Konjunktúra kutatás

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiKonjunktúrakutatásJegyzetekKonjunktúra kutatás

Konjunktúrakutatás

2001

1

Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék......................................................................................................................... 2 1. Konjunktúrakutatás elméleti alapjai....................................................................................... 3 1.1. Mi a konjunktúrakutatás? ............................................................................................ 3 1.2. Történelmi elzmények............................................................................................... 3 1.3. A konjunktúrakutatás módszerei és eszközei.............................................................. 3 1.4. Milyen megbízhatók a konjunktúra elrejelzések?..................................................... 4 2. A konjunktúrakutatás által felhasznált információs rendszer ................................................ 6 2.1. Az állami gazdaságpolitika információs rendszere..................................................... 6 2.2. Intézményi rendszer .................................................................................................... 7 2.3. A Gazdasági Információs rendszer eszközei............................................................... 8 2.4. Statisztikai rendszerek, modellek................................................................................ 8 2.5. A gazdasági szervezetek nyilvántartása a KSH-ban ................................................... 8 2.6. Tájékoztatás................................................................................................................. 9 2.7. A rendszer mködése .................................................................................................. 9 2.8. A KSH központ szervezeti felépítése........................................................................ 10 3. Konjunktúra-barométerek .................................................................................................... 11 3.1. Babson-barométer ..................................................................................................... 11 3.2. Harvard-barométer .................................................................................................... 12 3.3. A német konjunktúra-barométer ............................................................................... 13 3.4. A magyar konjunktúra-barométer ............................................................................. 13 4. Tzsdeindexek...................................................................................................................... 14 4.1. Mi is a tzsdeindex?.................................................................................................. 14 4.2. Alkalmazási lehetségek ........................................................................................... 14 4.3. Határids ügyletek..................................................................................................... 15 4.4. Fontosabb tzsdeindexek .......................................................................................... 15 5. Gazdasági jelzszámok ........................................................................................................ 21 5.1. Történelmi elzmények, statisztikai és elméleti megfontolások............................... 21 5.2. A gazdasági jelzszámok tartalma ............................................................................ 21 5.3. Az elrejelzések megbízhatósága.............................................................................. 22 5.4. A gazdasági jelzszámok indexeinek kiválasztása ................................................... 22 5.5. A gazdasági jelzszámok kiszámítása....................................................................... 23 5.6. A magyarországi alkalmazás tapasztalatai................................................................ 23 5.7 Az idsorok adatainak összegyjtése......................................................................... 24 5.8 A felhasznált számítási módszerek ............................................................................ 25 5.9 A konjunkturális és dekonjunkturális szakaszok meghatározása............................... 25 5.10 Az összetett indexek képzése ................................................................................... 27 6. A konjunktúrakutatásban felhasználható matematikai modellek......................................... 28 7. Gazdasági növekedés elrejelzéseinek módja a fejlett ipari országokban ........................... 35 7.3.1 A lakossági kiadás és fogyasztás elrejelzése......................................................... 36 7.3.2 Állami, közösségi fogyasztás .................................................................................. 36 7.3.3 Beruházások, fixtkeképzdés elrejelzése ............................................................ 36 7.3.4 Az export, az import, a fizetési mérleg elrejelzése ............................................... 37 7.3.5 A készletalakulás és a készletképzdés elrejelzése............................................... 37 7.3.6 A monetáris és a pénzügyi folyamatok elrejelzése ............................................... 37

2

1. Konjunktúrakutatás elméleti alapjai
1.1. Mi a konjunktúrakutatás?
Ezek között megtaláljuk a konjuktúra alakulását jelz összevont (aggregált) és egyedi indexeket, az úgynevezett leading indikátort. A gazdasági jelz- és mutatószámok ma mér rendkivül fejlett tudományos és szakmai ismereteken, módszereken alapulnak. Mindebben megkülönböztetett szerepe van a konjuktúrakutatásnak, amely a mai magas szintjére több mint egy évszázados fejldés révén jutott el. A konjunktúrakutatás az a tevékenység, amely a gazdasági élet változásait, mozgásjelenségeit megfigyeli, leírja (lehetleg számszeren) és arra törekszik, hogy az egyes jelenségek között tapasztalati összefüggéseket felderítse, statisztikailag kiértékelje és ezek alapján a gazdasági élet jelen állapotának a meghatározásán kívül a jövbeni alakulására is következtetéseket vonjon le, azaz prognosztizálja a jövbeni gazdasági folyamatokat. Konjuktúrakutatás diagnosztizálja a jelent és a múltat, összefüggéseket állapít meg, és ezek alapján elrejelez.

1.2. Történelmi elzmények
A piacgazdaság természetes és elválaszthatatlan velejárója a ciklikus hullámzás. E hullámzásban tartós irányzatok (trendek), szezonális valamint véletlenszer változások figyelhetk meg. A konjunktúrakutatás eszköze a statisztika. Így például a harmonikus analízist Fourier már 1814-ben, a legkisebb négyzetek módszerét Gaus 1823-ban, a szezonális és trendszámításokat Cournot 1836-ban publikálta. A korrelációs számítások 1886-ban Galton révén váltak ismerté. A mozgó átlagolást Poynting alkalmazta elször. A valós hullámzásokat nem elméleti, deduktív hanem statisztikai indukcióval igyekeztek elrejelezni. Így készültek a konjunktúra-barométerek. A konjunktúra-barométerek jelentsége az 1930-as években lényegesen csökkent, a II. Világháború után pedig nt. A konjunktúrakutatás intézményi rendszere jól kiépült. (pl. Magyar Gazdaságkutató Intézet)

1.3. A konjunktúrakutatás módszerei és eszközei
A konjunktúrakutatás módszereinek és eszközeinek csoportosítása: a. Megkérdezésen alapuló elrejelzés b. Konjunktúratesztek c. Extrapolációs rendszerek d. Barometrikus elrejelzések e. Matematikai modelleket hasznosító módszerek E módszerek megbízhatósága, bonyolultsága, adatigénye, alkalmazásának költségigénye nagymértékben változó. Egyetlen módszer sem képes arra, hogy pontos és teljesen megbízható elrejelzést adjon. A gyakorlatban a különböz rendszereket kombinálják és így lehetség nyílik arra, hogy az egyes rendszerek elnyeit és hátrányait figyelembe véve, pontosabb elrejelzéseket készítsenek.

3

A megkérdezésen alapuló elrejelzés
Ez esetben a prognóziskészítés intuitív módja kerül eltérbe, ami mögött ott áll a vállalati szakemberek hosszú évek alatt felhalmozódott tapasztalata, tudása, szakértelme, ami természetesen különböz személyiségjegyek hangulati elemek, motivációk és érdekek is befolyásolnak. A konjunktúrakutatásban általában akkor alkalmazzák ezt a módszert, ha az elrejelzés tárgyára matematikailag-statisztikailag jól értékelhet adatbázis nem áll rendelkezésre, vagy túl sok információ áll rendelkezésre az adott jelenség jövbeni alakulására, és a prognóziskészít egymaga nem tud vállalkozni a lehetséges elrejelzési változatok értékelésére, valószínsítésére. Itt a kisebbség véleménye elvész. Éppen ezért az átlagtól jelentsen eltér véleményeket, megítéléseket külön is elemzik. A megkérdezésen alapuló elrejelzés történhet visszacsatolás nélkül és visszacsatolással. A visszacsatolás esetén a kérdésekre válaszolóknak lehetségük van eredeti álláspontjuk felülvizsgálátára a többi válaszadó szintetizált véleményének ismeretében.

Konjunktúratesztek
A konjunktúratesztek olyan módszerek, amelyek (kisebb vagy nagyobb) kiválasztott fogyasztói, termeli csoportok reakciói alapján elrejelzéseket szolgáltatnak az új termékek, szolgáltatások, mszaki és technológiai eljárások iránt várható keresletrl. Elssorban rövidebb távú prognózis készítésére alkalmasak.

Extrapolációs módszerek
Az extrapolációs módszerek a múltra vonatkozó közgazdasági adatokat tartalmazó idsorokat összeállítva és elemezve, jövbeni közgazdasági trendeket vetítenek elre és ily módon adnak prognózist. E módszerek azt feltételezik, hogy a múltbeli tendenciák és oksági összefüggések a jövben is folytatódnak, illetve érvényesülnek.

Barometrikus elrejelzések
A gazdasági életben különleges és kitüntetett jelentsége van a változásoknak, a fordulópontoknak, ennek megfelelen ezek elrejelzéseinek. A konjunktúraktatás e célja sajátos gazdasági jelzszámokat, a meterológiai elrejelzésekben alkalmazott barométerekhez hasonló konjunktúra barométerindexeket használ. E jelzszámok nagyfokú korrelációban vannak gazdasági élet várható alakulásával. A jelzszámok széleskör és fejlett rendszere alakult ki, a kormányzati és vállalati döntéshozók figyelemmel kísérik változásukat.

Matematikai modellek szerepe a konjunktúrakutatásban
A matematikai modellek különösen akkor adnak megbízható képet a gazdaság jövbeni alakulásáról, ha a gazdálkodás feltételei viszonylag stabilak. A döntések során nem lehet teljesen rájuk hagyatkozni, más módszerekkel és eszközökkel végzett elrejelzéseket is figyelembe kell venni.

1.4. Milyen megbízhatók a konjunktúra elrejelzések?
A konjunktúrakutatás feladata: · Elre jelezni, hogy a prognózisok milyen valószín hibahatárok között valósulnak meg.

4

· · · ·

Az egyes elrejelzések idszakonként felülvizsgálandók, szükség szerint korrigálandók, állandóan rendelkezni kell az aktuális körülmények, tények ismeretén alapuló elrejelzés. Minél hosszabb idszakra elre készül a prognózis, annál nagyobb a bizonytalanság és az abból fakadó tévedés esélye. Bizonyos tényezket és folyamatokat jobban, másokat kevésbé jól, pontosan lehet elrejelezni. Az elrejelzések megbízhatóságát az is befolyásolja, hogy milyen érdekcsoportok rendelkeznek meghatározó hatással a prognosztizált jövképre. E jövkép nem mentes ezen érdek befolyásától.

5

2. A konjunktúrakutatás által felhasznált információs rendszer
A konjunktúrakutatás a lehet legteljesebb mértékben támaszkodik a modern állam információs rendszereire. Kiemelked és alapvet szerepet játszik ebben a nemzetgazdasági számvitel, elszámolási rendszer a tudományos szakszerséggel kialakított kategóriáival, mérlegeivel. A vállalati számvitel biztosítja a vállalat teljesítményeinek értékeléséhez szükséges információkat, vállalati ráfordítások és bevételek, jövedelmek nyilvántartását.

2.1. Az állami gazdaságpolitika információs rendszere
A gazdaságpolitika információs rendszere az a munkamegosztási, intézményi és technikai kapcsolati rendszer, amelyen keresztül az igényelt adatok és értesülések, a szükséges formában, mennyiségben és módon a megfelel határidre eljutnak a gazdaságpolitikai döntések elkészítihez. A rendszer több, egymással kapcsolatban lév részbl áll. Ezek: 1. Állami statisztika szolgálat (Állami Statisztikai Hivatal) 2. A gazdaságpolitikai koordinálásért felels szerv információs rendszerei (Pénzügyminisztérium, gazdasági csúcsminisztérium, jegybank) 3. A minisztériumok és fhatóságok sajátos, csak részben közvetlen gazdaságpolitikai célokat szolgáló rendszerei 4. Különféle, a gazdaságpolitika alakításába bevont szervezetek (pl. intézetek, egyetemek, kutatóintézetek) információs rendszere. A gazdaságpolitika alapvet információi: 1. A nemzetgazdasági számvitelbl vett, makroszint gazdasági fejldést jellemz mutatók. Ide sorolhatók: · A népgazdaság egészének és a fbb népgazdasági ágaknak a különféle szemlélet teljesítmény mutatói (pl. GDP, ipar, mezgazdaság bruttó termelési értéke) · A megtermelt, illetve elosztott jövedelem fbb mutatói (pl. belföldi felhasználás, külkereskedelem, reálbér és reáljövedelem, beruházások) · A felhasznált, illetve rendelkezésre álló erforrások adatai (pl. állóeszközállomány, létszám) · A gazdasági fejldés hatékonyságának, jövedelmezségének és minségének összefoglaló jellemzésére szolgáló mutatók (pl. komplex és részhatékonysági mutatók, anyag- és importigényesség) · A gazdasági egyensúly fbb mutatói (pl. külkereskedelmi, illetve fizetési mérleg egyenleg) 2. A társadalmi fejldés jelzszámai. Ide sorolhatók: · A népesedési, társadalmi mobilitási adatok, · A munkaer forrás és foglalkoztatás adatai, · A népesség egészségügyi állapotának alakulására vonatkozó információk, · A lakosság jövedelmi helyzetére, életszínvonalára, életmódjára vonatkozó adatok, · Képzettségi, oktatási információk, · Lakásellátottság adatai, · Mveldés, kulturális ellátottság, sport, szabadid eltöltés adatai stb. 3. Egy-egy ágazat (nemzetgazdasági ág) fejldésének fbb jellemzi: · Az ipar,

6

Mezgazdaság, Közlekedés, Posta, Vízgazdálkodás, Kereskedelem és más infrastrukturális ágak legfontosabb teljesítmény, ráfordítási és erforrás ellátottsági mutatói. 4. Egy-egy funkcionális terület alap információi. Ide tartoznak: · Külgazdasági információk (pl. export, import adatok megfelel bontásban) · A munkaügy (pl. foglalkoztatott létszám, munkaer forrás felhasználás id- és létszám adatai) · Felhalmozás, beruházások mutatói · Kutatás, mszaki fejlesztés adatai, · Pénzügyek és áralakulás adatai (pl. bevétel, eredmény, eredményfelosztás) · Környezetvédelem adatai. Az alapinformációk belföldi forrásai: · Az állami statisztikai szolgálat, · Könyvviteli információk, · Az állami pénzügyi információ rendszer. Az alapinformációk külföldi forrásai: · A nemzetközi szervezetek, · A külkereskedelmi képviselet, · Nemzetközi adatbankok, · Más országok nemzeti statisztikájának kiadványai, · Valamint különféle szakmai publikációk.

