vizsgaanyag

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarMunkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásiPolgári Jogi AlapismeretekJegyzetekvizsgaanyag

Polgári jog tételek

I. A polgári jog alapelvei

Alapelvek: általános iránymutatók, a polgári jog részére, illetve egy jogterületre hatnak.
KettQs funkciója van:
értelmezQ funkció: azt hivatott elQmozdítani, hogy ugyanazt a jogszabályi rendelkezést a különbözQ jogalkalmazók egyformán értelmezzék és alkalmazzák. Az egységes jogértelmezés alapvetQ feltétele a jogbiztonság megvalósulásának.
Hézagpótló funkció: erre az általános jogi normák, és az egyes életviszonyok szükségszerq különbözQségébQl adódó hiányok megszüntetése érdekében van szükség

Csoportosítása:
Operatív: normatív, hézagpótló jelleg, önmagukban is alkalmasak konkrét jogviták eldöntésére
Deklaratív: a polgári jog egészét érintQ jogpolitikai tendenciák, célkitqzések, elvárások


Autonóm mozgástér védelmének elve: alanyi jogok biztosítása, törvényes érdek, bírósági út, végrehajthatóság
Ésszerqség elve: társadalmi viszonyok, emberi életviszonyok ésszerq elrendezésére törekvés
Igazságosság elve: erkölcsi kategória, a polgári jogviták elrendezése ne csak formálisan jogszerq, hanem igazságos is legyen
Jogbiztonság elve: amely szerint a jogszabályok kiszámíthatóak, áttekinthetQek és megismerhetQek legyenek
JogfejlesztQ értelmezés elve: a hatályos jog tartson lépést a társadalmi fejlQdéssel
Jóhiszemqség és tisztesség elve
jóhiszemqség: tudati állapot, az aki nem tud a látszattal ellentétes valóságról
tisztesség: jóerkölcsnek megfelelQ, amit az adott társadalom helyesnek és követendQnek minQsít
Rendeltetésszerq joggyakorlás elve: az egyes ember szabadsága nem terjedhet ki mások szabadságának korlátozására
A joggal való visszaélés tilalmának elve:
látszat szerinti jogosultság gyakorlása az autonóm mozgástér átlépésével jogellenes magatartást valósít meg
határterület a jogos és jogellenes magatartás között
független a jó- vagy rosszhiszemqségtQl
megállapításához elég a veszélyeztetés is
pl. fizikai behatások, egyoldalú alakító jogok, idQhúzás, alaptalan pereskedés
Az együttmqködés elve: tevQleges magatartást követel meg, egymás érdekeinek elQmozdítását, kölcsönös figyelembevételét. Pl. tájékoztatási, adatközlési, értesítési, figyelmeztetési kötelezettség
Elvárható magatartás elve:
általában az adott helyzetben tanúsított tipikus magatartás, amely ha az adott mértéket nem éri el, felelQsséget von maga után
saját felróható magatartás elQnyök megszerzésére nem vezethet
kölcsönös felróhatóság


II. Személyek joga

Jogképesség

A jogalanynak az a képessége, hogy polgári jogviszonyok alanya lehet, jogai és kötelezettségei lehetnek. Minden ember jogképes, az ember jogképessége abszolút, általános, egyenlQ (életkorra, nemre, fajra, nemzetiségre, vallásra való megkülönböztetés nélkül) és feltétlen. Jogképessége a jogi személynek és a jogi személyiséggel nem rendelkezQ jogalanyoknak is van. A jogképességet korlátozó szerzQdés vagy egyoldalú jognyilatkozat semmis.
Jogképesség kezdet: a jogképesség az embert, ha élve születik, fogantatásának idQpontjától illeti meg. Jogképesség vége: az ember jogképessége halálával szqnik meg. Vannak olyan esetek, amikor a halál idQpontja, de még a halál bekövetkezése is bizonytalan. Ezekre az esetekre nyújt megoldást a holtnak nyilvánítás és a halál tényének bírósági megállapítása.

CselekvQképesség

Csak az ember képessége, amely alapján saját nyilatkozataival szerezhet jogokat, vállalhat kötelezettségeket. CselekvQképes az, akinek cselekvQképességét törvény nem zárja ki. Nagykorú (18. életévét betöltötte), nem áll cselekvQképességet érintQ gondnokság alatt, illetve, 16. évesen is lehet, ha házasságot köt. Aki cselekvQképes, maga köthet szerzQdést, vagy tehet más jognyilatkozatot. A cselekvQképességet korlátozó szerzQdés vagy egyoldalú jognyilatkozat semmis.
Fokozati:
teljes
korlátozott
cselekvQképtelen

Teljes cselekvQképesség: (lásd. fent)

Korlátozott cselekvQképesség:

1. Életkor alapján
14-18. év közötti kiskorú és nem cselekvQképtelen. Nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselQjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges.
Önállóan is tehet nyilatkozatot:
személyes jellegq jognyilatkozatot
a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentQségq szerzQdéseket
rendelkezik munkával szerzett keresményével
megköthet olyan szerzQdést, melyekkel kizárólag elQnyt szerez

2. Gondnokság alá helyezés alapján

CselekvQképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége pszichés állapot szellemi fogyatkozása, vagy szenvedélybetegsége miatt; általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában tartósan vagy idQszakonként visszatérQen nagymértékben csökkent. Ilyen ügycsoport lehet pl.: vagyonnal való rendelkezés, családjogi-öröklési ügyek.
Ezek a személyek jognyilatkozataikat maguk teszik, de azok csak akkor érvényesek, ha gondnokuk beleegyezik, vagy utólag jóváhagyja. Kivétel, amikor a gondnok tesz jognyilatkozatot:
ha közokiratban feljogosítja a gondnokolt, hogy általános jelleggel jognyilatkozatot tehet helyette
azonnali intézkedést igénylQ esetben, pl. kártól óvja meg a gondnokoltat
A korlátozottan cselekvQképes gondnokolt ugyanazokat a jognyilatkozatokat teheti meg önállóan, mint a kiskorúsága miatt korlátozottan cselekvQképes személy, azzal a különbséggel, hogy munkával szerzett keresetének csak az 50 %-ával rendelkezhet önállóan.


CselekvQképtelenség

Hiányzó ügyletkötQi képesség, vagyoni forgalomban önállóan nem vehet részt.

1. Életkor alapján
CselekvQképtelen az a kiskorú, aki 14. életévét nem töltötte be. CselekvQképtelen az a 14. életévét már betöltött kiskorú, akit a bíróság cselekvQképességet kizáró gondnokság alá helyezett.
FQszabályként a cselekvQképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis, nevében törvényes képviselQje jár el.
Kivétel:
csekély jelentQségq,
azonnal teljesített,
a mindennapi életben tömegesen fordul elQ és
megkötése különösebb megfontolást nem igényel.

2. Gondnokság alá helyezés alapján
CselekvQképességet kizáró gondnokság alá helyezi a bíróság azt a nagykorú személyt, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan, teljes mértékben hiányzik.

3. Állapot alapján
CselekvQképtelen állapotban van az, akit nem helyeztek gondnokság alá, de valamilyen ok miatt ügyei viteléhez szükséges belátási képessége -- tartósan vagy a jognyilatkozat megtételekor átmenetileg  teljesen hiányzik.





III. Jogi személyek

Fogalma: olyan szervezet, amely jogait-kötelezettségeit a törvény rendelkezése vagy más jogi aktus (nyilvántartásba vétel, hatósági jóváhagyás) alapján gyakorolja.

Alapítása:
Alapítók akaratnyilvánítása (törvény, létesítQ okirat)
Szükséges vagyon biztosítása
Szervezet létrehozása
Nyilvántartásba vétel
Képviselete:
Önállóan eljárva tehet jognyilatkozatokat
Bíróságok, hatóságok. 3. személy elQtti eljárás  cégjegyzés
Egyidejqleg több személy is (önállóan vagy együttesen)

Csoportosításuk:
Közjogi – magánjogi
Profitorientált – non-profit


Non-profit szervek: (lehet, hogy elég csak simán felsorolni!!!!!!!!!!!!!!!!!!!)

Állam:
A vagyoni viszonyokban immunitást élvez
Képviselete: pénzügyminiszter (átruházhatja)
Kártérítési felelésség

Önkormányzat

Feladatok ellátása: képviselQtestület és annak szervei
Polgármesteri hivatal: önálló jogi személy
Megyei Önkormányzat: közgyqlés (ill. elnöke) útján
Vagyona: törzsvagyon  vállalkozói vagyon
Gazdálkodás ellenQrzése: ÁSZ

Költségvetési szervek

Állami és helyhatósági, ill. oktatási egyéb közfeladatok ellátása
Alapító lehet: OGY, Kormány, miniszter, helyi önk. Köztestület
Államháztartási Hivatal által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történQ bejegyzéssel jön létre
Az alapítói vagyon kezelQi joga illeti, ill. a mqködéshez szükséges költségvetési rendszeres juttatást kap

Egyesület

Kulturális, sport és egyéb célok megvalósítására.
FQ ismérvei:
önkéntesség
önkormányzatiság
meghatározott cél
nyilvántartott tagság

Létrejötte:
min. 10 alapító tag
alakuló közgyqlés
megyei bíróság nyilvántartásba vétele

Mqködés ellenQrzése:
Ügyészség: törvényességi felügyelet
Az ügyészség keresete alapján a bíróság:
megsemmisítheti a határozatát
összehívhatja a közgyqlést
az egyesület tevékenységének felfüggesztése mellett felügyelQbiztost rendelhet ki
feloszlathatja az egyesületet
megállapíthatja a megszqnését (1év/10 fQ alatt)

Gazdálkodása:
éves költségvetés alapján, saját vagyonából (tagdíj, felajánlás, mqködési bevétel)

Köztestület

Létrehozását törvény rendeli el.
A tagságához kapcsolódó közfeladatot lát el.
Ide tartoznak:
gazdasági és szakmai kamarák
Magyar Tudományos Akadémia
hegyközségek

Alapítvány

jogi személyiséggel felruházott célvagyon valamely tartós, közérdekq célra
az alapítók egyoldalú jogi nyilatkozata alapján, megyei bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre
formái: nyílt  zárt
szervezete. Kuratórium
megszqnése:
cél megvalósult
cél megvalósítása lehetetlenné vált
törvényellenes mqködés esetén az ügyész keresete alapján
alapítványok egyesítésével

Politikai pártok

a társadalmi szervezet egyik fajtája
mögöttesen az egyesületekre vonatkozó szabályok irányadók
vagyona: tagdíjak, állami költségvetési támogatás, magánszemélyek hozzájárulása, saját gazdálkodó tevékenység
ellenQrzése: ÁSZ

Egyházak

valamely vallási közösség követQinek azon csoportja, amely a hatályos jog szabályai szerint jön létre, és mqködik mint jogi személy
mögöttesen az egyesületekre vonatkozó szabályok irányadók
Megyei Bíróság veszi nyilvántartásba, ha min. 100 természetes személy kimondja a megalapítását és elfogadja az alapszabályt
Vagyona: adományok, egyéb hozzájárulások, állami támogatás, egyházi szolgálatért fizetett díjak
IV. Szellemi alkotások joga

Szellemi alkotások joga tágabb értelemben azon jogintézmények, amelyek új gondolatokat tartalmazó alkotások, szellemi termékek létrehozásával és azok felhasználásával kapcsolatos jogszabályok összessége.

