Margaret Mead

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAlapvizsgaMargaret Mead

Margaret Mead
(USA - 1901. dec. 16 – 1978. )


Személyisége
Nagyon agilis dinamikus személyiség lévén, sok társadalmi pozíciót töltött be. Amerikai antropológus; A csendes-óceáni szigetvilág írástudatlan népének tanulmányozásával szerzett szakmai hírnevet. Könyvei ismeretterjesztQ bestsellerek voltak, hozzájárultak a szexualitás tudományosabb és tágabb látókörq szemléletéhez. Rendkívül összetett személyiség volt, vezetQ alakja annak, hogy népszerq legyen az antropológia  ugyanis ismeretterjesztQ és populáris irodalmat publikált ill. munkássága során nem csak a ’szakmának’-írt. Halála után kiadják személyes leveleit, melyeket a terepmunkáiról küldött illetve a naplóját, rendkívül érdekes empatikus ember.


Munkássága
Bár egyetlen antropológiai Iskolához sem köthetQ a munkássága, de leginkább hatott rá a : Klasszikus korszak (kulturális relativizmus) - pszichológiai kultúraelemzés.
Vallotta a távolról terep koncepciót .
(Franz Boas tanítványa volt, Margaret Mead mellet még: Ruth Benedicht, Alfred Kroeber, Robert Lowie)

Kulturális relativizmus: (a modern antrop. Franz Boastól származó alapeszméje) szerint a
kultúra megértése csak sokszínqségében lehetséges, az egyes kultúrák
megítélése pedig csak sajátos kontextusukban lehetséges.
A sajátunkétól idegen életmódot nem tekintetjük
alacsonyabb rendqnek.

Történeti partikularizmus: mely kizárja hogy az emberi populációk közötti társadalmi
és kulturális különbségek biológiai különbségekkel
nem lehet megmagyarázni.

Boas tanítványaként azt vallotta: Hogy minden kultúrát a saját fogalmi keretein belül kell megérteni és hogy tudományosan félrevezetQ lenne ha más kultúrákat nyugati etnocentrikus osztályozás szerint fejlettségi szintek en keresztül ítélnénk meg a kultúrát!

Etnocentrizmus definíció:
Az adott ember kultúrájának morális normái, értékei, szokásai, erkölcsei tudása magasabb rendq, mint más emberek kultúrájának ezen megfelelQi.

Mindemellett hat rá a Pszichonalitikus iskola: /Freud munkássága/ Próbálja kimutatni, hogy: A saját társadalmára vonatkozó problémákat a kamaszok - tinik körében, úgy, hogy a Samo-an élQ kamaszokat vizsgálja, s próbálja levonni a konklúziót, s megoldást találni, arra hogy az amerikai tinik életét miért hatja át a konfliktus..stb.



Foglalkoztatta :
* a "veleszületés vagy belenevelQdés" problémája
(Feminista antropológia M. Mead és R. Benedich
munkásságához köthetQ. Mead egész életét meghatározza
ez az empirikus irányzat, melyben a nemek szerepérQl folyamatosan ír.
Mead szerint:
( A nQ nem nQnek születik, hanem nQvé válik .)
Szocializáció fogalma: Melynek folyamán a kulturálisan
megfelelQ viselkedésmintákat elsajátítjuk a felnQttekkel
és a velük, egykorúakkal való kapcsolaton keresztül. Ez
olyan folyamat melyen keresztül a kulturát az egyik
generáció a másiknak adja át.

* Az, hogy miképpen lett az ember önálló egyéniség
* Milyen kulturális hatosok kísérik végig élete folyamán
* Férfi és a NQ viszonya  melyekbQl sok alapvetQ következtetést vont le,
a legfontosabb emberi kapcsolatok elemzése során.
* Személyiség fejlQdésének társadalmi feltételei
* nemi szerepek különbségeit vizsgálta különbözQ kultúrákban
(1931-ben, Új- Guineában, ahol megismerkedett
Gregory Bateson antropológussal, késQbbi férjével.)


