puska2

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiKonjunktúrakutatásVizsgákpuska2

A konjunktúrakutatás az a tevékenység, amely a gazdasági élet változásait, mozgásjelenségeit megfigyeli, leírja (lehetöleg számszerüen) és arra törekszik, hogy az egyes jelenségek között tapasztalati összefüggéseket felderítse, statisztikailag kiértékelje és ezek alapján a gazdasági élet jelen állapotának a meghatározásán kívül a jövöbeni alakulására is következtetéseket vonjon le, azaz prognosztizálja a jövöbeni gazdasági folyamatokat. Konjuktúrakutatás diagnosztizálja a jelent és a múltat, összefüggéseket állapít meg, és ezek alapján elörejelez.
A konjunktúrakutatás módszerei és eszközei 1. A megkérdezésen alapuló elörejelzés Ez esetben a prognóziskészítés intuitív módja kerül elötérbe, ami mögött ott áll a vállalati szakemberek hosszú évek alatt felhalmozódott tapasztalata, tudása, szakértelme, ami természetesen különbözö személyiségjegyek hangulati elemek, motivációk és érdekek is befolyásolnak. 2. Konjunktúratesztek A konjunktúratesztek olyan módszerek, amelyek (kisebb vagy nagyobb) kiválasztott fogyasztói, termelöi csoportok reakciói alapján elörejelzéseket szolgáltatnak az új termékek, szolgáltatások, müszaki és technológiai eljárások iránt várható keresletröl. Elsösorban rövidebb távú prognózis készítésére alkalmasak. 3. Extrapolációs módszerek Az extrapolációs módszerek a múltra vonatkozó közgazdasági adatokat tartalmazó idösorokat összeállítva és elemezve, jövöbeni közgazdasági trendeket vetítenek elöre és ily módon adnak prognózist. E módszerek azt feltételezik, hogy a múltbeli tendenciák és oksági összefüggések a jövöben is folytatódnak, illetve érvényesülnek. 4. Barometrikus elörejelzések A gazdasági életben különleges és kitüntetett jelentösége van a változásoknak, a fordulópontoknak, ennek megfelelöen ezek elörejelzéseinek. A konjunktúraktatás e célja sajátos gazdasági jelzöszámokat, a meterológiai elörejelzésekben alkalmazott barométerekhez hasonló konjunktúra barométerindexeket használ. E jelzöszámok nagyfokú korrelációban vannak gazdasági élet várható alakulásával. 5. Matematikai modellek szerepe A matematikai modellek különösen akkor adnak megbízható képet a gazdaság jövöbeni alakulásáról, ha a gazdálkodás feltételei viszonylag stabilak. A döntések során nem lehet teljesen rájuk hagyatkozni, más módszerekkel és eszközökkel végzett elörejelzéseket is figyelembe kell venni.
A konjunktúrakutatás által felhasznált információs rendszer A konjunktúrakutatás a lehetö legteljesebb mértékben támaszkodik a modern állam információs rendszereire.A gazdaságpolitika információs rendszere az a munkamegosztási, intézményi és technikai kapcsolati rendszer, amelyen keresztül az igényelt adatok és értesülések, a szükséges formában, mennyiségben és módon a megfelelö határidöre eljutnak a gazdaságpolitikai döntések elökészítöihez.
Négy részbQl áll: 1. Állami statisztika szolgálat (Állami Statisztikai Hivatal) 2. A gazdaságpolitikai koordinálásért felelös szerv információs rendszerei (Pénzügyminisztérium, gazdasági csúcsminisztérium, jegybank) 3. A minisztériumok és föhatóságok sajátos, csak részben közvetlen gazdaságpolitikai célokat szolgáló rendszerei 4. Különféle, a gazdaságpolitika alakításába bevont szervezetek (pl. intézetek, egyetemek, kutatóintézetek) információs rendszere.
A gazdaságpolitika alapvetö információi (4 db): 1. A nemzetgazdasági számvitelböl vett, makroszintü gazdasági fejlödést jellemzö mutatók: a, népgazdaság egészének és a föbb népgazdasági ágaknak a különféle szemléletü teljesítmény mutatói b, megtermelt, illetve elosztott jövedelem föbb mutatói c, felhasznált, illetve rendelkezésre álló eröforrások adatai d, gazdasági fejlödés hatékonyságának, jövedelmezöségének és minöségének összefoglaló jellemzésére szolgáló mutatók e, gazdasági egyensúly föbb mutatói 2. A társadalmi fejlödés jelzöszámai. a, népesedési, társadalmi mobilitási adatok, b, munkaerö forrás és foglalkoztatás adatai, c, népesség egészségügyi állapotának alakulására vonatkozó információk, d, lakosság jövedelmi helyzetére, életszínvonalára, életmódjára vonatkozó adatok, e, ðképzettségi, oktatási információk, f, lakásellátottság adatai, g, müvelödés, kulturális ellátottság, sport, szabadidö eltöltés adatai 3. Egy-egy ágazat (nemzetgazdasági ág) fejlödésének föbb jellemzöi: a, ipar, b, mezögazdaság, c, közlekedés, d, posta, e, vízgazdálkodás, stb. 4. Egy-egy funkcionális terület alap információi. a, külgazdasági információk b, munkaügy c, felhalmozás, beruházások mutatói d, kutatás, müszaki fejlesztés adatai e, fénzügyek és áralakulás adatai f, környezetvédelem adatai