Két nagy területe van:
szerzQi jog
iparjogvédelem


Iparjogvédelem
JellemzQi:
mqszaki területre esQ, gazdasági értékekkel bíró alkotások oltalma
abszolút jellegq jogvédelem
személyiségvédelmi eszközök alkalmazási bitorlás esetén

Részterületei:
szabadalmi oltalom
használati minta
formatervezési minta
chipek
földrajzi árujelzQk
know-how

Szabadalmi oltalom

Szabadalom: idQlegesen kizárólagos hasznosítási és rendelkezési jog a találmányra.

Szabadalmazható találmány kritériumai:
új (még nem vált bárki számára hozzáférhetQvé)
feltalálói tevékenységen alapul
iparilag alkalmazható
találmányi jelleg

Fajtái:
termékszabadalom
eljárási szabadalom

Jogosultak:
Feltaláló
Szabadalmas

Személyhez fqzQdQ jogok:
névjog
szerzQi minQség elismeréséhez való jog


Vagyoni jogok  kötelezettségek:
kizárólagos hasznosítás 3-4 éven belül
szabadalom fenntartása (díjfizetés)

Az oltalom hatálya:
bejelentésre visszamenQleges hatállyal, a közzététellel keletkezik
20 évre szól
a Magyar Köztársaság területére
terjedelmét az igénypontok határozzák meg

Az oltalom korlátai:
elQhasználati jog
továbbhasználati jog
tranziteszközök- és áruk
szabadalmi kényszerengedély


2. Használati minta oltalma

Használati minta: valamely termék szerkezetére, kialakítására, részeinek elrendezésére vonatkozóan sajátos megoldás (kisszabadalom).

Oltalom: MSZH bejelentéssel, 10 évre szólóan

Kritériumai:
újdonság
feltalálói tevékenységen alapul
iparilag alkalmazható


Formatervezési minta

Formatervezési minta: a termék sajátos külsQ kialakítása formatervezQi tevékenység (design) eredménye (funkcionális és esztétikai harmónia megteremtése).

Kritériumai:
abszolút újdonság
egyéni jelleg

Oltalom: MHSZ nyilvántartásba vétellel, 5 évre szólóan



Mikroelektronikai felvezetQ termékek topográfiájának védelme:

Chipek: félvezetQ elemek sajátos elrendezése, összeköttetései, térbeli elrendezése

Kritériumai:
világviszonylatban eredeti elrendezés
megalkotása idején nem szokásos az iparban

Oltalom: MSZH nyilvántartásba vétellel, 10 évre szólóan
Védjegy

Védjegy: áruk, szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló jelzés (szó, betq, szám, ábra, alakzat, szín, hang, stb.)

Formái: Áru-, szolgáltatási-, tanúsító

Kritériumai:
megkülönböztetésre alkalmas
nincs kizárva az oltalomból (pl. alkalmas a fogyasztók megtévesztésére)


Földrajzi árujelzQk

földrajzi jelzés: a termék különleges minQsége, hírneve, egyéb jellemzQje a jellemzQ földrajzi helynek (ország, táj, helység) tulajdonítható
eredet-megjelölés: a termék különleges minQsége, hírneve, egyéb jellemzQje kizárólag az országon belüli meghatározott tájegység vagy település jellemzQ természeti vagy emberi tényezQinek következménye


Know-how (tudni hogyan)


Know-how: vagyoni értékq mqszaki, gazdasági, szervezési ismeret vagy tapasztalat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fqzQdik. Áruként szereplQ, a gyakorlatban felhasználható ismeret és tapasztalat.

JellemzQi:
Általánosan nem ismert, nem hozzáférhetQ
Oltalmi idQ: megkezdett vagy tervbe vett hasznosításhoz kötQdik
Licencia útján hasznosítható

A jogi védelem az ismeret hasznosításának megkezdésekkor vagy a megkezdés tervbevételekor kezdQdik, ha a terv kiterjed a megvalósítás módjának és eszközeinek meghatározására is. A jogi védelem az ismeret közkinccsé válásával megszqnik.



V. Dologi jog


Elbirtoklási határidQk
Elbirtoklás útján megszerzi a tulajdonostól a dolog tulajdonjogát az, aki a dolgot sajátjaként, tíz éven át, szakadatlanul birtokolja

Az elbirtoklás általános feltételei:
az elbirtokló a dolgot sajátjaként birtokolja,
az elbirtoklási idQ letelte,
nem lehet bqncselekménnyel, valamint alattomos ill. csalárd módon szerzett dolgot elbirtokolni.

Az elbirtoklási idQ ingók esetében a dolog birtokbavételétQl számított 10 év, ingatlanoknál 15 év.


A használat és a hasznok szedésének joga
Használat: a tulajdonos a dolgot szükségleteinek kielégítése érdekében és árutermelés céljára egyaránt felhasználhatja (jogi személy: termelési célú vagy egyébirányú belsQ felhasználás).
Hasznok szedése: mindaz a termék, termény, szaporulat, amely a dologból rendeltetésszerqen származik, a tulajdonost illeti.
Szomszédjogok: a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné (földtámasz, belépés joga, kerítés, stb.)


Túlépítés
Túlépítés: ha valaki saját földjének határain túl építkezik, vagyis az épület egy része a tulajdonos saját telkén vagy telke alatt van, más része pedig a szomszéd telekre vagy telek alá nyúlik át.

A túlépítés jogkövetkezményei:
a) Jóhiszemq túlépítés:
a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon természetben vagy pénzben kártérítést;
a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható;
az egész földet vásárolja meg.
b) Rosszhiszemq túlépítés:
a saját földjét és az épületet a gazdagodás megtérítése ellenében bocsássa tulajdonába;
az épületet bontsa le.


A tulajdonjog megszerzése
származékos szerzésmód: ha az új tulajdonos tulajdona az elQzQ tulajdonos jogán alapszik, abból származik

eredeti szerzésmód: Ha a dolgon szerzéskor nem áll fenn tulajdon, vagy ha fennállt is, de a szerzQ tulajdonjoga nem abból származik, hanem arra tekintet nélkül keletkezik, akkor beszélünk.

EREDETI SZERZÉSMÓDOK
INGÓK:
Hatósági határozat vagy árverés
Elbirtoklás
Gazdátlan javak elsajátítása
Találás
Szabadalmi igénybevétel

INGATLANOK:
Hatósági határozat vagy árverés
Elbirtoklás
Kisajátítás

SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK
INGÓK:
Átruházás
Termék, termény, szaporulat elsajátítása
vadak, halak és más hasznos víziállatok tulajdonjogának megszerzése
Feldolgozás
Egyesítés
Öröklés

INGATLANOK:
Átruházás
Növedék
Beépítés
Ráépítés
Öröklés



Átruházás
a) Ingók átruházása
négy feltételnek kell teljesülnie:
az átruházásra irányuló szerzQdés vagy más érvényes jogcím;
a dolog átadása;
az átadás a tulajdon átruházás szándékával történjen, és
a dolog a korábbi tulajdonostól származzék.

A dolgot fQszabályként csak a tulajdonos ruházhatja át (nemo plus iuris).

Kivételesen nem tulajdonostól is lehet tulajdonjogot szerezni:
a kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemq vevQ akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedQ nem volt tulajdonos;
a kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez, aki a dolgot jóhiszemqen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytQl szerzi meg, akire ezt a tulajdonos bízta;
akire pénzt vagy bemutatóra szóló értékpapírt ruháztak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos.

b) Ingatlan átruházása
Az ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerzQdésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is szükséges.

Ehhez szükség van a szerzQdés okirati írásba foglalására, valamint a szerzQdés ügyvéd általi ellenjegyzésére vagy közokiratba foglalására.


A tulajdonjog védelmének eszközei:
A tulajdonjogi igények nem évülnek el.
A tulajdonjog védelmének általános polgári jogi eszközei:
jogos önhatalom;
tulajdoni per;
a tulajdonjog háborítatlanságát védQ per;
ingatlan-nyilvántartási igény;
végrehajtási igényper.

Jogos önhatalom:
a tulajdona ellen irányuló támadás (tilos önhatalom) elhárítása érdekében,
az elveszett birtok visszaszerzése érdekében.

Korlát:
a) a szükséges mértékben (=nem alkalmazhat olyan eszközt, ill. olyan mértékq erQszakot, ami nagyobb hátrányt vagy veszélyt idéz elQ, mint amilyen a védett érdek.)
b) ha más birtokvédelmi eszközök (birtokvédelmi eljárás, birtokper) igénybevételével járó idQveszteség a visszaszerzés meghiúsulásával fenyegetne.