Új  Guineában 3 Törzs található: 1 .) Arapesh
(békeszeretQek és nem ismerik a kompetetív rivalizálást)

2. ) Mundugumor (agresszív népcsoport)

3. ) Tchambuli
(Itt a férfiak foglalkoznak azokkal a munkákkal,
amit mi nyugatiak nQinek szoktunk nevezni
/tánc, díszítés, hímzés& stb. és a nQk harcolnak,
vadásznak és halásznak. )
Margaret Mead ezen tanulmányai bebizonyították, hogy e három nép szociális viselkedése  a mód, ahogy tagjai válaszolnak másokkal való találkozásukra  a gyerekek elsQ éveiben kapott nevelés által meghatározott.


Kutatott: ElsQ terepmunkája Samoa volt
1928  29: Admiralitás szigeteken
1931 –’33 és 1938: Új Guineában
1936 – ’38: Maliban ahol hosszú hónapokat töltött el.
1950–60-as években: a rasszizmus, a posztkolonializmus
problémáinak megoldásában segédkezett,
az ifjúsági mozgalmak kulturális hátterét vizsgálta.
Posztkolonializmus:
Szociálantroplógiai kutatások sora (Boas, Margaret Mead, Benedikt vagy a Linton által vezetett kultúra és személyiség kutatási irány) bizonyította, hogy az identitás mindig kultúrafüggQ.
Az egyén önmagáról alkotott képe elválaszthatatlan társadalmának az ember összetevQirQl, a világ felépítésérQl, saját rendezQ elveirQl alkotott képétQl. Az identitás csakis az adott történelem és kultúra kontextusában érthetQ meg.
A személyes identitás egy életen áttartó folyamat eredményeként, a személyes fejlQdés során, kommunikáció és interakciók sorozatában formálódik.
Alkalmazott antropológia kutatója is, hiszen felkérik, hogy Amerikában az iskolás korosztály táplálkozási szokásait vizsgálja. Illetve a hadseregnél is dolgozik, mint antropológus a katonák itt a vizsgálódás alanyai.


1928-tôl a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeumban
etnológusként dolgozott,
1947-tôl a Kolumbia Egyetem Antropológiai Tanszékének oktatója volt.


Figyelte az emberek közti kapcsolatokat, beszédjüket és testbeszédjüket.
Egyes szigeteken arra figyelt fel, hogy  ott az asszonyok foglalkoznak az üzlettel, a férfiak pedig mqvészek.  > A fiúk és a lányok gyakran eltérQ nevelést kaptak, más elvárásokat támasztottak velük szemben.
A különféle társadalmakban változatos módon jelentek meg ezek a különbségek. Arra bíztatta az embereket, hogy a társadalmi elvárásoktól függetlenül azzal foglalkozzanak, amihez tehetségük van.
Sokféle kérdésben foglalt állást a nQi jogoktól a gyermeknevelésen és a nemi erkölcsön át a nukleáris fegyverek elterjedéséig, a rasszok közti viszonyokig, a kábítószer-fogyasztásig, a születésszabályozásig, a környezetszennyezésig és a harmadik világbeli éhezésig.
A kultúrák három válfaját különböztette meg:
1.) a posztfiguratív kultúrát, melyben a gyermekek elsQsorban
./0<=Œ—£ö
v
†
´






H

I

É

Ê

Ë

çÏǿǯŸŒyqfqf[q[q[q[qS[Ch¿ss5@ˆZB*CJaJphh>:.B*phh¿sshF-B*phhS0ThF-B*phhF-B*ph$h>:.hÐlº5@ˆZB*CJaJph$h>:.h>:.5@ˆZB*CJaJphhP¸5@ˆZB*CJaJphh>:.5@ˆZB*CJaJphh¤VGB*phhÐlºB*ph/hP¸h¿ss5>*+@ˆZB*CJ OJQJaJ ph/hP¸hS0T5>*+@ˆZB*CJ OJQJaJ ph ./0=Ê

Ë

Ì

×

ü LΪj”÷ïêê÷¯¯Ãꪥ¥ $a$gdü_-gdãFGgd«6ß $a$gd4¦
$„^„a$gd>:.&$d%d&d'dNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿgdP¸gd>:. $a$gdÐlº $a$gd¿ssð„È…ýýË

