BÉT

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiKonjunktúrakutatásJegyzetekBÉT

Budapesti Értéktzsde

2007

1

Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék......................................................................................................................... 2 1. Intézményi információk ......................................................................................................... 3 1.1. Története.......................................................................................................................... 3 1.2. A BÉT története 1987-tl napjainkig .............................................................................. 3 2. Kereskedési ismertet .......................................................................................................... 14 2.1. Azonnali piac................................................................................................................. 14 2.2. Derivatív piac ................................................................................................................ 14 2.3. Árupiac .......................................................................................................................... 14 2.4. MMTS szabadpiac......................................................................................................... 15 3. Kibocsátók............................................................................................................................ 17 4. Bevezetés feltételei............................................................................................................... 19 5. Törvényi keretek .................................................................................................................. 20 6. Elszámolás............................................................................................................................ 20

2

1. Intézményi információk
A Budapesti Értéktzsde Részvénytársaság a magyar tkepiac kulcsszereplje a nyilvánosan kibocsátott értékpapírok hivatalos kereskedési platformjaként. A pénzügyi közvetíti rendszer fontos eleme, mely alternatívát kíván nyújtani a finanszírozási források után kutatató szervezetek számára a hitelintézeti finanszírozással szemben. Egyúttal a befektetési lehetségek széles skáláját nyújtja mind a hazai, mind a külföldi befektetk számára, legyenek azok akár magán- akár intézményi befektetk. A Budapesti Értéktzsde Részvénytársaság új, 2002-ben elfogadott középtávú stratégiáját öt terület köré csoportosította: 1. a hazai befekteti bázis ersítése; 2. termékkínálat szélesítése új kibocsátók megnyerésével; 3. nemzetközi együttmködési lehetségek keresése, kidolgozása; 4. tzsdei és elszámolóházi szolgáltatások további összehangolása; 5. tzsdei kommunikáció ersítése. Az egységesed európai tkepiac létrejötte, a befektetések globalizálódása és a tzsdei befektetk koncentrációja a tzsdék számára a korábbiakhoz képest élesebb versenyhelyzetet teremtettek. A BÉT-nek nyitottnak kell lennie a más piacokon zajló változások irányában, meg kell ismerni a piaci szereplk igényeit. Fentiek értelmében a Budapesti Értéktzsde egyre szorosabban együttmködik nemzetközi tzsdeszervezetekkel. A Budapesti Értéktzsde Részvénytársaság (BÉT) és a Deutsche Börse AG között létrejött megállapodás keretében a BÉT ún. Multi-Member Szolgáltatóként közvetlen technikai elérést biztosít a Xetrao kereskedési rendszerhez.

1.1. Története
1864-ben I. Ferenc József osztrák császár rendelete nyomán felállították Pesten az Áru- és Értéktzsdét, amely igazán látványos fejldésnek az 1867-es kiegyezés után indult. A századforduló közeledtével Magyarország aktívan bekapcsolódott az európai gazdasági életbe, a budapesti tzsde jegyzéseit is rendszeresen közölték Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban. Az 1930-as évek elejének nagy gazdasági válsága elérte Magyarországot is, 1931 nyarától 1932 széig a tzsdét be is zárták.

1.2. A BÉT története 1987-tl napjainkig
1987. december Az Értékpapír-kereskedelmi megállapodás létrejötte: 22 bank megegyezik a szabályozott értékpapír-kereskedelemrl. 1988. július Megalakul a Tzsdetanács eldje: az elnök Járai Zsigmond, a posztot 1989 májusában Faluvégi Lajos veszi át. 1990. március Hatályba lép az értékpapírtörvény, amely jogi keretül szolgál a Budapesti Értéktzsde megalapításához. 1990. június

