csere a gazdasági rendszerekben

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAlapvizsgacsere a gazdasági rendszerekben

B/7
Elosztási rendszerek és csereformák

Gazdasági élet, gazdasági viszonyok

A létfenntartás folyamatának van egy nem technikai oldala is. Csak nagyon ritkán fordul elQ, hogy az egyén kizárólag saját szükségleteinek kielégítésére termel.
A termelés mindig társadalmi folyamat, mivel a javak elQállításában az emberek csoportosan vesznek részt.
A létfenntartás során az emberek kapcsolatba lépnek egymással - ez a viszony többféle lehet:
- szorosan a javak megszerzésére és elQállítására vonatkozik
- javak cseréjére vonatkozik
- a javak megoszlása egy embercsoport tagjai között
Minden típust a termelQknek a termelési eszközhöz való viszonya határoz meg.

Munkamegosztás, munkaszervezet
A technológia fejlQdése és a munkamegosztás növekedése szorosan összefügg.
A technikák bonyolódásával a fejlQdés 2 fokozaton mehet keresztül:
- egy csoport úgy rendezkedik be, hogy egy adott tárgy elQállítása során minden munkát Qk maguk végeznek el
- a csoporton belül munkamegosztás alakul ki; a munkafolyamaton belül is megoszlanak a feladatok
Minden társadalomban van legalább kor és nem szerinti munkamegosztás.

Az együttmqködQ csoport nagyságát az adott tevékenység technikája szabja meg.
Az egyszerqbb társadalomszervezetekben az együttmqködQ csoport tagjai általában rokonságban állnak egymással. A legkisebb munkaszervezet a kiscsalád, ahol a férfi és a nQ mqködik együtt családjuk fenntartása érdekében.
Az olyan helyeken, ahol a nagycsalád az alapvetQ gazdasági-társadalmi egység, ott a munkaszervezet különbözQ fajtái a nagycsaládon belül alakulnak ki. (pl.: férfiak halásznak, nQk földet mqvelnek)
A munkaszervezet a társadalommal párhuzamosan fejlQdik.
A gazdasági-társadalmi fejlQdés, a társadalomszervezet bonyolódása egyre több önálló munkaszervezeti forma kialakulásával jár.

Csere, kereskedelem, pénz
A világ legtöbb társadalmában találunk közösségen belüli és közösségek közötti termékcserét. A legegyszerqbb népeknél ez még csak az élelemre korlátozódik.
Ahol már megjelenik a növénytermesztés és az állattenyésztés, ott kialakul a társadalmon belüli rendszeres csere.
A közösségen belüli csere után kialakul a közösségek közötti csere is. Ennek alapja kezdetben valamilyen természeti adottság és ebbQl következQ specializálódás volt.
A közösségek közötti cserékben különleges szerephez jutnak az ún. cserebarátok vagy kereskedQtársak . A csere ugyanis egyének között megy végbe - mindig ugyanazokkal a partnerekkel cserélnek. A cserebarátok között szinte szertartásos viszony alakul ki.
Egymással ellenséges viszonyban lévQ csoportoknál találhatunk néma cserét : itt a cserélQ felek nem érintkeznek közvetlenül egymással, egy adott helyen helyezik el az árut, amit a másik csoport elvesz onnan, és a helyére teszi a maga termékét.
A közösségek közötti csere rendszerint a határ valamelyik pontján megy végbe. Ezt a helyet a kereskedelmet folytatók megszokják és idQvel vásárhellyé alakul. Az ilyen vásárhelyeken a csere lefolytatásakor mindig békének kell uralkodnia.
A cserekapcsolatok élénkebbé válásával megjelenik a pénz a gazdasági életben. Primitív pénzeknek számtalan megjelenési formáját ismerjük: gyöngy-, csiga-, kagylópénz; átfúrt kQpénz, stb. A pénz értéke az átmérQ nagyságával együtt növekszik.
A nemesfémeket kezdetben csak mennyiségi egységekben használták, csak késQbb jelent meg érme formájában a mai pénz.

