Kezdőlap

|

Mi a kreditvadasz.hu Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...

Malinowski

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet IV.Malinowski

2008.05.15 11:29:52
(10)
Szerző: Szász Katalin
Cimkék: malinowski, branislaw, antroptöri, antropológia


Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Branislaw Malinowski élete és munkássága:

Malinowski lengyel származású brit antropológus, képzett természettudós és korának legbefolyásosabb etnológusa volt. Malinowski Krakkóban született és nevelkedett, mqvelt nemesi családból származott: apja egyetemi professzor, ismert filológus volt. Branislawról tudták hogy tudós ember lesz már egészen fiatal korában is.
1908-ban a krakkói egyetemen matematikából és fizikából doktorált, de egészségügyi állapota megromlott így hátat fordított a természettudományoknak. Ezután Lipcsében majd Londonban tanult tanárai az úgynevezett köztes generációhoz tartozó etnográfusok és antropológusok voltak: William Rivers, Alfred Haddon, Charles Seligman. Kezdetben Charles G. Seligman -nal dolgozott, akinek tudását és gyakorlatát is köszönheti: többek között Q intézte a pályázatait, melyek a terepre segítették, és anyagilag is támogatta terveinek véghezvitelében. Lelki támaszként is mellette állt, ha gondjai támadtak. Viszont egy idQ után meggyengült a viszonyuk, a szakmai nézetük miatt: más véleményen voltak az antropológia tárgyáról.
1914-ben Malinowski Seligman segítségével terepmunkát végzett Új Guineában: szeptemberben indul a Port Moresbyben megkezdett terepmunkára

szeptember elsején életem új szakasza kezdQdött: egy expedíció teljesen egyedül a trópusokon - Írja naplójában

Az I. világháború azalatt tört ki, míg Q a terepen tartózkodott, ez problémát okozott volna de, a brit tisztviselQk szabályokat úgy vették figyelembe, hogy osztrák-magyar állampolgárként mégis ott maradhatott. Két éven keresztül végezte az anyaggyqjtést a terepen melyre késQbbi munkái épülnek. 1918-ban visszatért Ausztráliába.
Kis ideig Melbournben élt ahol elvette Elsie Massont a Melbourni egyetem kémiaprofesszorának lányát.
Visszatértek Európába ahol Londonban kezdett el tanítani 1921-ben a London School of Economicson ahol fQállású oktató 1924-ben majd elsQ antropológiai professzor lett 1927-ben. Nagy formátumú tanár volt: sokan szerették, és sokan utálták. Óráit rengeteg diák hallgatta és így egy teljes generációt képzett ki. P maga és tanítványai megreformálták az antropológia teljes világát.
Sokat utazott külföldön: Genfben, Bécsben, Rómában, Oslón, a nyarakat pedig dél-Tirolban töltötte.1926-ban látogat el az egyesült államokba, hogy elQadást tartson a kaliforniai egyetemen és közben megnézte a puebló indiánokat.1933 és 36-ban is visszatért hogy megtartsa a Cornell majd a Harvard egyetemen elQadásait.
Életének utolsó éveit beárnyékolta feleségének elvesztése és saját betegsége. 1935 ben hunyt el a felesége. 1940-ben vendégprofesszor a yeal egyetemen, majd második házasságát köti meg egy mqvésznQvel Valetta Swant-tal.1942-ben hivatalosan is kinevezik tanárrá a yealen, de ez év májusában életét veszti egy elQadáson.

