minőség

Országok listájaHungaryBudapesti Gazdasági FőiskolaKülkereskedelmi Főiskolai KarReklámszervező szakmenedzserMinőségirányításJegyzetekminőség

MinQségirányítás

A XXI. század, illetve napjaink TÁRSADALMI KÖRNYEZETÉNEK fQ elvárása, igénye: az ÉLETMINPSÉG" állandó fejlesztése, javítása, amely az egész TÁRSADALOM Munka-, Egészség-, Termék-, Vagyon-, Környezet-védelmét biztosító komplex minQségi rendszer.

Feltétele:
A GLOBALIZÁCIÓ (termékek, teljesítmények, technológiák és a tQke korlátlan szabad áramlása az országok között - integráció)
Az INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA (IT) forradalmi fejlQdése
A TUDÁS ALAPÚ TÁRSADALOM fokozatos kiépülése

I. Mi a szervezet ?

A szervezet, a társadalmi környezet deklarálta adott feladat megvalósítására létrehozott olyan rendszer, amelyben az egymással dinamikus viszonyban lévQ emberi és tárgyi elemeket - a vezetés által kitqzött cél (stratégia) és garantált rend (struktúra) tart össze."

SZERVEZETEK TÍPUSAI

II. ÉrtékteremtQ folyamataik, illetve a termékeik alapján:
államhatalmi (pl. a parlament, az önkormányzatok, a bíróságok),
felsQ államigazgatási (pl. a kormány, a minisztériumok, a hivatalok, hatóságok, felügyeletek),
ágazati:
termelQi (pl. ipari, mezQgazdasági),
kereskedelmi,
szolgáltatásokat végzQ,
pénzügyi,
oktatási, kulturális,
egészségügyi,
fegyveres testületek szervezetei,
médiák,
egyházi
és civil szervezetek, szervezQdések, stb.

III. Gazdálkodási céljaik alapján:
profitorientált szervezetek (vállalkozások)
nem profitorientált szervezetek (intézmények)

IV. Az irányítás fogalma

„Az irányítás nem más, mint az akaratkialakítás és az akaratátvitel folyamata, amely az információ nyerésén, feldolgozásán és leadásán keresztül funkcionál".

V. Az irányítás átfogja:
a szervezet mqködési célrendszerét (stratégiáját),
valamennyi vezetési és vezetést támogató tevékenységét (felsQ, közép és alsó szinten), így az igazgatást, tervezést, ellenQrzést, fejlesztést, információszolgáltatást, elszámolást, minQségbiztosítást,
a szervezet mqködési folyamatainak meghatározását, leírását, szabályozását,
az irányítás feltételrendszerét (a munkamegosztási, hierarchiát, a döntési rendszeri, az irányítást támogató információs rendszert, az érdekeltségi rendszert, a vezetQi hálózatot),
az irányítás eszközrendszerét (szabályzatokat, rendelkezéseket, gazdálkodási dokumentációkat, számítástechnikai eszközöket, a viselkedési és magatartási normák gyqjteményét).

A szervezetek feladatait (létét) a TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KÖRNYEZETÜK határozza meg és ugyancsak a KÖRNYEZET az, amely minQsíti a szervezet TERMÉKEIT , TELJESÍTMÉNYEIT.

A szervezetek vezetése menedzsmentjének feladata, hogy hosszú távon folyamatosan biztosítva a vállalkozása, intézménye KÖRNYEZETÉNEK, STRATÉGIÁJÁNAK, STRUKTURÁJÁNAK dinamikus összhangját.

Az igény-kielégítés folyamata:
(ábra)


MinQségügy: Az értékteremtési és a fogyasztási folyamatok harmonizálása, minQségügyi szabályozása, a nemzetközi minQségügyi szabványok alkalmazásával.

MegfelelQsség: A termék mérhetQ, megfigyelhetQ tulajdonságaira követelményeket (paramétereket) írunk elQ és megállapítjuk, hogy a termék kielégíti-e azok értékeit.

MinQség: A termékek azon jellemzQinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy a vevQ által meghatározott és elvárt igényeket kielégítse. MinQség az, amit a vevQ annak tart.

TERMÉK FOGALMA:
"Az értékteremtQ folyamat eredménye, amelynek funkciója és költsége van."

Értéke = FUNKCIÓ/KÖLTSÉG
Funkció:
a termék azon tulajdonságai, amelyet tQle a vevQ (a környezete) elvár.
Költség:
az értékteremtQ folyamat során a termék létrehozásához szükség ráfordítások lezárásához szükséges ráfordítások számban kifejezve.


ÉletminQség

A társadalom; munkavégzésének, termékeinek, egészségügyének, környezetének, tudásszintjének, kulturális elvárásainak, egyéni és közbiztonságának komplex minQségügyi rendszere.

A minQségirányítás: A minQségügynek szervezeti keretek között az irányítás eszközrendszerével történQ megvalósítása mind nemzetközi, mind nemzeti, mind pedig szervezeti (vállalati, intézményi) szinteken.

4. A MINÖSÉGIRÁNYÍTÁS SZINTJEI

4.1. Nemzetközi szint
MinQségirányítás nemzetközi szervezetei
"ISO" Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (Genf)
"CEN" az EU-ban az Európai Szabványügyi Bizottság (Brüsszel)
"EOQ" az EU-ban aZ Európai MinQségügyi Szervezet (Brüsszel)
"EFQM" az EU-ban az Európai MinQségmenedzsment Alapítvány (Brüsszel)
A nemzetközi szinten a MinQségirányítás alapvetQen csak közvetetten érvényesül, így:
Biztosítja a minQségirányítás feltételeit (pl. az ISO által kidolgozott minQségügyi szabványokkal, ilyenek az ISO 9000, ISO 14000, ISO 17000, ISO 22000 stb.).
Irányelveket dolgoz ki, pl. EU-s szinten a 25 tagállam minQségirányítá-si, minQségszabályozási tevékenységére, ilyen pl. jelenleg érvényben lé-vQ Globális direktíva, amelynek a fQ pontjai a következQk: az egyes tagországok minQségirányítási felelQse a mindenkori kormány, az ISO' 9000-es és az ISO 45000-es szabványcsalád harmonizációja, a "CE" je-lölés használata, és az auditáló szervezetek akkreditálási és EU-s notifikálási kötelezettségei stb.
Segíti és népszerqsíti a minQségügyet, pl. EU-s szinten kidolgozza az egységes minQségügyi értékelés kritériumrendszereit, ilyenek az "EFQM" (vállalati) és a "CAF" (közigazgatási, intézményi) modellek
A tagországok vállalatai, intézményei részére minQségdíjat alapít, ilyen az Európai MinQség Díj.