· · · · ·

2.2. Intézményi rendszer

A KSH
A Statisztikai Törvény szerint a KSH a következ kiemelt jogosítványokkal rendelkezik: feladata a statisztikai tevékenység összehangolása, szakmai irányítása és fejlesztése. Az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó valamennyi adatgyjtésrl a KSH egy éves országos programot állít össze. Az országos statisztikai adatgyjtési program (OSAP) összeállítása oly módon történik, hogy a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervezetek meghatározott idpontig az adatgyjtési javaslataikat eljuttatják a KSH-hoz. A KSH ezeket módszertanilag, a törvényesség betartása szempontjából, valamint a felesleges párhuzamosságok elkerülése céljából ellenrzi, majd a saját adatgyjtési elképzeléseit integrálva kialakítja a program tervezetét, amit az országos Statisztikai Tanács (OST) elé terjeszt megvitatás céljából. Az OST véleményét figyelembe véve a KSH véglegesíti a programot és javaslatot tesz a Kormánynak a program elfogadására.

A KSH szervezete
A KSH a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló közigazgatási szerv. Elnökét és elnökhelyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A KSH központi és területi szervezeti egységekbl áll. A KSH területi szervei a megyei igazgatóságok és a fvárosi igazgatóság. A területi szervek feladata az elírt adatgyjtések végrehajtása, a begyjtött adatok felülvizsgálata, feldolgozása, gépi rögzítése. 7

Az Országos Statisztikai Tanács (OST)
Az OST feladata az, hogy érvényre juttassa a statisztikával kapcsolatos társadalmi érdekeket, lehetséget adjon a statisztikai munkával kapcsolatos különböz álláspontok, nézetek kifejtésére, egyeztetésére, segítve ezzel a szakmailag megalapozott döntések meghozatalát. Az OST egyik legfontosabb feladata az Országos Adatgyjtési Program megvitatása és véleményének kialakítása.

Adó és Pénzügyi Ellenrzési Hivatal (APEH)
Adó és Pénzügyi Ellenrzési Hivatal által gyjtött, feldolgozott és rendszerezett adatok az adóbevallásokon keresztül, amelyek felölelik a gazdasági szereplk teljes körét.

Vám- és Pénzügyrség Országos Parancsnoksága (VPOP)
A vámáru-nyilatkozat elsdlegesen vámolásra, másodlagosan a vámstatisztikának a külkereskedelmi statisztika céljára szolgál.

Minisztériumok
A minisztériumok többsége részt vesz az Országos Adatgyjtési Programban. Kiemelked szerepe van az adatgyjtésben a Népjóléti Minisztériumnak és a Mveldési és Közoktatási Minisztériumnak.

MNB
Az MNB felels a pénzügystatisztikáért mindenütt a világon.

2.3. A Gazdasági Információs rendszer eszközei

Felmérések és összeírások
A hivatalos statisztikai szolgálat éves, országos adatgyjtési programját az OSAP foglalja össze. Az OSAP összeállítását a KSH a tárgyévet megelz év szeptemberében terjeszti a Kormány elé. Az adatgyjtés néhány jelenlegi problémája: · A gazdaság szereplinek a száma néhány év alatt többszörösére ntt, ami jelentsen megemeli az adatgyjtés költségeit. · A gazdasági szervezeti struktúrája oly módon alakult át, hogy a néhány fs kisszervezetek súlya meghatározóvá vált.

2.4. Statisztikai rendszerek, modellek
Az Európai Unió társulási a szerzdés aláírása a hazai statisztikai rendszer gyors átalakítását követeli meg, illetve szabályozza a statisztikai együttmködés kérdéseit. Az újonnan kidolgozott magyar nemzeti számlarendszer kialakítása során arra törekedett a KSH, hogy az a lehet legnagyobb mértékben megfeleljen az ENSZ, az EU, az IMF, OECD és a Világbank által közösen kidolgozott Systtem of National Accounts (SNA)" ajánlásoknak.

2.5. A gazdasági szervezetek nyilvántartása a KSH-ban
A regiszter tartalmazza a magyar gazdaság valamennyi szerepljét, pontosan azokat, amelyek egyedi adószámmal rendelkeznek. A regiszter alapvet inputját az APEH-tl havonta átvett ún. változásállományok képezik. A regiszternek olyan inputjai, amelyek az adóalany nyilvántartás egységeire kiegészít, pótló vagy módosító információkat tartalmaznak. (ÁFA, társasági adó)

8

2.6. Tájékoztatás
A KSH politikailag semleges és szakmailag független intézmény. A tájékoztatás három f alapelve az: · Objektivitás · Egyidejség · Nyitottság. A KSH tájékoztatási tevékenységérl az éves tájékoztatási terv ad áttekintést. A KSH kiadványai közül megkülönböztetett jelentséggel bírnak az olyan összefoglaló jelleg adatgyjtemények, amelyek a társadalom, illetve a gazdaság egészérl szolgáltatnak információkat. Ezek közül a legfontosabb a · Magyar Statisztikai Évkönyv · Magyar Statisztikai Zsebkönyv · Statisztikai Havi Közlemény. Az összefoglaló jelleg adatgyjteményeken kívül a gazdaságstatisztika különböz részterületeirl a következ fontosabb, éves gyakoriságú kiadványokat adja közre a KSH: · Ipari és Építipari Statisztikai Évkönyv, · Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyv, · Mezgazdasági és Élelmiszeripari Zsebkönyv, · Területi Statisztikai Évkönyv, · Lakásstatisztikai Évkönyv, · Magyarország Nemzeti Számlái, · A munkaerfelvétel adatai. A KSH nemcsak adattárakat, hanem szöveges kiadványokat is készít. (pl. éves beszámoló, havi tájékoztató) Rendszeresen közzétesz a KSH módszertani kiadványokat és katalógusokat is, amelyek az adatgyjtemények fogalmi magyarázatait és módszertani leírásait, illetve ezek lényegesebb változatait tartalmazzák. A megyei igazgatóságok statisztikai kiadványai az önkormányzatok és más helyi szervek tájékoztatását szolgálják, az adott terület társadalmi-gazdasági folyamatainak bemutatásával.

2.7. A rendszer mködése
Napjainkban több területen szakítani kellett a teljeskör statisztikai megfigyelés gyakorlatával és át kellett térni részben vagy egészben a reprezentatív jelleg megfigyelési rendszer alkalmazására. Például a havi iparstatisztikai megfigyelés a következ módon történik: · Az 50 f feletti gazdasági egységeknél teljeskör, · A 11-50 f között reprezentatív jelleg, és · 11 f alatt pedig egyéb adatforrások felhasználásával becslések készülnek. A változások egymásra torlódtak és számos problémát idéztek el az adatgyjtés, az adatfeldolgozás és az adtaközlés területén egyaránt. Szembe kellett nézni azzal, hogy · Jelentsen megnehezedett, illetve néhány területen megszakadt a statisztikai idsorok folytathatósága, · Az átmeneti nehézségek miatt meghosszabbodott a statisztikai kiadványok megjelenésének határideje.

9

2.8. A KSH központ szervezeti felépítése
(Az eladás alapján!!!)

10

3. Konjunktúra-barométerek
A konjunktúra-statisztikában alkalmazott barométerek túlnyomórészt az elzekben ismertetett harmonikus rezgésmozgás feltételezésen alapulnak. A gazdasági élet jellemzésére elször egy-egy jelenséget, vagy tényezt emeltek ki. A konjunktúrakutatás fejldése megmutatta, hogy egy-egy kiragadott mozzanattal a gazdasági élet hullámzását nem lehet jellemezni. Ezért késbb több statisztikai sornak egyetlen indexbe való tömörítésével igyekeztek a konjunkturális helyzetet jellemezni. A generális indexnél a komponensek egynemek, a totális indexben különbözek, st esetleg gazdaságstatisztikai jellegek.

3.1. Babson-barométer
R.W. Babson 1904-ben egy Statisztikai Intézetet (Babson Statistical Service) alapított és ez a magánvállalkozás díjazás ellenében üzleti prognózisokat készített. Babson igen széles statisztikai adatbázist dolgozott fel pl. az egyes ágazatok termelési mennyiségeit, a különböz árakat, árfolyamokat havi és heti részletezésben stb. Ezekbl az idsorokból az indexszámok módszerével és átlagolások útján egyetlen általános indexsport (generálindexsort) szerkesztett, melynek alapján a konjunktúrális helyzetet értékelte és jóslatot (elrejelzést) is készített. A Babson-barométer végleges alakját 1910-ben érte el. Babson elgondolásában a Newton-féle ,,akció egyenl reakció" elvbl indult ki, és ennek alapján feltételezte, hogy az index és az elosztóvonal által bezárt alsó és fels vonalkázott területek egymással egyenlk. A fellendülésnek és a visszaesésnek megfelel területek így kiegyenlítik egymást. A mozgó egyensúlyvonal megszerkeszthetségének elméleti alapja tehát az az elgondolás, hogy a gazdasági életben is éppen úgy, mint a fizika hullámjelenségeiben, az egyensúlyi helyzetbl való kilengést az abba való visszatérés jelensége követi, majdnem mechanikus módon, mégpedig egészen a ,,hatás egyenl ellenhatás" elve alapján. Babson az indexsorok idben bekövetkez változásait ciklikus folyamatban, harmonikus rezgésnek tekinti és ennek alapján készítette el prognózisait. Emellett Babson még három segédindexsort is használt az elrejelzések készítésénél. Részvényárfolyamokat, a kötvények hozadékát, és a nagykereskedelemi árakat. Babson 12 csoportra osztva 24 fontosabb idsort figyelt meg. (Pl. építkezés és ingatlanforgalom, bankbukások, munkapiac, pénzpiac, nyersanyagok és az arany ársorai, ipari termelés, vasúti forgalom, szezonális viszonyokra jellemz sorok) A konjunktúra jelenségeit magyarázó elméletek 1929-ig, a nagy gazdasági világválságig a gazdasági egyensúly hipotézisére építettek. Az alapelgondolás a következkben foglalható össze: A gazdasági jelenségek egymással kölcsönhatásban, sztochasztikus kapcsolatban állnak. Ezek a jelenségek az egyensúlyi állapotot igyekeznek elfoglalni. Ha ezen egyensúlyi helyzetet valamilyen küls vagy bels erhatások megváltoztatják, úgy a gazdasági életben egy állandó irányzat nyilvánul meg a régi egyensúly visszaállítására. A statikus szemlélet csak a felszíni jelenségek magyarázatára alkalmas. A konjuktúra-indexekben, a konjukntúra-barométerekben elször az árindexek játszották a fszerepet. Azonban a pénz értékének és vásárló erejének ingadozása, továbbá az ezzel kapcsolatos árváltozások a feldolgozás munkáját megnehezítették és ezért a generál11

indexekbl az ársorok egy részét kihagyták és rátértek a megbízhatóbbnak tekinthet mennyiségi (naturális) indexek számítására. A mennyiségi indexek legfontosabb változatai az ún. termelési indexek. Ezek az árutermelés mennyiségi ­ tehát az árváltozástól függetlenül ­ alakulását tüntetik fel. A konjunktúra folyamatot az ­ ipar nemzetgazdaságban játszott meghatározó szerepe miatt ­ az ipari termelés volumene befolyásolja elssorban. Ennek mérésére szolgál az ipari termelési index.

