A/5

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiMarketing II.A/5

5/a. A marketingkutatás folyamata és módszerei

Marketingkutatás: mindazoknak az információknak a szisztematikus keresését, gyqjtését, feldolgozását jelenti, amelyek a javak és szolgáltatások marketing problémáira irányulnak.
A marketingkutatás a marketingproblémák mélyebb megértését tqzi ki feladatául.
3 kutatási programot különböztetünk meg:
egyes kutatások felderítQ jellegqek, elQzetes információgyqjtések valamely probléma megvilágítására
leíró jellegq mennyiségi meghatározás
kauzális jellegq, ok  okozati kapcsolatok vizsgálata
A jó marketingkutatás jellemzQi:
tudományos módszer: a hatékony marketingkutatás igénybe veszi a vezetQ tudományos eljárásokat
kutatás kreativitása: a legjobb módszer, ha a probléma megoldásában a marketingkutatás az innovatív utat választja
sokféle módszer: egyetlen módszerben sem lehet bízni. Általában megállapítható, hogy a több forrásból beszerzett információk nagyobb biztonságot nyújtanak
az információk értéke és költsége: minden esetben mérni kell mindkettQt, mert ezzel meghatározható, hogy melyik kutatási tervet célszerq választani, és milyen forrásokból érdemes további információkat beszerezni
A marketingkutatás és a vállalatvezetés kapcsolata:
a marketingkutatás szqk körq értelmezése
a marketingkutatók ingadozó adottságai
megkésett eredmények
marketingkutatás esetenként hibás eredményeket hoz
intellektuális különbségek: a témavezetQ menedzser és a marketingkutató eltérQ gondolkodásmódja gyakran nehezíti az együttmqködést
A marketingkutatás területei:
gazdasági trendek kutatása
piacanalízis
fogyasztói és szervezeti piaci magatartáskutatás
konkurencia és versenyanalízis
marketing aktivitások vizsgálata
promóció, reklám, médiaanalízis
termékkutatás
árkutatás
értékesítési, kereskedQ magatartás, beszállítói kutatások
környezeti hatások kutatása, elQrejelzése


A hatékony marketingkutatás 5 feladata:
probléma és a kutatás tárgyának meghatározása
kutatási terv készítése
információgyqjtés
információk elemzése
kutatási eredmények összegzése
A probléma és a kutatás tárgyának meghatározása:
Mi a célja a kutatásnak? Milyen eredményt vár a megbízó?
Mit, kiket vizsgálunk (cégek, iparág, stb.)?
Milyen témakörben kutatunk (szakmai elvárások)?
Melyek a kiindulási hipotézisünk?
Milyen mélységq és összetételq információra van igény?
Honnan gyqjtjük az információt (forrás)?
A kutatási terv
A kutatási terv összeállítása:
Milyen a reprezentáció és pontosság iránti elvárás?
Milyen módszerrel, milyen technikákat, segédleteket alkalmazva kutatunk?
Mekkora és milyen összetételq legyen a minta?
Milyen legyen a jelentés formája, milyen táblázatokat és grafikonokat készítsünk?
Milyen szoftvereket használunk a feldolgozás során?
Mennyi idQ alatt végezzük el a kutatást (ütemterv)?
Hol és mikor végezzük a kutatást (hely, idQpont kijelölése)?
Kik a vizsgálat fázisainak felelQsei?
Mennyibe fog kerülni a kutatás (költségvetés)?
A kutatási terv szerkezete:

Információforrások Kutatási eljárások Kutatási módszerek Mintavételi terv Megkérdezéses módszere Szekunder inform.




Primer inform. Megfigyelés kutatás



Megfigyelés csoportvita KérdQívek technikai eszközök Mintavételi egység



A minta nagyság Mintavételi eljárás Postai, telefonos




Személyes
Kutatási módszerek:
Szekunder
Kutatás tervezése, források felkutatása
Anyag-, és információgyqjtés
Szekunder információk elemzése
„fehér foltok” meghatározása
Primer
Kvalitatív
Egyéni mélyinterjú
Fókuszcsoportos interjú
Kísérlet
Szimuláció
Kvantitatív
Megfigyelés (terepmunka, hagyományos)
Megkérdezés (személyes, postai,…)

