Leslie White

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet IV.Leslie White

Leslie A. White (1900-1975)


Élete és munkássága:

White Colorádóban született. MielQtt Louisianában gimnáziumba ment volna, már tudta, a fizika vagy a csillagászat tanára akar lenni. Azt tervezte, hogy a Lousiana State University fizika szakára fog járni, ám amiatt, hogy az Egyesült Államok belépett az I. világháborúba, a haditengerészethez került. A Louisianai Állami Egyetemre 1919-ben jutott be,de háborús élményei a társadalom tudományok felé fordították:azt állította, hogy a háború alatt fölfedezte, mindaz, amit a társadalomról és a kapcsolódó tárgyakról tanítanak,téves. Elhatározta hogy megtudja , mi az igazság.
ElQször történelmet és politikatudományt tanult. 1921-ben átiratkozott a Columbia Egyetemre, érdeklQdése a pszichológia a szociológia és a filozófia felé fordult.
A szociológiánál kikötve White a Chicagói Egyetemre ment. Eldöntötte, hogy a szociológia pusztán elmélet, tények nélkül és újra egy másik területre ment át ezúttal az antropológiára.
1927-ben White a Buffalói Egyetemen a szociológia és az antropológia oktatója lett. Antropológiai tájékozódása a kor stílusának megfelelQen Franz Boas antievolucionista megközelítését követte. Boas tanítványaitól tanult. Nagy hatást tett rá Robert Lowie-Primitív társadalom c. munkája és Morgen –Az irokézek szövetsége c. munkája. Áttérésének utolsó lépése egy oroszországi és grúziai utazás volt 1929-ben amikor Marxot és Engelst olvasott és érdeklQdni kezdett aziránt, hogy mit mondtak Qk a civilizáció természetérQl és fejlQdésérQl.
1930-ban a Michigani Egyetemre ment át s itt maradt 1970-ig. 1931-ben felségül vette Mary Pattisont. 1926-ot követQ években sokszor járt terepen az Egyesült Államok délnyugati részén. White intenzíven kutatta Morgan életét és munkásságát, de megpróbálta Morgan utazásait is lépésrQl lépésre nyomon követni.
Miután a Michigani EgyetemrQl nyugdíjba ment, White Santa Barbarában a Kaliforniai Egyetem által rendelkezésére bocsátott kutatóhelyen szorgalmasan kutatott és írt. Ott halt meg 1975-ben munka közben. White számára minden emberi viselkedés szimbolikus viselkedés, és ez a véleménye igen közel áll a mai kognitív antropológusokéhoz. A szimbólum White számára olyan jelenség, amelynek a jelentését az azt használó embercsoport adja meg. Szimbólumok nélkül, az ember nem lenne az a gondolkodó állat ami. A kultúra nem létezhetne az ember szimbólumalkotó képessége nélkül.

Szimbólum: az emberi viselkedés eredete és alapja:

Minden emberi viselkedés és a civilizáció alapegysége a szimbólum. Minden emberi tevékenység a szimbólumok használatából fakad. A szimbólum volt az, ami emberszabású Qseinket emberré formálta és emberivé tette. Minden civilizáció egyedül a szimbólumok használata által született meg és maradt fenn. A süketnémák, akik a szimbólumok használata nélkül nQnek fel, nem emberi lények. Minden emberi viselkedés szimbólumok használatából áll vagy attól függ. Az emberi viselkedés szimbolikus viselkedés, a szimbolikus viselkedés emberi viselkedés. A szimbólumok alkotják az emberiség világegyetemét.
White ahhoz is jelentQs mértékben hozzájárult, hogy megértsük az antropológia mint tevékenység természetét és célját. A tudományok olyan területeken kezdQdnek és fejlQdnek leggyorsabban, ahol az emberi tevékenység alapjában véve nem fontos, és azokon a területeken leglassabban, amelyek emberi tevékenységgel kapcsolatosak. A csillagászat volt az elsQ olyan terület, amely tudománnyá fejlQdött, a kultúra tudománya vette kezdetét és indult fejlQdésnek legutoljára. A kulturológiát- ahogy White a kultúra tudományt nevezte- úgy tekintette, mint a tudományok evolúciójának utolsó lépcsQfokát. White volt az, aki az energiáról a technika és a kultúra viszonylatában kialakított teóriájával visszahozta az evolucionista gondolkodást az amerikai antropológiai elméletbe. White teljes mértékben elfogadta az evolucionista elméletet, éspedig oly módon, hogy a „kultúrák” szóból elhagyta a többes szám jelét és újra a kultúráról, valamint annak evolúciójáról beszélt. White szerint az emberi civilizáció története azon a törekvésen alapul, hogy a természetet a kultúra által ellenQrzésünk alá vonjuk. A kultúrák az idQ multával a technika révén mind több energiát használnak fel. Minél több energiát képes egy kultúra a természetbQl nyerni, annál fejlettebb a kultúra. Ez fogalmazódik meg a kulturális evolúció törvényeként, amely szerint a kultúrák vagy azáltal fejlQdnek, hogy a természetbQl több energiát aknáznak ki, vagy azáltal, hogy hatékonyabb technikát fejlesztenek ki.

