Kezdőlap

|

Mi a kreditvadasz.hu Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...

8. Előadás

Országok listájaHungaryBudapesti Corvinus EgyetemGazdálkodástudományi KarGazdaságinformatikusAnalízisJegyzetek8. Előadás

2007.11.25 19:55:20
(10)
Szerző: Lakos Péter
Cimkék: l'hospital szabály, konvex függvény


Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.

Analízis
Dr. Tasnádi Attila

Budapesti Corvinus Egyetem Matematika Tanszék

2007. október 31.

L'Hospital-szabályok

L'Hospital-szabályok
Tétel: Ha az f : I R és g : I R diff.hatók a-ban,

L'Hospital-szabályok
Tétel: Ha az f : I R és g : I R diff.hatók a-ban, továbbá f (a) = g(a) = 0 és g (a) = 0,

L'Hospital-szabályok
Tétel: Ha az f : I R és g : I R diff.hatók a-ban, továbbá f (a) = g(a) = 0 és g (a) = 0, akkor f (x) f (a) lim = . xa g(x) g (a)

L'Hospital-szabályok
Tétel: Ha az f : I R és g : I R diff.hatók a-ban, továbbá f (a) = g(a) = 0 és g (a) = 0, akkor f (x) f (a) lim = . xa g(x) g (a)

Biz.: f (x) lim xa g(x)

L'Hospital-szabályok
Tétel: Ha az f : I R és g : I R diff.hatók a-ban, továbbá f (a) = g(a) = 0 és g (a) = 0, akkor f (x) f (a) lim = . xa g(x) g (a)

Biz.: f (x) f (x) - f (a) lim = lim xa g(x) xa g(x) - g(a)

L'Hospital-szabályok
Tétel: Ha az f : I R és g : I R diff.hatók a-ban, továbbá f (a) = g(a) = 0 és g (a) = 0, akkor f (x) f (a) lim = . xa g(x) g (a)

Biz.: f (x) f (x) - f (a) lim = lim = xa g(x) xa g(x) - g(a)
f (x)-f (a) x-a lim g(x)-g(a) xa x-a

L'Hospital-szabályok
Tétel: Ha az f : I R és g : I R diff.hatók a-ban, továbbá f (a) = g(a) = 0 és g (a) = 0, akkor f (x) f (a) lim = . xa g(x) g (a)

Biz.: f (x) f (x) - f (a) lim = lim = xa g(x) xa g(x) - g(a)
f (x)-f (a) x-a lim g(x)-g(a) xa x-a

f (a) = . g (a)

2

L'Hospital-szabályok
Tétel: Ha az f : I R és g : I R diff.hatók a-ban, továbbá f (a) = g(a) = 0 és g (a) = 0, akkor f (a) f (x) = . lim xa g(x) g (a) Biz.: f (x) f (x) - f (a) lim = lim = xa g(x) xa g(x) - g(a)
f (x)-f (a) x-a lim g(x)-g(a) xa x-a

f (a) = . g (a)

2

Példa: ln x lim x1 x - 1

L'Hospital-szabályok
Tétel: Ha az f : I R és g : I R diff.hatók a-ban, továbbá f (a) = g(a) = 0 és g (a) = 0, akkor f (a) f (x) = . lim xa g(x) g (a) Biz.: f (x) f (x) - f (a) lim = lim = xa g(x) xa g(x) - g(a)
f (x)-f (a) x-a lim g(x)-g(a) xa x-a

f (a) = . g (a)

2

Példa:

1 ln x lim = lim x x1 x - 1 x1 1

L'Hospital-szabályok
Tétel: Ha az f : I R és g : I R diff.hatók a-ban, továbbá f (a) = g(a) = 0 és g (a) = 0, akkor f (a) f (x) = . lim xa g(x) g (a) Biz.: f (x) f (x) - f (a) lim = lim = xa g(x) xa g(x) - g(a)
f (x)-f (a) x-a lim g(x)-g(a) xa x-a

f (a) = . g (a)

2

Példa:

1 ln x lim = lim x = 1. x1 x - 1 x1 1

Tétel (általánosítás): Ha az f : I R és g : I R diff.hatók valamely U (a) - {a}-n,

Tétel (általánosítás): Ha az f : I R és g : I R diff.hatók valamely U (a) - {a}-n, továbbá limxa f (x) = limxa g(x) = 0,

Tétel (általánosítás): Ha az f : I R és g : I R diff.hatók valamely U (a) - {a}-n, továbbá limxa f (x) = limxa g(x) = 0, x U (a) - {a} : g (x) = 0,

Tétel (általánosítás): Ha az f : I R és g : I R diff.hatók valamely U (a) - {a}-n, továbbá limxa f (x) = limxa g(x) = 0, x U (a) - {a} : g (x) = 0, (x) és limxa f (x) , g

Tétel (általánosítás): Ha az f : I R és g : I R diff.hatók valamely U (a) - {a}-n, továbbá limxa f (x) = limxa g(x) = 0, x U (a) - {a} : g (x) = 0, (x) és limxa f (x) , akkor g f (x) f (x) = lim . lim xa g (x) xa g(x)

Tétel (általánosítás): Ha az f : I R és g : I R diff.hatók valamely U (a) - {a}-n, továbbá limxa f (x) = limxa g(x) = 0, x U (a) - {a} : g (x) = 0, (x) és limxa f (x) , akkor g f (x) f (x) = lim . lim xa g (x) xa g(x)
± ±

Megjegyzés:

alakú kifejezésekre

Tétel (általánosítás): Ha az f : I R és g : I R diff.hatók valamely U (a) - {a}-n, továbbá limxa f (x) = limxa g(x) = 0, x U (a) - {a} : g (x) = 0, (x) és limxa f (x) , akkor g f (x) f (x) = lim . lim xa g (x) xa g(x) Megjegyzés: ± alakú kifejezésekre és ±-ben vett ± határértékekre is alkalmazható.