3.2. Harvard-barométer
A Harvard-barométer nem veszi figyelembe az olyan tüneti jelleg változásokat, mint pl. a bérek, a fogyasztás változásait, a munkanélküliség alakulását, stb., amelyek a konjunktúraelméletben fontos szerepet játszanak. Persons ugyanis összesen 50 idsort vizsgált meg a barométer-szerkesztéshez való felhasználás céljánál és ezek közül 23 idsort választott ki. A késbbi barométerek mindinkább eltértek az empirikus alaptól és végül nagyobbrészt ársorokból lettek felépítve. Az els világháború eltt Persons két barométertípust dolgozott ki. Az elsben 5, a másodikban 3 csoport görbéje tárta fel a konjunktúra alakulását 1903 és 1914 között. Az ötgörbéj barométer a következ igen heterogén idsorokból állt: 1. a spekulációs ármozgások, 2. a spekulációs volumenváltozások, 3. a termelés volumenváltozásai, 4. az általános árszínvonal és 5. a kamatláb mozgása. A 3 görbéj barométer csoportjai: A) érték (tke) piac helyzete, B) az árupiac és C) a pénzpiac alakulása. A három görbe egymás utáni lefolyása bizonyos szabályszerséget mutat, amire a prognózis épít. A sorrend a következ: ,,A" index hullámzását, ,,B" és ,,B" index hullámzását ,,C" követi. A Harvard- barométert elször tisztán empirikus úton értékelték. A Harvard-barométer B-görbe prognózisát 1919 szeptembertl 1924 januárjáig rendszeresen elkészítették és a prognózisok megbízhatóságának ellenrzésétl kiderült, hogy a vizsgált évek alatt felállított 37 prognózisból 8 (22%) volt a helyes, 13( 35%) bizonytalan és 16 (43%) hamis. A legnagyobb probléma az volt, hogy az 1920-as és 1919-es válságokat a barométer nem tudta elre jelezni. A Harvard Intézet feltételezéseiben valójában bizonyos elméleti felvetések rejlettek. Feltették ugyanis, hogy az ,,A" értékpiac helyzetét tükröz ún. értékpiac (spekulációs) index azt tükrözi vissza, hogy hogyan értékelik a tkések a beruházások jövbeli jövedelmezségét. Ha ez az értékelés kedvez, akkor a beruházásoktól a jövedelmek emelkedését várják. Ebben az esetben emelkedik a termékek iránti kereslet is, ami a ,,B" árupiac index emelkedését vonja maga után, hiszen a nagykereskedelmi árindexek nnek. A részványárfolyamok emelkedésének tehát következménye az árupiac árindexének emelkedése és fordítva is igaz ez a megállapítás. A kereslet emelkedése és a termelés felfutása feszültséget teremt a pénzpiacon. Növekszik a pénzszükséglet és ez közvetlenül befolyásolja a kamatlábak emelkedését. A rövidlejáratú hitelek kamatlábának emelkedése miatt esik az állandó kamatozású értékpapírok árfolyama. Ennek az a következménye, hogy amikor az ,,A" index elérte maximumát a pénzpiacot jellemz ,,C" index minimális értékre esik vissza. A piaci és pénzügyi helyzet a következk szerint fejldik tovább. Az állandó kamatozású értékpapírok árfolyamainak (,,C" index) esése miatt a beruházások jövedelmezségének értékelése negatív lesz, így megkezddik a tzsdei árfolyamok esése,

12

csökken a termékek iránti kereslet, ezért a termelés is csökkeni fog, így a pénzpiac feszültsége mérsékldik. A rövidlejáratú hitelek kamatlábát leszállítják és így emelkedik az állandó kamatozású értékpapírok árfolyama. Bekövetkezik ezért az az idszak, amikor ,,A" index csökken és a ,,C" index emelkedik. A ,,B" index ,,A" és ,,C" között középs helyet foglalja el. Ha elfogadjuk a hipotézist, hogy a piaci és pénzügyi helyzet leírt fázisait rendszeresen ismétldnek nemcsak a múltban, hanem a jövben is, akkor megszerkeszthet a gazdasági konjunktúra prognózisa. Látható, hogy a Harvard-barométer mködése szinte teljes egészében a pénzpiac vizsgálatán alapul, hiszen az árupiacot közvetve, az árindexek útján elemzi.

3.3. A német konjunktúra-barométer
A Persons-féle Harvard-barmométert elssorban német konjunktúrakutatók fejlesztették tovább elssorban úgy, hogy a termelés, foglalkoztatottság stb. Indexeivel bvítették. A német konjunktúra-barométerek tehát a Harvard-barométert lényegesen kibvítették. A német konjunktúraintézet helyzetképei az összes fontosabb gazdasági ágazatot, illetleg tényezt magukba foglalják, megfelel indexsorok és görbék alapján.

3.4. A magyar konjunktúra-barométer
Magyarországon a Magyar Gazdaságkutató Intézet és az Országos Gazdaságstatisztikai és Konjunktúrakutató Bizottság 1929-tl adta ki közleményeit.

A konjunktúra-barométerek hatása a konjunktúrakutatásra
A konjunktúra-barométerek jelentsége az 1930-as évek közepétl lényegesen csökkent, de átalakítva azokat ma is használják. A konjunktúra-barométereket az 1929-33-as nagy gazdasági válság után még hosszú ideig közzétették, de elssorban a gazdasági helyzet tömör leírása és nem prognosztizálás céljából készítették el. A konjunktúra-prognózissal kapcsolatos kutatások sok értékes eredményt is nyújtottak. Kidolgozták a szezonális hullámzás és trend elkülönítésének matematikai, statisztikai módszereit. A részvényárfolyam-indexeket viszont ma is kidolgozzák és igyekeznek ennek alapján a tzsdei árfolyamokat elre jelezni. De a konjunktúra-barométerekbl fejldtek ki a mai modern konjunktúra jelzszámok, az ún. együtthatói (coincident) megelz (leading) és a lemaradó (lagging) jelzszámok is. Így annak ellenére, hogy ma már a korábbi formájukban nem alkalmazzák ket, nagy szolgálatot tettek a konjunktúrakutatásnak.

13

4. Tzsdeindexek
4.1. Mi is a tzsdeindex?
A tzsdék megszületése óta magától értetd igény van a részvényárfolyamok elemzésére, az elrejelzésre. Mivel azonban a legtöbb részvénytulajdonosnak nincs módja hogy folyamatosan figyelemmel kísérje az egyes részvények áralakulását, a fejlett értékpapírpiaccal rendelkez országokban régóta alkalmaznak olyan tzsdei jelzszámokat ­ ún. indexeket -, amelyek a konjunktúrabarométerhez hasonlóan egyetlen értékbe srítik, jelzik a tzsdei ,,idjárás" változásait, megkönnnyítve ezzel a piac szereplinek elemzéseit, döntéseit.

4.2. Alkalmazási lehetségek
A jól mköd tzsdeindex szerepköre összetett : · Méri az értékpapírpiac hangulatát, mozgásának tendenciáját, az árfolyam-változási átlagot, · Méri a vállalatok teljesítményeit, kilátásait · Méri az ágazatok helyzetét, kilátásait · Makrogazdasági kilátásokra enged következtetni (pl. a Dow Jones-index elemzésekor szakértk kimutatták, hogy az index változása mintegy hat hónappal jár eltte az amerikai gazdaságban jelentkez tendenciáknak), így a konjunktúrakutatás fontos eszköze lehet · Orientálja a befektetket (hisz csak a kiválasztott értékpapír árfolyammozgását kell az index változásával összehasonlítani) · Információt nyújt a kockázatmentes portfoliók összeállításához · Határids ügyletekre ad lehtséget.

Számítási mód
Az index kialakítás rendszerint egy mintavétellel kezddik. Ennek során kiválasztanak a tzsdén szerepl valamennyi részvény közül egy kezelhet számú csoportot, amely reprezentálja a piac egészét. Ezután a kiválasztott értékpapírokat valamilyen módon súlyozzák, kifejezve ezzel az indexben szerepl értékpapírok különböz fontosságát. Ezt követi a súlyozott csoport számtani/mértani átlagának kiszámítása. Annak érdekében, hogy a piacon kívüli zavaró hatásokat ­ részvénymegosztás, osztalék-kifizetési idpontok, stb. ­ kiküszöböljék, és az index csak a gazdasági háttérnek betudható információkat vegye figyelembe, a kapott eredményt még korrigálhatják (indexálhatják). A világban használt tzsdei indexek két nagy csoportba oszthatók aszerint, hogy minek adnak elsbbséget az indexértékek számításakor: az úgynevezett indexkosárban ­ vagyis a mutató kiszámításakor figyelembe vett értékpapírok listáján ­ szerepl részvények árfolyamának-e,

14

avagy az értékpapírok mögött meghúzódó cégek piaci értékének, ún. kapitalizációjának. Így árfolyam, illetve értékindexekrl beszélhetünk. A részvények árfolyamaira azonban nemcsak a vállalati teljesítmények, hanem az idszakonként kifizetett osztalékok is hatással vannak. Osztalékfizetések után a részvényárfolyamok csökkenek, az osztalék kifizetéséhez közeledve pedig az árfolyamok nnek, miközben a vállalat értékelése esetleg semmit nem változott. A várakozások mérszáma az osztalékfizetések ciklikus hatását igyekszik eltüntetni az árfolyamok indexének értékébl. Ennek az indexnek az elkészítéséhez az egyedi részvényárfolyamokból ki kell szrni az osztalékfizetések várható nagyságát, mieltt az aggregálást elvégeznek. Az átlagos hozamok számszersítése is az index feladata. Mint ismeretes, a részvények tartásából ered pénzbeli nyereség kétféle tényezbl áll össze: az árfolyamnyereségbl és a kapott osztalékokból. A hozamindexnek tehát e két tényez együttes, átlagos változását is meg kell tudni mutatni.

4.3. Határids ügyletek
A határids ügyletek funkciója: a szerzd felek célja a jövbeli hozamingadozások kockázatának megosztása. Az értékpapírok esetében az árfolyam-ingadozás hatásához a kapott kamatok és osztalékok nagysága is hozzáadódik, és ezek a tényezk jelentik összességükben a papírok hozamalakulását. A határids indexügyletek megszületése annak köszönhet, hogy a széles részvénycsomagokat, részvényportfóliókat vásárló befektetk is meg óhajtották osztani a kockázatukat. Az üzletkötés technikai lebonyolításában az eladó bizonyos számú indexérték eladására, a vev ezen indexértékek megvételére vállal kötelezettséget. Ha a szerzdésben elre kialkudott indexár magasabb, mint az aktuális indexérték, akkor az indexérték eladója nyert az üzleten, hiszen az aktuális értéknél többért tudná azt eladni a szerzdés alapján. Ilyenkor a tényleges és a szerzdésben meghatározott indexértékek különbözetét a vev köteles az eladónak kifizetni. Ha azonban a szerzdés indexértéke alacsonyabb az aktuális indexnél, akkor a vev járt jól és az eladó fizeti ki neki a különbözetet.

4.4. Fontosabb tzsdeindexek

A Dow-Jones index
A legismertebb és egyben talán a legrégibb részvényárfolyamindex a Dow-Jones ipari index. Eredetileg 12, késbb 20 vezet amerikai iparvállalat részvényei tzsde árfolyamának változását követte. A számítás 1928 óta 30, különböz iparágban mköd, vezet amerikai társaság részvényei árfolyamának alakulására támaszkodik. Emellett külön D-J részvényindexekkel vizsgálják az Egyesült Államok közlekedési (vasúti, légiforgalmi és autóbusz közlekedési) vállalatai, továbbá a közmvek részvényárfolyamainak alakulását. Különböz vizsgálatok azt mutatják, hogy a harmincféle ipari részvény Dow-Jones indexe az átfogó és egyetemes indexnél is szemléltetbben ,,jelez", és egyben lehetvé teszi bizonyos extrapolációt is. Ily módon a Dow-Jones II. ipari részvényindex nemcsak a legismertebb tzsdei ,,indikátor", hanem fontos konjunktúrajelz barométer is.

15

A Dow-Jones ipari részvényindex kiszámítási módszere
Kiszámítása oly módon történik, hogy a 30 meghatározott részvény napi átlagos árfolyamát összeadják, és az összeget egy állandó osztóval elosztják. A kapott hányados értéke a D-J II. ipari részvényindex. A Dow-Jones összetett részvényindexet a 65 vállalat adatai alapján úgy számítják ki, hogy összeadják a 30 ipari, a 20 közlekedési és a 15 közm részvényindexeinek pontszámát és ezek összegét 4,113-del osztják. A Dow-Jones indexek közül a D-J II. ipari részvényindex az általában elismert jelzszám annak ellenére, hogy meghatározási és számítási módszerét több oldalról bírálat érte. A f kifogások, hogy az indexben - Kevés a megfigyelésre bevont vállalat száma, - Az állandó osztó nem alapszik kell közgazdasági megfontolásokon, - Valamely kisebb érték részvény árfolyamának változása az index pontszámát sokkal jelentsebb mértékben befolyásolja, mint egy drágább részvény ugyanolyan összeg árfolyamváltozása.

A gazdasági elemzés lehetsége a Dow-Jones indexszel
A piacgazdasági viszonyok mellett a történelmi események, azok gazdasági vonatkozásai, a gazdasági fellendülések és a recessziós jelenségek, egyes történelmi sorsfordulók pszichológiai hatásai egyaránt visszatükrözdnek a részvényárak alakulásában. A tzsdei árfolyamok követik azokat a folyamatokat, amelyeket a nemzeti jövedelem és a vásárlóer késbbi alakulásáról feltételeznek. Az ipari termelés, illetve a nemzeti jövedelem alakulása, a részvények jövedelmezsége, a fogyasztói árak alakulása, az egyéb tkebefektetési lehetségek jövedelmezsége gyakorol közvetlen és közvetett hatást a részvények keresletére, kínálatára, amely kialakítja, változása pedig módosítja a részvények árát.