3

A Budapesti Értéktzsde megtartja alakuló közgylését. Az alapítók - 42 bank és brókercég Bokros Lajost választják a BÉT Tanácsának elnökévé. Az els tzsdenapot még az ideiglenes tzsdeteremben (Budapest, Váci utca) tartják, az els bevezetett részvény az IBUSZ. 1991. november A számítógépes kereskedés kezdete a BÉT-en. Megkezddik a Deák Ferenc utcai tzsdeterem kialakítása. 1991. december Az els államkötvény tzsdei bevezetése. 1992. december A kárpótlási jegyek els két sorozatának tzsdei bevezetése. 1993. október A Központi Elszámolóház és Értékpapír Rt. (KELER) megalakulása. A BÉT 25%-os tulajdonrészt szerez az intézményben. 1994. január 32 milliárdos rekordforgalmat ér el a BÉT. 1995. január BUX index publikálásának kezdete. 1995. március Megnyílik a BÉT származékos piaca. Árjegyzi rendszerben megkezddik a határids kereskedés a BUX, a három hónapos diszkont kincstárjegy, a dollár és a márka kontraktusára. 1996. február A BÉT kifejleszti és naponta közzéteszi a Közép-európai Részvényindexet (CESI). 1997. január A BUX határids piacán megkezddik a külföldiek kereskedése. 1997. április A BUX index folyamatos, 5 másodpercenkénti kalkulálásának kezdete. 1997. szeptember Ismét elindul a Budapesti Értéktzsdén a nem szabványosított opciós kereskedés. 1998. március Lényegesen módosul a Tagi Szabályzat, amely így minden tekintetben igazodik az új Értékpapírtörvény kínálta lehetségekhez. A szabályzat megteremti annak lehetségét, hogy a tzsdetagokon kívül más befektetési szolgáltatók is szekciótagságot szerezzenek a BÉT-en. 1998. november A BÉT elindítja új kereskedési rendszerét (MMTS), mely a prompt piacot szolgálja ki. Ezzel a Budapesti Értéktzsdén azonnali piacán megsznik a nyílt kikiáltásos kereskedés és így a prompt piac csak távkereskedéssel mködik már. A rendszer lehetvé teszi, hogy 250 keresked napi 30 000 üzletet kössön. A rendszerben nincs kereskedési idkorlát, korlátlanul

4

bvíthet, és megvalósul a piacok közötti átjárhatóság. Az új rendszerrel párhuzamosan megjelenik a bruttó elszámolású fix ajánlat. 1999. június Az Európai Tzsdeszövetség (FESE) elsként fogadja társult tagjai sorába a Budapesti Értéktzsdét. 1999. szeptember A határids piac is elhagyja a parkettet és áttér az elektronikus kereskedésre. 1999. december A BÉT rendkívüli közgylést tart, ahol az Alapszabály módosításával határoz a Tzsdetagok közötti vagyonmegosztásról, melynek célja a Tzsde részvénytársasági formára történ átalakítása. 2000. február A BÉT szabványosított opciós piacának indulása. 2000. március A BUX eléri addigi történelmi maximumát: 10.479,91 pontot. 2000. október Megkezdi mködését a származékos piacra kifejlesztett MMTS II. rendszer. 2000. december Sor kerül az els fizikai értékpapír dematerizált értékpapírrá történ átalakítására. 2001. március Elindul a kereskedés az MMTS szabadpiaci rendszerén, ahol külföldi kibocsátók értékpapírjaival lehet kereskedni. 2001. április Átalakul a BÉT kategóriarendszere: a részvények "A" és "B" kategóriába sorolódnak a módosított kritériumrendszer alapján, emellett kialakításra kerül egy ún. T szegmens is a nagy növekedési potenciállal rendelkez részvények számára. 2001. július A BÉT létrehozza az ún. Hitelpapír Szekciót, amely magában foglalja valamennyi hitelviszonyt megtestesít értékpapírt. Az addig Részvény Szekcióban kereskedett vállalati kötvényeket a korábbi Állampapír Szekcióban szerepl értékpapírhoz sorolják át. 2001. október A BÉT üzembe helyezi a K2 Kapcsolati Kiszolgáló szoftvert, ezzel a BÉT megnyitja a kereskedési rendszerét többek között az internettel való összekapcsolás felé. A BÉT-et az FIBV (International Federation of Stock Exchanges) felveszi teljes jogú tagjai sorába. 2002. január A BÉT elindítja a Közép-Európai Blue Chip indexét, a CETOP20 indexet. 2002. július Megalakul a Budapesti Értéktzsde Részvénytársaság.