Tétel (általánosítás): Ha az f : I R és g : I R diff.hatók valamely U (a) - {a}-n, továbbá limxa f (x) = limxa g(x) = 0, x U (a) - {a} : g (x) = 0, f (x) és limxa g (x) , akkor f (x) f (x) = lim . lim xa g (x) xa g(x) Megjegyzés: ± alakú kifejezésekre és ±-ben vett ± határértékekre is alkalmazható. Példa:
x

lim

x

x

Tétel (általánosítás): Ha az f : I R és g : I R diff.hatók valamely U (a) - {a}-n, továbbá limxa f (x) = limxa g(x) = 0, x U (a) - {a} : g (x) = 0, f (x) és limxa g (x) , akkor f (x) f (x) = lim . lim xa g (x) xa g(x) Megjegyzés: ± alakú kifejezésekre és ±-ben vett ± határértékekre is alkalmazható. Példa:
x

lim

x

x= lim e
x

1 x

ln x

Tétel (általánosítás): Ha az f : I R és g : I R diff.hatók valamely U (a) - {a}-n, továbbá limxa f (x) = limxa g(x) = 0, x U (a) - {a} : g (x) = 0, f (x) és limxa g (x) , akkor f (x) f (x) = lim . lim xa g (x) xa g(x) Megjegyzés: ± alakú kifejezésekre és ±-ben vett ± határértékekre is alkalmazható. Példa:
x

lim

x

x= lim e
x

1 x

ln x

=e

limx

ln x x

Tétel (általánosítás): Ha az f : I R és g : I R diff.hatók valamely U (a) - {a}-n, továbbá limxa f (x) = limxa g(x) = 0, x U (a) - {a} : g (x) = 0, f (x) és limxa g (x) , akkor f (x) f (x) = lim . lim xa g (x) xa g(x) Megjegyzés: ± alakú kifejezésekre és ±-ben vett ± határértékekre is alkalmazható. Példa:
x

lim

x

x= lim e
x

1 x

ln x

=e

limx

ln x x

=e

limx

1 x

Tétel (általánosítás): Ha az f : I R és g : I R diff.hatók valamely U (a) - {a}-n, továbbá limxa f (x) = limxa g(x) = 0, x U (a) - {a} : g (x) = 0, f (x) és limxa g (x) , akkor f (x) f (x) = lim . lim xa g (x) xa g(x) Megjegyzés: ± alakú kifejezésekre és ±-ben vett ± határértékekre is alkalmazható. Példa:
x

lim

x

x= lim e
x

1 x

ln x

=e

limx

ln x x

=e

limx

1 x

= 1.

Konvex függvények

Konvex függvények
Az (x1 , f (x1 )) és az (x2 , f (x2 )) pontokat összeköt szakasz (x1 < x2 )

Konvex függvények
Az (x1 , f (x1 )) és az (x2 , f (x2 )) pontokat összeköt szakasz (x1 < x2 ) egyenlete f (x2 ) - f (x1 ) (x - x1 ) , y = f (x1 ) + x2 - x1 x [x1 , x2 ].

Konvex függvények
Az (x1 , f (x1 )) és az (x2 , f (x2 )) pontokat összeköt szakasz (x1 < x2 ) egyenlete f (x2 ) - f (x1 ) (x - x1 ) , y = f (x1 ) + x2 - x1 x [x1 , x2 ].

Az [x1 , x2 ] fölött a szakasz az f gráfja fölött halad,

Konvex függvények
Az (x1 , f (x1 )) és az (x2 , f (x2 )) pontokat összeköt szakasz (x1 < x2 ) egyenlete f (x2 ) - f (x1 ) y = f (x1 ) + (x - x1 ) , x2 - x1 x [x1 , x2 ].

Az [x1 , x2 ] fölött a szakasz az f gráfja fölött halad, ha f (x) = f (x1 + (1 - )x2 )

Konvex függvények
Az (x1 , f (x1 )) és az (x2 , f (x2 )) pontokat összeköt szakasz (x1 < x2 ) egyenlete f (x2 ) - f (x1 ) y = f (x1 ) + (x - x1 ) , x2 - x1 x [x1 , x2 ].

Az [x1 , x2 ] fölött a szakasz az f gráfja fölött halad, ha f (x) = f (x1 + (1 - )x2 ) y

Konvex függvények
Az (x1 , f (x1 )) és az (x2 , f (x2 )) pontokat összeköt szakasz (x1 < x2 ) egyenlete f (x2 ) - f (x1 ) y = f (x1 ) + (x - x1 ) , x2 - x1 x [x1 , x2 ].