Standard and Poor 500
A Standard and Poor's Corp. az egyik legnagyobb amerikai tzsdei tanácsadó és minsít cég. Többféle indexet is készít, közülük a Standard and Poor a legnépszerbb. A pénzügyi szakemberek ezt tartják az amerikai gazdaság legmegbízhatóbb pénzügyi barométerének. A '40-es években több kritika is érte a Dow Jones ipari átlagot, nagy részük azt kifogásolta, hogy túl kevés részvényt tartalmaz. A kritikák nyomán felmerült egy új, a kor követelményeinek jobban megfelel index készítésének igénye. Ezt az igényt elégítette ki a Standard and Poor cég, amikor megjelentette 500 jól diverzifikált vállalat adataira épül indexét. Az index kezdetben 425 ipari vállalat, 60 szolgáltató vállalat és 15 vasúttársaság részvényeit tartalmazta, 1976-os módosítása óta 400 ipari, 40 szolgáltató, 20 közlekedési vállalat és 40 pénzintézet alkotja részvénykosarát. Az 500 cég a New York-i Részvénytzsdére bevezetett vállalatok teljes tkeértékébl mintegy 80 százalékot képvisel. A súlyozást a bázisidszakban forgalomban lév részvények darabszámával végzik, illetve végezték az index indulásakor, azóta azonban a végrehajtott korrekciók következtében a súlyok kissé eltolódtak. Az index értéke tehát 1941-ben 10 pontról indult. Az S and P 500 abban is els volt a világon, hogy erre kötöttek elször indexopciós ügyleteket. Az indexopciós ügylet lényege, hogy a szerzd felek megállapodást kötnek bizonyos számú indexérték elre meghatározott áron történ megvételére, illetve eladására egy késbbi (szintén elre meghatározott) idpontban. A felek ezzel teljes részvényportfóliójuk kockázatát megoszthatják egyetlen üzletkötéssel, nem kell minden egyes részvényre külön-külön határids ügyleteket kötniük.

16

Az utóbbi idben az S and P 500 egyre több over-the-counter, vagyis tzsdére nem bevezetett vállalatot tartalmaz.

A New York I Részvénytzsde (NYSE) index
A New-York-i Részvénytzsde (New York Stock Exchange) 1965 óta készíti saját indexét, amely az összes jegyzett részvényt tartalmazza (ez több, mint 2000 részvényt jelent). Maga az index piaci érték súlyozással átlagolja az árfolyamokat. Az NYSE összetett indexe 1965. December 31-i bázishoz hasonlítja az árfolyamokat, kezdeti értéke 50 pont volt. A tzsde készít külön indexeket az egyes ágazatokra is.

FT-SE 100
Az FT-SE 100 jelenleg a Londoni Nemzetközi Értéktzsde (ISE) legjelentsebb indexe. Eldjét, az FT 30 nev, a Dow-Jones ipari átlaghoz hasonlósan ársúlyozású indexet 1935-ben kezdték számítani. Az FT-SE 100 a 100 legnagyobb brit vállalat részvényeit tartalmazza, induláskor ez 69 iparvállalatot, 23 pénzintézetet, 5 olajtársaságot, 2 bányavállalatot és 1 külkereskedelemmel foglalkozó céget jelentett. Ki kell venni a vállalatot az indexbl, ha felvásárolják, vagy piaci értéke a vállalati rangsorban a 110. Hely alá süllyed. Az FT-SE 100 értéke a kezdeti 1000 pontról indulva 10 év alatt megháromszorozódott.

A Német F.A.Z. részvényindex
Németország másik közismert tzsdeindexe a F.A.Z részényindex, amely az egyik legjelentsebb napilap a Frankfurter Allgemeine Zeitung nevéhez fzdik. Számítása 100, a Frankfurti Értéktzsdén jegyzett 12 iparágat képvisel, tehát a teljes gazdaságot reprezentáló részvény, a társaságok alaptkéjével súlyozott árindexe. A súlyrendszer a mindenkori aktuális arányokat veszi figyelembe, tehát jól tükrözi a piacon bekövetkezett arányváltozásokat, de a sr súlyváltozások miatt hosszútávú összehasonlításokra kevésbé alkalmas.

A német DAX 30
Jelentsége a német határids tzsde (Deutsche Terminbörse) 1990. Évi megnyitásával emelkedett meg, mert ez az index opciós ügyletek kötésére is lehetséget ad. A DAX 30 a benne szerepl 30 vállalat részvényeinek tkeértéksúlyozású indexe. A 30 vállalat a frankfurti tzsdén megjelen összes tkeértékbl 60 százalékot tesz ki. Az osztalékfizetésekkel kapcsolatos árfolyam-ingadozások kiküszöbölése érdekében a részvények az osztalék éves diszkontált értékével módosított árfolyamon szerepelnek az indexben.

NIKKEI-átlag
A világ egyik legnagyobb forgalmú tzsdéjének számító tokió tzsde indexe a Nikkei-átlag (Nikkei Average). A nagy tzsdék elsszámú indexei közül ez az egyetlen, amely mértani átlag, 225 részvény árfolyamának mértani átlagolásával készül. A korrekciókat itt is a súlyok megváltoztaásával végzik. A japán gazdaság stabilitást értékelteti, hogy a Nikkei-átlag 1949-es indulása óta a 225 vállalat listáját még nem kellett változtatni.

17

A Bécsi tzsde indexe
Az indexkosárba csak a bécsi tzsdén jegyzett osztrák részvények kapnak helyet 60 társaság részvényei. A kiválasztásban az alaptke nagysága és a forgalmi részesedése a dönt. A vizsgálatban szerepl papírok képviselik a bécsi tzsde teljes (jegyzett) részvényforgalmának a 99%-át. S ez a kör az új bevezetésekkel tovább bvülhet, nincs maximalizálva a bevonható részvények száma, mint a DAX indexnél.

A Budapesti értéktzsde részvényindexe (BUX)
Az 1990-ben alapított Budapesti Értéktzsde Tanácsa már mködésének els évében szükségesnek látta, hogy a befektetk jobb és közérthetbb tájékoztatása érdekében létrehozza a tzsde részvényszekciójának indexét. A közvetlen cél egy olyan mutatószám megalkotása volt, amelynek értékváltozásai következtetni engednek a piac aktuális állapotára, illetve az uralkodó árfolyammozgások arányára és nagyságára. A fenti elzmények alapján 1991-ben került sor a Budapesti Értéktzsde ideiglenes, nem hivatalos indexének bemutatására. Az index alapveten a tzsdei kereskedelemben meghatározó részvények elz kereskedési napokhoz viszonyított árfolyammozgásait reprezentálja, a társaságok törzsrészvényeivel súlyozottan.

Az indexkosár összetétele:
1991. január 2.-július 12. Els Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt., Fotex Rt., Ibusz Rt., Müszi Rt., Skála-Coop Rt., Sztráda-Skála Rt. 1995. október 2.-tl: Agrimpex Rt. (névre szóló), Danubius Rt., Domus Rt., Dunaholding Rt., EGIS Rt., Els Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt., Fotex Rt., Global TH RT., Globus Rt., Goldsun Rt., Graboplast Rt., Humán Rt., Inter-Európa Bank Rt., OTP Bank Rt., Pannonplast Rt., Pick Rt., Primagáz Rt., Richter Gedeon Rt., Skála-Coop Rt. T sorozata, Zalakerámia Rt., Zwack Rt.

Általános elvek
A BUX az indexkosárban szerepl részvénytársaságok piaci értékének (piaci átlagár törzsrészvények mennyisége) változásait tükrözi. Az indexkosár egy elméleti ún. piaci portfoliót jelképez, az összpiacra jellemz értékpapírstruktúrát modellezve. Az index ezen értékpapírcsomag bázis idponthoz viszonyított értékváltozását mutatja. Az indexben egy részvénytársaságnak csak a tzsdére bevezetett törzsrészvényei szerepelhetnek, osztalékelsbbséget, illetve egyéb külön jogot (pl. osztalékelsbbség, kamatozó stb.) megtestesít részvény nem kerülhet bele az index kosárba. Kikerül az indexbl minden olyan részvénytársaság, amely ellen csd-, vagy felszámolási eljárást indítanak. Egy részvénysorozat indexkosárba való bekerülése, illetve onnan való kikerülése esetén az alábbi mutatók vizsgálata szükséges: 1. Bevezetett részvénysorozat névérétken: minimum 500 millió Ft, a teljes bevezetett részvénymennyiségnek min. 1%-a, 2. Bevezetett részvénysorozat árfolyamértéken: minimum 1 milliárd Ft, a teljes részvénypiaci kapitalizáció min. 1%-a

18

3. Az utolsó félévben az adott részvénysorozatra kötött üzleteknek a teljes részvénypiaci üzletkötésbl való részesedése min. 0,5% 4. Az utolsó félévben az adott részvénysorozat forgalmának a teljes részvénypiaci forgalomból való részesedése min. 1% 5. Az utolsó félévben az adott részvénysorozatból forgalmazott mennyiség (db) bevezetett részénymennyiség (db) minimális aránya 10%. Az indexkosárban szerepl részvénytársaságok száma maximum 25. Amennyiben a fenti mutatók közül több 25 részvénytársaság részvénysorozata(i) felel meg legalább három mutatónak, az egyes részvénysorozatok rangsorát minden részvénysorozat mutatószámaiból képzett globális mutató adja.

Az indexkosár változtatása
Bvítés
Az indexkosár bvítésére az alábbi esetekben kerül sor: az aktuális elvek szerint rögzített feltételeknek az aktualizálás idpontjában, illetve az azt megelz félévben megfelel új részvénysorozat kosárba történ bevételekor K korrekciója mellett.

Szkítés
Az indexkosár szkítésére az alábbi esetekben kerül sor: - Az általános elvek szerint rögzített feltételeknek az aktualizálás idpontja eltti, illetve az azt megelz félévben meg nem felel részvénysorozatok kosárból történ kivétele K korrekciója mellett, - Az általános elvek szerint részletezett csd-, illetve felszámolási eljárás esetén a részvények kosárból való kivétele K korrekciója mellett.

Az index változtatás eseményei
Alaptkeemelés
Új részvények jegyzésével, az alaptkén felüli vagyon alaptkévé alakításával vagy változtatásával vagy átváltoztatható kötvény részvénnyé alakításával a társaság alaptkéjének felemelése és ennek cégbírósági bejegyzése.

Az alaptke leszállítása
A részvénytársaság tulajdonában saját részvényeinek bevonásával, a részvények kicserélésével, lebélyegzésével, vagy azok számának más hasonló eljárás útján történ csökkentésével (részvényösszevonás), illetve a részvények bevonásával és a részvényekre teljesített fizetéseknek a részvényesek részére való visszatérítésével végrehajtott alaptkeleszállítás és annak cégbírósági bejegyzése.

Sorozat kettéválasztása
Egy társaság törzsrészvénysorozatának szétválasztása két vagy több, különböz trzsrészvénysorozatra az alaptke nagyságának változtatása nélkül és ennek cégbírósági bejegyzése.

Osztalék részvényben történ kifizetése

19

A közgylés által a társaság nyereségébl felosztani rendelt, a részvényekre arányosan jutó rész készpénzes kifizetése helyett a társaság saját részvényeinek a tulajdonosok számára történ átruházása.

Részvény megosztása
A részvények kicserélésével, lebélyegzésével a részvények számának növelése névértékük csökkentésével, az alaptke nagyságának változtatása nélkül, s ennek cégbírósági bejegyzése.

Társaság szétválása
A szétváló társaság annak megsznése, tzsdei kivezetése után létrejöv két vagy több új társaság cégbírósági bejegyzése, az alaptkeemelésbl származó részvények tzsdei bevezetése.

Társaság egybeolvadása
A beolvadó társaság megsznése, tzsdei kivezetése után a másik társaság alaptkemelése, ennek cégbírósági bejegyzése, az alaptkeemelésbl származó részvények tzsdei bevezetése.

Társaságok egyesülése
Két vagy több társaság megsznésük (tzsdei kivezetésük) utáni egyesülése, az új társaság cégbírósági bejegyzése, tzsdei bevezetése.

Egy részvénytársaság különböz részvénysorozatainak összeolvadása
Az indexkosárban szerepl társaság különböz (bemutatóra és névre szóló, egész évi és történi osztalékra jogosító) részvénysorozatainak összeolvadása úgy, hogy egy meghatározott idpontban az egyik sorozat darabszáma a többi sorozat darabszámával növekszik, s így azonos típusú részvényekké válnak. Egy részvénytársaság különböz részvénysorozatainak szétválása Az indexkosárban szerepl társaság részvénysorozatainak szétválása egy meghatározott idpontban úgy, hog az eredeti sorozat darabszáma szétoszlok az újonnan létrejöv, különböz típusú sorozatok között. Egy részvénytársaság különböz részvénysorozatainak folyamatos átalakítása Az indexkosárban szerepl társaság részvénysorozatai egyikének a másikba (bemutatóra szólóból névre szólóvá, illetve fordítva) egy meghatározott idpontig történ folyamatos átalakítása úgy, hogy több így azonos típusú részvényekké válnak.

A BUX index minsítése
A világ pénzügyi szakemberei a BUX-t nem tartják nyilván a legfontosabb tzsdeindexek között, a magyar gazdasági átalakulás során mégis jelents esemény volt, amikor bevezették. Magyarországon a tzsdeindex még nem tekinthet olyan megbízható jelzszámnak, mint a fejlett országokban. Ez több okra vezethet vissza. Egyrész a Budapesti Értéktzsde forgalma lényegesen elmarad a nyugati tzsdéktl. Egyes részvények hetekre, st hónapokra eltnnek, máskor pedig egy-egy irreális árfolyamú üzletkötés dönten befolyásolhatja az árfolyamokat. A torzító hatások mérséklése érdekében csak a viszonylag nagyobb forgalmú részvények szerepelnek az indexben. További problémát okoz, hogy a Budapesti Értéktzsdén szerepl vállalatok nem tükrözik a magyar gazdaság valós összetételét. A vállalatok alaptkéjének alig 1 százalékát adják a tzsdékre bevezetett részvények, amelyek ráadásul a legsikeresebb, legjövedelmezbb cégek papírjai közül kerülnek ki.

