előadás jegyzet 3

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarMunkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásiA Szociális Jog Kialakulása és AlapjaiJegyzetekelőadás jegyzet 3

A szociális jog kialakulása és alapjai
2007.10.22.


Uralkodok

III. Károly (1711-1740) A szociális ügyek a szegény ügy szempontjából indiferens uralkodó volt. Úgy vélte, hogy a földön egy Isten által teremtett rend van amelyben mindenkinek adott a helye az államnak a királynak nem kötelessége az egyes emberekrQl való gondoskodás. III. Károly mindössze ésszerqsíteni racionalizálni kívánta a közigazgatást fQleg a hadügyet. Ennek érdekében egy bizottságot küldött Ez a bizottság arra következtetésre jutott, hogy uralkodó nem lehet érzéketlen az állam nem lehet passzív az emberek anyagi helyzetével kapcsolatban. 2 okból egyrészt ha az emberek szegények nem tudnak az államnak adót fizetni, másrészt a tömeges szegénység amelynek nyomait a bizottság felfedezte az országban elégedetlenséghez vezet, melynek következménye lázadás lehet. Ez a bizottság 1715-ben arra is utalt, hogy igazgatási szempontból is gondolni kell a szociális ügyre, meg kell szervezni országosan birodalmi szinten a szociális igazgatást. III. Károly ezen javaslat nyomán 1723-ban Magyarországon megalakította a helytartó tanácsot. Ez a helytartó tanács a mai kormánynak minisztertanácsnak megfelelQ igazgatási szerv, amely állandóan rendszeresen mqködött, amelynek tagjai képzett szakemberek voltak, amely testület az uralkodónak javaslatokat készített egy adott ágazat irányításának kérdéseirQl (mindez ideig Magyarországon a területi elv érvényesült, ami azt jelentette, hogy adott ország országrész ügyeit egy központi szerv irányította. Az ágazati elv azt jelenti, hogy egy adott ügytípust az ország egész területén egy szerv intéz. Ez a bizonyos helytartó tanács fontos, azért is mert a helytartó tanácsnak volt szegényügyi osztálya egy olyan részlege amely a szociális kérdésrQl a helyzetrQl és teendQ intézkedésekrQl az uralkodónak javaslatot készített. A helytartótanács abból a szempontból is fontos hogy az elsQ szervezeti kísérlet volt arra, hogy a vármegyék a korábban kizárólagos hatalommal rendelkezQ helyi szervek ellenQrzés alá kerüljenek. A helytartó tanács folyamatosan figyelemmel kísérte a vármegyék és szabad királyi városok intézkedéseit a szegény ügy szociális ügy területén is. Már III. Károly idején porosz mintára kialakul az a gyakorlat, hogy a kincstárban elkülönítenek egy bizonyos összeget az ínség házak fenntartására mqködtetésére.
A szociális ügy nem vált állami feladattá a szociális gondoskodás az egyházi intézményeken belül továbbá a magán földesúri nagybirtok rendszer keretei között maradt. III. Károly történelmi érdeme, hogy a szociális igazgatás intézményeit legalábbis kezdeti formában kiépítette Magyarországon is.


Mária Terézia (1740-1780)