Az [x1 , x2 ] fölött a szakasz az f gráfja fölött halad, ha f (x) = f (x1 + (1 - )x2 ) y f (x2 ) - f (x1 ) = f (x1 ) + x2 - x 1

- x1

Konvex függvények
Az (x1 , f (x1 )) és az (x2 , f (x2 )) pontokat összeköt szakasz (x1 < x2 ) egyenlete f (x2 ) - f (x1 ) y = f (x1 ) + (x - x1 ) , x2 - x1 x [x1 , x2 ].

Az [x1 , x2 ] fölött a szakasz az f gráfja fölött halad, ha f (x) = f (x1 + (1 - )x2 ) y f (x2 ) - f (x1 ) = f (x1 ) + x1 + (1 - )x2 - x1 x2 - x 1

Konvex függvények
Az (x1 , f (x1 )) és az (x2 , f (x2 )) pontokat összeköt szakasz (x1 < x2 ) egyenlete f (x2 ) - f (x1 ) y = f (x1 ) + (x - x1 ) , x2 - x1 x [x1 , x2 ].

Az [x1 , x2 ] fölött a szakasz az f gráfja fölött halad, ha f (x) = f (x1 + (1 - )x2 ) y f (x2 ) - f (x1 ) = f (x1 ) + x1 + (1 - )x2 - x1 x2 - x 1 f (x2 ) - f (x1 ) = f (x1 ) + x2 - x 1

Konvex függvények
Az (x1 , f (x1 )) és az (x2 , f (x2 )) pontokat összeköt szakasz (x1 < x2 ) egyenlete f (x2 ) - f (x1 ) y = f (x1 ) + (x - x1 ) , x2 - x1 x [x1 , x2 ].

Az [x1 , x2 ] fölött a szakasz az f gráfja fölött halad, ha f (x) = f (x1 + (1 - )x2 ) y f (x2 ) - f (x1 ) = f (x1 ) + x1 + (1 - )x2 - x1 x2 - x 1 f (x2 ) - f (x1 ) = f (x1 ) + (1 - )(x2 - x1 ) x2 - x 1

Konvex függvények
Az (x1 , f (x1 )) és az (x2 , f (x2 )) pontokat összeköt szakasz (x1 < x2 ) egyenlete f (x2 ) - f (x1 ) y = f (x1 ) + (x - x1 ) , x2 - x1 x [x1 , x2 ].

Az [x1 , x2 ] fölött a szakasz az f gráfja fölött halad, ha f (x) = f (x1 + (1 - )x2 ) y f (x2 ) - f (x1 ) = f (x1 ) + x1 + (1 - )x2 - x1 x2 - x 1 f (x2 ) - f (x1 ) = f (x1 ) + (1 - )(x2 - x1 ) x2 - x 1 = f (x1 ) + (1 - )f (x2 ).

Definíció: f : I R konvex,

Definíció: f : I R konvex, ha x1 , x2 I :

Definíció: f : I R konvex, ha x1 , x2 I : (0, 1) :

Definíció: f : I R konvex, ha x1 , x2 I : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) f (x1 ) + (1 - )f (x2 ).

Definíció: f : I R konvex, ha x1 , x2 I : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) f (x1 ) + (1 - )f (x2 ). Példa: f (x) = |x| konvex R-en,

Definíció: f : I R konvex, ha x1 , x2 I : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) f (x1 ) + (1 - )f (x2 ). Példa: f (x) = |x| konvex R-en, mivel |x1 + (1 - )x2 |

Definíció: f : I R konvex, ha x1 , x2 I : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) f (x1 ) + (1 - )f (x2 ). Példa: f (x) = |x| konvex R-en, mivel |x1 + (1 - )x2 | |x1 | + (1 - )|x2 |.

Definíció: f : I R konvex, ha x1 , x2 I : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) f (x1 ) + (1 - )f (x2 ). Példa: f (x) = |x| konvex R-en, mivel |x1 + (1 - )x2 | |x1 | + (1 - )|x2 |. Definíció: f : I R konkáv,

Definíció: f : I R konvex, ha x1 , x2 I : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) f (x1 ) + (1 - )f (x2 ). Példa: f (x) = |x| konvex R-en, mivel |x1 + (1 - )x2 | |x1 | + (1 - )|x2 |. Definíció: f : I R konkáv, ha x1 , x2 I :

Definíció: f : I R konvex, ha x1 , x2 I : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) f (x1 ) + (1 - )f (x2 ). Példa: f (x) = |x| konvex R-en, mivel |x1 + (1 - )x2 | |x1 | + (1 - )|x2 |. Definíció: f : I R konkáv, ha x1 , x2 I : (0, 1) :

Definíció: f : I R konvex, ha x1 , x2 I : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) f (x1 ) + (1 - )f (x2 ). Példa: f (x) = |x| konvex R-en, mivel |x1 + (1 - )x2 | |x1 | + (1 - )|x2 |. Definíció: f : I R konkáv, ha x1 , x2 I : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) f (x1 ) + (1 - )f (x2 ).

