Vizsgaanyag

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarMunkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásiA Munkaügyi Kapcsolatok Alanyai SzereplőiJegyzetekVizsgaanyag

1 Munkaügyi kapcsolatok fogalma: a munkavállalók és a munkáltatók, illetve ezek érdekképviseleti szerveinek kapcsolatrendszerét, ezen kapcsolatok mqködését meghatározó, befolyásoló szabályanyagot értjük alatta.
Magába foglalja:
a szervezkedés szabadságának jogát
kollektív tárgyalásokhoz való jogot
munkaügyi konfliktusok esetén vitarendezési módszereket vezetnek be
egymással szemben kényszerítQ eszközök alkalmazása- munkaküzdelem jogát
a munkavállaló joga a munkafeltételek alakításába való beleszólásra (üzemi tanács)
a munkaküzdelem jogát: 1989 VII. törvény sztrájktörvény

2 Szakszervezet fogalma: a munkavállalók minden olyan szervezete (érdekvédelmi szervezete), amelynek elsQdleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek elQmozdítása és megvédése.

3 Szakszervezeti jogosítványok
1.mqködéshez való jog
2. képviseleti jog
3. Kollektív SzerzQdés megkötésének joga
4. Együttmqködési kötelezettség
5. Konzultációhoz való jog
6. Tájékoztatáshoz aló jog
7. EllenQrzési jog
8. Titoktartási kötelezettség

9. Kifogás  vétójog:
Fogalom: Reprezentatív szakszervezet jogosult kifogást benyújtani
a munkavállalókat illetve ezek
érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintQ,
jogellenes
munkáltatói intézkedés vagy mulasztás ellen
A szakszervezet írásban benyújtja kifogását a munkáltató vezetQjének. A kifogás esetében fontos a határidQk betartása: A határidQk lehetnek:
Objektív határidQk : adott eset megkötésétQl számított: 1 HÓNAP
Szubjektív határidQk: tudomásra jutás idQpontjától számított.: 5 MUNKANAP
Ha a munkáltató nem ért egyet:

3 MUNKANAPon belül az egyeztetést meg kell kezdeni.
Ha ez 7 NAPON belül nem vezet eredményre,
akkor 5 NAPON belül Bírósághoz lehet fordulni.
A Munkaügyi Bíróság nemperes eljárásban hoz határozatot 15NAPON belül.

Ha a munkáltató egyetért a kifogással, akkor ezen eljárásra nem kerül sor.
A kifogás lényege: halasztó hatálya van a munkáltatói intézkedésre, pl. új teljesítmény követelmények bevezetése esetén.
Nem lehet élni vele olyan kérdésben, ahol munkaügyi egy jogvitának lehet helye.( munkaügyi jogvita)

Szakszervezeti tisztségviselQ munkaidQ kedvezménye:
MunkaidQ kedvezmény megilleti
A Szakszervezeti tisztségviselQt minden 3 tag után 2 óra munkaidQ kedvezmény (havonta). Ekkor szakszervezeti a szakszervezet érdekében tevékenykedik, és munkabért kap. A fel nem használt idQtartamot, de legfeljebb a felét, a munkáltató köteles kérésre pénzben megváltatni és ez az összeg csak érdekvédelmi célra használható fel
tagok kedvezménye: minden 10 tag után évente 1 nap fizetett szabadság illeti meg, mely képzésre továbbképzésre használható.

Hátrányos megkülönböztetés tilalma: Mt 25-26 §

JELENTÉSE:
senkit nem lehet hátrányosan megkülönböztetni a tagság miatt

a tisztségviselQk védelme: mert hátrányos lehet számára a tisztség viselése:


A.
Rendes felmondás,
valamint kirendelés esetén (más munkáltatónál végzi munkáját)
Kiküldetés esetén (más munkahelyen végzi munkáját)
Átirányítás esetén (más munkakörben végzi munkáját)
a felettes szakszervezeti szerv elQzetes egyeztetése szükséges a tisztségviselQ munkaviszonyának rendes felmondással történQ megszüntetéséhez.

A munkáltató ekkor a Munkaügyi Bírósághoz fordulhat annak megállapítás iránt, hogy a Szakszervezet jogosulatlanul tagadta meg az egyeztetés. Ekkor a bíróság a szakszervezet nyilatkozatás ítéletével pótolhatja.