Intézményi rendszer (6 db) 1. KSH A Statisztikai Törvény szerint a KSH a következö kiemelt jogosítványokkal rendelkezik: feladata a statisztikai tevékenység összehangolása, szakmai irányítása és fejlesztése. Az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó valamennyi adatgyüjtésröl a KSH egy éves országos programot állít össze. Az országos statisztikai adatgyüjtési program (OSAP) összeállítása oly módon történik, hogy a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervezetek meghatározott idöpontig az adatgyüjtési javaslataikat eljuttatják a KSH-hoz. A KSH ezeket módszertanilag, a törvényesség betartása szempontjából, valamint a felesleges párhuzamosságok elkerülése céljából ellenörzi, majd a saját adatgyüjtési elképzeléseit integrálva kialakítja a program tervezetét, amit az országos Statisztikai Tanács (OST) elé terjeszt megvitatás céljából. Az OST véleményét figyelembe véve a KSH véglegesíti a programot és javaslatot tesz a Kormánynak a program elfogadására.
2. Országos Statisztikai Tanács (OST) Az OST feladata az, hogy érvényre juttassa a statisztikával kapcsolatos társadalmi érdekeket, lehetöséget adjon a statisztikai munkával kapcsolatos különbözö álláspontok, nézetek kifejtésére, egyeztetésére, segítve ezzel a szakmailag megalapozott döntések meghozatalát. Az OST egyik legfontosabb feladata az Országos Adatgyüjtési Program megvitatása és véleményének kialakítása.
3. Adó és Pénzügyi Ellenörzési Hivatal (APEH) Adó és Pénzügyi Ellenörzési Hivatal által gyüjtött, feldolgozott és rendszereze tt adatok az adóbevallásokon keresztül, amelyek felölelik a gazdasági szereplök teljes körét.
4. Vám- és Pénzügyörség Országos Parancsnoksága (VPOP) A vámáru-nyilatkozat elsödlegesen vámolásra, másodlagosan a vámstatisztikának a külkereskedelmi statisztika céljára szolgál.
5. Minisztériumok A minisztériumok többsége részt vesz az Országos Adatgyüjtési Programban. Kiemelkedö szerepe van az adatgyüjtésben a Népjóléti Minisztériumnak és a Müvelödési és Közoktatási Minisztériumnak.
6. MNB Az MNB felelös a pénzügystatisztikáért mindenütt a világon.
Babson-barométer Babson elgondolásában a Newton-féle „akció egyenlö reakció” elvböl indult ki, és ennek alapján feltételezte, hogy az index és az elosztóvonal által bezárt alsó és felsö vonalkázott területek egymással egyenlök. A fellendülésnek és a visszaesésnek megfelelö területek így kiegyenlítik egymást. A mozgó egyensúlyvonal megszerkeszthetöségének elméleti alapja tehát az az elgondolás, hogy a gazdasági életben is éppen úgy, mint a fizika hullámjelenségeiben, az egyensúlyi helyzetböl való kilengést az abba való visszatérés jelensége követi, majdnem mechanikus módon, mégpedig egészen a „hatás egyenlö ellenhatás” elve alapján. Babson az indexsorok idöben bekövetkezö változásait ciklikus folyamatban, harmonikus rezgésnek tekinti és ennek alapján készítette el prognózisait. Emellett Babson még három segédindexsort is használt az elörejelzések készítésénél.
Harvard-barométer A Harvard-barométer nem veszi figyelembe az olyan tüneti jellegü változásokat, mint pl. a bérek, a fogyasztás változásait, a munkanélküliség alakulását, stb., amelyek a konjunktúraelméletben fontos szerepet játszanak. A 3 görbéjü barométer csoportjai: A) érték (töke) piac helyzete, B) az árupiac és C) a pénzpiac alakulása.A Harvard Intézet feltételezéseiben valójában bizonyos elméleti felvetések rejlettek. Feltették ugyanis, hogy az „A” értékpiac helyzetét tükrözö ún. értékpiac (spekulációs) index azt tükrözi vissza, hogy hogyan értékelik a tökések a beruházások jövöbeli jövedelmezöségét. Ha ez az értékelés kedvezö, akkor a beruházásoktól a jövedelmek emelkedését várják. Ebben az esetben emelkedik a termékek iránti kereslet is, ami a „B” árupiac index emelkedését vonja maga után, hiszen a nagykereskedelmi árindexek nönek. A részványárfolyamok emelkedésének tehát következménye az árupiac árindexének emelkedése és fordítva is igaz ez a megállapítás. Amikor az „A” index elérte maximumát a pénzpiacot jellemzö „C” index minimális értékre esik vissza, megkezdödik a tözsdei árfolyamok esése, csökken a termékek iránti kereslet, ezért a termelés is csökkeni fog, így a pénzpiac feszültsége mérséklödik.
A német konjunktúra-barométer A Persons-féle Harvard-barmométert elsösorban német konjunktúrakutatók fejlesztették tovább elsösorban úgy, hogy a termelés, foglalkoztatottság stb. Indexeivel bövítették. A német konjunktúra-barométerek tehát a Harvard-barométert lényegesen kibövítették. A német konjunktúraintézet helyzetképei az összes fontosabb gazdasági ágazatot, illetöleg tényezöt magukba foglalják, megfelelö indexsorok és görbék alapján.
A magyar konjunktúra-barométer Magyarországon a Magyar Gazdaságkutató Intézet és az Országos Gazdaságstatisztikai és Konjunktúrakutató Bizottság 1929-töl adta ki közleményeit.
