saját társadalom antropológiai kutatása
Országok listája
HungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAlapvizsgasaját társadalom antropológiai kutatása
2008.05.14 14:52:15
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
B/3
A saját társadalom antroplógia kutatása
A saját társadalom antropológiai kutatása:
Fél Edit (Népi kultúra és nemzettudat : Tanulmánygyqjtemény / szerk. Hofer Tamás) szerint a magyar etnológus látását három dolog befolyásolja a magyar paraszti kultúra felfogásában:
1. az általa vizsgált lokális társadalmakkal közös átfogó etnikai egységhez tartozik, közös az anyanyelvük, közös össztársadalmi keretben élik át a történelmet
2. magyar etnológusként kapott tudományos kiképzést és magyar etnológusok elQzQ generációi által összegyqjtött ismeretek birtokában kezd a kutatáshoz
3. kutatóként ugyanannak az össztársadalomnak az intellektuális rétegéhez tartozik, amelyen belül a vizsgált parasztok is elhelyezkednek. Így az össztársadalom mechanizmusai már eleve kitqznek bizonyos távolságot, a kapcsolatok bizonyos elismert lehetQségeit.
A nemzeti etnológia Németországban, Közép- és Kelet-Európában az önálló nemzeti létért vívott politikai harc eszköze (Fél, 1991/2) volt; a kutatásokat a nemzeti lét vagy nemlét aggodalma hatotta át. A kutatóban a személyes falusi múlt és az intellektuális pozíció ellentéte gátlásokat okozott. (Fél, 1991/4)
Pl.
kapa!személyes szerszám
-visszatükrözi a családi munkaerQ személyes összetételét (hossz)
-gazdaságonként eltérQ szereppel bír (zsellér-földet mqveltetQ paraszt)
istálló:!gazdasági épület
-felnQtt férfiak fekvQhelye
-társadalmi érintkezés színtere (hierarchia leképezése)
-a közösség jellege, korporatív jellege, ami közös erkölcsi világnézeti, politikai állásfoglalásokban is kifejezQdött, nem kis mértékben ezeken az összejöveteleken nyugodott.(Fél, 1991/7)
A Hermann Bausinger által használt párhuzamos különidejqség Ernst Bloch nyomán: Kölönidejqség, mint egyidejqség: vagyis eltérQ, különbözQ történeti erQtényezQk által meghatározott elemek egyidejqsége.(Baussinger, 1990/25)
Létrejöttének oka:egyenlQtlen fejQdési viszony
Három csoportja:
1. ifjúság gátlástalanul szép múltba való vágyakozás
2. parasztság: régiként könyvelik el
3. elnyomott középréteg: vágyódás a nagyságra és a rendVXZ°ÀÂÄ( 6 D T
$
`
zª <>¾ÀN^`º¼*,` 24J\^¼ÞòHd²ÂJL-*- * ¸#òäòÙËļĸ°¸¼¸¼Ä¸Ä¸Ä¸Ä¸Ä¸§Ä¸Ä¸Ä¸§Ä¸Ä¸Ä¸Ä£Ä¸Ä¸Ä¼¸Ä¼¸Ä¸Ä¸Ä¡Ä¸Ä¸Ä¸ÄUh5mh1e¯nHo(tHh1e¯h1e¯6h1e¯h1e¯h1e¯5
h1e¯h1e¯h1e¯h5m5>*CJaJ h1e¯5>*CJaJh1e¯hóa5>*CJaJh1e¯h1e¯5>*CJaJ?XZ°
`
<¾Nº*¢ ^¼ÞHJV!ä#H$ª$ýýýõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõ dhgd1e¯¼-ø-ýýre (a nácizmus ideológiai melegágya)
-A XVIII. század végén létrejött néprajz kezdetben a saját föld, a saját nép néprajza volt.(Baussinger, 1990/27) A múlt itt egy különös módon beváltatlan múlt, melynek lehetQségeit át kell ültetni a jelenbe és a jövQbe.(Baussinger, 1990/27) A népdal felfedezésével veszi kezdetét a néprajzi kutatás, amely reliktumokat keres, s amelynek arculatát a nemzetteremtés ideológiája formálja meg.
Heinrich Riehl munkássága nyomán a XIX. század közepén kialakul egy feltételrendszer a pozitivista gyqjtés és regisztrálás, valamint a nemzeti ideológia között. Az is, aki csak adatokat hord össze fél lábbal a nemzeti ideológia bqvkörében áll Táji hagyományokat gyqjt a formák és variációk sokféleségét...(Baussinger, 1990/29)
Az 1945 utáni néprajzi kutatás három tendenciája:
1. a kultúrtörténeti kutatás tárgyilagossá válik
2. radikális ideológiakritika az explicit nemzetiszocialista elQfeltevéseket vonta kétségbe
3. a jelen kultúrájának vizsgálata helyezQdik elQtérbe
Az 1980-as években felfedezik újra a párhuzamos különidejqségeket az alábbi megállapításokkal:
1. Azok a normák, elképzelések, értékek, amelyek nem magyarázhatók a közösségek jelen szociális meghatározottságából a falusi élet régebbi konstellációiból, struktúráiból erednek.(Baussinger, 1990/32)
2. a történeti vizsgálatok beváltatlan történeti tradíciókra irányulnak.(Baussinger, 1990/32)
A párhuzamos különidejqség veszélyei:
1. egyoldalú kulturalizmus
2. a kulturális ön-elvqség nem csak az életvilágok (Lebenswelten) gyarmatosítása elleni tiltakozásként értelmezhetQ, hanem úgy is, mint kitérés, visszavonulás egy nyitott, modern társadalomból.(Baussinger, 1990/25)
3. a kulturális regionalizálás sok esetben a központi tQke számára biztosítja a perifériák zavartalan kihasználását
A kultúra nem értelmezhetQ az elit elhatárolható szabadidQ-zónájaként, hanem az élet egész folyamatához köze van, egyféleképp egyenértékq az életminQségge Baussinger, 1990/25)
:&:&:&
Ezt a tételt nem én dolgoztam ki, netrQl van!
- PAGE 1 -
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