Szegfq Gyula történész azt írta róla, hogy a legnagyobb befolyású nQ volt a magyar történelemben.
Mária Terézia idején alapvetQ szemlélet változás történt a társadalom irányításban és a szociális gondoskodás területén is. Ez elsQsorban az uralkodói filozófiájával felfogásával függött össze, amely szerint az uralkodónak kötelessége gondoskodni alattvalóiról. Mária Terézia mélyen vallásos személy volt, aki úgy vélte, hogy az általános gondoskodást neki kell közvetítenie, realizálnia. Ezzel a felfogással függ össze a jobbágy politikája, mert Q az elsQ uralkodó aki a lakosság 70 %-át kitevQ termelQcsoportokra kiterjeszti az állami gondoskodást. P az elsQ uralkodó aki az etatizmus jegyében átfogó intézményrendszert kíván kiépíteni. P az elsQ uralkodó aki már nem elégszik meg morális vagy vallás tételeire utaló elvárásokkal, hanem jogszabályba, jogi normába foglalja a szociális gondoskodással összefüggQ elvárásait. Mária Terézia az elsQ uralkodó aki az állami intézkedésekben tudatosan igyekszik a szociális szempontot érvényesíteni. P az aki a ráció edukációnisz elnevezésq pátensében (oktatással függ össze) rendelkezik a szegény sorsúak támogatásáról, azért hogy Qk is tanulhassanak. Mária Terézia az elsQ uralkodó aki az egészségügy átfogó szabályozására törekedett, és aki az egészségügy javítását a szociális szempontok szerint arra tekintettel is szorgalmazta. Elrendelte, hogy minden városban legyen egy képzett orvos, aki az arra rászorulókat köteles ellátni. P rendelkezett arról, hogy minden járásban legyen egy szülésznQ akinek díját a vármegye biztosítja, akinek rendi különbség nélkül köteles a szülésben közremqködni. Mária Terézia az államközpontúság az etatizmus érvényesítése során törekedett arra, hogy a munkanélküliek dologtalanok támogatást, ellátást kapjanak. A birtokosokat kötelezte arra, hogy összefogva úgynevezett dologházakat építsenek, ezzel kezdQdött a munkára nevelés rendszere, a szociális foglalkoztatás rendszere Magyarországon. További érdeme, hogy az elsQ uralkodó Magyarországon aki a szegényügyet nem tekintette rendQri kérdésnek. Úgy vélte, hogy nem a büntetés hanem a társadalmi kollektív segítség és a nevelés segíthet a meglévQ szegénységen.


II. József (1780-1790)

Uralkodásának 10 éve alatt lényegesen radiklálisabb reformokat valósított meg, de általában véve a szociális kérdés iránt érzéketlen maradt. Elrendelte katonai erQvel a népszámlálást, összeíratta a lakosságot külön rovatban rögzítette a vagyoni állapotot vagyoni helyzetet, de ezt nem a szociális támogatás igényével hanem az adóztatás érdekében tette. II. József megerQsítette az államot rendkívül korszerq igazgatási, igazságszolgáltatási rendszert épített ki, azonban nem fejlesztette tovább a Mária Terézi által létrehozott szociális igazgatási intézményeket. Harmad sorban II. József szakított anyja felfogásával, az állam gondoskodási kötelezettségét tekintve. Liberális felfogásban közelítette ezt a kérdést úgy vélte ugyanis, hogy az egyéneknek adni kell mozgásszabadságot de rájuk kell terhelni a létfenntartással kapcsolatos felelQsséget is. II. József már elképzelte és büntetQtörvénykönyvében realizálta is a szegények szankcionálását, büntetését, ha például koldultak, kéregettek, ha a közrendet ilyen formán zavarták. P részben ismét rendészeti kérdéssé silányította a szegény ügyet. Tegyük hozzá, hogy II. József elméleti írásaiban rögzítette, hogy reform sorozatának célja a gazdaság modernizálása, az ország anyagi megerQsítése és ezt követQen kerülhet sorra  nem került sorra  egy újfajta igazságosabb elosztási rendszer kialakítása. P ebben a szakaszban kívánt nagyobb teret adni a szociális gondoskodásnak. Gyakorlati intézkedései nem szolgálták a társadalmi egyenlQség megteremtését.