Ö

×

b † º ø ú ü Lºê Hp„à
,h¦¾èðÝο°¿Î¡Î’ƒ’tea\aUaQaIBaQ

h–2 h–2 h–2 h–2 ]h v‘

h–2 6] h v‘>*h–2 hãFGhãFGB*CJaJphhF-h~FfB*CJaJphhF-h v‘B*CJaJphhF-hãFGB*CJaJphhF-hS0TB*CJaJphhF-hÐlºB*CJaJphhF-h2?BB*CJaJphhF-h¿ssB*CJaJph$hS0ThP¸5@ˆZB*CJaJphhP¸5@ˆZB*CJaJphèøPhj~¨h’”–ÈÉ Ê ê ÈâBTt„Œ¨¼Âàâ üôíéåáåáåÖÎÁ¹¥˜|ttg]gtUhF-B*phh5Â>*B*phh5Âh5Â>*B*phh5ÂB*ph&hP¸h B*ehphrÊÿh B*phh h >*B*ph&jhF->*B*UmHnHphuh~FfB*phh~Ffh~Ff>*B*phh34åB*phh–2 h B*phh v‘h hS0T

h–2 h–2 h–2 h–2 ]h–2 ”–! € È É ˆŒÂàâ~€‚„¨Dä–h¬N-Ú-² ˆ!,"÷÷÷÷÷÷÷ëëãã÷ÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛ $a$gd3… $a$gd
$„x^„xa$gdF- $a$gdü_- <~€„ ¤¦àä,@BD´TVŽîðòøF-H-L-N-j-”-˜ ° "!.!0!H!l!~!
""~"™"š"è"óëãÙÌļ㼱¼±¼©¡©¡©™©ŒŒŒãrã©ã©ã©ã©ã©ã¼j¼hiL¢B*phhP¸h(>”>* B*phh>:.h¿ss6B*phh>:.h>:.6B*phh«6ßB*phh>:.B*phh¿ssB*phhS0Th3…B*phh3…B*phh?

B*phh?

h4¦5B*phhP¸5B*phh(>”B*phhF-B*phhF-hF-5B*ph),"}"~"Í""#œ$>%Ø%Œ&,'Ø'Ú'Ü'<(&)()ä)(*o*Ý*D,"-Ð-|/~/€/Î/0÷÷÷÷÷ïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïï $a$gdü_- $a$gd3…è"é"=#$Ò$Ø$t%v%z%%’% && &^&p&ˆ&Ò&ì&î&*'n'²'À'Ô'Ö'Ø'Ü'ü'þ'*(8()’) )´)Ò)\*]*d*m*Î-Ð-|/~/€//”/î/(0)0Y0Z0‘0÷ï÷ïçï÷ßÛÔÛÐÛÔÛÔÛÔÛÔÛÔÛÔÛÌÈÌÄ̼ÌÄ̼¸ÌÄ̼̱­ï¥˜¥¥ˆ¥ˆ¥há lB*phh¿ssB*phh?

h4¦5B*phh4¦B*phhÝ]

hIo$h3…h¿ssh34åh34å>*h«6ßh(>”h34åhiL¢

hg~h?

h?

h?

B*phh
€B*phh3…B*phhiL¢B*ph50K0‘0Ù041œ1°1Ø2¨4Ê5¿6À6Á6 7B7˜7©7ª7ô7Œ9;$=÷÷÷÷ïïäää÷÷÷÷÷÷ÜÜÜÔÔÔ $a$gd v‘ $a$gdiL¢
$
&
Fa$gdIo$ $a$gdX1n $a$gdü_-‘0µ0Å0×0Ø0
1&11131g1›1œ1®1¯1°1˜2Ø2¦4¨4ê4ø4Ê5 6¾6¿6Á6Ñ6
7(7A7R7—7¨7ª7÷ðéðåðåðåðáÍž¯ž¯’¯ƒ¯vnfnb[b[b[bWhiL¢

hg~horhorh4¦B*phh>:.B*phh>:.h>:.6B*phh۟hP¸B*CJaJphh۟B*CJaJph hIo$h۟5B*CJaJphh۟h۟B*CJaJph