Elméleti újítása, szemléletmódja:

Ebben az idQben az etnológia már egészen más utakat járt. Az eddig meghatározó evolucionista elmélet, amely a kulturális gyakorlatok, elszigetelt megfigyelését célozta, hogy ezeket egy globális történelmi civilizációs és kulturális térképbe rendezze, már nem elégítette ki a tudományos igényeket. A tudomány központi kérdésévé az vált, hogy a materiális javak vagy a mágikus elképzelések milyen módon áramlottak, hogyan terjedtek el, tehát hogy a kultúra hogyan épült fel fokozatosan interkulturális kapcsolatokból .
A húszas évektQl a kultúra alatt olyan sokféleséget értettek melyek változatai egymástól függetlenül keletkeztek, illetve az ember és a természet viszonyából fejlQdtek ki. A hagyományt és a folytonosságot már nem, mint öncélt értelmezik, vagyis nem, mint egy adott forma megtartását pusztán a forma kedvéért, hanem olyan sajátosságokként, amelyek csak addig maradnak fönn, amíg hasznosak.
Malinowski nem követi sem a régi vágású karosszék- antropológusok mintáját, sem pedig a fiatalabb generáció felfedezések reményében ide-oda utazgató kutatók mintáját.
A Trobriand szk-en végzett munkája során alakította ki a saját szemléletmódját az antropológiával kapcsolatban. A terepmunka jellegére Malinowski naplójából következtethetünk:

HétfQn 14-én, meglátogattam Herbert bírót és kölcsönvettem egy egész napra Ahuiát. 11 órakor elindultunk A.-val és L.-vel információkat gyqjteni utána a kormányzati épületbe mentem, ahol sokáig várnom kellett az ebédre. Csak 3 óra körül tértem vissza a faluba. Ott Ahuia házában összegyqltek az idQs férfiak, hogy információkat adjanak nekem. Hossz sorban guggoltak a fal mentén, sötét testükön bozontos fejjel&

Két hét múlva megállapításra jutott:

keveset találkozom a vadakkal a helyszínen, nem eléggé figyelem meg Qket és nem beszélem a nyelvüket. Ez utóbbi problémát nehéz lesz leküzdenem

A nyelv ismerete illetve a bennszülöttekhez való közelség képezik majd azt az elméleti kiindulópontot ahonnan elindulva Malinowski az antropológiai kutatás paradigmatikus modelljét késQbb majd megfogalmazza.
Malinowski az antropológia egyik sajátosságának a különbözQ kultúrák egyenjogúságának elismerését tekintette. Számára a kulturális idegenség látványosság ként való kezelése egyfajta tudománytalan magatartással volt azonos. Az antropológus szemében minden kultúra önmagában álló egészet képvisel, és ennek az egésznek a megragadása jelenti a tudós számára az igazi kihívást. Malinowski pontosabban körvonalazta saját antropológiával kapcsolatos felfogását. Nyilvánvalóvá tette hogy az antropológia mqvelése megkövetel olyan tudást, amivel sem, a nagyközönség sem az amatQr utazók nem rendelkeznek. Malinowski nem gyQzött elégszer vitába szállni az Qt megelQzQ antropológia képviselQivel: kritizálta az evolucionistákat és a diffúzionistákat, akik a kultúrákat szerinte nem önmagukban vizsgálták, hanem kiemeltek belQlük meghatározó elemeket. Egyik klasszikus példája a rokonság kutatása volt:

azaz igazi baj, hogy a rokonság eredetét hajszoltuk, mielQtt a rokonság természetét igazán megértettük volna

Az együttélésen keresztül egyértelmqen eltqnik a kultúra idegen egzotikuma és annak hétköznapi arculata tárul elénk. Így bepillantást nyerünk a mindennapi életükbe, szokásaikba és nem vonatkoztatunk felszínes információkból nagyobb kiterjedésq problémák eredetére. A cél az hogy az antropológus a bennszülött saját világának saját maga alkotott képéhez jusson el. Az argonauták bevezetQjében a feltárás 3 egymásra épülQ módját elemezte.
Konkrét adattokkal alátámasztott statisztikai dokumentáció módszere.
Ezt a módszert az ilyen terepen csak adatgyqjtéssel leht alkalmazni ivel nem vizsgálják saját társadalmuk intézményeit a bennszülöttek, és nincs meg az a belsQ kutató réteg mely eltudná vagy akarná végezni ezt a feladatot. Illetve írásos dokumentációkkal nem rendelkeznek.
Ezeket, a megfigyelési eredményeket kommentálhatja a bennszülött mellyel kiegészítve egy teljesebb képet is kaphatunk. Ha bennszülött kommentálja, akkor több egyedet is meg kell kérdeznünk az információ megbízhatósága érdekében. Csak a megbízható információból lehet megbízható következtetéseket levonni.
Pl:résztvevQ megfigyelés