20

5. Gazdasági jelzszámok
A gazdasági életben különleges jelentsége van a változásoknak, a forduló-pontoknak, ennek megfelelen ezek elrejelzéseinek. Segítségükkel megalapozottabban lehet dönteni arról, hogy tovább vihet-e az addigi gazdaságpolitikai és vállalati stratégia, taktika, vagy változtatni, módosítani kell azokon. A konjunktúrakutatás e fordulópontok elrejelzései sajátos gazdasági jelzszámokat, ciklikus indikátorokat alkalmaz. E gazdasági idsorokat kifejez jelzszámok szoros korrelációban vannak a gazdasági élet várható alakulásával, fordulópontjaik viszonylag stabilan kapcsolódnak a legfontosabb aggregált közgazdasági mutatók fordulópontjaihoz.

5.1. Történelmi elzmények, statisztikai és elméleti megfontolások
A gazdasági, üzleti életet elméletileg és a tények által igazoltan is hullámzás jellemzi. Az Egyesült Államokban például 1900 és 1981 között 19 rendszeresen ismétld és különböz hosszúságú ciklus azonosítottak. E ciklusok átlagos hossza ­ két csúcspont között eltel id ­ 51 hónap volt, a legrövidebb ciklus (1980. Január és 1981. Jaunár között) 12 hónap, a leghosszabb pedig (1960. Április és 1969. December között) 116 hónap volt. A ciklikusság tehát egyetemes jellemzje minden gazdaságnak, létezett a múltban és létezni fog a jövben is. A közgazdaságtudományban szerteágazó elméleti magyarázatok találhatók az üzleti ciklusok kiváltó okaira. Egyes elméletek a gazdaságon kivüli ,,küls" tényezkkel (háborúk, tudományos felfedezések, a népesség számának növekedése, migráció stb.) magyarázzák, mások a gazdaság ,,bels" sajátos mködésébl (például multiplikátor, akcellerátor hatásokból) vezetik le e ciklusok kialakulását, de léteznek olyan elméletek is, amelyek szerint a ciklikusság a ,,küls" és ,,bels" tényezk együttes hatásának eredje. E két körülményre építve A. Burns és W. Mitchell amerikai közgazdászok kialakították és a gyakorlatban is rendszeresítették a korszer és lényegében még ma is alkalmazott gazdasági jelzszámok rendszerét. A 1930-as évek közepén kezdték el ez irányú kutatásaikat a Nemzeti Gazdaságkutató Intézetben (National Bureau of Economic Research ­ NBER), 1880-ig visszamenleg 487 havi és negyedévi idsort vizsgáltak meg, és ezekbl választottá ki azt a 71-et, amelyek jelzszámaik alapjává váltak.

5.2. A gazdasági jelzszámok tartalma
A gyakorlati elrejelzésekhez háromféle jelzszámot fejlesztettek ki és alkalmaznak (aszerint különböztetik meg ket, hogy idben hogyan viszonyulnak a gazdasági változásokhoz): megelz, együtthaladó és lemaradó indexek csoportját (leading, coincident és lagging indicatorts). Ezek lényegében indexek. A megelz (leading) jelzszámok olyan közgazdasági változók indexei, amelyeknek legnagyobb és legkisebb értékei tendenciaszeren megelzik a konjunktúraciklus csúcs- és mélypontjait, és bizonyos idvel elbb kezdenek csökkenni, illetve növekedni, mint a konjunktúrakciklus görbéje. Az Egyesült Államokban a következ 11 vezet jelzszám indexét számítja ki és adja közre havonta a Kereskedelmi Minisztérium: 1. A hetente eldolgozott munkaórák száma, 2. A munkanélküli-segélykérelmek heti átlagos száma, 3. A feldolgozóipar új rendelésállománya, 4. A késedelmes szállítási problémákkal küzd vállalatok aránya, 5. A beruházási javak rendelés- és kötésállománya, 6. Az új lakásépítési engedélyek száma, 7. A feldolgozóipar készletállományának változása, 8. A legjelentsebb nyersanyagok áránk változása, 9. A részvényárfolyamok alakulása, 10. A pénzkínálat volumene (M2), 11. A hitel-kinlévségek változása.

21

Az együtthaladó (coincident) jelzszámok indexeinek fordulópontjai megközelítleg az általános gazdasági tevékenység ciklusainak csúcs- és mélypontját jelzik. Azaz e mutatók alapján megállapítható, elemzhet, hogy a konjunktúra-ciklus ténylegesen milyen fázisban van. Mintegy fél tucat ilyen mutatót publikálnak minden egyes hónapban, valamint azok aggregált értékét is. Ilyen mutatók például a GDP, a foglalkoztatottak száma, a lakossági jövedelmek, a kereskedelmi forgalom, az ipari termelés, a kapacitások kihasználtsága. A lemaradó (lagging) jelzszámok indexei az üzleti ciklus csúcs- és mélypontjainak bekövetkezése után érik el a maximális értéküket. Ilyen indexek például: a munkanélküliség átlagos idtartama, a készleteknek az értékesítés volumenéhez mért aránya, az átlagos kamatráta, a visszautasított rendelésállomány, a betöltetlen munkahelyek száma.

5.3. Az elrejelzések megbízhatósága
Közülük a leglényegesebb a megelz (leading) indikátor indexe, mivel elsdlegesen ez hasznosítható a gazdaságpolitikai és vállalati üzleti döntések számára. A leading indikátorral történ elrejelzésnek általában ketts célja van: egyfell kell idben felhívni a figyelmet arra, hogy jelents változás következhet be az üzleti ciklus alakulásában, másfell azt minsíteni, hogy a már folyamatban lév változás (visszaesés vagy fellendülés) milyen intenzitású. Például növekv árindex (infláció gyorsulása) esetén indokolt lehet szigorítani a monetáris politikát, ha a rövid lejáratú hitel kamatai relative magasak a hosszú lejáratú hitelek kamataihoz képest, az a rendelkezésre álló pénzvolumen indokolatlan szkösségét jelezheti, ezért célszer lehet expanzívabb pénzpolitikát folytatni.

5.4. A gazdasági jelzszámok indexeinek kiválasztása
A jelzszámok megbízhatósága szempontjából alapvet jelentség az idsorok kiválasztása. A több mint egy évszázados statisztikai tapasztalat alapján a kiválasztás a következ legfontosabb kritériumai alakultak ki: 1. Az idsor érdemi közgazdasági információt fejezzen ki, azaz jelzések alapján érdemi következtetéseket lehessen levonni a gazdaságról és különösen a gazdasági folyamatokban bekövetkez fordulatokról. 2. Az adott jelenséget statisztikailag meg lehessen figyelni, illetve megfelel pontossággal számszeren ki lehessen fejezni. 3. Az idsor idben (például legalább egy hónappal elre) jelezze a ciklikus mozgást, és különösen a ciklus fordulópontját (a fellendülés és visszaesés kezdetét és végét), 4. Azokat a ciklikus mozgásokat jelezze, amelyek hosszú távon érvényesülnek, ennek megfelelen legalább fél évszázados megfigyelésen alapuljanak és általuk felismerhet legyen a rendszeresen ismétld ciklikus mozgás. 5. Az idsor változása ne legyen kiszámíthatatlan, ezt ne csak a véletlen, nem jellemz és ismétld hatások uralják. 6. Az idsor statisztikai adatai kell idben és folyamatosan rendelkezésre álljanak, így mód legyen az idsor, illetve a jelzszám folyamatos és megfelel idben történ kiszámítására és publikálására (ennek kapcsán olyan szempontokat is mérlegelnek, hogy kiszámításuk kell gondossággal és lehetleg automatikusan (hatékony szoftverek alkalmazásával) valósulhasson meg. Az idsorok kiválasztási folyamatában megkülönböztetett jelentsége van az ún. referenciaidsoroknak. Ezek teszik lehetvé, hogy a jelzszámokat az idtényez szerint csoportosítsák, ezek alapján lehet minsíteni e sorokat aszerint, hogy megelz, együtthaladó vagy lemaradó jelzszámokat képeznek-e. Lényegében a referencia-idsorok a ciklus állapotát, helyzetét minsítik, azt, hogy a gazdaság a fellendülés, visszaesés, stagnálás állapotában van-e. 22

5.5. A gazdasági jelzszámok kiszámítása
Alapvet cél, hogy egyetlen indexszé aggregálják a megelz, az együttható és a lemaradó indexeket, ezáltal mintegy összegezve az egyes részindexek viselkedésének tendenciáját a lehet legkifejezbb és információgazdagabb, valósághbb aggregált, összetett megelz, együttható és lemaradó indexet nyerjenek. E számítás els lépéseit a következkben lehet összefoglalni: - Az összes kiválasztott idsort azonos idperiódusúvá alakítják, általában havi adatokat tartalmazó sorokat hoznak létre. - Az kedvez, ha minden egyes idsor a legkorábbi (legrégibb) idszak adatait is tartalmazza, azaz e sorok teljesek. - Fontos és jelents munkaszakasz az idsorok kiigazítása, két okból is. Eltekintve attól, hogy ezzel csökkenthet a hamis jelzések valószínsége, fontos azt biztosítani, hogy minden egyes idsor esetében azok havonkénti változásait és hatását az aggregált gazdasági jelzszámra ne véletlenszer változások határozzák meg. A kiigazítás alkalmazásának másik oka az a követelmény, hogy minden egyes kiválasztott idsor megközelíten azonos módon legyen kiigazítva. E módszerek közül a legáltalánosbban mozgó átlagolást alkalmazzák. - Sor kerül az idsorok normalizálására is. Ennek oka részint az, hogy az egyes idsorok ciklikus hullámzásának mértéke jelents sajátosságokat mutat, e hullámok nagysága idsoronként nagymértékben különböz, másrészt az egyes idsorok aszerint is különböznek, hogy eltér a trendet és a véletlenszer változásokat tükröz tartalmuk.

5.6. A magyarországi alkalmazás tapasztalatai
Mint ismeretes hazánkban mindezideig nem számították ki a megelz, az együtthaladó és a lemaradó jelzszámokat. A nemzetközi tapasztalatokat is hasznosítva a magyarországi kutatásnak, a fejlesztésnek, illetve a gyakorlati alkalmazás elkészítésének a f irányai a következk voltak: megfelel idsorok kiválasztása, ezek statisztikai adatbázisának a megteremtése, konkrét magyar rendszer kialakítása, a mutatók kiszámítására gyakorlati alkalmazás, a rendszeres számítások beindítása, valamint a rendszeres publikálás megszervezése és biztosítása.

Az alkalmazott magyar idsorok kiválasztása
A kiválasztott idsorok tükrözik vissza a legmarkánsabb a sajátos hazai körülményeket. Ez fleg a következkben nyilvánul meg: - az együtthaladó jelzszámok közül még hiányzik a GDP, mivel csak évenként számolják ki, ugyanakkor szerepel köztük az energiafogyasztás, mint ami jól jellemezheti a hazai konjunktúra tényleges alakulását. A f magyarországi együttható jelzszám, s egyben a referencia index azonban jelenleg az ipari termelés volumen indexe, - a megelz jelzszámok körébe tartozó idsorok száma kevesebb mint amit a fejlett piacgazdasággal rendelkez országok használnak, fontos mutatóként szerepelnek azonban a konjunktúratesztek idsorai, továbbá az infláció, valamint az ezzel szoros kapcsolatban lév kamatlábak. A mutatók ez utóbbi csoportja ­ valószínleg a gazdasági átmenet jellemzjeként ­ negatív együtthatóval került a megelz jelzszámok közé. Tartalékidsorok is kiválasztásra kerültek -­mint pl. a kiadott lakásépítési engedélyek, vállalati csdbejelentések száma -, amelyek az 23

idsorok rövidsége miatt csak késbb lesznek beilleszthetk az aggregált megelz indexbe, - az idsorok által vizsgált idperiódus ­ fleg a rendszerváltásból adódó kényszerségbl ­ viszonylag rövid: 1985-1995, s ezt is dominálja a rendkívül mély 1989-91-es visszaesés. Ezek nagymértékben megnehezítették a választott idsorok ciklusainak az értékelését. Az 1985-tl 1995-ig terjed periódus csak két ciklust tartalmaz, egy kisebb ciklust 1985-tl 1988-ig, és egy un. ,,tranicionális"ciklust 1988-tól 1991-ig. Ugyanakkor nem mindegyik idsor tartalmaz teljeskör adatokat az egész (1985-1995) idszakra, egyes idsorok annál rövidebbek, ,,késbb" kezddnek, az pedig csak tovább neheíti azok értékelését. A legújabb ciklust, ami 1991-tl kezddik, leeht igazi piaci ciklusnak tekinteni és értékelni. Az együtthaladó jelzszámokat illeten a következ idsorok javasolhatók: - ipari termelés volumene - feldolgozóipari termelés - összes energiafogyasztás - villamosenergia fogyasztás a termel szférában - cement termelés - hengerelt acéltermelés - csontos nyeshús termelés - bruttó bérek az iparban és az építiparban - kiskereskedelmi forgalom. Megelz jelzszámokként a következ idsorok kerültek kiválasztása (a csillaggal jelöltek negatív együtthatóval): - ipari termeli árindex* - fogyasztási árindex* - pénzmennyiség (a fogyasztói árindexszel deflált M2) - MNB alapkamat* - Vállalkozói hitelkamatok* - Lakossági megtakarítások állománya (a fogyasztói árindexszel deflálva) - A vállalkozások várható helyzete (feldolgozóipari konjunktúrateszt, KOPINT) - Termelési várakozások (feldolgozóipari konjunktúrateszt, KOPINT) - Rendelésállomány (feldolgozóipari konjunktúrateszt, KOPINT). Lemaradó jelzszámokként a következ idsorok kerültek kiválasztásra: - Az iparban foglalkoztatottak száma - Az építiparban foglalkoztatottak száma - a regisztrált munkanélküliek száma. Hangsúlyozandó, hogy a munka jelenlegi fázisában kiválasztott idsorok mint kiinduló idsorok tekintendk, azokat a késbbi alkalmazási és számítási folyamatban ­ a szerzett tapasztalatok tükrében ­ korszersíteni, kiegészíteni, illetve szelektálni szükséges.