hX1nhIo$hIo$B*ph&hP¸hIo$B*ehphrÊÿhX1nhá l

hIo$há l

hg~há lhá lB*ph!ª7²7ó7ô76888<8Æ8Ì8Š9Œ9&:;;æ<"=$=|=~=„=†=Š=¦=ä=ø=ú=XX&X.X2XHX X²XîX2Y:Y÷ðìßÔÌÔÌÔÄÔ·ÄÔį§œ”Œtljl”tlŒ”UhS0TB*phh>:.hS0T5B*phhS0ThS0TB*phh>:.B*phhiL¢B*phhP¸hS0TB*phÿhP¸hS0T5hiL¢B*phÿhÈUìh v‘5B*phÿh v‘B*phÿhÈUìB*phÿhg~h v‘B*phÿhÈUìh v‘>*B*phÿh v‘

hg~h v‘h v‘h v‘5$$=~=&XÞX2YÆYÈYH[J[f[ê^ì^Ô_aa‚b„be ergtgÔÌÌÌÌÌÌÌÌÌÌÌÌÌÁ̱±±±$ „€„„]„€^„„a$gd͹
$
&
Fa$gd! [ $a$gdü_-*„h$d%d&d'dNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿ^„hgdP¸ QseiktQl tanulnak,
2.) a kofiguratív kultúrát, melyben mind a gyermekek, mind a felnQttek a velük egykorúaktól
és egyenrangúaktól tanulnak, és a
3.) prefiguratív kultúrát, melyben a felnQttek gyermekeiktQl is tanulnak.

Mead álláspontját kommentálva nyilatkozott Neil Postman (szociológus): nem gondolja, hogy a gyermekek immár nem tanulhatnak a felnQttektQl; de a gyengülQ tekintély jeleit kétségkívül észleli.

Mead szerint:
a személyiség fejlQdésében a legmeghatározóbb tényezQként más személyek jelenlétét tartja. Vannak olyan szignifikáns személyek az ember életében, akiknek a véleménye vagy pusztán a jelenléte viszonyítási pontként szolgál az egyén minden cselekedetében. Azáltal, hogy az egyén az Q kimondott vagy kimondatlan irányításuk alatt végez bizonyos cselekvéseket vagy tanul meg bizonyos készségeket, ezek a személyek az egyén identitásának elemeivé válnak.

Egy gyermeknél elsQsorban a szülQk határozzák meg, hogy a kisgyerek mindek képzeli, minek képzelheti saját magát.
A folyamat engedélyesekkel kezdQdik, csakis ezután következik a megtapasztalás, ami az engedélyesések által már egy bizonyos irányvonallal rendelkezik.

A gyermek identitásfejlQdése tehát adott alapokról indul meg. Az évek múlásával már nemcsak a szülQk, hanem a kotráscsoport, a tanárok a munkatársak is befolyásolják az ember identitását.

{ Csoport: A legtágabb értelemben véve csoportról beszélünk, ha a csoportot alkotó egyének között tartós társadalmi interakció figyelhetQ meg. A csoportban való részvétel a tagoknál sajátos észlelésbeli torzulást alakit ki, amely megsokszorozza számukra annak a tulajdonságnak a a jelentQségét,mely a tagokban közösnek tqnik.

Homogén csoport: az ha a tagok valamely egyéni tulajdonsága szociológiai  demográfiai jellemzQje eleve megegyezik. Homogén csoportokban a csoporthatásból származó azonosulás felerQsíti az eleve meglévQ jellemzQket, ami akkor hasznos, ha a csoportnak speciális tevékenységet kell eredményesen végeznie.

Heterogén csoport: az ha a tagok valamely egyéni tulajdonsága szociológiai  demográfiai jellemzQje eleve nem megegyezik.}

