Demográfia előadások

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiDemográfia Alapjai I.JegyzetekDemográfia előadások

I. ElQadás

Demográfia:
démosz  nép (görög)
gráfia - leírás
Népesség:
emberek sokasága
mindig egy T-re és egy idQpontra vonatkozik
kvantitív jellegq
Népesedés: a népesség születések és halálozások útján történQ megújulása, idQszakra vonatkozik (ált. 1 év)
Demográfia:
történetileg kialakult tudományág
sajátos módszerekkel vizsgálja a népesség összetételét, számát, T-i elhelyezkedését, ezek változásait, a változások tényezQit, a népesség megújulásának tv-szerqségeit
FQbb területei/tárgykörei:
dem-i módszerek, modellek
népesség, összetétele
születés, termékenység
halandóság = mortalitás, morbiditás = megbetegedésekkel foglalkozik
házasság, család
gazdaság, demográfia = a népesedés gazdaságra gyakorolt hatását vizsgálja
társadalom dem. = a társ. és egyes rétegeinek a viselkedését vizsg dem-i szempontból
vándorlás, menedékjog
népesedéspolitika
történeti dem.
Dem-i tudományok kialakulása, fejlQdése:
már az ókorban is voltak dem-i adatgyqjtések
elQbb volt dem., mint stat.
a Római Bir. területérQl is vannak pontos adatok
Augusztusz császár rendelte el a népszámlálást (rabszolgákat nem vették figyelembe)
ekkor a R. B. 3,3 mill. km2 T-én kb.54 mill. fQt számláltak össze ebbQl európai rész 23 mill., ázsiai 20 mill., afrikai 12 mill.
sqrqn lakott T a R. Bir.: 16 fQ/km2
középkor: olasz városállamok, német fejedelemség
Mo-on elQször II. József írta össze a népességet, de a jobbágyokra nem terjedt ki
a népmozgalmi jelenségeket az egyház kezdte gyqjteni(1563 Tridenti zsinat rendelte el (születés, halálozás, házasságok jegyzése)
Mo: 1611-es Nagyszombati zsinat rendelte el a római és görög katolikus egyházaknak az adatvezetést, amit késQbb a többi egyház is átvett
Mo-on 1895 óta van polgári anyakönyvvezetés
1870-ben volt az elsQhivatalos népszámlálás Mo-on Keleti Károly szervezésével
azóta 10 évente vannak itt népszámlálások a legutolsó 2001-ben
John Graunt (angol) a londoni halálozási jegyzékek tanulmányozásával a halálozás fontos tv-szerqségeire hívta fel a figyelmet(vizsgálta a halandóságot, kapcsolatokat tárt fel a halandóság és a dem-i adatok között(a modern dem. megalkotója

Demográfia adatforrásai
ElsQdleges/primer források: dem-i ill. népességstat-i célból gyqjtött adatok
Népszámlálás: az a tevékenység, amely az állam által meghatározott T-en élQ népesség minden egyedére kiterjedQ, egy adott idQpontra vonatkozó és egyidejqleg végrehajtott állami, gazdasági és szociális adatok gyqjtését, feldolgozását és közzétételét öleli fel
Kritériumai:
általánosság: minden egyedre kiterjed
egyidejqség: meghatározott/eszmei idQpont
(eszmei idQpont: az az idQpont melyre vonatkozóan a népesség állapotát rögzítik)
rendszeresség: 1870-tQl 10 évente  1941, 49, 2001 (EU), nem 0-ra végzQdik
adatok egyéni jellege: személyre szóló adatok gyqjtése a személyek tulajdonságaira vonatkozólag(kötelezQ/nem kötelezQ válaszadású kérdések Pl.: eü-i áll., vallás, etnikai hovatartozás
meghatározott T-re vonatkozik: tv. rendeli el(kötelezQ válaszadás
állami támogatás
Mikrocenzusok: népszámlálások között, féltávnál
2006-ban volt az utolsó
csak mintát vesz a népességbQl
nem teljes körq

II. ElQadás

Népmozgalmi adatok megfigyelése:
hivatalos anyakönyvvezetés folyik
elQnye: az adatszolgáltatásért felelQs szerv állami intézmény
megfelelQ súllyal léphet fel az adatszolgáltatókkal szemben
az anyakönyvvezetést hivatalos személyek végzik
Születési mozgalom:
- születési lapon történik (nem, születési idQ, életképesség, házasságon belül v. kívül született, anya és apa kora, anyanyelve, egyes v. ikerszületés, súlya, hossza, fejkör térfogata)
Házassági mozgalom:
- kérdQívvel (menyasszonyra és vQlegényre vonatkozó adatok, kor, foglalkozás, házasságkötés ideje)
- anyakönyvvezetQ tölti ki
Válások megfigyelése:
- házassági perek stat-áján alapul
- a jogerQs ítéletet hozó bíró az adatszolgáltató
- házasság idQtartama, elvált felek kora, megelQzQ családi állapot, közös gyerekek száma, kora
Vándorlási adatgyqjtés:
- lakhely-bejelentési kötelezettség van
- külföldieknek is be kell jelentkezni
- fontossága megkérdQjelezhetQ
Halálozások megfigyelése:
- halálozási lapon
- csecsemQhalandóságról külön lap van
- Eu: Svédo-ban a legalacsonyabb a csecsemQhalandóság
- nem, kor, halál körülményei, oka, utolsó foglalkozása, családi állapota

A KSH és a Népességkutató Intézet is végez kutatásokat, felméréseket

Másodlagos források: az adatgyqjtés nem dem-i célból történik, pl.: szociológiai felmérés, orvostudomány, publikációban, tudományos folyóiratokban közölt adatok

Generáció: egyidQben született emberek összessége
Tagjai szinkronizáltan élik át a legfontosabb dem-i eseményeket
Kohorsz népesség: valamely meghatározott dem-i eseményt egyidQben megélt emberek összessége (pl.: akik egyidQben születnek, halnak meg, házasodnak össze: születési, halálozási, házassági kohorsz)

A népesség számának alakulása:
JelenlévQ/de facto népesség:
az ország T-én lévQ egyének
nem tartalmazza az adott idQpontban az ország T-én kívül élQket
tartalmazza az adott idQpontban az ország T-én ideiglenesen tartózkodó külföldieket
De jure népesség:
a jogi helyzetbQl indul ki
az országban állandó lakhellyel rendelkezQ bejelentett egyének összessége
Nemzetközi konvencionális népesség:
az adott idQpontban az adott országban jelenlévQ népesség, de nem tartalmazza az ország T-én tartózkodó külföldi és diplomáciai személyeket ill. azok hozzátartozóit, viszont tartalmazza az olyan magyar külföldön tartózkodókat ill. hozzátartozóit, akik katonai diplomáciai munkakörben vannak

Föld népessége:
-1650-ben 545 mill. fQ
-19.sz-ig növekedés
-1650-1850 között megduplázódott
-elsQ dem-i robbanás a 19. sz-ban
fejlett országokra jellemzQ: Eu, É-Am
oka: eü és higénia fejlQdése miatt csökkent a halandóság, termékenység magas szinten maradt
-20. sz-ban jelentQsen visszaesett a termékenység, a bevándorlás (Eu) biztosította a népesség növekedését
-Ázsia: 1950 után van jelentQsebb növekedés
-2. dem-i robbanás a fejlQdQ világ országaiban: Ázsia, Afrika
sokkal dinamikusabb, mint az elsQ
magas termékenység, csecsemQhalandóság csökken
1900-hoz képest Ázsia népessége több mint 3X-osára nQtt, míg Eu-áé csak a 1,5X-sére
-Afrikában jelenleg is 3% körüli a népességszaporodás
-Eu részaránya 1900-ban a legmagasabb 25%
-Föld népességének 60%-a Ázsiai
-Föld legnépesebb országa Kína, 2. India és ez a kettQ adja a Föld népességének 1/3-át

Magyarország népességfejlQdése:
-1870 elsQ hivatalos népszámlálás(5 millió lakos, 1910-re 7,6 millióra nQtt
-a népesség szaporodásának üteme az ország középsQ részén mindig meghaladta az országét
-az 1980-as népszámláláskor volt a legnagyobb a népesség
-1980 óta folyamatosan fogyunk
-1990-es évekig kibocsátó ország voltunk, ezt követQen befogadóvá váltunk
-ha nem lenne vándorlás, nagyobb lenne a természetes fogyás

III. ElQadás

A földrajzi T és a népességszám kapcsolata
A népességszám annál nagyobb, minél nagyobb T-rQl van szó

Népsqrqség: Hány lakos él egy adott T km2 (általános mutatószám, de nem mutat semmit)
Föld: 136 millió km2
Népsqrqség: 43-45 fQ/km2

A Föld legsqrqbben lakott területei: Ázsia (117 fQ/km2), Európa (100 fQ/km2)
Európában: Holl. (382), Belgium (333), Egy. Kir. (237), Németo. (230), Olaszo. (191)
Oroszo.: 9 fQ/km2
Magyaro.: 109 fQ/ km2(10.helyen-átlagos ország)
Svédo.:20 fQ/km2, Norvégia: 14 fQ/km2
Legnagyobb népsqrqség a Földön: Banglades (900 fQ/km2), Szingapúr (7000 fQ/km2)
Nagy népsqrqség `" gazdaságilag fejlett T

