egyén és társadalom

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAlapvizsgaegyén és társadalom

B tételsor 17. tétel
Egyén és társadalom
Az egyént a társadalom teremti, de a társadalom a cselekvQ egyénekbQl áll. A társadalomnak vannak olyan aspektusai, amelyek megváltoznak, és vannak, amik akkor sem, ha hosszabb idQszakon át vizsgáljuk a társadalmat.
Társadalmi struktúra és társadalmi szervezet
A társadalom szociális struktúráját a társadalmi intézmények, és státusviszonyok alkotják. Ez a struktúra bizonyos értelemben az egyénektQl független. A társadalmi struktúra tehát a társadalom mátrixa  az egyének nélkül: kötelességek, normák, jogok stb. Radcliff-Brown és a korszak más antropológusai igyekeztek feltárni a társadalmi intézmények funkcióit, azt, hogy ezek hogyan járulnak hozzá a társadalomhoz, mint egészhez, mivel segíthetnek a fennmaradásában. Ebben a gondolkodásmódban minden társadalmi intézménynek van valamilyen funkciója. Sok strukturális-funkcionalista a társadalmat egy organizmushoz hasonlította, amely mint egész, minQségileg eltér pusztán alkotóinak összességétQl, folytonosan változik a cselekvQ egyének tudta nélkül. Amiért sok kritika érte az irányzatot az, hogy úgy gondolták, a társadalmi struktúra leírása elég a társadalom életének leírásához. Nyilvánvaló azonban, hogy az emberek sokszor nem úgy cselekednek, ahogy azt a struktúra (szabályok, normák stb.) meghatározza.
A problémára Malinowski egyik tanítványa, Raymond Firth azt a megoldást igyekezett találni, hogy különbséget tett társadalmi struktúra, és társadalmi szervezQdés között. A struktúra szerinte a szabályok, státusok, társadalmi intézmények szilárd mintázata. A társadalmi szervezQdés ennek dinamikus aspektusa, azaz amit az egyének valóban tesznek, döntéseik, és cselekvési mintáik a struktúra keretein belül. Ez kezdeményezés volt a társadalmi folyamat fogalomként való megragadására, arra, hogy a társadalom életét ne állandónak, hanem folyamatosan változónak mutassa be.
Társadalmi rendszerek
A társadalmi rendszer a társadalmi kapcsolatok rendszerét jelenti, amelyet interakciókkal folyamatosan aktualizálnak, és ezáltal újratermelik, mint rendszert. JellemzQje még egy többé-kevésbé egységes normarendszer, és a hozzá tartozó szankciók.
Három szintjét különíthetjük el:
két ember közötti (diadikus)
háztartási kapcsolatok
falu (lokális közösség) kapcsolatai
A cselekvQ egyén mindhárom esetben eltérQ társadalmi státusban jelenik meg. Vannak olyan részei az életének, amelyeket csak a háztartásával oszt meg és vannak, amik nyilvánosak. Minden cselekvQ a rendszer különbözQ szintjein vesz részt. Ezen rendszerek csak akkor léteznek, és csak olyan mértékben, ha, és amennyire a rendszeres interakció fenntartja Qket.
A társadalmi rendszerek a cselekvQk közti társadalmi kapcsolatok levezethetQ készletei, míg a társadalmi struktúra egy társadalom standardizált viszonyainak összessége.
A társadalmi rendszerek határai
A rendszer határai ott találhatók, ahol az interakció jelentQsen kisebb mértékq. Ezek a határok azonban relatívak, a társadalmi kontextustól, a tevékenységektQl függenek. Ha a társadalmat integrált egészként képzeljük el, feloszthatjuk alrendszereke, melyek egymáshoz való viszonya rendkívül fontos az antropológiai kutatásban.

Hálózatok
A network személyfüggQ, és ezért nem túl tartós társadalmi rendszer. Sokszor nincs határa, és világos belsQ szerkezete, mivel akárki tekinthet magára középpontként. Hiányzik belQle az állandóság. A kisközösségekben ezek a hálók sqrqbbek, mint a nagyobb léptékq társadalmakban.
Lépték
Egy társadalom léptéke meghatározható a társadalom újratermeléséhez szükséges státusok összegével. Ha ezen státusok betöltQi megtagadják a rendszer fenntartását, az megváltozik.
Minél nagyobb a lépték, annál kevesebb cselekvQ ismeri egymást személyesen a rendszerben. A lépték határt szab a cselekvés elQtt álló választási lehetQségek körének, ugyanakkor a cselekvés terméke. Ahhoz, hogy egy társadalom léptékérQl beszélhessünk, tanulmányozni kell annak viszonyait. Meg kell vizsgálnunk, hogy feladataik megoldása során milyen döntéseket hoznak a társadalom tagjai. Ha ezek a feladatok sok speciális státust betöltQ személytQl függnek, akkor a lépték nagyobb, mint egy olyan társadalomban, ahol szinte minden egyén képes minden feladat megoldására.