Definíció: f : I R konvex, ha x1 , x2 I : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) f (x1 ) + (1 - )f (x2 ). Példa: f (x) = |x| konvex R-en, mivel |x1 + (1 - )x2 | |x1 | + (1 - )|x2 |. Definíció: f : I R konkáv, ha x1 , x2 I : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) f (x1 ) + (1 - )f (x2 ). Definíció: Az f : I R szigorúan konvex,

Definíció: f : I R konvex, ha x1 , x2 I : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) f (x1 ) + (1 - )f (x2 ). Példa: f (x) = |x| konvex R-en, mivel |x1 + (1 - )x2 | |x1 | + (1 - )|x2 |. Definíció: f : I R konkáv, ha x1 , x2 I : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) f (x1 ) + (1 - )f (x2 ). Definíció: Az f : I R szigorúan konvex, ha x1 , x2 I, x1 = x2 : (0, 1) :

Definíció: f : I R konvex, ha x1 , x2 I : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) f (x1 ) + (1 - )f (x2 ). Példa: f (x) = |x| konvex R-en, mivel |x1 + (1 - )x2 | |x1 | + (1 - )|x2 |. Definíció: f : I R konkáv, ha x1 , x2 I : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) f (x1 ) + (1 - )f (x2 ). Definíció: Az f : I R szigorúan konvex, ha x1 , x2 I, x1 = x2 : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) < f (x1 ) + (1 - )f (x2 ).

Definíció: f : I R konvex, ha x1 , x2 I : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) f (x1 ) + (1 - )f (x2 ). Példa: f (x) = |x| konvex R-en, mivel |x1 + (1 - )x2 | |x1 | + (1 - )|x2 |. Definíció: f : I R konkáv, ha x1 , x2 I : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) f (x1 ) + (1 - )f (x2 ). Definíció: Az f : I R szigorúan konvex, ha x1 , x2 I, x1 = x2 : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) < f (x1 ) + (1 - )f (x2 ). Definíció: Az f : I R szigorúan konkáv,

Definíció: f : I R konvex, ha x1 , x2 I : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) f (x1 ) + (1 - )f (x2 ). Példa: f (x) = |x| konvex R-en, mivel |x1 + (1 - )x2 | |x1 | + (1 - )|x2 |. Definíció: f : I R konkáv, ha x1 , x2 I : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) f (x1 ) + (1 - )f (x2 ). Definíció: Az f : I R szigorúan konvex, ha x1 , x2 I, x1 = x2 : (0, 1) : f (x1 + (1 - )x2 ) < f (x1 ) + (1 - )f (x2 ). Definíció: Az f : I R szigorúan konkáv, ha -f szigorúan konvex I-n.

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex,

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 f (x) - f (x1 ) x - x1

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 f (x) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) . x - x1 x 2 - x1

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 Biz.: f (x) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) . x - x1 x 2 - x1

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 Biz.: Ha = f (x) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) . x - x1 x 2 - x1

x2 -x , x2 -x1

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 Biz.: Ha = f (x) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) . x - x1 x 2 - x1 x = x1 + (1 - )x2 ,

x2 -x , x2 -x1

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 Biz.: Ha = f (x) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) . x - x1 x 2 - x1 x = x1 + (1 - )x2 , és ekkor

x2 -x , x2 -x1

f (x1 + (1 - )x2 )

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 Biz.: Ha = f (x) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) . x - x1 x 2 - x1 x = x1 + (1 - )x2 , és ekkor x2 - x f (x1 ) x2 - x1

x2 -x , x2 -x1

f (x1 + (1 - )x2 )

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 Biz.: Ha = f (x) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) . x - x1 x 2 - x1 x = x1 + (1 - )x2 , és ekkor x - x1 x2 - x f (x1 )+ f (x2 ) x2 - x1 x2 - x 1

x2 -x , x2 -x1

f (x1 + (1 - )x2 )

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 Biz.: Ha = f (x) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) . x - x1 x 2 - x1 x = x1 + (1 - )x2 , és ekkor x - x1 x2 - x f (x1 )+ f (x2 ) x2 - x1 x2 - x 1

x2 -x , x2 -x1

f (x1 + (1 - )x2 ) f (x) - f (x1 )

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 Biz.: Ha = f (x) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) . x - x1 x 2 - x1 x = x1 + (1 - )x2 , és ekkor x - x1 x2 - x f (x1 )+ f (x2 ) x2 - x1 x2 - x 1 x1 - x f (x1 ) x2 - x1

x2 -x , x2 -x1

f (x1 + (1 - )x2 ) f (x) - f (x1 )

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 Biz.: Ha = f (x) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) . x - x1 x 2 - x1 x = x1 + (1 - )x2 , és ekkor x - x1 x2 - x f (x1 )+ f (x2 ) x2 - x1 x2 - x 1 x1 - x x - x1 f (x1 )+ f (x2 ) x2 - x1 x2 - x 1

x2 -x , x2 -x1

f (x1 + (1 - )x2 ) f (x) - f (x1 )

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 Biz.: Ha = f (x) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) . x - x1 x 2 - x1 x = x1 + (1 - )x2 , és ekkor x - x1 x2 - x f (x1 )+ f (x2 ) x2 - x1 x2 - x 1 x1 - x x - x1 f (x1 )+ f (x2 ) x2 - x1 x2 - x 1

x2 -x , x2 -x1

f (x1 + (1 - )x2 ) f (x) - f (x1 ) f (x) - f (x1 )