A tulajdoni per:
Ha a dolog bármilyen okból nincs a tulajdonos birtokában, követelheti - akár bíróság elQtt keresettel is (tulajdoni per) a dolog kiadását attól, akinél a dolog van.

Nem illeti meg a tulajdonost ez a jog, ha a birtokos Qt megilletQ érvényes jogcím pl. bérleti szerzQdés, haszonélvezeti jog, stb. alapján tartja a hatalmában a dolgot.

A tulajdonjog háborítatlanságát védQ per
Ha a tulajdonost nem fosztották meg a dolog birtoklásától, de valaki Qt a birtoklásban megzavarta vagy a dolgon Qt nem illetQ használatot gyakorol, a tulajdonos követelheti a háborítás megszüntetését, illetve hogy a bíróság a jövQre nézve tiltsa el a jogsértQt a háborítás ismétlésétQl.


Az ingatlan-nyilvántartási igény:
= aki tulajdont vagy tulajdonszerzésre érvényes jogcímet szerzett, e jogának az ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetését követelheti, illetve aki valamely ingatlan-nyilvántartási bejegyzés által sérelmet szenvedett, e sérelem megszüntetését követelheti.

FQ formái:
bejegyzési igény;
törlési igény;
kiigazítási igény.

bejegyzési igény: Ha az ingatlantulajdonos tulajdonjogát szerzQdéssel, vagy az ingatlan-nyilvántartáson kívül öröklés vagy elbirtoklás útján szerezte, igényt tarthat arra, hogy a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartás feltüntesse.

törlési igény Akinek nyilvántartott jogát valamely ingatlan-nyilvántartási bejegyzés sérti, keresettel kérheti a bíróságtól a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását, érvénytelenség címén.

kiigazítási igény: A téves bejegyzés kiigazítását kérheti az a személy, aki a bejegyzés folytán sérelmet szenvedett (elsQsorban a földhivataltól; ha nem lehetséges vagy a kiigazítást nem foganatosítják: keresettel a bíróságtól).

Végrehajtási igényper
Az, aki a végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely a végrehajtás útján történQ értékesítésnek akadálya, ezt az igényét a végrehajtást kérQ  és nem a végrehajtó  ellen indított keresettel érvényesítheti. Az ilyen kereset alapján meginduló pert nevezzük igénypernek.


VI. Öröklési jog

I. ÖRÖKLÉSJOGI ALAPFOGALMAK
Öröklés: általános és egyetemes jogutódlás, amelynek során a hagyaték, mint egész száll át az örökösre. (ipso iure  additionális).
Egyetemes jogutódlás: a hagyatékban lévQ követelések és tartozások együttesen szállnak át az örökösre a halál bekövetkeztekor.
Különös (vagy különleges) jogutódlás: a hagyaték egyes meghatározott részei kerülnek a jogutód tulajdonába, aki a terhekben nem osztozik (hagyományos).
Az öröklés lehet törvényes öröklés és végintézkedésen alapuló.
Örökös:
az örökhagyó teljes vagyonát, vagy
annak eszmei részét, vagy
egy vagy több vagyontárgyat szerez, amely az egész hagyaték értékének jelentQs részét teszi ki, és
a terheket is viselnie kell.
lehet természetes személy (a méhmagzat is), jogi személy, az állam, ha más örökös nincs.
Örökhagyó az a személy, akinek a hagyatékában a jogutódlás bekövetkezett.
csak ember lehet
cselekvQképességre nincs szükség.
Hagyaték: az örökhagyónak (embernek) az a vagyona, amely halálakor az örökösökre átszáll. (nem azonos az örökhagyó halála pillanatában meglévQ vagyonával).
A ÖH vagyona lehet a hagyatéknál tágabb (pl. személyhez fqzQdQ jogok, haszonélvezeti jog, tartási, vagy életjáradéki szerzQdésbQl fakadó jogok), ill. kisebb (osztályra bocsátás, betudás).
nem tartozik bele az a vagyon, amely más kötelmi jogcímen alapul (életbiztosítási szerzQdésen, takarékbetéti szerzQdésen vagy a kötelesrészen alapuló igény).
Hagyomány: a hagyatékból történQ, végrendeleten alapuló minden olyan részesedés, mely nem minQsül öröklésnek.
Dologi hagyomány: az örökhagyó a végrendeletében a hagyományosnak a hagyatékban meglévQ, egy vagy több vagyontárgyat közvetlenül juttat.
Kötelmi hagyomány: az örökhagyó arra kötelezi az örökösét, hogy nyújtson meghatározott vagyoni szolgáltatást a végrendeletben megjelölt személynek, a hagyományosnak.
ElQhagyomány az örökös javára rendelt hagyomány.
Alhagyomány: a hagyományosnak hagyománnyal való terhelése.
Meghagyás: az örökhagyó a hagyatékban részesített személyre olyan meghatározott kötelezettséget ró, amelynek teljesítését - a közérdekq meghagyástól eltekintve - sem a kedvezményezett, sem más nem követelheti tQle. A kötelezettség tárgya lehet vagyoni és nem vagyoni szolgáltatás is
(pl. vagyoni teherrel nem járó cselekvés).

IV. A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS RENDJE
Végintézkedés hiányában
alapja a rokoni (vérszerinti származás) vagy házastársi kapcsolat (élettárs nem).
jogszabályban meghatározott sorrend:
leszármazók
házastárs
felmenQk
parentéláris öröklés: az azonos rokonsági fokon állók és összes leszármazóik öröklési csoportja.
A felmenQk és oldalági rokonok öröklésének módja
amíg a sorrendben elQbbre álló örökös él, a hátrább álló nem örökölhet
2 teljes (ági vagyonnál: 1) és 1 csonka parentéla  az ezt követQ leszármazó már nem örökölhet
a) az örökhagyó gyermekei - fejenként egyenlQ részben, helyettesítés elve
b) A gyermekek helyén: unokák - törzsenként (a kiesett gyermekek leszármazói együttesen örökölnek annyit, mint amennyi a kiesett személynek jutott volna)
c) házastárs – eltér a szerzeményi és az ági vagyon esetén
állagöröklés, ha a leszármazók nem élnek
özvegyi jog: a házastárs megörökli mindannak a vagyontárgynak a haszonélvezetét (az ági vagyonét is), amelyet nem Q örökölt.

) az örökhagyó felmenQi (szülQi): leszármazó és házastárs hiányában, fejenként egyenlQ részben (=elsQ parentéla). A kiesett szülQ helyén annak leszármazói, törzsenként.
e) az örökhagyó nagyszülQi: leszármazók, házastárs, szülQk és szülQi leszármazók hiányában, fejenként egyenlQ arányban, a kiesett helyett leszármazói törzsenként.
Ha a kiesett nagyszülQnek leszármazója nincs, helyette nagyszülQ párja örököl. Ha Q is kiesett, akkor annak leszármazói.
f) Amennyiben a nagyszülQk és azok leszármazói sem élnek, a törvényes örökösök fejenként egyenlQ részben az örökhagyó összes távolabbi felmenQi. A távolabbi felmenQk már egy csoportot alkotnak és a származás fokától függetlenül fejenként egyenlQ arányban (és nem törzsenként) örökölnek
Ági öröklés:
Feltétele: az örökhagyó után leszármazó ne maradjon.

Az ági vagyon feltételei:
a) a vagyon meghatározott személyrQl háruljon az örökhagyóra
valamelyik felmenQ
az örökhagyó testvére
a testvér leszármazója (feltéve, hogy a testvér, vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenQtQl örökölte, vagy ingyenesen kapta).
b) örökléssel, vagy ingyenes módon háruljon az örökhagyóra
c) ne essen az alábbi kivételek közé:
az a vagyontárgy, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg,
ami az ági vagyon helyébe lépett, illetve az ági vagyon értékén vásárolt vagyontárgy,
szokásos mértékq ajándék.


Az osztályrabocsátás:

Alapja az a feltételezés, hogy az örökhagyó a leszármazóit egyenlQ mértékben kívánja részesíteni vagyonából.
Feltételei:
törvényes öröklés álljon fenn
leszármazók között kerül rá sor (kiesése folytán az Q leszármazója is)

Osztályra bocsátandó vagyontárgy:
az ingyenes adomány akkor, ha azt az örökhagyó kifejezetten az osztályra bocsátás kötelezettségével adta.
kifejezett nyilatkozat hiányában akkor is, ha a körülményekbQl megállapítható, hogy az örökhagyó azt az osztályra bocsátás igényével adta.

