nincs, de a hatalmi ágak között kiegyensúlyozó, közvetítQ szerepe van. Kifejezi a nemzet egységét és Qrködik az államszervezet demokratikus mqködése felett.

Választása:
Bármely magyar állampolgár választható, akinek választójoga van, 35. évét betöltötte. Személyére az országgyqlési képviselQk tesznek javaslatot. Az Országgyqlés 5 évre választja titkos szavazással. Ha az elsQ fordulóban senki nem nyeri el a képviselQk 2/3-nak szavazatát második fordulót tartanak, ha ekkor sem választják meg, harmadik fordulót tartanak, ahol az egyszerq többség is elegendQ. Legfeljebb 1 alkalommal választható újra.

Megszqnése:
- megbízatási idejének lejárta
- elnök halála,
- 90 napon túl nem tudja feladatkörét ellátni,
- Országgyqlés kimondja az összeférhetetlenséget,
- elnök lemondásával,
- Alkotmánybíróság elnöki tisztségétQl megfosztja,

Hatásköre:
Jogkörét csak miniszteri ellenjegyzéssel gyakorolhatja, amire azért van szükség, mert az elnök politikai felelQsséget nem visel, ami azt jelenti, hogy senki és semmi sem mozdíthatja el Qt tisztségébQl, döntéseit nem lehet számon kérni, magyarázattal sem tartozik. Helyette a miniszter vállalja a politikai felelQsséget:

Miniszteri ellenjegyzést igénylQ elnöki hatáskörök (érdemi döntést a miniszter hozza meg)
- nemzetközi szerzQdéseket köt, amihez az Országgyqlés elQzetes hozzájárulása szükséges
- megbízza és felmenti a külügyminiszter elQterjesztésére a követeket, és fogadja a külföldi követeket,
- kinevezi, felmenti az egyetemi tanárokat,
- kinevezi és felmenti az egyetemek rektorait,
- kinevezi és elQlépteti a tábornokokat
- megerQsíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét
- egyéni kegyelmet gyakorol
- állampolgársági ügyekben dönt (5-öt kell tudni)

Nem szükséges miniszteri ellenjegyzés:
- képviseli a magyar államot
- kitqzi az országgyqlési képviselQk, helyi önkormányzati képviselQk és polgármesterek általános választását, népszavazás idQpontját
- részt vehet, felszólalhat az Országgyqlés és az országgyqlési bizottságok ülésein,
- javaslatot tehet az Országgyqlésnek intézkedés megtételére
- népszavazást kezdeményezhet

A köztársasági elnök jogosult hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyqlés akadályoztatva van.
Ha a köztársasági elnök a törvénnyel nem ért egyet, aláírás elQtt 15 napon belül visszaküldi az Országgyqlésnek. Az Országgyqlés által elfogadott törvényt 5 napon belül köteles aláírni és kihirdetni  politikai vétó. A törvényt aláírás elQtt 15 napon belül véleményezésre megküldheti az Alkotmánybíróságnak, ezt alkotmányos vétónak nevezik. Akkor kérheti az elQzetes normakontrollt, ha az Országgyqlés által elfogadott törvényt aggályosnak tartja. Alkotmánybíróság soron kívül köteles megvizsgálni, ha alkotmányellenességet állapít meg visszaküldi a köztársasági elnöknek aki továbbítja az Országgyqlésnek. Addig nem írhatja alá a törvényt, amíg az alkotmányellenességet meg nem szünteti. AB. Határozat kimondta, hogy a köztársasági elnök egyazon törvénnyel szemben egy alkalommal és egyfajta vétóval élhet.
A köztársasági elnöknek nincs jogalkotói hatásköre.
Akadályoztatása esetén az Országgyqlés elnöke helyettesíti, akinek jogköre korlátozott: törvényt megfontolás végett az Országgyqlésnek nem küldhet, Alkotmánybírósághoz sem küldhet, Országgyqlést nem oszlathatja fel.
A köztársasági elnök döntéseit határozatba foglalja, Magyar Közlönyben jelenik meg.
A köztársasági elnök munkáját hivatal segíti (jogi személy)

V. Kormány-központi szerv

Fogalma: tágabb értelemben az állam tevékenységének fQ céljait és irányait határozza meg, szqkebb értelemben a kormányzáson a Kormány munkáját, feladatainak megvalósítását, hatásköreinek gyakorlását értjük. Kormányzati tevékenység az a munka, amit a Kormány végez.