ISO
(The International Organization for Standardization)
Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
CEN
(Comite Européen de Normalization)
Európai Szabványügyi Bizottság
EOQ
(European Organization for Quality)
Európai MinQségügyi Szervezet

A Globális Megközelítés elvei
1. Mind a kötelezQ, mind az önkéntes tanúsítási területeken kívánatos, hogy a tagországok az EN ISO 9000 illetve az EN 45000 szabványsorozatokat alkalmazzák a gyártók, illetve vizsgáló, tanúsító és ellenQrzQ szervezetek felkészültségének megállapításakor.
2. A kötelezQ tanúsítási szférában a direktívák meghatározzák a megfelelQsség igazolásának lehetséges változatait (lásd a terméktanúsításról szóló fejezetben részletesen is ismertetésre kerülQ A-H modulok vagy azok kombinációi), amelyek valamelyikét kell agyártónak alkalmazni attól függQen, hogy:

A termék elQállításának melyik szakaszáról van szó (tervezés, prototípus, gyártás).

A vizsgálat melyik típusa alkalmazandó (dokumentumvizsgálat, típusvizsgálat, minQségbiztosítási rendszer minQsítése, mindendarabos vagy mintavételes termékvizsgálat).

Ki végzi a megfelelQsség igazolásához szükséges vizsgálatot, illetve tanúsítást (gyártó saját vizsgálata, független fél által végzett vizsgálat és/vagy tanúsítás).

3. A jogilag szabályozott egyes modulok független vizsgáló és / vagy tanúsító szervezet bevonását igényelhetik. A vonatkozó direktíva meghatározza, hogy ezek a szervezeteknek milyen általános követelményeknek kell megfelelniük. A notifikált vizsgáló/tanúsító szervezet feladata a forgalomba hozatal elQtti vizsgálati és tanúsítási tevékenység végzése, amelynek világosan és egyértelmqen el kell különülnie a hatóságok piac felügyeleti tevékenységétQl.

A notifikálás egy mqszaki és politikai döntés eredménye:
mqszaki, mert a notifikált szervezetnek az adott vizsgálati/ tanúsítási tevékenység ellátására mqszakilag alkalmasnak kell lennie.
politikai, mert a tagország illetékes kormányzati szerve a notifikált szervezet tekintetében a többi tagország és az EU intézményei felé (beleértve az Európai Bíróságot is) felelQsséggel tartozik.

4. A direktívában rögzített alapvetQ körülményeknek való megfelelését egységesen a CE jelölés alkalmazásával kell jelölni. Ha egy termék a CE jelölést viseli, az azt jelenti, hogy megfelel a direktíva által elQírt alapvetQ követelményeknek, tehát biztonságos, és ezt az elQírt módon ellenQrizték is ..

A CE jelölés tehát nem minQségjel.

A jelölés viselésénekjogosultságát a notifikált szervezet ellenQrzi, ha a direktíva ezt elQírja.

5. A piaci szinten folyó, szerzQdéses alapú együttmqködési formák esetében is nagy jelentQséggel bír a résztvevQk felkészültsége, illetve annak kölcsönös elismerése. Bár itt is felmerült az igény a vizsgálati eredmények tiszteletben tartására, ebben a szférában az eljárásrendet nem lehet jogszabályokban ElQími. A piacszabályozott területeket vizsgálati és tanúsítási tevékenységeinek harmonizálásának elQsegítésére hozták létre az Európa Vizsgálati és Tanúsítási Szervezet (EOTC). A szervezet jelmondata a teljes nemzetközi megfelelQség igazolási rendszer lényegét fejezi ki:

Egyszer vizsgált - Egyszer tanúsított - Mindenütt elfogadott

6. Az EU az Általános Kereskedelmi és VÁMTARIFA Egyezmény (GATT) elvévei összhangban biztosítani kívánja, az un. Harmadik országok diszkrimináció mentes részvételével az általa rendszeresített megfelelQségi-igazolási eljárásokban. A harmadik országokból származó vizsgálati jegyzQkönyvek, és tanúsítások elismerését illetQen a GATT Egyezmény csak ajánlásokat tartalmaz. Ugyanakkor az EU kész arra, hogy jogilag szabályozott területen harmadik országokkal megállapodásokat kössön az alábbi feltételekkel:
az EU-n kívül partner mqszaki felkészü1tségének el kell érnie az EU notifikált szervezetinek színvonalát, azaz gyakorlatilag a megadott vizsgálati / tanúsítási tevékenységekre meg kell felelnie az EN 45000 követelményének.
az egyezmény mind két fél számára kölcsönös és egyen1Q mértékq elQnyöket biztosítson.

4.2. Nemzeti szint
Nemzeti szinten a minQségirányítás közvetlenül érvényesül. A MinQségirányítás nemzeti szervezetei:
Az EU-s tagállamokban a kormányok által létrehozott Hivatalok, illetve kormányzati szervezetek. (Nálunk ilyen nincs, csak "ad-hoc" jelleggel a Gazdasági Minisztérium felügyeletével projektek formájában végzik a nemzeti minQségirányítási tevékeuységeket!?)
Nemzeti minQségügyi szervezetek az EOQ adott nemzeti bizottságai brüsszeli irányítással. Nálunk ez a szervezet az "EOQ MNB" az Euró-pai MinQségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága budapesti székhellyel.
MinQségirányítási nemzeti feladatok:
MinQségpolitika meghatározása
A minQségszabályozás, illetve minQségbiztosítás nemzeti elveinek dek-larálása és ezen tevékenységek országos koordináció
A nemzeti minQségszabályozás felügyelete, koordinálása és a nemzeti minQségügyi helyzet figyelése
A nemzeti minQségügyi helyzet értékelése
MinQségirányítás nemzeti végrehajtási szintjei (formái)
Mqszaki minQségszabályozási rendszer
Igazságszolgáltatás minQségszabályozási rendszer
ElQsegítQ minQségügyi rendszer (minQségügyi konferenciák szervezése, minQségügyi kiadványok dotálás a, Nemzeti MinQség Díj kitqzése stb.)

Hazánkban mqködQ fQbb minQségügyi ellenQrzQ szervezetek

"NAT" Nemzeti Akkreditáló Testület
"MAB" Magyar Akkreditációs Bizottság
TermékmegfelelQséget ellenQrzQ intézmények és laboratóriumok
MEEI Magyar Elektronikai EllenQrzQ Intézet
OGYI Országos GyógyszerellenQrzési Intézet
OMH Országos Mérésügyi Hivatal
ÁNTSZ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
Fogyasztóvédelmi FQfelügyelQség
Piacfelügyelet
Környezetvédelmi FelügyelQség
Gazdasági Versenyhivatal
Rendszerauditáló intézmények (akkreditált és notifikált minQsítéssel)
TÜV Rheiland (német)
SGS (angol-svéd)
Det Norske Veritas (norvég)
Magyar Szabványügyi Testület (magyar)

Nemzeti minQségirányítási rendszer:


A NEMZETI MINÖSÉGÜGYI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER VÉGREHAJTÁSI SZINTJEI
Három fQ része van:
A mqszaki szabályozási minQségügyi rendszer
Az igazságszolgáltatási minQségügyi rendszer
Az elQsegítQ (támogató) minQségügyi rendszer

