feminsta antropológia

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAlapvizsgafeminsta antropológia

Feminista antropológia
A nQk az idQ folyamán számos eredményt értek el az antropológia területén. A 20. századra ismertté vált többek között Ruth Benedict, Margaret Mead, Mary Dauglas, Sherry Ortner és Michelle Rosaldo neve is.
Az 1970-es évekre a nQk megkérdQjelezték az antropológia férfiközpontúságát és vizsgálódásuk során a hangsúlyt a nQk helyzetére és szerepeire helyezték. Ekkor vált fontossá a nemi szerepek és nemek tanulmányozása. A feminista antropológusok arról számoltak be, hogy a tudomány kudarcot vallott az emberi tapasztalat egészének feltérképezésében, mivel figyelmen kívül hagyta a nQket és a nemiséget, mint a társadalmi élet jelentQs dimenzióját.
A korai kutatások mind a nQk alárendeltségét hangsúlyozta. A feminista és fizikai antropológusoknak a nQi szerepekkel és nemiséggel foglalkozó kutatási kérdéssé tették az emberi evolúció vadászó ember verzióját. Sally Slocum is ezt az álláspontot bontja ki A gyqjtögetQ asszony: férfi egyoldalúság az antropológiában ( 1975 ) címq mqvében.
Ma már a nemi szerepek asszimetiájától a történelem során kialakult nemi szelekció fontosságának megértése felé mozdult el a feminista antropológia.
A 70-es éveket követQen, két irányba mozdult el a feminista antropológia. Az egyik ág amely a rokonságot, a házasságot, a nemet és anyaságot vizsgálja. A másik materialista megközelítés. A kutatók a kultúrák közti különbségekkel próbálták a nQk helyzetének különbözQségeit magyarázni. Ez az elmélet összehasonlító elemzésekre támaszkodik. A terület számos kutatója a nemet úgy tekintette, hogy az az osztályhoz, a hatalom társadalmi viszonyaihoz és a termelési módok változásaihoz illeszkednek. Melissa Llewelyn-Davies NQk, harcosok és pátriarkák címq ( 1981 ) címq tanulmánya is ide sorolható.
A feminista antropológia a nemi szerep fontosságát hangsúlyozza, melynek meghatározása kultúráról kultúrára változik. A feminista antropológia új irányultsága nem a férfiak és nQk közötti, hanem inkább a nQk körében meglévQ különbségekre összpontosít.
A feminista kutatóknak köszönhetQen egyre többet hallhatunk a nemi szereprQl az antropológiában, de a tudomáyterület még mindig a férfiak uralta. Nehéz megérteni, hogy a nQk miért ennyire láthatatlanok, a nemi szerepek vizsgálata pedig ennyire mellQzött abban a tudományágban, melynek tárgya éppen az ember és az egyes társadalmak kultúrája lenne.

Sally Slocum
A gyqjtögetQ asszony: férfi egyoldalúság az antropológiában ( 1975 )
A 1960-as 70-es radikális változások korszaka volt az antropológiában, ilyen volt a feminista kritika is, amely területen elfogultsággal voltak jellemezhetQk a témában dolgozó kutatók. ( Tudomyányterületünkön mindeddig kevés szimmetrikus figyelmet fordítottunk a megismerés antropológiájára ) A változást nagyban befolyásolta a politika, fQként a hatvanas évek polgári és jogi nQmozgalma. Számos fontos könyv inkább a széles olvasóközönségnek, mintsem a tudós társadalomnak íródott. Ezek egyike a Custer Died volt, Dee Brown valamint Wallanchisnsky és Wallace (The People s Almanac, 1975 ) bestsellerei mellett, Dee Brown könyve Bury My Heart at Wounede Knee, 1971.
Sally Slocum azt mondja, hogy az antropológia a nyugati, fehér férfiak kutatásainak köszönhetQen alakult ki. Kérdéseinket történelmi helyzetük összetevQi és a tudat alatti kulturális feltevések alakítják. A jelenkori antropológia egyik kulcskérdése az, hogy a kutatást végzQ speciális csoport alapvetQ elQítéletei befolyásolják-e az eredményeket. A feministák az elsQk között tették fel így a kérdést.
Slocum szerint az antropológiát elsQsorban a férfiak mqvelik és irányítják, így nem csoda a férfi részrehajlás, szerinte ez gátolja meg a tudományág teljes kifejlQdését. Tanulmányában S. a nyugati férfi elfogultságára akar rámutatni, melyhez Sherwood Washburn és Lancester ( 1968 ) által kidolgozott a férfi mint vadász címq mqvet használja fel.