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 Biz.: Ha = f (x) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) . x - x1 x 2 - x1 x = x1 + (1 - )x2 , és ekkor x - x1 x2 - x f (x1 )+ f (x2 ) x2 - x1 x2 - x 1 x1 - x x - x1 f (x1 )+ f (x2 ) x2 - x1 x2 - x 1 (x - x1 )(f (x2 ) - f (x1 )) x2 - x1

x2 -x , x2 -x1

f (x1 + (1 - )x2 ) f (x) - f (x1 ) f (x) - f (x1 )

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 Biz.: Ha = f (x) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) . x - x1 x 2 - x1 x = x1 + (1 - )x2 , és ekkor x - x1 x2 - x f (x1 )+ f (x2 ) x2 - x1 x2 - x 1 x1 - x x - x1 f (x1 )+ f (x2 ) x2 - x1 x2 - x 1 (x - x1 )(f (x2 ) - f (x1 )) x2 - x1

x2 -x , x2 -x1

f (x1 + (1 - )x2 ) f (x) - f (x1 ) f (x) - f (x1 ) f (x) - f (x1 ) x - x1

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 Biz.: Ha = f (x) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) . x - x1 x 2 - x1 x = x1 + (1 - )x2 , és ekkor x - x1 x2 - x f (x1 )+ f (x2 ) x2 - x1 x2 - x 1 x1 - x x - x1 f (x1 )+ f (x2 ) x2 - x1 x2 - x 1 (x - x1 )(f (x2 ) - f (x1 )) x2 - x1 f (x2 ) - f (x1 ) . 2 x2 - x1

x2 -x , x2 -x1

f (x1 + (1 - )x2 ) f (x) - f (x1 ) f (x) - f (x1 ) f (x) - f (x1 ) x - x1

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] :

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 f (x2 ) - f (x) f (x2 ) - f (x1 ) . x2 - x1 x2 - x

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 Biz.:
f (x) - f (x1 ) x - x1 f (x2 ) - f (x1 ) x2 - x1



f (x2 ) - f (x) f (x2 ) - f (x1 ) . x2 - x1 x2 - x

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 Biz.:
f (x) - f (x1 ) x - x1 (f (x) - f (x1 ))(x2 - x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) x2 - x1 (f (x2 ) - f (x1 ))(x - x1 )



f (x2 ) - f (x) f (x2 ) - f (x1 ) . x2 - x1 x2 - x

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 Biz.:
f (x) - f (x1 ) x - x1 (f (x) - f (x1 ))(x2 -x + x - x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) x2 - x1 (f (x2 ) - f (x1 ))(x - x1 )



f (x2 ) - f (x) f (x2 ) - f (x1 ) . x2 - x1 x2 - x

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 Biz.:
f (x) - f (x1 ) x - x1 (f (x) - f (x1 ))(x2 -x + x - x1 ) (f (x) - f (x1 ))(x2 - x) f (x2 ) - f (x1 ) x2 - x1 (f (x2 ) - f (x1 ))(x - x1 ) (f (x2 ) - f (x))(x - x1 )



f (x2 ) - f (x) f (x2 ) - f (x1 ) . x2 - x1 x2 - x

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 Biz.:
f (x) - f (x1 ) x - x1 (f (x) - f (x1 ))(x2 -x + x - x1 ) (f (x)-f (x2 ) + f (x2 ) - f (x1 ))(x2 - x) f (x2 ) - f (x1 ) x2 - x1 (f (x2 ) - f (x1 ))(x - x1 ) (f (x2 ) - f (x))(x - x1 )



f (x2 ) - f (x) f (x2 ) - f (x1 ) . x2 - x1 x2 - x

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 Biz.:
f (x) - f (x1 ) x - x1 (f (x) - f (x1 ))(x2 -x + x - x1 ) (f (x)-f (x2 ) + f (x2 ) - f (x1 ))(x2 - x) (f (x2 ) - f (x1 ))(x2 - x) f (x2 ) - f (x1 ) x2 - x1 (f (x2 ) - f (x1 ))(x - x1 ) (f (x2 ) - f (x))(x - x1 ) (f (x2 ) - f (x))(x2 - x1 )



f (x2 ) - f (x) f (x2 ) - f (x1 ) . x2 - x1 x2 - x

Tétel: f : [a, b] R pontosan akkor konvex, ha x1 , x, x2 [a, b] : x1 < x < x 2 Biz.:
f (x) - f (x1 ) x - x1 (f (x) - f (x1 ))(x2 -x + x - x1 ) (f (x)-f (x2 ) + f (x2 ) - f (x1 ))(x2 - x) (f (x2 ) - f (x1 ))(x2 - x) f (x2 ) - f (x1 ) x2 - x1 f (x2 ) - f (x1 ) x2 - x1 (f (x2 ) - f (x1 ))(x - x1 ) (f (x2 ) - f (x))(x - x1 ) (f (x2 ) - f (x))(x2 - x1 ) f (x2 ) - f (x) 2 x2 - x



f (x2 ) - f (x) f (x2 ) - f (x1 ) . x2 - x1 x2 - x

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható.

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konvex az (a, b)-n f mon. növ (a, b)-n.

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konvex az (a, b)-n f mon. növ (a, b)-n. Biz.: []

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konvex az (a, b)-n f mon. növ (a, b)-n. Biz.: [] Legyen a x1 < x < x2 b.