II. Lipót (1790-1792)

Kompromisszum keresQ uralkodó volt, rendkívül érzékeny az egyéni szociális problémák iránt, aki folytatni kívánta Mária Terézia intézményes reformjait. P volt az aki korábban Toszkánában nagyherceg volt, a világon elsQként eltörölte a halálbüntetést. P volt az aki ugyancsak Toszkánában pedagógiai minta rendszert alakított ki egy Pesztalocci nevq híres pedagógus közremqködésével, ahol szintén a munkára nevelés volt a legfontosabb cél és amely rendszerben Európában elQször a tehetségeket társadalmi állástól függetlenül toborozták. II. Lipót király legelsQ intézkedése az volt, hogy a helytartó tanácsot átszervezte, megerQsítette kibQvítette annak szegényügyi osztályát és egy utasítást adott a szervezet számára, hogy név szerint rögzítse, mérje föl az országban támogatásra, segélyre szorulókat. Ebben az utasításban a koldulásról is ír, elQször különböztetve meg az érdemes és érdemtelen koldusokat. Az érdemtelen kategóriába azok tartoztak akik önhibájukból kerültek nehéz anyagi helyzetbe.


XX. század 1867-1945-ig a magyar szociális igazgatás története

Az állam feladata: a XX. században Magyarországon is általánosság vált az a felfogás, hogy a szociális gondoskodás az állam kikerülhetetlen feladata. Az állam köteles polgárairól szervezett és intézményes formában gondoskodni. Tegyük hozzá ez a gondolat a 2 világháború között egyformán érvényesült az Amerikai és a Fasizálódó Európai államok esetében. Általános volt az állami beavatkozás szükségességének elve.

A szociális igazgatás kialakulása: Az állami feladatvállalás gyakorlati érvényesítéséhez a legfontosabb eszköz egy új igazgatási ág a szociális igazgatás kialakítása volt. Átalakult a kormányzati szisztéma a XX. században Európában kivétel nélkül önálló minisztérium vagy önálló kormányzati szerv létesült a szociális ügyek kezelésére.

A szociális igazgatás feladata:
XX. század 30-as éveire vonatkozó felfogás, hogy a szociális igazgatásnak hármas feladatköre van.
munkához való jutás elQsegítése
munkavállalók érdekeinek képviselete
azokról való állami gondoskodás akik önhibájukon kívül részt nem vevQk támogatása

Munkához való juttatás

MezQgazdaság: 1898-ban hoztak egy törvényt amely a mezQgazdasági munkaközvetítés rendjét szabályozta. E szerint minden vármegyében és minden községben hatósági munkaközvetítQk müködtek akiknek feladata a mezQgazdasági munka közvetítése volt. 1926-ban ezt a tevékenységet központosították és egy országos gazdasági munkaközvetítQ irodát hoztak létre. Ez a rendszer kiegészítette a meglévQ közigazgatást, a közremqködök közvetítQk nem kaptak külön juttatást. Általában a mezQgazdasági lakosok munkaügyeinek munkafelügyelete a korabeli jegyzQk feladata volt.

Ipar: 1900-ban a kereskedelmi minisztérium keretei között egy munkaközvetítQ intézet jött létre, amelyre vonatkozó szabályokat 1916-ban megváltoztatták a hadi gazdálkodás körülményeihez igazították. 1923-ban az ipari kereskedelmi szférában eljáró munkaközvetítQk szintén közigazgatási státuszt kaptak, városokban községekben csatolt munkakörben látták el tisztviselQk ezeket a feladatokat.
Mind a mezQgazdaság mind az ipar területén decentralizálodott.
1919-ben a Párizs környéki békék eredményeként létrejött a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, amely kötelezQvé tette az országok számára, hogy díjtalan munkaközvetítQ hivatalokat szolgáltatást biztosítsanak. Erre Magyarországon 1929-ben egy törvény született azonban ezt a törvényt nem hajtották végre, ez a nemzetközi kötelezettség Magyarországon nem&'5>?:
<
Ÿ