Tözsdeindexek A tözsdék megszületése óta magától értetödö igény van a részvényárfolyamok elemzésére, az elörejelzésre. Mivel azonban a legtöbb részvénytulajdonosnak nincs módja hogy folyamatosan figyelemmel kísérje az egyes részvények áralakulását, a fejlett értékpapírpiaccal rendelkezö országokban régóta alkalmaznak olyan tözsdei jelzöszámokat – ún. indexeket -, amelyek a konjunktúrabarométerhez hasonlóan egyetlen értékbe sürítik, jelzik a tözsdei „idöjárás” változásait, megkönnnyítve ezzel a piac szereplöinek elemzéseit, döntéseit. Alkalmazási lehetöségek a, méri az értékpapírpiac hangulatát, mo zgásának tendenciáját, az árfolyam-változási átlagot, b, méri a vállalatok teljesítményeit, kilátásait c, méri az ágazatok helyzetét, kilátásait d, makrogazdasági kilátásokra enged következtetni e, orientálja a befektetöket f, információt nyújt a kockázatmentes portfoliók összeállításához g, határidös ügyletekre ad lehtöséget Számítási mód Az index kialakítás rendszerint egy mintavétellel kezdödik. Ennek során kiválasztanak a tözsdén szereplö valamennyi részvény közül egy kezelhetö számú csoportot, amely reprezentálja a piac egészét. Ezután a kiválasztott értékpapírokat valamilyen módon súlyozzák, kifejezve ezzel az indexben szereplö értékpapírok különbözö fontosságát. Ezt követi a súlyozott csoport számtani/mértani átla gának kiszámítása. Annak érdekében, hogy a piacon kívüli zavaró hatásokat – részvénymegosztás, osztalék-kifizetési idöpontok, stb. kiküszöböljék, és az index csak a gazdasági háttérnek betudható információkat vegye figyelembe, a kapott eredményt még korrigálhatják (indexálhatják). A határidös ügyletek funkciója : a szerzödö felek célja a jövöbeli hozamingadozások kockázatának megosztása. Az értékpapírok esetében az árfolyam-ingadozás hatásához a kapott kamatok és osztalékok nagysága is hozzáadódik, és ezek a tényezök jelentik összességükben a papírok hozamalakulását.
Fontosabb tözsdeindexek A Dow-Jones index A legismertebb és egyben talán a legrégibb részvényárfolyamindex a Dow-Jones ipari index. Eredetileg 12, késöbb 20 vezetö amerikai iparvállalat részvényei tözsde árfolyamának változását követte. A számítás 1928 óta 30, különbözö iparágban müködö, vezetö amerikai társaság részvényei árfolyamának alakulására támaszkodik. Emellett külön D-Jones részvényindexekkel vizsgálják az Egyesült Államok közlekedési (vasúti, légiforgalmi és autóbusz közlekedési) vállalatai, továbbá a közmüvek részvényárfolyamainak alakulását. Különbözö vizsgálatok azt mutatják, hogy a harmincféle ipari részvény Dow-Jones indexe az átfogó és egyetemes indexnél is szemléltetöbben „jelez”, és egyben lehetövé teszi bizonyos extrapolációt is. Ily módon a Dow-Jones II. ipari részvényindex nemcsak a legismertebb tözsdei „indikátor”, hanem fontos konjunktúrajelzö barométer is.
Standard and Poor 500 A Standard and Poor’s Corp. az egyik legnagyobb amerikai tözsdei tanácsadó és minösítö cég. Többféle indexet is készít, közülük a Standard and Poor a legnépszerübb. A pénzügyi szakemberek ezt tartják az amerikai gazdaság legmegbízhatóbb pénzügyi barométerének. A ’40-es években több kritika is érte a Dow Jones ipari átlagot, nagy részük azt kifogásolta, hogy túl kevés részvényt tartalmaz. A kritikák nyomán felmerült egy új, a kor követelményeinek jobban megfelelö index készítésének igénye. Ezt az igényt elégítette ki a Standard and Poor cég, amikor megjelentette 500 jól diverzifikált vállalat adataira épülö indexét.
A Német F.A.Z. részvényindex Németország másik közismert tözsdeindexe a F.A.Z részényindex, amely az egyik legjelentösebb napilap a Frankfurter Allgemeine Zeitung nevéhez füzödik. Számítása 100, a Frankfurti Értéktözsdén jegyzett 12 iparágat képviselö, tehát a teljes gazdaságot reprezentáló részvény, a társaságok alaptökéjével súlyozott árindexe. A súlyrendszer a mindenkori aktuális arányokat veszi figyelembe, tehát jól tükrözi a piacon bekövetkezett arányváltozásokat, de a sürü súlyváltozások miatt hosszútávú összehasonlításokra kevésbé alkalmas.
A New York-i Részvénytözsde (NYSE) index A New-York-i Részvénytözsde (New York Stock Exchange) 1965 óta készíti saját indexét, amely az összes jegyzett részvényt tartalmazza (ez több, mint 2000 részvényt jelent). Maga az index piaci érték súlyozással átlagolja az árfolyamokat. Az NYSE összetett indexe 1965. December 31-i bázishoz hasonlítja az árfolyamokat, kezdeti értéke 50 pont volt. A tözsde készít külön indexeket az egyes ágazatokra is.
NIKKEI-átlag A világ egyik legnagyobb forgalmú tözsdéjének számító tokió tözsde indexe a Nikkei-átlag (Nikkei Average). A nagy tözsdék elsöszámú indexei közül ez az egyetlen, amely mértani átlag, 225 részvény árfolyamának mértani átlagolásával készül. A korrekciókat itt is a súlyok megváltoztaásával végzik. A japán gazdaság stabilitást értékelteti, hogy a Nikkei-átlag 1949-es indulása óta a 225 vállalat listáját még nem kellett változtatni.
A Bécsi tözsde indexe Az indexkosárba csak a bécsi tözsdén jegyzett osztrák részvények kapnak helyet 60 társaság részvényei. A kiválasztásban az alaptöke nagysága és a forgalmi részesedése a döntö. A vizsgálatban szereplö papírok képviselik a bécsi tözsde teljes (jegyzett) részvényforgalmának a 99%-át. S ez a kör az új bevezetésekkel tovább bövülhet, nincs maximalizálva a bevonható részvények száma, mint a DAX indexnél.