Nem kell osztályra bocsátani:
a szokásos mértékq ajándékot
a rászorult leszármazó részére nyújtott tartást



VII. Kötelmi jog

JellemzQi:
relatív szerkezetq
mellérendelt jogviszonyban álló meghatározott személyek között áll fenn
jogok és kötelezettségek egysége (kölcsönösek és egyenértékqek)
pozitív tartalmú és diszpozitív jellegq
vagyonmozgás, a javak forgalmának biztosítása

Kötelem-keletkeztetQ tényállások
szerzQdés
egyoldalú jogügyletek
közhatalmi aktusok
jogellenes (kivételesen: jogszerq) károkozás
jogalap nélküli gazdagodás
egyéb, az elQzQ csoportokba nem sorolható, törvényben szabályozott kötelem-keletkeztetQ tényállások


SzerzQdés: két vagy több fél joghatás kiváltását célzó, arra alkalmas egybehangzó akaratnyilatkozata.
Egyoldalú jogügylet: olyan ingyenes ügylet, amellyel a nyilatkozó saját vagyona terhére vállal valamilyen kötelezettséget.
Jogellenes károkozás: aki másnak jogszabályba ütközQ módon vagyoni vagy személyi hátrányt okoz, azt az általános alakzat szerint felróható magatartás esetében, kivételes esetekben (pl. termékfelelQsség) felróhatóság hiányában is teljes mértékben köteles megtéríteni a károsult részére.
Jogszerq károkozás: Jogszabály vagy a felek megállapodása jogosítja fel a károkozót, hogy károkozásra vezetQ magatartását kifejtse, de az okozott kárt meg kell térítenie. Csak kivételes esetben jár kompenzációs (kártalanítási) kötelezettséggel (pl. kisajátítás, megrendelQ objektív elállása).
Jogalap nélküli gazdagodás: az indokolatlan vagyoni értékmozgások helyreállítása.
Az állam és az önkormányzatok közhatalmi jogcselekményei: kötelmi helyzetet egyrészt közvetve keletkeztetnek (pl. jogszabályok révén), másrészt közvetlenül jogviszonykeletkeztetQ hatás (hatósági határozatok).
Egyéb:" mindazon, a Ptk-ban szétszórt, vagy külön jogszabályokban megjelenQ polgári jogviszonyt keletkeztetQ tényállások, amelyeket a polgári jog más területe szervesen magába olvasztott, és a kötelem-keletkeztetQ joghatáson kívül más közös jellemzQjük nem volt fellelhetQ. (pl. az öröklési jogban elQálló kötelmi helyzetek: kötelesrész iránti igény, kötelmi hagyomány, köz&(*0^`r
t
H

À

þ

&
Ú
Þ
T ´ ¶ Ô lŽfˆ8:rä$‚Æ3 [ ] >hÂôt¦ÊÌæLê& Z v x $!&!öïöêâÚÖÒÖÒÎÒÎÒÆÒÎҾξζ²Î¶²¶²¶²¶²®¦®¦®¢š•ŒˆŒˆŒˆŒˆh6,ºhã9‡ hã9‡5 hh#5hã9‡hã9‡5hž hž hh#5hh#hjIÜhž hjIÜ5hž hæz5hž hYKº5hæzhYKºh› hž hÜ5hž h› 5 hž 5

hž 5>*hž hž 5>*2(*`b F
J

L

l

&
Ú
Ü
Þ
¶ lf:ä$Ă2 ] É þ ýýýýõõêêõõêêõõßßßßßßêêßßêê
$
&
Fa$gd0D
$
&
Fa$gd0D $a$gd0D¼èýþ L >Âúøt¢¤¦ÌÎæèX$!&!H!ôôôééôôôáÜÔȸ¬ÔÔ¬¡
$
&
Fa$gd6,º
$„h^„ha$gdã9‡$
&
F
Æ Ða$gd6,º
$„h^„ha$gd0D $a$gd6,ºgdž $a$gd0D
$
&
Fa$gd0D
$
&
Fa$gd0D&!H!º!¼!š"¼#N%P%~%ž%Ø%Ú%&&d&<'>'b)f)ª)®)Â,Ä,.d.f.¾1Â1è1ê1ì1ü1„2†2ª2¬2(4*46`6b677"8$8J8::::
:

: :4:6:÷óïóëóëãëãÞÙÑëÍëÍÉÑÙÉïÉïÉ³¬¨¬³ ¨ï¨ ³¨œ¨œ”œÉœÙÑÍó” h6,º5héúhéú5héúhm7 hw,:5hw,:

hw,:hw,: hw,:5 h

¿5h

¿h

¿5h

¿hm7 hP_hm7 hm7 5 hm7 5 h’DŠ5hm7 h’DŠ5h’DŠh
Rh6,ºh6,ºh6,º56H!J!ò$% %,%N%P%œ%ž%Ú%Ü%&>'€'Æ'Ž(è(d)f)¬)óëëàààØØØØØØÍÍ·¯¯ $a$gdm7
$
&
Fa$gdm7
$
&
Fa$gdP_
$
&
Fa$gdP_ $a$gd’DŠ
$
&
Fa$gd6,º $a$gd6,º
$„h^„ha$gd6,º ¬)®)ü,f../À/¾1À1Â1ê1ì1„2†2¬2*4ú4

565`5¼566b6"8$8÷÷÷ììäääääääÜäääÑÑÑÑÜÜÜÜ
$
&
Fa$gdw,: $a$gdw,: $a$gd
R
$
&
Fa$gd
R $a$gdm7 $8J8:::
:

: :6:8:€;‚;š; $
&
Fa$gdK ? $a$gd 2
$
&
Fa$gdéú $a$gd6,º
$„h^„ha$gdP_
$„h^„ha$gdm7 $a$gdm7 $a$gdw,: 6:8:F:€;‚;š;<@
>>=>P>Q>Y>Š>Œ>>bAdA~AÊFGGÎHôJ+RŠR‹R¦R:TVTXTlTòTôTzV V¢VúòîêòîæîæÞæêæêÖÑÊ꽶²¶Âê®ê®ª®ª¦¢²¢š²’½‹‡ƒ‡yuhv -hv -hv -5>*hÿeÛhñ<­

hñ<­hñ<­hñ<­hñ<­5hËPúhËPú5hÅU¨hWfŠhÎ+‘h(' hËPú

hËPúhËPú hËPú5h(' hK ?5

hK ?hK ? hK ?5hK ?hK ?5h 2h 25h 2hK ?héúh 2héú5 héú5-ð=ò=
>>;><>=>>Ž>•>½>ê>????n@Ä@*A~A¸A÷÷ìì÷÷÷àÕÁÁÁàÕà­­­­­ $
&
F
Æ Ð8„8^„8a$gdê $
&
F
Æ Ð8„8^„8a$gdê
$
&
Fa$gdK ?
$„h^„ha$gdK ?
$
&
Fa$gdK ? $a$gdK ? ¸AºAæAèAlBêB®C„D†DšDœDEE2ETExE¤E¦E¾EæE
FVFXF‚F÷ì÷áááá÷ì÷ÕÕÊÊÊÊ÷ÕÊÊÊÕÕ
$
&
Fa$gd('
$„h^„ha$gd('
$
&
Fa$gd('
$
&
Fa$gd(' $a$gd(' ‚FÊFGXGŽG2HnHÎHÐHìH’I”I¬I®IðIJJhJ¢JØJòJôJôôàààààØÌÁضØÌÌÌÁÁÁØ
$
&
Fa$gdWfŠ
$
&
Fa$gdWfŠ
$„h^„ha$gdWfŠ $a$gdWfŠ $
&
F
Æ Ð8„8^„8a$gdÎ+‘
$
&
Fa$gd(' ôJ
K

K¢KjL”LÂLÚLúLBM´MêMìM NNZNÎNªOÌOÎOàOâOêP^Q+RôìáááááÖÖÖÖìôìááááìôìááá
$
&
Fa$gdÅU¨
$
&
Fa$gdÅU¨ $a$gdÅU¨
$
&
Fa$gdÅU¨+R‹R§R¨RtSuSŒST6T8T:TXTpTöT.UžU U¾UäUV0V>VfVxVôìììììááììììÖÖÖÎÎÖÖÖÖÖÖ $a$gdñ<­
$
&
Fa$gdñ<­
$
&
Fa$gdËPú $a$gdËPú
$
&
Fa$gdÅU¨xVzV V¢VHWJW˜WöW6XbX†XˆX˜XºXâXäXüXY(Y*Y\YóèàØØØÍÍÍÍØØÂÂØØ··¯¯ $a$gdt.¾
$
&
F
a$gdÿeÛ
$
&
F a$gdÿeÛ
$
&
Fa$gdÿeÛ $a$gdÿeÛ $a$gdv -
$
&
F

a$gdv -
$„h^„ha$gdv - ¢V¶VJW˜WˆX–X˜XâXüX&Y(Y*Y\YºY¼YüY–Z¾Zö[ \Ø\Ü\ä\ ]]]8]$^2^€^š^_F_H_p_~`˜`º`¼`Ú`è`NaÈaÊaÌaØa:bGb™b bÒbÚb÷ó÷ó÷îçîçóãÛãÖÛãÎãÎãʸ±ÂÊÂÊÂʸÊÂÊ©¥Ê¥¥“‰‚¥¥¥“

hÐ=~hÐ=~hÐ=~hv -5>*hÐ=~hÐ=~5>*hÐ=~hÐ=~5hÐ=~hÐ=~hv -5

hv -5>*hv -hv -5>*hv -hv -5hv -hv -ht.¾5 ht.¾5ht.¾ht.¾5ht.¾

hÿeÛhÿeÛ hÿeÛ5hÿeÛhÿeÛhÿeÛ53\YjY¸YºY¼YþYLZ”Z–Z¾ZD[^[ [ô[ö[ \D\n\ \Ø\Ú\Ü\]]ôôìììááììááááììááááÙÙÍÍ
$„h^„ha$gdv - $a$gdv -
$
&
Fa$gdt.¾ $a$gdt.¾
$
&
F
a$gdt.¾]"^$^~^€^š^¬^ì^___F_H_|`~`˜`¼`Ø`Ú`HaJaLaNa÷÷÷÷÷ììì÷÷á÷÷÷÷ÖÖÎÎÎÎÎ $a$gdÐ=~
$
&
Fa$gdÐ=~
$
&
F
a$gdv -
$
&
Fa$gdv - $a$gdv -NaÊaÌa9b:bGbmb˜b™bÒbÚbÛb d¢dðdòd

eDeÔeÖeØeffôììììááììôììììììááÙÙÎÙ
$
&
F
a$gd-"Ú $a$gd-"Ú
$
&
Fa$gdÐ=~ $a$gdÐ=~
$
&
F
a$gdÐ=~ÚbÛbãb¢d®dòd

ezeÒeÔeØef²hÂhÄhàhâhæhöh¬j®j°jÆjÔkªm¬m®m²mÌmÎmÐmÒmþmnnŒn

o oTo¶o¸oºpÚpÜpæpüôüôüìüèüèÞèÞ×ÐÉèÁèüèÁè½è½¹±¬§Ÿ—Œ‚{‚{‚{q{‚{‚hlzõhlzõ6]