è (4 `bZ° ð ÌÎèê&,.8!Â$Ä$þ%&Æ&È&ˆ'&+(+D+X+Z+2.r.t.v.Ä/¶1¸1š4$7&7¼8¾8N9„9†9==$?*?¨?vA.E¼ILMPXüøüôüôðôìðìèðèðèäðäðäôàÜðÜØðÔðÔðÔÐàÐÌÐÌðÌðÌÈðÈÄÌÄÀļÀ¼ð¼À¸´°¬¨¤¢UhöWˆh/œh-l hO{çh¤7Zhœ
fh'
»h¨'ºh’øhRWh:Whÿ'Ôh—^øh¹ ”h›NƒhgX"h„c-hq1¶hXmCh›i?hWiÔhp*]húJd@'345?@ê-9:Æ(+*+,+Z+\+&7(7*7V7X7&?(?*?¨?ýýýýýýøóóóóóóøóóóóøóóóóëëëë $a$gd¨'ºgdWiÔgd›i?—þ¨?ª?vAwAÉBÊBêBMC@DŠD.E0E^E`E¼I¾IÎLLMX X"X`X÷÷÷÷÷÷÷ìììäÙäääääÑÑź
$
&
Fa$gd N
$„h^„ha$gd N $a$gdöWˆ
$
&
Fa$gd-l $a$gd-l
$
&
Fa$gdO{ç $a$gd¨'º érvényesült.


Munkavállalók érdekképviselete

Visszaélések megakadályozása a mezQgazdaság területén: A mezQgazdasági munkaviszony kérdését egyre több kötelezQ szabály rögzítette, folytatódott tehát az a törvényhozási gyakorlat, amely 1898-ban kezdQdött. Ez az 1898-as törvényi szabályozás Darányi Ignác nevéhez kötödik. P az elsQ miniszterelnök aki a mezQgazdaságban jogi szabályozás terén a gyakorlati szociálpolitikát kívánta érvényesíteni. 1907-ben megszületett az elsQ átfogó törvény a gazdasági cselédek munkaviszonyainak szociálpolitikai hátterq szabályozásáról.

Munkabér A korabeli törvényi szabályozás úgynevezett alaki bérvédelemben részesítette a mezQgazdasági munkást, ami azt jelenti, hogy pénzben kellett kifizetni a munka ellenértékét, nem terményben, árucikkekben. Ez a szabályozás 1923-ig élt, ekkor 1923-ban tértek át az anyagi bérvédelemre, ami a fizetendQ legkisebb munkabér hatósági megállapítását jelenti. Ezeket a munkabéreket vármegyénként és járásonként egy erre alakított bizottság állapította meg ennek összehangolására országos egységesítésére 1940-ig nem került sor. 1940-ben a földmqvelésügyi miniszter egyes munkabér nemekre országosan kötelezQ bérminimumot állapított meg. A mezQgazdasági munkabérek kifizetését vármegyei bizottságok ellenQrizték abban az esetben ha a gazda nem tudta kifizetni a munkabért, 1940-tQl egy országos pénzalapból meghitelezték ezt az összeget.
MunkaidQ: A mezQgazdaság terén Európában egyedül Magyarországon nem érvényesültek munkaidQre szabadságidQre vonatkozó kötelezQ elQírások.

2) Ipar
a) 19. század végén jelentek meg a munkásmozgalom keretében ágyazott törekvések, amelyek a munkabér jogi szabályozására irányultak. 1893-ban hozták létre az Ipar FelügyelQi Intézményt, amely békéltetQ bizottságokat hoztak létre ha bérvita alakult ki az ipari üzemekben. 1923-ban ennek a bérvita esetén kialakult békéltetésnek az eljárási rendjét szabályozta egy kormányrendelet. 1932-ben általános szabály, törvény rendelkezett a kötelezQ egyeztetésrQl. 1935-tQl vált Magyarországon általánossá az állami munkabér megállapító tevékenység. 1935-tQl érvényesítették a kötelezQ bérminimum rendszerét és ettQl az évtQl vezették be a munkabérhez kötödö gyermeknevelési pótlékot. Ez csak azokat illette meg akik 20 fQnél nagyobb létszámú vállalatnál dolgoztak.