Nem lokalizált hálózatok: az internet
Az internet túllép olyan dualizmusokon, mint lokális-globális, kis léptékq-nagy léptékq. Az internetes közösségek vizsgálata során fontos téma, hogy vajon ez a fajta érintkezés milyen mértékben alakít ki ahhoz hasonlóan erQs kötQdéseket, amilyenek nem internetes körülmények között ki szoktak alakulni. Az internetfelhasználókkal foglalkozó antropológiai kutatásoknak nem kell sokban eltérniük, mint amilyenek a helyi közösségekkel, vagy a lokalizált városi hálózatokkal foglalkozók.
Csoport és rácsozat
A társadalom osztályozásának Mary Douglas által javasolt módja inkább a társadalmi kontrollt, mint a méretet és a komplexitást veszi figyelembe. A „csoport” dimenziója mentén az egyéneket és a társadalmat a társadalmi kohéziójuk szintje szerint lehet rangsorolni, míg a „rácsozat” dimenzió a közös vonások és ismeretek fokát jelenti.
A 0 alá a tisztán személyes fogalmak tartoznak. Az erQs csoport merev osztályozást jelöl, hogy a többiek erQs nyomást gyakorolnak az egyénre. Az erQs rácsozat a merev társadalmi besorolást jelent, ami az egyéni sajátosságokat nem igazán engedi kibontakozni. Mary Douglas leírt néhány jellemzQ társadalmat:
erQs csoport, erQs rácsozat  szigorúan konformista, erQsen integrált, a kívülállók elQl mereven elhatárolt
gyenge rácsozat, erQs csoport  az egyének ellentétes követelményekkel találják szemben magukat: engedelmeskedniük kell, de közben az egyéni kiválóságra is törekedni; az ilyen társadalmakban a belsQ differenciálódás nem világos, és nem egyértelmq
erQs rács  a csoportösszetartás gyenge, inkább az ideiglenes hálózatok kifejezéssel írható le, mint a korporációk fogalmával; nincsenek fQnökök, vagy szigorú határok
ennek egy másik változata, a big man rendszer, ahol az egyén a maga erejébQl lett vezér, és igyekszik egyre nagyobb nyomást gyakorolni a többiekre, és ez elégedetlenséget szül
Kérdéses, hogy az ipari társadalmak hova sorolhatR
^
\rÆä$¶ Ì ø"#ä(0)},‘,&0ž56>ÎABHJHÄTUD_â`tdÄdØiñíâíâíÚíâíâíâíâíâíÚíØíâíâíâíÚíâíU hÿN3^J_Hÿ hÿN36]^J_HÿhÿN3hÿN35CJ$\^J_HÿaJ$ *R
^
@\rÒP~Ɛä$¶ Ì ø"#l$ä(0)},‘,à-&0øñïéïïéïïàààïïéïéïéïïéïéïï
&
F
ÆФª ¤ª$ ¤7a$$ ¤ãa$Øiý&0þ0ì2:4ž5ÎABHJH€IÜM8QÄTUÊY–\Î^D_À_N`â`tdÄdZhØiöööíëåëåëëëëåëëëëÜÜÜëåëë
&
F
ÆФª ¤ª
&
F
Æ8
&
F
ÆÐóak be ebben a rendszerben. Egyesek szerint gyenge csoport, gyenge rácsozat, individualisztikus, és anonim. A többiek kevés társadalmi ellenQrzést gyakorolnak az egyén felett, befelé pedig annyira differenciáltak, hogy nem világosak a határok az emberek bizonyos kategóriái, valamint a társadalom és a külvilág között. Más megközelítés szerint az ipari társadalmakat erQs csoportnak is nevezhetnénk, mivel az állam nagy hatalommal rendelkezik, hogy nyomást gyakoroljon az állampolgárra.

A társadalom és a cselekvQ egyének
A cselekvQközpontú leírások, amelyek a választást, a célorientált cselekvést, és az egyén egyszeriségét hangsúlyozzák, az '50-es években jelentek meg az európai szociálantropológiában az akkor uralkodó strukturális-funkcionalista modellek bírálataként. A strukturális-funkcionalisták úgy fogták fel a társadalmat, mint integrált egészet, amelyben a társadalmi intézmények összedolgoznak, úgy, ahogy a testrészek kiegészítik egymást. A bírálók úgy gondolták, hogy a társadalom nem eleven organizmus, csak egyedi cselekvések milliárdjainak esetleges összegzQdése. Úgy vélték, a társadalom csupán az egyéni interakciók következtében létezik. Edmund Leach arra mutatott rá, hogy a társadalmak nem olyan stabilak, mint ahogy strukturális-funkcionalista alapon várni lehetne.
A struktúra kettQssége
A cselekvQk azonban nem egészen saját pillanatnyi szeszélyeik szerint cselekednek, kell, hogy legyenek cselekvéseiknek Qket kötQ strukturális feltételei.
Anthony Giddens megpróbálta kibékíteni a két szemléletmódot, a cselekvést, és a struktúrát. Úgy vélte, hogy a társadalmi struktúrát úgy kell felfogni, mint a cselekvés szükséges feltételét, és ezzel együtt mint a cselekedetek totalitásának összeadódó eredményét. A társadalom csak interakcióként létezik, ugyanakkor az interakcióknak csak a társadalomban van értelme. Az emberek, mikor megszületnek, már egy elQttük is megvolt társadalmi világba kerülnek, és cselekedeteikkel újratermelik azt. Azonban minden új cselekvés módosítja a cselekvés feltételeit.