Az energia és a kultúra evolúciója:

A kultúra tevékenységekbQl, hiedelmekbQl és attitqdökbQl áll, amelyek a szimbólumalkotás által jellemzett kontextusban funkcionálnak. Ez egy bonyolult utak és módok rendszere, amelyet egy sajátos állatfaj, az ember fejlesztett ki a létért és a fennmaradásért folytatott harcban. A kultúra egyik fontos jellemzQje, hogy nem biológiai eszközökkel adható tovább. A kulturális elemek maguk módján mqködnek és hatnak egymásra. A kultúra szervezett, integrált rendszer. Megkülönböztethetünk azonban ezen a rendszeren belül alosztályokat vagy oldalakat. Három alrendszerét fogjuk megkülönböztetni, mégpedig a technológiai, a szociológiai és az ideológiai rendszert. A technológia rendszert az anyagi, mechanikai, fizikai és kémiai eszközök alkotják használatuk technikáival együtt, ennek a révén illeszkedik be az ember, mint állati faj természeti környezetébe. Ebben találjuk a termelQ szerszámokat, a létfenntartás tárgyi kellékeit, a lakóhelyek anyagát, a támadás és védekezés eszközeit. A szociológiai rendszer személyek közötti kapcsolatokból épül fel, amelyek közösségei és ugyanígy egyéni viselkedésmintákban fejezQdnek ki. Ebben a kategóriában társadalmi, rokonsági, gazdasági, erkölcsi, politikai, katonai, egyházi, foglalkozási, szórakozási pihenési stb. rendszereket találunk. Az ideológiai rendszer tagolt beszédben vagy más szimbolikus formában kifejezett gondolatokból, vélekedésekbQl és tudásból áll. Mitológiák és teológiák, legendák, irodalom, filozófia, tudomány népi bölcsesség és a józan ész jellegq tudás alkotják ezt a kategóriát. E három kategóriából adódik a kultúra rendszere a maga egészében véve. Összefüggnek egymással, mindegyik hat a másikra, és másfelQl azok is hatnak rá. Az elsQdleges szerepet a technológiai rendszer játssza. Az embernek szüksége van élelemre. Szüksége van védelemre, meg kell védenie magát az ellenségeitQl. E három dolgot meg kell tennie, ha tovább akar élni és ezek a célok csak technológiai eszközökkel érhetQk el. Az egész emberi élet és kultúra ezen nyugszik, és ettQl függ. A társadalmi rendszerek csak másodlagos és járulékos jellegqek. A társadalmi rendszer a technológiai rendszer határozza meg. Az ideológiai vagy filozófiai rendszerek vélekedések szervezQdései, amelyekben az emberi tapasztalat önmaga magyarázatát leli meg. Ám a tapasztalatot megszabják a technológiák. A technológia minden típusához van hozzáillQ filozófiatípus. Az egyik típusú technológia a totemizmus filozófiájában találja meg a maga kifejezQdését, a másik az asztrológiában vagy a kvantummechanikában. A kulturális rendszer három egymásra következQ horizontális rétegnek tekinthetjük: a technológiai szint van legalul, a filozófiai legfölül, a szociológiai réteg pedig kettejük között. A technológiai rendszer alapvetQ és elsQdleges. A társadalmi rendszerek a technológiák funkciói, a filozófiák pedig kifejezik a technológiai erQket és tükrözik a társadalmi rendszereket. A kulturális rendszerben a technológiai tényezQ a meghatározó. Meghatározza a társadalmi rendszerek formáját, a technológiai és a társadalom pedig együttesen determinálja a filozófia tartalmát és irányultságát. Az 68:
4
5
`
i
j
l


4

6

:

²

ð

D
F
¸
Ä
æ @ÂÄ67ABÌìBdÂÄÒ,Þ 9GfÎÏÐóêÞÚÐɸڴڴڴڴڴڴڴڴڴڰ´°´°´°´°´°´°´°¬Ú¬´¬´¬¨¤ ¨ –

hLs5>*h«}hLs5>*hLshy2hˆh€h)dõhEfhÒ'wh«}h«}5>*

h€~ê5>*

h«}5>*h«}h€~ê5>*h€~êh«}h«}5CJaJh€~ê5CJaJh«}h€~ê5CJaJ88: F
´ Ä*ÏЬ,(.(v(x(ÚPdbæeoòp²v÷ïïãããããããããããã×ããããããããã
$„Å`„Åa$gdë*f
$„Å`„Åa$gd0~ $a$gd0~ $a$gd0~>yþLð.à –Öà.ª¬øH-Š-h!¦!2%^%''*(,(.(t(v(x(”(Ò(œ)Ü)B*F+h-.”/Ú/0d2V7X788:8¸8ú8Š:Ú;<@HÞH(LdLÖPØPÚP„R†RæSèSˆTÆTèUêU4V6VlVöòîêîêîêîêîòîæêæêæêâêâîâØÑöâêâÍâÉÅÍÅÁÍÁ½Í½Í½Í½¹µ¹³¹¯µ¯«µ«µ«µ«µ«µ«µ«h€JhãPžUh}fhû
_hU]h³dðhQAÃhzUhoã

hÇ-5>*h«}hÇ-5>*hÇ-h.´hë*fhH¹hLsh«}h«}5>*Cemberi lény anyagi test, az emberi faj anyagi rendszer. Bolygónk a Föld anyagi test, a kozmosz anyagi rendszer. Az élet építQ folyamat. Minden élet harc a szabad energiáért. Zoológiai szempontból a kultúra nem egyéb, mint egy sajátos faj a Homo sapiens életfolyamatának fenntartási eszköze. Ezen emberi szükségletek kielégítéséhez energiára van szükség. Emiatt a kultúra elsQdleges funkciójává válik az energia birtokbavétele. Az energiát technológiai eszközök révén vesszük birtokba és fogjuk munkára. Az energia önmagában semmit sem jelent. Elengedhetetlen az energia birtokbavétele, irányítása és ellenQrzése. Adott mennyiségq energia felhasználásával létrehozott élelem, ruházat vagy más javak mennyisége arányos lesz azon technológiai eszközök hatékonyságával, amelyekkel az energiát munkára fogjuk. Minden kulturális helyzetben vagy rendszerben három tényezQt különböztethetünk meg: (1) az évi egy fQre esQ, birtokba vett energia mennyiségét (2) az energia birtokbavételére és hasznosítására alkalmazott technológiai eszközök hatékonyságát (3) az elQállított, emberi szükségleteket kielégítQ javak és szolgáltatások tömegét.
Kulturális evolúció alaptörvénye: amennyiben minden más tényezQ állandó, a kultúra fejlQdik, ha az egy fQre esQ energia mennyisége nQ vagy az energiát munkára fogó eszközök hatékonyága javul. Az elsQ energiaforrás, amelyet a legkorábbi kulturális rendszerek kiaknáztak az emberi szervezet saját energiája volt. Az elsQ kultúrákat ez a forrás és forma éltette. Egyetlen kultúra sem fejlQdhet, úgy ha csak az emberi energia élteti. Új módszereket kell kiötleni. Néhány írástudatlan kulturális rendszerben a tüzet, a vizet és szelet már hasznosították energiaforrásként, de csak korlátozott és jelentéktelen mértékben. De volt egy másik energiaforrás, amit az emberek hasznosították is ez, pedig a növények és állatok energiája. Bizonyos növények ellenQrzés alá kerültek háziasítás és termesztés útján, különbözQ állatfajokat pedig domesztikáltak. A kultúraépítés jelentQsen megnQtt. A gyqjtögetést felváltotta a növénytermesztés. Különösen a gabonafélék váltak fontossá. A vadászatot felváltotta a háziasítás. Állatokat tenyésztéssel nemesítették. Nem csak nyersanyagot szolgáltattak de mozgatóerQként is hasznosíthatóak voltak. A mezQgazdasági forradalom következtében a falvak, törzsek, és törzsszövetségek helyét városok, nemzetek, és birodalmak foglalták el. Gyors haladás következett be a tudás minden ágában. Elterjedt az agyagmqvesség, szövés-fonás. KifejlQdött a csillagászat, írás és matematika. Megtették az elsQ lépést a racionális orvostudományban. A kultúra minden területén haladás történt. De a kultúra nem fejlQdött állandóan. A kultúra fejlQdése egy szinten megállapodott. Természeti erQforrásokat is megcsapolták, további energiamennyiséget vettek birtokba. Pl. szén, gáz, olaj. Így ismét megnövekedett a kultúraépítés folyamata. Ám ismét megállapodott a fejlQdés. KésQbb birtokba vették az atommagban lévQ energiaforrást. Ez az elsQ olyan energia, ami nem napenergiából származik. Energia nem keletkezik és nem vész el, csupán átalakul. A kultúra, fejlQdést az eszközök tökéletesedése éppúgy elQidézi, mint a birtokba vett energiamennyiség növekedése. De létezik egy pont melyen túl semmilyen eszköz nem tökéletesíthetQ. Az energiatényezQ végtelenül növelhetQ. Az energia az, ami a kultúra folyamatát elQre és felfelé lendíti.