5

2002. november A tzsdén kötött ügyletek elszámolási ciklusa az eddigi 5 nap helyett 3 napra rövidül. 2003. február A Budapesti Értéktzsde Részvénytársaság megállapodást ír alá a Deutsche Börse-vel. Ennek értelmében a magyar tzsde technikai kapcsolatot épít ki a Deutsche Börse elektronikus kereskedési platformjához, a Xetrához - lehetvé téve ezzel a közvetlen kereskedést. 2003. március A Budapesti Értéktzsde kezdeményezésére 2003. március 12-én megalakul a Tzsdeképes Cégek Klubja. A Klub alapítói a Tzsde mellett olyan vállalatok, amelyek vezeti és tulajdonosai cégük tzsdei bevezetését komoly alternatívának tekintik. A Tzsdeképes Cégek Klubja tagjait információval látja el és segítséget nyújt a tzsdei bevezetéshez. 2003. április 7. Jürgen Köppen nagykövet, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának vezetje szimbolikus csengetéssel megnyitotta a tzsdei kereskedést. 2003. április 16. Új termékekkel bvült a határids piacon kereskedhet devizakontraktusok köre. A piaci igénynek megfelelve a BÉT tíz újabb keresztkontraktus és két deviza/forint kontraktus kereskedését indította el. 2003. április 28. A Budapesti Értéktzsde Részvénytársaság éves rendes közgylést tartott. 2003. május 6. A BÉT Magánbefekteti Nyílt Napot tartott a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen. 2003. május 7. Demszky Gábor, Budapest fpolgármestere szimbolikus csengetéssel nyitotta meg a tzsdei kereskedést. 2003. május 26. A részvény-, és származékos szekció folyamatos kereskedésének kezdési idpontja 10.05 óráról 9.05 órára módosult. 2003. június 10. Medgyessy Péter, Magyarország miniszterelnöke a BÉT 13. születésnapja alkalmából szimbolikus csengetéssel nyitotta meg a tzsdei kereskedést. téssel nyitotta meg a tzsdei kereskedést. 2003. augusztus 12. Bod Péter Ákos, közgazdászprofesszor, - korábbi jegybankelnök - szimbolikus csengetéssel nyitotta meg a tzsdei kereskedést. 2003. augusztus 13. A BÉT technikai kapcsolatot épített ki a Deutsche Börse elektronikus kereskedési platformjához, a Xetrához - lehetvé téve ezzel a szerzdött kereskedknek a közvetlen kereskedést.

6

2003. augusztus 15. A FORRÁS Rt. részvényei ezen a napon els alkalommal kerültek forgalomba a BÉT-en. 2003. augusztus 28. A BÉT els hazai Intézményi Befekteti Találkozóját tartotta Budapesten a Nemzetközi Bankárképz Központban. 2003. szeptember 22. A BÉT-en tartotta vezetségi ülését az Európai Pénzügyi Elemzk Egyesületeinek Szövetsége (European Federation of Financial Analysts Societies, EFFAS). 2003. szeptember 24. A Budapesti Értéktzsde Részvénytársaság Frankfurtban népszersítette a kibocsátó cégeket. 2003. szeptember 29. Tzsdére kerültek a Diákhitel-kötvények. 2003. október 2. A BÉT Tzsdei Nyílt Napot tartott a Debreceni Egyetem központi épületében. 2003. november 6. A debreceni rendezvényt követen Pécsett folytatódott a Budapesti Értéktzsde Részvénytársaság Tzsdei Nyílt Napok programsorozata. 2003. november 12. John Nichols, Nagy-Britannia és Észak-Írország magyarországi nagykövete szimbolikus csengetéssel nyitotta meg a kereskedést a Budapesti Értéktzsdén. 2003. november 24. Az FHB Rt. részvényeinek tzsdei bevezetésével egyidejleg az FHB részvényen alapuló határids egyedi részvénykontraktus bevezetésére is sor került. 2003. november 28. A BÉT a tzsdén jegyzett társaságok képviselnek részvételével Kibocsátói Konferenciát tartott Budapesten. A tzsdei kibocsátó cégek képviseli tájékoztatást kaptak a dematerializáció folyamatáról, a magyar tkepiacot érint EU-rendelkezésekrl és a Felels Vállalatirányítási Ajánlások (Corporate Governance) közeljövben történ bevezetésérl. 2003. december 11. Brüsszelben és Luxemburgban népszersítette a tzsdei cégeket a BÉT. 2003. december 2. Lámfalussy Sándor közgazdászprofesszor szimbolikus csengetéssel nyitotta meg a kereskedést a Budapesti Értéktzsdén. 2003. december 16. A BÉT év végi fogadásának az Akadémia Klub Díszterme adott otthont. A rendezvényen került sor a "Tzsdei Legek 2003" díjátadó ünnepségre is, ahol kiosztották a legjobb tkepiaci szereplknek járó díjakat.