A társadalmi intézmények és a materiális struktúrák az emberi cselekvés termékei, de objektív létezQvé válnak, és úgy jelennek meg, mint adott, meglévQ dolgok, amelyekre az emberi cselekvés hatni próbál, meghatározzák a cselekvés körülményeit. Berger és Luckmann úgy vélik, így megy végbe az intézményesülés, és a társadalom, bár a szubjektív cselekvés terméke, objektív valósággá válik, amely hatást gyakorol az egyén tudatára.
Az emberi cselekvés kapcsolódik a korábbi cselekvésekhez, a társadalom újratermelése és változása folytán. Az új cselekvések nem mechanikus ismétlései a korábbinak, de függenek tQlük. A társadalmi élet, és a társadalom állandó létrejövése úgy is szemlélhetQ, mint belsQ feszültség a folyamatos emberi cselekvés, és a társadalmi intézményeknek a választási lehetQségeket korlátozó hatása, a szilárd struktúrák, intézmények és a folyékony haladás között.
Társadalmi emlékezet, és a tudás eloszlása
A társadalmakat ábrázolni lehet az interakciók tartós rendszerével és a közös társadalmi és politikai intézményekkel, amelyek egy bizonyos idQbeli folyamatosságot mutatnak, de sem a határok, sem a folyamatosság nem abszolút sosem. Az integráltság ezzel összefüggQ jellemzQje, amely inkább a kulturális, mint a szociális aspektust hangsúlyozza, a tudásra, és a megszerezhetQ készségekre vonatkozik. A tudás egyenlQtlenül oszlik el, egy társadalom tagjai nem szükségképp osztják egymás elképzeléseit. Továbbá az osztozás valamiben egy szinten nem jelenti feltétlen az osztozást egy másik szinten is.
A társadalmi egyenlQtlenségeket reprodukálja szimbolikus szinten is különbözQ fajta ismereteinknek a szocializáció során való átadása. A különbségeknek ilyen újratermelQdQ formáit nehéz kiküszöbölni, még ha aktívan törekszünk is arra, hogy a társadalom minden tagja számára biztosítsák a hozzájutást az ismeretek és készségek nagyjából azonos készletéhez.
Az értékeket és viselkedési szabályokat a hatalommal rendelkezQk és nem rendelkezQk egyaránt adottnak veszik, s ez segít megmagyarázni egy olyan társadalmi rend fennmaradását, amely igazságtalannak tqnhet, továbbá segít bizonyos mértékig a kulturális folytonosság magyarázatában is.
Paul Connerton a memória három fajtáját különbözteti meg:
személyes emlékezet (közvetlenül az egyén életére vonatkozik)
kognitív emlékezet (a világról való általános ismeretekkel függ össze)
habituális emlékezet (a testbe ivódott, beidegzQdött, nem kognitív tudás)
A habituális emlékezetet jelentQs módon hozzák létre és reprodukálják az olyan testi gyakorlatok, amelyek az illemszabályokhoz kapcsolódnak, a gesztusok, sokat mondó testtartás, a kézírás, és más szerzett képességek, amit a cselekvQk általában nem tekintenek kulturálisan kialakult készségnek. A tudás, a készségek Sperber szerint minden alkalommal átalakulnak kissé, ha átadódnak a kommunikáció során, noha a cselekvQk ennek nincsenek feltétlen tudatában.
Cselekvés a nyelven és az öntudaton túl
Nem minden cselekvés tudatos választás eredménye, sok dolog, amit teszünk, konvenciókon, szokásokon alapul, és a legtöbbször nem is gondolunk arra, hogy másképp is cselekedhettünk volna. A habitus által a társadalmilag megalkotott világ természetesnek tqnik, magától értetQdQnek vesszük. Ennél fogva erQsek mind az ideológiai, mind a kulturális következményei, és a társadalmi valóságnak egy olyan szintjét érinti, amely túl van a szándékos cselekvés körén.
Az ismeretek és készségek átadása sokszor a nyelvre való hagyatkozás nélkül megy végbe. Sok olyan kulturális készség van, amit csak úgy lehet megmagyarázni, ha a gyakorlatban is bemutatják.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2 eloadas 2.előadás ágazati agresszió állatrendszertan állatszervezettan articulation assembly beruházási függvény dinamika elemzés elmélet eloadas épszerk v flaubert formanyomtatvány gazdaságföldrajz gazdasági matematika gazdaságtörténelem házi dolgozat jános képlékenyalakítás kiválasztás koncentráció könyvtárinformatika középkori európa közgáz közig közjog ma marx meteo minta munkaerőpiac paulovics platón prax puska2 reklámelmélet és gyakorlat szellemi tulajdon szervezeti szimbólum tanári jegyzet természetvédelmi biológia terminális trade tulajdonjog vállalatirányítás várak erődök vektor