hlzõhlzõhlzõhlzõ5\hlzõhlzõ5>*\hlzõ5>*\hÉmhlzõ5 hlzõ5 hv -5hÉmhÉm5hv -hLh-"Úh-"Ú5

hLh-"Ú

hLhL

hL5>*h-"Úh-"Ú5>*h-"Úh-"ÚhÐ=~5hÐ=~hÐ=~5hÐ=~,fg®h°h²hâhähæh®j°jÆjk˜kÒkÔk¬m®m°m²mÎmÐmÒmnôôììáììÙÙÙÎÎÎìììÆÆÆÆƾ $a$gdlzõ $a$gdv -
$
&
Fa$gd-"Ú $a$gdÐ=~
$
&
F
a$gd-"Ú $a$gd-"Ú
$
&
F
a$gd-"Ún

o oZo¸oòo²p´p|q~q€qÒqHs t-u u!u+uøuùu0v`v÷÷÷ììì÷ääääÙÙÙ÷÷÷ÎÆ»Æ
$
&
F!a$gdr6 $a$gdr6
$
&
F a$gdr6
$
&
F&a$gd[¿ $a$gd[¿
$
&
F a$gdlzõ $a$gdlzõæpúp@qBqxqzq€qÐqÒqæqHshs t.t-u u!u+u5u6uûu.v0v`vüw2xyy yFyHyxyzDz˜{œ{Ä{Æ{Ò{ùñùçùãØÑÇÑÇÑÇÑãù®¤¤••Ã‘‡€vovokokch0™h0™>*h0™

h0™h0™h0™h0™5\

h0™5>*h0™h0™5>*hlzõhr6hr6>*

hr6hr6hr6hr65\hr6hr65>*\hr6hr65>*hr6h[¿h[¿5\

h[¿h[¿h[¿h[¿5>*\h[¿hlzõhlzõ5\hlzõhlzõ>*

hlzõhlzõ&`vNw¾wüw2xâxyy yHyzzš{œ{Æ{Þ{||8|@|ôôôìááÙÙÑÆÑ»ÑÑ°¥¥¥¥
$
&
Fa$gd0™
$
&
Fa$gd0™
$
&
Fa$gd0™
$
&
Fa$gd0™ $a$gd0™ $a$gdlzõ
$
&
F#a$gdr6 $a$gdr6
$
&
F"a$gdr6Ò{Ü{Þ{Y|e|œ|ž|¶|·|¾|S}U}a}}}}š}­}®}¿}Æ~È~f˜Ø€€:€<€N€|€‚€Â€Ò€ô€~¼‚‚V‚x‚‚È‚Ø‚â‚î‚(ƒÀƒÄƒðƒ²„"…^†`†b†¨†Ö†ò†ô†ö†ø†üôíôíüíüôíüôíüéÞÔÍÅÍÁÍÅÞÍÔÞÔÍÔÍÔÍÔÍÔÍÔÍÔÍÔÍÔÍÔÍÁÔÍÔÍüé·°¨°¤

h[¿hlzõh[¿hlzõhlzõ>*

hlzõhlzõh0™hlzõ5>*h\L,h\L,h\L,>*

h\L,h\L,h\L,h\L,5\h\L,h\L,5>*\hgRá

h0™h0™h0™h0™>*h0™<@|X|Y|e|…|‘||ž|·|¾|È|ñ|6}B}L}T}U}a}k}ôìáÖÖÖìÎø¸¸¸¸¸ì­¢
$
&
F-a$gd0™
$
&
Fa$gd0™
$
&
Fa$gd0™
$
&
Fa$gd0™ $a$gdlzõ
$
&
Fa$gd0™
$
&
Fa$gd0™ $a$gd0™
$
&
Fa$gd0™k}s}|}…}}Ž}}}š}®}Ñ}z~ž~hjþ€~€zÌ‚ƒăòƒ>…ôôôôìììäääÙÙÙÙääääÎÎÎÎää
$
&
F%a$gd\L,
$
&
F$a$gd\L, $a$gd\L, $a$gdlzõ
$
&
F-a$gd0™>…B…^†`†b†¨†ö†j‡Œ‡ª‡þ‡ˆ5ˆ6ˆHˆ“ˆÁˆÂˆÊˆÚŠŒŒ$Œt÷÷ïïïççÜÜÜÜÜïïÑÑïïïïïÉÉ $a$gd0™
$
&
Fa$gdlzõ
$
&
Fa$gdlzõ $a$gd[¿ $a$gdlzõ $a$gd\L,ø†h‡j‡6ˆFˆGˆÂˆÊˆãˆÚŠÞŠæŠìŠ
‹‹¬‹æ‹þ‹ŒŒ$Œ,Œ–ŒúŒ x”ÎŽÐŽÒŽ$¸HPd~´ÄÆ`‘d‘f‘ª‘L’¤’²“È“2”V”––Õ–è–t™x™öïèÝÓèËÓèÓèÓèÓèÓèÇÀµ®¦®œ®¦®˜®‹®¦®œ®œ®œ®˜®‹®¦®µ®œ®œ®œ®˜h0™h0™5>*\]h0™h0™h0™5\h0™h0™>*

h0™h0™h0™h0™5>*\

hlzõh0™hlzõhlzõhlzõ>*hlzõhlzõ5\hlzõhlzõ5>*\

hlzõhlzõ

h[¿hlzõh[¿hlzõ5\6tvÐŽÒŽ$b‘d‘f‘ª‘°“²“È“ì“
”0”2”––Ô–Õ–v™x™÷÷÷÷ì÷÷÷÷÷áÖÖÖ÷Ë÷À÷µ÷
$
&
Fa$gd0™
$
&
F a$gd0™
$
&
Fa$gd0™
$
&
Fa$gd0™
$
&
Fa$gd0™
$
&
Fa$gd0™ $a$gd0™x™z™¤™¬™6šDštš

›n›œ0œ2œ4œ6œ8œZœ\œ’œ”œ¤œf|~šœÆMžUžgžržöž Ÿ
Ÿ"Ÿ$Ÿ+Ÿ²¡Ä¡¬¢¾¢è£ü£ ¤2¤¥¥\¥~¥¦¥Ü¥–¦¬¦t§˜§B¨X¨†¨ùïèàèàèàèÖÏèËÇ¿º²«¡«—²—«¡«¡¡«²«²«¡«¡«¡«²«««²««¡«²««hOUh¤*hOUh¤*\

hOUh¤
h[¿5\h0™h0™5\h0™h0™>*

h0™h0™h0™h0™5>*

h0™5>*8x™¤™4œ6œ8œZœ\œ”œœMžåž$Ÿ,ŸPŸjŸÆ ¡²¡F¢h¢¬¢÷÷ïïïçßÔÔÔÔßÉÉÉÉɾ³³
$
&
F)a$gd¤ $
&
F)a$gd¤ $
&
F(a$gd¤ $
&
F'a$gd¤ $
&
F*a$gd¤ $
&
F*a$gd¤ $
&
F)a$gd¤ $
&
F)a$gd¤
µµ¶ ¶$¶,¶T¶V¶Ö·ô·ö·X¸^¸2¹F¹x¹–º°ºÄºêº»»L»P»÷ðèð÷ð÷ðÞð×÷ð÷ðè÷ð÷ð÷ð÷Þ÷ð÷ðÞð÷ðÞðèðèð÷ð÷ðÞ÷ðè÷ðÞ÷ðÞ÷ð÷ð÷ÞðÊ»³»Ê¨hOUhOU6\]hOUhOU>*

hOUhOUhOUhOU\hOUhOU6>*\]

hOUhÿeÛhOUh¤*\hOUh¤*

hOUh¤ $
&
F-a$gdOU
$
&
F,a$gdOU $a$gdOU
$„Ä^„Äa$gd¤ $
&
F+a$gd¤ $
&
F*a$gd¤ $
&
F*a$gd¤ h
h
5>*\h
h
\

h
h
h
h
5\hËPú

hohohoho5\

hËPúhñ<­hohÿeÛ5hoho5 ho5hÿeÛhÿeÛhÿeÛ5hOUhOU6>*\]hOUhOUhOU>*

hOUhOUhOUhOU\,þ½z¾&¿Z¿\¿^¿Š¿Œ¿fÀ~ÀºÀHÁJÁŽÁbÂxÃzöÃðÃPÄRÄTÄVÄôôôììììììááììÖÖììËËÃÃà $a$gdÿeÛ
$
&
F1a$gdOU
$
&
F0a$gdOU
$
&
F/a$gdOU $a$gdOU
$
&
F.a$gdOUVÄxÄzĐĶÄFÅÆÅÆrÆtƶÆÊÆöÆÇvÇ®ÇvÈxÈzÈFÉ<ÊxÌÂÎfÏ÷ïçÜÜÜÜÜïÔÉÉÉÉÉÉÔÔÉÉÉÉÉ
$
&
F3a$gd
$a$gd

$
&
F2a$gdo $a$gdo $a$gdËPú $a$gdÿeÛú΢ÏÖÏØÏÑÑÑöÓ$&$,$>$@$N$R$‚$’$j%l%‚%„%¸&Ì&æ&8'D'j'¼'ä'N(x(š(Ä(È(Ì(è(F*d*–,°,Î/ú/ä01–2È2444*4\4 6V67’7”7æ7Þ8ú8Ê9î9Ü:Þ:;<(<®<Ö*hì{hì{5\

hì{hì{hì{hì{5>*\h
h
>*Uh
h
h
5\h
h
5>*\

h
h
DfÏÑ&$($*$,$R$„$j%l%>'@'j'è'|(Ê(Ì(&*r*",ôôèèèèèèèÝèÒÇÇÇ¿´©©
$
&
F7a$gd

$
&
F7a$gd
$a$gd

$
&
F6a$gd

$
&
F5a$gd

$
&
F4a$gd

$„h^„ha$gd

$
&
F3a$gd
érdekq meghagyás).



A kötelem alanyai:
- természetes személyek
- egyéb jogalanyok (jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkezQ, de forgalomban részt vevQ formációk)

Képviselet: akaratnyilatkozat tételében vagy elfogadásában való helyettesítés (az akaratnyilatkozatot a képviselt személy helyett és nevében a képviselQ teszi meg, a joghatások közvetlenül a képviselt javára vagy terhére állnak be).