Magyaro. legsqrqbben lakott T-ei: Pest m. (160), Komárom m. (131), BAZ., GyQr-Moson (104), Baranya, Szabolcs, Csongrád
Budapest:3500 fQ/km2
Legritkábban lakott: Somogy (55)

Település, ENSZ ajánlás szerint:
A népesség olyan egymással szomszédos épületekben él, amelyek:
összefüggQen beépített, világosan felismerhetQ úthálózattal rendelkezQ T-et alkotnak
olyan csoportot alkotnak, amelyhez helynév szorosan kacsolódik
a legközelebbi szomszédos településtQl több mint 200 m-re fekszik
Város: Magyarországon az a város, amit a jogszabály annak nyilvánít
közegészségügyi intézmény
középiskola van ott
Bp.: különleges rang-fQváros
19 megye
22 megyei jogú város-50 ezer fQ fölötti lakosság
Legnépesebb városok: Bp. (1775 e fQ), Debrecen (211), Miskolc (196), Szeged, Pécs

Társ-i és gazd-i fejlettség mérése:
városokban élQk aránya (urbanizáció)

Urbanizáció: városiasodás, városi lakosság számának növekedése
Fejlett ország = városokban élQk nagy aránya
1950: Föld nép-nek 30% városokban
1990-ig 43%-ra nQtt
Napjainkban kb.: 60% (Magyaro.: 80-85%, D-Amerika:70-75%)
Települések keletkezése: manapság szétválással
Dezurbanizációs folyamatok


Lakosság:
Törzsvárosi lakosok
Agglomeráció: egy város vonzáskörzetében lévQ települések lakói

A Föld legnépesebb városai: N. Y., L. A., Csunking, Sao Paulo, Mexikóváros, Sanghaj

Népesség 2 alapvetQ tulajdonsága/ismérve:
- nem
- kor

Nemek arányát meghatározó tényezQk:
fiúszületési többlet
halandósági különbözet (fiú>lány)
háborús veszteségek
bevándorlás hatása (férfi>nQ)
nQtöbblet visszaesése a fejlett országokban
1970-tQl férfitöbblet, egyébként kiegyenlített a helyzet
Oroszo-ban a legnagyobb a nQi többlet
Magyaro-on 52-48% a nQ-férfi arány

Feminitási arány: 1000 férfira jutó nQk száma
1920, 1949: növekedés (háborús hatás)
1980-tól is nQ (férfihalandóság növekedése)

Népesség korcsoportjai:
csecsemQkorúak: 1 évnél fiatalabbak
gyermekek: 1-14
fiatal: 15-24
felnQttek: 25-59
idQskorúak: 60 felett

Népesség kor szerinti összetételét jellemzQ mutatószámok:
az egyes korcsoportokhoz tartozók aránya  megoszlási vsz.
átlagos életkor
medián életkor (a népesség fele ettQl fiatalabb, a másik ettQl idQsebb)
eltartási teher aránya/eltartott népesség rátája: (100 munkaképes korúra jutó inproduktív korúak száma)  koordinációs vsz.
gyermek népesség eltartottsági rátája: (~ gyermekkorúak száma)
idQs népesség eltartottsági rátája: (~ idQskorúak száma)
öregedési index: (100 gyermekkorúra jutó idQskorúak száma) = a jövQ potenciálját mutatja
Az átlagéletkor növekedése az orvostudomány javulását és a gazd-i fejlettséget mutatja.

IV. ElQadás

A kormegoszlást korfákkal / korpiramisokkal is ábrázolják
Korfa: olyan hisztogram, amely a népességet kor és nem szerint mutatja be, formája jelzi az adott népesség korstruktúráját, mutatja a nem szerinti összetétel alakulását is
Típusai:
piramis / fenyQfa / gúla: fiatal, szaporodó népesség esetén
hagyma / hordó: fogyó / öregedQ népesség
harang alakú: közel állandó népesség (legritkább)

-1900: szaporodó népesség, 20-24 év nQtöbblet, 50 év alatt férfitöbblet, nagyon sok gyerek
-1930: 30-35 év nQtöbblet
-1960: II. vh. miatt beszqkül a 20 évesek köre és nQtöbblet van
Ratkó korszak: 1954 miniszteri rendelet, az abortusz tilalma
-1970: 1. népszámlálás: jelentQs nQtöbblet (30-35 év), 20-24 év-nél beszqkül
-1990: hordó alakú és féloldalas 40 alatt férfi többlet, 40 felett nQtöbblet
-1996: hordó alakú és lefelé szqkül (elvált, özvegy, házas, hajadon)

Európán belül a gyermekkorúak aránya:
-legnagyobb: Albánia, Macedónia,Írország
-legalacsonyabb: Németo., Olaszo., Dánia, Ausztria (és legnagyobb az idQskorúak aránya)
-kistelepülések (falvak) és Bp. öreg / idQs korösszetételq város

IdQsek aránya a legkisebb: Afrika, Ázsia, Európa

Népesség osztályozása:
Családi állapot szerint:
-nem alapvetQ, hanem szerzett tulajdonság
-az adott ország családjogi törvényei alapján soroljuk be a népességet
-ENSZ ajánlás szerint 15 év felett végzik a családi állapot szerinti vizsgálatot
2 szempont szerint:
De jure: a jog által meghatározott családi állapot
-nQtlen / hajadon: akik sohasem kötöttek házasságot
-házasok: kötöttek házasságot és házasságuk fennáll
-özvegyek: házasságuk a másik fél halálával szqnt meg és nem kötöttek újabbat
-elváltak: házasságuk a házasság felbontásával szqnt meg és nem kötöttek újabbat
De facto / tényleges: jogi helyzettQl független családi áll. (együtt, v. különélés)
-nehézsége: megállapítani, hogy mikortól tekintjük együtt, v. különélésnek (szabályozás)  van, hogy elválnak de továbbra is együtt laknak

É-Am., É. és Ny. Európában a házasok és nem házasok aránya közel azonos
A fejlQdQ országokban magasabb a házasságok és alacsonyabb az elváltak aránya, mint a fejlett országokban
Magyarországon: eltérések a nemek családi állapot szerinti összetételében
Okai:
1) Újraházasodási különbség (több férfi házasodik újra, mint nQ)
2) Házasságkötési kor eltérQ (férfiak késQbb)
-teljes házasodási kor: nQk 45év, férfiak 65 év
3) Elváltak / özvegyek aránya és száma is minden korcsoportban magasabb a nQk esetén
-mindkét nemnél 40 évig nQ aztán csökken az elváltak aránya
4) Férfi halandóság nagyobb, mint a nQi

Európai különbségek:
-házasság elterjedése még mindig K és D Eu-ban gyakoribb
-mindkét nemnél Írországban van a legtöbb nQtlen (40%) és hajadon, skandináv országokban is magas
-házasságok aránya a legmagasabb: Bulgária, Románia, Portugália, Magyarország, Szovjetunió utódállamai
-elváltak aránya mindkét nemnél kiemelkedQen magas: Svédország (10%), Dánia
-nQk közül sok az özvegy: Ausztria, Magyarország, Szovjetunió utódállamai
-sok D Eu-i országban nem mutatnak ki elvált családi állapotot (nehéz a válás)

Népesség etnikai / vallási összetételének vizsgálata:
-1880-tQl minden népszámláláson megkérdezik a 15 év felettiektQl
A népesség nemzetiségi, nyelvi hovatartozását a következQ szempontok szerint vizsgálják:
A) Állampolgárság: minden ország saját jogrendszere alapján kialakított tulajdonság
születés útján (az ország területén születik, vagy a szülei állampolgárságát kapja)
szerzett módon lehet valaki állampolgár
házasság útján
örökbefogadás útján
honosítás / állampolgárságba fogadás
B) Nyelvi hovatartozás: népszámlálások során 3 kérdés vonatkozik ide
anyanyelve: az a nyelv, melyet a személy kisgyermek korában otthonában használt
használatos nyelv: amelyet a felméréskor a leggyakrabban használ
ismert nyelv: amelyen a személy beszélni képes
csecsemQk nyelve: hozzátartozók szerint
némák nyelve: amelyen a hozzátartozókkal beszélnek
C) Vallás hovatartozás: népszámláláson kérdezik, de már nem kötelezQ a válaszadás
D) Etnikai, nemzeti (faji) hovatartozás:
-Magyarországi törvények szerint az anyanyelvtQl függetlenül minden összeírt személyt olyan nemzetiségqként vesznek számba, amelyhez tartozónak minden befolyástól mentesen vallotta magát

Népesség kulturális helyzetének elemzése:
-Vizsgálják az
Írni, olvasni tudást
3 altípus
Írni és olvasni is tudó
Olvasni tudó (fél analfabéta)
Olvasni se tudó (analfabéta)
Legnagyobb iskolai végzettséget
Oktatásban való részvételt

V. ElQadás
Népmozgalmi jelenségek elemzése



Születés
Termékenység
Halandóság
Halálozás
Vándorlás
Házasságkötés
Válás

A demográfia megkülönbözteti a születés és termékenység fogalmát. MindkettQ ugyanazzal a jelenséggel, a születés tényével foglalkozik, de az egyik a gyermek a másik az anya szempontjából vizsgálja a születéseket.