2. A MpSZAKI SZABÁLYOZÁSI MINÖSÉGÜGYI RENDSZER
Célja:
A termelés - fogyasztás mqszaki szakmai harmonizációja
A termelés - fogyasztás védelmi célú mqszaki jogi szabályozásának elQsegítése

A rendszer részrendszerei:
Szabványosítás
(EU harmonizáció) Akkreditált és notifikált intézmények!
Mérésügy
Termék megfelelQség vizsgálat Országos Mérésügyi Hivatal irányításával (Akkreditált laborítóriumok)
Általános mqszaki szabályozási rendszer
megfelelQsség vizsgálat (audit)
megfelelQsség tanúsítás (certifikálás)
minQségügyi akkreditálás (NAT)
minQségügyi felügyelés (piacfelügyelet, fogyasztóvédelem)
Hatósági mqszaki szabályozási rendszer
Védelmi feladatokat lát el megfelelQ kockázatelemzés alapján.
Vonatkozik:
Termékekre
Technológiákra
Rendszerekre
Folyamatokra
Államigazgatási és hatósági tevékenységet végez, amely feladatai:
hatósági mqszaki engedélyezés és bejegyzés
hatósági mqszaki vizsgálat, átvizsgálás, megfelel6eég értékelés, megfelelQség tanúsítás és jelölés (pl. "CE" használata)
hatósági mqszaki felügyelés
hatósági mqszaki tájékoztatás, katasztrófa elhárítás
hatósági vizsgálatra és tanúsításra szervezetek kijelölése és bejelentése ("notifikálása")
"CE" Jelölésre elfogadott termékek (az EU direktívákkal harmonizálva)
nyomás alatti tartályok
gyerekjátékok
Implantátumok (orvosi)
személyi védQeszközök
kazánok
gázkészülékek
felvonók
orvosi eszközök
labor berendezések, stb.

3. Igazságszolgáltatási minQségügyi rendszer
Célja:
Társadalmi érdek védelme
TermelQi érdek védelme
Fogyasztói érdek védelme
Társadalmi érdek védelme
SzerzQdés
Fogyasztóvédelem büntetQjogi eszközei (megtévesztés)
MinQség védeime (egészségre ártalmas közfogyasztási cikkel)
SzerzQi és ipar jogvédelem
TermelQi érdekvédelem
Találmányok, szabadalmak oltalma
Szellemi termékek speciális oltalma (újítás, ipari minta, know-how)
Védjegy (származásjelzés, eredet megjelölés)
Gazdasági szervezetek versenyszabályai (üzleti titok, márkabirtoklás, verseny-korlátozás, gazdasági erQfölénnyel való visszaélés, vállalkozások összefonódá-sa)
Fogyasztói érdekvédelem
Reklám (megtévesztés)
Szavatosság
Jótállás
Hibás teljesítés szankció, kártérítés
Kötbér
TermékfelelQsség
4. AZ ELPSEGITP MINPSÉGÜGYI RENDSZER
Részei:
minQségügyi tájékoztatási rendszer
minQségügyi szerkesztQ rendszer
minQségügyi támogatási rendszer
minQségügyi oktatási - kutatási rendszer (minQségügyi tanácsadás)

4.3. Szervezeti (vállalati és intézményi) szint
A minQségirányítás és a minQségszabályozás fogalmát legközvetlenebbül termék és szervezeti szinten értelmezhetjük.
A MinQségirányítás vállalati, intézményi szervezetei (igazgatóság, fQosz-tály, osztály, iroda, felelQs - a szervezet méreteitQl függQen.)

A szervezeti MinQségirányítás definíciója:
A minQségirányítás a szervezet irányítási rendszerének integráns eleme alrendszere, amely a feladatai:
A szervezeti minQségpolitika kialakítása
A szervezetek minQségügy megvalósításának stratégiai és éves opera-tív tervezése, illetve a tervek megvalósításának elemzése
A szervezetek minQségbiztosítási feladatok irányítása, koordinálása, így:
A minQségszabályozás (termék megfelelQség és rendszer szinten)
A szabályozott minQségmegvalósulásának folyamatos ellenQrzése
A szervezeti rendszer minQségfejlesztési tevékenységeinek folyamatos végzése (pl. a MinQségirányítási rendszer továbbfejlesztése, a Teljeskörq MinQségirányítási Rendszer TQM irányában, valamint a TQM kiterjesz-tése az Üzleti és Intézményi MinQségügyi Kiválóság területén EU-ban a már említett EFQM és CAP kritériummodellek önértékeléssel történQ felhasználásával.

Szervezetek minQségirányítása: A szervezetek irányítási rendszerének integráns alrendszere, amely meghatározza a-minQségpolitikát, a minQségre vonatkozó célkitqzéseket és feladatköröket, valamint megvalósítja azokat olyan eszközökkel,
mint a minQségügyi tervezés, a minQségbiztosítás (szabályozás felügyelete) és a minQségjavító-fejlesztése a minQségügyi rendszeren belül.

Ipari termelQ szervezetek mqködésének folyamatábrája:

A minQségirányítás fQ feladatai
MinQségpolitika kialakítása
MinQségstratégia meghatározása
MinQségbiztosítás:
Szabályozás (tanúsíttatás)
Szabályozás felügyelete
MinQségfejlesztés

A minQségirányítás fQ pillérei (alapjai)
VevQközpontúság
Hiányosságok mellQzése
Munkatársak aktivizálása
Partnerség a beszállítói kapcsolatokban

MinQségpolitika:
3Q:
MinQségi munka
MinQségi termék
MinQségi élet


A szervezeti (vállalati) minQségbiztosítás fQ feladatai
MINÖSÉGSZABÁLYOZÁS
termékmegfelelQség (ISO 45000)
rendszerminQség:
munkavégzés (ISO 9000) MIR
környezetvédelem (ISO 14000) KIR
Munka- és balesetvédelem (BS 8800, MSZ 28000) MEBIR
humánerQforrás - (Etikai Kódex) (ISO 17000) HIR
Élelmiszerbiztonság (ISO 22000) HACCP
A SZABÁLYOZOTT MINÖSÉG FELÜGYELETE
külsQ-belsQ ellenQrzQ és tanúsító auditok
folyamatba"$2Bd–œÀÆâb d œ ž Ø

&
*
D
$
P
ˆ
¶
Ü
à
æ





H J P îä×Ê×½×Ê׽׳׳×ʬ½×½×½×½×³Ÿˆ{ˆmˆh-‘h-‘0J5CJaJh-‘h-‘0JCJaJ

h-‘h-‘h-‘h-‘0J5>*CJaJh-‘0J5>*CJaJ

h-‘hâxØh-‘0JCJaJh-‘hâxØ0JCJaJh-‘hâxØ0JCJaJh-‘hâxØ0JCJaJhÌSƒ0JCJaJ!hÌSƒhÌSƒ0J56>*CJaJ""$