Kormányzati felelQsség:
Magyarország parlamentáris kormányformájú köztársaság, párt vagy pártok alakítják meg a Kormányt. Ha több párt alakít kormányt, akkor koalícióról beszélünk. A törvényhozó és végrehajtó hatalom legalapvetQbb jellemzQje a Kormánynak a parlament elQtti politikai felelQssége. A kormánynak a parlament bizalmával kell rendelkeznie, mert a bizalomvesztés a Kormány bukásához vezet.
Konstruktív bizalmatlansági indítvány.

A kormány feladat és hatásköre:
Feladata: azon célok összessége amelynek megvalósítására az adott szerv hivatott.
Hatásköre: feladatok ellátásához rendelkezésre álló jogi eszközök összessége.
2 csoportba sorolható. Alkotmány tartalmazza, de külön törvény további feladatokat hatásköröket állapíthat meg.
1. Kormányzati jellegq feladat és hatáskörök:
- Alkotmány végrehajtása
- védi az alkotmányos rendet
- Társadalmi gazdasági tervek kidolgozása, végrehajtása
- közremqködik a külpolitika meghatározásában
- képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel mqködQ intézményeiben
- önálló törvénykezdeményezi jog
- jogszabály-alkotási lehetQség.
2. Közigazgatási jellegq feladatok és hatáskörök:
- biztosítja a törvények végrehajtását
- irányítja az államigazgatási szervezetek munkáját
- önkormányzatok törvényességi ellenQrzése,
- meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés feladatait
- meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás rendszerét
- irányítja a Magyar Honvédség mqködését.




Kormány létrejötte:
A Kormány megbízatási ideje a megalakulástól a megszqnésig tart.

1. Miniszterelnök megválasztása
A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyqlés választja meg. Egyszerq többséggel, azaz az összes képviselQ több mint felének szavazata szükséges. Miniszterelnök mindenki büntetlen elQéletq, országgyqlési képviselQk választásán választójoggal rendelkezQ személy lehet. A miniszterelnök megválasztásáról és a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyqlés nyílt szavazással egyszerre határoz. Az együttes szavazás érvényességi feltétele a miniszterelnök megválasztásának.
A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép, az Országgyqlés elQtt esküt tesz.
2. Miniszterelnök kinevezése
A kormány megalakulásában második lépcsQ a miniszterek kinevezése. A megválasztott miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A javasolt személy az Országgyqlés bizottsága a kinevezést megelQzQen meghallgatja, majd az Országgyqlés elQtt esküt tesznek. Összeférhetetlenségi okot 30 napon belül meg kell szüntetni.

Kormány megszqnése:
- az újonnan megválasztott Országgyqlés megalakulásával,
- miniszterelnök, Kormány lemondásával,
- miniszterelnök halálával,
- miniszterelnök választójogának elvesztésével,
- miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával,
- Országgyqlés megvonja a miniszterelnöktQl a bizalmat.
Köztársasági elnök 30 napon belül tesz javaslatot az új miniszterelnök személyére.

Miniszter megbízatásának megszqnése:
- a Kormány megbízatásának megszqnésével,
- lemondással,
- felmentéssel,
- miniszter halálával,
- választójogának elvesztésével,
- összeférhetetlenség megállapításával,

ÜgyvivQ kormány
Alkotmány garantálja, hogy a Kormány megszqnése esetén is biztosított legyen a kormányzati ügyek folyamatos intézése. Erre szolgál az ügyvivQ kormány. A megszqnt megbízatású Kormány az új Kormány megalakulásáig hivatalban marad, bizonyos korlátozással:
- nemzetközi szerzQdést nem köthet,
- rendeletet csak a törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

ÜgyvezetQ miniszterelnök
Ha a kormány megbízatása az új Országgyqlés megalakulása, vagy a miniszterelnök ill. Kormány lemondása miatt szqnik meg, a miniszterelnök ügyvezetQ miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét bizonyos korlátozással:
- miniszter kinevezésére, ill. felmentésére javaslatot nem tehet
- rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
Amennyiben a miniszterelnök megbízatása egyéb okból szqnik meg, az új miniszterelnök megválasztásáig az általa korábban a helyettesítésére kijelölt miniszter helyettesíti.


Miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok jogállása:
A 2006. évi LVII. Törvény rendelkezik.
Állami vezetQk:
miniszterelnök,
miniszter,
államtitkár
szakállamtitkár

Kinevezésük általános feltétele:
büntetlen elQélet
országgyqlési képviselQk választásán választójoggal rendelkezQ személy legyen.