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konvex az (a, b)-n f mon. növ (a, b)-n. Biz.: [] Legyen a x1 < x < x2 b. Ekkor egyrészt f (x) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) ; x - x1 x2 - x1

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konvex az (a, b)-n f mon. növ (a, b)-n. Biz.: [] Legyen a x1 < x < x2 b. Ekkor egyrészt f (x) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) f (x1 ) = lim ; xx1 x - x1 x2 - x1

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konvex az (a, b)-n f mon. növ (a, b)-n. Biz.: [] Legyen a x1 < x < x2 b. Ekkor egyrészt f (x) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) f (x1 ) = lim ; xx1 x - x1 x2 - x1 másrészt f (x2 ) - f (x1 ) x2 - x1 f (x2 ) - f (x) x2 - x

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konvex az (a, b)-n f mon. növ (a, b)-n. Biz.: [] Legyen a x1 < x < x2 b. Ekkor egyrészt f (x) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) f (x1 ) = lim ; xx1 x - x1 x2 - x1 másrészt f (x2 ) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x) lim xx2 x2 - x1 x2 - x

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konvex az (a, b)-n f mon. növ (a, b)-n. Biz.: [] Legyen a x1 < x < x2 b. Ekkor egyrészt f (x) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) f (x1 ) = lim ; xx1 x - x1 x2 - x1 másrészt f (x2 ) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x) lim = f (x2 ). xx2 x2 - x1 x2 - x

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konvex az (a, b)-n f mon. növ (a, b)-n. Biz.: [] Legyen a x1 < x < x2 b. Ekkor egyrészt f (x) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x1 ) f (x1 ) = lim ; xx1 x - x1 x2 - x1 másrészt f (x2 ) - f (x1 ) f (x2 ) - f (x) lim = f (x2 ). xx2 x2 - x1 x2 - x Tehát f (x1 ) f (x2 ).

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konvex az (a, b)-n f mon. növ (a, b)-n.

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konvex az (a, b)-n f mon. növ (a, b)-n. Biz.: []

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konvex az (a, b)-n f mon. növ (a, b)-n. Biz.: [] x1 < x < x2 .

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konvex az (a, b)-n f mon. növ (a, b)-n. Biz.: [] x1 < x < x2 . Ekkor 1 (x1 , x), 2 (x, x2 ) : f (x) - f (x1 ) f (1 ) = x - x1 és f (x2 ) - f (x) f (2 ) = x2 - x

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konvex az (a, b)-n f mon. növ (a, b)-n. Biz.: [] x1 < x < x2 . Ekkor 1 (x1 , x), 2 (x, x2 ) : f (x) - f (x1 ) f (1 ) = x - x1 Mivel 1 < 2 és f (x2 ) - f (x) f (2 ) = x2 - x

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konvex az (a, b)-n f mon. növ (a, b)-n. Biz.: [] x1 < x < x2 . Ekkor 1 (x1 , x), 2 (x, x2 ) : f (x) - f (x1 ) f (1 ) = x - x1 és f (x2 ) - f (x) f (2 ) = x2 - x

Mivel 1 < 2 és f mon. növ,

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konvex az (a, b)-n f mon. növ (a, b)-n. Biz.: [] x1 < x < x2 . Ekkor 1 (x1 , x), 2 (x, x2 ) : f (x) - f (x1 ) f (1 ) = x - x1 és f (x2 ) - f (x) f (2 ) = x2 - x

Mivel 1 < 2 és f mon. növ, f (1 ) f (2 ).

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konvex az (a, b)-n f mon. növ (a, b)-n. Biz.: [] x1 < x < x2 . Ekkor 1 (x1 , x), 2 (x, x2 ) : f (x) - f (x1 ) f (1 ) = x - x1 és f (x2 ) - f (x) f (2 ) = x2 - x

Mivel 1 < 2 és f mon. növ, f (1 ) f (2 ). Ezért
f (x) - f (x1 ) x - x1 f (x2 ) - f (x) x2 - x

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konvex az (a, b)-n f mon. növ (a, b)-n. Biz.: [] x1 < x < x2 . Ekkor 1 (x1 , x), 2 (x, x2 ) : f (x) - f (x1 ) f (1 ) = x - x1 és f (x2 ) - f (x) f (2 ) = x2 - x

Mivel 1 < 2 és f mon. növ, f (1 ) f (2 ). Ezért
f (x) - f (x1 ) x - x1 (f (x) - f (x1 ))(x2 - x) f (x2 ) - f (x) x2 - x (f (x2 ) - f (x))(x - x1 )

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konvex az (a, b)-n f mon. növ (a, b)-n. Biz.: [] x1 < x < x2 . Ekkor 1 (x1 , x), 2 (x, x2 ) : f (x) - f (x1 ) f (1 ) = x - x1 és f (x2 ) - f (x) f (2 ) = x2 - x

Mivel 1 < 2 és f mon. növ, f (1 ) f (2 ). Ezért
f (x) - f (x1 ) x - x1 (f (x) - f (x1 ))(x2 - x) (f (x) - f (x2 ) + f (x2 ) - f (x1 ))(x2 - x) f (x2 ) - f (x) x2 - x (f (x2 ) - f (x))(x - x1 ) (f (x2 ) - f (x))(x - x1 )

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konvex az (a, b)-n f mon. növ (a, b)-n. Biz.: [] x1 < x < x2 . Ekkor 1 (x1 , x), 2 (x, x2 ) : f (x) - f (x1 ) f (1 ) = x - x1 és f (x2 ) - f (x) f (2 ) = x2 - x

