antropológia Magyarországon
Országok listája
HungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAlapvizsgaantropológia Magyarországon
2008.05.14 17:18:28
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
B/4
Az antropológia Magyarországon
Az antropológia Magyarországon:
A kulturális antropológia Magyarországon intézményi megjelenését, kutatóhelyeit, oktatási rendszerét és formáját tekintve viszonylag fiatal tudományág. Amíg az angolszász területeken komoly hagyományai alakultak ki a kulturális és szociálantropológiának, addig hazánkban az ilyen jellegq kutatások és az oktatás szinte kizárólag a néprajz keretein belül valósulhatott meg. A magyar néprajzkutatók közül többen azonosítják a kulturális antropológiát az etnológiával, úgy magyarázva annak lényegét, hogy az elsQsorban az ún. primitív kultúrákkal, vagy természeti népekkel foglalkozik, tehát döntQen az Európán kívüli világgal, mint az amerikai indiánok vagy afrikai törzsek, és meghagyják a néprajz számára Európát, illetve a magyar területeket egyfajta hitbizományként. Németországban is megkülönböztetik a saját néprajzot (Volkskunde) az Európán kívüli néprajztól (Völkerkunde). Oroszországban etnográfia címszó alatt a hazai, etnológia néven a külföldi népek kutatása folyik. Az angolszász típusú kulturális antropológia, melyet Boglár Lajos honosított meg Magyarországon munkatársaival, nem korlátozódik az etnológia címszó alatt értendQ kutatási sémákra.
A kulturális antropológia elkülönülése más társadalomtudományoktól elsQsorban a megközelítésben, a szemléletmódban és a módszerekben nyilvánul meg. Az antropológusok nem nélkülözhetik a széleslátókörqséget, speciális tapasztalataikat felhasználva alkalmazzák más társadalomtudományok módszereit és eredményeit. A holisztikus szemléletmód a komplexebb elemzéshez, az összehasonlító szemléletmód a kutatási eredmények rendszerezéséhez és viszonyításához nyújt segítséget. A tanulmányozott társadalom szubjektív megértéséhez fontos a kulturális relativizmus, amely az empátián, azaz a beleélésen alapul. Az antropológus feltérképezi a vizsgált csoport különbözQ szintq viszonyait, megismeri az egyes ember gondolkodását, értékorientációit és ennek alapján ítéli meg magatartási válaszait. A feldolgozáskor objektíven rendszerezi, elemzi és tágabb társadalomtudományi összefüggések közé helyezi a kutatási eredményeket.
Elengedhetetlen ebben a tudományágban a terepmunka, mely nélkül az adatgyqjtés és megértés szinte kivitelezhetetlen. A terepmunkában döntQ az antropológus beilleszkedése, befogadása után a résztvevQ megfigyelés, a helyi nyelv ismerete vagy elsajátítása, valamint a rögzítéstechnikai eszközök (interjúk készítéséhez magnetofon, fényképezQgép, videokamera stb.) használata.
Az angolszász kulturális antropológia több specializálódott területre bomlott. A fizikai antropológia, más néven embertan, elsQsorban az ember biológiai tulajdonságait vizsgálja és kutatja, valamint a régészeti ásatások során elQkerült embertani csontleleteket elemzi. A fizikai antropológia a külföldi példáktól eltérQen Magyarországon teljesen elkülönül a kulturális antropológiától; többször zavart okoz az antropológia szó használata, mivel a legtöbb ember rögtön a fizikai antropológiára asszociál.
A kulturális antropológián belül nem különül el minden esetben élesen egymástól a gazdasági, a jogi és a politikai antropológia, hanem sokszor komplex egységben egészítik ki egymást. MegkülönböztethetQ még pszichológiai, szimbolikus és kognitív, valamint ökológiai antropológia. A kulturális antropológia igen sokoldalú, kutatási területe a törzsi társadalmaktól a nagyvárosok társadalmi rétegeinek vizsgálatáig terjed. Más tudományok eredményeit is felhasználja (pl. régészet, Qstörténet, embertan, néprajz, nyelvészet, szociológia, pszichológia, orientalisztika).
Az egyetemes néprajz vagy etnológia 19. századi elQzményeibQl Hunfalvy János (1820 1888) neve emelhetQ ki. 1870-ben kezdte meg elQadásait a budapesti egyetem földrajz tanszékén. 1873-ban egyetemes néprajzi kurzust hirdetett meg. Hunfalvy itt szinte az egész világ egyetemes néprajzát, embertípusait és vallásait ismertette.