7

2004. január A Tzsde kezdeményezésére - a magyar tkepiaci szereplk összefogásával - három évre tervezett, a hazai megtakarításokat ösztönz szemléletformáló kampány elkészítését kezdi meg a BÉT. 2004. január 21. A Budapesti Áru- és Értéktzsde 140 éve' címmel a Napi Gazdaság szervezésében konferenciát tartanak Budapesten. 2004. február 5. Ünnepélyes kereskedésnyitó csengetés a BÉT-en, a vendég Paul Arlman, a FESE ftitkára 2004. február 9. Felels Vállalatirányítási Ajánlások nyilvánosságra hozatala a BÉT-en. 2004. február 11. A Hungarograin Tzsdeügynöki Szolgáltató Részvénytársaság a BÉT szekciótagjai között. 2004. február 19. Rendkívüli közgylés a BÉT-en. 2004. február 20. Draskovics Tibor pénzügyminiszter hivatalba lépésének els hetében látogatást tesz a BÉTen, majd ezt követen sajtótájékoztatót tart a tzsdén. 2004. március 4. Tzsdei nyílt nap Gyrött a Széchenyi István Egyetemen. 2004. április 13. Ünnepélyes kereskedésnyitó csengetés a BÉT-en, a vendég Csillag István gazdasági miniszter. 2004. április 21. Tzsdei nyílt nap a Miskolci Egyetemen. 2004. április 28. A Budapesti Értéktzsde éves rendes közgylése. 2004. március 10. Ünnepélyes kereskedésnyitó csengetés a BÉT-en, a vendég George H. Walker, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete. 2004. március 16. Hans-Gert Pöttering, az Európai Néppárt frakcióvezetje felkeresi a Budapesti Értéktzsdét, ahol megbeszéléseket folytat a BÉT vezetivel. 2004. május 5. Tzsdei nyílt nap a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen.

8

2004. május 20. A HVB Bank Hungary Rt. és a Wiener Börse AG sajtótájékoztatót tart a Budapesti Értéktzsde új tulajdonosi struktúrájáról. 2004. május 27. A Freesoft Rt. bemutatkozik a Tzsdeképes Cégek Klubjában és bejelenti, hogy még 2004ben bevezetik részvényeit a BÉT-en. 2004. június 1. Az Európai Tzsdeszövetség teljes jogú tagja a BÉT. 2004. június 1. Elkezddik a BUMIX index folyamatos számítása és közzététele a BÉT-en. 2004. június 2. Az Európai Tzsdeszövetség (FESE) Európai Tkepiaci Találkozót tart Frankfurtban. 2004. június10-11. Vendor szakmai napok a Tzsdén. 2004. június 29. Rendkívüli közgylés a BÉT-en: a BÉT új elnöke Szalay-Berzeveczy Attila, alelnöke pedig Cselovszki Róbert. 2004. július 6. Ünnepélyes kereskedésnyitó csengetés a BÉT-en, a vendég Alderman Robert Finch, a londoni City polgármestere. 2004. augusztus 11. Ünnepélyes kereskedésnyitó csengetés a BÉT-en, a vendég Wieslaw Rozlucki, a Wiener Börse AG vezérigazgatója és Stefan Zapotocky, a Warsaw Stock Exchange elnökvezérigazgatója. 2004. augusztus 26. A BÉT második hazai Intézményi Befekteti Találkozója a Budapesti Nemzetközi Bankárképz Központban. 2004. szeptember 1. Rendkívüli közgylés a BÉT-en, ahol a Felügyel Bizottsági tagok helyére új tagokat választanak a tulajdonosok. 2004. szeptember 22. A Freesoft Rt. részvényeit bevezetik a BÉT-en 2004. szeptember 23.: Az Európai Unió tzsdéinek (FESE) találkozója Budapesten. 2004. szeptember 24. A BÉT és a Bécsi Értéktzsde vezeti a két tzsde jövbeni kooperációjáról közös sajtótájékoztatót tartanak Bécsben. 2004. október 7.