MunkaidQ 1884-ben az ipartörvény rögzíti, hogy vállalatoknál reggel 5-tQl este 9-ig tartó idQszakban tehát maximum 16 órát lehet dolgoztatni. Ez a szabály nem vonatkozott a folyamatos üzemq vállalatokra. 1891-ben született elsQ vasárnapi munkát eltiltó szabály, mert vasárnapokon 24 órás munkaszünetet rendeltek el. 1923-ban a nemzetközi munkaügyi szervezet ajánlására felhatalmazást kapott a kereskedelmi miniszter, hogy a munka folytatását este 8-tól reggel 6-ig eltilthassa. Maximum 14 órát lehet dolgozni. A munkaidQ kapcsán 1937-ben honosult meg Magyarországon az évenkénti fizetéses szabadság rendszere, amely állománycsoportokra bontva 6-tól 24 napig terjedt.

c.) Munkakörülmények 1893-ban az ipar felügyelQi intézményt. Ennek az iparfelügyelQnek feladata, hogy a biztonsági szabályokat ellenQrizze. Ez a törvény egyben elQször Magyarországon részletesen elQ is írta, hogy a különbözQ üzemekben, milyen jellegq biztonsági szabályokat kell betartani. Az iparfelügyelQk évenként rendszeres ellenQrzést tartottak, ha üzemi baleset volt a tisztiorvossal együtt ellenQrzést tartottak, jegyzQkönyvet vettek fel, és hatáskörük volt a munkaidQ és munkabér szabályok betartásának ellenQrzése is. 1942-ben történt elQször kísérlet arra, hogy a munkavédelmi feladat kormány írányítás alá kerüljön, tehát centralizálták.

Munkavállalók biztosítása
MezQgazdasági biztosítás terén Darányi Ignác 1900-ban hozott törvény alapján a cselédekre vonatkozó baleseti biztosítást vezeti b e. Természetes halál esetén és ha a munkavállaló megrokkant a biztosítás fizetése a munkaadó szándékától függött. 1913-ban változott meg a helyzet, ettQl kezdve kötelezQ volt a biztosítás és annak köre kiterjedt a munkavégzéssel összefüggQ valamennyi kárra. 1938-ban a baleseti biztosítás mellé az öregségi biztosítás is társul. Ez azt jelentette, hogy a mezQgazdasági munkavállalók 65 év fölött öregségi nyugdíjra voltak jogosultak. 1939-ben a rokkantsági nyugdíjrendszer megjelent a mezQgazdaságban, mert a balesetet szenvedett, életben maradt mezQgazdasági munkást, úgynevezett tehetetlenségi pótlék illette meg, ez járadék szerqen élete végéig megillette.
2) Ipari foglalkoztatottak 1891-tQl kötelezQvé vált a biztosítás. Ennek köre fokozatosan kibQvült. A reform 1907-ben teljesült ki, zárult le, amely az ipari munkásbiztosítás területén 4 eredményt hozott. 1. JelentQsen kibQvítette a biztosítottak körét (pl. alkalmilag dolgozókat, otthon foglalkoztatottakat is érintette) 2. KötelezQvé tette a balesetre szóló biztosítást is. 3. Központosította a korábban decentralizáltan mqködQ pénztárakat. 4. A törvény államosította a munkásbiztosítást, mert létrehozott egy központi munkásbiztosítási hivatalt. 1927-ben a Magyar törvényhozás adaptálta, átvette a nemzetközi munkaügyi szervezet ajánlásait amellyel a magyar munkásbiztosítás Európai színvonalúvá vált. 1928-ban megalakult az OTI Országos Társadalombiztosító Intézet, amely az ország népességének közel 9 %-a, 800000 ember számára biztosított kritikus helyzetben egzisztenciális biztonságot.