A tudományág Magyarországon a 20. század elején és közepén még nem rendelkezett kutatóhelyekkel, egyetemi tanszékekkel, ennek ellenére, amikor a kulturális antropológia e századi történetérQl beszélünk, több kiemelkedQ személyiséget is megemlíthetünk, akiknek mqvei, írásai jelentQs hatással voltak a mai magyar kulturális antropológiai szemléletmód kialakulására. Annak ellenére, hogy e neves kutatók nem tartották magukat kulturális antropológusnak és nem használták ezt a fogalmat, nem tekinthetünk el tevékenységük bemutatásától, hiszen mai fogalmaink szerint Qket feltétlenül a kulturális antropológia korai képviselQiként kell számon tartanunk.
A magyar összehasonlító etnológia elsQ komolyabb munkája Somló Bódog monográfiája, A javak cseréje az Qstársadalmakban (1909). Somlót tudományos karrierje elején az evolucionista szemlélet jellemezte, e mqvére a francia szociológiai iskola hatott.
Bodrogi Tibor (1924 1986) hosszú idQn keresztül fogta össze és irányította a hazai etnológiát. Mint a Néprajzi Múzeum fQigazgatója (1961 1968), az MTA Néprajzi Intézetének osztályvezetQje, majd igazgatója (1978-tól haláláig), komoly tekintéllyel rendelkezett a kutatási programok elindításához, a Gondolat Kiadónál a nemzetközi antropológia neves szerzQinek magyar nyelvq megjelentetéséhez. Ebben az idQszakban adták ki Magyarországon Franz Boas, Lewis Henry Morgan, Sir James George Frazer, Kaj Birket-Smith, Leo Frobenius, Johann Jacob Bachofen, Bronislaw Malinowski és Margaret Mead mqveit. Bodrogi szervezte meg a Kultúra világa (1965) c. sorozatban a világ népeinek bemutatását, Mitológiai ábécé (1970, 1973, 1978, 1985) kötetében a mítoszok áttekintését.
A hazai kulturális antropológia kiemelkedQ egyéniségei sorába tartozó Hofer Tamás (1929 ) élete, munkássága hosszú éveken keresztül összefonódott a néprajztudománnyal. DöntQ szerepet vállalt a magyar kulturális antropológia kibontakoztatásában, s a késQbbiek során az 1990-ben megindult egyetemi oktatásban. A Néprajzi Múzeumban Fél Edittel közösen hozta létre a közel 4000 tárgyat számláló Átány gyqjteményt. Muzeológusi munkáját dicséri az általa gyqjtött több ezer tárgy, húszezer fénykép és diapozitív. Több ezer oldal kéziratát, valamint más beleltározott gyqjtését az Etnológiai Adattár Qrzi. ElsQsorban paraszti közösségekben végzett terepmunkákat, itthon és külföldön, társadalomnéprajzi vagy gazdasági antropológiai vizsgálatokat végezve közöttük. Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében szinte nincsen olyan magyar nyelvterület, ahol ne kutatott volna (Dél-Dunántúl, Szigetköz, Csallóköz, Vágmellék, Tiszántúl, Kalotavidék, Gyimes stb.), de járt a kanadai magyar farmerek és a mexikói parasztok között. Európában is számtalan területen végez további antropológiai terepmunkákat, erQsítve ezzel az európai etnológiai kutatásokat. A nemzetközi szakirodalom fQképp az átányi terepmunkára épülQ mqveit ismeri, melyeket Fél Edittel közösen jegyzett: Proper Peasants. Traditional Life in a Hungarian Village. (1969), Bauerliche Denkweise in Wirtschaft und Haushalt. (1972), Gerate der Átányer Bauern. (1974).
