nem és kor

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAlapvizsganem és kor

B.16. Nem és kor

Minden társadalomban vannak az emberek között hatalmi különbségek, még a legkisebb létszámú, vagy legegyszerqbb technológiával rendelkezQkben is. Nem minden társadalmi különbség jelent azonban egyenlQtlen társadalmi helyzetet is, ezért megkülönböztetünk vertikális, és horizontális tagoltságot. Az elQbbi hatalmi, és státusbeli különbségekre utal, az utóbbi pedig a társadalmi tagoltság minden olyan aspektusát felöleli, amelyek nem jelentenek egyben státusbeli különbséget is.

A társadalmi nem

A társadalmi nemek szempontjából két, alapvetQen eltérQ megközelítési mód létezik:
biológiai különbségek férfiak és nQk között (-> biológiai nem)
a nemi különbségek a gyakorlatban társadalmilag, és kulturálisan szabályozottak és intézményesültek (-> társadalmi nem, gender)

Az antropológusok az utóbbival foglalkoznak inkább, mivel minden társadalom megkülönbözteti valahogy a férfiakat és nQket, és ezt a különbségtevést fontosnak is tartja. Az általánosítást nehezíti, hogy a férfi-nQ kapcsolat kultúránként különbözQ képpen jelenik meg. A társadalmi nemeket leginkább e viszonyként lehet tanulmányozni.
A kérdés sokáig elhanyagolt volt az antropológiában, sok tanulmányra igaz, hogy a társadalmi aktorokként többnyire a férfiak jelennek meg. A társadalmi nemek kutatása az 1970-es években kezdQdött meg intenzíven. Korábban csak néhány tanulmány foglalkozott a 19. századi tudósok körében elterjedt eredeti matriarchátus fogalmával, mely szerint kezdetben minden kultúrát nQk irányítottak, és hogy a sok nép körében elterjedt elképzelések a férfiak dominanciájáról csak mítoszok, amelyekkel a nQk feletti hatalmukat igyekeztek igazolni.
Sokan úgy gondolják, hogy bár a nQk a formális politikai hatalomtól általában meg vannak fosztva, ugyanakkor családi körben, és informálisan jelentQs hatalmuk van. Ugyancsak felmerült, hogy a nQk látszólagos alávetettsége egyes társadalmakban csak a nyugati ember fogalmaival élve diszkrimináció, az adott kultúrában élQk talán egészen másképp látják azt. Emiatt az antropológiai kutatások egy része nem is a nQk helyzetét , hanem a férfi-nQ viszony különbözQ szempontjait tárgyalja más-más társadalmakban. A társadalmi nem társadalmilag konstruálódik. A nemek viszonyát ideológia, és gyakorlat együtt határozza meg.

A nemek a munkamegosztásban

Még az egyszerq munkamegosztással és kismértékq foglalkozási specializálódással jellemezhetQ társadalmakban is megkülönböztetik a nQk munkáját a férfiak munkájától. A vadászó és gyqjtögetQ társadalmakban a gyqjtögetés feladata általában a nQké, a vadászat a férfiaké. Bár a táplálék nagy részét a az elQbbi módon szerzett javak teszik ki, mégis a bizonytalan, és gyakran sikertelen vadászatnak van presztízse, ehhez kötQdnek rítusok, és mítoszok. Az ilyen társadalmak magukat vadásztársadalmakként nevezik meg. A vadászat szerepének felértékelése a férfiak dominanciáját is legitimálja. Az olyan társadalmakban, ahol a nQk gazdasági tevékenysége jelentQsebb, ott nagyobb a befolyásuk is.

A magán és a nyilvános

A nQk legtöbbször a házimunkáért felelQsek, míg a férfiak a háztartás küldQ kapcsolataival foglalkoznak. Néhány antropológus a nQk alávetettségének fQ okát a terhesség és szoptatás alatti fizikai korlátozottságban látja. Emiatt kötQdnek inkább az otthoni térhez, míg a férfiaknak szabad bejárásuk van a nyilvános terekbe. Rosaldo úgy vélte, hogy a nemek közötti hatalmi különbségek a nyilvános és magánterek megkülönböztetésével függ össze: a férfiak uralják az elQbbit, a nQk az utóbbit. Ezzel párhuzamosan az otthoni tevékenység szintén a nQkhöz, míg a nyilvános a férfiakhoz tartozik.