ElQször az ember ( man ) szóval érvel, amirQl nem lehet megállapítani, hogy általánosságban az emberi lényrQl van szó, vagy inkább a férfiról. Valószínq, hogy az embereknek inkább a férfi jut errQl a szóról eszébe, mint maga az emberi lény. Anyelv bírálata igen erQteljes volt a feminista kritikában, S. elsQsorban a Sapir-Whorf hipotézisre utalt. A primitív férfi és a vadászó férfi gondolata különösen alkalmas téma volt Washburn és Lancester szerint az Qsemberek legfontosabb tevékenysége a vadászat volt és innen eredeztetik a két lábon való járást, illetve a nyelv kialakulását is. Majd késQbb kiderült, hogy csekély mértékben játszott befolyásoló szerepet a vadászat az Qsemberek életében.
A következQ sorokban S. szinte már szarkasztikusan kritizálja a két szerzQt a vadászatot és férfit illetQ álláspontja miatt. Majd a homo sapiens-t hasonlítja össze a ma élQ emberrel. Slocum érvelésének egy része az emberi és nem emberi fQemlQsök közötti különbség újra meghatározásából ered. A hagyományos antropológia és a populáris kultúra a két fejlQdési irány közt kialakult fejlQdési különbség okát az agyméretben és a nyelvben látta. Elemzésében ezt az elképzelést mutatja be. Ugyanakkor a 60-as években az emberiség fejlQdésének újfajta ábrázolása más, fontosabb eredetileg epifenomenális tényezQket is figyelembe vett, melyek hozzájárultak az agytérfogat növekedéséhez. Figyeljük meg, hogy Slocum által eddigi tényezQk kizárólag nQkre vonatkoznak  az agyméretet és a nyelvet a lista aljára teszi.
S. A fosszilis maradványokkal és régészeti leletekkel folytatja tovább, melyek bizonyítékul szolgálnak az emberi fejlQdés történetének rekonstruálásában. Slocum itt következetesen karikatúraként adja elQ Washburn és Lancester álláspontját, úgy, hogy könnyen cáfolható legyen. Az elemzést úgy folytatja tovább, hogy míg a férfiak szorgosan vadásztak, a nQk kénytelenek voltak otthon maradni a gyerekek miatt és várni a férfiakat. Ebben az álláspontban a nQ függ a férfitól. Így mialatt a férfiak vadásztak, fejlesztették készségeiket, megtanultak együttmqködni, feltalálták a nyelvet, a mqvészetet, szerszámokat és fegyvereket készítettek  a szegény, függQségben élQ asszonyok otthon ültek, egyik gyereket szülték a másik után ( amibe sokan bele is haltak ), és egyre csak várták haza a férfiakat, hogy hozzák végre a húst. S. szerint ezek az érvelések nem bizonyítottak, szerinte variációk az egyéntQl és nem a nemi hovatartozástól függnek.
Majd tovább érvel és egy primitív hordát véve alapul bebizonyítja, hogy nem a vadászat volt az Qsközösségekben a legfontosabb. ElQször is a legalapvetQbb emberi kapcsolat az anya-gyermek kötelék. Az idQ folyamán növekedni kezdett az emberek agytérfogata, minek köszönhetQen elkezdQdött az alkalmazkodás képessége. FeltehetQen a gyermeki függQség periódusa hosszabbodott, ezért az anyáknak növelniük kellett a gyqjtögetés hatékonyságát a csecsemQk ellátása érdekében. A már akkor erQs anya-gyermek kötelék még hosszabb idQre kitolódott, fokozva a szociális kapcsolatok mélységét és kiterjedését, s így hozzájárult az élelem megosztásának kialakulásához. Az asszonyok általában elegendQ mennyiséget gyqjtögettek ahhoz, hogy ellássák vele az egész családot és emellett kisebb állatokra Qk is vadásztak, általában hosszabb vadászatra nem vállalkoztak.
S. szerint az sem igaz, hogy a férfi felelQs az asszonyáért, illetve a gyermekeiért. Szerinte a nQ határozza meg, hogy kit választ magának párkét, ami akkor történik meg, mikor a nQ szexuálisan éretté válik. A szexuális partnerek cseréje állandó és elterjedt. S. úgy véli a monogámia nem volt jellemzQ az Qsközösségekre, ezt a férfiak találták ki. A korai családok nQkbQl és gyermekeikbQl álltak. S. véleménye szerint a legrégebbi incesztus tilalom az anya és a fia közt volt. Érvelése elég gyenge, mert a nQknek nem kellett ahhoz termékenynek lenniük, hogy nemi életet éljenek.