A születési statisztika
Tárgya az újszülött,
Megfigyelési körébe egy adott idQszak (általában egy év) alatt bekövetkezett születések tartoznak.
Vizsgálja a születések számát, a népességhez viszonyított arányát,
Figyeli az újszülöttek különféle ismérveit, mint a nem, életképesség, fizikai adottságok stb.

A termékenységi statisztika
Tárgya a nQ, illetve az anya szülésgyakorisága, született gyermekeinek száma.
Megfigyelési körébe tartozik az adott évben bekövetkezett születések mérése és elemzése,
Vizsgálja az anya korát, családi állapotát, korábbi gyermekeinek a számát és egyéb más demográfiai ill. nem demográfiai ismérvek szerint elemzi.

Megkülönbözteti a demográfia a születés és a szülés fogalmát is, mivel eltérQ számszerq értéket takarnak.
A születések száma a gyermekekre vonatkozik: hány gyermek született az adott idQszakban az adott helyen
A szülések száma viszont azt mondja meg, hogy hány anya szülte meg az adott idQszakban született gyermekeket.
A két szám az ikerszületések miatt tér el egymástól, ezért a születések száma magasabb, mint a szüléseké.

A születéseken belül tisztázni kell az élveszületés és a halvaszületés fogalmát.
Az élveszületés nemzetközileg javasolt fogalmát az Egészségügyi Világszervezet 1950-ben határozta meg azzal a céllal, hogy lehetQség szerint a világ valamennyi országában azonos módon történjen az élveszületések megfigyelése és nyilvántartása.

Élveszülött minden olyan magzat, aki az élet bármely jelét mutatja, függetlenül a terhesség idejétQl és attól, hogy mennyi ideig élt.
Minden élveszülöttet anyakönyvezni kell és számba kell venni.
A halvaszületés kifejezést az Egészségügyi Világszervezet nem használja, hanem a magzati halálozást definiálja. A meghatározás lényege az, hogy a magzat az élet semmilyen jelét sem mutatja, függetlenül attól, hogy mennyi ideig volt az anya méhében. A fizikai életképesség illetve a terhesség tartama alapján a magzati halálozásokat három csoportra osztja:
I. Korai magzati halálozás: 20 teljes hétnél rövidebb terhesség,
II. KözépidQs magzati halálozás: 20 teljes hétnél hosszabb, de 28 hétnél rövidebb terhesség,
III. KésQi magzati halálozás 28 teljes hét és ennél hosszabb idejq terhesség.
A nemzetközi javaslat a harmadik csoportot tekinti azonosnak a halvaszületéssel, ajánlva egyben azt, hogy a "halvaszületés" kifejezést az országok csakis belsQ használatra alkalmazzák.
A magyar definíció szerint halvaszületés alatt az értendQ, " ha a magzat a megszületés után nem ad életjelt, de 7 hónapnál hosszabb ideig volt az anya méhében".
Születési és termékenységi arányszámok:
1) A születések száma (Nagyon visszaesQben van)
A születési mozgalom legnyilvánvalóbb mutatója a születések (abszolút) száma. Ezt elsQsorban tervezési célokra lehet felhasználni, hiszen az adott évi újszülöttek száma meghatározza a késQbbi óvodai férQhelyek iránti igényt, ezt követQen pedig az általános iskolai oktatáshoz szükséges férQhelyeket.

2) Nyers élveszületési arányszám (n)
A legáltalánosabban használt születési mutató az élveszületési arányszám.
Egy adott évi élveszületések számának a lakosság évközepi számához viszonyított aránya. Általában ezrelékben számolják, tehát 1000 fQre vetítve fejezik ki.
EMBED Equation 
ahol:
n az élveszületési arányszám,
B az élveszületések száma
P a népesség évközepi száma.
A "nyers élveszületési arányszám azt jelenti, hogy nem tartozik a termékenység tiszta mutatói közé.
Mindemellett igen gyakran használt mutató, mert azt is kifejezi, hogy a születési arány milyen mértékben járul hozzá a népesség természetes szaporodásához.
Magyarországon évek óta 9-10 ezrelék közt mozog
Hátránya a mutatónak az, hogy a számlálóban szereplQ születés számot nem a szülések szempontjából releváns népességhez viszonyítja. Ez ugyanis a szülQképes korú nQi népesség, akik az éves születéseket ténylegesen produkálják. Ezért a nyers élveszületési arányszám értéke erQsen függ a népesség mindenkori korösszetételétQl.

3) ÁLTALÁNOS TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁM (f)
(tisztított élveszületési arányszám)
Tisztább mutatója a termékenységnek az általános termékenységi arányszám, ami a születések számát a szülQképes korú nQi népességhez viszonyítja. Leggyakrabban ezt a mutatót is 1000 nQre vetítve fejezik ki és itt is mint a demográfiai mutatóknál általában évközepi népességgel számolnak a mutató nevezQjében.
A szülQképes kor meghatározásában is vannak különbségek a világ különbözQ régióiban, de Európában és Magyarországon is a 15-49 éves korintervallumba tartozó nQket tekintik szülQképes korúaknak. E mutató már kevésbé függ az össznépesség korösszetételétQl, értékét viszont befolyásolják a szülQképes korú nQk korösszetételében történt változások, mivel az egyes nQi korcsoportok eltérQ mértékben járulnak hozzá az éves születésszámhoz. Jelenleg az összes élveszületések 2/3-a a 20-29 éves nQktQl származik, és csak alig több, mint 1 %-a a 40-49 éves nQktQl. Így e korcsoportok súlyának változása kihat az általános termékenységi arányszám értékére. Ezért itt is célszerq standardizálást alkalmazni a területi ill. idQbeli összehasonlításoknál.
EMBED Equation 
ahol B az élveszületések száma EMBED Equation  a megfelelQ korú nQi népesség, f pedig az általános termékenységi arányszám.
Egy egyszerq matematikai összefüggés van a nyers élveszületési arányszám és az általános termékenységi arányszám között, amit a következQképpen lehet kifejezni:
EMBED Equation 
Vagyis a nyers élveszületési arányszám egyenlQ az általános termékenységi arányszám és a szülQképeskorú nQi népesség össznépességen belüli hányadának szorzatával. Hasonló módon az általános termékenységi arányszám is kiszámítható a nyers élveszületési arányszám és egy szorzószám segítségével:
EMBED Equation 
ahol a szorzószám azt fejezi ki, hogy az össznépesség hányszorosa a szülQképes korú nQi népességnek. Általában azt mondhatjuk, hogy a szülQképes korú nQi népesség 20-25 %-át teszi ki az össznépességnek, így az általános termékenységi arányszám 4-5-szöröse a nyers élveszületési arányszámnak.

4) Korspecifikus termékenységi arányszámok
További tisztítását jelentik a termékenységi mutatóknak a korspecifikus termékenységi arányszámok. Ezek megmutatják az egyes életkorokhoz tartozó nQk termékenységét.
A mutató egy adott életkorhoz tartozó nQk éves élveszületéseit az ugyanazon korú nQk évközepi számához viszonyítja.
A mutató értékét általában 1000 nQre vetítve fejezi ki.
A mutatót korévekre és korcsoportokra egyaránt szokásos számolni. A korcsoportos mutatók 5 korévet tartalmaznak kezdve a 15-19 évesektQl a 45-49 évesekig.
Azokat az élveszületéseket, amelyek 15 évnél fiatalabb nQktQl származnak gyakran beleszámolják a mutató számlálójába, a nevezQben viszont ilyen esetben is a 15-19 éves nQi népesség évközepi száma szerepel. E mutatószám kiszámítása példaként a 20-24 éves korú nQkre a következQ:
EMBED Equation 
A korspecifikus élveszületési arányszám görbéje sajátos képet mutat.
A görbe alatti területtel a termékenység szintje, a görbe formájával a gyermekvállalási szokások jellemezhetQk.
A görbe gyors emelkedést követQen általában a 20-13 éves életkorban éri el a modális értéket, majd a szülQképes kor idQsebb korosztályainál erQsen csökkenQ irányzatot mutat.
A görbe alakjának változásából a termékenységi magatartások változására lehet következtetni. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon erQsen csökken a fiatalok, a 20 illetve 25 év alatti nQk termékenysége és enyhén emelkedett a 25-35 éves nQk gyermekvállalása. A születésgyakoriság korszerinti modális értéke 21 évrQl 24 évre emelkedett, nQtt az anyák átlagos életkora gyermekük megszületésekor. Mindezek a változások a görbe alakjából is leolvashatók.
A mutató elQnye: A korspecifikus termékenységi arányszámok nemcsak az egyes életkorokhoz tartozó nQk termékenységét fejezik ki, hanem segítségükkel olyan szintetikus mutatókat is lehet képezni, amelyek kiküszöbölik a korösszetétel változásából adódó hatásokat, így területi és idQbeli összehasonlításra a legalkalmasabbak.