9

Kochmeister Frigyesrl elnevezett díjat alapít a BÉT. 2004. október 19. A BÉT és a Zöld Újság Rt. együttmködésében megjelent a "Részvények a Budapesti Értéktzsdén 2003" cím kiadvány magyar és angol nyelven. 2004. október 26. Tzsdei nyílt nap Sopronban. 2004. október 28. Felels Vállalatirányítási Bizottság alakul a BÉT-en. 2004. november 24. Tzsdei Nyílt Nap Székesfehérvárott. 2004. november 25. Miért fontos a lakossági pénzügyi megtakarítás?' címmel egész napos konferencia az Öngondoskodás Alapítvány, a Budapesti Értéktzsde és a Magyar Tkepiaci Szakemberek Egyesülete közös szervezésében. 2004. november 29. Elindult a három hónapos on-line tzsdei szimulációs játék, a Tzsdemágus az Equitas Broker Rt., a TeleDataCast Kft. és a BÉT szervezésében. 2004. november 30. Kibocsátói konferencia a BÉT-en. 2004. december 14. A BÉT év végi fogadása az Akadémia Klub Dísztermében. A rendezvényen kiosztották a legjobb tkepiaci szereplknek járó díjakat. 2004. december 29. Évértékel sajtótájékoztató a BÉT-en. 2005. január 31. William H. Donaldson, az amerikai tzsdefelügyelet (SEC) elnöke január 31-én szimbolikus csengetéssel nyitotta meg a kereskedést a Budapesti Értéktzsdén. 2005. február 15. Közép-európai nyersolaj-kontraktus közös kidolgozásáról állapodott meg Londonban Török Sándor, a Budapesti Árutzsde elnöke, Bugár Csaba, vezérigazgató (BÁT), Horváth Zsolt, a Budapesti Értéktzsde Részvénytársaság (BÉT) vezérigazgatója és James E. Newsome, a New York Mercantile Exchange (NYMEX) elnöke. 2005. február 23. Els külföldi távkereskedként az osztrák Raiffeisen Centrobank AG szerzett tagságot a BÉTen. 2005. március 2.

10

Újabb céggel, a TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Rt.-vel bvült a Tzsdeképes Cégek Klubja. 2005. március 7-8. Milánóban és New Yorkban népszersítette a tzsdei cégeket a Budapesti Értéktzsde Részvénytársaság (BÉT). 2005. március 22. Az EU versenypolitikai hatósága Brüsszelben megadta az engedélyt a HVB Bank Hungary és a Wiener Börse AG vezetése alatt álló osztrák bankkonzorcium számára a budapesti tzsde többségi részesedésének megszerzésére, valamint a Budapesti Árutzsde és a KELER Rt. kivásárlására irányuló stratégiájára. 2005. március 23. A BÉT 2005. március 23-án Tatabányán folytatta országos, tzsdei szolgáltatásokat népszersít körútját. 2005. március 31. Gyurcsány Ferenc szimbolikus csengetéssel nyitotta meg a kereskedést a Budapesti Értéktzsdén. 2005. április 5. 10 éves a Budapesti Értéktzsde határids piaca. 2005. április 13. BÉT-en tartott kihelyezett ülésén tárgyalja a Tzsdének a negyedik nyugdíjrendszeri pillérre tett javaslatát az Országgylés Gazdasági és Költségvetési bizottsága. 2005. április 19. A Budapesti Értéktzsde, a Budapesti Árutzsde és a New York Mercantile Exchange vezeti megállapodtak arról, hogy a jövben szorosabb együttmködést alakítanak ki a termékfejlesztés, a marketingtevékenység és a piacépítés területén. 2005. április 21. A BÉT nemzetközi road show-ja folytatódott Brüsszelben (Befektetési és Tkepiaci Road Show). 2005. május 17. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktzsde elnöke is részt vett azon az intézményi befekteti találkozón, melyet Lichtensteinben rendeztek meg, a hercegség több mint 140 milliárd EUR portfoliót kezel befektetési alapjainak és bankjainak részvételével. 2005. május 17. Újabb céggel, a Herz Szalámigyár Rt.-vel bvült a Tzsdeképes Cégek Klubja. 2005. május 24. A Budapesti Értéktzsde Részvénytársaság megtartotta éves rendes közgylését. 2005. július 6.