A kvalitatív és a kvantitatív kutatások összehasonlítása:
Kvalitatív kutatás Kvantitatív kutatás Cél Mély összefüggések feltárása, minQségi információ Mennyiségileg meghatározható információk szerzése Minta Kicsi, nem reprezentatív Nagy, reprezentatív Szerkezet Kevésbé kötött strukturált Adatelemzés Nem statisztikai Statisztikai Eredmény Irányadó, input adatok 1 kvantitatív kutatáshoz Általánosítható az alapsokaságra
Szekunder kutatás folyamata:

Célok rögzítése, tervezése, elQkészítése (belsQ, külsQ potenciális információforrások feltárása)
Információgyqjtés
VIR / MIR / MDR belsQ információk lekérdezése
^€„Z
\
f
¸
B
D
8

z



6
`
< ¤ ¦ 46R–ÒÔrtæèúb²´*,


ˆŠ˜ÔÜÞ>@¨
:Z˜„†|~†¼¾Àþðå×Ì¿Ì×Ì¿Ìױ̱̱̱̿̿̿̿̿Ì×Ì×Ì×Ì×Ì¿Ì¿Ì×Ì¿Ìå×Ì×̟×Ì¿Ì¿Ì×å×±#hø0Ùhø0Ù>*CJOJQJ^JaJhø0Ùhø0Ù6CJ]aJhø0Ùhø0ÙCJNHaJ hø0Ùhø0ÙCJaJhø0Ùhø0Ù5CJ\aJ hø0Ù5CJ\aJhø0Ùhø0Ù56CJ\aJ=^`Æ f
¸
€
Ì
8

z

6
Rúb´,’˜Ô÷ïïïïÜÜÜïÉÉÉÉﶶ¶¶¶ï$
&
F
Ƒ„Ð^„Ða$gdø0Ù$
&
F
Ƒ„Ð^„Ða$gdø0Ù$
&
F
Æa„Ð^„Ða$gdø0Ù $a$gdø0Ù $a$gdø0Ù $ † Ä Fbvê>ì@j¨
|Ö6zììììììììììäÑÑÑÑÑ̼¼¼¼
&
F
Ƒ„Ð^„Ðgdø0Ùgdø0Ù$
&
F
Æa„ ù`„ ùa$gdø0Ù $a$gdø0Ù$
&
F
Ƒ„Ð^„Ða$gdø0Ùzè:Z˜’î’úbÜ(†¾Àæ

-2-T-‚-ïïêåÕÕÕÕÕÕÕÕÕååÉÉÉÉÉ

$$Ifa$gd(nB
&
F
Ƒ„Ð^„Ðgdø0Ùgdø0Ùgdø0Ù
&
F
Ƒ„Ð^„Ðgdø0Ù þ-‚-„-¬-®-Î-ø ú "!L!Õ"Ö"×"##9#:#>#S#$.$0$`$b$$’$ž$ª$%%R%j%¨%º%F&H&`&˜&š&œ&4'ðâ×â¿âײפל‘¤×âׂײײײײ×â×â×â×âײפwi×hø0Ùh‘gÅ5CJ\aJ hø0Ù5CJ\aJhø0Ùhø0ÙCJOJQJaJ hø0Ùh‘gÅCJaJ hø0ÙCJaJhø0Ùhø0Ù5CJ\aJhø0Ùhø0ÙCJNHaJ.jhø0Ùhø0Ù6CJU]aJmHnHu hø0Ùhø0ÙCJaJhø0Ùhø0Ù6CJ]aJhø0Ùhø0Ù6CJNH]aJ)‚-„-¨-ª-¬-°-²-Ò-ú-ULLLLLLL $Ifgd(nBªkd$$If–FÖÖrºÿؒö†¶#€2 €2 €2 €3 €3 Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faöyt(nBú-ü-þ- 0 j  ’ ” – Þ !!!!
! !ñèèèñèèèèèèèèèèè $Ifgd(nB

