termelési és fogyasztási rendszerek

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAlapvizsgatermelési és fogyasztási rendszerek

Termelési és fogyasztási rendszerek


Minden emberi társadalom rendelkezik gazdasági rendszerekkel, melyeken belül javakat és szolgáltatásokat termelnek, elosztanak, és felhasználnak [premodern]. Mindig arra irányul, hogy valaki profitot szerezhessen [modern]. A gazdasági rendszer része a gazdasági viselkedés; motivációk a javak és szolgáltatások termelésében, elosztásában és fogyasztásában. A természet is behatárolja az emberiség elQtt álló választási lehetQségeket. A világ termelési rendszerei többféle szempont szerint osztályozhatók.
A hidegháború alatt elsQsorban a kapitalista és szocialista rendszerek között tettek különbséget. Míg az elQbbinél a termelQeszközök magántulajdonban vannak, a szocialista rendszerben az állam tulajdonát képezik.
A gazdasági rendszerek közötti különbségek alapján való csoportosítás egy másik módja aszerint osztályozza a társadalmakat, hogy mi a létfenntartás domináns módja. Ez nem azonos a termelési móddal, de kapcsolódik a domináns termelési módszerekhez.
A létfenntartási forma különbözQ termelési módokkal is együtt járhat. A vadászok és gyqjtögetQk társadalma például lehet kapitalista is, ha a tagjai egyénileg adják el többletüket a piacon, és a létfenntartáshoz szükséges javak nagy részét vásárolják.
Ugyanígy az agrártársadalmak is épülhetnek kollektív vagy individuális tulajdonviszonyra egyaránt.

Gazdasági rendszerek:

Zsákmányolók: Nincs aktív beavatkozás a természet viszonyaiba. 10. 000 évvel ezelQtt minden emberi populáció vadászatból és gyqjtögetésbQl élt. Kor és nem szerinti munkamegosztás és egyszerq technológia jellemzi. A férfiak elsQdleges feladata a vadászat, a nQké pedig a gyqjtögetés. Kis családalapú csoportokba, törzsekbe, hordákba szervezQdQ, egalitariánus politikai szervezQdésq társadalmak. A hordák taglétszáma az olyan nélkülözhetetlen erQforrások, mint a víz és az élelem évszakonkénti eloszlása és mennyisége függvényében változik. A legtöbb zsákmányoló évszakonként vándorol (évszakok szerinti mobilitás), mivel a Föld egyetlen természetes területe sem kínál az egész év során azonos fajtájú és mennyiségq forrásokat.
FöldmqvelQk (domesztikáció): Összetettebb társadalmi berendezkedés jellemzi. Szántanak és igásállatokat is használnak. A növénytermesztés fQ elQnye a zsákmányolással szemben, hogy több embert tud ellátni földegységenként. Számos típusa létezik, melyek a környezeti feltételektQl, a termény típusától és a megmqvelendQ földön használt technológiától függenek.
Ültetvényes gazdálkodás: Az ültetvényes gazdálkodást folytató népek a föld meglazításához csak kézi eszközöket, pl.: kapákat, ásókat, ásóbotokat használnak. A föld vetéshez való elQkészítése, megtisztítása is olyan egyszerq eszközök segítségével történik, mint a bozótvágó kések, fejszék, stb. Általában nem trágyázzák a földeket és öntözQberendezéseket sem készítenek. A földhasználat extenzív: a területeket 3-5 évig mqvelik, aztán ugaron hagyják, hogy újra termékennyé váljon. A mérsékelt és trópusi erdQkben, pusztákon és szavannákon elterjedt forma. Elterjedését két tényezQ korlátozza: alacsony átlaghQmérséklet, csapadékmennyiség. Több altípusa létezik, mint pl.: a kontinentális ültetvényes gazdálkodás (Mexikó, Közép-Amerika, Közel-Kelet, stb.), ahol nem használnak ekét, és egyetlen kiszámíthatatlan esQ jellemzQ rá. Az ültetvényes gazdálkodást folytató népek néhány 100 lelket számláló falvakba szervezQdnek, a települések állandóbbak, mint a zsákmányolóknál.
Intenzív földmqvelés: Az emberek félévente, évente, kétévente ültetik el és aratják le a terményeiket, így tehát a föld használata intenzív. Sokan ugyanazt a földterületet több évig használják, és csak egy-két évig hagyják ugarnak. Trágyázás és mesterséges öntözés is jellemzQ rá.
Napjainkban Délkelet-Ázsia, Latin-Amerika és Afrika néhány országában folytatnak intenzív mezQgazdaságot.
Az ipari társadalmakban az intenzív mezQgazdaságot a gépesített mezQgazdaság váltotta fel, amely inkább az elektromosságból és az ásványi anyagokból nyert energián alapul, mintsem az emberi vagy állati erQn.
Állattartók: A gyarmatosítást megelQzQ idQkben a földmqvelQk ált&DrÚ"#(.4J4¸?
ADALäMøòëòëòéòáÝòáÝòhb hbOJQJU
hb6^J
hb^J
hb5^J $%&@

ì
î ԚœÈÊvDÚ"

%à%€'Ö1úúúõééõõõõõÝʽ½½® $
&
F
ÆФða$ $
ÆЄÊ¤x^„Êa$

$
ÆЄÊ^„Êa$$
&
F
Æ Ð̈́ͤx^„Ía$

$
&
F
ÆÐa$

$
&
F
Æa$$a$$a$äMýalában tartottak háziállatokat. A pásztorkodók élelmük nagy részét háziállataik révén szerzik be. Az általuk tartott állatok rendszerint csordákban élnek (marha, teve, birka, kecs, láma, stb.). A pásztornépek nyájai a természetben található takarmányon élnek, emiatt pedig oda kell vinni Qket, ahol az élelem elQfordul. Nagyfokú mobilitás, nomadizmus jellemzi a pásztorkodókat. Vándorlásuk gyakorta vertikális irányú; az állatokat az év legforróbb idQszaka alatt magasabbra viszik legelni.
A száraz vagy hideg környezetben a háziasított állatok tenyésztése és kihasználása számos elQnyt jelent a háziasított növények ültetésével és betakarításával szemben. Az állattartás biztosítékot nyújt az elQre nem látható szárazságok, és az ezeket kísérQ alacsony terméshozamok ellen.