Mivel 1 < 2 és f mon. növ, f (1 ) f (2 ). Ezért
f (x) - f (x1 ) x - x1 (f (x) - f (x1 ))(x2 - x) (f (x) - f (x2 ) + f (x2 ) - f (x1 ))(x2 - x) (f (x2 ) - f (x1 ))(x2 - x) f (x2 ) - f (x) x2 - x (f (x2 ) - f (x))(x - x1 ) (f (x2 ) - f (x))(x - x1 ) (f (x2 ) - f (x))(x2 - x1 )

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konvex az (a, b)-n f mon. növ (a, b)-n. Biz.: [] x1 < x < x2 . Ekkor 1 (x1 , x), 2 (x, x2 ) : f (x) - f (x1 ) f (1 ) = x - x1 és f (x2 ) - f (x) f (2 ) = x2 - x

Mivel 1 < 2 és f mon. növ, f (1 ) f (2 ). Ezért
f (x) - f (x1 ) x - x1 (f (x) - f (x1 ))(x2 - x) (f (x) - f (x2 ) + f (x2 ) - f (x1 ))(x2 - x) (f (x2 ) - f (x1 ))(x2 - x) f (x2 ) - f (x1 ) x2 - x 1 f (x2 ) - f (x) x2 - x (f (x2 ) - f (x))(x - x1 ) (f (x2 ) - f (x))(x - x1 ) (f (x2 ) - f (x))(x2 - x1 ) f (x2 ) - f (x) 2 x2 - x

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konkáv az (a, b)-n f mon. fogyó (a, b)-n.

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konkáv az (a, b)-n f mon. fogyó (a, b)-n. Tétel: Legyen f az (a, b)-n kétszer differenciálható.

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konkáv az (a, b)-n f mon. fogyó (a, b)-n. Tétel: Legyen f az (a, b)-n kétszer differenciálható. Ekkor f konvex (konkáv) az (a, b)-n

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konkáv az (a, b)-n f mon. fogyó (a, b)-n. Tétel: Legyen f az (a, b)-n kétszer differenciálható. Ekkor f konvex (konkáv) az (a, b)-n x (a, b) : f (x) 0

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konkáv az (a, b)-n f mon. fogyó (a, b)-n. Tétel: Legyen f az (a, b)-n kétszer differenciálható. Ekkor f konvex (konkáv) az (a, b)-n x (a, b) : f (x) 0 (f (x) 0).

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konkáv az (a, b)-n f mon. fogyó (a, b)-n. Tétel: Legyen f az (a, b)-n kétszer differenciálható. Ekkor f konvex (konkáv) az (a, b)-n x (a, b) : f (x) 0 (f (x) 0). Biz.: Ha f konvex (a, b)-n,

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konkáv az (a, b)-n f mon. fogyó (a, b)-n. Tétel: Legyen f az (a, b)-n kétszer differenciálható. Ekkor f konvex (konkáv) az (a, b)-n x (a, b) : f (x) 0 (f (x) 0). Biz.: Ha f konvex (a, b)-n, akkor f mon. növ (a, b)-n.

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konkáv az (a, b)-n f mon. fogyó (a, b)-n. Tétel: Legyen f az (a, b)-n kétszer differenciálható. Ekkor f konvex (konkáv) az (a, b)-n x (a, b) : f (x) 0 (f (x) 0). Biz.: Ha f konvex (a, b)-n, akkor f mon. növ (a, b)-n. Ezért x (a, b) : f (x) 0.

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konkáv az (a, b)-n f mon. fogyó (a, b)-n. Tétel: Legyen f az (a, b)-n kétszer differenciálható. Ekkor f konvex (konkáv) az (a, b)-n x (a, b) : f (x) 0 (f (x) 0). Biz.: Ha f konvex (a, b)-n, akkor f mon. növ (a, b)-n. Ezért x (a, b) : f (x) 0. Fordítva, ha x (a, b) : f (x) 0,

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konkáv az (a, b)-n f mon. fogyó (a, b)-n. Tétel: Legyen f az (a, b)-n kétszer differenciálható. Ekkor f konvex (konkáv) az (a, b)-n x (a, b) : f (x) 0 (f (x) 0). Biz.: Ha f konvex (a, b)-n, akkor f mon. növ (a, b)-n. Ezért x (a, b) : f (x) 0. Fordítva, ha x (a, b) : f (x) 0, akkor f mon. növ (a, b)-n,

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konkáv az (a, b)-n f mon. fogyó (a, b)-n. Tétel: Legyen f az (a, b)-n kétszer differenciálható. Ekkor f konvex (konkáv) az (a, b)-n x (a, b) : f (x) 0 (f (x) 0). Biz.: Ha f konvex (a, b)-n, akkor f mon. növ (a, b)-n. Ezért x (a, b) : f (x) 0. Fordítva, ha x (a, b) : f (x) 0, akkor f mon. növ (a, b)-n, és ezért f konvex (a, b)-n. 2

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konkáv az (a, b)-n f mon. fogyó (a, b)-n. Tétel: Legyen f az (a, b)-n kétszer differenciálható. Ekkor f konvex (konkáv) az (a, b)-n x (a, b) : f (x) 0 (f (x) 0). Biz.: Ha f konvex (a, b)-n, akkor f mon. növ (a, b)-n. Ezért x (a, b) : f (x) 0. Fordítva, ha x (a, b) : f (x) 0, akkor f mon. növ (a, b)-n, és ezért f konvex (a, b)-n. 2 Tétel: Legyen f az (a, b)-n kétszer differenciálható.