A munkában önhibájukon kívül részt nem vevQk támogatása
Népjóléti intézkedések

Törvényi szabályozás: Magyar törvényi szabályozás már a dualizmus idején különböztetett vétkességi alapon ki járul hozzá ön fenntartásához. 1871-ben a 18. törvénycikk a községi törvény részletesen szabályozta a szegény eltartás rendjét. 1922-ben egy törvény felhatalmazta és Népjóléti és Munkaügyi Minisztert, hogy úgynevezett ínség járulékot vethessen ki a városokra és községekre, hogy az így befolyt összegbQl a szegényeket támogatni lehessen. EzelQtt 80 évvel 1927.10.22-énnapra pontosan Egerben a ferences rendi rendházban egy Oslay Oszvald nevq szerzetes meghirdetett egy programot amelynek lényege, hogy a szegény politikát társadalmiasítani kell. Nem elég csak az állam közremqködése a szegényügy rendezése az egész közösség ügye. Ez a szerzetes csak Eger városára meghirdetett egy programot amely szegény gondozás EGRI NORMÁJA néven vált ismerté a szociálpolitikában. A norma kifejezés arra, utal, hogy pontosan meghatározták a létminimum feltételét, a minimális étkezéshez szükséges tárgyak élelmiszerek körét, és meghatározták, hogy ezt mindenki számára biztosítani kell. A várost 4 körzetre osztották. A körzetekbe szegényügyi segítQket osztottak be, akik fölmérték név szerint regisztrálták az ellátásra szorulókat és megszervezték ellátásukat. Az ellátás érdekében egy társadalmi adományrendszert alakítottak ki és gondoskodtak az egészségügyi ellátás megszervezésérQl is. Megtiltották a koldulást de a közigazgatás segítségével a vállalkozásoktól külön jutalékot szedtek be és ebbQl fedezték az ellátásra szorulok szükségét. Az egri norma 1936-tól országosan is ajánlott szegénygondozási rendszerré vált. Budapestet kivéve a jelentQsebb nagyvárosok is alkalmazták ezt a rendszert.
ONCSA: Országos Nép és Családvédelmi Alap 1940-ben jött létre. A sokgyermekes szegény családok önálló keresethez juttatását és gyermekvédelem feladatainak ellátását célozta meg. A családvédelmi pótadó volt a forrása. A költségvetés önállóan is támogatta ezt az alapot. JelentQs volt az alap lakásépítési programja.

Közegészségügy

Gyógyítási tevékenység A Horty korszak idQszakában a jogi normák tartalmazták azokat a rendelkezéseket, milyen esetben lehetett a szegény betegek ápolási költségeit a közös költségbQl fedezni. 1925-ben fölállították az Országos Közegészségügyi Intézetet amely ajánlásokat dolgozott ki az egészségügyi intézmények számára a szociális szempont érvényesítésére.
Az egészségügy államosítása A 2 világháború között Magyarországon az egészségügy államosítására centralizálására vonatkozó kísérletek eredménytelenek maradtak. Az egészségügy tehát decentralizált maradt. Az államosítás 1949-ben következett be.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

03.04/1 03.04/2 8. ábris adatgyűjtés általános médiaismeretek anyagválasztás barokk biológia csont descartes eloadas európai integráció fa fogalmak függvényelemzés gazdaságpszichológia gazdaságtörténelem gepalap gyakorlat 1 innováció kamatláb karinthy kiállítás konjunktúrakutatás kórtan környezettechnikai műveletek kötelező irodalom közgazdaságtan laskay gábor lemezszegélyek leon festinger mágia marx német felvilágosodás pricing strategies prog.terv sportjog statisztika szemiotika szövegszerkesztés török váll. pü. vállalat gazdaságtan vegyes szakjog vízép xls vizsgapéldák vörösmarty zrínyi zsidó kultúra