helyi szerveződés

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAlapvizsgahelyi szerveződés

B tételsor 19. tétel
Helyi szervezQdés
Az antropológia empirikus ismeretanyagának nagy részét a helyi közösségek tanulmányozása révén szerzi. Ennek oka, hogy a helyi közösségek módszertanilag kezelhetQ méretq egységek a részt vevQ megfigyelés számára. Egy faluban vagy egy valamennyire elszigetelt helyi környezetben a legtöbb ember ismeri egymást személyesen, és egy olyan társadalmi rendszer tagjai és fenntartói, amelyben meghatározó a személyes kapcsolat. Továbbá a helyi közösségek vizsgálata során elfogadható az a leegyszerqsítQ feltételezés, mintha azok önfenntartók volnának. A lakosok legtöbb tevékenysége helyben zajlik, a szükségleteik nagy részét helyben elégítik ki, és a helyi közösség hosszú távon is fennmarad.
Normák és társadalmi kontroll
Minden társadalmi rendszerben szükség van olyan szabályokra, amelyek meghatározzák, hogy mi a megengedett, és mi nem. Ezeket a szabályokat tekintet nélkül arra, hogy nyíltan meghatározzák, vagy hallgatólagos konszenzus szerint elfogadják, normáknak nevezzük. Bizonyos normák a társadalom minden tagjára vonatkoznak, mások csak kisebb csoportokra, és vannak olyanok is, amelyek az egész emberiségre.
A normák megléte nem jelenti azt, hogy teljes egyetértés lenne tartalmuk felQl, vagy mindenki alávetné magát ezeknek bármely társadalomban. Minden normára jellemzQ, hogy valamilyen szankció kapcsolódik hozzá. Pozitív (jutalmazó), és negatív (büntetQ) szankciók egyaránt léteznek. A szankciók kiszabására, meghatározására való képesség a hatalom fQ forrását mutatja meg minden társadalomban. A normák a társadalom alapértékeit tükrözik, a különféle szankciók megmutatják a különbözQ értékek relatív fontosságát és feltárják a hatalmi egyenlQtlenségeket. A normaszegéshez kötQdQ szankciók rendszerét társadalmi ellenQrzésnek nevezzük. A normák, és a szankciók az idQ múlásával folyamatosan változnak a társadalommal együtt. A normák továbbá ritkán olyan részletesek, hogy minden esetre pontosan meghatározzák a viselkedés szabályait. A valóságban a cselekvQk mindig improvizálnak, és saját maguk hozzák meg döntéseiket, de ennek során folyamatosan támaszkodnak a normákra.
Szocializáció
A szocializáció az a folyamat, amely által valaki a társadalom teljes jogú tagjává válik, vagyis megszerzi a szükséges tudást és képességeket ahhoz, hogy a társadalom részeként tevékenykedhessen. Sok társadalomban a családé a legfQbb szerep a szocializációban. A fejlettebb és bonyolultabb munkamegosztással rendelkezQ társadalmakban a feladat ugyanakkor megoszlik a különbözQ intézmények között. A szocializáció célja, hogy biztosítsa: a társadalom tagjai elsajátítsák azokat az értékeket, normákat és viselkedési formákat, amelyeken a társadalom alapul.
Az elidegenedés (anómia) ezen társadalmi értékekbe vetett hit megrendülése vagy az azoknak való megfelelés képtelensége miatt kialakult lelkiállapot. Az ilyesfajta problémák gyakran a társadalomból való kizáráshoz vezetnek.
Életszakaszok és az átmenet rítusai
Minden társadalom megkülönböztet tagjainak életében bizonyos szakaszokat, és meg kell oldania az egyes szakaN²
î
˜´è