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konkáv az (a, b)-n f mon. fogyó (a, b)-n. Tétel: Legyen f az (a, b)-n kétszer differenciálható. Ekkor f konvex (konkáv) az (a, b)-n x (a, b) : f (x) 0 (f (x) 0). Biz.: Ha f konvex (a, b)-n, akkor f mon. növ (a, b)-n. Ezért x (a, b) : f (x) 0. Fordítva, ha x (a, b) : f (x) 0, akkor f mon. növ (a, b)-n, és ezért f konvex (a, b)-n. 2 Tétel: Legyen f az (a, b)-n kétszer differenciálható. Ha x (a, b) : f (x) > 0

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konkáv az (a, b)-n f mon. fogyó (a, b)-n. Tétel: Legyen f az (a, b)-n kétszer differenciálható. Ekkor f konvex (konkáv) az (a, b)-n x (a, b) : f (x) 0 (f (x) 0). Biz.: Ha f konvex (a, b)-n, akkor f mon. növ (a, b)-n. Ezért x (a, b) : f (x) 0. Fordítva, ha x (a, b) : f (x) 0, akkor f mon. növ (a, b)-n, és ezért f konvex (a, b)-n. 2 Tétel: Legyen f az (a, b)-n kétszer differenciálható. Ha x (a, b) : f (x) > 0 (f (x) < 0),

Tétel: Legyen f az (a, b)-n differenciálható. Ekkor f konkáv az (a, b)-n f mon. fogyó (a, b)-n. Tétel: Legyen f az (a, b)-n kétszer differenciálható. Ekkor f konvex (konkáv) az (a, b)-n x (a, b) : f (x) 0 (f (x) 0). Biz.: Ha f konvex (a, b)-n, akkor f mon. növ (a, b)-n. Ezért x (a, b) : f (x) 0. Fordítva, ha x (a, b) : f (x) 0, akkor f mon. növ (a, b)-n, és ezért f konvex (a, b)-n. 2 Tétel: Legyen f az (a, b)-n kétszer differenciálható. Ha x (a, b) : f (x) > 0 (f (x) < 0), akkor f szigorúan konvex (konkáv) az (a, b)-n.

A tétel nem fordítható meg: f (x) = x4 .

A tétel nem fordítható meg: f (x) = x4 . Definíció: Az f : I R folytonos függvénynek az x0 I-beli bels pontja

A tétel nem fordítható meg: f (x) = x4 . Definíció: Az f : I R folytonos függvénynek az x0 I-beli bels pontja az f inflexiós pontja,

A tétel nem fordítható meg: f (x) = x4 . Definíció: Az f : I R folytonos függvénynek az x0 I-beli bels pontja az f inflexiós pontja, ha > 0, hogy f konvex (konkáv) (x0 - , x0 )-on

A tétel nem fordítható meg: f (x) = x4 . Definíció: Az f : I R folytonos függvénynek az x0 I-beli bels pontja az f inflexiós pontja, ha > 0, hogy f konvex (konkáv) (x0 - , x0 )-on és f konkáv (konvex) (x0 , x0 + )-on.

A tétel nem fordítható meg: f (x) = x4 . Definíció: Az f : I R folytonos függvénynek az x0 I-beli bels pontja az f inflexiós pontja, ha > 0, hogy f konvex (konkáv) (x0 - , x0 )-on és f konkáv (konvex) (x0 , x0 + )-on. Tétel: Legyen f az (a, b)-n kétszer differenciálható.

A tétel nem fordítható meg: f (x) = x4 . Definíció: Az f : I R folytonos függvénynek az x0 I-beli bels pontja az f inflexiós pontja, ha > 0, hogy f konvex (konkáv) (x0 - , x0 )-on és f konkáv (konvex) (x0 , x0 + )-on. Tétel: Legyen f az (a, b)-n kétszer differenciálható. Ekkor x0 (a, b) az inflexiós pontja,

A tétel nem fordítható meg: f (x) = x4 . Definíció: Az f : I R folytonos függvénynek az x0 I-beli bels pontja az f inflexiós pontja, ha > 0, hogy f konvex (konkáv) (x0 - , x0 )-on és f konkáv (konvex) (x0 , x0 + )-on. Tétel: Legyen f az (a, b)-n kétszer differenciálható. Ekkor x0 (a, b) az inflexiós pontja, ha f az x0 -ban eljelet vált.

Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.

Cimkefelhő

2. előadás 2005 alapfogalmak alapozás analízis dolgozat aszalós lászló bioetika biogeográfia csehov deriválás ea elm építészet épszerk v feudalizmus fmea gábor gazdjog gépgyártás hálótervezés jegyzetek juhász kefo kis jános kötelmi jog kötődés kronológia krúdy lengyel ferenc munka munkavédelem reklámelmélet röviditett sejt számítógép architektúrák számtek szigetelés szocioógia tanári jegyzet település termelésmenedzsment természet tőke töri tudománytörténet vállpénzügy víz vizsgatételek vizsgazh vizuális antropológia alapfogalmai