EgyfelQl vannak a tudományos módszerekkel kitermelt adatok, és erre rakódik rá a törzsi élet mindennapjainak húsa és vére, a normától eltérQ egyéni viselkedések szintje.
Malinowski alapfeltevése az volt hogy a kultúra egy területileg körülhatárolt közösséghez tartozik, és egy területileg körülhatárolható közösséget tart össze. Ilyen értelemben a határokat Malinowski adottnak tételezte, és nem vette észre, hogy ezeket, a határokat maga a terepen kutató antropológus maga szabja ki.

A kultúra organikus szervezetségének tétele is egy olyan tudományos kultúrafelfogást alapozott, meg amely lényegében lesöpörte az antropológiai elméletek asztaláról a primitív egzotikum ideájának utolsó maradványait is.

Reprezentációs dilemma mely azt a kérdést foglalja magában hogy hogyan lehet a kutatás eredményeit a közönség elQtt reprezentálni. Itt nem csak a tudományos közönségre kell gondolnunk ezért egy a köznép számára is érthetQ reprezentációval, kell alátámasztani a kutatás eredményeit és egyúttal a nyilvánosságra hozás problémáját is megoldani. Ezt a problémát Malinowski a személyes jelenlét hangsúlyozásával oldotta meg. A terepen eltöltött idQ alatt szerzett tapasztalatait, következtetéseit de az elsQ benyomásait is rögzítette. És ez ad egy teljes tudományos és ismeretterjesztQ írást egyszerre. Malinowski jelenlétének erQsségét a bennszülöttekrQl és róla készült közös fotográfiák súlya is megnyomja. Ez sokat jelent a hitelesség megítélésénél.

A mq tartalma:

Branislav Malinowski - Baloma  A nyugati pacifikum argonautái

Malinowski szerint a kula kereskedelmi rendszerének szférájában élQ törzsek ugyan ahhoz a rasszcsoporthoz tartoznak. Ezek a törzsek meghatározása szerint új  Guinea keleti sarkán valamint az e körül lévQ szigetvilágban élnek. Írását ennek a területnek a földrajzi bemutatásával és leírásával kezdi. Több szempont szerint osztályozza a terület részeit és az ott élQ lakosságot. Saját tapasztalatain kívül több kutató és szobatudós logikai következtetését alkalmazza, vagy Vl2 4 V h
Ø
Ú






!

d

›

Ÿ

Ê

Ñ

Ò

à

á


< > v x &(¬®DZ8<Ææ 6 † šœþ’X

Ž®°ÐÒïëçëàëçëçëçÜçÜçÜçÜçØçÜçÜçÜçÜçÜçÜçØÐËØÇØÇØÇØÇÃÇÃÇ h*B*
CJaJph€ h:m56>*B*
CJaJph€&h*B*
CJaJph€h ã h7Ú6h7Úh7Ú6h7Úh‘

h

ýh

ýhÕh

ý h

ý56>*B*
CJaJph€5TVÚ
DXZ:<Ð œ” ŒŽÒÔâ!w$%Ï%Ð%<)@)Š)Œ)²*´*V,÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ dhgdj`f6–"—þþÒÔrŒÆÞ¶-È-Ú-î-$ p r æ!ò!8#:#„#Œ#Ì#Ô#`$e$û$%%¦%°%Ï%& & ((0(H(Z(j(6)8)<)>)@)Œ)°*´*ê*
+@+T,V,l0z0Š0’0L1N1Ð1L3N3P3V3,404øñêñãñãñêñßÛß×ß×ßÓßÓßÓß×ß×Û×ËÃ˾ËÃËÃËÃ˶ß×˱×Û×Û×ÛÓÛÓÛÓÛÓÛÓ¬¤¬h›Ph›P6 h›P6 hi6º6hi6ºh:m6 hâHP6hi6ºhâHP6hi6ºhi6º6h›Phi6ºhâHPh:m