Ƹp#$Ifgd(nB !"!$!L!`!°!SNN>.
&
F
Æü„8^„8gd‘gÅ
&
F
Æ,„Ð^„Ðgd‘gÅgdø0Ù¬kdÔ$$If–FÖ ”
Örºÿؒö†¶#2 2 2 3 3 Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6Ö ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faöyt(nB°!ê! "1"8"C"V"n"w"‚"Ž"´"Ö"×"##%#9#ïïïßïÏÏÏÏïÏÏÏʼ°°

$$Ifa$gd(nB

Ƹp#$Ifgd(nBgdø0Ù
&
F
ÆÌ „lú`„lúgd‘gÅ
&
F
Æ,„<ý`„<ýgd‘gÅ
&
F
Æü„8^„8gd‘gÅ9#:#>#8$œ${rd[ $Ifgd(nB

Ƹp#$Ifgd(nB $Ifgd(nB„kd¦$$If–FÖÖFºÿ¸
·¶#þ
€ÿ
€ÿ
Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöyt(nBœ$ž$ª$Ü$%{rrr $Ifgd(nB„kdX$$If–FÖÖFºÿ¸
·¶#þ
ÿ
ÿ
Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöyt(nB%%%8%P%{rrr $Ifgd(nB„kd$$If–FÖÖFºÿ¸
·¶#þ
ÿ
ÿ
Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöyt(nBP%R%j%Œ%¦%{rrr $Ifgd(nB„kd°$$If–FÖÖFºÿ¸
·¶#þ
ÿ
ÿ
Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöyt(nB¦%¨%º%&\&{rrr $Ifgd(nB„kd\$$If–FÖÖFºÿ¸
·¶#þ
ÿ
ÿ
Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöyt(nB\&^&`&š&œ&^'‚'Þ'@J”J:K”K{vvvnnffnff
&
Fgdø0Ù
&
Fgdø0Ùgdø0لkd$$If–FÖÖFºÿ¸
·¶#þ
ÿ
ÿ
Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöyt(nB
4'6'Þ'JL L>LŽLàL2M4MhMjM M¢MÄM>OxOzO|OˆOŠOŒO”O–O O¢OªO¬O´O¶OÈOæOóèæèÕü°¢’¢’¢’¢è°‰}hèhèSèSèSèSè°(jhø0Ùh‘gÅCJUaJmHnHu(jhø0Ùhø0ÙCJUaJmHnHuhø0Ùh‘gÅ>*CJaJhø0Ù>*CJaJhø0Ùhø0Ù6CJNH]aJhø0Ùhø0Ù6CJ]aJhø0Ùhø0Ù>*CJaJ

hø0Ùhø0Ù#hø0Ùhø0Ù>*CJOJQJ^JaJ hø0Ùhø0ÙCJOJQJ^JaJU hø0Ùhø0ÙCJaJhø0Ùhø0ÙCJNHaJ KülsQ információk összegyqjtése
Információk felhasználhatósági vizsgálata
Szelekció a kutatás célja, elvárt pontossága, tartalma, idQszerqsége szempontjából
Adatok ellenQrzése, megbízhatósági vizsgálat
Elemzés
Jelentés készítése, prezentáció
fehér foltok meghatározása


Primer kutatás
Kvantitatív marketingkutatási módszerek
A megkérdezéses vizsgálatok tipológiája:
Kommunikáció módja szerint Megkérdezett témák szerint Megkérdezés alanyai szerint Megkérdezés idQbelisége szerint Írásbeli
Telefonos
Szóbeli
Egyéni
Csoportos
Eszközökkel Speciális
Omnibusz
Fogyasztói
Vállalati
SzakértQi Egyszeri
Ismételt
Panel
Tendencia

A kérdQív készítés folyamata:





























