leszármazási rendszerek és csoportok

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAlapvizsgaleszármazási rendszerek és csoportok

B/9
Leszármazási rendszerek, leszármazási csoportok

A rokonság

A vérszerinti és a házassággal kialakuló kapcsolatok
A rokonság magába foglalja a vérszerinti kapcsolatokat és a házassággal kialakuló kapcsolatokat is.
Rokonsági rendszer =
= olyan kapcsolatok egészére utal, amik vérségi köteléken vagy házassági kapcsolaton alapulnak és az egyéneket jogok és kötelességek hálójába fogják össze.
Kulturálisan meghatározott rokoni kötelékek:
2 alapvetQ funkciójuk van:
" A rokonság biztosítja a generációk közötti folytonosságot.
A társadalom biztosítja a tulajdon és a társadalmi pozíciók szabályszerq
átadását egyik generációról a másikra.
" A rokonság kijelöli azok körét, akikhez az egyén segítségért fordulhat.

Elman R. Service:
A vadászok és gyqjtögetQk kis társadalmai teljesen a rokonságon alapulnak.
Minden társadalomban különbözQ jellegq státusok azok az eszközök, amelyekkel a személyek között bonyolódó ügyletek formáját megszabják; a vadászó-gyqjtögetQ társadalomban azonban a státusok csaknem kizárólagosan családiasak - azaz rokonsági státusok.

A leszármazás szabályai és a leszármazási csoportok
Leszármazás = kulturálisan kialakított kötQdést jelent egyik vagy mindkét szülQhöz.
A leszármazási csoportok fontos feladata a családi élet megszervezése, a gyermek szocializációja, stb.
A leszármazási szabály 2 alapvetQ típusa:
- egyágú (unilaterális vagy unilineáris) leszármazási rendszer:
(itt a csoporttagság egyértelmqen meghatározott)
- matrilineáris leszármazás:
Az egyén saját anyjának leszármazási csoportjába tartozik.
- patrilineáris leszármazás:
Az egyén saját apjának leszármazási csoportjába tartozik.
- kettQs (bilaterális) leszármazási rendszer:
Az egyén két, egymástól különbözQ rokoni csoportba tartozik: az anyjáéba és
az apjáéba.
(pl.: Magyarországon a névöröklés patrilineáris, a rokonsághoz való tartozás pedig
bilaterális jellegq)

Van még néhány, ritkán elQforduló leszármazási rend:
- ambilaterális leszármazás:
A csoporthoz való tartozást vagy az apán vagy az anyán keresztül tartják
számon, de sohasem mindkettQjükön keresztül.
- nem szerinti leszármazás:
Itt a leggyakoribb, hogy a férfiak patrilineáris, a nQk pedig matrilineáris leszármazási vonalhoz tartoznak. De elQfordulhat ellenkezQ elQjelq leszármazás is: a lányokat apjuk, a fiúkat anyjuk csoportjához sorolják. (pl.: a mondgumuroknál)

Az egyágú leszármazási csoportok típusai (Hollós Marida)
FelmenQ ágazat = olyan rokonok csoportja, akik egy közös QstQl származnak, és bizonyítni
tudják a köztük lévQ geneológiai kapcsolatot.
Lehet férfiági- és nQági felmenQ ágazat.
Nagyságuk változó.
Ha a felmenQ ágazat közösen birtokolja a földet és a tagok felelQsek egymás viselkedéséért, akkor testületi csoportként tartják számon.

Klán = olyan egyágú leszármazási csoportot jelöl, aminek tagjai közös QstQl származtatják
magukat, de ezt a rokonságot geneológiailag nem tudják bizonyítani.
A klán egyik legfontosabb feladata a házasság szabályozása. (Általában exogám módon, nemzetségen kívül házasodnak.)

Frátria = olyan néhány klánból álló leszármazási csoport, ahol a klánok magukat közeli
rokonoknak érzik.