A Budapesti értéktözsde részvényindexe (BUX) Az 1990-ben alapított Budapesti Értéktözsde Tanácsa már müködésének elsö évében szükségesnek látta, hogy a befektetök jobb és közérthetöbb tájékoztatása érdekében létrehozza a tözsde részvényszekciójának indexét. A közvetlen cél egy olyan mutatószám megalkotása volt, amelynek értékváltozásai következtetni engednek a piac aktuális állapotára, illetve az uralkodó árfolyammozgások arányára és nagyságára. A fenti elözmények alapján 1991-ben került sor a Budapesti Értéktözsde ideiglenes, nem hivatalos indexének bemutatására. Az index alapvetöen a tözsdei kereskedelemben meghatározó részvények elözö kereskedési napokhoz viszonyított árfolyammozgásait reprezentálja, a társaságok törzsrészvényeivel súlyozottan.
Az indexkosár összetétele (1995. október 2.-töl): Agrimpex Rt. (névre szóló), Danubius Rt., Domus Rt., Dunaholding Rt., EGIS Rt., Elsö Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt., Fotex Rt., Global TH RT., Globus Rt., Goldsun Rt., Graboplast Rt., Humán Rt., Inter-Európa Bank Rt., OTP Bank Rt., Pannonplast Rt., Pick Rt., Primagáz Rt., Richter Gedeon Rt., Skála-Coop Rt. T sorozata, Zalakerámia Rt., Zwack Rt.
Az indexkosár változtatása Bövítés Az indexkosár bövítésére az alábbi esetekben kerül sor: az aktuális elvek szerint rögzített feltételeknek az aktualizálás idöpontjában, illetve az azt megelözö félévben megfelelö új részvénysorozat kosárba történö bevételekor K korrekciója mellett. Szükítés Az indexkosár szükítésére az alábbi esetekben kerül sor: -ð ðAz általános elvek szerint rögzített feltételeknek az aktualizálás idöpontja elötti, illetve az azt megelözö félévben meg nem felelö részvénysorozatok kosárból történö kivétele K korrekciója mellett, -ð ðAz általános elvek szerint részletezett csöd-, illetve felszámolási elj árás esetén a részvények kosárból való kivétele K korrekciója mellett.
Az index változtatás eseményei (11 db): Alaptökeemelés Új részvények jegyzésével, az alaptökén felüli vagyon alaptökévé alakításával vagy változtatásával vagy átváltoztatható kötvény részvénnyé alakításával a társaság alaptökéjének felemelése és ennek cégbírósági bejegyzése. Az alaptöke leszállítása A részvénytársaság tulajdonában saját részvényeinek bevonásával, a részvények kicserélésével, lebélyegzésével, vagy azok számának más hasonló eljárás útján történö csökkentésével (részvényösszevonás), illetve a részvények bevonásával és a részvényekre teljesített fizetéseknek a részvényesek részére való visszatérítésével végrehajtott alaptökeleszállítás és annak cégbírósági bejegyzése. Sorozat kettéválasztása Egy társaság törzsrészvénysorozatának szétválasztása két vagy több, különbözö törzsrészvénysorozatra az alaptöke nagyságának változtatása nélkül és ennek cégbírósági bejegyzése. Osztalék részvényben történö kifizetése A közgyülés által a társaság nyereségéböl felosztani rendelt, a részvényekre arányosan jutó rész készpénzes kifizetése helyett a társaság saját részvényeinek a tulajdonosok számára történö átruházása. Részvény megosztása A részvények kicserélésével, lebélyegzésével a részvények számának növelése névértékük csökkentésével, az alaptöke nagyságának változtatása nélkül, s ennek cégbírósági bejegyzése. Társaság szétválása A szétváló társaság annak megszünése, tözsdei kivezetése után létrejövö két vagy több új társaság cégbírósági bejegyzése, az alaptökeemelésböl származó részvények tözsdei bevezetése. Társaság egybeolvadása A beolvadó társaság megszünése, tözsdei kivezetése után a másik társaság alaptökemelése, ennek cégbírósági bejegyzése, az alaptökeemelésböl származó részvények tözsdei bevezetése. Társaságok egyesülése Két vagy több társaság megszünésük (tözsdei kivezetésük) utáni egyesülése, az új társaság cégbírósági bejegyzése, tözsdei bevezetése. Egy részvénytársaság különbözö részvénysorozatainak összeolvadása Az indexkosárban szereplö társaság különbözö (bemutatóra és névre szóló, egész évi és történi osztalékra jogosító) részvénysorozatainak összeolvadása úgy, hogy egy meghatározott idöpontban az egyik sorozat darabszáma a többi sorozat darabszámával növekszik, s így azonos típusú részvényekké válnak. Egy részvénytársaság különbözö részvénysorozatainak szétválása Az indexkosárban szereplö társaság részvénysorozatainak szétválása egy meghatározott idöpontban úgy, hog az eredeti sorozat darabszáma szétoszlok az újonnan létrejövö, különbözö típusú sorozatok között. Egy részvénytársaság különbözö részvénysorozatainak folyamatos átalakítása Az indexkosárban szereplö társaság részvénysorozatai egyikének a másikba (bemutatóra szólóból névre szólóvá, illetve fordítva) egy meghatározott idöpontig történö folyamatos átalakítása úgy, hogy több így azonos típusú részvényekké válnak.
