Kezdőlap

|

Mi a kreditvadasz.hu Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...

Minőségirányítás puska

Országok listájaHungaryBudapesti Gazdasági FőiskolaKülkereskedelmi Főiskolai KarNemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintézőMinőségirányításMinőségirányítás puska

2008.05.19 11:43:20
(10)
Szerző: Molnár Tímea
Cimkék: puska


Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Szervezet: A társadalmi környezet deklarálta adott feladat megvalósítására létrehozott olyan rendszer, amelyben az egymással dinamikus viszonyban lévQ emberi és tárgyi elemeket  a vezetés által kitqzött vél (stratégia) és garantált rend (struktúra) tart össze.
Irányítás: nem más, mint az akaratkialakítás és az akaratátvitel folyamata, amely az információ nyerésén, feldolgozásán és leadásán keresztül funkcionál.
MinQségügy: Az értékteremtési és a fogyasztási folyamatok harmonizálása, minQségügyi szabályozása, a nemzetközi minQségügyi szabványok alkalmazásával.
MegfelelQsség: A termék mérhetQ, megfigyelhetQ tulajdonságaira követelményeket (paramétereket) írunk elQ és megállapítjuk, hogy a termék kielégíti-e azok értékeit.
MinQség: A termékek azon jellemzQinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy a vevQ által meghatározott és elvárt igényeket kielégítse. MinQség az, amit a vevQ annak tart.
Termék: Az értékteremtQ folyamat eredménye, amelynek funkciója és költsége van.
Funkció: a termék azon tulajdonságai, amelyet tQle a vevQ (a környezete) elvár.
Költség: az értékteremtQ folyamat során a létrehozásához szükséges ráfordítások számban kifejezve.
ÉletminQség: a társadalom munkavégzésének, termékeinek, egészségügyének, környezetének, tudásszintjének, kulturális elvárásainak, egyéni és közbiztonságának komplex minQségügyi rendszere.
MinQségirányítás: A minQségügynek szervezeti keretek között az irányítás eszközrendszerével történQ megvalósítása mind nemzetközi, mind nemzeti, mind pedig szervezeti (vállalati, intézményi) szinteken.



A szervezeti minQségirányítás: A szervezetek iránytási rendszerének integráns alrendszere, amely meghatározza a minQségpolitikát, a minQségre vonatkozó célkitqzéseket és feladatköröket, valamint megvalósítja azokat olyan eszközökkel, mint a minQségügyi tervezés, a minQségbiztosítás (szabályozás felügyelete) és a minQségjavító fejlesztése a minQségügyi rendszeren belül.
A minQségirányítás fQ feladatai:
MinQségpolitika kialakítása
MinQségstratégia meghatározása
MinQségbiztosítás
MinQségfejlesztés
A minQségirányítás fQ pillérei (alapja):
VevQközpontúság
Hiányosságok mellQzése
Munkatársak aktivizálása
Partnerség a beszállitoi kapcsolatokban
MSZ EN ISO 9001/2001 (az ISO 9001/2000 alapján)

0. Bevezetés
0.1. Általános tájékoztatás
0.2. Folyamatszemléletq megközelítés
0.3. Kapcsolat az ISO 9004/2000-el
0.4.. Összehangoltság más minQségirányítási rendszerekkel
1. Alkalmazási terület
1.1. Általános útmutató
1.2. Alkalmazás (a szabályozásra kerülQ folyamatok kijelölése vagy kizárása)
2. RendelkezQ hivatkozás
Szakkifejezések és meghatározások
(Kapcsolat az ISO 9000/2000-el)
4. MinQségirányítási rendszer
4.1. Általános követelmények
4.2. A dokumentálás követelményei
5. A vezetQség felelQsségi köre
5.1. A vezetQség elkötelezettsége
5.2. VevQközpontúság
5.3. MinQségpolitika
5.4. Tervezés (minQségi célok és a minQségirányítási rendszer)
5.5. FelelQsségi kör, hatáskör és kommunikáció
5.6. VezetQség átvizsgálása
6. Gazdálkodás az erQforrásokkal
6.1. Gondoskodás az erQforrásokról
6.2. Emberi erQforrások
6.3. Infrastruktúra
6.4. Munkakörnyezet
7. A termék elQállítása
7.1. A termék elQállítás megtervezése
7.2. A vevQvel kapcsolatos folyamatok
7.3. Tervezés és fejlesztés (A tervezés folyamata, a terv igazolása, vertifikálása
és a terv érvényesítése, validálása)
7.4. Beszerzés (A beszállítók minQsítése)
7.5. ElQállítás és szolgáltatás nyújtása
7.6. A megfigyelQ és a mérQeszközök kezelése
8. Mérés, elemzés és fejlesztés
8.1. Általános útmutató
8.2. Figyelemmel kísérés és mérés
8.3. A nem megfelelQ termékek kezelése
8.4. Az adatok elemzése
8.5. Fejlesztés