5.7 Az idsorok adatainak összegyjtése
Az adatok egy része rendelkezésre áll a Pénzügyminisztériumban, többségüket azonban a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank minden hó 20. és 25. között korszer

24

elektronikus eszközök felhasználásával juttatja el a Pénzügyminisztériumba, ahol megtörténik azok feldolgozása, s az összetett indexek kiszámításra kerülnek.

5.8 A felhasznált számítási módszerek
Számítási módszerekre egyrészt a fejlesztési szakaszban, tehát akkor, amikor az egyedi megelz, együtthaladó és lemaradó változókat kiválasztják, valamint a rendszer mködtetése során, az összetett indexek képzésénél és azok vizsgálatánál van szükség. A két számítási szakaszban általában különböz módszereket kell alkalmazni, van azonban egy közös elem, amely a számítások gerincét adja, s ez az idsorok konjunkturális és dekonjunkturális szakaszokra való bontása. A következkben elször ezt az eljárást ismertetjük, ezután rátérünk a másik fontos számítási algoritmusra: az összetett indexek képzésére.

5.9 A konjunkturális és dekonjunkturális szakaszok meghatározása
Az elemzési szakaszban ezt minden egyes jelzszám múltbeli idsorára el kell végezni, hiszen éppen ennek alapján dönthet el, hogy mely mutatók tartoznak a megelz, stb... jelzszámok csoportjába. A rendszer konkrét alkalmazása során viszont arról kell dönteni, hogy az adott pillanatban a gazdaság az üzleti ciklusnak melyik szakaszában van, és mi várható a köreljövben. Ezt leginkább annak megállapításával dönthetjük el, hogy a jelen idpontban az összetett indikátorok ­ elssorban az együtthaladó és a megelz indikátor ­ a ciklusnak melyik ­ lemen vagy felmen ­ fázisában vannak, s azon belül a fordulóponttól mennyire messze.

A szezonális igazítás
Az egymást követ konjunkturális és dekonjunkturális szakaszokat a ciklus csúcspontjai, illetve mélypontjai választják el egymástól. Ha az adatok hónapról hónapra rendkívül nagy ingadozást mutatnak, s ennek több oka lehet. A legjelentsebbek ezek közül a szezonalitás, a gazdasági jelzszámoknak az a jellegzetes tulajdonsága, hogy az év különböz hónapjaiban meghatározott, arra a hónapra jellemz intenzitást mutatnak. Ez az eltér intenzitás azonban független a gazdasági konjunktúrától, ezért az egész eljárás els lépése a szezonális hatások kiszrése, vagy másképpen a szezonális igazítás. Ezeknek az ingadozásoknak az okai különböz véletlen- vagy nem véletlenszer, de mégis havonta változó tényezk lehetnek, az utóbbiak közé sorolhatjuk a gazdasági tényezket is.

A trendtl való megtisztítás
Ahhoz, hogy a módszer ismertetésében továbbléphessünk, pontosítani kell a megállapítást, miszerint konjunktúra és dekonjunktúra egymást követ szakaszait a csúcspontok, ill. mélypontok választják el egymástól. Az üzleti ciklus attól függen van felfelé ível vagy lehanyatló szakaszban, hogy a növekedés üteme a hosszútávú trend növekedési üteménél nagyobb vagy kisebb. Ezért bármely jelzszám idsorában a ciklus fordulópontjait úgy találhatjuk meg, hogy elször meghatározzuk a hosszútávú trendet, majd ettl az idsort megtisztítjuk. Ezután a trendtl is megtisztított sornak már a valódi növekedési ill. csökkenési szakaszait kell megkeresnünk, egyúttal a közöttük lév abszolút szélsértékeket is. Az OECD a trend kiszámítására és a ciklusok fordulópontjainak meghatározására az amerikai National Bureau of Economic Research által kidolgozott un. fázisátlagtrend módszert használja. A trendnek a vizsgált gazdasági folyamat hosszútávú fejldését a rövid- és középtávú ingadozásoktól mentesen kell leírnia. Ebbl következik, hogy a trend egy viszonylag sima, növekedési ütemét lassan változtató görbe, amely ,,átmetszi" az üzleti ciklus ingadozásait is.

25

Az üzleti ciklust a trend segítségével, a trendet pedig a ciklus felhasználva definiáltuk. A PAT számítási algoritmusa jól tükrözi ezt a körbenforgó meghatározást: elször közelítleg meghatározza a trendet, majd ennek alapján egy elzetes becslést ad a ciklus csúcs- és mélypontjaira. Ezután véglegesíti a trendet, majd pontosítja a ciklus fordulópontjait is. Az iteratív eljárásnak a f lépései: a. A szezonálisan igazított adatok 75 tagú mozgóátlaga a trend els közelítésére. A mozgóátlag hossza több mint hat év, azaz a görbe meglehetsen stabil, ,,kiegyenesíti" a hat év hosszúságú vagy annál rövidebb ciklusokat. Hátránya, hogy a vizsgált periódus els és utolsó 37 hónapjára nem számolható ki, itt tehát extrapolálni kell. b. A szezonálisan igazított adatokból kivonjuk a trendet vagy azzal elosztjuk. A kapott idsor már csak az üzleti ingadozásait, valamint egyéb rövid lefutású, különböz okokra visszavezethet ingadozásokat tartalmaz. c. A ciklus csúcs- és mélypontjainak elzetes meghatározása. Az ,,elzetes" jelzt azért használjuk, mert a trend görbe véglegesítése után ezt a lépést meg kell ismételni. Mivel az említett nem ciklusszer ingadozások nagysága elég nagy, ezért a ciklus fázisainak elkülönítése nem olyan egyszer. d. A trend véglegesítése. A ciklus fordulópontjai megadják a ciklusok fázisainak, azaz felmen és lemen ágainak határpontjait. A PAT algoritmus ezen fázisok e. görbét határoz meg, amely egyrészt ezen átlagpontok közelében halad, másrészt viszont irányát viszonylag lassan változtatja. f. A szezonálisan igazított adatokból kivonjuk a végleges trendet, vagy azzal elosztjuk. Lényegében a b. pont megismétlésérl van szó. g. A ciklus csúcs- és mélypontjainak végleges meghatározása (a c. ponthoz hasonlóan)

A fordulópontok meghatározása
A szezonálisan igazított idsor még mindig jelents ingadózásokat mutat, a ciklusok valódi csúcs- ill. mélypontjainak megkeresése a sok kisebb maximum- és minimum körül elég bonyolult feladat. A PAT eljárás keretében ez az ún. Bry-Boschan rutin segítségével történik. Ennek lényege, hogy az adatsort különböz mozgóátlagolásokkal kisimítja, s elször a simított görbék szélsértékpontjait határozza meg, majd a szezonálisan igazított idsor csúcsilletve mélypontjait ezek közelében keresi. Lépések: a. 12 tagú közönséges (egyenl súlyokkal képzett) mozgóátlaggörbe illesztése az adatokra, majd a görbe szélsértékeinek a megkeresése. Ennek a lépésnek az a célja, hogy kiküszöbölje, ,,kiegyenesítse" az egy évnél rövidebb hullámokat. Ily módon elkerülhet, hogy hamis szélsértékpontok kerüljenek be a számítás során. b. Egy újabb mozgóátlag, az ún. 15 tagú Spencer-görbe kiszámítása ugyanazokból az adatokból. Itt az átlagolás olyan speciális (középen nagyobb pozitív, a széleken negatív) súlyokkal történik, hogy a kapott görbe nem vágja le a kisebb hullámokat, hanem ellenkezleg, jól követi az eredeti ,,kanyarulatokat". Ezután a Spencer-görbe azon szélsértékpontjainak a megkeresése következik, amelyek közvetlenül a mozgó átlag görbe szélsértékhelyeinek közelében vannak. c. Következ lépésként egy rövidebb, s ily módon az eredeti értékekhez jobban közelít mozgóátlag azon szélsértékeinek a megtalálása következik, amelyek a Spencer-görbe hasonló szélsértékeihez legközelebb esnek. d. A sorozat utolsó lépése a kiinduló adatsor azon szélsértékeinek a megkeresése, amelyek az elz lépésben megtalált pontokhoz legközelebb esnek.

26

5.10 Az összetett indexek képzése
A mvelet célja, hogy a hasonló típusú, de mégis különböz jelzszámokból egyetlen megelz, ill. együtthaladó valamint lemaradó indexet képezzünk, s ily módon közömbösítsük az egyedi indexek közötti ellentmondásokat, ugyanakkor felersítsük az általuk hordozott közös információt.

Az egy csoportba tartozó jelzszámok összeválogatása
Kiinduló adatokként a trendtl megtisztított idsorok, valamint minden egyes idsorra különkülön a ciklusok fordulópontjai szolgálnak. A referencia idsor ciklusainak csúcs-, illetve mélypontjait rendre összehasonlítjuk az egyes jelzszámok hasonló pontjaival. Azokat a jelzszámokat, amelyek setében a csúcs-, illetve mélypontok mindegyike vagy legalábbis majdnem mindegyike idben megelzi a referencia index hasonló fordulópontjait egy csoportba soroljuk: ez lesz a megelz indikátorok csoportja. Azok a mutatók, amelyek fordulópontjait illeten a referencia indexhez viszonyítva késésben vannak, azok lesznek a lemaradó indikátorok, végül amelyek nagyjából együtt mozognak vele, azok az együtthaladó indikátorok csoportját fogják alkotni.

A jelzszámok aggregálása
Miután kijelöltük a megelz indikátorok csoportját, megfelel standardizálás után egyetlen indexszé aggregáljuk. A standardizálás lépései: minden egyes idsorból kivonjuk saját átlagát, majd elosztjuk az abszolút értékekbl képzett átlaggal. Így minden sor átlaga nulla, amplitudójának átlaga egységnyi lesz. Ezután az így standardizált jelzszámokat egyszeren átlagoljuk.

27

6. A konjunktúrakutatásban felhasználható matematikai modellek
A matematikai modellek akkor adnak megbízható képet a gazdaságról, annak jövbeni alakulásáról, ha a gazdálkodás feltételei viszonylag stabilak. Természetszerleg a megbízhatóság alapveten függ a betáplált adatok valóságtartalmától és attól, hogy az azok között meglév összefüggéseket a modell milyen eredményességgel képes megragadni, s a modell mennyire fejlett.

6.1. Ágazati kapcsolati modell (ÁKM)
Az ÁKM ketts vetületében képes megragadni a termelés ágazatközi jellemzit. E kettsség abból fakad, hogy egyfell az ágazatok termelésének egy részét ugyanezen ágazatok használják fel (elosztási oldal), másfell nézve az ágazati termelési értékek ráfordításainak egy jelents részét ugyanezen ágazatoktól származó anyagok képezik (ráfordítási oldal). Az ÁKM modell leghatásosabban olyan vizsgálatoknál hasznosítható, ahol a fenti ágazati kapcsolódások nyomon követésére van szükség. Az ÁKM alkalmazhatósági köre igen széles. Mint a forrásokat és a felhasználásokat szembesít mérleg a nemzetgazdaság egyensúlyának elemzésében jelents szerepet játszik. Jelents az ÁKM statisztikai-elemzési szerepe is, különösen a múlt idszak strukturális jellemzinek és változásainak elemzésében. Külön kiemelend még az ÁKM szerepe az árváltozások hatásainak számszersítésében. Az ÁKM-t gyakran alkalmazzák átfogóbb modellek részeként. Az ÁKM a következ három területen alkalmazható eredményesen: - Ágazati kapcsolatok nyomonkövetése (E-A)X=Y és (E-A)-1=X, ahol E egységmátrix, A az ún. ráfordítás koefficiens mátrix, X a bruttó kibocsátás, Y a nettó kibocsátás. Konzisztencia vizsgálatok területein, X és Y közötti összhang, a termelés és a fogyasztás közötti esetleges inkonzisztenciák ellenrzése Árszámítások terén, px(E-A)=mx px=mx(E-A)-1 ahol px árvektor, mx hozzáadott érték vektora, Így e formula alapján kiszámítható a hozzáadott értékhez tartozó ár, illetve a hozzáadott érték, valamint ennek összetev elemi változása nyomán kialakuló új ár.