5) Teljes termékenységi arányszám (T)
Egy adott év korspecifikus élveszületési arányszámainak összegébQl képezhetQ a teljes termékenységi arányszám, amit általában 1000 nQre fejeznek ki, bár gyakori az 1 nQre történQ számítása is.
A teljes termékenységi arányszám az egyik leggyakrabban használt szintetikus mutatója az adott év termékenységi viszonyainak. Az általános termékenységi arányszámmal szemben ennek a mutatónak az értékét nem befolyásolják a szülQképes korú nQk korösszetételébQl adódó változások, mivel minden egyes korévben 1000 nQre vetítve adja össze a születésgyakoriságokat.
A mutató tartalma azt fejezi ki, hogy hány gyermeke születne 1000 nQnek akkor, ha az adott év korszerinti termékenységi viszonyai tartósan (a reprodukciós idQszak teljes terjedelmére) megmaradnának. Más szóval 1000 15 éves nQ, akik szülQképes korba lépnek, olyan gyakorisággal szülnék gyermekeiket 49 éves korukig, mint ahogyan azt az adott évbe tartozó 15-49 éves nQk ténylegesen szülték, akkor a mutató értékének megfelelQ átlagos gyermekszámmal fejeznék be termékenységüket.
A mutató számítása koréves és korcsoportos élveszületési arányszámok alapján egyaránt lehetséges. Ha nem állnak rendelkezésre a koréves adatok, akkor az egyes korcsoportos értékek 5-szörösét adják össze, mivel minden korcsoportba 5 korév tartozik. A mutató számításának módja koréves adatok alapján:
EMBED Equation 
ahol EMBED Equation  a megfelelQ korévhez tartozó élveszületési arányszám és T a teljes termékenységi arányszám.
A teljes termékenységi arányszám tehát a termékenység "tiszta" mutatója, ezért gyakran használatos nemzetközi, területi és idQbeli összehasonlításoknál. Hátránya: Értéke nagyon érzékeny a születések idQzítésébQl adódó hatásokra, így viszonylag rövid idQszak alatt jelentQsen változhat.
Jó példa erre, hogy az 1973. évi népesedési célú intézkedések hatására 1973-1975 között 1,95-rQl 2,38-ra emelkedett e mutató értéke, majd 1980-ig ismét 1,92-re süllyedt.
A születések elQrehozásánál a gyermekek megszületése közötti idQtartam rövidülésénél, idQlegesen emelkedhet a mutató értéke, a gyermekvállalás késQbbre halasztásánál viszont jelentQsen csökkenhet az értéke.
A mutató tartalmából adódik, hogy a teljes termékenységi arányszám egy fiktív kohorszmutató is egyben.
A teljes termékenységi arányszám azért is tartozik a gyakran használt mutató közé, mert nemcsak a termékenység szintjét méri, hanem segítségével a reprodukció mértékre is következtetni lehet.
Itt kell megjegyezni, hogy a népességszám hosszútávú szintentartásához, más szóval az egyszerq reprodukció biztosításához, valamint az egészséges korösszetételq népesség kialakulásához 2,1-2,2 körüli teljes termékenységi arányszámra lenne szükség.

6) Bruttó reprodukciós együttható (Rb)
A bruttó reprodukciós együttható kiszámítható, ha a teljes termékenységi arányszámot csak a leányszületésekre vonatkoztatjuk. Más szóval a korspecifikus élveszületési arányszámok számlálójában csak a leány élveszületéseket vesszük figyelembe.
Az ily módon kiszámított teljes termékenységi arányszám azt mutatja meg, hogy az adott termékenységi viszonyok mellett 1000 nQnek hány leánygyermeke születne élete folyamán. Ez egyben a reprodukció mértékét is kifejezi, vagyis azt, hogy a leánygyermekek létszáma mennyiben haladná meg vagy múlná alul a szülQ nQi generáció létszámát.
Valóságos kohorsz esetén ez a mutató a tényleges reprodukció mértékét mutatná, de itt is hipotetikus mutatóról van szó, ami feltételezi az adott termékenység (lány élveszületési arányszámot) tartós megmaradását.
Mivel a leányszületések aránya az összes születések között meglehetQsen állandó képet mutat, a bruttó reprodukciós együtthatót legegyszerqbben úgy számíthatjuk ki, ha a teljes termékenységi arányszámot megszorozzuk a leányszületések arányával:
EMBED Equation 
ahol EMBED Equation  a leányszületések száma.
Pontosabb a számítás módja akkor, ha a korspecifikus leány élveszületések arányszámait összegezzük, vagyis:
EMBED Equation 
ahol EMBED Equation  a leány élveszületések korspecifikus arányszámai.
Az egyszerqbb számítási móddal például az 1993. évi 1,69-es teljes termékenységi arányszám és a 48,7 %-os leányszületések szorzatának eredményeként 0,823 bruttó reprodukciós arányszámot kapunk egy nQre számítva. Ez úgy értelmezhetQ, hogy az akkori termékenységi viszonyok tartós megmaradása mellett 1000 nQnek 823 leánygyermeke születne élete folyamán, vagyis a leánygyermekek létszáma mintegy 18 %-kal lenne kevesebb a szülQ nQi generációs létszámánál.
Ha = 1: minden nQnek 1 lány gyermeket kell szülnie - egyszerq reprodukció biztosított
Magyarország = 0,6
India = 3  bQvített egyszerq reprodukció

7) Nettó reprodukciós együttható
A bruttó reprodukciós együttható további "finomításával" kaphatjuk meg a nettó reprodukciós együttható értékét.
Ez utóbbi mutató már azt is figyelembe veszi, hogy a megszületett leánygyermekek közül, a halandóság miatt, nem mindenki éli meg (éri el) az egyes szülQképes korokat.
Ha a szülQképes kor végéig egyáltalán nem lenne halálozás, akkor a bruttó és a nettó reprodukciós együttható értéke azonos lenne. A csecsemQ, gyermek és felnQttkori halandóság miatt azonban a nettó reprodukció értéke mindig kisebb, mint a bruttóé.
Magas csecsemQ és gyermekhalandóság mellett a különbség akár jelentQs is lehet, a kedvezQ halandóságú országoknál viszont a különbség alig 1-2%-os.
A halandóság mértékét a vizsgált idQszak nQi halandósági táblája alapján lehet kiszámítani. Ez azt mondja meg, hogy az adott év halandósági viszonyai mellett 100 000 élveszülött leány-gyermek közül hányan élnék meg a szülQképes kor egyes életkorait. Magyarországon a bruttó reprodukciós együttható értéke 1960 óta, a nettó reprodukciós együtthatóé pedig 1958 óta folyamatosan 1,0 alatt van, tehát a népesség utánpótlás elégtelenségét jelzi. Ez alól csak az 1970-es évek közepének 4-5 éve képez kivételt. A viszonylag kedvezQtlen magyar halandó-sági viszonyok mellett is a bruttó és a nettó reprodukciós mutatók közötti különbség alig 2,1 %-os. Magyarországon a nettó és a bruttó mutató közel azonos.

Magyarország termékenységének alakulása:
1876 óta vannak pontos adatok
1880-tQlkezdQdött a születések számának csökkenése 1914-re a 45 ezrelékrQl 35 ezrelékre
1. és 2. vh. között csökkenés, 2. vh. után növekedés (19-21 között), majd újból csökkenés
1950 körül megnQtt 23 ezrelékre ekkor volt a Ratkó korszak, ami 55-56-ban megszqnt és 1962- re 13 ezrelékre csökkent, a világon a legalacsonyabb, mélypont volt

Ratkó korszak/ Abortusz törvény:
Hatására nQtt a termékenység, fQleg a 30-34 éves korosztályban, összességében a szülQképes korúaknál 20%-kal nQtt



Az 1960-as termékenységcsökkenés okai:
nQi foglalkoztatottság majdnem teljes körqvé vált (2 keresQs családmodell)
nQk képzettsége nQtt (ekkor zárult le a mezgazd-i kollektivizálás 2. erQszakos hulláma > lecsökkent a mezgazd- i népesség aránya és nQtt a szellemiek aránya, a társ. eltolódott az alacsonyabb termékenységq rétegek felé)
sok család már az abortusztilalom idején teljesítette a kívánt gyermekszámot

Termékenység fokozását segíti:
munkahelyi szerep és anyai szerep közötti összhang megteremtése
1967: GYES (a gyerek 3 éves koráig otthon maradhattak, fix összegq segély, munkaviszony fennmaradt)
ez volt a legsikeresebb politikai intézkedés
keresQ anyák 90%-a igénybe vette, az alacsony keresetqeknek volt kedvezQbb
a legfiatalabb korcsoportra hatott a legnagyobb mértékben és a legtovább
1970-ben kb.:2 volt az arányszám
1973: újabb gyermekösztönzQ intézkedés
emelték a GYES összegét
folyósították a családi pótlékot
szigorítottak az abortusz törvényen
1975: termékenység elérte maximális értékét: 18 ezreléket, 194 ezer gyermek született
a teljes term. arányszám 2,38 volt-egyszerq reprodukciót biztosított
1985: bevezették a GYED- et
keresetarányos összeget jelent
célja: a társ. valamennyi rétegének gyermekvállalási kedvét növelni

egyéb:
3 gyermek után kedvezményes lakáskölcsön
ezen intézkedések hatásait manapság érezzük
1980-as évek végéig a fiatalon vállalt anyaság a jellemzQ, 2 gyermekes családmodell terjedt el, nem volt jellemzQ az akaratlagos gyermektelenség
termékenység drámai változásának 1. jeleit a 80-as évek végén tapasztalták