&

„
Þ
à





H J öööððÛÛƵö¨¨›‹…1$gd-‘$„dð1$`„a$gd-‘
„dð1$`„gd-‘
„dð1$`„gd-‘
Æ
„dð1$`„gd-‘ 
&
F
Æ
„dð1$`„gd-‘
&
F
Æ
„dð1$`„gd-‘1$gd-‘ dð1$gd-‘D<^<þþP R À º¼ÄÆ[\uvy…‡‘’  \èØËÄ´ ´Ë“ƒ|rereWJe|ƒ:h¼aÑh¼aÑ0J5:CJaJh¼aÑh¼aÑ0JCJaJh¼aÑh¼aÑ0J5CJaJh¼aÑh¼aÑ0JCJaJh¼aÑ0JCJaJ

h¼aÑh¼aÑh¼aÑh¼aÑ0J5>*CJaJh¼aÑh-‘0JCJaJ'hO@0J5>*CJOJQJ\^JaJhO@h-‘0J5>*CJaJ

h-‘h-‘h-‘h-‘0JCJaJh-‘h-‘0J5>*CJaJ-h-‘h-‘0J5>*CJOJQJ\^JaJJ À @þZv¦ºæFVfº¼-[õàË๹¹¹¹¹¹ààà³õàà1$gd-‘
&
F
Æ¥„Ð1$^„ÐgdO@
&
F
Æc„dð1$`„gd-‘
&
F
Æc„dð1$`„gd-‘

ÆÂ1$gd-‘[\uv .f øú\^°²*,jîáÔÔááꕪªîîîîîî
&
F
Ær„Ðdð1$^„Ðgd¼aÑ
&
F
Ær„n„bþdð1$^„n`„bþgd¼aÑ
&
F
Ærdð1$gd¼aÑ
„dð1$`„gd¼aÑ
„dð1$`„gd¼aÑ
Æ
„dð1$`„gd-‘\^zŽ¤¸¼ÎÐæèúü"4JZt¬®°² º¾ÚÞú,hjxz~’ò

HŠ¬®Èø- h l öìÞìÞìÞìÞìÞìÞìÞìÞìÞìÔìÞìÞìÞìÞìÊìʽʭʟʟʒ­Ê­Ê„Êh-lh-l0J6CJaJhž}Õ0J56CJaJh-lh-l0J5CJaJh-lh-l0J56CJaJjh-lhž}Õ0JUh-l0JCJaJh¼aÑ0JCJaJhÌSƒhÌSƒ0J5CJaJhÌSƒ0JCJaJhO@0JCJaJ0jx|~¬®öøj l Œ "!$!V!j!ú! "# ##.#0#$’$*&,&îîîîîîîîîæææáááááîáæááîîîgd½~× $a$gd½~×
Æ
„dð1$`„gd-‘l Œ ü ! !"!$!0!T!V!d!j!n!¾!Â!Ì!Ò!ú!" "¤"¦"¾"Ò"## ##.#0#4#H#N#öìåìÞìÔÎåÄ»å³å³ª³Ä»å¦åå†toh\hh„"@h„"@5EH÷ÿ\
h„"@EH÷ÿ\ h½~×\h½~×h½~×56\

h½~×5\h-l0JCJaJh½~×h½~×0JCJaJh½~×h½~×RHjh½~×h½~×h½~×RHnh½~×h½~×]h½~×h½~×RHph½~×h½~×5RHp
h½~×RHkh½~×h½~×5RHk

h½~×6]

h½~×h½~×h½~×h½~×6]h½~×h½~×56 N#P$Ž$$’$¶$^%„%˜%¦%´%Î%â%(&*&,&l&n&î&Ð(Î)¼*è*à+,",´,Ø,d-n- .®.Ì.2/l0’0”0–0˜0ž0õìâÕÅ»±£±£±£±»±›—ˆ›ˆ›ˆ›—ˆ›ˆˆ—ˆ›ˆ›—v—lh©}0JCJaJh„"@h½~×^Jh„"@h„"@RHl

h„"@h„"@h„"@h„"@6h„"@h„"@h„"@5h½~×h½~×0J5CJaJh½~×0JCJaJh-l0JCJaJh½~×h-l0J56CJaJh„"@0J56CJaJh½~×h½~×5\h½~×5EH÷ÿ\h½~×h½~×EH÷ÿ\',&l&n&œ&î&N'Ê'D(Ð(|)¼*@.Ô/–0˜0 0

1R1úúúñéáááØÃÃ霜——gd©}
„dð1$`„gd„"@
&
F
Æ Å„Å„Wþdð1$^„Å`„Wþgd)6u
&
F
Æ Å„Å„Wþ^„Å`„Wþgd)6u„^„gdX
&
F gd„"@
&
Fgd„"@„Ð`„Ðgd„"@gd„"@ž0 0¢0¨0Ü0Þ0î0ð011*1,1\1^1`1d1Š1Œ1¤1Â1î14262L2p2t2²2¶2l3‚3š3ª3´4¸45F5\5š566<6®67f7j7p7°7²7´7À89929œ9Ü9:%:&:':):1:Q:°=²=öéßÖÐÖÐÖÐÖÐÖÐÖÐÖÐÖÐÖÐÅÐÖй¯Ö¯Ö¯Ö¯ÖÐÖÐÖ¯ÖÐÖÐÖÐÖÐÖ©Ö©Ö©Ö©Ö©ŸÖ©Ö©hXh©}5_H

hX_H
h©}h©}5_H
h©}h©}56_H
h©}h©}RHÈ_H

h©}_H
h©}h©}_H
h©}0JCJaJh©}h©}0JCJaJh„"@0JCJaJ>R1\1¤1ä1î162r2t2²2´47
7²7´799&:':°=²=&>.?º@¼@CúúúúúííúúúúúúúúúúúúäÏÏúú
&
F
Æ ÐŠ„Š„Fý^„Š`„Fýgd)6u„Ð^„ÐgdX
„dð1$`„gd©}gd©}²=¶=Ì=Î=&>4>8>.?@?D?º@¼@À@CCdCfC*D,D0D°G²H´HêHþH.I0I6I.KnK M"MŒOŽOO¸O÷ëà÷ëà÷ëà÷ÙÏ÷ÆëÀ÷ÀÏ÷º­­€ºÀºÀºwndhXhX6_H
hXhX_H
hXh©}^Jh©}5CJ\_H
aJhXhX5CJ\_H
aJhXh©}5CJ\_H
aJhX5CJ\_H
aJ
h©}_H

hX_H
hX5RHi_H
hXh©}5_H

hX5_H
h©}h©}RHi_H
hXh©}5RHi_H
h©}h©}_H
#CCdCfC*D,D²H´H.I0I"MâNŽOO¸O€PööññááܪÜÜ¢•ˆÜö
„dð1$`„gdX