#CkÌÝ@ª*,Îøäîñõû Ð Ø ê þ ,!l#$$@$B$î%ô%ø%|++°+ö+ú, -Æ-þ- .p.0Î1ê1R2r2ê2x33<4ú566h77Â<ä<4=F=¦=÷ïåÞÖÞÖÞÖÞÖÞÒÞÈÞÈÞÈÞÈÞÈÞÈÞÈÞÖÞÖÞÖÞÒÞÖÞÈÞÖÞÖÞÖÞ½¯½¯½ÞÖÞÖ¤ÖÞÈÞȯ½¯hUWJhUWJ56]hUWJhUWJ6]mH sH hUWJhUWJmH sH hUWJhUWJ6]hUWJhUWJhUWJ5
hUWJhUWJhUWJhUWJ5>*h0hóa5h0hUWJ5@#CD,l#ô%
+ú,ì2þ=|I¤K8M´NªQ¾Z\a2ab e÷÷÷ëëããã÷÷ã÷ëã÷÷ããëã÷ÛÏ÷
Ädh`ÄgdUWJ dhgdUWJ dhgdUWJ
Ädh`ÄgdUWJ dhgdUWJ,whwýý¦=¸=ì=þ=F0FjFÀF|II¦InJ¤KÀKÒK
OfOOÚOÜOrQQæWXXDXÆYìYZ®Z \Ø\Î]^^¤^a2abbêeFfgiXiôi¢lÄnÆnªrõçõåÙÊÙõÙõÙõÙõÙõÃõçõçõÙÊÙÊÙõçõçõçõçõçõçõçõçõ´Ù¬Ã¢Ã¬¬Ã¬ÃõhUWJhUWJ56]hUWJhUWJ6]hUWJhUWJ5hUWJhUWJCJaJmH sH
hUWJhUWJhUWJhUWJ56]mH sH hUWJhUWJ5mH sH UhUWJhUWJ6]mH sH hUWJhUWJmH sH 9Hofer nevéhez fqzQdik a Magyarok Kelet és Nyugat közt címq kiállítás és konferencia megrendezése 1994-ben a Néprajzi Múzeumban. Ez szervesen beleillett kutatási témájába, mely a nemzeti kultúrákat, a nemzeti jelképeket vizsgálta kulturális antropológiai szemmel. Egyetemi elQadásain is ezt a problémakört járja körül és ismerteti meg hallgatóit a patriotizmus, a történelmi emlékünnepek, Európa, vagy egy magyar falu antropológiai vizsgálatával.
Boglár Lajos (1929 ) a kulturális antropológia magyarországi intézményrendszerének létrehozásában játszott jelentQs szerepet. IskolateremtQ tevékenységét az intézményi háttér kialakulásánál ismertetjük részletesen. Boglár is Vajda-tanítványként került kapcsolatba a szakmával
Sárkány Mihály (1944 ) afrikanista a gazdasági antropológia hazai szakértQje. A szociál-, a gazdasági antropológia, valamint az afrikanisztika elQadója az ELTE néprajz és kulturális antropológia szakán
Járt kutatóúton Kelet-Afrikában is, s mint afrikanista az okiotok csereviszonyainak elemzését végezte el az Ethnographia hasábjain. 1998-ban jelent meg a Közösségek közötti csere c. könyve.
Tudománytörténeti írásai közül kiemelkedik Elméletek és korszerqség a magyar etnológiában (1991) c. mqve. Mérföldkövek a kulturális antropológiában (1997) c. kötetében a nemzetközi antropológia kiemelkedQ egyéniségeit és munkásságukat ismerheti meg részletesen a hazai szakma és a nagyközönség is. Sárkány Vargyas Gáborral együtt indította 1995-ben a Magyar etnológia sorozatot.
Az 1980-as években az ELTE Bölcsészettudományi Kar Folklore Tanszékén Voigt Vilmos tanszékvezetQ nyitottságának és széleslátókörqségének köszönhetQen már kifejezetten antropológia elnevezéssel megjelölt kurzusokat hallgathattak a néprajz szakos egyetemisták. Az egész szemesztert kitöltQ elQadásokat (pl. Bevezetés a szociálantropológiába, Politikai antropológia, Gazdasági antropológia) eleinte csak külsQ megbízott elQadók tartották (pl. Bodrogi Tibor, Boglár Lajos, Ecsedy Csaba, Sárkány Mihály). 1984-tQl Sárkány Mihály, Borsányi László és Kézdi Nagy Géza fQállásúként, Boglár Lajos részfoglalkozású elQadóként tanított a Folklore Tanszéken. Voigt Vilmos ugyanakkor szervezeti kereteket is biztosított az etnológiai kutatómunkához, azzal, hogy 1982-ben teret engedett, illetve támogatta az Afrikanisztikai és a Latin-Amerika Munkacsoport létrejöttét, Biernaczky Szilárd és Boglár Lajos vezetésével. Számos elQadássorozat, hazai és nemzetközi konferenciák, kiállítások jellemezték ezt a korszakot, amelynek kiemelkedQ eredménye az Etnológiai Társaság megalakítása 1983-ban, amely késQbb beolvadt a Magyar Néprajzi Társaságba Etnológiai Szakosztály néven.