Uralom és alávetettség

A nQk alávetettsége kifejezés problematikus, mivel sok nép úgy gondolja, hogy a nemeknek nem kell egyenlQnek lenniük, mivel kiegészítik egymást. Az is meglehet, hogy a férfiak, és nQk nem ugyanazt értik hatalmon, és hatalmi különbségeken. A hopi törzsben például ha megkérdezünk egy nQt, melyik nem a fontosabb, azt mondja, a nQk, mert Qk az anyák, de hozzáteszi, hogy a férfiak is fontosak, mert Qk az istenekhez küldött hírvivQk. Schlegel úgy véli, hogy az olyan kultúrákban, ahol a középpontban az élet áll, a nQk szerepe is nagyobb. Más társadalmakban a nQk reprodukciós szerepét marginálisan értékelik, a férfi magját tekintik fontosnak az új élet szempontjából.
A nQk az egyébként egalitárius társadalmakban is nagyon ritkán töltenek be magas vallási tisztséget. Sokszor ugyanez igaz a politikai tisztségekre is. A Lisszabonon kívül esQ Saloio körzetben élQ portugál közösségben a nQk gazdasági szerepvállalása igen nagy mértékq, többek között Qk viszik az árut eladásra. Bár a törvényekben, a szokásban az a meghatározott, hogy politikai tisztséget csak a férfiak tölthetnek be, a háztartásban a nQk uralma nagyobb, illetve sokszor azon kívül is: míg a férfiak a földeken elszigetelten dolgoznak, a nQk a faluban maradnak, lehetQségük van egymással találkozni, ezáltal kapcsolatokat építeni a közösségben belül, de azon kívül is, a vásározások alkalmával. Így sokszor informális hatalmuk nagyobb, mert több információhoz jutnak, egyik nQ esetleg megkérheti a másikat, hogy az gyQzze meg a politikai tisztséget betöltQ férjét a helyes döntésre. Látható, hogy a szabályok, és a gyakorlat között nagy a különbség.

Férfiak:NQk::Kultúra:Természet

Ortner szerintem sok társadalomban úgy tekintik, a nQk közelebb állnak a természethez, mint a férfiak. Az utóbbiak vadnak, és megszelídítetlennek tartják az elQbbieket. Ortner szerint három oka van ennek:
A nQk biológiai funkciói szükségessé teszik, hogy több idQt töltsenek a faji viselkedéssel .
A nQk olyan társadalmi szerepbe kényszerülnek, amelyet alsóbbrendqnek tekintenek, mint a férfiak által betöltöttet.
Ezek miatt a nQkben olyan mentális struktúra alakul ki, amely a férfiaktól különbözik, és közelebb áll a természethez. (Ez azt sugallja, hogy a nQk passzívak, míg a férfiak aktívak.)
Ennek értelmében a férfiak és nQk közötti biológiai különbségek alkotják a nemi különbözQségek kiindulópontját. Például kapcsolatuk a kisgyermekkel (akiket szintén nem megfelelQen kultúráltnak tekintenek), visszahúzza Qket a természethez. A férfiközpontú, és patrilineáris társadalmakban a nQk kívülrQl jönnek , egy másik rokonsági csoporthoz tartoznak. Természetesen a nQk is rendelkeznek kulturális szerepekkel, minden társadalomban.