" A patrilineáris leszármazási csoportok:
- társadalmanként változik, hogy a nQ mennyiben tartozik bele a férj apai felmenQ ágazatába (néhány esetben a nQ megQrizheti apai felmenQ ágazatának öröklési jogait)
- a házasság itt szigorúbb, mint a matrilineáris rendszerekben

" A matrilineáris leszármazási csoportok:
- itt a fQ védQ, eltartó, hatalomgyakorló és ellenQrzQ szerep a feleség fivéréé, nem pedig a férjé
- a férj a házassággal szexuális és gazdasági jogokat szerez a nQ felett, de nem szerez jogokat a gyermekei felett ’! a gyermekek az anya csoportjába tartoznak
- matrilinearitás `" matriarchátus
(Matriarchátus = olyan társadalom, ahol a legfQbb hatalmi pozíciókat nQk töltik be.)
- itt a legfQb hatalommal bíró férfi: a fivér

Nem egyágú leszármazás
- a világ társadalmainak 40%-ára jellemzQ
- 2 típusa van:
- ambilineáris leszármazás:
Az egyén maga választja ki bármely szülQjének rokonságát, majd a másik szülQ rokonaival való kapcsolata fokozatosan elhal.
- bilaterális leszármazás:
Az anyai és apai ágú rokonok egyformán közeli kapcsolatban állnak az
egyénnel.
(kindred = a bilaterális leszármazással kialakuló rokonsági hálózat;
egymást átfedQ rokonsági kategóriákat jelöl)

Rokonsági csoportok (Bodrogi Tibor)
Ágazat
Patrilineáris leszármazás esetén az ágazat egy férfiQsbQl és ennek apaági (patrilineáris) leszármazottaiból áll. A leszármazást geneológiailag pontosan ki tudják mutatni, és ennek megfelelQen egy-egy nemzetség 4-5 generációval korábbra vissza tudja vezetni eredetét.
A matrilineáris leszármazáson alapuló ágazat Qse vagy egy nQ, vagy (ez a gyakoribb) az Qsanya fivére.
Az ágazat egyik legfontosabb funkciója a házasság rendjének szabályozása.
Az ágazat -tiszta alakjában- exogám.

Az ágazat általános meghatározása tehát:
unilineáris, kimutatható leszármazáson alapuló, vérrokonokat egyesítQ, exogám
rokonsági csoport.
Nemzetség
Olyan rokonsági csoport, amelynél tagok rokonsága nem mutatható ki, a rokonság csak feltételezett, fiktív.
Az ágazathoz hasonlóan unilaterális leszármazáson alapszik, így elkülöníthetünk patrilineáris és matrilineáris nemzetségeket.
Az exogámia szabálya itt is érvényesül, funkcióik is sokban azonosak.
A nemzetségnél lényeges ismérv a csoporthoz tartozás tudata.

A nemzetség tehát:
Fiktív vérrokonságon alapuló unilaterális exogám csoport.

Morgan kitqnQ leírást ad Az irokéz szövetség c. munkájában az irokéz nemzetség funkcióiról: (Ez a tíz vonás nem található meg minden nemzetségben, csak az irokézere jellemzQ.)

A szahemek és a fQnökök megválasztása
A szahemek és a fQnökök letevése
A nemzet5?@AwX
´
À
6

:

ö

ø

ò ô \(¨rt˜´˜ jlò"$&(x˜šÎ#ì#î#ö$ø$ú$*%’(”(º(Ú(Ü(ê(È-Ü-\/«/¬/0¶0¸0¬1®1è1ê12@LCúõðõëçßçßçÛçÛçëç×ç×ç×ç×ç×Ó×ÓçëÎëÊÆÊÆÂƽƸθ³Â³Â¯¨Â¤¤Â¤Û¤›¤U

h
6ñh
6ñh
6ñ

hÏh
[øh
[ø hÏ>* hÏ6 hÖKæ6hÏhÖKæh#,Z hÐb!6h-0/h0dñhu1•hê5Ýhê5Ý>*hê5Ý hê5Ý6 h˜

h>* hê5Ý>* h˜

h5<45@AwÛðŒ ¹ 8
¸
R

:

<

`

ø

ð ò \÷÷÷òòòòòéòòòä×òòòÎÉÀòò„Ä^„Ägdu1•gdu1•„Ä`„Ägdu1•

„ˆ„Ä^„ˆ`„Ägdê5Ýgdê5݄Á^„Ágdê5Ýgd˜

h $a$gd˜

hÂcýÒ&¨
JȄ†˜ BlnØ ¬@$&šNúúúíúúúúúúàÛÒÍÍÍÍíÍÍÍÛÈgd#,Zgd0dñ„Ä`„Ägd0dñgdê5Ý

„Ä„Ä^„Ä`„Ägdê5Ý

„Ä„Ä^„Ä`„Ägd0dñgd˜

hNªü"24êrZ\

-0-2-†-Ò P!R!¦!l"ª#î#š$ö$ú$*%~%ž%öñññññèñññßñññññññññññññññ„Ä^„Ägd#,Z„Ä`„Ägd#,Zgd#,Z„ˆ^„ˆgd#,Zž%Ø%Î&'–'ª'8(’(”(Ü(ê(+Î+f,°,²,-¢-È-Ü-[.úñúúäú××ÎÉÎÉÉÉÉɼ³ÉɄˆ^„ˆgdÏ

„Ä„Ä^„Ä`„ÄgdÏgdτÄ`„ÄgdÏ

„ˆ„Ä^„ˆ`„ÄgdÖKæ

„Ä„Ä^„Ä`„ÄgdÖK愂^„‚gdÖKægd#,Z [.Ù.-/\/]/p/¬/­/`1b1®1ð1<@ˆ@ò@"AlA¶AäA"B$B\D^DnD6EºFfGÌGúúúúúúúõúííííííííííõõõõõõõõ
&
Fgd
6ñgd
6ñgdÏségen belüli házasság tilalma
A meghalt tagok tulajdonának öröklése
Kölcsönös segítség háború, munka és vérbosszú esetén
Névadás a tagok számára
Az idegenek adoptálása a nemzetségbe
Közös vallási szertartások rendezése
Közös temetkezési hely
A nemzetségtagok közös tanácsa

A nemzetség egyik sajátos jellemvonása, hogy a közös Qst mitikus lénynek tartják, akinek a vallási rítusokban és képzetekben is jelentQs szerepe van. (Az is elQfordul, hogy állatnak tartják - ebben az esetben nemzetségi totemizmusról, ill. totemisztikus nemzetségekrQl beszélhetünk.)

Frátria
Olyan exogám csoport, amelyben két vagy több nemzetség nagyobb exogám csoporttá kapcsolódik össze.
A frátriák két vagy több alapnemzetség osztódásából keletkeztek, amikor a nemzetségek létszáma már annyira megnövekedett, hogy az egyes nemzetségrészeknek újabb lakóterületet kellett keresniük.
A közös leszármazás tudata azonban megmaradt - ennek eredménye a frátriális exogámia.
Legáltalánosabb egy-egy törzsön belül két frátria.
A frátriák egyik legfontosabb funkciója a házasság szabályozása volt, de más területen is voltak hatásai, pl.: vallási funkciók ellátása, közigazgatási funkciók, temetések.
A frátriának ritkán van külön neve - ellenben a nemzetségekkel, ahol szinte mindene esetben találkozunk nemzetségnevekkel.



Duális szervezet (kétosztály rendszer)
Az olyan közösségekben, amelyek csak két exogám csoportra oszlanak, és nemzetségi szervezetet nem találunk, ott a duális szervezetet alkotó egy-egy házassági osztály az egyedüli unilaterális exogám csoport. A csoportnak általában nincs nevük, a tagok sem tartják egymással a rokonságot.