&
F dð1$gdX
&
F gdX1$ „£„n$d%d&d'dNÆÿOÆÿPÆÿQÆÿ]„£^„na$gdXgdX „öÿ„"dïþ]„öÿ^„"gd©}gd©}„Ð^„ÐgdX¸O€P"TnTºV,W:W
^ ^^T^V^X^Z^\^^^`^¤^â^ä^õìõìõìæìæìÜ̿ܶ°§¶°¶§°¶°¶°¶æ°›’§ˆ°‚{q{j
hÅS5RHjhžPEhÅS5RHj
hžPE5RHj
h÷A_H
j_ hž}ÕU_H
h<®5>*_H
h<®h<®5>*_H
h<®h<®_H

h<®_H
h<®hX_H
hX0J56CJaJhXhX0J56CJaJhX0JCJaJ
hX_H
hXhX_H
hXhX5_H
'€P‚R"TnT¬T UfVºV,WxWÜWòXôXdYfY®YúYççÞÉÉÉÉÞ´´´§——
&
F
gd<®$„dð1$`„a$gdX
„dð1$`„gdX
&
F


Æ ÐŠ„Š„Fý^„Š`„Fýgd)6u
&
F

Æ ÐŠ„Š„Fý^„Š`„Fýgd)6u„Ð^„ÐgdX$
&
F

Æ ÐŠ„Š„Fý^„Š`„Fýa$gd)6uúYvZÎZ&[f[Ö[\8\v\ª\8]d]ˆ]Â] ^^X^\^^^ä^ _h_Ä_ `÷ïïïïïïïï÷ïïïïêêêêâÝÕÕÕ
&
FgdžPEgdžPE
&
F gd)6ugd<®
&
F
gd<®
&
F
gd<®ä^`"`€`‚`’`¬`\ada a¢aÚaöaøab(b2b4b6b8bhblb~bÌbDcFcžc²càcôcîd.ejeªeÂeöeøeúeff,f.fÈfgŠg¢gÎgØgâgøgúgügùõëãùõùõùõùõÚùÐÆÐÆÐƽõùõ´ù­ù­ùõùõùõ§õù§ — “ Œ“ ƒ “ h¶=

hžPERHY

h¶=

h¶=

h¶=

h¶=

hžPE_H


h¶=

hžPE
hžPE_H


hÅShžPEhÅShÅSRHyhÅShÅSRHrhžPEhžPE6]hžPEhÅS6]hžPEhžPERHrhžPEhÅS5hžPEhÅS5RHjhžPE

hÅShÅS3 `"`‚`’`a a¢aÚaøalbFc˜cÚc*djdàdÄeöññééññÛÛƶ®¦¦¦‘
&
F
Æ Å„Å„Wþ^„Å`„Wþgd)6u
&
FgdžPE
&
FgdžPE
&
F„Å„Wþ^„Å`„Wþgd)6u
&
F
Æ Å„Å„Wþ^„Å`„Wþgd)6u

&
F
ÆÐØgdžPE
&
FgdžPEgdžPE„^„gdžPEÄeÚeøef.f²fgúg4h hXiäij4jdj’j¤jÂjÖjøj,k.kŠkšk÷÷÷÷ï÷÷÷çßççççççççççÚÚфÐ^„Ðgd
ùgdžPE
&
F gd
ù
&
F gd¶=


&
F gd¶=


&
F gdžPEüg
h hhh h"h$h4hDhHhPhZh\hbhdhjhnh”h–h¤h¦hªh°h¸hºhÄhÈhÌhÎhÚhÜhÞhàh8iPi|i~i‚iŠi i¢i¦i¨i¬i®i°i¸iºi¼i¾iâiòi$j&j4j6j:j>jdjfjrjtj”j–j²j´jäjèjújüj,k.k0k4k†kŠküõüõüõüõüõüõüõüõüõüõüõüõüõüõñõñõñõñõñõñõñõñèõñõñõñõñõñõñõñõñõñõñõñõñõñõâØÌÀØh
ùh
ù5;_H
h
ùhžPE5;_H
h
ùhžPE5_H

h
ù_H
h¶=

hžPERHmh
ù

h¶=

hžPEh¶=

LŠk”kœk¬k0l2ldlfl|l¢lšmžmªmÈmDnRnTn\n–n¤n¦n°nðnoBo¸oÐo2p`pbp¾pØpq ùhžPE\_H
h¶=

hžPE5\_H
h¶=

hžPE5RHi\_H
h
ù5RHi\_H
h
ù6\]_H
h
ùhžPE6\]_H
h¶=

h
ù_H
h¶=

hžPE_H
h
ùhžPE]_H
h
ù6]_H
h
ùhžPE6]_H
h
ùhžPE_H

h
ù_H
0škÎkþk2lfl|lèlbmšmÈm

n–nðn2pbppªp¾p

qq@q÷÷÷îææææîÞÞÖÁî¹¹¹¹¹¹
&
Fgd
ù
&
F
Æ ÐŠ„Š„Fý^„Š`„Fýgd)6u
&
FgdžPE
&
Fgd
ù
&
Fgd
ù„Ð^„Ðgd
ù
&
Fgd
ù @qŒqžqæq(rjrðròrTs Ÿ
&
FgdžPE
&
Fgd
Ÿ
&
F
Æ Å„Å„Wþ^„Å`„Wþgd)6u
&
Fgd
ù„Ð^„Ðgd
ùgdžPEŽrÎrðròrTs¼sÞs
x xRxð{:|x|~~ ~~$~&~(~.~0~2~4~H~æ~&úñêàñÖñúñúÌÂÌñúñ¹ñ¯ñ¥ñ¥ñ¥ñ¥ñ¥ñ¯ñ¥ñŸ–ñ‹‚ŸñŸñŸñŸñŸñŸh
ŸhžPE_H
h¶=

hžPERH‰_H
h
Ÿ56_H

h
Ÿ_H
h
ŸhžPE5_H
h
Ÿh
Ÿ5_H
h¶=

h
ù_H
h
ùh
ù>*_H
h
ùhžPE>*_H
h
ùhžPE5_H
h
ùhžPE6_H

hž}Õ6_H
h¶=

hžPE_H

h
ù_H
2&(*”–˜šØځT&‚D‚H‚L‚ª‚¬‚®‚°‚"ƒjƒlƒö„ø„ö…ÀXÀZÀ\ÀŠÀ¢À¬À®ÀúôèôÞôÒÆÀÒÀ´®¤®ž”‹zvzvztz®vj^Sjhž}Õhž}Õ5>*\hž}Õhž}Õ5>*RHihž}Õhž}Õ5\Uhž}Õ

hž}Õhž}Õhž}Õhž}Õ56hž}Õhž}Õ_H
j&“
hž}Õ_H
hOühOü6_H

hOü_H
hOühOü5>*_H

h€d$_H
h€d$hOü5>*_H
h€d$h€d$5>*_H
jÞ h
ŸU_H
h
Ÿh
Ÿ5>*_H

h
Ÿ_H

hžPE_H
(*–šÚ€P€v€¬€Ü€Tt¢Ô$‚&‚H‚P‚n‚Ž‚ª‚¬‚°‚úúúúòòòêêòååÝÝÝÝåúúÕÕÕÐÐgdOü
&
FgdOü
&
Fgd€d$gd€d$
&
Fgd€d$
&
Fgd€d$gdžPE°‚"ƒJƒŠƒ®ƒæƒ*„”„ö„D…Œ…â…<ÀZÀ\À®ÀÈÀÁ,ÁDÁ¾ÁÀÁìÁúòêêâââââòêêêúÚÒÊÊÊúúú
&
FgdâxØ
&
F-gdž}Õ $a$gdž}Õ
&
Fgdž}Õ
&
Fgdž}Õ
&
Fgdž}Õgdž}Õ épített minQségellenQrzések
önellenQrzések

Szervezeti (vállalati)
MINPSÉGÜGYI AUDIT
Felkészítés
dokumentációk összeállítása
betanítás (oktatás)
próbaaudit
(Tanácsadó céggel a szervezet együtt végzi a felkészítést!)