90-es évektQl új jelenségek:
a termékenység csökkenQ irányzata az anyák öregedésével járt együtt (a 20-24 éves korosztály helyett a 25-29 szülésgyakorisága lett a legnagyobb)
folyamatosan nQ a szülQ nQk átlagos életkora
házasságon kívül születések aránya folyamatosan nQ (10% alatt volt, ma a gyerekek 1/3-a)
a gyermekcentrikus népesség körében is megjelent az akaratlagos gyermektelenség



VI. ElQadás
Termékenység

Magyarországon a gyermekvállalási szokásokat a 80 as évek végéig a fiatalon vállalt anyaság jellemezte (20-25)
A termékenység csökkenQ tendenciája az anyaság fiatalosodásával ment végbe. A 80-as évek végén a termékenységi mozgalom drámai változásának lehettünk tanúi:
Új jelenségek:
A termékenység csökkenQ irányzata folytatódott és az anyák öregedésével kezdett együtt járni
a 24 évnél fiatalabb nQk termékenysége 50-60%-kal csökkent
a 30-35 éves nQk termékenysége mérsékelten emelkedett
a 35 évnél idQsebbeké stagnál
folyamatosan nQ a szülQ nQk átlagos életkora a90-es évektQl, ma már a szülQ nQk életkorának módusza 28 év, 90-ben ez 24 év volt
ÉvrQl évre nQ a házasságon kívüli születések aránya (10-rQl 35%-ra)
a 70-es években volt a legalacsonyabb: 5%
KiemelkedQen magas volta gyermekcentrikusság’! egyre nQ az akaratlagos gyermektelenség eszménye, gyermekvállalás elutasítása

’! valamennyi átmeneti országot súlytották ezek a jelenségek a 90-esévekben, legdrámaibban a volt NDK-t súlytották
’! az EU tagországaiban a legmagasabb teljes termékenységi arányszám: Íro:1,98%, Fro:1,89 utolsók: Szlovákia és Cseho.
’!Magyarország a 16. az EU-25-bQl
’!házasságon kívüli legtöbb gyermek: Észto., Svédo.(a gyermekek több mint 50%-a), legkisebb arányban: Görögo., Ciprus (néhány %)

-Az európai országok (Töröko., Albánia, Grúzia kivételével) alacsony termékenységq országok.
-Magyarország termékenységét ugyanazok a tendenciák jellemzik, mint a környezQ országokét, legfeljebb idQben kicsit eltolódva.
-A termékenység csökkenQ alapirányzata a 19. sz. végétQl jellemzi Mo-ot és már több mint 40 éve nem biztosított az egyszerq reprodukció.
-Mo-on és a többi Közép-Európai országban a 90-es évek elején bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások hatására a társadalom széles rétegei rendültek meg anyagilag és veszítették el az addigi központilag kialakított jövQképüket, ami mindenképp hozzájárult a termékenység csökkenésének felerQsödéséhez.
-Mára, olyan messzire kerültünk az egyszerq reprodukciós szinttQl, hogy a közeljövQben csak a csökkenés megállítását illetve kis mértékq termékenység növekedést tqzhetünk ki célul.

A termékenységi mozgalom területi különbségei:
-Mo-on a termékenységi mozgalomban hosszabb idQ óta határozott területi különbségek mutatkoznak.
-Hagyományosan magasabb a termékenység Mo. K-i területein
-É-Mo. és É-Alföldi régiókban az arányszám ~1,4
-Ny-Dunántúl és K-Mo.: 1,1-1,2
-A megyék közül utoljára 1991-ben B-A-Z és Szabolcs megyében volt biztosítva az egyszerq reprodukció (2), azóta minden megyében ez alatt van
-3 B-A-Z megyei kistérségben még ma is biztosított az egyszerq reprodukció (Encs, Edelény, Szikszó)
-2 legrosszabb pesti kerület: 13. és 5.: az arányszám nem éri el az 1-et

A termékenység és az urbanizáció fokának kapcsolata:
Az urbanizáció több korábbi kutatás szerint a termékenység csökkenésének irányába hatott.
A mai kutatások ezt nem igazolják, bár tendencia jelleggel érvényesül, hogy a kisebb lélekszámú településeken az átlagosnál nagyobb arányban vállalnak gyermeket a fiatalabb, a nagyobb helységekben pedig az idQsebb korosztályok.

Az iskolai végzettség és a termékenység közti kapcsolat
Az iskolai végzettségnek fQleg a gyermekek idQzítésében van szerepe és ma már nem feltétlenül igaz az a korábbi jelenség, hogy a magasabb iskolai végzettség alacsonyabb termékenységet eredményez. Felmérések azt mutatják, hogy a legalacsonyabb termékenysége a középiskolai végzettségq pároknál van, legmagasabb, ahol az általános iskolát sem végezték el.
A férfiak és nQk iskolai végzettsége különbözQ módon befolyásolja a családnagyságot. Ha a férfinek magasabb a végzettsége az kedvezQ hatású a gyermekvállalásra, ha a feleségé magasabb az kedvezQtlen hatású.
Felmérések igazolják, hogy az anya iskolai végzettsége szignifikánsan befolyásolja annak a valószínqségét, hogy gyermeke koraszülött lesz, vagy sem.
A 8 osztálynál kevesebbet végzettek és a 8 osztályt végzettek közt nincs nagy különbség, viszont a középfokú végzettséggel rendelkezQ nQk esetében már számottevQ javulás tapasztalható, itt a felére csökken a koraszülési arányszám

Születési sorrend szerinti termékenységi arányszámok:
Pl.: az elsQ gyermeküket szülQ nQk termékenységi arányszáma (valós)

1f=1B/0Pn15-49
ahol, 1B: elsQszülöttek száma
0Pn15-49: a szülQképes korú gyermektelen nQk évközépi száma

VII. ElQadás
Halandóság vizsgálata

Egységnyi intenzitású, biztos esemény, azaz mindenki meghal egyszer és csakis egyszer.

A halálozás a születésekhez hasonlóan a népmozgalomnak alapvetQ fontosságú jelensége. A népesség szaporodását ugyanis a születések és a bevándorlások, valamint a halálozások és kivándorlások határozzák meg. A különféle történeti (társadalmi-gazdasági) események által elQidézett vándorlástól eltekintve a népesség számának alakulását, a természetes szaporodást (vagy fogyást) a születések és a halálozások egyenlege eredményezi.

A születésekkel szemben a halandóság területén sokkal keményebb törvényszerqségeket lehet megállapítani, mivel a halál biológiai szükségszerqség. A születéseknél is van biológiai determináltság, de ott egyéb társadalmi, gazdasági, pszichológiai tényezQk szerepe sokkal erQsebb, mint a halálozások esetében. Annak ellenére, hogy valaki biológiailag termékeny, nem biztos, hogy gyermek(ek)et nemz, viszont biztos, hogy az élQ ember meg fog halni. Egyszóval a halál mindig biztos esemény, a születés pedig bizonytalan.

A haladóság törvényszerqségeinek megismerése már az ókori rómaiakat is foglalkoztatta. Az az igény, hogy feltárjuk az emberi élet hosszát meghatározó és jellemzQ szabályszerqségeket a késQbbiekben is fennmaradt. A középkorban a kevésbé ingadozó születésszám mellett a nagy területeken (egész országokon, sQt kontinenseken) végigsöprQ járványok idején a népesség fejlQdését a halandóság határozta meg. Napjainkban a fejlett országokban a halálozási statisztika (a népmozgalmi statisztika részeként) elengedhetetlen feltétele a gazdasági-társadalmi tervezésnek, a közigazgatásnak, az egészségügyi programok-, a családtámogatási programok-, és a szociális programok kialakításának és értékelésének.

A halálozási statisztika alapfogalmai

A halálozási statisztika a haláleseteket (halálozásokat) veszi számba. A halál bekövetkezésének ténye minden nehézség nélkül megállapítható.
Az ENSZ Statisztikai Bizottságának ajánlása szerint:
A halálozás: "az élet minden jelének végleges elmúlása, az élveszületés megtörténte után bármely idQvel (az életmqködésnek a születés után megszqnése, a feléledés képessége nélkül)."

Magzati halálozás
Az élveszületés definíciójából következQen külön kell kezelnünk a magzati halálozást. Ennek nemzetközi számbavétele nem egységes. A magyar gyakorlatban a
Magzati halálozás: a magzatnak a szülés (az anyából történQ teljes kitolás vagy kihúzás) elQtt bekövetkezett elhalása, függetlenül a terhesség tartamától. A halál bekövetkezésére az a tény utal, hogy a magzat nem lélegzik vagy az életnek bármely egyéb jelét, mint a szív mqködését, a köldökzsinór pulzálását, az akaratlagos izmok mozgatását sem mutatja.

A magzati halálozásokat a terhesség idQtartama alapján 3 részre oszthatjuk:
1. Korai magzati halálozás: 22 teljes hétnél rövidebb terhesség esetén.(vetélés, méhen kívüli terhesség)
2. KözépidQs magzati halálozás: 22 teljes hét vagy ennél hosszabb, de 28 hétnél rövidebb terhesség esetén. (vetélés)
3. KésQi magzati halálozás: 28 betöltött vagy ennél hosszabb terhességi hét után történt magzati halálozás. (halvaszületéssel)
A BNO (A betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása) 1955-ös ajánlásai már nem különböztetnek meg külön középidQs magzati halálozást, hanem a terhessé 22. hetét követQ összes magzati halálozást a késQi magzati halálozás kategóriába sorolják.

