antropológia tárgya, kutatási módszere

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAlapvizsgaantropológia tárgya, kutatási módszere

B/1
Az antropológiai kutatás tárgya, a kutatás módszere

Az antropológia kifejezés értelmezése és az antroplógia fajtái:

Az”antropológia" kifejezés eredete és értelmezése:
Görög: “anthroposz” = ember; “logosz” = tan, vizsgálódás
Az antropológia fajtái:

(Fizikai antropológia
3 fQ vizsgálati területe:
-1. emberi evolúció;
-2. emberi faj biológiai sokszínqsége (variációi);
-3. az ember elsQdleges rokonainak (fQleg majomfélék) tanulmányozása (evolúció, viselkedés, társadalmi élet).

(Szociálantropológia, kulturális antropológia
Sok átfedés, összemosódó határok.
·Szoc. antrop.: fQleg britek. Durkheim nyomdokain az alapítók: Rivers, Malinowski, Radcliffe-Brown, Evans-Pritchard. FQleg a társadalom felépítésével (intézmények, rokonsági rendszerek funkciói, struktúrája) foglalk.
·Kult. antrop.: Edward Burnett Tylor nyomán még mindig fQleg a fogalmakkal, a gondolkodással és tudással, illetve ennek nyelvi és más szimbolikus reprezentációjával foglalkoznak. Alapító: Franz Boas; és tanítványai: Ruth Benedict, Edward Sapir, Margaret Mead. Inkább amerikai dominanciájú.

(Szakantropológiák :
nyelvészeti, városi, gyógyászati, pszichológiai, alkalmazott, etnozenei, stb --- elnevezéseik nem a kutatás módszerére, mintsem a kutatás problémájára, céljára vagy helyére (város) utalnak.

(Antropológiai jellegq kultúrakutató irányzatok
Kritikai kultúrakutatás (Cultural Studies): Anglia, USA. Európai etnológia: fQleg Németország, Skandinávia.

Ruth Fulton Benedict felfogása szerint az antropológia:
( az embert, mint a társadalom teremtményét tanulmányozza;
(az egyes hagyományok egyetemes problémákra adott egyedi megoldásválaszait kutatja;
( spekulatív;
(célja: hogy megértse a különbözQ kultúrák változásának és differenciálódásának módját, azt a módot, ahogyan bármely nép szokásai, hagyományai az egyén életében érvényesülnek.

Melville J. Herskovits úgy véli, az antropológia:
( az embernek és munkájának tudománya;
( vizsgálati horizontjának szemléleti jellemzQje:
:&. történelmi (az ember és kultúrája változásának idQbeli megnyilvánulása),
:&. lélektani (szokások, kultúrák szerepe az emberi alkalmazkodásban),
:&. filozófiai (emberek közötti viszonyok, értékrendszerek fajainak és természetének feltárása;
:&alapelve: az életet nem kategóriák szerint éljük, hanem az egy szakadatlan folyamat; az emberi hagyományok és életmód a megismerési folyamaton alapuló magatartás kifejezései, melyek az ember biopszichológiai lelki alkatából származnak.

Edmund Leach szemléletében az antropológia: emberrQl szóló tudomány

Kunt ErnQ megfogalmazásában az antropológia: az emberi létezés természetének rendszeres tanulmányozása

A Bronislaw Malinowski Baloma címq munkájához fqzött jegyzetben szereplQ meghatározás szerint az antropológia: "az angolszász szóhasználatban a primitív emberrel foglalkozó tudományok összefoglaló elnevezése.
Három fQ ága van, ezek
1. fizikai antropológia,
2. Qskori antropológia (régészet és Qstörténet),
3. társadalmi (vagy kulturális) antropológia."

Az antropológiai kutatás tárgya:
Az antropológia az emberi fajt létrejöttétQl kezdQdQen egészen napjainkig vizsgálja. Célja az általános emberi tulajdonságok megértése.
Az antropológia kutatja a kultúra eredetét, fejlQdését és mindazon változatait, amelyek az idQ függvényében történetileg és földrajzilag ismertek. Emellett vizsgálja a kultúra átörökítési módját és annak az élQvilág más szervezQdési szintjeitQl való eltéréseit, az egyetemes és általános jellemzQket.
Az antropológia egyik vége az emberi biológia és evolúció szakterülete, a másik a ma élQ városi és vidéki népek, emberek társadalmi életének tanulmányozása.(Hollósi Marida)