1. Munkamegosztás-szervezet
A technológia bonyolultabbá válása erQsödQ munkamegosztást eredményez.
A fejlQdés fokozatai:
adott termékkel kapcsolatos összes munkafázisra specializálódó csoportok
pl. kelet-afrikai törzsek ács-, vasmqves stb. csoportjai
a termékre specializálódott csoporton belül munkafázisok szerinti szakosodás  technikán belüli munkamegosztás
Azonban a legkezdetlegesebb technológiai szinten is létezik a kor és nem szerinti munkamegosztás.
- kor szerinti: gyermekek - könnyebb feladatok
felnQttek - valós létfenntartás
öregek - a munkaszervezés és magatartási szabályok felelQsei
- nem szerinti munkamegosztás
A nQket a gyermekekrQl való gondoskodás helyhez kötöttebbé teszi, mint a férfiakat.
Pl. Új-Guineában a férfiak törik fel a kemény földet, de a nQk ültetik be.
De kulturális tényezQk is közrejátszhatnak.
Pl. É-Arizonában a hopi indiánoknál a férfiak foglalkoztak szövéssel-fonással, míg a navahoknál a nQk tették ugyanezt.
Vagy
K-Afrikában a marhákkal való foglalkozás a férfiak kiváltsága, nQk számára tabu.
A technikától függ a munkaszervezeti forma is.
Pl.: Melanéziában a nappali halászat magányos tevékenység, az éjszakai azonban három embert igényel minimum (1 evezQ, 1 fáklyatartó, 1 szigonyos).
Vagy
K-Melanézia: Ontong-Jáva sziget  a nagycsaládon belüli munkamegosztás: halászat  férfiak, földmqvelés  nQk.
A munkaszervezet fejlQdési iránya: a vérségi kapcsolaton alapulótól a rokonsági viszonyban nem álló egyének közötti együttmqködés felé.
A különbözQ, a létfenntartáshoz nem szorosan kapcsolódó foglalkozások munkaszervezete is kialakul a társadalom bonyolultabbá válásával. (pl. testQrség, papi rend stb.)

2. Csere, kereskedelem, pénz
A növénytermesztés és állattenyésztés megjelenésével a társadalmon belüli csere is rendszeressé válik.
Csere az élelemtermelQk és a kézmqvesek között.
Kezdetben termék-termék csere létezik.
Csereértékek pl. 1 takaró = 1 kis fazék vagy
4 hálótarisznya = 1 nagy fazék
A csere mindig szabályozott, akár csoporton belüli, akár csoportközi.
Pl. az Új-Guineában élQ motuk csereexpedíciói rendszeresen évente több száz kilométeres tengeri út után agyagedényeiket & ..lisztre cserélik.
A közösségek közti csere gyakran valamely egyedi természeti adottságon (pl. bizonyos ásvány elQfordulása) alapul.
Pl. agyaglelQhelyek korlátozott száma Új-Guineában, vagy az okker elQfordulása Ausztráliában.
!A csoportok között az állandó cserebarátokon keresztül történik a csere.
!A csere ritka formája az ún. néma csere (közvetlen érintkezés nélkül). Pl. & pigmeusok a földmqvelQk földjérQl a kívánt mennyiségq növényt leszedi, de cserébe adott helyen vadhúst helyez el.
A csere helye idQvel vásárhellyé alakul. A vásárhely mindig a béke helye is. A vásárhelyre utazók vagy cserében résztvevQk pl. háborúskodó indián törzsek tagjai egymástól védettséget élveznek. Pl. a nyugat-afrikai kongóknál fegyveresen senki sem léphet a vásárhelyre.
A vásárhelyen kínált áruk sokfélesége magával hozza a pénz megjelenését. Esetünkben ez csupán a meghatározott formában állandósult értékmérQt jelenti.
Pl. DNy-Afrikai dama törzs strucctojáshéj táncai, Közép-Szudánban kapapengék stb., Yap-sziget (Mikronézia) középen átfúrt kQpénz (d = 50cm-3m), de állattenyésztQ népeknél a jószág testesíti meg a pénzt. Latin pecunia = pénz, pecus = marha

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

01 12 18. század 5.előadás adatbiztonság ambrus judit atkinson beadandó dhm élete előadásanyag, mechatronika építészettörténet európai integráció feladatgyűjtemény filozófiatörténet fotoszintézis gótika iii hónolás jogi alaptan juhász istván kassák képek képletek képzőművészet könyv környezetgazdaságtan környezettechnikai műveletek közgazdaság közpolitika kritgyak lengéstan magyarország geográfiája malinowski matematika minden ami valszám nemzeti kisebbség nevelés növényrendszertan opkut stat1 szám táblázatkezelés település tőke tőkeelmélet tudomány vállalat vázlat vizsgához vizsgapéldák