6.2. Növekedési modellek
A növekedési modellek olyan matematikai, illetve matematikai-statisztikai modellek, amelyek a gazdasági növekedés ütemét, f irányait és annak f feltételeit írják le. Ebbl adódóan lehetséget teremtenek egyfell a növekedés egyes aspektusai, összefüggései, tendenciái illusztrálására és elemzésére, másfell a várható növekedés elrebecslésére. A növekedési 28

modellek ezen vonásai indokolják aktív szerepüket a gazdaságpolitika formálásában, a gazdasági elrejelzésben. Létrejöttüket is lényegében ez az igény váltotta ki. A növekedési modelleknek több olyan konkrét sajátosságuk van, amelyek különösen hasznossá teszik alkalmazásukat. Ezek közül a leglényegesebbek a következk: A bennük szerepl növekedést meghatározó tényezk egyértelm és konzisztens visszatükrözése. Megfelelen felépített növekedési modellel meghatározható, hogy az elérhet maximális növekedés milyen arányokat követel a növekedési tényezk között. A növekedés szempontjából olyan közvetett kapcsolatok, jelenségek feltárására nyújtanak módot, amelyek egyszerbb tervezési, elrejelzési eszközök alkalmazása esetén rejtve maradnak. A különböz növekedési modellek a következképpen osztályozhatók: Egyszektoros, egytényezs növekedési modellek Egyszektoros, többtényezs növekedési modellek Többtényezs növekedési modellek Az egyszektoros, egytényezs növekedési modellek a gazdaságot egyszektorba aggregálják és az egész gazdaság fejldését, növekedését egyetlen növekedési tényez függvényében ábrázolják. A legegyszerbb egyszektoros, egytényezs növekedési modell, az úgynevezett természetes növekedés törvényének közgazdasági interpretációjaként adódik. Mint ismeretes, matematikailag minden olyan jelenség, amelynek idbeni, pillanatnyi változásának mértéke arányos önmagával. Fejezzük ki a növekedést a nemzeti jövedelem növekedése révén, feltételezve, hogy annak egységnyi id alatti változása arányos önmagával, azaz dYt = nYt dt ahol n egy arányossági konstans, közgazdaságilag a növekedés rátája Yt a nemzeti jövedelem t id Az egyenletet átrendezve, majd integrálva, a következt kapjuk: dYt = ndt Yt log Yt = nt + log Y0 ahol Y0 a nemzeti jövedelem értéke a bázis idszakában. Az egyenletet átrendezve:
Y log t = nt Y 0 Yt = Y0 e nt A fenti egyenletben közvetlenül kifejezdik az a növekedés, ami a természetes növekedés törvénye szerint alakul. A képlet rendkívül általános, és lényegében semmit sem mond a növekedés okáról, a növekedést elidéz tényezkrl, és ezeknek a növekedéshez való viszonyáról. Az egyszektoros, egytényezs növekedési modellek vonatkozásában a beruházás az a növekedési tényez, amelynek a növekedésre gyakorolt hatását a leginkább fel lehet tárni. A nemzeti jövedelem összetevi:

29

Y=F+B ahol F a fogyasztási alap, B a felhalmozási alap. A növekedést mind az F, mind a B befolyásolja. A fogyasztás és a beruházás is függvénye a nemzeti jövedelemnek azaz F=F(Y), B=B(Y) A két függvényérték összegének egyenlnek kell lennie a nemzeti jövedelem függvényének az értékével, azaz F+B=Y-nal, ahol feltételezzük, hogy a nemzeti jövedelem önmagától függ, tehát (Y)=Y. Ha most a nemzeti jövedelem függvényt deriváljuk, akkor a következket kapjuk: dY dF dB Y' = F'+ B' = = + =1 dY dY dY ahol dF az egységnyi nemzeti jövedelemnövekedés révén elállott fogyasztásnövekedés dY dB az egységnyi nemzeti jövedelemnövekedés révén elállott beruházásnövekedés dY Feltételezve, hogy a nemzeti jövedelmet csak fogyasztásra és beruházásra használják fel, nyilvánvaló, hogy a két növekménynek egyenlnek kell lennie 1-gyel. A következkben nézzük meg azt, milyen összefüggést lehet feltárni a nemzeti jövedelem és a beruházások között. Azaz olyan feltételezés mellett, hogy a beruházás, mint független változó hat a nemzeti jövedelemre, annak alakulására. A kiinduló alapösszefüggésünk legyen a következ: Y-F(Y)=B ahol B exogén paramétere az egyenletnek, azaz kívülrl adott és nem a modellen belül határozódik meg. Arra vagyunk kiváncsiak, hogy a B miként hat az Y-ra. Ennek érdekében differenciáljuk az Y-F(Y)=B egyenletet (B) szerint: dF dY dY - dB - dB = dB dY dB dB egyszersítve: dY dF dY - =1 dB dY dB dF dY =1 1 - dY dB 1 dY = dB dF 1 - dY dY dF dB = + = 1 összefüggést Felhasználva az Y' = F'+ B' = dY dY dY 1 1 = dF dB 1 - dY dY dB nem más, mint egységnyi nemzetijövedelem-növekmény beruházás. ahol dY Ha 30

1 = w , akkor dB dY dY = wdB ahol w azt mutatja, hogy egységnyi beruházásnövekedés milyen mértékben növeli a nemzeti jövedelmet, azaz lényegében nem más, mint a beruházási koefficiens. A w a nemzeti jövedelem-növekmény felhalmozási hányadának a reciproka, azaz, amennyiben ismerjük e hányadot, úgy meghatározhatjuk magát a w-t is, tehát a beruházásoknak a nemzeti jövedelemre gyakorolt számszer hatását. A fogyasztási hányad , a beruházási hányad , akkor az alapösszefüggés a nemzeti jövedelemre: Y=Y+B (1-)Y=B 1 Y= B 1- de mivel +=1 1 1 Y = B , azaz w ' ' = Az elbbiekhez képest jobban megközelíthetjük a beruházásoknak a nemzeti jövedelemre gyakorolt hatását, ha bekapcsoljuk az idtényezt is az elemzésbe. Ezt a következ összefüggések és feltételezések mellett végezhetjük el: dK =B dt ahol K az adott gazdaság rendelkezésre álló eszközállomány. dK Az = B egyenlet kifejezi azt, hogy az eszközök idbeni növekedése egyenl az adott dt idszak beruházásaival. K k= Yt ahol k a nemzeti jövedelem eszközigényességének a koefficiense. kYt=K B=Yt Azaz a beruházások összege egyenl a nemzeti jövedelem és a beruházási hányad szorzatával. dK = B , kYt=K, B=Yt egyenletekbl ugyancsak egyszer, de az idtényezt már A dt figyelembe vev növekedési összefüggést kapunk: dK dYt Yt = B = k dt dt mivel, ha az kYt=K egyenletet t szerint deriváljuk, a következ összefüggés adódik: dY dK k = dt dt dK dYt Az Yt = B = egyenlet kissé átrendezve: k dt dt

31

dYt dt = Yt k amink a közgazdasági értelme az, hogy a nemzeti jövedelem növekedésének rátája egyenl a felhalmozási hányad és az eszközigényesség hányadosával pl. ha =27 % és a k=3, t idegység év, akkor a nemzeti jövedelem évente 9 %-kal n. Így tehát az egyenlet azt a közgazdasági tényt fejezi ki, hogy a növekedés üteme ­ egyéb más tényez meglétét feltételezve. ­ egyenesen arányos a felhalmozási hányad nagyságával és fordított arányban van az eszközigényességi mutató nagyságával. dYt A dt = egyenletbl kapjuk: Yt k dYt = dt Yt k a lineáris differenciálegyenlet megoldása: log Yi = t + log Y0 k

Yt = Y0 e

t k

dYt t és az Yt = Y0 e k egyenletek tervezési célra történ felhasználásának a A dt = Yt k lehetségét elssorban az eszközigényesség alakulásának, elrejelzésének a lehetsége teremti meg. Az elbbi két formula által többféle elrejelzés elvégzése lehetséges. Pl. meghatározott k mellett kiszámítható az a felhalmozási hányad, ami megkívánt növekedést (n') biztosít (=n'k). Az elbbi egyenlettel kapcsolatban meg kell jegyeznünk azt, hogy kiinduló feltételezéseinkbl adódóan olyan növekedést írnak le, amelynek során mind a nemzeti jövedelem, mind a beruházások, mind az eszközök összállománya azonos mértékben n. Lényegében a fentiekhez hasonló eredményre jutunk, ha a termelésnövekedés igényelte beruházásokból indulunk ki. Az ilyen elemzésnek azért van mégis külön értelme, mert közvetlenül a beruházásokra fordítja a figyelmet, és ennyiben hasznosan kiegészíti az
t

Yt = Y0 e k egyenletben foglaltakat. Induljunk ki a következ összefüggésbl:
dYt dt ahol u a termelésnövekedés beruházási igényét jelz paraméter. A B=Yt összefüggést felhasználva kapjuk: dYt Yt = u t dt ezt átrendezve dYt dt = Yt ut azaz egy differenciálegyenletet kaptunk, amelynek megoldása B( t ) = u t

32



Yt = Y0 e u t Az egyenletbl látható, hogy ­ egyéb más feltételek megléte mellett ­ a növekedés annál nagyobb, minél nagyobb a felhalmozási hányad és minél kisebb a beruházási igény. Az egyszektoros, többtényezs növekedési modellek a gazdaságot ugyancsak egy szektorba vonják össze, annak növekedését azonban több lényeges növekedési tényez együttes eredményeként tükrözik. Kifejezik például, hogy a GDP miként alakul a kapacitások, a munkaer, a mszaki fejldés, a külkereskedelmi feltételek változásának eredjeként. E modellek kulcsfontosságú eleme az ún. aggregált termelési függvény. Ez azt fejezi ki, hogy milyen mennyiség összefüggés áll fenn a termelés és a termelést meghatározó egyes tényezk között. Az egyszektoros, többtényezs növekedési modelleken belül célszer megkülönböztetni két modelltípust. Az egyik a tényezk együttes hatásának a kimutatására helyezi a hangsúlyt és a köztük lév összhang, illetve az összhang hiányának jelzésére kevésbé alkalmas. E modellek másik fajtája ugyanakkor visszatükrözi az egyes növekedési tényezk között az adott feltételek mellett elérhet legnagyobb növekedés igényelte összhang követelményeit is. A gazdasági növekedést a beruházásokon kívül más tényezk is befolyásolják. Így mindenekeltt a mszaki fejldés, a munkaer, a gazdasági-földrajzi feltételek, a társadalmigazdasági környezet. Ha a gazdasági növekedést a nemzeti jövedelem emelkedésével mérjük, úgy elvileg a növekedés és az azt meghatározó tényezk viszonyát olyan termelési függvény segítségével érzékeltethetjük, amely kapcsolatot teremt a gazdaság adott nemzeti jövedelme és annak termelése érdekében felhasznált különböz termelési tényezk, illetve a termelés hatékonyságát befolyásoló különböz társadalmi, gazdasági és földrajzi feltételek között. Gondolatmenetünknek megfelelen e termelési függvény képviselje azt a maximális nemzetijövedelem-nagyságot, amit az adott nemzetgazdaság adott idszakban a meglév technikai, technológiai, gazdasági, politikai, gazdaságföldrajzi körülmények között elérhet. Olyan nemzetgazdasági szint termelési függvényrl van szó tehát, amely az egyes egyedi termelési egységek termelési függvényeinek az aggregátumaként fogható fel. Az aggregációban szerepl termelési függvények az egyes termelési egységek adott körülményei között elérhet maximális termelését képviselik. Az ilyen termelési függvények felállításával, ill. ezeknek egyszerbb, a gyakorlati számításokra is alkalmas formulába öntésével olyan növekedési modelleket kaphatunk, amelyek a nemzetgazdaság egészét egy szektorba foglalják, és amelyek a különböz növekedést meghatározó tényezknek a hatását e szektor növekedésén keresztül mutatják. Azaz e növekedési modellek alapveten a figyelembe vett növekedést meghatározó tényezk számában különböznek egymástól. A termelési függvény alapján konkrét számításokat elször C.V. Cobb és P. H. Douglas végezték. Bár e számítások óta mások is folytattak empirikus elemzéseket, és ennek kapcsán nagyon sokféle termelési függvényt dolgoztak ki. A Cobb-Douglas típusú termelési függvény formulája a következ: V = AL K ahol: V= a termelés fizikai volumene (árindexszel korrigált értékadat), L= a munkaer-ráfordítás, K= a tkeállomány, ami ugyancsak árindexszel korrigált értékadat, és ismeretlen paraméterek, amelyeket a számítás során kell meghatározni. A= arányossági tényez, értéke a K, L és V nagyságától függ.

t

33

Amennyiben K és L kezd értéke egységnyi, úgy A adja a termelés kezdeti értékét. Az és a korábban már definiált termelésráfordítási elaszticitások. Adott esetünkben pl. azt mondja meg, hogy ha 1 %-kal változtatjuk a termelésben felhasznált munkaer volumenét, hány százalékkal változik a termelés, ha a felhasznált tkeállomány volumene változatlan marad. Értelemszeren hasonló közgazdasági tartalmú a paraméter is. Sajátos közgazdasági tartalma van a kitevk, azaz az elaszticitások összegének is. Azt mondja meg, hogy milyen mértékben változik a termelés ha mindkét ráfordítást egyszerre és ugyanolyan ütemben változtatjuk meg. Tegyük fel, hogy mindegyik ráfordítás r%-kal n, azaz r L n 1 + -nak, 100 r K pedig K1 + -nak megfelelen. 100 Helyettesítsük be a fentieket: r r r r V' = A L1 + K 1 + = AL 1 + K 1 + 100 100 100 100


r Kiemelve az 1 + 100

+

r r tényez, ami egyenl 1 + 1 + 100 100
r V' = AL K 1 + 100
+ +





r V ' = V 1 + 100 Ez utóbbi egyenletbl: amennyiben (+)=1, úgy a termelés azonos mértékben változik a ráfordításokkal, (+)<1, a termelés kisebb mértékben változik, mint a ráfordítások, végül ha (+)>1, a termelés a ráfordításokhoz képest nagyobb mértékben változik. A közgazdaságtan az els összefüggést a konstans hozadék, a második a csökken hozadék és a harmadik a növekv hozadék esetének nevezte el.