B.
Rendkívüli felmondás: 3 napon belül kell rá írásban reagálni.
Ekkor a felettes szakszervezett véleménye szükséges.
C.
A felettes szakszervezeti szervezetet értesíteni kell:
változó munkahelyre kinevezett tisztségviselQk
hátrányos következmények alkalmazása esetén a munkaviszonyból származó köt. Vétkes megszegésekor

7 Az OÉT feladatai:
A kormány az OÉT egyetértésével dönt:
1. a munkavállalók nagyobb csoportját érintQ munkaviszony megszüntetés munkatörvénykönyvétQl eltérQ rendelkezések meghatározásában.
2. a kötelezQ legkisebb munkabér mértékérQl
3. meghatározott munkakörhöz hozzárendelt iskolai végzettség alapján járó garantált bér minimum összegérQl
4. a napi munkaidQ leghosszabb mértékérQl (max napi 12 óra)
5. a munkaszüneti napok meghatározása
8 A sztrájk: a munkavállalók többségének tervszerqen és közösen végrehajtott munkabeszüntetése, a munkaviszony elQzetes felmondása nélkül.

Sztrájk formái:
FigyelmeztetQ sztrájkra az egyeztetés során kerülhet sor, max. 2 óra idQtartamban, figyelmeztetjük a munkáltatót, hogy sztrájkolni fogunk.
Szolidaritási sztrájk: a munkavállaló egy csoport, egy másik munkavállalói csoporttal együtt érezve szolidaritásból sztrájkol.
Vad sztrájk: a jogszabályba ütközQ sztrájk a vad sztrájk
GöngyölítQ sztrájk: egy nagy üzemben üzemegységrQl, üzemegységre terjed át a sztrájk
ÜlQ sztrájk: ülve tagadja meg a munkavégzést
Lassított sztrájk: lassabban végzem a munkám

A sztrájk elvei
Együttmqködési kötelezettség
A sztrájk joggal való visszaélés tilalma
Az önkéntesség

Mikor jogellenes a sztrájk:
Ha politikai célra irányul
Ha Alkotmányba ütközik, vagy alkotmányba ütközQ célra irányul
Ha törvénybe ütközik
Ha megsértik az egyeztetési eljárás szabályait
Ha olyan ügyben sztrájkolnak, amellyel ellen egyedi jogvitát lehet kezdeményezni
Ha kollektív szerzQdésben foglalt megállapodás ellen irányul a kollektív szerzQdés hatálya alatt

Hol tilos a sztrájk:
Fegyveres erQk, fegyveres testületek, rendvédelmi szervek, igazságszolgáltatási szervek

Generális szabály
Tilos a sz>†

ˆ

Œ

¸

º

R
t
V X

8ÄâpržÜRfâú öèÚÏÄ´¤—Ï—ÏÄ´Š¤—ÏÏÄÚϗϗÏtÏtÏtÏi[hädKh®S5B*
\ph€hädKh*GÅB*
ph€hädKhru–B*
ph€hädKh*?B*
ph€hädKhäSÂ>*B*
ph€hädKh®S>*B*
ph€hädKh®S5>*B*
\ph€hädKhäSÂ5>*B*
\ph€hädKhmKûB*
ph€hädKh®SB*
ph€hädKh®S5>*B*
ph€hädKhäSÂ5>*B*
ph€h¨‹häSÂ5>*"¨ Ê
X
à
p