ISO 8402 szerint a "TQM" a következQ:
"A szervezet olyan menedzsment módszere, amelyre a minQségközpontúság és a teljes körq részvétel a jellemzQ".
Feladatai:
- a minQségügyi szervezeti rendszerei integrálása (termék - környezet -munkavédelem - humán erQforrás)
- a minQségügy minden területen való alkalmazása
- a minQség állandó fejlesztése (PDCA)
- a dolgozók állandó képzése
- a vevQ (fogyasztói) igények figyelembe vétele és a fogyasztói szokások elemzésével a látens igények feltárása.
KörnyezetminQség-központú Irányítási Rendszer (KIR) ISO 14000 szabvány szerint
Dokumentált rendszer, amely lehetQvé teszi a cég számára, hogy
tevékenységét környezetvédelmi szempontból vizsgálja,
jelentQs környezeti tényezQit hatásosan kezelje,
környezetvédelmi intézkedések tervezésével, fejlesztésével a környezetközpontú szemlélet kialakulását segítse
Szabályozókör a környezetvédelem minQségének folyamatos javítása érdekében
A KIR az általános vezetési tevékenységek, követelmények mellett olyan minQségi rendszerelemek alkalmazását adja, amely hozzájárul a különbözQ típusú és nagyságú szervezetek környezeti, minQségi és gazdasági céljainak eléréséhez
A környezetvédelmi teljesítmény és minQség fokozatos javulását eredményezi
KedvezQbb piaci, partneri, társadalmi és hatósági megítélést biztosít a cégnek
CsökkenQ környezeti kockázatokat, képzettebb, a környezet iránt is elkötelezettebb vezetQi és alkalmazotti réteget, valamint átgondoltabb energiafelhasználást biztosít.
Ráfordításokban kifejezhetQ pénzügyi elQnyei a KIR-nek a következQk:
minimalizált mennyiségq, veszélyes hulladék, csökkenQ
környezetvédelmi és hulladékkezelési költségek
nagyobb hatékonyság, biztonság, munkaegészség
kisebb termelési költségek, kisebb környezeti bírságok
könnyebb hozzáférés a finanszírozási lehetQségekhez
a részvényesek bizalmának erQsüdése
a környezeti irányítási munka minQségének javulása.
A "ME BIR" - "HIR" feladatai
1. MEBIR (Munkahelyi- Egészségvédelmi és Balesetvédelmi Irányítási Rendszer)






@
V
n

Š


Æ
&4ÆÈÔÖdfv,D¤Æ8 : < > @ B | € *,p.€PóèÝóèóèóèóèóèÑóÑÆèÑÆÑÆÑÆ³¤›Ž›Ñ‚wl‚w‚w hV"ZhSCJ

aJ

hV"Zh–4lCJ

aJ

hV"Zh–4l5CJ

aJ

j_ hV"Zh»\U_H
hV"Zh»\_H
hV"Zh»\0JOJQJ^J%jhV"Zh»\0JOJQJU^J hV"Zh»\CJ

aJ

hV"Zh»\5CJ

aJ

hV"Zh¡U½CJ

aJ

hV"ZhqHÖCJ

aJ

hV"ZhqHÖ5CJ

aJ

%


@
n


&Æf,¤8 < > B ,p¨æ
.€ ÎP÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ïçÏÏÏÏïÏÏÏÏ$
&
F
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gd–4l $a$gdS $a$gd–4l $a$gd»\èuþP°²ÎTœBtDÌ
FŒÎ @lìL-†-È- B l – ÷òòòòòòòòòòêòòòòòòòòòòòòòòò
&
FgdAV gdAV $a$gdAV P°Îœ¤¨>@D†ÌŒÊltv†-Æ-È-– œ È Z#˜#š#´$¶$¸$º$íÛʸ¤ÊÛÊÛÊÛÊÛÊÛʸ¤Ê~Êېʐ~Êsf]hV"Zh–4l_H
jÞ hV"Zh–4lU_H
hV"Zh–4lCJ

aJ

#hc OJQJ\^JaJ
&hc OJQJ\^JaJ
&hc OJQJ]^JaJ
#hc OJQJ]^JaJ
hc OJQJ^JaJ
#hc OJQJ^JaJ
#hV"ZhAV 5CJOJQJ^JaJ-– È !b!
"V"ª"þ"Z#š#Ì#$`$’$´$¶$º$¾$Â$Æ$%ð%&Ø&<'Œ'È'úúúúñúúúúúúúúúéééééáúúúúúú $a$gdAV $a$gd–4l
ƪgdAV gdAV º$¼$¾$À$Â$Ä$Æ$ì$ü$%”&Ø&ª(J)°3†4HÊP$Q2XPXH\~\óëÞëÑ뽫½š‡š«š«…š«šoYA.hV"ZhV"Z0J5:@ˆCJ