A gazdasági jelzöszámok tartalma (3 db) A megelözö (leading) jelzöszámok olyan közgazdasági változók indexei, amelyeknek legnagyobb és legkisebb értékei tendenciaszerüen megelözik a konjunktúraciklus csúcs- és mélypontjait, és bizonyos idövel elöbb kezdenek csökkenni, illetve növekedni, mint a konjunktúrakciklus görbéje. Az együtthaladó (coincident) jelzöszámok indexeinek fordulópontjai megközelítöleg az általános gazdasági tevékenység ciklusainak csúcs- és mélypontját jelzik. Azaz e mutatók alapján megállapítható, elemzhetö, hogy a konjunktúra-ciklus ténylegesen milyen fázisban van. Mintegy fél tucat ilyen mutatót publikálnak minden egyes hónapban, valamint azok aggregált értékét is. Ilyen mutatók például a GDP, a foglalkoztatottak száma, a lakossági jövedelmek, a kereskedelmi forgalom, az ipari termelés, a kapacitások kihasználtsága. A lemaradó (lagging) jelzöszámok indexei az üzleti ciklus csúcs- és mélypontjainak bekövetkezése után érik el a maximális értéküket. Ilyen indexek például: a munkanélküliség átlagos idötartama, a készleteknek az értékesítés volumenéhez mért aránya, az átlagos kamatráta, a visszautasított rendelésállomány, a betöltetlen munkahelyek száma.
Káosz A káosz görög szó, jelentése: kinyitottság. A kaineln = kinyitni igének a föneve. A görög mitológiában a világ eredeti/ös állapotának megjelölésére szolgál. Káosz = kaotikus viselkedés. Hétköznapi értelemben a káosz a rendezetlen, szabálytalan állapot, zürzavar megjelölésére utal, amelyben lehetetlen a követhetöség, az ellenörzés. Matematikai értelemben: determinisztikus rendszerben bekövetkezö sztochasztikus viselkedés, azaz a determinisztikus rendszerben nem-periodikus (irreguláris, sztochasztikus, véletlen) viselkedés.
Nemlinearitás A kaotikus viselkedés oka a rendszer nemlineáris természete. Ez azt jelenti, hogy a rendszer valamely, input paraméterének megváltozására adott válasza nem arányos a szóban forgó változással. Nemlineáris természetü pl. az idöjárás, a folyadékok turbulens áramlása. A nemlinearitással kapcsolatos problémák tehát a fizika, a kémia, söt a biológia és a társadalomtudományok területén is megjelentek. Ezért e tudományok a nemlinearitást, mint a társadalom számos területén megjelenö, azonos jellemzökkel leírható interdiszciplináris jelenséget kezdték vizsgálni. A nemlineáris rendszerek rendkívül érzékenyek a kezdöfeltételekre. A kezdöfeltételekre való érzékenység jól érzékelhetö az ún. pillangóeffektussal.
A pillangóeffektus kifejezéssel szimbolizált érzékenység úgy illusztrálható, hogy egy pillangó finom szárnycsapásai egy távolabbi régióban hatalmas szélviharokat, hurrikánokat idézhetnek elö. Azaz a mikroszkopikus méretü változások makroszkopikus méretüvé transzformálódnak. Ezt a jelenséget a kis okok (generálta) nagy hatások jelenségének is nevezik. A nemlineáris rendszerek rendkívül érzékenyek a kezdöfeltételekre.
Bifurkáció Ha káosz van: Kaotikus viselkedés: a jövöre vonatkozóan különbözö pályák jelennek meg, bekövetkezik a BIFURKÁCIÓ jelensége (kettéágazat). Ha a nemlineáris rendszerek viselkedését leíró differencia- és differenciálegyenletekben az egyensúlyi pont instabillá válik, akkor kialakul a bifurkáció. Bifurkáció: nem lineáris egyenletek esetén elöálló, minöségileg eltérö megoldások együttese. Bifurkáció esetén a periódikus-kettözödés jelensége áll fenn, amit további perióduskettözödések sorozata követhet. A rendszer két, egymástól lényegesen eltérö állapotú viselkedési formát vehet fel. A periódus-kettözödés a káoszhoz vezetö egyik út, aminek során egy oszcilláló rendszer periódusa ismétlödöen megduplázódik valamely paraméterének megváltoztatása folytán.
Attraktor Az attraktor a rendszer viselkedését hosszú távon mutató geometriai forma, a stabil fixpontok által alkotott ciklusok. Az attraktor (mint ponthalmaz) magához vonzza azokat, a különbözö kiindulási feltételekhez tartozó trajektóriákat, amelyek pályája a rendszert érö enyhe zavar esetén végül visszatér az attraktorhoz. Egy rendszerhez több attraktor is tartozhat, hiszen különbözö kiinduló feltételek eltérö attraktorokat hozhatnak létre. A matematikai algoritmusokat a számítógépes programok transzformálják geometriai formákká.
Fraktálok A fraktálok tört dimenziójú kaotikus attraktorok, nem egész dimenziójú matematikai struktúrát vagy görbét jelölnek. Tulajdonságuk, hogy önhasonlóak, struktúra-ismétlöek.Ez azt jelenti, hogy bármely apró részletük ugyanolyan felépítésü, mint az egész rendszer. A fraktálok adják a káosz építököveit, blokkjait. A fraktálok felfedezöje B. Mandelbrot, litván származású matematikus. Az ún. Mandelbrot halmazok jól mutatják a fraktálok önhasonlóságát, ami egy fraktál ábra eredeti részletének többszázszoros nagyításával teljesen nyilvánvalóvá válik. A fraktálforma általában nagyon mutatós és szép. A természet által generált fraktálok között pl. különbözö levélminták, hópehelyminták találhatók. Az emberi szervezetben a levegö- és a véráramlás útjai mutatnak érdekes fraktál hálózatot. Ezek olyan alakzatok, amelyek nem írhatók le az euklideszi geometria segítségével, mert túlzottanszabálytalanok.
Kaotikus rendszer típusai 1. Instabil : ðerösen kaotikus: a kis hibák felerösödnek, azaz a trajektóriák exponenciálisantávolódnak egymástól
2. Metastabil: ðgyengén kaotikus: a trajektóriák nem exponenciálisan, hanem hatványfüggvény szerint távolodnak egymástól a kis hibák korlátok között mJK¨© c d ¸ ¹ 