>>NQk világa<< és >>Férfiak világa<<

A férfiaknak és nQknek a világról k"â


Ð
l-š-6$f$ 1R1n9º9:B´EÈEÐIÜI6PrPFUUf\Œ\Dehe\j¶jîqøôéøéøéøéøéøéøçøéøéøéøéøéøéøéøU hW&

6]^J_HÿhW&

hW&

^J_Hÿ"$à
â




¬

*
* , Æø ÎÐ
j-l-š-œ-4$6$d$f$¤)1 1R1ýýýýýýýôôýýýýýýýýýýýýýýýýýýý
&
F
ÆÐîqýR1T1ð2¬3”46l9n9¸9º9²E´E¶E¸EÈEÊEÎIÐIÜIÞI LÔN4P6PpPrPDUFUUýýôôôýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýý
&
F
ÆÐülönbözQ tapasztalatai vannak. Ardener azt állítja, hogy sok társadalomban a nQk szégyellQsek és halkak, nehéz szóba elegyedni velük olyan témákról, amelyek az antropológus számára érdekesek lehetnek. A nQk hajlamosak az antropológusok számára nem rögtön érthetQ módon kommunikálni, míg a férfiak sokkal könnyebben beszélnek az anrtopológiai érveléshez hasonló módon saját társadalmukról. Ha ez igaz, akkor a nQk világát általában nehezebb feltérképezni, mint a férfiakét.



Nemiség

A biológiai nem állandó, míg a társadalmi nem változó. Az elQbbi társadalmi nemként csak kulturálisan értelmezhetQ, így a férfiasságnak, és nQiességnek számtalan változata létezhet. Van azonban a nemeknek még egy kérdésköre, amely problémát jelenthet az antropológiai kutatásokban: a homoszexualitás, a transzszexualitás. Az elQbbit sok nép úgy értékeli, mint valami átmeneti változatot férfi és nQ között. Az emberek azonban többségükben nem tekintik nemi identitásukat egyénileg változónak, vagy választhatónak.

A kor

Ahogy a társadalmi nem, úgy a kor is egyetemes megkülönböztetési, és osztályozási elv. Számos társadalomban az ember rangja kora elQrehaladtával nQ, nemre való tekintet nélkül. A modern ipari társadalmakban az idQs embereknek nincs nagy befolyásuk: már nem tudnak többé teljesíteni, és bölcsességüket elavultnak tekintik a nagy ütemq változások miatt.
Sok helyen az idQs férfiak a politikai irányítók, mivel az elQrehaladott kort a széles körq tapasztalattal, bölcsességgel, és józan ítélQképességgel kapcsolják össze. Az idQs nQket is kulturáltabbnak tekintik, mint a fiatalokat, akik nem távolodtak még el eléggé a természettQl.
Ehhez hasonlóan a gyerekeket, kamaszokat tökéletlennek tekintik, belsQ emberi mivoltuk még nem teljesedett ki, de ártatlannak is, mivel nem ismerik sem a bqnt, sem az erényt.

Korosztályok és korcsoportok

Néhány olyan társadalomban, ahol a kor a különbségtevés fontos alapelve, különbözQ fokozatok vagy intézményesült szintek léteznek a fiatalkor és az idQskor között. A kor a megkülönböztetés vertikális vagy horizontális szempontjaként mqködhet. Az utóbbi esetben olyan egyenrangú csoportkora osztja a népességet, melynek tagjai ugyanabba a korosztályba tartoznak. A rokonságra emlékeztetQ szolidaritás jellemzQ ezeken a csoportokon belül, és gyakran van csoportként kollektív kötelezettségük. E csoportok kialakulása hozzájárul a társadalmi kohézió és beilleszkedés erQsítéséhez, mivel átívelnek a rokonsági határokon.

Meghatározott nemq személlyé felnQni

A nemnek és a kornak van biológiai, és kulturális jellege is. A kor nincs közvetlen összefüggésben a nemmel. A gyermekeket viszonylag nem nélküliként kezelik, és szocializációjuk során kettQs célt követnek: a társadalom tagjaivá, valamint férfivá, és nQvé nevelni Qket. Emiatt a fiúk és lányok beavatási rítusai nagyban különböznek. A beavatási rítusok után a legtöbb társadalomban nemük szerint megkülönböztetik. A rítusokat a szexuálisan éretté váláskor, vagy hamarabb tartják meg. A beavatási szertartások gyakran a nemi szervek körülmetélését, tetoválást, vagy más látható fizikai változást is magában foglalnak, hogy egy szempillantás alatt egyértelmq lehessen, kik a kívülállók, és kik a beavatottak. Sokszor a beavatásra várókat nehéz próbáknak vetik alá, hogy bebizonyíthassák, készen állnak a társadalom felnQtt tagjait megilletQ felelQsség és jogok gyakorlására.