OJQJ^JaJ

+hV"ZhV"Z0J5@ˆCJ

OJQJ^JaJ

*hV"ZhV"Z0J56CJ

OJQJ^JaJ

U$hV"ZhAV CJ

OJQJ^J_H
aJ

hV"ZhAV CJ

OJQJ^JaJ

#hV"ZhAV 5CJ

OJQJ^JaJ

&hV"ZhAV 5CJ

OJQJ\^JaJ

j
„phV"ZhAV 5UjsThV"ZhAV 5UhV"ZhAV 5j»Ñ3hV"ZhAV 5UÈ'ª(J)Ê)8*œ*z+,Þ-v./j0ö0d1Ä1"2’2úúåÐÐÐå¸åå¸å£ŽŽŽ
&
F
Æ h„h„Lÿ^„h`„LÿgdAV 
&
F
Æ h„h„Lÿ^„h`„LÿgdAV $
&
F
Æ ´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdAV 
&
F
Æ h„h„Lÿ^„h`„LÿgdAV 
&
F
Æ ´„´„Lÿ^„´`„LÿgdAV gdAV ’2ü2F3°3ê3†4àMPÊP$QžRúU2XPXÔbco>odoêêêååÝÝååÝÝåÑÁ¸¡¡¸$
Æ
‡
|û „dð1$`„a$gdV"Z $1$a$gdV"Z$„dð1$`„a$gdV"Z