Az élelemellátás bQvülésével nQtt a népesség. LehetQvé vált hogy a népesség csak egy része termeljen élelmet mindenki számára, így a másik része ipar vagy mqvészetek területére térhetett át. Új társadalmi szervezet vált szükségessé, ez pedig az állam. A háború hasznot hajtó foglalkozássá vált. Nemzetek harcoltak egymás ellen termékeny folyóvölgyekért, kincsekért, épületekért. LegyQzött nemzetek tagjai rabszolga vagy jobbágystátusba süllyedtek.
Miért lassult le hát végül a mezQgazdaság technológiai fejlQdése, és tulajdonképpen miért állt meg egy ilyen gyors növekedés után? A válasz a mezQgazdasági forradalom által létrehozott társadalmi-gazdasági és technológiai rendszer viszonyában rejlik. A mezQgazdasági forradalom szülte társadalmi rendszer úgy hatott a technológiai folyamatra, hogy végsQ soron visszafojtotta azt és a kultúra egészének további fejlQdését tulajdonképpen megállította. A termelQ osztálynak semmi elQnye nem származott abból, ha a hatékonyság fokozásával növelte termelését, a többletet úgyis az uralkodó osztály sajátította ki. Az uralkodó osztálynak többre volt szükségük, mint amit adott pillanatban megkaptak, e szükséglet azonnali volt és a hosszú távú tervnek nem lett volna haszna. Ezért azzal a megoldással éltek, hogy még többet csikartak ki a termelQ osztályból. Az egyik probléma, amivel meg kellett küzdeniük az a túltermelés volt. Az uralkodó osztály feltqnQ pazarlással és fogyasztással tölti idejét. A nagyszabású közmunkaprogramok, a vagyon jelentQs részétQl való megszabadulás a temetkezési szokások keretében lehetQvé tették, hogy egy csapásra megoldják a problémát.
Az üzemanyag technológia is nagy népességnövekedést eredményezett. Az európai feudális rendszert felváltotta egy városi, parlamentáris, ipari, hasznot célzó eladásra termelQ gazdaság. Technológia fejlQdésével nQtt az emberi munka termelékenysége.
A változás olyan gyors és mi olyannyira benne vagyunk, hogy nagyon nehéz e helyzetet felfogni és átlátni ennek az éppúgy társadalmi és politikai, mint technológiai forradalomnak a mélységét és természetét, aminek épp részesei vagyunk. A kulturális haladás rátája ma nagyobb, mint valaha. A második nagy kulturális forradalom elsQ szakasza- az ipari forradalom- befejezQdött, és mi most a második szakaszba lépünk, a társadalmi, politikai és gazdasági forradalomba. A jövQ reménye és az emberiség, valamint a civilizáció megváltása abban rejlik, hogy a következQ háborúból kiemelkedjen majd egy gyQztes, amelynek elegendQ hatalma és erQforrása van, hogy a teljes bolygót és az egész emberi fajt egyetlen társadalmi rendszerbe szervezze.

A kulturológia a tudomány legújabb úttörése. A kultúrát nem lehet a pszichológia segítségével megmagyarázni. A kultúra magyarázata kulturológiai, és annak is kell lennie. A kultúra tudománya fiatal, de ígéretekkel teljes. Nagy dolgokra rendeltetett- de, csak ha vizsgálatának tárgya folytatja Qsrégi útját: elQre és felfelé.

Hasonló témájú dokumentumok

Leslie White

- 2008-05-12 22:48:05

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.

1. 11.12-1 a1 ady agg zoltán analízis beszerzés biogeográfia civilisztika definíciók diák épszerk4 épületszerkezetek etikett eu ismeretek europai uniós ismeretek felvilágosodás fogaskerék fólia forma funkcionalizmus gótika gyep növényzet hrabal ideális elegy integrálás képek kidolgozott tételek korai csecsemőkor különleges épszerk lemez leppelés lowie magyar barok meteo mikrobiológai munkaerőpiac művészettörténet operációs rendszerek outsourcing pápai petőfi piac rezgéstan szám szociálpszichológia tartalékidő urbanisztika vergilius vizsgazh