Speciális feltétel: csak a szakállamtitkárokra vonatkozik.
Szigorú összeférhetetlenségi szabályokat határoz meg a törvény:
az állami vezetQ további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet.
Munkaköri feladatainak ellátásából eredQ nyilvános szereplésért díjazásban nem részesülhet.
Kivétel: a miniszterelnök a miniszter és az államtitkár országgyqlési képviselQ lehet, illetve, állami vezetQ tudományos, oktatói, mqvészeti tevékenységet végezhet.

Miniszterelnök: nincs helyettes miniszterelnök, általában a Belügyminiszter helyettesíti
A magyar kormányzati rendszer miniszterelnöki elvq kormányzati rendszer. A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról:
- meghatározza a politikai irányt
- kormány irányítása alatt álló szervek vezetQi számára normatív utasítást kiadásával feladatokat határoz meg,
- meghatározó szerepe van a Kormány programjának és személyi összetételének kialakításában
- képviseli a Kormányt a Magyar Köztársaságot
- munkáltatói jogokat gyakorolja a miniszterek tekintetében
- Kormány döntéseit a miniszterelnök írja alá,
- miniszterelnök tisztségének megszqnésével a Kormány megbízatása is megszqnik.

Miniszterek: köztársasági elnök nevezi ki.
Tipusai:
minisztérium élén álló miniszterek
tárca nélküli miniszterek. Olyan feladat ellátására nevezhetQ ki, amely nem tartozik egyik miniszter feladatkörébe sem. Számuk nem haladhatja meg, a minisztériumot vezetQ miniszterek száma 1/5-nek egész részére. Nincs státuszbeli különbség egyenlQ jogaik vannak.
A minisztériumok élén álló miniszterek vezetik az államigazgatás feladatkörükbe tartozó ágazatát és irányítják az alájuk rendelt szerveket.
FelelQsségük 2 irányú:
politikai felelQsség: a miniszterekhez interpellációt ill. kérdést lehet intézni. Kormányon belüli politikai felelQssége, hogy döntéseiért a miniszterelnök felé kell elszámolnia.l
jogi felelQsség: tisztségükbQl eredQ kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelQsséggel tartoznak.
A minisztert az államtitkár helyettesíti. A tárca nélküli minisztert rendeletben kijelölt másik miniszter helyettesíti.

Államtitkár: miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.
A miniszter teljes jogkörq helyettese. Munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.
Megbízatása a Kormány megbízatásának megszqnéséig tart, az új Kormány megalakulásáig gyakorolja hatáskörét.
Megszqnik a megbízatása:
lemondással
felmentéssel
halálával
választójogának elvesztésével
összeférhetetlenség megállapításával.

Szakállamtitkár: miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.
nem politizálhat
Szakmai feladatok ellátása. Irányítja a miniszter feladat és hatáskörének tekintetében a szakmai munkát, dönt a hatáskörébe utal ügyekben, a minisztérium tevékenységi körén belül egy kisebb szakterület tekintetében felelQs vezetQ.
A munkáltatói jogokat a miniszter vagy kivételesen az államtitkár gyakorolja.
Megbízatása megszqnik:
lemondással
felmentéssel
halálával
választójogának elvesztésével
összeférhetetlenség megállapításával
a Kormány megbízatásának megszqnésével, az új szakállamtitkár kinevezéségi gyakorolja hatáskörét.










PAGE 


PAGE 13

Hasonló témájú dokumentumok

Környezetgazdaságtan jegyzet

- 2009-04-25 14:58:45

Angol trónöröklési tv.

- 2009-10-29 18:59:01

Bevezetés a néprajzba

- 2010-09-06 13:42:05

Számítógép hálózatok jegyzet a tanártól

- 2007-11-28 18:10:07

Középkori városok

- 2009-10-29 19:02:48

majt anyagok

- 2009-11-01 17:28:12

Novák Ágnes - Halmazok

- 2008-01-24 09:12:06

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:

• Zh időpontok
• Gólyabál időpontja
• Házi leadási határidő
• Tanítási szünetek
• stb ...

Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

18 2008 tavasz 5. ábris algoritmusok állattan andragógia áteresz cisco csavar durkheim ea emission trade fazekas gábor fejlődés fogaskerék hajtás földalatti tartály földtan gábor gazd.töri tétel6 gazdpol gépelemek halál hidraulika infláció információ irodalomesztétika kiadott kivitel környezet kötelező olvasmány közpolitika leon festinger máté eörs matrix mechanikai példatár merőpiac monopólium neveléslélektan olasz puska2 röviditett stendhal struktúra számvitel i számvitel ii. szerves kémia tanenbaum társ.st. utazás