11

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megbeszélést folytatott Szalay-Berzeviczy Attilával a 2007re tervezett árfolyamnyereség-adó bevezetése kapcsán. 2005. július 21. A nyugdíjrendszer negyedik pillérének fontosságáról, az öngondoskodás és a hosszú távú megtakarítások jegyében tartottak eladást a BÉT-en. 2005. augusztus 24. A BÉT harmadik alkalommal rendezte meg hazai intézményi befekteti találkozóját Budapesten. 2005. augusztus 29. A Budapesti Értéktzsdén tett látogatást Zhu Zushou, a Kínai Népköztársaság nagykövete. 2005. szeptember 2. A Budapesti Értéktzsde történetének legsikeresebb napja: a BÉT részvényforgalma 46,5 milliárd forintot tett ki. 2005. szeptember 9. A Budapesti Értéktzsde Részvénytársaság és a Budapesti Árutzsde Részvénytársaság igazgatóságai a közgylési döntések alapján elfogadták az intézmények közt létrejött integrációs szerzdést. 2005. szeptember 12. Stockholmban folytatódott a BÉT hagyományos road show-ja. 2005. szeptember 19. Tkepiacot élénkít intézkedéseket hirdetett meg a miniszterelnök és a pénzügyminiszter a Budapesti Értéktzsdén. 2005. szeptember 27. Elkészült a fiataloknak szóló új digitális pénzügyi tananyag próbaverziója az Öngondoskodás Alapítvány és az Oktatási Minisztérium támogatásával. 2005. szeptember 29. A 15 éves Budapesti Értéktzsde történetérl szóló idszaki kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Bank Látogató központjában. 2005. október 6. A Budapesti Értéktzsde Nyíregyházán folytatta országos, tzsdei szolgáltatásokat népszersít körútját. 2005. október 11. Az Állami Nyomda csatlakozott a Budapesti Értéktzsde Tzsdeképes Cégek Klubjához. 2005. október 12. A tkepiacot és a részvénybefektetést népszersít szemléletformáló imázskampányt indított el a Budapesti Értéktzsde. 2005. október 17.

12

A Budapesti Értéktzsde Részvénytársaság és a Zöld Újság Rt. megjelentette a 'Részvények a Budapesti Értéktzsdén 2005' cím kiadványát. 2005. november 2. A Budapesti Értéktzsde és Budapesti Árutzsde közti tárgyalások 2005 októberében az egyesülés sikeres létrejöttével lezárultak. A két piac egyesülése valójában az árupiacok BÉT általi átvételét jelentette, amellyel párhuzamosan a BÁT beszüntette saját piacának mködtetését. 2005. november 11. Az Orosz Föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Szalay-Berzeviczy Attilával és Horváth Zsolttal folytatott megbeszéléseket. 2005. november 29. A Budapesti Értéktzsde Szombathelyen folytatta országos, tzsdei szolgáltatásokat népszersít körútját. 2005. november 30. Brüsszelben tartotta közgylését az Európai Értéktzsdék Szövetsége (FESE). A kilencfs igazgatóság tagjai közé els ízben került magyar szakember, Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktzsde Részvénytársaság elnökének személyében. 2005. december 8. Az Állami Nyomda részvényeit bevezették a tzsdére. 2005. december 14. A BÉT év végi záró fogadásán kiosztották a legjobb tkepiaci szereplknek járó tzsdei díjakat.