†

ˆ

X „ ¬ þ >tªÐ

÷÷ììììììà÷÷÷ÔÔÔȼ¼¼¼¼
$„Ä`„Äa$gdtUw
$„Ä`„Äa$gd*?
$„Ä`„Äa$gdäSÂ
$„D ^„D a$gdmKû
$
&
Fa$gd®S $a$gd®SÈhý 8À\tÌæhü R | « ò ó >·6ôèÝÝÝÝèÒÒèèÇÇǼ°¨¨¨ $a$gd®S
$„h^„ha$gd®S
$
&
Fa$gd*GÅ
$
&
Fa$gd“5Ñ
$
&
Fa$gdru–
$
&
Fa$gd®S
$„ð^„ða$gd®S
$
&
F a$gdp~ ( * 4 ? X Z _ ‚ „ ‰ Í ã ê Qb68œ fh²ÆÊàöøúüñæÛÎÛÀñÛÀñÛµ§ÛÎۜŽÎۃŽvŽh[PÛvÛhädKh[OB*
ph€hädKh®SB*
\ph€hädKh®S>*B*
\ph€hädKh®S5B*
ph€hädKhæK|B*
ph€hädKh®S5>*B*
ph€hädKhmKûB*
ph€hädKh*GÅ5B*
\ph€hädKh*GÅB*
ph€hädKh®S5B*
\ph€hädKh®S>*B*
ph€hädKh®SB*
ph€hädKh“5ÑB*
ph€hädKh“5Ñ5B*
\ph€68 ÞnfhÈÊàZ\öøú÷ìàÕÕɾ÷®£÷£›÷‹$„ „Ä^„ `„Äa$gd•a¦ $a$gd[O
$
&
Fa$gd®S$„ˆ„Ä^„ˆ`„Äa$gd•a¦
$
&
F a$gd[O
$„c^„ca$gdæK|
$
&
F a$gd®S
$„ð^„ða$gd®S
$
&
F a$gdp~ $a$gd®S$ nŒŽ4 6 < ¸ "!(!–!ô!¸"º"â".#6$Ž$ôôôôììììÜÑìÜìÆÆÁ¹±±± $a$gd‚
$a$gdw.gd®S
$
&
Fa$gd®S
$
&
F a$gd®S$„ˆ„Ä^„ˆ`„Äa$gd•a¦ $a$gd®S
$
&
Fa$gd®S *®Ö6 < d h "!(!Œ"Ž"¸"º"¾"Ä"Ê"â"(&*&@&B'b'H+h+, ,óèÛèÎÀÛèÎèµè§—‡—‡|§laSaSaEhädKhw.5B*
\ph€hädKh5B*
\ph€hädKhB*
ph€hädKh5>*B*
\ph€hädKh‚
B*
ph€hädKh‚
5>*B*
\ph€hädKhw.5>*B*
\ph€hädKh‚
5B*
\ph€hädKh[OB*
ph€hädKh®S6>*B*
ph€hädKh®S5B*
ph€hädKh®S>*B*
ph€hädKh®SB*
ph€hädKh®S6B*
ph€Ž$d%Ü%*&@'B'b'x(v)è)’*ì*F+H+h+¢+ô+, ,L,‚,÷÷òêêêßßßßßßÓêÈÈÈû°
$
&
Fa$gd]
ä $a$gd]
ägd®S
$
&
Fa$gd
$„h^„ha$gd
$
&
F a$gd $a$gdgd‚
$a$gd‚
,L,ì./È/ì/0FöF,G\H^H¢HŠNŒNæNXPZP\PzP~PvQ|Q~Q²Q´QLRNRPRŒRŽR0U2UnUxVzVÄVñæñæñæäæñæÙɾ³É¾¥•É‡¾‡yÉn¾‡yɇ¾cɾ‡¾hädKh<@ŠB*
ph€hädKh[OB*
ph€hädKh<@Š5B*
\ph€hädKh®S5B*
\ph€hädKh®`×5>*B*
\ph€hädKh#Ä5B*
\ph€hädKhÂ!ŒB*
ph€hädKh®SB*
ph€hädKh®S5>*B*
\ph€hädKh¬ ŸB*
ph€UhädKh]
äB*
ph€hädKh]
ä5B*
\ph€$‚,þ,(-†-(.ê.ì./Æ/È/ì/ôFöF,G^G\H^H¢HÔH4J„LNôôôôôììììììììááÕÍȽ½µ $a$gd®S
$
&
F
a$gd®Sgd®S
&
Fgd¬ Ÿ
$„h^„ha$gd¬ Ÿ
$
&
Fa$gd]
ä $a$gd]
ä
$
&
Fa$gd]
ätrájk, ha életet, egészséget, testi épséget közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná.

Hol korlátozott a sztrájk:
Közigazgatási szerveknél
A közszolgáltatást végzQ szerveknél (áram, energia, víz, hQ, amíg elégséges szolgáltatást nyújtani kell a sztrájk ideje alatt)

Kollektív szerzQdés jogi jellege:
KettQs jogi jellege van:
normatív funkció: az egyedi munkaviszony alanyaira illetve a kollektív szerzQdést kötQ felekre jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg. Úgy hatályosul, mint egy jogszabály
2. Kötelmi jelleg: tükrözi a szerzQdést kötQ felek akaratát, ugyanis a kollektív szerzQdésben olyan jogokat és kötelezettségeket is vállalhatnak, amelyek biztosítják a kollektív szerzQdésben megállapított jogok és kötelezettségek gyakorlását, valamint a szerzQdés kötQ felek kapcsolatrendszerét.
A kollektív szerzQdés munkaviszonyra vonatkozó szabálynak minQsül együtt van felsorolásban a törvénnyel, ezért azt is mondhatjuk a kollektív szerzQdésre, hogy bízói úton kikényszeríthetQ jogi norma.
A kollektív szerzQdés nem lehet ellentétes a jogszabállyal.

kollektív szerzQdés megkötésének szabályai:
Kik kötik a kollektív szerzQdést Magyarországon?
Egyik oldalon:
munkáltató,
több munkáltató,
vagy munkáltatói érdekképviseleti szerv
Másik oldal:
- szakszervezet
- több szakszervezet

ÜT jogosítványai:
Az információ közzétételéhez való jog
MunkaidQ kedvezmény
Mind az Üt tagot, mind az Üt elnökét megilleti a munkajogi védelem.