34

7. Gazdasági növekedés elrejelzéseinek módja a fejlett ipari országokban
A modern gazdaságokban a kormányok bizonyos fokú felelsséget vállalnak országaik gazdasági tevékenységéért, a gazdasági élet alakulásáért. Ebbl következen értékelik és minsítik a gazdasági folyamatokat, valamint bizonyos ­ elssorban fiskális és monetáris ­ intézkedéseket is foganatosítanak gazdaságpolitikai céljaik érdekében. Mindenképpen fellép háromfajta idbeni késedelem, amelyek miatt a kormányoknak minsíteniük, elrejelezniük kell. 1. A tényleges esemény bekövetkezése és az arról informáló statisztika megjelenése. 2. Azaz idtartam, amely az információk megszerzése és a meghozandó intézkedések életbeléptetése között telik el. 3. Azaz idtartam, amely az intézkedések életbeléptetése és azoknak a gazdaságra gyakorolt közvetlen és közvetett hatása között eltelt idszak. Azt is fel kell mérni, hogy mi fog történni akkor, ha a kormányzat nem avatkozik be a gazdasági folyamatokba.

7.1 Történelmi elzmények ­ intézményi keretek
A rövid távú elrejelzés a II. Világháború után vált részévé az állami gazdaságpolitikának. 3 körülmény váltotta ki: 1. A fejlett ipari országok kormányainak kiemelt céljává vált a foglalkoztatás, jövedelmek magas és stabil szintjének biztosítása, az életszínvonal növelése. 2. A nemzetgazdasági információs rendszer (számvitel, statisztika, az informatika) fejldése. 3. A szocialista országok megjelenése és az a kihívás, amelyet politikai, gazdasági és szociális téren jelentettek. Intézményi rendszer: · Pénzügyminisztérium, · Állami gazdaságkutató intézetek (pl. Svédország), · Tervhivatalok (Franciaország, Hollandia), · Ipari és mezgazdasági minisztérium (szakágazat termelését), · Kereskedelmi minisztérium (áruforgalom), · Nemzeti Konjunktúrakutató Intézet (Svédország) · Vállalati, egyetemi, kutatóintézeti elrejelzés. Az állami szféra mellett a magánszféra is aktívan bekapcsolódott az elrejelz tevékenységbe független kutatóintézetek, konjunktúrakutatási vállalkozások, valamint a piaci szférában tevékenyked vállalatok, fleg nagy multinacionális vállalatok révén. Számszer gazdasági elrejelzési rendszer nem vezet szükségszeren az ún. tervgazdálkodás, a szovjet típusú nemzetgazdasági tervezés kialakulásához. Indikatív tervezés azt jelenti, hogy a gazdaságot állami szinten nem közvetlen tervutasításokkal, hanem a gazdálkodás körülményeinek, feltételeinek alakulásával szabályozzák, a monetáris és fiskális politika eszközei dominálnak, és csak kivételesen élnek közvetlen állami célkijelöléssel, utasítással, beavatkozással.

7.2 Az elrejelzések módja, módszertana
A GDP-nek az összkeresletnek és kínálatnak várható alakulását többoldalú megközelítéssel prognosztizálják.

35

Az egyik megközelítési mód az, hogy a GDP-t, az összkeresletet, illetve kínálatot azok egyes elemeinek elrejelzése alapján számszersítik, így elrejelzik a lakossági fogyasztást, a közösségi állami fogyasztást, a magánberuházásokat, a készletállomány-változást, az exportot, az importot.

7.3 A GDP egyes elemeinek elrejelzése
A GDP-t a következ 3 módon lehet meghatározni, prognosztizálni: · A kiadások prognosztizálása révén, azaz meghatározzák a lakossági fogyasztást, a közösségi fogyasztást, a felhalmozást, az exportot, az importot és a nem közvetett adókat. · A jövedelmek prognosztizálása révén (a fizetésbl élk bére, a vállalkozói jövedelmek, a profitot, egyéb járadékok és jövedelmeket) · A termelési, teljesítményi szintek alapján, azaz meghatározzák a gazdaság egyes szektorainak várható termelését, teljesítményeit.

7.3.1 A lakossági kiadás és fogyasztás elrejelzése
A legtöbb országban a rövid távon rendelkezésre álló jövedelemváltozás nem befolyásolja a fogyasztást, ezért arra számítanak, hogy a jövedelemváltozást csak bizonyos id után követi a fogyasztás változása. Elkülönítik a tartós fogyasztási cikkekre fordított kiadásokat a többi kiadástól, mivel a nem tartós fogyasztási javakra és szolgáltatásokra fordított kiadások kevésbé érzékenyek a jövedelemváltozásokra. Figyelembe veszik a likviditási helyzetet, a fogyasztók bankbetéteinek és hiteleinek állománya, a lakossági megtakarítások alakulása. A háztartások rendelkezésére álló jövedelmét fbb jövedelemfajtánként, megtakarítások alapján prognosztizálják. A bérek esetében elrejelzik a munkaer iránti várható keresletet, a foglalkoztatottak és a munkanélküliek növekv számát, valamint a bértárgyalások kilátásait. Számol a munkaerpiacon bekövetkez mozgásokkal, mint a munkaerimport, export, hiányzás, átlagos munkahét hossza. Az osztalékokat a várható profitkilátások alapján határozzák meg, az egyéb jövedelmeket (kamat) pedig statisztikai trendek, valamint a kormányzat saját információi alapján. A lakosság reáljövedelmének elrejelzéséhez elször a fogyasztói árakat kell prognosztizálni. A számítások során általában a kiskereskedelmi indexet használják. 3 f területen határozzák meg a kiskereskedelmiár-indexet: · Élelmiszerek, · Egyéb áruk és szolgáltatások, · Bérleti díjak és tarifák. Az árindexszámítások figyelembe veszik az importárak, bérköltségek alakulását is.

7.3.2 Állami, közösségi fogyasztás
Ide sorolják az államháztartás központi és a helyi kormányzás kiadásait. A legfontosabb tételei az egészségügyi, oktatási és egyéb államilag támogatott szolgáltatások. Külön felmérik az állami beruházásokat és az állóeszközfejlesztések várható nagyságát is, ezt a nemzetgazdasági beruházások részeként prognosztizálják. Ezen belül külön számítják az állami vállalatok, az állami szolgáltatások (egészségügy, oktatás stb.) beruházásait, valamint az állami lakásépítést.

7.3.3 Beruházások, fixtkeképzdés elrejelzése
A legfontosabb forrás a vállalatok beruházási szándékának kikérdezéses, kérdíves alapon történ megismerése. A beruházások elrejelzéséhez értékelik a beruházási javakra vonatkozó rendelés- és szerzdésállományt, a termelés tkeigényességének alakulását, a rendelkezésre 36

álló kapacitások kihasználtságát, valamint a vállatok profitjának, értékcsökkenési leírásának alakulását. Külön prognosztizálják a lakásépítés várható alakulását. Ezt ismerve a lakásépítések átlagos idtartamát, meglehetsen megbízható módon meg lehet becsülni a kiadott lakásépítési engedélyekre, illetve a megkezdett lakásépítésekre vonatkozó információk alapján. Ezeket az információkat rendszerint kiegészítik a lakáskölcsön kamatok, az állami lakástámogatások, a lakásépítk pénzügyi helyzete, családnagysága alakulásának mérlegelésével.

7.3.4 Az export, az import, a fizetési mérleg elrejelzése
Az export várható nagyságának elrejelzése során felmérik a világgazdaság, a külpiac alakulását, mégpedig régiónként, az adott ország szempontjából legjelentsebb kereskedelmi partnerenként, valamint fbb árucsoportonként és legjelentsebb exporttermékenként. Figyelembe veszik az exportrendeléseket, az egyes iparágak, az exportáló vállalatok, a különböz kereskedelmi társaságok elrejelzéseit, a diplomáciai és kereskedelmi kirendeltségek jelentéseit is. Prognosztizálják a várható értékesítési, világpiaci árakat. Vizsgálják, hogy milyen a hazai kapacitások kihasználtsága, valamint hogy a hazai exportálók a nemzetközi piacokon melyen versenyfeltételekkel találkoznak. Az import elrejelzése részint globálisan, a termelés importigény-koefficiense alapján, részint erre specializált intézmények és szakemberek részletes legfontosabb termékenkénti felmérései, prognózisai alapján készül. Értékelik az árfolyam, az importárak alakulását, valamint azt is, hogy milyen változások várhatók az állami importszabályozásban. Prognosztizálják az ország nemzetközi fizetési mérlegének alakulását is. Elrejelzik a fizetési mérleg fbb bevételi és kiadási tételeit, idegenforgalom, hitelmúveletek, kamatkiadások, mködtke-exportot, importot, osztalékokat, profitátutalásokat.

7.3.5 A készletalakulás és a készletképzdés elrejelzése
A tévedés itt a legnagyobb. Itt mérlegelik az árváltozást, sztrájkok lehetségét. Felhasználják a rendelés- és a szerzdésállományra vonatkozó statisztikai adatokat is.

7.3.6 A monetáris és a pénzügyi folyamatok elrejelzése
Felmérik a hitelmveletek, a megtakarítások és a gazdaság pénzigényének alakulását. A megtakarításokat, valamint a hitelnyújtást és hitelfelvételt részletesen felmérik, és elrejelzik az állami szektor a lakosság, a magánvállalkozások, a külföld szerinti bontásban, azaz a legfontosabb jövedelemtulajdonosok szerint. Prognosztizálják azt is, hogy milyen nagyságrend a különböz értékpapírok és részvények forgalma. Elrejelzik a gazdaság várható pénzigényének a volumenét, illetve ennek változását is, így azt, hogy miként alakul a készpénz, a hitel, az értékpapír-állomány, valamint a valutaforgalom.

7.4 Az elrejelzést folyamatának fbb szakaszai
Az els megközelítési mód, hogy a fogyasztás, a rendelkezésre álló jövedelmek elköltése alapján építkeznek. Ennek menetét a következképpen lehet felvázolni: elször meghatározzák a lakosság személyes fogyasztási kiadásait, a közösségi kiadásokat, a beruházásokat és a készletképzdést, valamint az exportot. Ezek összegébl levonják az importot, és az egyes megfelel tételeket a közvetett adókkal korrigálva meghatározzák a GDP-t. A második megközelítési szempont, hogy az egyes jövedelmek alapján építkeznek. Így meghatározzák a bérbl és fizetésbl élk jövedelmét, a béreket, jövedelemtranszfereket, stb. a vállalkozások profiljait, kamatjövedelmeit, az osztalékot, bérleti díjakat és egyéb

37

tkejövedelmet, valamint az állami szektor nettó jövedelmét. Ezek alapján kiszámítják az összes rendelkezésre álló jövedelmet, illetve az egyes jövedelemfajtákból a GDP-t. A harmadik megközelítés, hogy a GDP-t a termelés, a gazdaság teljesítménye alapján határozzák meg. Prognosztizálják a gazdaság egyes ágazatainak, szektorainak várható teljesítményét a múltra vonatkozó termelési adatok alapján. E prognóziskészítésnél felhasználják a foglalkoztatottságra elrejelzése során nyert információkat, a termelékenységre, a kapacitások kihasználtságára vonatkozó számításokat. Az említett három megközelítés útján nyert GDP-adatot összevetik, és elemzik a köztük lév eltérések lehetséges okait.

7.5 Milyen gyakorisággal és milyen hosszú idszakra készülnek az elrejelzések?
Az els elrejelzést a költségvetés elkészítése eltt három-hat hónappal készítik el. A második elrejelzés a költségvetés alapjául szolgál. A harmadik elrejelzés három-hat hónappal a költségvetés elfogadása után készül, és felméri a költségvetési intézkedések várható hatásait. A negyedéves elrejelzés módot ad a gazdasági változások folyamatos elrejelzésére, különösen az esetleg bekövetkez irányváltozások, fordulatok megismerésére. Negyedévenként nem állnak rendelkezésre kellen megbízható adatok.

38



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.05-3 18. század 3. gyakorlat 7. gyakorlat a csoport algoritmus alkotmány állattan bce biofizika deriválás élete európai civilizációk eredete europai uniós ismeretek finance folyami duzzasztómű földtudomány függvényelemzés gazdasági jog hatalom határérték házi doga identitás ipar is görbe jogi alapismeretek kodolányi költségszámítás kőzet közoktatási rendszerek lézer macroenglish médiaismeretek minimum kérdések műveletterv nitridálás nyelvművelés órai anyag pénzügy i. puska rejtett dimenziók reklám számtek szerves kémia szocializáció török trade vám vizsga vorlesung