Csere = a javaknak egyének vagy csoportok közötti átadása. /Hollós Marida/
A cserének 3 fajtája van:
- kölcsönösség: 2 egyén vagy csoport oda-vissza adja a javakat ’!
’! ennek céljai:
hogy segítsenek valakin, aki szükségben szenved
hogy létrehozzanak, erQsítsenek társadalmi kapcsolatokat
hogy megtartsanak bizonyos javakat önmaguknak
- piac: a javakat pénzért adják el, amit aztán felhasználnak más javak megvételére
- újraelosztás (pl.: adók)

Társadalmi elosztás, tulajdon
Az alacsony termelékenységet produkáló társadalmakban senkinek nem áll módjában számottevQ felesleget felhalmozni, mivel a termelt vagy megszerzett javak csak a csoport igényeit elégítik ki. Tehát a termelés, az elosztás és a fogyasztás is közösségi jellegq.Rœ *
,
j
öøúü.0èê68DFdf˜¤,8€Ê-Ò-,"."¢"Â"Ä"Ú"ª%¬%è%Ê&'\'ì'00¶0ð1ò1˜2À2¦3j4l4Þ5úõîêãÙêÒËêÙÄêÀêÀêÀêÀêÀêÀ¼¸¼À°À©¥¼¥¼¥ ™À•¼•“•‹•À•‹•¼‡•hähŽ/ìhŽ/ì>*UhŽ/ì

hÞ[D6>* h!

„6h!

„

hâ7„hÞ[DhÞ[DhÞ[D>*h·bhÆ,hÞ[D

h¶&…6>*

hâ7„6>*

h£Z«hâ7„hâ7„hâ7„6>*

hâ7„hâ7„hâ7„

h‡"hâ7„ hâ7„>* h!

„55PRšœÞ ²
l
è
$

Ž

(
*
j
† ^ ¬®JŠ ú ø÷÷÷òòéòòòòòòòòòòààòòòòòòò„Á^„Ágdâ7„„Ä`„Ägdâ7„gdâ7„ $a$gd!

„ÈOýøú0hL˜˜‚`-D!,"."Ä"ú"~#ž#þ#p$Ì$r%¨%ª%è%ò1úúñúúúúúúúúúúúäÜÜÜÓÓúúʄÄ`„ÄgdŽ/ì„Ä^„Ägd!

„
&
Fgd!

„

„Ä„Ä^„Ä`„Ägd!

„„Ä`„ÄgdÞ[Dgd!

„ Ennek oka a termelQerQ alacsony színvonala. Ezekben a társadalmakban a közösség birtokolja azokat a tárgyi javakat, amelyek használata több ember együttmqködését kívánja meg. (pl.: a melanéziai halászok kerítQhálója a nagycsalád tulajdonát képezi)
Azok a tárgyak, amelyek közvetlenül az egyéni szükségletek kielégítését szolgálják személyi tulajdonban vannak és ezek örökölhetQek is. Sokszor a családon belül a férj és a feleség tulajdona élesen elkülönül egymástól. (pl.: elQfordul, hogy a férj személyes tulajdonát csak fiai, a feleségét csak lányai örökölhetik)
Ez azonban már magasabb fejlettségi szintre utal. Itt már lehetQség nyílik arra, hogy a közvetlen szükségletek kielégítésén felül megmaradó értéktöbblet egyesek kezében halmozódjon fel. Itt a társadalmi tulajdont már felválthatja a magántulajdon, a társadalom egymással szembenálló osztályokra tagolódhat. Az egyes csoportok kisajátíthatják mások munkáját. Ez a folyamat általában a fémeszközök megjelenésével indul be.
ElsQsorban Afrikában találkozhatunk a magántulajdon kezdeti formáival, a rabszolgaság intézményével, tehát osztálytársadalmakkal. Ezek tipikusan átmeneti társadalmi alakulatok: a nemzetség, mint alapvetQ gazdasági-társadalmi szervezeti forma még nem bomlott fel, és a legfelsQbb hatalmat sem egyetlen ember, hanem egy-egy vezetQ nemzetség gyakorolja.
Ezekben a társadalmakban általában hármas tagozódást figyelhetünk meg:
- legfelül: a vezetQ nemzetség, melynek sorából a király kerül ki
- középen: a szabad népesség
- legalul: rabszolgák.
Az uralkodás viszonylag demokratikus, az uralkodó a fontosabb döntések elQtt kikéri a nép egyes tagjaiból álló tanács véleményét.
A szabad népesség rendszeresen adózik a királynak, aki ebbQl tartja fönn az államapparátust és a hadsereget. A rabszolgák által termelt áruból gazdájuk adózik az államnak.
A társadalom alapját jelentQ föld azonban itt még nincs magántulajdonban.
Vannak olyan társadalmak, ahol a társadalom tagozódása, rétegekre bomlása hódítás következménye. Ez azonban csak olyan társadalmakban fordul elQ, akik a fejlQdés során már eljutottak oda, hogy el tudnak tartani egy uralkodói réteget.