Az élelemmegosztás és a család az anya-gyermek kapcsolatból fejlQdött ki. Állítása szerint a férfiak által haza hozott húsból elQször az anya, majd a testvér kapott.
Az elsQ eszközöket is a gyqjtögetés segédeszközeként emlegeti, nem értve azzal egyet, hogy vadászatra használták volna Qket elQször. Azt mondja, nincs rá bizonyíték.
A hatékony gyqjtögetéshez ismerni kell a növények fajtáját, a földrajzi adottságokat, az élelem elszállítására alkalmas eszközöket. Tehát a gyqjtögetés tudást igényel amivel ugybár a nQk rendelkeztek, mert Qk gyqjtögettek.
Számos vita folyt arról, hogy a férfiak vadásztattal kapcsolatos összefogását az követelte meg, hogy ezzel csökkentsék a nQkért folyó verseny intenzitását. Úgy vélem, a verseny koncepciója erQsen eltúlzott. ( A korai teóriák emberelQdeink társas szervezeteirQl fQként azt hangsúlyozták, hogy a férfiak között erQszakos harc folyt a nQkért. A korszerqbb elgondolások jelentQséget tulajdonítanak a nQknek a szexuális választásban csökkentve ezzel a férfi agresszió jelentQségét.
S. szerint eltúlozzák a vadászat jelentQségét és mint az emberi evolúció elsQdleges tényezQjeként való hangsúlyozását Túl nagy hézag tátong a gyqjtögetés és a szervezett vadászat közt ahhoz, hogy ne történt volna közte valamilyen változás. S. véleménye szerint míg a kommunikáció ki nem fejlQdött vagy együtt járt a horda vadászni vagy nem mentek a férfiak hosszabb útra a vadászat miatt, nem hagyták hosszú idQre magára a hordát. Az összehangolt közös vadászat kialakulásának elsQdleges feltétele a megfelelQ agytérfogat.
Az antropológiában a vadászó férfi koncepciójának hosszú ideig elhúzódó befolyása a tudomány területén uralkodó férfi részrehajlás megnyilvánulása volt. Ez a tendencia érvényesül abban is, ahogy egyenlQségjelet tesznek a férfi ( man ), az ember ( human ) és a hímnemq ( male ) fogalmak közé. A kultúrát pedig szinte kizárólag férfi szempontból nézik: a férfi viselkedésformákra keresnek példákat feltételezve, hogy azok megfelelQ magyarázattal szolgálnak, míg az emberi faj másik felét, a nQi nemet szinte teljesen elhanyagolják. Továbbá a férfi felsQbbséget az ideális nyugati, modern mintából szqrik le, amelyben egy férfi a tQle függQ feleségét és gyermekeiket támogatja& . Társadalmunkban olyan a férfiak tekintélye, hogy egy nQ az antropológiában vagy más hivatás terén csak akkor érdemel figyelmet és tiszteletet, ha a férfiak által fontosnak vélt kérdésekkel foglalkozik. Habár szakmánkban évek óta nQk is jelen vannak, ritkán érzékelhetQ bármilyen különbség saját és a férfi antropológusok írásai között. Ahhoz, hogy antropológussá legyen valaki, férfi szempontból kell megtanulnia gondolkodni, és így nem is meglepQ, ha a nQk is ugyanolyan kérdéseket tesznek fel, mint a férfiak.

Melissa Llewelyn Davies
NQk, harcosok és pátriarkák ( 1981 )
Ebben a tanulmányban arról lesz szó, hogy a Kenyában a Loita hegyek maszájai között hogyan alakul ki az anyagi termelés és az elosztás viszonya a tulajdon fogalmainak tükrében. Be kívánom mutatni, hogy a férfiak és a nQk közötti különbségek alapvetQen befolyásolják a tulajdonviszonyok egészét. A maszáj nQk általános helyzetüket tekintve a férfiak alárendeltjei. Ám feltételezésem szerint egyetlen közösségben sem vehetjük kézenfekvQnek a nemek közti egyenlQtlenséget; ez társadalmi kostrukció, s mint ilyen a társadalmi szerkezet más jelenségeihez, különösen az anyagi termelés viszonyaihoz kapcsolódik. A bekezdés olvasása során kiderül, hogy Davies nézQpontja materialista és maxista.