Kérdéstípusok:
VálaszlehetQség szerint:
Zárt
Nyitott:
Teljesen nyitott
Projektív technikán alapuló
Cél szerint:
SzqrQ
ÁtvezetQ
EmlékeztetQ
EllenQrzQ
A kérdésfeltevés módja szerint:
Direkt
Indirekt
Skálatípusok:
Nominális skála
Például: focicsapat tagjai és mezszámai
Kérdés: soroljon fel az Ön igényeit kielégítQ színes televíziókat
Ordinális skála (rangsort fejez ki)
Például: színes televíziók rangsora
Kérdés: rangsorolja az Ön igényeit kielégítQ színes televíziókat
Intervallum skála (nem értelmezhetQ a jelenségek aránya)
Például: hQmérséklet skála
Kérdés: mely hQmérsékleten kedveli leginkább a Coca  Cola  t?
Arányos skála ( a 0 pont és arányok értelmezettek)
Például: tankönyvminQsítQ osztályzatok
Kérdés: osztályozza le az egyes színes televíziókat
Skálázási technikák
Összehasonlító skálák
Osztályozás
Rangsorolás (sorba rendezés)
Páros összehasonlítás (több tényezQ páronként összehasonlítása során kérjük a választást)
Konstansösszeg skála (rögzített pontszám szétosztása a vizsgált objektumok között)
Guttman skála (a kérdezett egymondatos állítások sorrendjét rendezi újra, ezzel a lista belsQ konzisztenciája mérhetQ)
Index skála (a vizsgált objektumhoz 100-as számot rendelünk, ehhez indexáljuk a többi objektumot)
Súlyozott pontozás (pl a Wilkie féle attitqd mérQszám: Pi= ( (si * pi) [i=1-tQl n-ig]
Q  rendezQtechnika (általában 11 kategóriába rendeztünk állításokat, kategóriánként kötött számban)
Nem összehasonlító skálák
Szemantikus differenciál (ellentétpáros vizsgálat)
Folytonos, vagy grafikus értékelQ skála (hasonló az elQzQhöz, de a skálán nincsenek beosztások)
Stapel skála (-5-tQl 5-ig terjedQ egypólusú skálán jelölés, 0 nélkül, vertikális elhelyezésben)
Likert összegzQ eljárása (állítások tetszési indexeit összesíti)
Thurstone skála (szakértQk állításokat fokozati értékkel látnak el, a kérdezett az állítások egy rögzített hányadát választja ki, így pl. megállapítható a kompetenciája)
Mintavételi módszerek:
Valószínqségi mintavétel
Egyszerq véletlen
Csoportos
Rétegzett
Optimális
Arányos
Szisztematikus mintavétel
Változó valószínqségq
Szekvenciális
Összetett módszerek
Nem valószínqségi mintavétel
Kvótás mintavétel
Hógolyó
Önkényes
Teljeskörq
Kvalitatív marketingkutatási módszerek
Kvalitatív kutatási technikák
közvetlen (nyílt) eljárások
Mélyinterjúk: strukturálatlan, direkt személyes interjú, melynek során egy idQben egyetlen személyt interjúvol egy magasan képzett kérdezQ a célból, hogy feltárja egy témával kapcsolatos legmélyebben gyökerezQ motivációkat, meggyQzQdése-ket, attitqdöket és érzéseket
Fókuszcsoportos interjúk: motivációk, érzelmek, attitqdök, meggyQzQdések megismerésére irányuló csoportos interjú
Közvetett (burkolt), áttételes technikák
Projektív technikák
Kísérlet
Szimuláció
Próbakérdezés, véglegesítés

Formai szerkesztés

Kérdések formalizálása, szövegezés, skálák, táblázatok, kártyafüzet, kódolás kialakítása

Kérdések tematizálása, sorrend kialakítása, hiányzó kérdések pótlása

KérdQív tematikus felépítésének rögzítése

Információigényt kielégítQ kérdések gyqjtése

Hasonló témájú dokumentumok

Tételek

- 2010-03-17 15:52:44

tételek

- 2009-12-04 23:00:45

tételek

- 2009-01-02 18:04:37

2007-es tételek kidolgozva

- 2009-05-20 15:28:48

Marketing alapjai 1. óra

- 2010-11-23 10:06:17

reklám

- 2010-03-06 17:45:38

Bevezetés a kommunikáció elméletbe - tételek-

- 2008-01-22 21:22:49

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.

1. előadás 3 eloadas állampolgári ismeretek ambrus judit ápolástan atkinson beruházási függvény deklaratív programozás diplomadolgozat előadásanyag, mechatronika épszerk v éptöri 2 feladat feladatgyűjtemény fogaskerék hajtás gazdasági gazdaságtörténet gazdjog hallás ideális elegy infoii információs társadalom juh karrier kormány közpolitika kutatásmódszertan különleges épületszerkezetek marketing méhen belüli fejlődés meteo mikro mri művészet neveléstörténet oktatási törvény oktatói kiadott anyag orvosi kémia polgári jog pricing strategies program regterv stilisztika szénhidrát szigorlat tanirodai társadalom történet természetvédelmi biológia tulajdonjog vörösmarty