13

2. Kereskedési ismertet
2.1. Azonnali piac
Az azonnali piaci ügyletnél, melynek tárgya valamilyen értékpapír, az adásvételi szerzdés megkötése és az ügylet teljesítése idben nem szakad el egymástól, az eltérés legfeljebb néhány napra korlátozódik. Az eladónak ez idn belül kell szállítania az értékpapírokat, a vevnek a szállítással egyidejleg az ellenértéket ki kell egyenlítenie. Az értékpapírok árfolyamát a kereslet és kínálat mögött meghúzódó ellentétes várakozások alakítják. Az értékpapírok árfolyama nagyban függ a kibocsátó társaság gazdálkodásának eredményességétl, teljesítményétl, jövbeni lehetségeitl (röviden a fundamentumaitól), de jelents hatással bírnak a nemzeti és nemzetközi gazdasági és politikai folyamatok is. Az azonnali piacon a kereskedés két szekcióban zajlik, a Részvény és a Hitelpapír Szekciókban. A Részvény Szekcióban alapveten tulajdonviszonyt megtestesít értékpapírokkal (részvények, befektetési jegyek) lehet kereskedni, illetve speciális értékpapírként ebben a szekcióban szerepelnek a kárpótlási jegyek is. A Hitelpapír Szekcióba sorolódnak be a hitelviszonyt megtestesít értékpapírok, így a diszkont kincstárjegyek, az államkötvények, a vállalati kötvények, a nemzetközi intézményi kötvények és a jelzáloglevelek.

2.2. Derivatív piac
A tzsdei határids és opciós termékek a származtatott (származékos) pénzügyi termékek családjába tartoznak. A származtatott termék elnevezés onnan ered, hogy ezen termékek ára egy úgynevezett alaptermék árából származtatható. A származtatott termékek legnagyobb elnye, hogy segítségükkel lehetvé válik bizonyos kockázatok áthárítása és átvállalása. A kevésbé kockázattr befektetk képesek a segítségükkel kockázatuk csökkentésére, míg a kockázatkedvel befektetk növelhetik a portfoliójuk kockázatát a nagyobb várható hozam reményében. A BÉT származtatott termékei a határids és az opciós kontraktusok. A származtatott termékek további fontos ismérve, hogy kis tkebefektetéssel nagy pozíciókat tarthatnak fenn a befektetk. A tkeigény elssorban a kötelezen fizetend alapbiztosítékot jelenti. A származtatott termék alapját képez alaptermék árfolyamértékének és az alapbiztosítéknak az arányát tkeáttételnek nevezik. A tzsdére bevezetett származtatott termékek szabványosítottak, ami azt jelenti, hogy a kereskedett kontraktusok jellemzit a tzsde határozza meg sztenderdizált módon (pl. lejárat, kontraktusméret stb.), így nem lehet bármilyen típusú és lejáratú származékos ügyletet kötni tzsdei kereskedés keretein belül. A BÉT származékos termékeinek kontraktusspecifikációját a terméklista tartalmazza.

2.3. Árupiac
A Budapesti Árutzsde tevékenységének átvétele után 2005. november 2-tól a Budapesti Értéktzsde parkettjén lehet azon termékekkel kereskedni, melyek az integrált mködés során átvételre kerültek. Fontos különbség a Tzsde többi piacához képest, hogy az árupiacon a déleltti órákban továbbra is nyílt kikiáltás keretében folyik a kereskedés, míg a délutáni