Az antropológiai kutatás módszere:
Az antropológia az emberiséget összehasonlító perspektívából tanulmányozza. Igyekszik megérteni az egyes társadalmak hasonlóságait és különbözQségeit.
Az antropológiai megközelítés és módszer ±-ja és É-ja a terepmunka. Az antropológusnak a szakirodalomból szerzett ismeretei nyomán lehetnek hipotézisei az adott kultúrára, kulturális jelenségre, adott közösség viselkedésére, szokásaira, értékrendszerére vonatkozóan, ám ahhoz, hogy ezekrQl igazából meggyQzQdhessen, el kell mennie a terepre, azok közé az emberek közé, akiknek a kultúráját kutatja. KülönbözQ típusú megfigyelésekkel, tesztekkel, stb. összegyqjti a lehetQ legtöbb információt, és ezeket írásban rögzíti. Ennek az írásnak tárgyhqnek, értékítéletektQl mentesnek kell lennie. Ez a leírás etnográfiai.
A terepmunka magában foglalja a tanulmányozni kívánt embercsoport megfigyelését és életében való részvételt, s az errQl szóló írásos beszámolónak hitelesnek kell lennie. Az emberekkel való huzamosabb idejq együttélés, a tevékenységükben való részvétel teszi lehetQvé, hogy a kultúrát, mint egymással kölcsönhatásban álló viselkedésformák rendszerét lássuk. Ennek meglátásában gyökerezik a holisztikus szemléletmód, azaz az, hogy a jelenségeket az egész és a részei közötti kapcsolatok kölcsönös összefüggéseiben vizsgálja.
Az a követelmény, hogy a leírásnak hitelesnek kell lennie, nagyon egyszerqen teljesíthetQnek tqnik, csak a gyakor8z«ÌÍë 0
8
:
f
h
Î
Ð
¬
®


N

P

h

Œ

Ž

Þ

&
()?68:¦ª¬ " È Ê ä æ H¨¬®úü^÷ï÷èàèÜèà×àËàèÜèÜèÜèÁàè¸àèÜèÜè¸àèÁàè®§Ü ˜ ‘ ‘ ‘ ‘ ˜ ‘ ‘

jhðhœchœchœc5

hœchœc

hœchár jhðhœchárhár5OJQJ jhðhárhár jhðhár5OJQJ hár5hárhárhár5

hárhárhœchóaŽ5hœchÎ,¡5889yz­ë 8
f
Î
ª
¬



N

'(?`8:ª ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ dhgdœcØ` aýý È ä DH¬ú^–^8:ÄƖ˜

– ¢^`*:ŽÂÄƔ–˜r:<\jlœž--d-¦-#.#
$h$l$n$´$|(Š(¦/<€@ˆ@ž@æ@ò@0A>AlAnA–AÒB DÐDÒDüDþDvExEzEGG,GüôíüôíüôíôíüåíüíåíüíåíüåíüíüíüíåíüíüíÞåíüíÜíÑÉÂÉÂɾÉÂɾɹɹɾ®¾ jhðh‹rQJ^J h‹r5h‹r

h‹rh‹rh‹rh‹r5 h˜hVhœcCJ aJ U

hárhœchœchœc5

hœchœc hœcOJQJhœcA´$â%®*Ä.„@ˆ@ž@nAÒBDÒDEzE®FG,GJGfGÈGNHˆH˜HÂH
I`IÔIóóóëëã×××ãããããããããããããããã
„Ädh`„Ägd‹r dhgd‹r dhgdœc
„Ädh`„Ägdœclatban nem az. Az antropológusnak képesnek kell lennie az övétQl eltérQ szemlélettel nézni a dolgokat; meg kell látnia azokat a viselkedésformákat, összefüggéseket, amelyek nem feltétlenül tudatosulnak az adott kultúrában élQ emberekben. Az antropológust a saját kultúrája, személyisége, neme, kora, és még sok más részrehajlóvá, elfogulttá teheti. Nem elég csak megfigyeléseket végezni, hisz ezek alapján nem vonhatunk le helytálló következtetéseket. A megfigyeléseket ki kell egészíteni a közösséget, a kultúrát jól ismerQ emberektQl (adatközlQk) beszerezhetQ információkkal.