Az Üt együttdöntési joga:

A jóléti célú pénzeszközök felhasználása
Ingatlanok intézmények hasznosítása

5. Vélemény-nyilvánítási jog:
1. A munkavállalók nagyobb csoportját érintQ intézkedések esetén
2. A munkavállalók nagyobb csoportját érintQ
3. A képzések elQsegítése
4. Éves szabadságolási terv
5. Új teljesítmény követelménytQl
6. Megváltozott munkaképességq munkavállalókra vonatkozó rendelkezésekrQl
7. BelsQ szabályzatról
8. Anyagi elismeréssel járó juttatásokról

6. A tájékoztatáshoz való jog
1. a munkáltató gazdasági helyzetérQl
2. a munkáltató tevékenységi körének jelentQs változásáról
3. a bérek és keresetek alakulásáról
4. táv munkát végzQ munkavállalókról


Ezek elmulasztása érvénytelenné teszi. Az ÜT és a munkáltatók között üzemi megállapodás történik a jogokról és kötelezettségekrQl.

Plusz, melyek még be voltak jelölve:

Mikor tilos, és mely szerveknél korlátozott a sztrájk?
Mely a kollektív munkaügyi vita fórumrendszere és mik a szabályai?


Kollektív munkaügyi vita: ezek szabályozási viták.
Felek: munkáltató, vagy munkáltatói érdekképviseleti szerv, és a szakszervezet
Munkáltató, vagy munkáltatói érdekképviseleti szer az üzemi tanáccsal szemben
Fogalom:
A munkáltató illetve a szakszervezet valamint a munkáltató és az Üzemi Tanács között felmerült jogvitának nem minQsülQ munkaviszonnyal összefüggQ vita.

Fórumrendszer:

A kollektív munkaügyi vita egyeztetéssel kezdQdik.
Az egyeztetés: az egyik fél írásba foglalt álláspontjának a másik fél részére történQ eljuttatása.
Az egyeztetés 7 napig tart. Az egyeztetés jogkövetkezménye, hogy az intézkedésre nézve halasztó hatálya van.
Tartózkodni kell minden olyan magatartástól, mely veszélyezteti a megállapodás megkötését.
Az egyeztetés tartama alatt a felek két fórumot vehetnek igénybe:
KözvetítQ, mediáció
DöntQbíró
Mind a közvetítQ mind a döntQbírót az MKDSZ-bQl választjuk. Munkaügyi KözvetítQ és DöntQbírói Szolgálat.
A közvetítQ feladata, hogy megpróbálja a feleket egyezségre juttatni, közelíti a felek álláspontját.
Ha a közvetítQnek tájékoztatásra, vagy adatszolgáltatásra van szüksége 5 nappal meghosszabbodik.
A felek álláspontját írásba foglalja. ( kollektív szerzQdéses megállapodásnak minQsül.
Ez bíróság elQtt vitatható. Kollektív szerzQdés jogi sorsát osztja. Ha megszqnik a kollektív szerzQdés, az álláspontok is megszqnnek. Ha nem szqnik meg a kollektív szerzQdés, az álláspont sem szqnik meg.

A döntQbíró:
Az egyezkedés ideje alatt az MKDSZ-bQl választjuk. A döntQbíró döntése kötelezQ, amennyiben a felek közös akarattal egy alávetési nyilatkozatban a döntést magukra nézve kötelezQnek ismerik el. Ekkor kötelezQ a döntQbíró eljárása.

Négy esetben kötelezQ a döntQbíró eljárása:
Az SzSz helységhasználata
Az Szsz információjának a közzétételével kapcsolatos vita
Az ÜT választásával és mqködésével kapcsolatos indokolt költségek mértéke
Az ÜT együtt döntési joga esetén a beleegyezés megtagadásakor.
A döntQbíró döntése, kollektív szerzQdéses megállapodásnak minQsül.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

18 2009 5. gyak 6. 8. anyagismeret 2 bácsó sándor barokk bioinformatika c nyelv civilisztika civilizáció csavar dettre gábor elmélet előadásanyag, mechatronika építészet etnikai kisebbség filmtörténet fizika 1 freud gábor gazdpol helyi társadalom információs társadalom jegyzet kassák kiválasztás kultur leppelés litoszféra magánjog magyar gótika merőpiac montázs oxidáció példasor v reakció sportjog statisztika i. sűrűség szöveg tektonika tereptan tőkeelmélet üzleti etika üzleti terv vám vizsga feladatsor vizsgakérdések