*
T
U
{
|
Ø
Ù
,
-

‚

‘
¦
§
÷
ø
U

V

­

®

Ý

Þ

ø

ù

R
S
¯
°



> ? \ ] ­ ® `aµ¶áñßñÐñÐñÐñÐñÐñÐñ»¦ß”ñÐñÐñÐñÐߔñÐñÐñÐñÐߔñÐñÐñÐñÐߔñÐñÐñÐñÐñ"hvAh~m‡5CJ

OJQJ\aJ

)hvAh~m‡5>*CJ

OJQJ\^JaJ

)hvAh}nk5>*CJ

OJQJ\^JaJ

hvAh~m‡CJ

OJQJaJ

"hvAh}nk5CJ

OJQJ\aJ

hvAh}nkCJ

OJQJaJ

:*
¶§½‡-(!"¸"‰#Ì#5',¿-o.å5c9è;>Ï?ŒA4C+F¹G[LtWðåðððððððððððððððððððððððð
$da$gdb#$d7$8$H$a$gdb#áâST­®NOWX§¨Ãè‚„¶Øñß;ñ¾ñ¾ñ¾©”©pñp^pOp?-hvAh?){5CJ

OJQJaJ

hvAhTx

CJ

OJQJaJ

"hvAhâ-Â5CJ

OJQJ\aJ

hvAhâ-ÂCJ

OJQJaJ

)hvAh~m‡5>*CJ

OJQJ\^JaJ

)hvAhTx

5>*CJ

OJQJ\^JaJ

)hvAhâ-Â5>*CJ

OJQJ\^JaJ

hvAh}nkCJ

OJQJaJ

"hvAh~m‡5CJ

OJQJ\aJ

"hvAh}nk5CJ

OJQJ\aJ

hvAh~m‡CJ

OJQJaJ

ØÚÞ* + - u v ² ³ µ #$&st§ÎÕÖ×ÙÚ013€•–˜ÎÏÑ
ïßÐÁßÐÁÐÁßÐÁÐÁßÐÁЯ¯‹{l{]{l]l]{l]{lhvAh
?úCJ

OJQJaJ

hvAhÓMÜCJ

OJQJaJ

-hvAhÓMÜ5CJ

OJQJaJ

"hvAh
?ú5>*CJ

OJQJaJ

"hvAh×8ø5>*CJ

OJQJaJ

"hvAhÓMÜ5>*CJ

OJQJaJ

hvAh~m‡CJ

OJQJaJ

hvAh?){CJ

OJQJaJ

-hvAh?){5CJ

OJQJaJ

-hvAh~m‡5CJ

OJQJaJ

$
VW‚ƒ…§¨ª«ÌÍÎÐúûýNPTÞà䂄ˆŠÎÐÔJKMNŽ‘—˜š¨©«·¸ºÁñáÒñÒñáÒñ³³ñ³ñ³ñ³ñ³ñ¢³ñ³ñ³ñ’ƒ’ñ’ƒñ’ƒñ’ƒñ’ƒhvAh 7$CJ

OJQJaJ

-hvAh 7$5CJ

OJQJaJ

hvAh×8øCJ

OJQJ^JaJ

hvAh×8øCJ

OJQJaJ

-hvAh×8ø5CJ

OJQJaJ

hvAhÓMÜCJ

OJQJaJ

-hvAhÓMÜ5CJ

OJQJaJ

hvAh
?úCJ

OJQJaJ

3ÁÂÄÔÙÚÜÝ



()+457XY[~¡¢¤½Ð×ØÛÞñáÒÃñ³Ã³Ãñ³Ãñ³Ãñ³Ãñ³Ãñ³Ãñ³Ãž‹xfT"hvAhÂ5CJ

OJQJ\aJ

"hvAh,M 5CJ

OJQJ\aJ

%hvAh
?ú5>*CJ

OJQJ\aJ

%hvAhÂ5>*CJ

OJQJ\aJ

)hvAhÂ5>*CJ

OJQJ\^JaJ

-hvAhÈEä5CJ

OJQJaJ

hvAhÈEäCJ

OJQJaJ

hvAh 7$CJ

OJQJaJ

-hvAh 7$5CJ

OJQJaJ

hvAh
?úCJ

OJQJaJ

Þß56éê/CD–—ðñ>?•–ÊçðñD-E-‡-Š-¬-­-

_ ` º »
! !(!+!U!V!²!³!" ":";"Š"‹"¸"»"É"Ê"#îßÐßÐßÐß¾ßÐßÐßÐßÐßÐß¾ßÐßÐ߬¾šß‹ß‹ß‹ß‹ß¬¾šß‹ß¬¾šß‹ß¬¾šßhvAh1/µCJ

OJQJaJ

"hvAh1/µ5CJ

OJQJ\aJ

"hvAh,M 5CJ

OJQJ\aJ

"hvAhÂ5CJ

OJQJ\aJ

hvAh
?úCJ

OJQJaJ

hvAhÂCJ

OJQJaJ

"hvAh
?ú5CJ

OJQJ\aJ

6#-#w#x#‰#Œ###Ì#Ü#Ý#3$4$x$‘$’$­$ë$ì$@%A%%Ž%ã%ä%1&2&ú& '5'ñâñâо¬â—‚sñsa¬asñsñsñsñsñsas"hvAhQ@ú5CJ

