durkheim:A vallási élet elemi formái

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet IV.durkheim:A vallási élet elemi formái

Emile Durkheim: A vallási élet elemi formái.


Ebben a mqben a vallás és a társadalom viszonyát vizsgálja. Azt fejti ki, hogy a legfontosabb szakrális tárgy, a totem, képzet, amely révén a társadalom önmagát szimbolizálja. A szakrális tárgy maga társadalom, amit valláson keresztül racionalizálnak. A tárgy, vagyis a totem, szerinte önmagában semleges. Ami e tárgyat megszenteli az a társadalom által ráruházott képzet. Egy ilyen képzet azt is jelenti, hogy a totem, mint bármilyen más szimbólum, „kollektív képzet”.
A mq episztemológiai szempontból is fontos. Egyik állítása az, hogy az egyéni tudás nem származik sem az elmébQl, sem az érzékelésbQl; amit tudunk inkább azért tudjuk, mert társadalmilag elfogadott, kollektív képzeteket tanulunk meg. Ennek az állításnak a szemléltetésére különbözQ kérdéseket tesz fel, majd azokat megválaszolja: az idQt nem tudjuk elképzelni másként, csak ha elkülönítjük a pillanatait. De mi az eredete ennek a különbségtételnek? A válasz pedig nem más, mint hogy múltunk részletei ismételten jelenné válnak, miközben világosan különböznek a jelentQl , tehát egy olyan megállapodásról beszél, amelyet a múltban kötöttünk, és kihat jelentünkre.
A következQ kérdésében a teret vizsgálja. Az idQhöz hasonlóan a tér is részekre van bontva. Önmagától "Z” Èx24ìŽØ¸ óçóãÛÓÏãÏÇÓÅÓÇÓÏÁh¶–Uh¶–h¶–6hÉ2žh¶–hÉ2ž6h¶–h¤mÉ6h¤mÉhŸ|¨hŸ|¨>*CJ aJ hŸ|¨h¤mÉ>*CJ aJ Z\^
4Ž¼-¶ ¸ ÷p#¼õp#¬õp#¬êÿp#öêÿp# êÿp#Êêÿp#öêÿp#§õp#¬
$dha$gd¶– $a$gd¤mÉ ¸ ý nincs jobb és bal, sem felül sem alul, sem észak és dél stb., mindezek a különbségtevések nyilvánvalóan onnan származnak, hogy a különbözQ régiókhoz más és más érzelmi értékek kapcsolódtak. És mivel az egy civilizációba tartozó emberek egygéleképpen képzelik el a teret, nyilvánvalóan szükségszerq az is, hogy ezek az érzelmi értékek és a tQlük függQ különbségtételek is közösek legyenek, ez pedig azt jelenti, hogy szükségszerqen társadalmi eredetqek.
Az episztemológiának errQl az értelmezésérQl azt tartják, hogy az elméleti kutató számára egy harmadik lehetQséget nyújt a tradicionális filozófián belül már meglévQ két másik: az idealizmus, és az empirizmus mellett. az egyik álláspont szerint a kategóriák tovább nem osztható adatok, amelyek az emberi elmében benne rejlenek veleszületett alkatuknál fogva, ezért ezeket a priori kategóriáknak nevezték. Mások szerint viszont a kategóriák kis részekbQl épülnek fel, vagy azokból szerkesztik meg Qket, se mq alkotója az egyes ember.
Néhány késQbbi kutató félreéri Durkheimet, misztikusnak és idealistának tartva Qt, psután azért mert nem volt materialista.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

3. adóellenőrzés ady alapfogalmak algebra anatómia architektúra articulation ásványok cementálás deklaratív programozás egészségszociológia előadásanyag, mechatronika elte elte ttk építészet eu szakképzési rendszerek filozófia fmea gazdasági jog ii. infoii internet inverz és összetett függvény jogi jogszabályok kafka kant karrier kefo képletek kérdések környezet és társadalom malinowski másabb mechanikai példatár miskolc os összefoglaló őstörténet ptk segédanyag szentmiklóssy szervezeti szigorlat tanenbaum tanulás és kutatásmódszertan társadalom vizsgapéldák vizuális antropológia alapfogalmai