Az átmenet rítusai

Ez az elnevezés Arnold van Gennep nevéhez kötQdik, aki szerint ezeken keresztül termelQdik újra a társadalom. Az embereknek új státusuk lesz anélkül, hogy a társadalom szerkezete megváltozna, valamint a szertartások nyilvános jellege a lakosokat minden évben emlékezteti a csoporthoz tartozásukra, a társadalom által adott jogokra, és az elvárt kötelezettségekre. Victor Turner ezeknek a rítusoknak három szakaszát különböztette meg:
elválás  Az egyénnek a társadalmi struktúra egy fix pontjából valami ismeretlen felé való elmozdulása.
liminalitás  Az egyén voltaképp a társadalmon kívül van, már nincs a régi státusában, de még az újban sem. Ez veszélyt jelent, mivel lehet, hogy az aktor nem akar visszailleszkedni, visszautasítja a társadalom értékeit, és hatalmi hierarchiáit, míg az egyént a társadalmi számkivetettség fenyegeti. A rítusok során ebben a szakaszban az egyént általában elkülönítik a társadalom többi tagjától. Ez a nehézségekkel járó, és veszélyes liminalitás mégis szükséges az egyén megtisztulásához.
Visszailleszkedés  Az egyén általában magasabb státusuként tér vissza a társadalomba.

Házasság és halál

A rokonsági kapcsolatokon alapuló társadalmakban a házasság fontos lehetQség arra, hogy a rokoni csoportok közt szövetségek épüljenek, valamint a társadalmi folytonosságot szimbolizálja.
A temetkezési rítus jelenti minden földi lény életében az utolsó fontos átmeneti rítust. Közvetlenül a halál utáni idQkben sok társadalomban nagy elQvigyázattal kezelik a halottat, mivel az már nem élQ, de még nem is jutott át a túlvilágra. Ezutóbbit minél elQbb igyekeznek biztosítani, hogy az átmeneti állapot megszqnjön. A következQ probléma az öröklés kérdése, avagy mely társadalmi kötelékeket kell megerQsíteni, és melyeket meglazítani.

Az átmenet rítusai a modern társadalmakban?

A nyugat-európai társadalmakban hagyományosan négy fontos átmeneti rítus létezik, habár ezek közül három a második világháború óta veszített jelentQségébQl. Míg a temetés még mindig fontos társadalmi esemény, a keresztelQ, a konfirmálás és a házasság már kevésbé. Ez részben annak a ténynek köszönhetQ, hogy ezek a szertartások a valláshoz kapcsolódnak, aminek szerepe az európaiak mindennapi életében csökkent; másrészt már nem olyan fontosak az egyén számára, hogy az egyik státusból a másikba való átmenetet jelöljék. A társadalmi nem és kor között, mint társadalmi tagoltságot meghatározó tényezQk között nagyon fontos különbség, hogy az egyes emberek többé-kevésbé automatikusan lépnek át a különbözQ korcsoportok között, míg a nemüket kevesen változtatják meg.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11 2.zh 6. agg zoltán általános médiaismeretek analízis dolgozat megoldás ásványok barta ferenc bce előadásanyag, mechatronika építésszervezés i. építészettörténet épülettervezés 4 excel feladat feladatsor filológia fogyasztói földtudomány gamf fizika vizsga gdp gerle jános-féle germánok hallás ismertető jegyzetek képlékenyalakítás képlet koncentráció lowie magyarország geográfiája matematika média megoldások political science program pszichológia ptk sűrűség számvitel ii. szte táblázatkezelés tarnóczi féle társadalombiztosítás tételek üzleti etika vállpénzügy vizsgasor vizuális antropológia alapfogalmai zsidó