Szekciók (házassági osztályok)
Az ausztráliaiaknál és néhány melanéziai törzsnél a törzs két exogám csoporton kívül további osztódást is produkál. A duális rendszer két osztályának kettéosztásával a társadalmi csoport négy szekcióra tagozódik. Mindegyik rész más rokonokat foglal magában, a házasság így rokonok között megy végbe A szekcióra oszlás azt a célt szolgálja, hogy csak bizonyos rokonok köthessenek egymással házasságot, másokat viszont kizárjanak a házassági kapcsolatok körébQl.
Az egyén soha nem tartozhat apjának vagy anyjának szekciójába, mindig új szekcióba kell kerülnie. (pl.: az ausztráliai kariera törzsnél 4 szekcióval találkozunk, melyeknél pontosan elQírják, hogy melyik szekció melyikkel házasodhat össze)

Bilaterális rokonsági csoport
FQleg fejlett kultúrájú társadalmakból ismerjük. Nehezen körvonalazható szervezet.
Valamely egyén bilaterális rokonsági csoportja apjának és anyjának konszangvinikus és affinális rokonságából tevQdik össze, és az egyén mindkét szülQn keresztül kapcsolódik a rokonsághoz. (ilyen a magyar rokonsági csoport is)
Itt kell megemlítenünk a mqrokonság néhány formáját is. A mqrokonság egymással rokonságban nem álló egyének között mesterségesen létesített, rokoninak tekintett, s ennek megfelelQ jogokkal és kötelezettségekkel járó viszony. ElQfordul (pl.: nálunk a komaság esetében), hogy a mqrokonság egy már meglévQ rokonsági viszonyt erQsít.
A mqrokonsághoz tartozik a vértestvérség (csaknem mindig egy nemhez és nemzedékhez tartozó személyek kötik, akiknek kapcsolata olyan szorossá válik, mintha egymással konszangvinikus rokonságban állnának) és a rituális rokonság (bizonyos szertartás elvégzése révén keletkezett, rokoninak tekintett viszony két vagy több személy között).

Utódlás
A leszármazási szabályok határozzák meg az utódlás módját.
A leggyakoribb a patrilineáris vagy a matrilineáris utódlás.

Öröklés
Az öröklés szabályai határozzák meg a vagyon, a tulajdon továbbadását.
Az öröklés szabályai sokkal több változatot tesznek lehetQvé, mint az utódlási szabályok.

Az öröklés is lehet patrilineáris vagy matrilineáris, ill. elQfordulnak ezeknél bonyolultabb megoldások is.
Sokszor a matrilineáris és a patrilineáris öröklés együtt, keverten jelenik meg.

A vagyon szétosztására, az egyes rokonok részesedésére vonatkozó szabályok hasonlóan sokrétqek.
Van, hogy egyenlQ felosztással találkozunk, és elQfordul, hogy a primogenitúra (az utódlás vagy öröklés alkalmával az elsQszülöttet részesítik elQnyben) vagy az ultimogenitúra (a fiatalabb fiúnak kedveznek a vagyon szétosztásánál) szabályai uralkodnak.


Speciális magyar jogszokás: a székely fiúleányság intézménye.
A székelyeknél a patrilineáris elv csak a fiúk öröklését tette lehetQvé, a lány egyedül a kiházasítása költségeit kapta meg a fiú által örökölt vagyonból. Ha azonban fiúágon a család megszakadt, a lányra szállt a vagyon: Az ilyen leány az örökségnek természete szerint fiúággá lészen. /Cserei Farkas/

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

16 8. 8. előadás állampolgári ismeretek állampolgárság állatrendszertan altér ásványok atom bencze beugro bűnperek cementálás definíciók dia egyiptom élete fizika freud függvény házi doga hulladékkezelés írásművelés jog jogi alapismeretek jogképesség kefo könyv 2 kőzetek közigtöri különleges épszerk lineáris másabb média médiakutatás munkafüzet műszaki növény nummód operációs rendszerek öko 1 pár apróság pénzügy segédlet statisztika tanulás tanulás és kutatásmódszertan újság utazás vorlesung