h:mhâHP

h:mhi6º

h:mh:m hV,N3P3.404œ7&8H:ª<Ü<Þ<2>T@U@1A2A®G°GÎGÐGNHPHXdXfXhXjXlX÷÷÷÷÷÷÷÷ëë÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷
„hdh^„hgdj`f dhgdj`f04@6‚6˜6v7x7œ7ž78$8&8ª<°<Ü<ÞÌ>ö>ª?¾?Ò?æ?@ @
@ @S@T@ª@´@~D¬G®G°GÎGÐGäGúGNHPH^H‚HžHŽIšIÞKôKLX Mh7Gfh

ýhù
M5>*h

ýh7Gf5>*h

ý&h

ýh

ý56>*B*
CJaJph€h›Phj`f6

h›PhXQ'hØIØh²:hXQ'hj`fh›P

h›Ph›P6bírálja.
A kula körzet részei Malinowski szerint:








Az északi Masszimok
I. Az északi masszimok nyugati ága II. Az északi masszimok keleti ága
Trobriand szk. Kitava
Boyowa Iwa
Vakuta Marshall benett szigetek
Kiriwina Murau azaz Woodlark
Tuma
Kayleula
III.Az amphlettiek
Amphlett-szk
Gumasila

A déli masszimok
I. a déli masszimok nyugati ága
Új Guinea említett területe
Samarai
Wari
Tubetube