$dð1$a$gdV"Z $a$gdAV gdAV 
&
F
Æ h„h„Lÿ^„h`„LÿgdAV A MEBIR a TQM minQségintegrációs tevékenységének egyik fQ eleme. FQ célja, a szervezeten (vállalaton) belüli munkakörülmények ("környezetvédelem") - így a baleset, munkaegészség és tqzvédelem-irányítás a minQségügyi feladatainak szabályozása. Tehát olyan munkafeltételek biztosítása, amely maximálisan védi a dolgozók egészségét és a fizikai életét (pl. a mqhelyek levegQjének gáz- és portalanítása, a vibrációs szerszámok egészségre káros hatásának minimalizálása, radioaktív és a röntgen sugárzás elleni védelem biztosítása, a zajártalom mérséklése, az üzemekben való balesetmentes közlekedés feltételeinek megteremtése, az egyéni védQ felszerelés használatának kötelezQvé tétele, a balesetvédelmi oktatások tényleges és rendszeres megtartása stb.)
A MEBIR-t döntQ módon a BS 8800-as nemzetközi (az ISO által is elfogadott) minQségügyi szabvány külön is szabályozza, de ide vonatkozhatnak még az ISO 9001l2001-es minQségügyi rendszerszabvány 6.3. és a 6.4 szabványpontjai is. (Az Infrastruktúra és a Munkakörülmények szabályozása).
Az egész rendszer ISO szabályozására elQkészületben van az ISO 19000-es szabványcsalád.
2. HIR (HumánerQforrás Irányítási Rendszer)
A tudásalapú társadalom kialakításának egyik fQ feltétele a humán (emberi) erQforrás kiemelt kezelése. A HIR a TQM integrációjának egyik legújabb, jelenleg is kidolgozás alatt álló eleme.
A HIR fQ feladatai: a vezetQk és a dolgozók vállalathoz való kötQdésének hosszú távú biztosítása, a jó munkaköri légkör fenntartása, a vezetQ és a beosztott viszonyának jobbítása, a szellemi tQkével való gazdálkodás, a vállalatnál uralkodó értékrend leszabályozása, a Vállalati Kultúra értékjavainak mind magasabb szintre való emelése, valamint az erkölcsi-etikai normák vállalaton belül és kívül történQ kötelezQ érvényesítése.
A HIR-t jelenleg még a szervezetek döntQ részében un. Etikai Kódexekkel szabályozzák, de elkészült már humán erQforrás ISO szintq szabályozására az ISO 17000-es szabvány család, amely a humán erQforrás tanúsítását szakmánként végzi el (pl. informatikusok, auditorok, hegesztQk, stb.)
A japán modell
AlapvetQen társadalmi, történelmi hagyományokon alapul. Az általuk megvalósított teljes körq minQségszabályozás (TQC) rendszerében az ötlet, a fejlesztés, a gyártás és az értékesítés lényegében saját rendszerben valósul meg. Fontos jellemzQje a minQségkörök, valamint a nagy szervezettséget, elkötelezettséget és innovatív képességet feltételezQ teljes körqség. A japán modell a délkelet-ázsiai térség más országaiban is jellemzQvé vált. A japán és általában az ázsiai emberben igen erQs igény él arra, hogy közösségben végezzen munkát, szemben az általános nyugati embertípussal, amely különbözni akar a másiktól. Erre a felismerésre épül a japán minQségfilozófia egyik alaptétele, a tömeges alulról építkezés. A program lényege, hogy erQsen társadalmi alapokon, igen intenzív, életkoronként és rétegenként célzott tömeges képzéssel* tálalással; szemléletformálással teremtik meg a hosszú távú alapot. Erre épül a minQségkörök rendszere. A japán modell másik alaptétele a teljes körqség. Ez volt az elsQ tudatos minQségrendszer, amely túllépett a fejlett ipari országokban a II. világháború után általánossá váló statisztikai minQségszabályozáson, és a fogyasztói igények kutatását, a gyártástechnológia fejlesztését, a gyártási feltételeket egységbe integrálta, megteremtette a piactól-piacig terjedQ teljes körq minQségszabályozási rendszert.
Az amerikai modell (USA)
Ez a klasszikus minQségfilozófiai iskola. FQ jellegzetességei ebben az esetben is
történelmi, társadalmi elQzményeken alapulnak, a nagyon erQs
menedzsmentközpontúságból adódnak. FelülrQl, a felsQvezetQi rétegbQl kiindulva
alakítja ki, és valósítja meg stratégiáját. Ennek révén elmozdul a funkcionális jellegq,
termelésközpontú taktikai vezetési szinttQl a nem termelQ", kereskedelmi-fejlesztési
irányba. Ez a menedzsment irány a legmodernebbnek tartott TQM-modellhez való
közelítésben a japán Quality Controhól a Quality Managementre tolja át a súlypontot.
Nagyon fontos eleme a menedzsmentháttér, valamint az az irányvonal, amely a TQM-
filozófia megjelenését mutatja a már említett nem termelQ, szolgáltató és nonprofit
területeken. A japán kihívásra az amerikai stratégiai válasz a vállalati innováció teljes
körqvé tétele volt, amely erQs és hatékony menedzsmenttámogatással párosult.
Felismerték, hogy a minQség ügyét a felsQvezetQség szintjére kell emelni, ezt a réteget
kell meggyQzni, itt kell áttörést elérni. Ez meg is történt, és a fejlQdési folyamat az 1980-
as évek végére elérte azt az említett állapotot, amikor már az üzleti, kereskedelmi
topmenedzsment rétegben is megerQsödött a modern minQségszemlélet.
A teljes körq minQségmenedzsment (TQM): a szervezet olyan irányítási koncepciója,
amelynek középpontjában a minQség áll, amely összes tagjának részvételén alapszik és
azt célozza, hogy hosszú távon sikert érjen el a vevQ megelégedettsége révén, és
hasznára legyen a szervezet összes tagjának és a társadalomnak (ISO 8402)
A TQM 3-fQ eleme:
=> vevQközpontúság
=> folyamatos teljesítmény-javítás
=> a dolgozók széles körq bevonása
A nyugat-európai modell
A modell súlypontjában a mqködQ rendszer szabályozottsági optimumának elérése, és az ehhez szükséges megfelelQ sqrqségq, rendszerességq és pontosságú minQséginformatikai háttér áll. JellemzQje a hibafeltáró és elemzQ módszerek, ellenQrzQkártyák és a számítógépes folyamatirányítás tudatos alkalmazása. Egy másik fontos jellegzetessége ennek az iskolának a minQségtervezés és a minQségbiztosítás tudatos elkülönítése, megtartva a teljes körqséget és a rendszerszemléletq probléma megközelítést. Sajátos vonása még a minQségadatok, a minQségrendszer újszerq felülvizsgálati, értékelési módszerének, a minQségaudit önálló területének, illetve az ISO-rendszerszabványokhoz kapcsolódó független tanúsítás módszerének kialakítása és alkalmazása.
Hasonló témájú dokumentumok
- 2009-02-12 17:33:46
- 2009-10-22 13:25:32
- 2012-01-13 08:13:10
- 2010-01-09 15:12:36
- 2008-05-14 11:18:07
- 2008-04-15 22:47:00
- 2009-06-11 18:26:58
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.

Cimkefelhő

4.óra adóellenőrzés agg zoltán algebra állampolgári ismeretek anyagok anyagválasztás architektúra csavar csont ea elosztás európai unió fenntartható fizikai+kémia forgó mozgás földalatti tartály frazer gazd.töri tétel6 gazdjog gótika gyep illeték ítéletlogika japán kassák képletek kidolgozott kiskérdések környezettechnikai műveletek közigazgatástörténet kriszti kulturális ökológia máté eörs matrix mazzag éva monopólium motiváció oxidáció pavic rékai miklós rendszerek rezgéstan szerződés szivattyú természet földrajz vállalatirányítás védett területek vizsgakérdések vizsgazh zh