A maszájok társadalma korosztályokra tagolódik ezért a nemek társadalmi helyzetét az életkor társadalmi szerkezetével kell vizsgálni  írja Davies. A feminista gondolkodók különbséget tesznek a sex és a gender szavak között. MindkettQ nemet jelent, a sex biológiai terminus, a gender szociális terminus vagyis a társadalomban férfi és a nQ megfelelQ viselkedését inkább a kultúra, mint a biológia határozza meg. Néhány feminista azt gondolta, hogy a biológiai különbségek nem jelentQsek, a különbségeket a társadalom hozza létre. A nemek ( gender ) társadalmi szerkezetének fogalma jól illeszkedik a marxista elmélethez& . Ez a lényegi észrevétel lehetQvé teszi a marxista-feminista gondolkodók számára, hogy azokat az intézményeket vizsgálják, melyek a nemeket ( gender ) létrehozzák, illetve alakítják.
Az anyagi termelés kétoldalú Davies szerint: egyrészt a létfenntartási eszközök, másrészt az emberi lények elQállítását és reprodukálását jelenti. A maszájoknál van aki függQségben és és van akitQl függnek. Elmondható hogy a nQk állandó függQségben vannak míg a férfiak ha elértek egy bizonyos kort megszqnnek függeni mástól.
A tanulmány elsQ felében Davies elemzi a tulajdonjogok rendszerét, a nQk függQségi viszonyát, mely a rendszer alapvetQ eleme. Davies szerint a maszáj nQk nincsenek teljesen megfosztva a jogaiktól csak alacsonyabb rendqek, mint a férfiaké. Számos példával fog szolgálni a következQ sorokon keresztül, hogy ezt bebizonyítsa.
A birtokolhatóság férfiakra és nQkre egyaránt vonatkozik a maszájoknál, a fiatalkorú férfiak is birtokolhatóak. Csak az öregek és a moran -ok ( fiatal harcosok ) rendelkeznek teljes joggal önmaguk felett. A jogok munkaerQre, szexualitásra, utódszülQ képességre, másokra való átruházható jogokból stb. tevQdik össze. Ezek a jogok a birtokló személy morális felsQbbrendqségét sugallják, aki akaratának a függésben lévQ személy alá kell, hogy rendelje magát.
A maszájok elképzelése szerint a függQség a korabeli és a nemi helyzet funkciója& . A kor szerinti és nembeli státuszokat, bár biológiai jellemzQkön alapszanak, formai kritériumok határozzák meg. Az egyes korosztályokhoz kapcsolt státusz kulturálisan determinált. A nQknél két formális korosztály van: lány és asszony , a férfiaknál három: fiú , ifjú harcos és (rang)idQs . A nQk nem nyerhetnek ifjú harcos ( moran ) státuszt. A harcosi létnek köszönhetQen ezek a fiatal fiúk egyszerre központi és marginális szerepet töltenek be a társadalomban. Egyrész büszkék arra, hogy harcosok, mert megvédik a falut, az öregek szívesen emlékeznek vissza ezekre az idQkre, másrészt ki vannak a társadalomból rekesztve, mert egyfajta köztes állapotban vannak ilyenkor.
Majd egy fiatal férjes asszony elmondja, hogy ugyan a férfiak felügyelik a csordát, de a nQ rendelkezik a tej felett, mert Q fejte a tehenet. A tejet annak adja, akinek akarja. Állathoz viszont csak akkor jut, ha neki ölik le vagy elpusztul.
A tanulmány szempontjából fontos, a birtoklásra két kifejezést használ Davies. Az a-itore ( tárgyas ige ), a következQképpen határozható meg: rendelkezési joga van valami felett , meg van bízva valaminek az irányításával , felelQsséggel tartozik valamiért , parancsol , felügyel ( tárgyatlan ige: gondjára van bízva valami ). Az a-itore ige így kifejezi mind az autoritás, mind a birtokjogok gondolatát. Az a-itodol ( tárgyas ige ) azt jelenti, hogy „megmutat, kijelöl, juttat, engedélyez, kioszt”; olyan egyénnek szánt ajándékot jellemez, akinek korlátozott – például fejési vagy a végleges öröklési – jogai vannak a háziállatokat illetQen.
Amikor a nQ férjhez megy, kijelölnek számára egy meghatározott számú állatot. Azt fejheti, rendelkezhet az elhullott állatok húsa felett, a fiai közt szétoszthatja idQvel. A férfiak hosszú életért imátkoznak és hogy minél több unoka körülmetélését megélhessék. A család fejének hatalma a birtokjogból és a feleségei, gyermekei, csordái és alárendeltjei felett gyakorolt tekintélyjogaiból ered.