Voigt Vilmos publikációs lehetQséghez is juttatta etnológus kollégáit azzal, hogy az Artes Populares tanszéki évkönyv idegen nyelvq számait amerikanisztikai tanulmányok megjelentetésére engedte át, amelyeket Boglár és Kézdi szerkesztett.
A Szociálantropológiai Osztály az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának szervezetén belül, 1969-ben jött létre, Bodrogi Tibor vezetésével. Az 1980-as években Társadalomnéprajzi Osztály néven mqködött tovább, Hofer Tamás irányítása alatt. 1987-tQl Etnológiai Osztályként a magyar Qstörténettel foglalkozó Bartha Antal vezette, 1988-tól újra kulturális antropológus, Sárkány Mihály irányítja. Ez a tudományos mqhely több kulturális antropológiai konferenciának adott otthont, amelyek segítették a tudományág hazai fejlQdését, s késQbbi kibontakozásához is hozzájárultak
Intézmények kialakulása
Hazánkban elQször 1990-ben, hallgatói kezdeményezésre, Boglár Lajos alapította meg az amerikai típusú kulturális antropológia szakot az ELTE Bölcsészettudományi Kar keretén belül
1991-ben, Prónai Csaba kezdeményezésére és Boglár Lajos támogatásával, a tanszéken megkezdQdött a romológiai oktatás és kutatóprogram. Ez Magyarországon az elsQ és eddig egyetlen cigánykutatással és a cigány nyelv tanításával foglalkozó program, amely a kulturális antropológia módszereit és szemléletét alkalmazza
1991-ben Boglár Lajos a hallgatók és az oktatók kutatásainak, terepmunkáinak anyagi támogatására létrehozta a Szimbiózis Kulturális Antropológiai Alapítványt.
Az elmúlt évek során budapesten 49 egyetemi hallgató diplomázott kulturális antropológusként.
Boglár Lajos iskolateremtQ tevékenysége nem merült ki a budapesti egyetemen való alkotómunkában. Közvetve vagy közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy ma már az országban több helyen folytatnak kulturális antropológiai képzést és mqhelymunkát. Kunt ErnQ a Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszéket a Miskolci Egyetem általános átalakulása részeként, 1992-ben alapította meg. 1995-ben a budapesti tanszékrQl átkért Borsányi László vette át a vezetést, és az oktatás irányát az amerikai antropológiai hagyományok mintájára igyekezett felépíteni. Borsányinak köszönhetQ magának a szaknak az akkreditáltatása, valamint az oktatók létszámának növekedése. 1997-tQl a Politológiai Tanszék is tart antropológiai kurzusokat.
A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen kulturális antropológiát az 1989-ben alakult Néprajz Tanszéken oktatnak. A Kommunikációs Tanszéken 1992-ben kommunikációelméleti képzést indítottak, Niedermüller Péter vezetésével, amely egyik bázisként az antropológiára alapozott. 1995-ben, a Soros Alapítvány HESP támogatásával hozták létre a kulturális antropológiai specializációs programot.
A magyar kulturális antropológia 20. századi története nemcsak a kiemelkedQ jelentQségq szakemberek életmqvérQl, intézményi struktúrák kialakulásáról, kutatóhelyek és mqhelyek eredményeirQl, egyetemi felsQoktatásról szól. Talán a jövQt is elQrevetíti az a tény, hogy 1992-tQl gimnáziumban is oktatják a kulturális antropológiát, Boglár Lajos segítségével, a Világ népei elnevezéssel.
:&:&:&
Az antropológiai érdeklQdés két forrása:
1. a (saját) társadalom és kultúra komplex, holisztikus megismerésére és magyarázatára szolgáló teoretikus és módszertani törekvések (történeti és kultúrmorfológiai iskolák és kutatási irányok)
2. az idegen és egzotikus kultúrákra, illetve a saját nemzeteredetre irányuló történelmi gyökerq érdeklQdés (a gyarmatbirodalmak népeinek megismerése nem játszott szerepet)
Készült: Kulturális antropológia,. Társadalomtudományok in:Magyarország a XX. Században V. kötet, http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1160.html
- PAGE 1 -
Hasonló témájú dokumentumok
- 2007-12-02 23:23:05
- 2011-06-30 22:31:11
- 2009-10-21 19:32:41
- 2011-01-05 13:04:58
- 2012-01-19 21:35:19
- 2007-12-05 19:57:08
- 2008-05-15 11:29:52
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