Etnográfia
Az etnográfia görög eredetq szó: az etnosz (faj, fajta, nép), valamint a grafein (leírni) szóból ered.
Jelentése: népleírás. Az e fogalommal jelölt tudomány az emberi társadalmak leíró tanulmányozását jelenti, ebbQl adódóan a kulturális antropológia szinonimájaként is használják.
Az etnográfia valós képeket ad a kutatott társadalomban élQ emberekrQl, szokásaikról, mindennapjaikról, életükrQl; rögzíti a bizonyításra nem szoruló tényeket.
Csak a XIX. század végén kezdték meg az egyes társadalmak közvetlen, személyes tanulmányozását.
Miért a 19. sz. végén?
Az antropológus, mint intellektuális hQs& (Szomorú trópusok):
Akkor lesz egy antropológus igazán jó, ha az általa írt szövegen keresztül úgy tudja bemutatni az idegen világot, hogy mások is elhiggyék, hogy ott volt.
A 19. sz-i szemlélet szerint a vizsgált csoport lehet:
(saját:
· írásos népek
· kulturnépek
· civilizált népek: a fejlQdésben elQrébb vannak
· komplex kultúrák: az egyén képtelen kiigazodni a saját világában
· van törénelem: írásbeliség
(idegen
· írás nélküli népek
· nem kultúr- vagy természeti népek
· a primitív fejlQdés kezdetén tartó népek
· marginális kultúrák: az egyén átlátja az egész kultúrát
· nincs történelem: mítoszok, rítusok
A pontos és részletes, személyes tapasztalaton nyugvó etnográfia mindennek az alapja. Ilyen etnográfia nélkül nem létezik kutatás és elméletalkotás.
Minden etnográfiai munkának van elméleti kerete, de lényege, hogy tényeket rögzít.
Melville J. Herskovits megfogalmazásában az etnográfia:
( az egyes kultúrák leírása
( az angol-amerikai szemlélet "társadalmi antropológiának" is nevezi
Bronislaw Malinowski Baloma címq munkájához fqzött jegyzetben szereplQ meghatározás szerint az etnográfia:
"Több értelemben használt kifejezés.
·Jelölik vele általában a néprajztudomány leíró részét,
·másrészt használják a saját etnikumra vonatkozó néprajzi kutatások megnevezésére (nemzet etnográfiák).
·Harmadik értelmében, elsQsorban Kelet-Európában, a néprajztudománynak az anyagi kultúrával foglalkozó részét jelölik vele..."
Az etnográfiai leírásokra támaszkodva a különbözQ kulturális és társadalmi folyamatok összefüggéseinek és természetének a feltárására törekvQ összehasonlító etnográfiát etnológiának nevezzük.

Etnológia
Melville J. Herskovits felfogásában az etnológia:
( a kultúra összehasonlító, elméleti tudománya
( az ember szokásainak, tulajdonságainak kutatásával foglalkozik

Bronislaw Malinowski Baloma címq munkájához fqzött jegyzetben szereplQ meghatározás szerint :
Az etnológia: "a kifejezést két értelemben használják.
·Jelölik vele egyrészt a néprajztudományoknak azt a részét, amely az összehasonlító módszer alkalmazásával törvényszerqségek megállapítására, történeti folyamatok rekonstruálására törekszik,
·másrészt általában így nevezik a néprajztudományoknak az úgynevezett primitív társadalmak kultúráival foglalkozó részét."

Az etnológia összefüggések feltárására törekszik:
( a népek és környezetük
( a népek mint biológiai lények és kultúráik
( a különféle kultúrák
( és a kultúrák különbözQ aspektusai között.
Az etnológia a leíráson túl magyarázatokat szqr le, és eközben hangsúlyt helyez az elemzésre és az összehasonlításra. JelentQs figyelmet szentel a kultúrák történelmi hátterének is.
Az etnológia és az antropológia között az információszerzés módja jelenti, mivel az etnográfusnak nem feltétlenül kell terepre mennie ahhoz, hogy következtetéseket vonjon le, az antropológiának viszont a terep a lényege.

Néprajz
Az Akadémiai Kislexikon definiálásában: "etnográfia:
1. az európai parasztság kultúrájával foglalkozó történeti társadalomtudomány;
2. a nem írásbeliségen alapuló kultúrák leírásával foglalkozó társadalomtudomány;
3. a nem intézményesített kultúrák vizsgálatával (pl. munkásosztály néprajza, szubkultúra) foglalkozó társadalomtudomány."

Az antropológia helye a tudományok rendszerében:
A terepmunka az, ami megkülönbözteti az antropológiát az összes többi társadalomtudománytól (résztvevéses megfigyelés).
Biológiai vizsgálódásain keresztül az antropológia a természettudományhoz, kultúrakutatásain keresztül a társadalomtudományhoz áll közel.

:&:&:&








-  PAGE 1 -

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.

19. század 2. 2006-os zh agg zoltán antropológia antroptöri architektúra bencze biztonság de-avk diszkrét matematika épszerk4 etnikai kisebbség fizika fólia folyami duzzasztómű földalatti tartály gamf fizika vizsga gazdasági közjog gazdaságszociológia gazdszoc hulladékkezelés informatika környezetvédelem környgazd kutatásmódszertan ma mechanika3 zh mindennapok kémiája műanyag növényrendszertan okj oprendszerek öko1 petőfi polgári jog radács röviditett standardizálás statek gyakorlat szellemi tulajdon szerep tanulás és kutatásmódszertan tarnóczi féle tervezés urbanisztika vállalkozás vergilius villamos gépek villamosságtan