---------
Az egyén környezetébQl visszajelzéseket kap saját magáról, melyek segítik Qt önnön személyiségképének megromlásában. Fontos, hogy fiatal-felnQtt korra kialakuljon a fent említett koherens identitás, amiben minden egyes identitáselem bizonyos mértékben összefügg a másikkal.
Ekkor az egyes személyiségjegyek nem nyomják el a teljes identitást (pl. egy kutatónak már nem az a célja, hogy minden helyzetben társadalmi összefüggéseket érsen meg), hanem harmonikus egésszé állnak össze.
Akiben ez a harmónia már megvan, mondhatjuk, hogy érett személyiséggel rendelkezik  ennek kialakulásához viszont nagyon sok élményre van szükség. Az embernek ki kell próbálnia magát ahhoz, hogy mindaz, amit korábban mondtak neki, valóban be tudjon épülnie a saját egyéniségébe, normává, értékké váljon. BelsQ korlátjai alakuljanak is és ne a külsQ világ, akadályozza tetteiben.
Az az ember, akinek gyermekkorában folyamatosan megmondták, hogy mi az a jó és mi a rossz és a tapasztalás helyett egyszerqen csak elfogadta ezeket, a megállapításokat tényként, annak az élete csak arról fog szólni, hogy másoknak engedelmeskedik. Az ilyen ember dogmatikus személyiség lesz.
---------
"Férfi és nQ" címq könyvében
Szemléletesen mutatja be a Szamoa szigetén élQ bennszülöttek nevelési szokásait. A fiúk és a lányok nevelése hat-hét éves koruktól vált különbözQvé. Tizenhét esztendQs koruktól kezdve a fiúkat bevonták a "aumagá"-ba, a fiatalemberek és az idQsebb férfiak társaságába. Itt közösen halásztak, vadásztak, különféle próbatételeknek vetették alá a fiatalokat. A beavatás (iniciáció) szertartására való felkészítést már szervezettebb formában, elkülönített keretek között végezték.
Ebben elsQként számolt be egy olyan törzsrQl, amelyben a nQk töltik be azt a társadalmi szerepet, amit a nyugati kultúrában (és majdnem az összes többiben) a férfiak, illetve fordítva.
- Az, hogy Mead talált egy olyan törzset, amelyben nem a férfi tölti be a vezetQ szerepet, arra utal, hogy a nemek közötti társadalmi munkamegosztás döntQen a szocializáció eredménye.

Freemann vita: F. a késQbbiekben megkérdQjelezi Mead samoai kutatásának valódiságát, a sexuális viselkedésrQl alkotott képet, illetve a samoán uralkodó nyugodt / békés hangulatot. Egyáltalán azt, hogy: igazat mondtak  e? akkor M-nek a Samoaik ( ErrQl azonban azóta is sok teória született.
Itt meg kell jegyeznünk, hogy:
A kultúra nem állókép, mindig változik, ahogy a benne élok is.


A vizuális antropológia mit köszönhet M. Mead munkásságának?!
Balli karakter fotóalbum, Mead azt vallotta hogy a fotók a kultúra közvetítésére alkalmasak s képes arra hogy átadjon a kultúrából valamit egy olyam embernek aki nem ismeri a szóban forgó kultúrát, s többet látott a fotókban mint illusztrációs lehetQség. Mead számos fotó sorozatnak szerkesztQje volt.



FOGALMAK SerdülQkör  Mead vizsgálódásai

SerdülQkor definíciója, határai
kezdete: nemi érés
vége: érzelmi, anyagi és szociális függetlenség elérése
jelentése, jelentQsége történetileg is változott
iparosodás hatására különálló, specifikus életszakasz

Mikrorendszer: olyan szociális struktúrák, amelyeknek direkt hatása van a gyermek életére. Család, kortársak, óvoda, iskola a legfontosabbak.
Mezorendszerek: a mikorendszerek közti kapcsolatot, átmenetet biztosítja. Például a család és az iskola között.
Exorendszerek: olyan életterek, amelyeken a gyerek nem vesz részt közvetlenül, de mégis hatással van szociális életére. Ide tartozik például a szülQk munkahelye, munkahelyi tapasztalatai.
Makrorendszerek: ide tartoznak a szociális értékek, ideológiák és politikai intézmények, amelyek a társadalom értékrendjét képviselik.









Váradi Andrea (1-K) Antropológiatörténet IV. Szigorlati Tétel


 PAGE \* MERGEFORMAT 1

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

... 1. félév 2.zh 3. óra a csoport ásvány babits civilizáció cserépedény dehumanizáció dosztojevszkij elemzés építészettörténet épszerk 3 épületfizika eu tételek feladatgyűjtemény fizkém gazdasági jog gépgyártás globális logisztika inflog kérdés válasz könyv közig közpolitika krúdy kultúra kurzusleírás labor magyar barok magyarország matematika szigorlat mb mechanika3 zh méretezés meteo mezőgazdaság oop órai dia órai előadás oxidáció őstörténet politikatudomány szár szocioógia vállalati pénzügyek valószínűség valszám white