CsecsemQhalálozás: Az élveszületést követQ, az egy éves kor betöltése elQtt bekövetkezett halálozás. A csecsemQhalálozás két részre bontása azért indokolt, mert a jelzett két idQszakban különbözQ tényezQk határozzák meg elsQsorban a gyermekek életben maradását.

Neonatális halálozás : Az élveszületést követQ elsQ 27 napban történQ halálozás
Az elsQ hónapban a gyermek születés elQtti fejlQdése, öröklött tényezQk, a szülés lefolyása és körülményei dominálnak a halálozásban (endogén halálokok);
Postneonatális halálozás: a 28. nap és az 1 éves kor között történQ halálozás
Ebben a második idQszakban inkább környezeti tényezQk, mint a táplálkozás, higiénia, egészségügyi ellátás és a balesetek játszanak fontosabb szerepet (exogén halálokok).


A halálozási statisztika módszerei

A halálozások abszolút száma a halandósági statisztika elsQdleges mutatószáma, ami a népesség lélekszámának, a természetes szaporodás megállapításának szempontjából alapvetQ fontosságú.
A halandóság mutatószámai általában olyan viszonyszámok, melyeknek számlálójában bizonyos tulajdonságokkal rendelkezQ halálesetek száma van, a nevezQben pedig vagy az ugyanolyan tulajdonsággal bíró egész sokaság, vagy a többi haláleset. A hagyományos mutatószámok a folyamatos bizonylatolási rendszer adataiból számíthatók.

A halandóság legfontosabb mutatói:
1) Halálozások száma
2) Nyers vagy általános halálozási arány EMBED Equation 
A halálozási arányszámok legalapvetQbb típusa az ezrelékben kifejezett nyers vagy általános halálozási arány EMBED Equation . Egy adott területen egy év folyamán meghaltak számát EMBED Equation  osztjuk a terület évközepi népességszámával EMBED Equation :
EMBED Equation 
A nyers halálozási arányt nem csak egy évre, hanem hosszabb periódusra - 5-10 évre - is ki lehet számolni. Ekkor az éves nyers halálozási arányokat az évek számával kell súlyozni. Pl. EMBED Equation  évre:
EMBED Equation 
A nyers halálozási arányt lehet becsülni egy adott hónap halálozásainak számával
mm=365/(nm/P)*Dm
3) Az élettartam értéke EMBED Equation 
A halandóság az emberi élettartam és a halálozási arány összefüggéseibQl vezethetQ le. Minél magasabb az emberek élettartama, annál kevesebben halnak meg közülük egy meghatározott idQszak alatt, s annál alacsonyabb a halandóság.

Az élettartam értéke EMBED Equation  tehát fordítottan arányos a halálozási arány értékével:
EMBED Equation 
4) Halálozási csoportarányokat EMBED Equation 
A nyers halálozási arányszám a halandóságot az egész sokaságra vetítve mutatja, és nem tükrözi a sokaság összetételét. Az egész sokaság egyes csoportjaiban a halandóság nagymértékben különbözQ lehet. Ezért a nyers halálozási arányszám mellett a halandóság elemzéséhez szükséges a csoportarányok meghatározása is. A halálozási csoportarányokat EMBED Equation úgy számítják, hogy az adott EMBED Equation csoportban bekövetkezQ halálozások számát EMBED Equation  a csoport évközepi népességszámához EMBED Equation viszonyítják:
EMBED Equation 
Csoportok képezhetQk:
életkor,
nem,
társadalmi-gazdasági helyzet szerint
(társadalmi rétegek, foglalkozási csoportok, családi állapot)
EZEKET A MUTATÓKAT EZRELÉKBEN FEJEZZÜK KI (*1000-rel)

5) Haláloki arányok - okspecifikus halálozási arányszám EMBED Equation 
Az elQzQektQl eltérQ a haláloki arányok EMBED Equation  kiszámításának módja. Ezeknél ugyanis az egyes halálokok következtében meghaltak számát EMBED Equation  az egész népességhez viszonyítják:
EMBED Equation 
A haláloki arányokat általában 100 000 lakosra fejezik ki, de a nagyobb gyakoriságú halálokokat 10 000 vagy 1 000 lakosra is szokták vonatkoztatni. A haláloki arányszámok csoportonként is kiszámíthatóak. Ekkor a csoportból a kérdéses halálokban meghaltak számát a csoport számához kell viszonyítani.

6) A csecsemQhalandóság számítása némiképp eltér a többi korspecifikus halandósági arányoktól (az 1. évüket be nem töltött csecsemQk számát viszonyítjuk az adott év élveszületéseinek számához)
EMBED Equation 
Optimizmusra ad okot, évrQl évre csökken az értéke.

Standardizálás

A halandóságnak különbözQ ismérvek (életkor, nem, társadalmi helyzet stb.) szerinti különbözQsége a halálozási statisztikában is felveti az összehasonlíthatóság kérdését. Mivel a különbözQ népességek megoszlása eltérQ, és a népesség összetétele idQben is változó, ezért a halandóság alakulását megnyugtató módon csak a csoportarányok alapján lehet vizsgálni. A csoportarányok használata azonban - különösen sok csoportképzQ ismérv esetén - meglehetQsen bonyolult. Ezért a halandóság összehasonlítására standardizált arányokat használnak.
A nyers halálozási arányok idQbeli vagy térbeli összehasonlíthatóságának legszembetqnQbb akadályát, a korösszetétel hatását a standardizálás direkt módszere úgy küszöböli ki, hogy a nyers halálozási arányt a tényleges kor szerinti halálozási arányok alapján, de egy megfelelQ szempontok szerint kiválasztott standardnak vett népesség összetételével súlyozva adja meg.



7) A korösszetételt figyelembe vevQ standard halálozási arány EMBED Equation  ennek alapján:
EMBED Equation 
ahol EMBED Equation  a standardul választott népesség egyes korcsoportjainak lélekszáma vagy százalékos aránya. azaz a standard halálozási arány azt a halandóságot mutatja, amely az adott népességnél akkor következne be, ha korösszetétele olyan lenne, mint a standardul választott népességé; vagy ami a standardul választott népességnél következne be, ha annak halandósága olyan lenne, mint az adott népességé.

Ezeket a mutatókat külön számolják férfiakra és nQkre is.

Hazánk és a legalacsonyabb mortalitású országok haláloki struktúrája között nincs lényegi eltérés. A különbség a halálokok gyakoriságában és abban van, milyen hányada következik be a különbözQ halálokok által okozott halálozásoknak korán, idQ elQtt, ill. késQn, öreg korban.

A keringési rendszer betegségei (VII.) 51,01% Daganatok (II.) 25,54% Az emésztQrendszer betegségei (IX.) 7,22% Sérülések, mérgezései (XVII.) 7,15% A légzQ rendszer betegségei (VIII.) 3,28% FertQzQ és élQsdiek okozta betegségek (I.) 0,46% Egyéb halálokok5,34%
A halandóság csökkenésével párhuzamosan a halálokok szerkezeti összetétele a század eleje óta jelentQs változáson ment keresztül. Ezt a változást egyfelQl az egyes halálokok intenzitásának különbözQ mértékq módosulása, másrészt éppen a halandóság változása révén eredményezett népesség-összetétel változása okozta. A század elején, 1900-ban pl. a lakosság 34,5 %-át kitevQ 15 éven aluli gyermekek az összes halálozásnak több mint a felét adták, ezen belül is a csecsemQhalálozás elérte a meghaltak 32 %-át. A lakosság 7,5 %-át kitevQ 60 éves és idQsebb korúak részaránya a meghaltak között csak 21 % volt. 1994-ben ugyanakkor a 15 éven aluliak a népességnek 18,5 %-át és a meghaltaknak 1,2 %-át, míg a 60 éves és idQsebbek a népesség 19,4 %-át és a meghaltak 75,1 %-át adták. Igen jelentQs volt a halálozások számának csökkenése azoknál a betegségeknél, ill. korcsoportoknál, amelyeknél az orvosi beavatkozás általánosabb körq, szervezettebb és hatékonyabb lett (gümQkor, csecsemQhalálozás). A fQként a fiatalabb korosztályokat érintQ megbetegedések visszaszorítása nagymértékben hozzájárult a népesség elöregedéséhez, aminek eredményeként nQtt az idQseket érintQ betegségek (keringési rendellenességek, daganatok) szerepe.
A haláloki struktúra további jellemzQje, hogy viszonylag lassan változik. Valójában a hatvanas évek közepe óta a haláloki fQcsoportok viszonylagos súlyában jelentQs változások nem következtek be. A második világháború befejezése és a hatvanas évek dereka közötti húszéves idQszakban megfigyelhetQ lényeges változások megítélése óvatosságot igényel. Nehéz eldönteni, mennyi azokból a tényleges változás, és mennyi a szemlélet, a diagnosztika, a kódolás módosulásának következménye. A halandóság alapirányzatában a hatvanas évek közepe óta bekövetkezett kedvezQtlen fordulat haláloki vonatkozásainak elemzése - bizonyos értelemben - egyszerqbb. Ennek a negyedszázadnak az okspecifikus mortalitásáról, illetve trendjeirQl a következQ fontosabb megállapításokat lehet tenni:

A fertQzQ betegségek - amelyek évszázadokon keresztül döntQen befolyásolták a halandóság alakulását - a közegészségügyi és járványügyi fejlQdés, valamint a gyógyító-megelQzQ intézkedések hatására századunk második felére a fejlett országokban elveszítették meghatározó szerepüket.