Az említett törzseknél tett látogatásai során szerzett saját tapasztalatait, elsQ benyomásait írja le. A területet abban a sorrendben mutatja be, ahogyan Q ismerte meg a Port MoresbybQl induló postahajón utazva szigetrQl szigetre, délrQl indulva. Azaz Trobriand szigetek, Amphlettiek, Woodlark szigetek, Murua, Samarai, új Guinea déli partvidéke, Dobu.
Leírja kinézetüket a bennszülötteknek, falvaiknak, házaiknak van e pálmaliget a ház körül, vagy sorba rendezett lakó házak követik egymást? Vannak e tárolóik, vagy a padlózat milyen a házaknál, és milyen a nQk, a mágia, az öregek és az ünnepek, holtak szerepe a törzseknél?
Majd elmondja kb. milyen helyet foglal el a gazdaságban, önellátó vagy kereskedQ törzs, és mivel az említett törzsek általában kereskedelmi kapcsolatban állnak egymással ez a kapcsolat hogyan jelenik meg és mennyire mondható jónak. Már itt megtudjuk Dobu jelentQs központi szerepét mind a kereskedelemben, mind a kultúra közvetítésében és a központi nyelv kialakulásában. Mivel középen helyezkedik el a kereskedQ partnerek között, azt is megtudjuk, hogy Dobu lakói kedvesebbek Gumawana falu lakóitól, és hogy míg az elQbbi önellátó, addig a falu lakói inkább sunyi kereskedQnép hírében áll.
Az itt említésre méltó, hogy a bennszülöttek értelmi fejlettségét bizonyítja, hogy nem csinálnak gondot a vallási megosztottságból a kula körzetben, hiszen azt vallják, hogy elférnek egymás mellett túlvilági hegyeik és szigeteik. A kula törzseinél él a totemizmus, bár ezek nem minden esetben ugyan azon hiedelmeket és rítusokat vonják magukkal. Általában anyaági a szigeteken élQ törzseknél a leszármazás és a nQk igen kiemelt szerepet kapnak mind a mágiában, mind a társadalomban.
A Trobriand szigeteken töltött Malinowski hosszabb idQt és itt egy kicsit elfogultabb a bennszülöttekkel. A falvaik leírása alapján szürkék és nem díszesek, van központi és gazdasági része, és ezek jól elkülönülnek. Az embereken és a házaikon is látszik a társadalmi szint. Szerinte az itt élQ törzs kétféle jellegzetes vonásokkal rendelkezik: az egyik része a törzsnek egy kellemesebb benyomást sugárzó szép fejformájú kecses barátságos kinézetq külsQvel rendelkezik. A másik része ennél durvább arcvonalú alacsonyabb homlokú vadabb kinézettel rendelkezik és megfigyelései alapján arra is következtet, hogy a szebb arcúak közül aránylag többen viselnek tisztséget. Itt furcsa, az hogy a nQk saját maguk férjük nélkül viselik tisztségüket és az férjük irányából is tisztelendQ dolog. A tabuk betartása a férfi nQ kapcsolatokban is szabály.
A fiatalok szabad szerelmet élnek a családok külön házakban laknak és a fiatal fiúk lányok külön a számukra fenntartott kunyhókban élnek együtt ketten vagy akár hatan-heten. A lányok csoportosan ellátogathatnak a környezQ falvakba, és ott a fiatal fiúk párként választhatják Qket egy éjszakára. Illetve a temetési szertartásra érkezQ vendégek lányaikat vigaszul kínálják a falu fiainak szintén egy éjszakára.
A közösség az ünnepségeket a Bakun, azaz a közös téren rendezik évente egy ciklusban, van közös tánc, ami a betakarításhoz köthetQ. Az élelmet ekkor osztják szét és ez több hétig tartó ünnepség ahová a szomszéd falvak lakói is eljönnek nézQnek.
A mágiának legnagyobb szerepe a mezQgazdaságban van, itt minden folyamatot rítusok kísérnek, ügyelnek a terület gondozására és esztétikájára. Malinowski itt kitér a bennszülöttek meglepQ dolgos munkájára, ami szembeáll a kor benszülött-képével. A falu fontos egység a vezetQk is elsQsorban ott tevékenykednek másodsorban csak nagyobb térségeken.
A fQnöki hatalom kettéágazik, van egy falusi fQnökség és van egy a totemizmusból kialakuló kaszton belüli fQnökség.
4 ilyen nemzetség van, ahol vannak alnemzettségek: ezek tagjai egy Qsanyától származtatják magukat. Az Qsanyák a földbQl lépnek ki és ezek a helyek ismertek a kasztok számára.
A legmagasabb rangú alnemzettség a Malaszi fQnökét mindenki tiszteli és becsül, aki egyben Oomarakana falu fQnöke is. Nem csak saját falujában van nagy hatalma, hanem más falukban is. sok falu fizet neki adót, ezek szövetségesek. Ezen falvak egy lányukat a nagyfQnöknek ajánlják és a házasságok mellé, a lányok családjai nagy terményt adnak a nagyfQnöknek. A nagyfQnök létében a gazdaság fenntartása a fontos. A fQnök, ha fiatal részt vesz a táncban és a játékokban is. A nagyfQnök alnemzetsége a Tabalu amely, a legerQsebb a kula vidéken. Ellenfele egyben vazallusa is Kabwaku falufQnöke Tilataua körzetének uralkodója, akit Moliaszinak hívnak, és Malinowski nemes egyszerqséggel gazembernek titulálja. Ezután jön a kevesebb joggal rendelkezQ Kuboma amely, kézmqvességérQl híres. Majd a Kulumata körzet következik. Ezután több kisebb körzetet említ.
Ezek a körzetek oszlanak meg a totemikus nemzetségeken belül. Egyik ilyen nemzetség totemállata a madár. A matrilineáris leszármazás nagyon fontos, a jogok és tisztségek az anyai nagybácsin keresztül öröklQdnek a fiúkra. A fiúkat legszorosabban a testvérükhöz kötik, mivel a bátynak kell dolgoznia eltartásukra, és nekik kell megházasítani nQvéreiket. Azon kívül rengeteg tabu szabályozza kapcsolataikat is. Az fiziológiai apaság fogalma ismeretlen viszont az apa a leggyöngédebb barátja gyermekeinek.
A mágiánál fontos szerepet kapnak a különbözQ lények, repülQ boszorkák rosszakaró lények, de a saját halottaiktól nem tartanak, azok visszatérése nem ijeszti meg Qket. 1x egy évben jönnek vissza a nagy ünnepségkor, és akkor áldozatokat kapnak. Azon kívül sokszor megtalálható a mágiában az Qsökhöz való könyörgés. Malinowski írásában nem kételkedik ezek bizonyosságában, ugyan olyan természetesen kezeli, mint a modern civilizációk keresztény vallását és annak kapcsolatát a gazdasággal és a társadalommal.
A kula kereskedelem nem egy szokványos fajtája a kereskedelemnek, itt nem lehet csak bizonyos ideig birtokolni az árút. Az árú nem más, mint egy misztikus ékszerkészlet melynek darabjai rotáció útján körbe-körbe járnak a kula hálózata alá tartozó szigeteken. Az ékszerek meghatározott kinézetq karperecek és nyakláncok, melyek az óra járásának megfelelQen illetve ellentétesen indulnak útjaikra. Ezeket, az ékszereket fajtától, mérettQl függQen cserélik a kereskedQ partnerek, akik más-más vidékeken élnek a területen belül így tartja magát a rotáció ritmikája.
Ha valaki értékes ékszert birtokol annak rangja bizonyos szinten megemelkedik, az ékszer csodájára jár a vidék, és kereskedelmi kapcsolatot akarnak vele létesíteni a partnerek. P dönti el, kinek adja tovább. Általában azon mérlegelnek elQzQleg kitQl, milyen értékq ékszert kaptak, hogy igazságos legyen a viszonzás. Ha nem jól döntöttek megszakadhat a kereskedelmi kapcsolat és így egy partnert elveszítettek, ami gyengíti esélyüket az árú megszerzésekor.
Az ékszereket csak nagyon neves alkalmakkor veszik magukra, viszonylag rövid ideig. Tárgyi funkciója nem lényeges, viszont annál lényegesebb közösség szervezQ és összetartó ereje.
Szerepe van még a kultúrák keveredésében is, hiszen a szállításkor a kereskedelem folyamán jellegzetes aspektusai jelennek meg más-más kultúráknak a központi csomópontokban pl.: Dobu-i nyelvhasználat. Ilyenkor nem csak a kula kereskedelem jön létre, hanem egyéb árucseréket is folytatnak egymással a szigetek: nyersanyag, kézmqves termékek és élelmiszer cseréje is zajlik a területek között.
Ez egy érdekes intézménye a törzsek közötti kapcsolattartásnak melybQl az egyén ugyan úgy kamatoztat, mint saját társadalmi közössége-és számára is fontos, míg célja van vele, és még a közösségnek is célja van a megtartásával.








