vallási kultuszok

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAlapvizsgavallási kultuszok

Vallási kultuszok, rítusok


A vallás legrégebbi antropológiai definíciója Tylor animizmusa;
hit a szellemlényekben. A legtöbb modern koncepció is követi Tylort, miszerint minden vallásnak tartalmaznia kell a hitet valamiféle szellemi vagy természetfeletti erQ létében.
Clifford Geertz A vallás mint kulturális rendszer címq tanulmányában a következQképpen definiálja a vallást:
Szimbólumok rendszere, amely arra szolgál, hogy erQteljes, meggyQzQ és hosszan tartó motivációkat és lelkiállapotokat hozzon létre az emberekben, miközben kialakítja a létezés általános rendjének koncepcióit, és ezeket a koncepciókat a tényszerqség olyan aurájába öltözteti, amelyben a lelkiállapotok és motivációk egyedülállóan valóságosnak tqnnek.

A vallásnak pszichológiai (pl.: csökkenti a félelmet), társadalmi, és gazdasági funkciói is vannak. A kortárs antropológiában különbséget tesznek hit és tudás között. A vallás tartalmazza a természetfeletti erQkben való társadalmi hit formáit, amelyek közösek, és amelyeknek a rítuson keresztül adnak közös kifejezést. A tudás ezzel szemben tényeken alapszik, amelyekben az emberek viszonylag biztosak, és eszerint cselekszenek. Ez szintén társadalmi eredetq.
Különbséget teszünk szóbeli és írásbeli vallások között.
Az írásbeli vallások, vagy a könyv vallásai , egy szent szöveghez (Korán), vagy szent szövegek gyqjteményéhez kötQdnek (biblia). Ilyen vallás a judaizmus, az iszlám és a kereszténység. Mivel nem kulturális kontextushoz kötQdnek, az egész világon el lehet terjeszteni. Az írásbeli vallások a megtérés vallási, olyan hitrendszerek, amikre át lehet térni és az embernek bizonyságot kell adni a hitérQl. Más írásbeli (nem monoteista) vallások kevésbé rögzített doktrínákkal rendelkeznek, és kevésbé ragaszkodnak a szövegnek való engedelmességhez. Ide tartozik pl.: a buddhizmus és a hinduizmus is. A szóbeli vallások általában beágyazódnak a társadalmi praxisba, az írásbeliek gyakran jobban elválnak a társadalmi intézményektQl. Az afrikai kaguruk szerint Isten teremtette a világot, de abban nem biztosak, hogy ez mikor történt. Isten helyett legtöbbször az Qsök szelleméhez fordulnak. Gyakran a jelen eseményeiért is az Qsöket okolják.


A vallás szervezetei
Egyéni kultuszok: Minden személy vallási specialista lehet, és kapcsolatba léphet a természetfelettivel. Ide tartoznak például a látomások.
Sámánisztikus kultuszok: A sámánnak társadalmilag elismert természetfölötti hatalma van, melyet többféleképpen hasznosít; gyógyítás, jövendölés, varázslat, stb.
A sámánokat nem tekintjük egészidQs specialistáknak, amikor szükség van rájuk, elvégzik feladatukat, amiért fizetséget, vagy ajándékot kapnak.
SegítQszellemeiket transz állapotban tudják elérni. Ezt a megváltozott tudatállapotot többféleképpen érhetik el (kábítószer, ének, tánc).
Közösségi kultuszok: Az összetettebb társadalmakban jellemzQ. Itt sincs egészidQs specialista. A kultuszhoz tartozó mítoszokat, rítusokat általában csak az egyik nem (legtöbb esetben a férfiak) ismeri. A közösség által rendezett szertartásoknak vannak irányítói (gyakran az idQsebbek).
Céljuk, hogy egy bizonyos embercsoport érdekében kapcsolatot teremtsenek a természetfelettivel.
Egyházi kultuszok: Hivatásos (egészidQs) papsággal rendelkezik, amelyet hivatalosan választanak, vagy neveznek ki. Egy réteg kisajátítja magának a közvetítést. A papok felelQsek bizonyos rítusok bemutatásáért, amelyeket az egyén, a csoport, vagy a közösség nevében tesznek.
A papi kultuszokhoz leggyakrabban hatalmas erQvel felruházott istenek (vagy isten) képzete társul. Ezek a kultuszok általában poli-

@
ü
þ
º
¼
¾
ˆ d¤^èð ò |~šœ $N0- Ø ñæÛÎĺİݦ°œ’ˆ’ˆ~t~t~j~¦\¦Rt¦th%DOJQJ^Jh®0Îhv%k5OJQJ^JhñD-OJQJ^Jhå3&OJQJ^Jhü]ãOJQJ^Jh¼RþOJQJ^JhxaˆOJQJ^Jh%áOJQJ^Jhv%kOJQJ^Jh˜%¶OJQJ^JhóBaOJQJ^JhP)OJQJ^JhP)hP)OJQJ^JhóBa5OJQJ^Jh¥5OJQJ^Jh¿ Ìh¥5OJQJ^J-^
þ
¾
À
^Ð "$Nf¨ÆÜ ÷÷ïïïïïêâØÐËËËËú±©
&
Fgd%D„Ð^„Ðgd%D„Ð^„Ðgdž<}
&
Fgd%Dgd¼Rþ $a$gdå3& $¤ða$gdå3& $a$gd3 ÝgdóBa $a$gdD} $a$gd¥ÞGý Ø ü"l.n.®.4/ˆ0F1˜3€6V8v9v:.;ì<öîåÚÓÁ±±¡¡¡™™™ $¤ða$gd]t® $a$gdËg¹$
&
F
Æ ha$gd]t®$
&
F
Æ ha$gd]t®$
&
F
Æ h¤xa$gdyf¤ðgdÕ6¾
„Фð^„ÐgdÕ6¾„Ð^„ÐgdúD*
&
Fgdå3&„Ð^„Ðgdå3&Ø ¾!"ú"ü"$.j.l.n.¬.®.Â.4/>/*0j0ˆ0œ0ì0,1F1^1`1–3˜3®3°3öìöâØÖØìÌ¿²¤šŒ‚x‚¤šxš¤škš]Sh¢®OJQJ^Jhdah¢®>*OJQJ^JhµMóhµMóOJQJ^JhËg¹OJQJ^JhvÕOJQJ^JhdahvÕ>*OJQJ^JhµMóOJQJ^JhdahµMó>*OJQJ^Jh]t®h'iOJQJ^Jh]t®hvÕOJQJ^Jh'iOJQJ^JUh~!÷OJQJ^Jhå3&OJQJ^JhúD*OJQJ^Jh×cêOJQJ^Jtikailag komplex állam-társadalmakban találhatók meg.