OJQJ\aJ

hvAhQ@úCJ

OJQJaJ

)hvAh1/µ5>*CJ

OJQJ\^JaJ

)hvAhQ@ú5>*CJ

OJQJ\^JaJ

"hvAh1/µ5CJ

OJQJ\aJ

"hvAhÂ5CJ

OJQJ\aJ

"hvAh,M 5CJ

OJQJ\aJ

hvAhÂCJ

OJQJaJ

hvAh1/µCJ

OJQJaJ

5'F'G'['p' '¡' (C(Š(ü( ) )*)B)P)W)˜)*%*/*M*+.+0+W+X+k+•+·+, ,!,êÕƴƥƖ„–„–„–„–„–„–„–„–„r„–„–]Õ)hvAhõV95>*CJ

OJQJ\^JaJ

"hvAh1/µ5CJ

OJQJ\aJ

"hvAhFU¦5CJ

OJQJ\aJ

hvAhFU¦CJ

OJQJaJ

hvAh1/µCJ

OJQJaJ

"hvAh‚4‰5CJ

OJQJ\aJ

hvAh‚4‰CJ

OJQJaJ

)hvAh1/µ5>*CJ

OJQJ\^JaJ

)hvAh‚4‰5>*CJ

OJQJ\^JaJ

!,u,v,Ì,Í,"-#-z-{-¿-Ý-Þ-3.4.o.|.}.‹0£0¥0113151]1_11‘1ñâñâñÒñâñ½¨ñâñ•ƒt•dtdtdtdtT-hvAhíd…5CJ

OJQJaJ

-hvAh” ­5CJ

OJQJaJ

hvAh” ­CJ

OJQJaJ

"hvAh” ­5CJ

OJQJ\aJ

%hvAh” ­5>*CJ

OJQJ\aJ

)hvAh1/µ5>*CJ

OJQJ\^JaJ

)hvAhõV95>*CJ

OJQJ\^JaJ

-hvAh1/µ>*CJ

OJQJaJ

hvAh1/µCJ

OJQJaJ

hvAhõV9CJ

OJQJaJ

‘1¬1®1í1î1ð12 2"2F2P2©2À2À4Ã4ß4à4ä5å5ü5ý5ñáñÒáñðÞÞÏ|jÃU@)hvAh1/µ5>*CJ

OJQJ\^JaJ

)hvAhÛ?g5>*CJ

OJQJ\^JaJ

"hvAhÊwà5CJ

OJQJ\aJ

%hvAhÊwà5>*CJ

OJQJ\aJ

hvAhÊwàCJ

OJQJaJ

"hvAhV Ê5CJ

OJQJ\aJ

%hvAhV Ê5>*CJ

OJQJ\aJ

hvAhV ÊCJ

OJQJaJ

hvAh¤güCJ

OJQJaJ

-hvAhíd…5CJ

OJQJaJ

hvAhíd…CJ

OJQJaJ

ý5 66h6i6½6¾677 88n8o8É8Ê8 9!9a9b9c9x9y9Ï9Ð9(:):}:~:Û:Ü:);*;„;…;Þ;ß;ç;è;<îÜ;;;;;;;ͯ Ž|¯ ¯ ¯ ¯ ¯ ¯ ¯ ¯Íj"hvAhÛ5CJ

OJQJ\aJ

"hvAhA5”5CJ

OJQJ\aJ

"hvAh_í5CJ

OJQJ\aJ

hvAhA5”CJ

OJQJaJ

hvAh_íCJ

OJQJaJ

hvAh1/µCJ

OJQJaJ

hvAhÛ?gCJ

OJQJaJ

"hvAh1/µ5CJ

OJQJ\aJ

"hvAhÛ?g5CJ

OJQJ\aJ

&<>:>;>>‘>î>ï>F?G?Ÿ? ?Ï?Û?Ü?4@5@‹@Œ@é@ê@ŒA¡A¢AüAýASBTB±B²B

C
C4C`CaC°C±C DDnEoEÅEÆEFF+FEFñß;¯¾¯¾¯¾¯¾ÍŽ¯Ž¯Ž¯ŽÍŽ¯Ž¯Ž¯Ž¯ŽÍŽ¯Ž¯Ž¯Ž¯Ž¯Žy(hvAhlF56CJ

OJQJ\]aJ

hvAhlFCJ

OJQJaJ

"hvAhlF5CJ

OJQJ\aJ

hvAh1/µCJ

OJQJaJ

hvAhÛ?gCJ

OJQJaJ

"hvAh1/µ5CJ

OJQJ\aJ

"hvAhÛ?g5CJ

OJQJ\aJ

hvAhÛCJ

OJQJaJ

.EFFF\F]F±F²FGG`GaG¹GÓGÔGÜGÕHÞHJJ”K˜K[LyLƒL’LoMˆM
O%O×OÿOÈPÜPQ¤Q[RrR&S
OJQJ^JaJ

hvAhPšCJ

OJQJaJ

%hvAhPš5CJ

OJQJ\]aJ

"hvAhPš5CJ

OJQJ\aJ

%hvAhPš5>*CJ

OJQJ\aJ

hvAh1/µCJ

OJQJaJ

hvAhlFCJ

OJQJaJ

"hvAhlFCJ

OJQJ\]aJ

(/UnU9V„VtW›WœWžW§WìWíWEXFXšX·XºXÇX
Y

YdYeY½Y¾YZ ZmZnZÃZÄZÆZÏZ[[q[r[Ç[È[\\ïàïà˶§•§†§†§†§•§†§†§†§†§†§†§•§†§†§†§q(hvAh06a5>*CJ