A következQkben a kor szerinti szervezQdésrQl ír Davies. A férfi hierarchia három kor szerinti csoportból áll: nem körülmetélt fiúk, körülmetélt fiatalemberek és az idQsek. A nQi hierarchia két kor szerinti csoportból áll: körülmetéletlen lányok és körülmetélt nQk.
A körülmetélés mindkét nemnél a serdülQkorban történik. A nQket ekkor már késznek tartják, hogy férjhez menjen, míg a férfiaknak keresztül kell még esniük a moran fázison. ( Davies szerint a nemi ( gender ) szerepek szociálisan jönnek létre. )
Egy korosztályon belül apa és fia között létezik konfliktus, mert az idQs fiúnak formálisan nincs joga saját állatai felett, míg az apja meg nem hal. Az idQsek joga a csordára és a nQkre ütközik a moranok csordák iránti szükségletével és a nQk harcosok iránti szexuális vágyával. Llewelyn-Davies kifejezetten tagadja, hogy a maszáj társadalmi rend a férfiak és a nQk fizikális jellemzQire alapozódna. Ez ismét eléggé jellemzQ a feministákra, hogy inkább a nem ( gender ) társadalmi, mintsem a nem ( sex ) biológiai szerkezetét hangsúlyozzák.
Az idQseknek nincs szexuális joguk a lányok felett, az apáknak lányuk munkaerejéhez sincsen joguk. Fontos a kultúrájukban a vérfertQzés tilalma. A férjnek joga van szexuális együttlétre a feleségével, de megoszthatja korosztályának más tagjaival feleségét, gyermekei fölött viszont kizárólagos joga van. A rangidQsek hozzák a fontos döntéseket. Az idQsödQ férfiaknak el kell kezdeniük elegendQ megfelelQ korú és alárendelt státuszú személyt maguk köré gyqjteni, akik majd el tudják látni a patriarchális egység reprodukciójához szükséges pásztori és háztartásbeli feladatok összességét, még akkor is, ha formálisan egy férfi az apja haláláig nem nyer teljes felügyeletet az állatok felett. A nQ célja és feladata, hogy fiúgyermeket szüljön, aki majd átveszi a csordát. A nQ, aki sok gyermeknek adott életet a férfihoz hasonlóan gazdagnak tekinthetQ. Davies szerint a maszáj nQk alárendeltsége a társadalmuk alapja, ami nélkül képtelen lenne mqködni, az alárendeltség központi jellemzQje a termelés szervezési módjának. Az viszont nem derül ki a tanulmányból, hogy miért ilyen alapokra épít a maszáj társadalom.
Léteznek még az ilkiriko-k, akik a vagyon nélküli férfiak. saját személyük felett rendelkeznek és nem végzik az asszonyok munkáját, annak ellenére, hogy alacsony státuszúak.
„Llewelyn-Davies nézete szerint bár a természet-kultúra kettQssége megtalálható a maszáj társadalomban, a természet és kultúra tartalma társadalmilag meghatározott, akárcsak ezek társítása az egyik vagy a másik nemmel. Ez párhuzamba állítható azzal az állításával, hogy a maszáj férfiasság és nQiesség természetét társadalmi intézmények hozzák létre.
A nQk a társadalom és a kulturális élet nélkülözhetetlen részei: a tulajdoni rendszer reproduktív erejük ellenQrzése köré épül, és a korbeli szervezQdés egyik legfQbb hatása, mint azt már bemutattam, a férfi és a nQ közötti különbség kiformálása

Feldolgozott irodalom: Antopológiai irányzatok a második világháború után  Antropológia és gender: A feminista antropológia ( 179-235 )




Készítette: Bánhalmi Lilla
I. évfolyamos kulturális antropológus hallgató GRSC7F

 PAGE 5

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. előadás 14 2.óra 2008 tavasz 2008_12_17 antropológia anyagszerk elemzés élete elm éptöri 2 etzs eupol europai uniós ismeretek evolúció évszámok funkcionalizmus gazdjog géptan gyep gyökerek hőtan igaz józsef jegyzetek juhász istván kaffka kérdések kiállítás kis jános korai csecsemőkor kórtan marketing2 megtakarítás menedzsment meteorológia mintavizsga objektum orientált pár apróság paulovics posztmodern progterv puska2 rugó szervezeti tarnóczi féle társadalom tengely természetvédelmi mérnök urbanisztika villamos gépek