Reciprocitás
= a tárgyak pénz vagy más csereközvetítQ eszköz használata nélküli adásvételre vonatkoznak
Formái: osztozkodás, vendéglátás, ajándékozás, árucsere, lopás.
A kölcsönösség 3 féle csoportosítása:
- általánosított reciprocitás:
- akik adják az árut, nem várják el a fogadótól, hogy bármikor is visszatérítse azokat
- olyan egyének között megy végbe, akiknek érzelmileg közük van egymáshoz, ezért kötelességük, hogy segítsenek egymáson
- fQleg a zsákmányoló hordákra jellemzQ
- kiegyenlített reciprocitás:
- aki adja az árut, nagyjából hasonló értékq árut vár cserébe
- a viszonzás megtörténhet, amint az adományozó azt kéri
- a felek közötti alku hiánya jellemzi
- ajándékok:
- a jó kapcsolatok szimbólumai
- lekötelezésre is felhasználhatóak
- negatív reciprocitás:
- mindkét fél igyekszik minél többet nyerni a csere során, úgy, hogy saját maga a lehetQ legkevesebbet adja
- általában gazdaságosságra törekszik
- saját maguk által nem termelt áruk megszerzésére ad lehetQséget
- gyakran árucsere formájában jelenik meg

Újraelosztás
A reciprocitásnál a javak oda-vissza áramolnak, nincsen közvetítQ. Itt azonban a begyqjtött javakat egy központi helyen gyqjtik össze, majd a központi hatóságok innen vonnak el javakat.
A modern társadalomban:
A redisztribúció a bérekre, a haszonra ill. másra kivetett adókban nyilvánul meg.
A preindusztriális világban:
A redisztribúció általános formája a sarc.

Piaci csere
Az áruk piacon történQ cseréje már pénzt feltételez.
A piaci cseréhez szükséges:
- valamilyen tárgy, mint csereközvetítQ eszköz
- arány, ami meghatározza a javak pénzre cserélhetQségét =ÁR
- prioritásokra is szükség van a cserében, azaz olyan árakra, amelyeket a kereslet és a
kínálat határoz meg
A piac magában foglalja a fizikai kényszer hiányát: senki sem kényszeríthetQ eladásra vagy vevésre.
Szabad piac esetén: nincsen harmadik fél, aki meghatározná az árakat.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

10. 5. előadás a csoport anyag bioetika dinamika dns elosztás fazekas gábor gazdaságszociológia gazdinfo genetika gyakorlat 1 gyep hrabal jpg juh kérdések ket kis jános kivágó lyukasztó szerszám tervezése kosztolányi költségszámítás kötelmi jog liliidae log makroökonómia minőség mit tudtak a régiek móricz munkássága műanyag neveléslélektan ókori kelet outsourcing ökológiai antropológia őskor pénzügyek preromán reneszánsz stat1 szövegszerkesztés tartalékidő tartály tb nemzetközi topográfia tűzjelző valós érték vezetői villamos gépek