A daganatos halálozások viszonylagos súlya fQleg a legutóbbi évtizedben nQtt. A tüdQrák, a szájüreg-, garat- és nyelQcsQ-, a vastagbél- és végbélrák, illetve a nQi emlQrák mortalitásának várható emelkedése miatt a daganatos haláloki fQcsoportból származó halandóság részarányának növekedése elQre jelezhetQ.

A keringési rendszer betegségei okozta halandóság valószínqleg kisebb annál, mint amit az adatok mutatnak. Öreg emberek esetében halálokként nagyobbrészt az ebbe a fQcsoportba tartozó valamilyen betegséget diagnosztizálnak az orvosok, aránytalanul gyakran választva a túl általános érelmeszesedést. A népesség tovább öregedése a hányad növekedésével járhat, míg a magas-vérnyomás betegség, és az agyér betegség miatti mortalitás remélhetQ csökkenése, valamint a pontosabb diagnózisok a jelenleginél kisebb részarány kialakulását eredményezhetik. Azt azonban nem lehet megmondani, mennyi lesz majd a szívkoszorúér betegségbQl származó halandóság. Ez a körülmény az elQrejelzést nagy mértékben megnehezíti, mégis valószínq, hogy ez a fQcsoport a halandóságban elfoglalt viszonylagos súlyából fokozatosan veszíteni fog.


VIII. ElQadás

A halandóság vizsgálatának egyik legfontosabb eszköze a
Halandósági tábla: az egyazon idQben születettek kihalási rendje.
Alkalmas 2 vagy több népesség halandósági viszonyainak összehasonlító elemzésére, vagy idQbeli változások elemzésére.(terület és idQbeli összehasonlításra is alkalmas)

Mutatói az életkortól és a kor szerinti összetétel különbözQségeitQl teljes mértékben függetlenek. A halandósági tábla megmutatja, hogy mekkora a különbözQ életkorokban a halálozásvalószínqsége ill. ennek ellentéte, a továbbélés valószínqsége. Ezek a valószínqségek meghatározzák, hogy egy adott évben született korosztályból, vagy ugyanazon idQpontban született 100 000 (10 000) újszülöttbQl a különbözQ koréveket mennyien élik meg.
Európai halálozások:
Rosszindulatú daganat miatt: Mo., Cseho., Lengyelo.
Higiéniai rendszer: Oroszo., Bulgária, Románia, Mo. az 5.
LégzQ rendszer: Románia, Oroszo., Portugália, Mo. a 6.
EmésztQ rendszer: Mo., Románia, Oroszo.
ErQszakos okok miatt: Oroszo.(3X nagyobb, mint Finno.-ba, Finno., Mo.)

Halandóság alakulása:
Mo.-on 37 éves kortól van nQtöbblet.
A halálozási arányszám csecsemQkorban a legnagyobb, 10 évig csökken, utána megint elkezd nQni. U alakú függvény

A világ népességét tekintve az elmúlt 50 évben több mint 20 évvel nQtt a születéskor várható átlagos élettartam. A csecsemQhalandóság pedig kb.1/3-ára csökkent.
Az egyes földrészek, népcsoportok mortalitása között markáns különbségek mutatkoznak.
Világviszonylatban egy 2000-ben született fiúgyermek átlag 62 évet remélhet, egy lány 65-öt.
A legalacsonyabb életkilátások a Szahara déli részén található országokat jellemzi. Ezekben az országokban a magas halandóságnak elsQsorban a magas csecsemQ és gyermekhalandóság ill. a nagyarányú AIDS megbetegedések az okai.
A világon a legkedvezQbb halandósági mutatókkal Svájc és Japán büszkélkedhet.
Itt egy fiú 78, egy lány átlagosan 84 évre számíthat. Nem sokkal marad le Kanada, Ausztrália, EU-15 (Svédo., Spanyolo.)
Magyarország:
Évtizedeken keresztül javuló tendencia volt megfigyelhetQ, ami az 1960-as évek közepén megtorpant. InnentQl a férfiaknál visszaesés volt tapasztalható, a nQk életkilátásai pedig a legtöbb korcsoportban tovább javultak, de a növekedés üteme itt is lecsökkent.
A 60-as évek közepén egy átmenetnek lehettünk tanúi:
- A 60-as évek elQtt a közegészségügyi problémákkal összefüggQ betegségek, járványok voltak jellemzQek (torokgyík, TBC, kanyaró, tífusz). Az egészségügyi hálózat kiépítésével, a kötelezQ védQoltások bevezetésével a halandóság csökkent. A halandósági viszonyok javulása minden életkorra jellemzQ volt, de a várható élettartam nagymértékq növekedése a csecsemQ és gyermekkorban ill. fiatal felnQttkorban bekövetkezQ halálozások csökkenésének volt köszönhetQ. Annak ellenére, hogy az orvosi ellátás továbbra is javuló tendenciát mutatott, a 60-as évek közepétQl a középkorú férfiak halandósága drámai módon elkezdett növekedni.
- 1965 után: Kialakultak a ma is jellemzQ halálokok (daganat, keringési rendszer). Az elhalálozások súlypontja felnQtt ill. öregkorra tolódott át.
Meg kell jegyezni azonban, hogy már az 50-es éveket is beárnyékolta az elfajzásos és daganatos betegségektQl származó halálozási gyakoriságok növekedése. Ezt a növekedést azonban a fertQzQ betegségek okozta halandóság csökkenése meghaladta, így a kedvezQtlen jelenségek akkor még rejtve maradtak. A válság mélypontja 1993-94-ben volt. 94-tQl azonban kisebb ingadozások mellett a halandóság csökkenQ tendenciáját figyelhetjük meg. Egy fiú 69, egy lány 77 éves élettartamra számíthat.

Férfiak és nQk halandósága közti különbségek:
A férfiak és nQk születéskor várható átlagos élettartama között jelentQs szóródások mutatkoznak.
Nigériában egyformák a kilátásaik
A legnagyobb a különbség a kettQ között Oroszo.-ban van (12 év a nQk javára)
EU-15-ben a különbség 6 év: a férfiak átl. 6 évvel rövidebb életre számíthatnak, mint a nQk
Magyarország:
Mindig is volt különbség a két nem között
Az 1910-es években 1-2 év volt
A legutóbbi évtizedek fejlQdésének egyik jellemzQje, hogy a halandósági viszonyok változásai nem egyformán érintették a 2 nem képviselQit
A legnagyobb különbség a várható élettartamban 1994-ben volt, ekkor 9,5 évvel számíthattak hosszabb életre a nQk, mint a férfiak
Iskolás korig a két nem halálozása között alig van különbség
10-14 éves korban a különbség tartósan 50% körül ingadozik
15-19 éves korban a fiúk halandósága 2-3-szorosa a lányokénak
20-30 között 3-szorosa a halandóságuk
30-40 között elkezd csökkenni, már csak 2,5-szöröse a haladóságuk
85 év felett eltqnik a halál elQtti egyenlQtlenség
A házasok életesélyei mindkét nem esetében lényegesen jobbak, mint a nem házasoké, ez azzal magyarázható, hogy a házasság speciális egészségvédQ és ápoló intézményként is funkcionál. Hangsúlyozni kell mindezek mellett a házassági kiválasztódás szerepét is. Eszerint a házasságok alacsonyabb halandósága azzal is magyarázható, hogy ezek az emberek már házasságkötésük elQtt is egészségesebbek voltak és kevésbé veszélyes életmódot folytattak


IX. ElQadás
Lakosság

A 20-30 évesek korcsoportjában az 50-es évek elejéig csak 50%-os volt a férfiak halálozási többlete, de a 70-es évek közepéig fokozatosan növekedett ez a többlet. Azóta a 3-szoros szorzó ingadozások mellett, de fennmaradt. Ebben a korcsoportban a férfiaknál a halálozások közel 70%-át külsQ okok okozzák. A 30-40 éveseknél a férfi népesség mortalitása az elmúlt évtizedekben 2,5-szeresére növekedett a nQi népesség mortalitásának. A férfiaknál ebben a korcsoportban is a külsQ okok képviselik a legnagyobb arányt, de az életkor növekedésével 30%-ra csökken a súlyuk és egyre nagyobb arányt képviselnek a keringési rendszer és emésztQrendszer betegségei. Mindkét betegség 2-3-szor nagyobb arányban szedi áldozatait a férfiak körében, mint a nQkében. A nQknél ebben a korcsoportban a daganatok okozta halálozások veszik át a módusz szerepét.


Vándorlás

A vándorlás egy mechanikus népmozgalom. A vándorlás is meghatározza egy térség népességének összetételét nem és kor szerint. Fontos demográfiai tulajdonság, ezért kell foglalkozni vele.
A vándorlás olyan jelenség mely legalább 2 területet érint.