A képviselet alapja:
törvény, bírósági, hatósági rendelkezés (törvényes képviselet)
jogi személy alapszabálya, szervezeti szabályzata (szervezeti képviselet)
meghatalmazás (jogügyleti képviselet).

Meghatalmazás: olyan egyoldalú jogügylet, amelyben a meghatalmazó feljogosítja a meghatalmazottat arra, hogy helyette és nevében akaratnyilatkozatot tegyen vagy elfogadjon.
általában nincs alakszerqséghez kötve
ha a meghatalmazás olyan szerzQdés kötésére jogosítja fel a meghatalmazottat, amelyre a törvény különleges alakszerqséget ír elQ, a kötendQ ügyletre irányadó alakszerqség az alapul fekvQ meghatalmazásra is kiterjed.
az általános hatályú meghatalmazás csak írásban érvényes.
Álképviselet: ha a képviselQ képviseleti jogkörét túllépi vagy a képviselQként fellépQ személynek egyáltalán nincs képviseleti joga.

nyilatkozata a képviseltet nem jogosítja és nem is kötelezi
nyilatkozata érvénytelen, de orvosolható, ha a képviselt személy az álképviselQ eljárását utólag jóváhagyja
ha nyilatkozatának érvénytelensége harmadik személynek kárt okoz, az álképviselQnek azt meg kell térítenie.
Egyidejq többalanyúság: ha az adott kötelmi pozícióban  akár jogosulti, akár kötelezetti helyzetben  azonos idQpontban több személy áll.
Osztott kötelem: ha egy osztható szolgáltatással többen tartoznak, ill. azt többen követelhetik egyszerre úgy, hogy mind a kötelezettségek, mind a tartozások egymástól elválaszthatók (pl. közös tulajdon értékesítése)
(Jogosulti) együttesség: a nem osztható szolgáltatást az egyszerre jelenlévQ valamennyi jogosult számára kell teljesíteni pl. örökösök jogállása a hagyatéki osztály megejtése elQtt
c) Egyetemlegesség:
Jogosulti egyetemlegesség: ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy a szolgáltatás egészét bármelyikük követelheti, a kötelezett pedig bármelyik jogosultnak való teljesítéssel szabadul a kötelembQl. pl. házastársak vagyonjogi nyilatkozatai

Kötelezetti egyetemlegesség: minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik mindaddig, amíg a jogosult nem kap teljes kielégítést pl. készfizetQ kezesség, többek általi károkozás


Egymást követQ többalanyúság (jogutódlás): a jogutód a jogelQd jogosultságait és kötelezettségeit teljes körqen, változatlan tartalommal átvéve, annak helyébe lép.

Engedményezés: valamely követelés más személyre való átruházása, amellyel az engedményes az engedményezQ helyébe lép.
Tartozásátvállalás: a kötelezetti pozícióban ügyleti úton beálló jogutódlás, amelyek hatályosságához a jogosult hozzájárulása szükséges.

Szolgáltatás: az a magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettQl követelhet, illetQleg amelyet a kötelezett a szerzQdés alapján tanúsítani köteles.

fQszolgáltatás: az adott szerzQdés szempontjából meghatározó jellegq szolgáltatás
mellékszolgáltatás: a fQszolgáltatáshoz kapcsolódó, azt elQsegítQ vagy megerQsítQ szolgáltatás.


szolgáltatások típusai:
tevQleges - nem tevQleges szolgáltatások (dare, facere, praestare, non-facere)
egyszeri (pl. adásvételnél a dolog átadása),
tartós (pl. letét esetén a letét Qrzése)
idQszakonként visszatérQ (pl. a bérlQ bérfizetési kötelezettsége)
osztható  oszthatatlan
személyhez kötött és forgalmi jellegq
- egyedi (csak meghatározott dologgal lehet teljesíteni)
- fajlagos (fajta és mennyiség szerint meghatározott)
- zártfajú (a fajtán belüli korlátozás vagy szqkítés)
- vagylagos (eleve 2/több szolgáltatásból lehet választani)

Pénzszolgáltatás: ha a szerzQdés meghatározott pénzösszeg szolgáltatására irányul.
Kamat: az idegen pénz használatának ellenértéke, jövedelempótló és jövedelembiztosító funkciója van.
Fajtái:
törvényi kamat (pl. a késedelmi kamat): jogszabály alapján jár
ügyleti kamat: a felek megállapodása alapján jár
Mértéke: (ha azt külön jogszabály vagy a felek megállapodása eltérQen nem rendezi) az érintett naptári félévet megelQzQ utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal azonos (nem kamatmaximum, attól a felek mindkét irányba eltérhetnek azzal, hogy a túlzott mértékq kamatkikötést a bíróság mérsékelheti).

Késedelmi kamat mértéke:
a felek eltérQ rendelkezése hiányában, kamatmentes követelés esetén, a késedelemmel érintett naptári félévet megelQzQ utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyezQ mértékq
ha a jogosultnak a késedelembe esés idQpontjáig kamat jogszabály vagy szerzQdés alapján jár, a kötelezett a késedelembe esés idQpontjától ezen ügyleti kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félévet megelQzQ utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 1/3-ával megegyezQ mértékq kamatot, de összességében legalább a jegybanki alapkamattal azonos mértékq kamatot köteles megfizetni.
A gazdálkodó szervezetek esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelQzQ utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összege.


SzerzQdési alapelvek
1. SzerzQdési szabadság:

szerzQdéskötési szabadság: a felek szabadon meghatározhatják, akarnak-e egyáltalán szerzQdést kötni;
partnerválasztás szabadsága: meghatározhatják, kivel akarnak szerzQdést kötni;
szerzQdési típusszabadság: meghatározhatják milyen fajta szerzQdést kívánnak kötni;
diszpozivitás elve: meghatározhatják, milyen tartalommal kívánnak szerzQdést kötni.

Korlátai:
szerzQdéskötési kötelezettség (jogszabály kötelességgé teszi egy szerzQdés megkötését)
típuskényszer

2. Visszterhesség vélelme:
= a szerzQdéssel kikötött szolgáltatásért ha a szerzQdésbQl vagy a körülményekbQl más nem következik a szolgáltatás értékéhez igazodó ellenszolgáltatás jár (alkusáv: 20-40 %)
Jogszerqen egyensúlyhiányos szerzQdések:
ingyenes szerzQdések (a vélelem megdöntése; a feleknek hivatkozniuk kell rá)
kockázati elemet hordozó szerzQdések (biztosítás, tartási szerzQdés, stb.)
szerencseszerzQdések.
Jogellenesen egyensúlyhiányos szerzQdések (pl. feltqnQ értékaránytalanság, uzsorás szerzQdés) érvénytelenek, azokhoz joghatás nem fqzQdhet.

3. Együttmqködés elve:
jogi kötelezettségként tevQleges, a másik (többi) alany érdekeire is figyelemmel levQ magatartást ír elQ.

4. Pacta sunt servanda:
ha a szerzQdéskötés után a körülmények lényegesen nem változnak meg a szerzQdéseket tartalmuknak megfelelQen teljesíteni kell, vagyis a szerzQdésnek a felek között törvényereje van. A szerzQdésben meghatározottaktól a felek csak egyezQ akarattal térhetnek el.

5. Clausula rebus sic stantibus: tartós jogviszonyokban amennyiben a szerzQdés megkötése után a felek valamelyikének körülményeiben olyan lényeges változás áll be, amely miatt a szerzQdés további teljesítése el nem várható, szabadulhat a teljesítés kényszere alól (kivételképpen mentesít a szerzQdésben foglaltak teljesítésétQl).


SzerzQdés: két vagy több személy joghatás kiváltását célzó, és arra alkalmas egybehangzó akaratnyilatkozata.

A szerzQdés megkötése az ajánlat változatlan tartalommal való elfogadásával történik. Mind az ajánlat, mind az elfogadás joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat, szerzQdés a kettQ egybehangzása esetén jön létre.
Egy szerzQdés akkor jön létre érvényesen, ha a felek a lényeges elemek vonatkozásában kifejezik a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozataikat.

Nem létezQ szerzQdés: ha a konszenzus bármely elem tekintetében hiányzik, vagyis a felek között disszenzus van, a szerzQdés létre sem jön, nem alkalmas joghatás kiváltására.

A már létrejött szerzQdés érvénytelen, ha valamely törvényben meghatározott ok miatt nem alkalmas jogi hatás kiváltására.

Az érvénytelenséget okozhatja:
- a szerzQdési akaratban,
- a szerzQdési nyilatkozatban
- a célzott joghatásban rejlQ hiba.

Hatálytalan szerzQdés: ha a felek között érvényesen létrejött szerzQdés idQlegesen nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására.
felfüggesztQ feltétel: annak beálltáig a szerzQdés még nem hatályos
bontó feltétel bekövetkezésével a szerzQdés a jövQre nézve veszti hatályát.

Relatív hatálytalanság: az adott szerzQdés csak bizonyos személyekkel szemben hatálytalan.
Érvénytelen a szerzQdés: ha a törvényben meghatározott valamely oknál fogva nem alkalmas a célzott joghatás elQidézésére. (Az érvénytelenség okának a szerzQdés megkötésekor kell fennállnia.)

Részleges érvénytelenség: az érvénytelenségi ok fQszabály szerint nem hat ki az egész szerzQdésre, az csak akkor dQl meg, ha anélkül a felek azt meg sem kötötték volna.

Az érvénytelenség két formája:
semmisség:
a szerzQdés a törvény erejénél fogva érvénytelen
erre bárki, határidQ nélkül hivatkozhat
a bíróság "hivatalból" köteles figyelembe venni.
b) megtámadhatóság:
a szerzQdés érvénytelensége a sikeres megtámadástól függ
megtámadásra jogosult: a sérelmet szenvedett fél, ill. akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fqzQdik
a megtámadás érvényességéhez írásbeli alak szükséges
a megtámadást egy éven belül kell a másik féllel közölni, és a közlés eredménytelensége esetén haladéktalanul bírósághoz kell fordulni.