OJQJ\]aJ

hvAh1/µCJ

OJQJaJ

"hvAhicÓ5CJ

OJQJ\aJ

hvAhicÓCJ

OJQJaJ

)hvAh1/µ5>*CJ

OJQJ\^JaJ

)hvAhicÓ5>*CJ

OJQJ\^JaJ

hvAhPšCJ

OJQJaJ

-hvAhPš5CJ

OJQJaJ

&tW\.^a¤b¢e½gIkÔlò”ç—è—é—ê—ë—ì—í—î—ï—ð—ñ—ò—ó—ô—õ—ö—÷—ôåôååååôåååååååååååååååååå$d7$8$H$a$gdb#
$da$gdb#\\ \&\»\Á\Ø\ã\ð\õ\ö\#]$]j]k]v]]º]»] ^^-^.^;^<^^^Þ^â^:_;_•_–_Þ_ëÜÊÜÊܺܪÊܛܛ‰yܛܛÜjUëj›j›j›j›j(hvAh2cÄ5>*CJ

OJQJ\]aJ

hvAh2cÄCJ

OJQJaJ

-hvAh06aCJ

OJQJ]aJ

"hvAh06a5CJ

OJQJ]aJ

hvAh1/µCJ

OJQJaJ

-hvAh06aCJ

OJQJ\aJ

-hvAh06a5CJ

OJQJaJ

"hvAh06a5CJ

OJQJ\aJ

hvAh06aCJ

OJQJaJ

(hvAh1/µ5>*CJ

OJQJ\]aJ

!Þ_ß_0`1`k`l`Â`Ã`ë`þ`ÿ`aUaVa¢a£aöa÷aGbHb`bab¤b®b¯b²b¸bze{e¢e«e¬eÿefXfYf±f²f
g

g½gÆgÇghhÊhñâñâñâñâÐÀ°âñâñâñâñâñ⛆âtâñ⛆âñâñâñâñ⛆âñâ"hvAh2cÄ5CJ

OJQJ\aJ

(hvAh1/µ5>*CJ

OJQJ\]aJ

(hvAh2cÄ5>*CJ

OJQJ\]aJ

-hvAh1/µ5CJ

OJQJaJ

-hvAh2cÄ5CJ

OJQJaJ

"hvAh2cÄ5CJ

OJQJ]aJ

hvAh2cÄCJ

OJQJaJ

hvAh1/µCJ

OJQJaJ

-ÊhËhIkbkckekÔlØln”””ò”

•
•>•h•i••È•ñâ͸¨™¨™—™…™p¸aO=Oa"hvAhLY¤5CJ

OJQJ\aJ

"hvAhÇê5CJ

OJQJ\aJ

hvAhÇêCJ

OJQJaJ

(hvAhÇê5>*CJ

OJQJ\]aJ

"hvAhUNç5CJ

OJQJ\aJ

UhvAhUNçCJ

OJQJaJ

-hvAhUNç5CJ

OJQJaJ

(hvAh1/µ5>*CJ

OJQJ\]aJ

(hvAhUNç5>*CJ

OJQJ\]aJ

hvAh2cÄCJ

OJQJaJ

hvAh1/µCJ

OJQJaJ

aradnak. A rendszer a káosz határát súrolja, soha nem kerül egyensúlyba csak metastabil állapotba. (azegyik átmeneti állapotból a másik állapotba megy) Stabil ugyanakkor változékony is. A metastabil helyzetböl csak nagy változás billenti ki.
A klasszikus pókhálómodell A pókhálómodell alkalmazásával történö vizsgálat dinamikus elemzést jelent, amely stacioner gazdaságot tételez fel. Stacioner gazdaság estén a termelés hosszú távú színvonala változatlan, nincs lefelé vagy felfelé irányuló trendje. A modell tehát feltételezi, hogy hosszútávon változatlan keresleti és kínálati függvény érvényesül, amelynek egyensúlyi pontja körül ingadozik az ár és a termelt mennyiség. A vizsgálat arra helyezi a hangsúlyt, hogy mi történik az egyensúly megbomlásakor az ún. átmeneti idöszakban, az egyensúly az áraknak és mennyiségeknek milyen sorozatán keresztül áll helyre, s helyreáll-e egyáltalán.A modell alapjait 1930-ban egymástól függetlenül dolgozta ki Henry Schultz, Jan Tinbergen és Umberto Ricci..

Hasonló témájú dokumentumok

Puska+20-21

- 2010-02-15 11:12:06

kidolgzott kérdések puska formában

- 2008-06-21 19:02:59

Minőségirányítás puska

- 2008-05-19 11:43:20

puska2

- 2009-02-12 17:33:46

Igaz, hamis puska

- 2007-11-27 21:53:01

kut módszertan puska

- 2009-04-24 11:09:12

Puska

- 2009-04-21 20:40:28

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Küldj üzenetet a szakod vagy évfolyamod összes hallgatója számára. Hasznos lehet ha választ keresel egy kérdésre, vagy mindenkivel tudatni akarsz egy információt. Ehhez használd az Üzeneteken belül a baloldali dobozban az Üzenet írását.

1 eloadas 15 bizonytalanság és játékelmélet0001 2009. május 21. 29 3. előadás 4. gyakorlat adóellenőrzés alkotmánytörténet dinamika dm dosztojevszkij elmélet elosztás eredménykimutatás eu tételek fogalmak fogalomtár folyami duzzasztómű gazd.töri gazdasági jog gazdaságszociológia gazdpol gén gerle jános-féle gótika helyi társadalom igaz józsef infoii kalkulus környezeti számvitel középérték kulturális antropológia magyar gótika matek házi 1 megoldások 1 minőség mintavizsga miskolci egyetem os pszichológia radács sűrűség szamitogep szöveg tqm vállalkozás vám védett területek vér vizsgazh zsidó kultúra