$v,Ž,Î0Ü0ž7ñíâíâíâíàíâíâØ h8g^J_HÿU h8g6]^J_Hÿh8gh8g5CJ$\^J_HÿaJ$ *N²
î
‡˜´ è

(

*v,Ž,Î0Ü0Ê4ž7øñïéïïéïïéïïïéïéï浪 ¤ª$ ¤7a$$ ¤ãa$ž7ýszok közötti átmenettel járó problémákat. Ezek a rítusok általában erQsen dramatizált, nyilvános események, melyek során egyvalaki, vagy egy egész korosztály, a következQ szakaszba lép át. A legfontosabbak általában azok, amelyek a gyermek- vagy serdülQkorból a felnQttkorba lépést jelentik. Az átmenet rítusait gyakran az idQleges nélkülözés, szenvedés, megpróbáltatások jellemzik, és gyakran együtt jár valamilyen, a felnQtt élettel kapcsolatos fontos tudás megszerzésével, amely megváltoztatja az egyén társadalmi helyzetét.
Az átmeneti fázisban az egyéneket gyakran tabuk, tiltások és szigorú viselkedési szabályok korlátozzák. Ezek a rítusok, bár a társadalom számára szükségesek, gyakran veszélyeztetik a kialakult társadalmi rendet, az uralkodó hatalmi viszonyokat.
Ezek a rítusok a társadalmi intézmények útján maradnak fenn. A társadalmi intézmény egy szokás, vagy társadalmi kapcsolatok rendszere, beleértve a hatalmi viszonyokat is, viselkedési szabályok összessége, amely hosszabb idQn át fennmarad, és bizonyos értelemben az eszerint cselekvQktQl függetlenül létezik.
A háztartás
A szociálantropológia legkisebb építQeleme nem az egyén, hanem két egyén kapcsolata. Amikor a terepmunkát végzQ kutató a vizsgálat helyszínére érkezik, általában arra a következtetésre jut, hogy a legkisebb, és legkönnyebben hozzáférhetQ társadalmi rendszer, amelyben erQteljes, és fontos interakciók zajlanak, a háztartás. Ez általában olyan emberekbQl áll, akik rokoni viszonyban vannak egymással, és egy fedél alatt élnek. A legáltalánosabb definíció: a háztartás olyan személyekbQl áll, akik fQétkezéseiket rendszerint együtt fogyasztják.
A falu
A bonyolult modern társadalmakban, amelyekre nagyfokú intézményi differenciálódás jellemzQ mindössze néhány szükséglet kielégítése történik szigorúan a háztartás keretei között. Az ilyen társadalmak tagjai általában számos közösségnek tagjai egyszerre. Ezek lehetnek méretüket tekintve kicsik, ahol a kötQdések szorosak, vagy beláthatatlanul nagyok, szétszórt, lazán kötQdQ tagokkal. Mindazonáltal a háztartás mindig kötQdik más háztartásokhoz, és a társadalmi rendszer magasabb szintq intézményeihez.
A falvakban a rokoni közösségek alapvetQ szervezQerQt jelentenek. Ezeknek a közösségeknek általában van egy vagy több vezetQje, akik közvetítenek az eltérQ érdekq rokoni csoportok között, és felelQsek a külpolitikáért is. A falun belüli kötQdések erQsek, de más falvakkal már sokkal lazább a viszony. Voltaképp minden falu önálló politikai egységet képvisel.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.12-1 4.előadás a1 adó agg zoltán alkszámtech andragógia anyagszerk b1 balzac beszámoló citrátkör corbu descartes doc dosztojevszkij egyiptom értekezés a módszerről érzékelő eu tételek formanyomtatvány fotoszintézis gazdaságföldrajz házi doga humánbiosz gyak idegenforgalom jogszabályok kalkulus képletek keringés kognitív disszonancia konfiguraciokonformacio. középkor közigazgatástörténet linguistics magánjog magyarország ollmann ökológiai antropológia pápai pr szabályzás társadalom történet vállalat vállalati pénzügyek vállalkozás vázlat vér világirodalom 2. villanytan