Semmisségi okok:
CselekvQképtelenség
Színlelt szerzQdés
Fizikai kényszer
Álképviselet
Alakszerqség hibák
Tilos szerzQdések
Lehetetlen szerzQdések
Megtámadhatósági okok:
Tévedés
Megtévesztés
Jogellenes fenyegetés
Objektív értékaránytalanság
Indokolatlan egyoldalú elQny


A szerzQdés megszqnése teljesítés nélkül
Egyoldalú nyilatkozattal:
a) Elállás:
a szerzQdést a keletkezésére visszaható hatállyal megszünteti
alapulhat jogszabályon vagy szerzQdésen
megrendelQi objektív elállás: egyes szerzQdéseknél (pl. szállítási szerzQdés, vállalkozás) a megrendelQt a teljesítésig illeti meg
szankciós elállás: jogszabály biztosítja, ha valamelyik fél súlyos szerzQdésszegQ magatartást tanúsít.
körülmények változása alapján: ingyenes vagy bizalmi viszonyon alapuló szerzQdéseknél, valamint elQszerzQdések esetén
Érdekmúlás alapján (bánatpénz)
b) Felmondás:
rendes felmondás: a határozatlan idQre kötött tartós szerzQdések megszüntetésének rendszerinti módja.
rendkívüli felmondás: mind a határozott, mind a határozatlan idQre szóló szerzQdések súlyos megszegése esetén a másik felet illeti meg. Történhet azonnali hatállyal és szólhat meghatározott idQre.
2. Kétoldalú nyilatkozattal:
megszüntetQ szerzQdés: a szerzQdés a jövQre nézve szqnik meg, hatályának beálltáig esedékes szolgáltatásokat teljesíteni kell, az ellenérték nélkül maradt szolgáltatások pedig visszajárnak.
felbontó szerzQdés: ha a felek a szerzQdést annak keletkezésére visszaható hatállyal számolják fel (mintha a szerzQdést meg sem kötötték volna, az eredeti állapotot kell helyreállítani).
3. Lehetetlenülés:
jogi (pl. az adásvétel tárgyát jogszabály kivonja a forgalomból),
fizikai (pl. az szerzQdés tárgyát képezQ festmény elégett),
érdekbeni (pl. ha a vQlegény egy héttel a házasságkötés elQtt visszalép )


A szerzQdésszegés esetei

SzerzQdésszegés: minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerzQdésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik félnek a szerzQdéssel kapcsolatos jogait.

A szerzQdésszegés szankciója az elQidézQ okok szerint lehet:
objektív jellegq
szubjektív jellegq
Objektív szerzQdésszegés: az a körülmény vagy állapot, amely a szerzQdésbe ütközik, tekintet nélkül arra, hogy a felek milyen módon mqködtek közre ennek elQidézésében.
Szubjektív szankció: ha a szerzQdésszegés valamelyik fél felróható magatartásának a következménye.

A szerzQdésszegések esetcsoportjai:
Késedelem:
kötelezett:
a teljesítési határidQben a szolgáltatást nem teljesíti
ha a jogosult a kötelezettet a már lejárt kötelezettség teljesítésére felszólítja és az eredménytelen marad.
jogosult:
ha a szerzQdésszerqen felajánlott teljesítést nem fogadja el
elmulasztja azokat az intézkedéseket, amelyek a kötelezett szerzQdésszerq teljesítéshez szükségesek
megtagadja a nyugta kiadását
a tartozásról kiállított okirat visszaadását
b) Hibás teljesítés: ha a szolgáltatás tárgya a teljesítéskor nem rendelkezik a törvényben és a szerzQdésben meghatározott kellékekkel.
Materiális hiba:
ha a teljesítés mennyiségileg vagy minQségileg eltér a meghatározottól
a kötelezett egészen más dolgot ad, mint ami szerzQdésben szerepelt
nem mellékel az áruhoz használati utasítást, elmulasztja a védjeggyel történQ megjelölést.
Jogi hiba: a jogosult nem szerzi meg mindazokat a jogokat, amelyek Qt jogszabály alapján vagy szerzQdés alapján megilletnék.

A materiális hiba jogkövetkezménye a kellékszavatosság és a jótállás, a jogi hibáé pedig a jogszavatosság.

Szavatossági igények:
elsQ lépcsQ: kijavítás vagy kicserélés
második lépcsQ: árleszállítás, szerzQdéstQl elállás

E jogok közül a jogosult csak két esetben választhat:
ha az elsQ lépcsQben nevesített jogok egyikének érvényesítésére sincs joga, azaz sem kijavítást, sem kicserélést nem kérhet;
ha az elsQ lépcsQben érvényesített jog teljesítését a kötelezett nem vállalta, vagy annak nem tud eleget tenni.

Szavatossági határidQk:

a jogosult a hiba felfedezése után haladéktalanul köteles kifogását a kötelezettel közölni (fogyasztói szerzQdések esetében: a hiba felfedezésétQl számított 2 hónapon belül).
a teljesítéstQl számított 6 hónapos elévülési határidQ (fogyasztói szerzQdés esetén: a teljesítéstQl számított 2 év)
kötelezQ alkalmassági idQ: ha a dolog használhatóságának legkisebb idQtartamát hatósági elQírás vagy kötelezQ mqszaki elQírás határozza meg.
jogvesztQ határidQ: a teljesítéstQl számított 1 év, tartós használatra rendelt szolgáltatás esetén pedig 3 év. (Fogyasztói szerzQdés esetén nem lehet 3 évnél rövidebb.)
c) Lehetetlenülés:
Fizikai lehetetlenülés: a szolgáltatás tárgya elpusztul, megsemmisül. (rendszerint egyedileg meghatározott szolgáltatás körében)
Jogi lehetetlenülés: ha a teljesítést valamilyen jogszabály megtiltja (pl. ha a szerzQdés megkötése után hatályba lépQ új jogszabály a szolgáltatás tárgyát kivonja a forgalomból vagy megtiltja a szerzQdésben meghatározott építQanyag felhasználását).
Érdekbeli lehetetlenülés: ha valamelyik vagy mindkét félnek már nem fqzQdik érdeke a szerzQdés teljesítéséhez, mert a szerzQdéskötés után olyan körülmények álltak elQ, hogy a szerzQdést csak rendkívüli nehézségek, áldozatok árán lehetne teljesíteni


SzerzQdést biztosító mellékkötelezettségek: olyan jogi eszközök, amelyek a kötelezettet a teljesítésre sarkallják, vagy fedezetül szolgálnak a jogosultnak arra az esetre, ha a kötelezett nem teljesítene.

a teljesítési készség biztosítékai: a kötelezettet anyagi hátrányok kilátásba helyezésével a szerzQdésszerq teljesítésre ösztönzik, a szerzQdést megerQsítik.
a teljesítési képesség biztosítékai: a jogosult követelésének fedezetét biztosítják.

A) A szerzQdés megerQsítése:
Foglaló: a szerzQdés megkötésekor, a szerzQdés megkötésének jeléül átadott pénzösszeg vagy más dolog, biztosítékul szolgál a szerzQdés valamelyik félnek felróható meghiúsulása ellen.
ha a teljesítés elmaradása annak a félnek róható fel, aki a foglalót adta, a foglalót elveszti, az kártérítési átalányként a másik felet illeti meg;
ha annak a félnek róható fel, aki a foglalót kapta, a foglaló kétszeresét kell megfizetnie;
ha a meghiúsulás egyik félnek sem róható fel vagy mindkét félnek felróható, a foglaló visszajár.
Ha a szerzQdést teljesítik, a foglaló visszajár, azaz a foglaló az ellenértékbe beszámít.
2. Kötbér: a szerzQdés felróható nem teljesítése vagy nem szerzQdésszerq teljesítése esetére kikötött pénzösszeg, amelyet érvényesen csak írásban lehet kikötni.
a szerzQdésszegés más eseteiben (hibás vagy késedelmes teljesítés) is szankcióként szerepel
minimál-átalány kártérítést biztosít
alapja a szolgáltatás értéke
mértékét a felek a szerzQdésben szabadon állapítják meg.

3. Jogvesztés kikötése: a szerzQdésszegésért felelQs fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely Qt a szerzQdés alapján a szerzQdésszerq teljesítés esetére egyébként megilletné (pl. részletfizetési kedvezményt)

B) A teljesítési képesség biztosítékai:
a) Zálogjog: a jogosultnak az erre a célra lekötött dolgon, (zálogtárgy) vagyonon (vagyonhányadon) vagy jogon abszolút hatállyal és más jogosultakat megelQzQen kielégítési jogot biztosít arra az esetre, ha a kötelezett a szolgáltatást nem teljesíti.
járulékos jog: fQkötelezettséget tételez fel és terjedelme általában a fQkötelezettség terjedelméhez igazodik.
Formái:
kézizálogjog: a zálogtárgynak a zálogjogosult birtokába adása
jelzálogjog: a zálogtárgy birtokba adása nélkül, annak jelképes megjelölésével
lebegQ zálog (cégvagyon)
b) Az óvadék
Valamely követelés biztosítására pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön az erre irányuló szerzQdéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni.
c) A kezesség:
A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
- érvényességéhez írásbeli alak szükséges
- a megállapodás a kezes és az alapkövetelés jogosultja között jön létre.
- járulékos kötelezettség, fQkötelezettséget tételez fel, a jogosult irányában ingyenes.
Két formája: egyszerq (vagy sortartó) kezesség és a készfizetQ kezesség.

d) A bankgarancia: valamely fizetési kötelezettség elvállalása a bank által, ellenérték fejében.