II. Audit (tanúsító)
dokumentációelemzés
a szervezet bejárása
a sikeres audit esetén a tanúsítvány
(CERTIFlKÁT) kiadása
(Semleges akkreditált és notifikált intézmény végezheti az auditot!)

EOQ
European Organization for Quality
Európai MinQségügyi Szervezet

Tagjai: az európai tagországok minQségügyi nemzeti bizottságai, így a Magyar Nemzeti Bizottság (MNB) is.
Mqködési területe: alapvetQen az Európai MinQségi díj és a Nemzeti MinQségi díjak odaítélése az EFQM-modell kritériumrendszere alapján.
A nemzetközi minQségügyi szabványok kiadói és alkalmazói
Nemzetközi szinten elkészíti és kiadja:
az ISO (The International Organization for Standardization)
Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
Székhelye: Genf (Svájc)
Szabványjele: "ISO"
Az EU-ban átveszi és alkalmazza:
a CEN (Comité Européen de Normalisation)
Európai Szabványügyi Bizottság
Székhelye: Brüsszel (Belgium)
Szabványjele: "EN"
EU tagállamként Magyarországon az 1995. évi/XXVIII. törvény alapján közzéteszi (nem kötelezQ jellegq alkalmazással):
az MSZT Magyar Szabványügyi Testület
Székhelye: Budapest
Szabványjele: MSZ
Nemzetközi és hazai minQségügyi szabványok
2.1. TermékmegfelelQség szabványai
ISO 45000-es szabványkód
- MSZ EN ISO 45001/1990.
(Kapcsolat az MSZ EN ISO/9001/2001-el a "CE" jelölés kiadása)
2.2. Rendszerszabványok
A munkavégzés folyamatainak minQségirányítási rendszerszabványa: "MIR" ISO 9000-es szabványcsalád
MSZ EN ISO 9000/2001
MinQségirányítási rendszerek. Alapok és szótár (A megszqnt ISO 8402 MinQségügyi Szótár helyett)
MSZ EN ISO 9001/2001
MinQségirányítási rendszerek. Követelmények (A megszqnt ISO 9002 és az ISO 9003-at összevontan tartalmazza)
A szabvány fQ fejezetpontjait a MELLÉKLET tartalmazza
MSZ EN ISO 9004/2001
MinQségirányítási rendszerek. Útmutató a mqködés fejlesztéséhez (pl. a "TQM" irányába)




MELLEKLET
MSZ EN ISO 9001/2001 (az ISO 9001/2000 alapján)

0. Bevezetés
0.1. Általános tájékoztatás
0.2. Folyamatszemléletq megközelítés
0.3. Kapcsolat az ISO 9004/2000-el
0.4.. Összehangoltság más minQségirányítási rendszerekkel
1. Alkalmazási terület
1.1. Általános útmutató
1.2. Alkalmazás (a szabályozásra kerülQ folyamatok kijelölése vagy kizárása)
2. RendelkezQ hivatkozás
Szakkifejezések és meghatározások
(Kapcsolat az ISO 9000/2000-el)
4. MinQségirányítási rendszer
4.1. Általános követelmények
4.2. A dokumentálás követelményei
5. A vezetQség felelQsségi köre
5.1. A vezetQség elkötelezettsége
5.2. VevQközpontúság
5.3. MinQségpolitika
5.4. Tervezés (minQségi célok és a minQségirányítási rendszer)
5.5. FelelQsségi kör, hatáskör és kommunikáció
5.6. VezetQség átvizsgálása
6. Gazdálkodás az erQforrásokkal
6.1. Gondoskodás az erQforrásokról
6.2. Emberi erQforrások
6.3. Infrastruktúra
6.4. Munkakörnyezet
7. A termék elQállítása
7.1. A termék elQállítás megtervezése
7.2. A vevQvel kapcsolatos folyamatok
7.3. Tervezés és fejlesztés (A tervezés folyamata, a terv igazolása, vertifikálása
és a terv érvényesítése, validálása)
7.4. Beszerzés (A beszállítók minQsítése)
7.5. ElQállítás és szolgáltatás nyújtása
7.6. A megfigyelQ és a mérQeszközök kezelése
8. Mérés, elemzés és fejlesztés
8.1. Általános útmutató
8.2. Figyelemmel kísérés és mérés
8.3. A nem megfelelQ termékek kezelése
8.4. Az adatok elemzése
8.5. Fejlesztés

A környezetvédelem minQségirányítási rendszerszabványa: "KIR"
ISO 14000-es szabványcsalád
MSZ EN ISO 14001/2003.
A munkahelyi egészségvédelem és baleseti biztonságvédelem minQségirányítási rendszerszabványai: "MEBIR"
BS 8800
BS 7550
(ElQkészületben: az ISO 19000 szabvány)
A humánerQforrás minQségirányítási rendszerszabványa: "HIR" ISO 1700 szabványcsalád
MSZ EN ISO 17000/2001
Az élelmiszerbiztonság minQségirányítási rendszerszabványa: "HACCP" ISO 22000 szabványcsalád
MSZ EN ISO 22000/2006
Autóipari minQségirányítási (összevont) rendszerszabvány
(Az USA "QS 9000", az EU "VDA", valamint az "ISO 9000" szabványok egységes rendszerbe foglalása)
ISO/TS 16949


II. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI MINPSÉGÜGYI RENDSZERSZABVÁNYOK
Az élelmiszerbiztonság (az élelmiszerek elQállítási és forgalmazási folyamatainak) minQségügyi követelményei
A FAO/WHO Codex Alimentarius (Élelmiszerkönyv)
Bizottsága 1993-ban megjelent elQírásai, illetve a Magyar Élelmiszerkönyv 1993-as törvényi elQírása alapján készült szabályozása (1-2-18/1993) alapján (kötelezQ jellegq alkalmazás)
HACCP (Hazzard Analysis and Critical Control Point) "Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok"
(Nem "auditköteles", de törvényileg elQírtan kötelezQ a bevezetése az élelmiszergyártásban és forgalmazásban)
EllenQrzi (vertifikálja): az ÁNTSZ, a Fogyasztóvédelem és a Piacfelügyelet
MinQségügyi audit dokumentációk:


Termékéletgörbe:

Szervezeti (vállalati) minQségirányítási rendszer:



A termék-életpálya, a minQségmenedzsment-fázisok és vonatkozó fejezetek:


A minQség kettQs köre (minQséghurok):





A szervezeti (vállalati) minQségügyi fejlQdésének fQ lépései:
MinQségirányítási rendszer
Teljes körq minQségirányítási rendszer (TQM)
Szervezeti (üzleti) kiválósági rendszer
A vállalkozások részére az EU-ban EFQM-modell
Az Intézmények részére az EU-ban CAF-modell

TQM
(Teljeskörq MinQségirányítási rendszer)

ISO 8402 szerint a "TQM" a következQ:

"A szervezet olyan menedzsment módszere, amelyre a minQségközpontúság és a teljes körq részvétel a jellemzQ".
Feladatai:
- a minQségügyi szervezeti rendszerei integrálása (termék - környezet -munkavédelem - humán erQforrás)
- a minQségügy minden területen való alkalmazása
- a minQség állandó fejlesztése (PDCA)
- a dolgozók állandó képzése
- a vevQ (fogyasztói) igények figyelembe vétele és a fogyasztói szokások elemzésével a látens igények feltárása.

A TQM fejlesztés PDCA eljárása és technikái:
PDCA ciklus A problémamegoldás hét lépése (Shiba) Alkalmazható módszerek Tervezd meg!
P 1. A probléma meghatározása

2. Adatgyqjtés
3. Adatelemzés
4. Ok-okozati elemzés Folyamatábra I.
KJ módszer, SWOT-elemzés
AdatgyqjtQ lap
Pareto-diagram
Ok-okozati diagram (Ishikawa) Cselekedj!
D 5. A megoldási változatok keresése, bevezetése Fadiagram, Alkotó technikák, Hálódiagram EllenQrizd!
C 6. Hatások értékelése EllenQrzQ listák, Pareto-diagram Avatkozz be!
A 7. A megoldás szabványosítása Folyamatábra II.
KörnyezetminQség-központú Irányítási Rendszer (KIR) ISO 14000 szabvány szerint
Dokumentált rendszer, amely lehetQvé teszi a cég számára, hogy
tevékenységét környezetvédelmi szempontból vizsgálja,
jelentQs környezeti tényezQit hatásosan kezelje,
környezetvédelmi intézkedések tervezésével, fejlesztésével a környezetközpontú szemlélet kialakulását segítse
Szabályozókör a környezetvédelem minQségének folyamatos javítása érdekében
A KIR az általános vezetési tevékenységek, követelmények mellett olyan minQségi rendszerelemek alkalmazását adja, amely hozzájárul a különbözQ típusú és nagyságú szervezetek környezeti, minQségi és gazdasági céljainak eléréséhez
A környezetvédelmi teljesítmény és minQség fokozatos javulását eredményezi
KedvezQbb piaci, partneri, társadalmi és hatósági megítélést biztosít a cégnek
CsökkenQ környezeti kockázatokat, képzettebb, a környezet iránt is elkötelezettebb vezetQi és alkalmazotti réteget, valamint átgondoltabb energiafelhasználást biztosít.
Ráfordításokban kifejezhetQ pénzügyi elQnyei a KIR-nek a következQk:
minimalizált mennyiségq, veszélyes hulladék, csökkenQ
környezetvédelmi és hulladékkezelési költségek
nagyobb hatékonyság, biztonság, munkaegészség
kisebb termelési költségek, kisebb környezeti bírságok
könnyebb hozzáférés a finanszírozási lehetQségekhez
a részvényesek bizalmának erQsüdése
a környezeti irányítási munka minQségének javulása.


A "ME BIR" - "HIR" feladatai

1. MEBIR (Munkahelyi- Egészségvédelmi és Balesetvédelmi Irányítási Rendszer)
A MEBIR a TQM minQségintegrációs tevékenységének egyik fQ eleme. FQ célja, a szervezeten (vállalaton) belüli munkakörülmények ("környezetvédelem") - így a baleset, munkaegészség és tqzvédelem-irányítás a minQségügyi feladatainak szabályozása. Tehát olyan munkafeltételek biztosítása, amely maximálisan védi a dolgozók egészségét és a fizikai életét (pl. a mqhelyek levegQjének gáz- és portalanítása, a vibrációs szerszámok egészségre káros hatásának minimalizálása, radioaktív és a röntgen sugárzás elleni védelem biztosítása, a zajártalom mérséklése, az üzemekben való balesetmentes közlekedés feltételeinek megteremtése, az egyéni védQ felszerelés használatának kötelezQvé tétele, a balesetvédelmi oktatások tényleges és rendszeres megtartása stb.)

A MEBIR-t döntQ módon a BS 8800-as nemzetközi (az ISO által is elfogadott) minQségügyi szabvány külön is szabályozza, de ide vonatkozhatnak még az ISO 9001l2001-es minQségügyi rendszerszabvány 6.3. és a 6.4 szabványpontjai is. (Az Infrastruktúra és a Munkakörülmények szabályozása).
Az egész rendszer ISO szabályozására elQkészületben van az ISO 19000-es szabványcsalád.

2. HIR (HumánerQforrás Irányítási Rendszer)
A tudásalapú társadalom kialakításának egyik fQ feltétele a humán (emberi) erQforrás kiemelt kezelése. A HIR a TQM integrációjának egyik legújabb, jelenleg is kidolgozás alatt álló eleme.
A HIR fQ feladatai: a vezetQk és a dolgozók vállalathoz való kötQdésének hosszú távú biztosítása, a jó munkaköri légkör fenntartása, a vezetQ és a beosztott viszonyának jobbítása, a szellemi tQkével való gazdálkodás, a vállalatnál uralkodó értékrend leszabályozása, a Vállalati Kultúra értékjavainak mind magasabb szintre való emelése, valamint az erkölcsi-etikai normák vállalaton belül és kívül történQ kötelezQ érvényesítése.
A HIR-t jelenleg még a szervezetek döntQ részében un. Etikai Kódexekkel szabályozzák, de elkészült már humán erQforrás ISO szintq szabályozására az ISO 17000-es szabvány család, amely a humán erQforrás tanúsítását szakmánként végzi el (pl. informatikusok, auditorok, hegesztQk, stb.)