Szász Katalin- Kulturális Antropológia-I. Évfolyam  Antropológia történet szem.

PAGE 


PAGE 8




Hasonló témájú dokumentumok
- 2008-05-14 17:18:28
- 2010-01-11 23:55:27
- 2008-12-07 00:46:13
- 2007-12-05 19:57:08
- 2007-12-08 16:02:37
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Csakúgy mint amikor könyvtárakat/mappákat hozol létre a számítógépeden, egy tantárgyon belül is hasonló analógiával tetszőleges kategóriák és alkategóriák hozhatóak létre. Próbálj mindig a legmegfelelőbb kategóriába tölteni, hogy átlátható legyen a feltöltött dokumentumok szerkezete.

Cimkefelhő

aldous huxley áramlástan áteresz biotermék deklaratív programozás dns durkheim elemzés esszék európai unió falusi turizmus forgó mozgás gazdaságtan gazdaságtörténelem gazdmatek görögország gyakorlat 1 hallás házi idősorok jános jogi jövedék katalízis kivágó lyukasztó szerszám tervezése koaguláció környezeti katalízis közgazdaságtan fő áramlata közjog log metafora minőség minőségügy miskolci egyetem művtöri német felvilágosodás nemzetközi gazdaságtan órai előadás pol.s. ppt rugó szár szervezes szociológia tétel valós érték vektor vetőmag vízép xls zrínyi zsidó