A szerzQdés a kötelezettség kedvezményezettje és a bank között jön létre, a kötelezett megbízása alapján.
A bank a teljesítést meghatározott feltételek szerzQdésszerq bekövetkezése (pl. esemény beállta, teljesítést igazoló okmányok benyújtása) esetére vállalja.
A szolgáltatás csak a szerzQdésben meghatározott futamidQn belül vehetQ igénybe, mely határidQ jogvesztQ.
A garancia meghatározott összeg erejéig áll a kötelezett

Károkozás

A károkozás a leggyakoribb kötelem keletkeztetQ jog. A Ptk. 339 §-a kimondja, hogy aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az elvárható volt.

Feltételei:
következzen be kár
károkozó magatartás és a kár bekövetkezése között okozati összefüggés legyen
jogellenesség
felróhatóság


Speciális felelQsségi alakzat: veszélyesüzemi felelQsség, (objektívhez közeli felelQsségi forma) független a felróhatóságtól. P. gépkocsi vezetés, robbanószerrel, vegyszerrel való tevékenység, magasépítés, környezetszennyezéssel járó tevékenység; ilyenkor az üzembentartó nem mentesül a felelQsség alól, csak ha bizonyítja, hogy tevékenységi körön kívüli és elháríthatatlan okból keletkezett a kár.


Az adásvételi jogviszony tartalmából&

a) Az eladó kötelezettségei
FQkötelezettségek:
- köteles a dolog tulajdonjogát a vevQre átruházni,
- köteles a dolgot a vevQ birtokába bocsátani (lehet jelképes is, pl. kulcsátadás).

mellékkötelezettségek:
* az eladó szavatol azért, hogy az adásvétel tárgya rendeltetésszerq használatra alkalmas, és megfelel a szerzQdésben meghatározott követelményeknek (kellékszavatosság)

** az eladó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a dologra vonatkozó olyan joga, amely a vevQ tulajdonszerzését korlátozza vagy akadályozza (jogszavatosság).

*** Tájékoztatási kötelezettség: a vétel tárgyának lényeges tulajdonságairól és az azzal kapcsolatos fontos körülményekrQl (a dolgon fennálló jogokról, terhekrQl). A lényeges tényekre vonatkozó okiratokat (pl. forgalmi engedély, használati utasítás, jótállási jegy átadása) az eladó a vevQnek szolgáltatni köteles.

**** Költségek viselése: az átadással, valamint a dolog tehermentesítésével összefüggésben felmerülQ költségek viselése.



Speciális adásvételi alakzatok
a) Megtekintésre vétel:
A felek a szerzQdést olyan felfüggesztQ feltétel mellett is megköthetik, hogy a vevQ elQbb megtekinti a vétel tárgyát, amely az eladó birtokában marad, majd nyilatkozik abban a tekintetben, hogy vételre irányuló akaratát fenntartja-e.

Ha az eladó megfelelQ idQt tqz a nyilatkozattételre és ha a vevQ e határidQn belül nem nyilatkozik, a szerzQdés nem válik hatályossá.
b) Próbára vétel:
Ha a vevQ vételi szándékát a dolog kipróbálásától teszi függQvé és a dolgot birtokba veszi, az eladó jogosult arra, hogy a vevQ számára határidQt tqzzön ki. Ha a vevQ a megadott határideig nem nyilatkozik, a szerzQdés hatályossá válik (próbára vétel).

A két speciális vételi fajta közötti különbség alapja a birtokállapot eltérQsége (míg a megtekintésre vétel esetén a dolog nem kerül ki az eladó birtokából, addig a próbára vétel esetében azt a leendQ vevQ veszi birtokba feltételes (függQ) jogi helyzetet teremtve).
c) Minta szerinti vétel:
A minta szerinti vétel az eladó részérQl azzal a kötelezettséggel jár, hogy mindenben a mintának megfelelQ dolgot köteles szolgáltatni.
A minta szerinti vétel szabályai szerint zajlik pl. a csomagküldQ szolgálatok tevékenysége, az on-line kereskedelem, az automaták beiktatásával kötött adásvétel.
d) A részletvétel:
A felek megállapodhatnak, hogy a vevQ a vételárat elQre meghatározott több részletben fizeti meg, az eladó pedig a dolgot a szerzQdéskötéskor, a vételár teljes kiegyenlítése elQtt átadja a vevQnek. Az átadás következtében a vevQ fQszabály szerint tulajdonjogot szerez.
Célszerq szerzQdési biztosítékokkal ösztönözni a teljesítést

e) ElQvásárlási jog:
e jog jogosultja a tulajdonost az adásvételi szerzQdés vele való megkötésére kényszerítheti, de csak akkor, ha a tulajdonos az elQvásárlás tárgyát el kívánja adni.
f) Vételi jog (opció):
ha a leendQ vevQ a tulajdonjog átruházását - jogszabály vagy szerzQdés alapján - egyoldalúan kikényszerítheti.
csak írásban, a vételár meghatározása mellett köthetQ ki.
a határozatlan idQre szóló vételi jog hat hónap elteltével megszqnik, a határozott idejq legfeljebb öt évre szólhat.
a vételi jog alól a tulajdonost a bíróság mentesítheti, ha bizonyítja, hogy a vételi jog létesítésére vonatkozó szerzQdés megkötése után a körülményeiben olyan lényeges változás történt, hogy a kötelezettség teljesítése nem várható el.
g) Visszavásárlási jog:
- egyoldalú vevQi jogosultság, amelynek alapján a visszavásárlási jog jogosultja (az eredeti eladó) a tulajdonoshoz (eredeti vevQ) intézett egyoldalú nyilatkozatával a dolgot az eredeti vételárral azonos vételáron megvásárolhatja.
- gyakorlása nem függ az eladó eladási szándékától, azt a személyt illeti meg, aki a dolgot eredetileg eladta.


A szállítási szerzQdés fogalma, tartalma
Szállítási szerzQdés alapján a szállító köteles a szerzQdésben meghatározott dolgot a kikötött késQbbi idQpontban vagy idQszakban a megrendelQnek átadni, a megrendelQ pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni.

speciális adásvétel, specifikuma, hogy a teljesítés a szerzQdéskötéshez képest késQbbi idQpontban megy végbe (halasztott adásvétel).
Közvetett tárgya: a szerzQdésben meghatározott, a szállító által termelt vagy beszerzett áru, amely általában sorozatban gyártott ipari termék.
alanyai egymással tartós gazdasági kapcsolatban állnak (fokozott együttmqködési kötelezettség)
nincs alaki érvényességi kellék
A szerzQdés lényeges elemei:
minQség
Mennyiség
Ellenszolgáltatás
teljesítési határidQ


A letét fogalma, alanya, tárgya:
A letét valamely dolog idQleges megQrzését célzó megállapodás.
alakszerqséghez nem kötött
konszenzuál szerzQdés (a szerzQdés létrejöttéhez a dolog tényleges átadására nincs szükség)

A szerzQdés alanyai a letevQ és letéteményes (akinél a dolgot letétbe helyezik), a szerzQdést mindkét pozícióban akár természetes, akár jogi személy köthet.

A szerzQdés tárgya:
közvetlen tárgya a letevQ által letett dolog idQleges megQrzése,
közvetett tárgya az a dolog, amellyel kapcsolatban az Qrzési kötelezettség fennáll (nem lehet a szerzQdés tárgya ingatlan).


A fuvarozási szerzQdés tartalma:
a) fuvarozó kötelezettségei:
aa) A küldemény továbbítása körében
ab) A küldemény kiszolgáltatása körében
b) fuvarozó jogai:
ba) fuvardíj követelése
bb) szükséges és hasznos költségeinek megtérítése
(törvényes és privilegizált zálogjog).
c) feladó kötelezettségei:
ca) a küldeményt megfelelQ csomagolással ellátni,
cb) a fuvarozás lebonyolításához szükséges okiratokat a fuvarozónak átadni
cc) a küldemény berakása
d) feladó jogai:
da) a fuvarozás megkezdése elQtt: objektív elállás
db) a címzettnek való kiszolgáltatásáig rendelkezik a küldeménnyel (feltartóztathatja, visszairányíthatja, más rendeltetési helyre küldheti)
e) címzett kötelezettsége:
ea) a küldemény kirakása
eb) a fuvardíj megfizetése
f) címzett joga:
fa) a fuvarozóval szembeni igények érvényesítése
Árukárokért való felelQsség:
= ha a küldemény az átvételtQl a kiszolgáltatásig terjedQ idQ alatt elvész, megsemmisül vagy megsérül.
fokozott felelQsség: csak a kimentési okok bizonyítása esetén mentesül a felelQsség alól, vagyis nem felel a kárért, ha az
a fuvarozó tevékenységi körén kívül esQ elháríthatatlan ok,
a küldemény belsQ tulajdonsága (törékenység, beszáradás stb.),
a csomagolás kívülrQl észre nem vehetQ hiányossága,
a feladó által végzett berakás, illetve a címzett által végzett kirakás, vagy
annak következtében állott elQ, hogy a feladó, a címzett, vagy az általuk rendelt kísérQ nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Hasonló témájú dokumentumok

mit tudtak a régiek - jegyzet

- 2008-04-15 22:45:52

teljes jegyzet

- 2009-12-08 16:45:07

10.gyakorlat

- 2009-10-07 13:24:52

mechatech Végvári Jegyzet

- 2009-02-21 10:53:32

előadás jegyzet 4

- 2008-09-19 10:16:34

előadás jegyzet 1

- 2008-05-22 18:12:14

Vizsgaanyag

- 2008-05-22 17:59:05

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.

03.04/2 1. előadás 26 4. óra 4.óra adatbiztonság antropológiatörténet bakteriólógia csáth csoport egészségszociológia éghajlat eu ismeretek excel fizikai+kémia formanyomtatvány földtan gazdaság gazdasági gazdasági magánjog gazdaságtörténelem gdp humán ideális elegy inflog info jogelmélet karrier kiadott kik kivitel könyv környezet lakoma művészet művtöri növénynemesítés okj öko 1 politikatudomány pszichó statisztika i. struktúra szalay luca számítás szemiotika szénhidrát szimbólum terminális üzleti kommunikáció