Az EFQM kiválósági modell:

A CAF szervezeti sémája:



HAZAI ES NEMZETKÖZI MINPSÉGDÍJAK


HAZAI MINPSÉGDÍJAK
Nemzeti MinQség Díj (NMD)
Shiba MinQség Díj

NEMZETKÖZI MINPSÉGDÍJAK
EU-s MinQségdíjak
Az EU-s vállalatok részére:
(nagy, közép és kisvállalati kategóriákban):
EFQM-Díj (European Foundation for Quality Management)

Az EU-s intézmények részére: CAF-Díj (Cammon Asistant Famework)

USA MinQségdíj Malcolm-Baldridge-Díj

Japán MinQségdíj Deming-Díj


MinQségirányzatok

A világpiac ipari szereplQi versenyhelyzetük erQsítése érdekében növelték gyártásaik tömegszerqségét, jelentQs beruházásokat és fejlesztéseket hajtoltak végre. Automatizálták a gyártósorokat, növelték termelékenységüket, hogy termékeiket egyre olcsóbban tudják kínálni, költségeik egyre kisebbek legyenek. Ebben az idQszakban a fogyasztói piacon a termékekbQl túlkínálat jött létre, és amíg az 1960-70-es években keresleti piacról lehetett beszélni, addig az 1980-as években kínálati piac, más szóval a fogyasztók (vevQk) piaca alakult ki.
Ennek megfelelQen a fogyasztási cikkeket gyártó cégek között óriási verseny indult el a fogyasztók kegyeiért. A versenynek komoly felhajtó ereje volt a minQségi színvonal növelésére, forgalmukat fQként azok a cégek tudták növelni, amelyek jobb minQségi és megbízhatósági jellemzQkkel állították elQ a termékeiket; Ezeknek az új kihívásoknak a korábban alkalmazott, elsQsorban ellenQrzés- és válogatásorientált, ún. temékminQség-szabályozásra koncentráló rendszerekkel nem lehet megfelelni; Új minQségbiztosítási és minQségszabályozási megközelítési módot és eszközöket kellett választani, és ennek jegyében elQtérbe kerültek a minQség biztosításával átfogóan, teljes körqen foglalkozó rendszerek.
A modernkor minQségszemléleti, minQségfilozófiai irányzatai alapvetQen három
meghatározó irányzat, minQségiskola köré csoportosíthatók:
=> japán modell
=> amerikai modell
=> nyugat-európai modell
E három terület egymástól mind filozófiai, mind gyakorlati alkalmazásaiban jól megkülönböztethetQ.

A japán modell
AlapvetQen társadalmi, történelmi hagyományokon alapul. Az általuk megvalósított teljes körq minQségszabályozás (TQC) rendszerében az ötlet, a fejlesztés, a gyártás és az értékesítés lényegében saját rendszerben valósul meg. Fontos jellemzQje a minQségkörök, valamint a nagy szervezettséget, elkötelezettséget és innovatív képességet feltételezQ teljes körqség. A japán modell a délkelet-ázsiai térség más országaiban is jellemzQvé vált. A japán és általában az ázsiai emberben igen erQs igény él arra, hogy közösségben végezzen munkát, szemben az általános nyugati embertípussal, amely különbözni akar a másiktól. Erre a felismerésre épül a japán minQségfilozófia egyik alaptétele, a tömeges alulról építkezés. A program lényege, hogy erQsen társadalmi alapokon, igen intenzív, életkoronként és rétegenként célzott tömeges képzéssel* tálalással; szemléletformálással teremtik meg a hosszú távú alapot. Erre épül a minQségkörök rendszere. A japán modell másik alaptétele a teljes körqség. Ez volt az elsQ tudatos minQségrendszer, amely túllépett a fejlett ipari országokban a II. világháború után általánossá váló statisztikai minQségszabályozáson, és a fogyasztói igények kutatását, a gyártástechnológia fejlesztését, a gyártási feltételeket egységbe integrálta, megteremtette a piactól-piacig terjedQ teljes körq minQségszabályozási rendszert.

Az amerikai modell (USA)
Ez a klasszikus minQségfilozófiai iskola. FQ jellegzetességei ebben az esetben is
történelmi, társadalmi elQzményeken alapulnak, a nagyon erQs
menedzsmentközpontúságból adódnak. FelülrQl, a felsQvezetQi rétegbQl kiindulva
alakítja ki, és valósítja meg stratégiáját. Ennek révén elmozdul a funkcionális jellegq,
termelésközpontú taktikai vezetési szinttQl a nem termelQ", kereskedelmi-fejlesztési
irányba. Ez a menedzsment irány a legmodernebbnek tartott TQM-modellhez való
közelítésben a japán Quality Controhól a Quality Managementre tolja át a súlypontot.
Nagyon fontos eleme a menedzsmentháttér, valamint az az irányvonal, amely a TQM-
filozófia megjelenését mutatja a már említett nem termelQ, szolgáltató és nonprofit
területeken. A japán kihívásra az amerikai stratégiai válasz a vállalati innováció teljes
körqvé tétele volt, amely erQs és hatékony menedzsmenttámogatással párosult.
Felismerték, hogy a minQség ügyét a felsQvezetQség szintjére kell emelni, ezt a réteget
kell meggyQzni, itt kell áttörést elérni. Ez meg is történt, és a fejlQdési folyamat az 1980-
as évek végére elérte azt az említett állapotot, amikor már az üzleti, kereskedelmi
topmenedzsment rétegben is megerQsödött a modern minQségszemlélet.
A teljes körq minQségmenedzsment (TQM): a szervezet olyan irányítási koncepciója,
amelynek középpontjában a minQség áll, amely összes tagjának részvételén alapszik és
azt célozza, hogy hosszú távon sikert érjen el a vevQ megelégedettsége révén, és
hasznára legyen a szervezet összes tagjának és a társadalomnak (ISO 8402)
A TQM 3-fQ eleme:
=> vevQközpontúság
=> folyamatos teljesítmény-javítás
=> a dolgozók széles körq bevonása

A nyugat-európai model
A modell súlypontjában a mqködQ rendszer szabályozottsági optimumának elérése, és az ehhez szükséges megfelelQ sqrqségq, rendszerességq és pontosságú minQséginformatikai háttér áll. JellemzQje a hibafeltáró és elemzQ módszerek, ellenQrzQkártyák és a számítógépes folyamatirányítás tudatos alkalmazása. Egy másik fontos jellegzetessége ennek az iskolának a minQségtervezés és a minQségbiztosítás tudatos elkülönítése, megtartva a teljes körqséget és a rendszerszemléletq probléma megközelítést. Sajátos vonása még a minQségadatok, a minQségrendszer újszerq felülvizsgálati, értékelési módszerének, a minQségaudit önálló területének, illetve az ISO-rendszerszabványokhoz kapcsolódó független tanúsítás módszerének kialakítása és alkalmazása.

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.

10.16-2 16 2008 tavasz 5. gyakorlat 5. óra a mű általános kémia áltkém antroptöri árupiac atkinson barta ferenc biztonságpolitika direkt doc éghajlat eloadas energia eu agrárpolitikája eu logisztika eu szakképzési rendszerek filmtörténet föld gazdmatek házi doga juh konzultáció kötelező olvasmány kriszti magyar barok makro mechanika3 zh minimum kérdések növénytan peter behrens pr elmélet prof. dr. héjj andreas rékai miklós reklám rushdie sejt sejtbiosz tanenbaum társ.st. tektonika teszt tételsor tolsztoj vállpénzügy villamos gépek