Migráció:
Országhatár átlépése szerint:
külsQ (nemzetközi)
belsQ vándorlás
Tartózkodás idQtartama szerint:
állandó/letelepedQ: megváltozik az állandó lakhely
ideiglenes vándorlás: lakhely nem változik (vendégmunkások, tanulók)

Ingavándorlás: ha a személy munkahelye és lakhelye 2 különbözQ településen van.
A bejárók és az eljárók összege adja a település teljes ingavándor forgalmát.
Az eljárók és a bejárók különbsége adja a település munkaerQ mérlegét.
Ha az eljárók száma nagyobb, mint a bejáróké, akkor munkahely hiány van, ha fordítva, akkor munkaerQhiány van.

A döntéshozatal módja szerint:
önkéntes vándorlók
kényszervándorlók (menekültek, kitelepítettek)
A vándorlók száma szerint:
egyéni
csoportos (családok, kényszerkitelepítettek)
Törvényi szabályozás szerint:
legális: nem követnek el törvénybe ütközQ cselekedetet
illegális: megsértik a törvényt (feketemunkások, útlevél nélküliek, embercsempészek)



Mit vizsgál a vándorlási statisztika:

BelsQ vándorlók számát és a lakossághoz viszonyított arányát
KülsQ vándorlók számát és a lakossághoz viszonyított arányát
Vándorlás irányát és területi összefüggéseit
Vándorlók összetételét nem, életkor és családi állapot szerint
Teljes belföldi vándorlási arányszám:
Azt mutatja meg, hogy egy lakos az adott évi migrációs viszonyok állandósulása esetén élete során átlagosan hányszor változtatna helyet.


Milyen nemzetközi vándorlás jellemezte Európát:

Az elsQ nagy nemzetközi vándorlási hullám a 19. sz. II. felében indult.
-1850 és 1914 között 30 millió ember hagyta el hazáját és indult a tengerentúlra. Európán belül is volt vándorlás a keleti országokból (Lengyelo., Ukrajna) Lotaringia és a Ruhr-vidék irányába. A migráció ezen szakaszát a gazdasági fejlettségbeli különbségek motiválták. ElsQsorban nincstelen parasztok alkották a migránsokat. JellemzQen a gazdagodás reményében vándoroltak, de a politika is megjelent (kényszerkitelepítések), de ez nem volt annyira jelentQs.
-A két világháború közti idQszak: a vándorlás mozgatórugója politikai indíttatású volt, Trianon hatására sokan menekültek Franciao-ba (Magyaro.,Görögo., Töröko., Örményo.) és az orosz arisztokrácia elhagyta Oroszo-ot.
-A 2. világháború után, 1945 és 1950 között: több mint 15 millió ember hagyta el hazáját, ezeknek nagyrésze az államközi áttelepítéi akció miatt kellett elhagynia hazáját. Nagyon sok embert érintett a Jaltai és Potsdami határmódosítás.
-1950-es évek után: FQleg politikai válság miatti migráció a jellemzQ, de kb. 15% a munkás migráció: Jugoszláviából és Olaszo-ból indult ki és a fejlettebb területek felé igyekezek (Németo., Franciao., Anglia)
NDK-t 49 és 90 között 5,3 millió ember hagyta el és költözött az NSZK-ba és kb. ennyien mentek az NSZK-ból az NDK-ba.
Magyarországot a megtorlástól félve 200 ezer ember hagyta el 56-57-ben, akkor ez egy év születési száma volt. A migránsok között jórészt családalapítás elQtt álló fiatal férfiak (diplomások, szakképzettek, értelmiségiek) mentek ki, ezért jelentQsen megnQtt a nQk aránya a lakosság körében.
1968-69 Prágai tavasz: 160 ezer cseh és szlovák hagyta el az országot.
1990-91: Délszláv válság következtében 700 ezren hagyták el Jugoszláviát.
FQleg politikai de 15%-ban munkás migráció adja az elvándorlások számát

Magyarországi vándorlás:
K>Ny, D>É- ra vándorlások
A rendszerváltás után Mo. kibocsátó országból befogadó ország lett
Az 1990-es években volt maximális a száma a hazánkba érkezQknek, utána mérséklQdött
A bevándorlók többsége a szomszédos országokból jöttek, akik magyar anyanyelvqek voltak



X. ElQadás
Demográfiai elQrejelzési módszerek

Matematikai- statisztikai módszerek (kemény)
SzakértQi intuitív módszerek

Szempontok, amiket figyelembe kell venni:
ElQrejelzés tárgyát és célját
ElQrejelzés idQtávját
ElQrejelzendQ terület komplexitását
Rendelkezésre álló információk mennyiségét és minQségét
Kvantifikálás lehetQségét
’! mennyiségi adatokat képezni az információkból

A demográfiai elQrejelzések készítésénél jellemzQk:
A demográfiai folyamatok és struktúrák viszonylag lassan változnak
Viszonylag pontos és megbízható keresztmetszeti és hosszú idQsoros adatokra támaszkodhatunk
A vizsgálatok során használt fogalmak, osztályozások egyértelmq definíciói már régóta rendelkezésre állnak

A demográfiai jelenségek közül a vándorlás az egyik legnehezebben megfogható és mérhetQ:
A migrációs adatok valóságtartalmához sokkal több bizonytalanság társul, mint a természetes népmozgalom adataihoz
A vándorlással és a vándorlókkal kapcsolatos fogalmak nem mindig egységesek és gyakran változnak (jogszabály)
A magyar állampolgárságról lemondottak kivételével a kivándorló és visszavándorló magyar állampolgároknak sem az évenkénti, sem pedig egy bizonyos idQszakra vonatkozó összesített adatait nem ismerjük
A bevándorló külföldiek adatai is hiányosak (egyrészt nem tartalmazzák az illegálisan ideérkezQk számát, ill. azokat sem akik a vízummentességet kihasználva tartózkodnak hosszabb ideig az országban)

ElQrejelzés idQtávjai:
Rövid távú elQrejelzés: Max. 5 évre elQre
Hosszú távú: legalább egy generációra elQrejelez (25-30 év)

Forrásai:
Népszámlálások
Anyakönyvi statisztikák
Mintavételek
Demográfiai panelfelvételek:

Panelvizsgálat: egy adott megfigyelési egységrQl való rendszeres idQközönként ismétlQdQ adatfelvételen alapuló hosszútávú vizsgálat
2 típusa:
Egy- egy kohorsz követéses vizsgálata
Egy országos reprezentatív minta tagjainak követéses vizsgálata

I. Matematikai- statisztikai eljárásokra épülQ elQrejelzési módszerek

Népesség elQreszámítási módszer
A népesség létszámának nemek és életkor szerinti összetételének jövQbeni idQpontokra történQ elQrejelzése
Számszerqen megfogalmazott hipotézisek alapján készülQ népesség tovább vezetés (nem prognózis)
Általában több változatban készülnek

Kohorsz komponens módszer zárt népességre
Népesség kohorszokra vonatkozik és tovább számítja ezeket, figyelembe véve az elhalálozási valószínqségeket
JellemzQi:
A számításokba a népesség korstruktúrájától független mutatószámokat használ
Az eseményeket az azokat produkáló népességhez viszonyítja
A népesség reprodukciós folyamatát nemek és korévek szerint írja le (Lexis hálóval)
Szükség van kiinduló adatokra:
Népesség száma és elején nem és életkor szerint
Élveszületések száma az év során nemek szerint
Halálozások száma az év során nemek és az év eleji betöltött életkor szerint
Ha nincs pontos adat, akkor becsülni kell
Becslés:
Korábbi múltbeli adatok alapján, trendszámítással
Népességarányos becsléssel (halálozások számánál a halálozási arányszámot, születésnél a születési arányszámot veszik figyelembe)

Szcenárió- demográfiai forgatókönyv módszere
Kitüntetett szerepe van az elQrejelzésnél, mivel célzott feltételezésekkel kiszámított demográfiai elQrebecslés
Funkciói:
Figyelemfelkeltés
Bemutatja a jelenlegi demográfiai folyamatok hatásait, jelzik azokat a pontokat, amikor a folyamatok öngerjesztQkké, visszafordíthatatlanokká válnak)
Hatásvizsgálat
Alkalmazásukkal vizsgálhatók a feltételezett demográfiai magatartásváltozások kihatásai a népesség nagyságára és összetételére
EllenQrzés
Rámutathatnak azokra a problémákra melyeket egy- egy rövidebb távon elfogadhatónak tqnQ népességfejlQdési pálya hosszú távon tartalmazhat
Modellezés
Népességelméleti vagy hosszú távú társadalmi és gazdasági kérdésekkel összefüggQ feltételezéseknek megfelelQ demográfiai hipotézisek konstruálása

Egyszerq idQsorok alapján számított módszer
Trendszámítás (tartós tendenciák elQrevetítése)

Sztochasztikus kapcsolat elQrevetítése alapján számított módszer

II SzakértQi elQrejelzésen alapuló módszerek

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1eloadas 4. gyakorlat adóellenőrzés állampolgári ismeretek allegória analízis dolgozat anyag anyagszerk architektúra b1 barokk biológia csokonai élettan elmélet építészettörténet excel feladatok feladatsor fizkémgyak földrajz gazdasági gazdaságszociológia gazdaságtörténelem gazdszoc gyakorlatok hálótervezés házi házi doga jpg juhász karrier közgazdaság marquez meteorológia nemzetközi okj őskor politológia preromán prof. dr. héjj andreas reneszánsz segédanyag sejt sejtbiosz szerves kémia szöveg török tudománytörténet vezgazd