A vallási képzetek alaptípusai:
Animizmus: Lélekhit. Tylor szerint ez a vallás legrégebbi formája.
Mana: Természetfeletti, személytelen erQ (nem természetfeletti lény, mint az animizmusban), ami lehet jó és rossz is. Az emberben és a tárgyakban egyaránt elQfordulhat.
Pskultusz: Nincs olyan kultúra, amelyben nem tulajdonítanak valamilyen szerepet a halottaknak.
Animatizmus: Marrett szerint a "természeti" ember így gondolkodott: ha Q él, minden más is élQ, az emberhez hasonlóan egész környezete is él. Véleménye szerint a mágia és a mana képzet mellett az animatizmus jellemezte az "egyszerq" társadalmak tagjainak gondolkodását, "megelQzve" az animizmust.
Fetisizmus: Tylor szerint a megtestesülés és a megszállottság elképzelései vezettek a fétisizmus doktrínájához. E doktrína szerint a szellemek képesek behatolni különbözQ ember alkotta, ill. természeti tárgyakba, és úgy bánnak velük, mintha személyes tudatuk lenne. Charles de Brosses (1709-1777) francia történetíró és geográfus szerint ebbQl fejlQdött ki minden vallás.
Mágia: A primitív vallás legelemibb formája. Kísérlet a természetfeletti erQk ellenQrzésére és befolyásolására. Nem azonos a kultusszal, ugyanis is az istenséggel való kapcsolat passzív. Jellegzetes rituális eljárások kötQdnek hozzá.
Az érintési mágia olyasmit használ, ami kapcsolatban állt, vagy kapcsolatban fog állni azzal, amit, vagy akit a specialista befolyásolni akar.
Homeopatikus mágia: A varázsló egy cselekményt utánoz, amelynek segítségével egy bizonyos kívánt hatást szándékszik létrehozni.
Átviteli mágia: Az ember és a róla leválasztott részek kapcsolata (pl.: köldökzsinór, haj).
Mítosz: A mítosz a görög müthosz (elmondás) szóból származik. A mítoszok legtöbbször kulturális hQsök, természetfeletti hatalmak régi cselekedeteirQl szólnak. Néha tartalmazzák a teljes univerzum keletkezésének történetét.
A legfontosabb célja, hogy a múltat beemelje a mába és a jelen szempontjából értelmezze. A kezdet felértékelQdik. A mítosz elmondása mindig ünnep. A mítosz identitást konstruál és befolyásolja az emberek mindennapi viselkedését.
Jan Assman szerint minden kultúra létrehoz egy konnektív struktúrát, a jelent összekapcsolja a múlttal. Individuális és kollektív emlékezet között tesz különbséget. A kollektív, vagy kulturális emlékezést segítik a mítoszok.
A mítoszok fajtái: narratív (szórakoztatás), pragmatikus (értékek megszabása), spekulatív (magyarázatot ad), és eszkatologikus (a halott világ informálása).


Rítus: Az összes a képzetek, illetve a mítosz mellett megkülönböztetünk egy harmadik komponenst is. Az emberek úgy gondolják, hogy a természetfeletti lények (istenek, szellemek, ördögök, démonok) érdekeltek a földi eseményekben. Így tehát a vallások elQírnak olyan viselkedésformákat, amelyek az emberek kapcsolatot teremthetnek a természetfeletti erQkkel, és hatást gyakorolhatnak rájuk. A rítusok a különbözQ képzeteknek konkrét kifejezést adnak. Könyöröghetnek, imádkozhatnak, áldozatokat mutathatnak be, stb. Vannak olyan rítusok, melyeket egyes személyek végeznek, és olyanok, amiket rokoni csoportok, egy korosztály, vagy egy közösség ad elQ. A szabályos idQközönként megtartott rítusokat naptári, vagy szezonális rítusoknak nevezzük, ezen kívül beszélhetünk krízis rítusokról is.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. 7. gyakorlat ábris államháztartás anyag aszalós lászló bodlaki tamás brit töri cserépedény dimat energia építészet épszerk éptöri 2 értekezés a módszerről esszék évszámok fejlődés forgó mozgás gazdaságtörténet hulladékkezelés ii. jövedék keringés kisebbség kognitív disszonancia konzultáció környezet és társadalom kötelező olvasmány középérték közgazdaság közoktatási rendszer lengéstan magyarország geográfiája marketing tétel minőség móricz nemzeti kisebbség nevelés növény pápai példasor v rushdie statisztika i. szociológia táblázatkezelés tengely természetvédelmi biológia természetvédelmi mérnök ttk