14

órákban a Budapesti Értéktzsdén már megszokott elektronikus úton cserélnek gazdát a szegmens termékei. Az olyan tömeg- és alapanyag jelleg áruk piacán, mint a mezgazdasági alaptermények, mind a termelés, mind a feldolgozás és elosztás oldaláról nagy az árfolyam-ingadozásokból adódó kockázat, melyet valamilyen módon a minimálisra kell csökkenteni. Minden olyan esetben, amelyben az adott áruféleség megtermelése, beszerzése vagy feldolgozása idben elkülönül az értékesítéstl, a kiindulási kalkulációkat jelentsen befolyásolhatja az árak váratlan változása. Ezen kockázai típus hatékony minimalizálását teszi lehetvé a Budapesti Értéktzsde árupiaca. Az árupiacon elérhet termékek segítségével lehetvé válik bizonyos kockázatok áthárítása és átvállalása. A kevésbé kockázattr szereplk képesek a segítségükkel kockázatuk csökkentésére, míg a kockázatkedvel befektetk növelhetik a portfoliójuk kockázatát a nagyobb várható hozam reményében. Az árupiacon is elérhet származtatott termékek további fontos ismérve, hogy kis tkebefektetéssel nagy pozíciókat tarthatnak fenn a befektetk. A tkeigény elssorban a kötelezen fizetend alapbiztosítékot jelenti. A származtatott termék alapját képez alaptermék árfolyamértékének és az alapbiztosítéknak az arányát tkeáttételnek nevezik. Az árupiac jelenleg egyetlen szekciót, az Áru Szekciót foglalja magában.

2.4. MMTS szabadpiac
A Budapesti Értéktzsde 2001. március 5.-tl kezdden új szolgáltatást kínál a befektetk számára. A szolgáltatás lényege, hogy a BÉT az MMTS kereskedési rendszer nyújtotta lehetségeket kihasználva helyet biztosít a BÉT-re hivatalosan be nem vezetett, de egy elismert értékpapírpiacra már bevezetésre került értékpapírok szervezett kereskedelmére. Mivel a Budapesti Értéktzsde kizárólag kereskedési szoftverét bocsátja a piaci résztvevk rendelkezésére, így ezen új piaci szegmens nem minsül elismert értékpapírpiacnak, és az itt kötött ügyletek nem tzsdei ügyletek lesznek. A szabadpiaci rendszer mködésérl szóló részletes szabályokat az "Eljárási rend az MMTS szabadpiaci rendszer használatáról, a rendszerben történ regisztrációról és a kereskedésrl" c. dokumentum tartalmazza. A rendszer mködésének alapvet ismérvei a következk:

1. Regisztráció és a kereskedési lehetség biztosítása
Az MMTS szabadpiaci rendszerben azok az értékpapírok kerülhetnek regisztrálásra, amelyek az alábbi feltételeknek megfelelnek: · kibocsátása a kibocsátó székhelye vagy a kibocsátás helye szerint hatályos jogszabályoknak megfelelen történt; és egy elismert értékpapírpiacra már bevezetésre került. · regisztrációját a rendszerben kereskedési jogosultsággal rendelkez bank, vagy brókercég kérelmezte, · regisztrációs kérelmét a Budapesti Értéktzsde vezérigazgatója elfogadta A szabadpiaci rendszerben két kategória lett kialakítva a regisztrált értékpapírok számára. Az 1. kategóriába azok az értékpapírok kerülhetnek, amelyek esetében a BÉT és a KELER Rt a multinetes elszámolást biztosítottnak látja, az értékpapír bevezetését kezdeményez brókercég ezt kéri és kérelmét a BÉT és a KELER Rt. vezérigazgatója az egyes értékpapírokra vonatkozó egyedi feltételekkel elfogadja. Az 1. kategóriában megkötött ügyletek elszámolása minden tekintetben (elszámolási ciklus, garanciaelemek) megegyezik a rendes tzsdei ügyletek multinetes elszámolásával. Az 1. kategóriába nem került, de az alapvet feltételeknek megfelel értékpapírok a 2. kategóriában szerepelnek. 15

A regisztrációhoz a kérelmeznek regisztrációs adatlapot kell kitöltenie. A regisztrációs adatlapon szerepeltetni kell a kibocsátóra és az értékpapírra vonatkozó legfontosabb információkat. A regisztrált értékpapírok listáját, illetve a regisztrációs adatlapokat a Budapesti Értéktzsde a honlapján hozzáférhetvé teszi. Az egyes értékpapírok a szabadpiaci listáról csak meghatározott esetekben törölhetk. (Ilyen eset például a meghatározott futamidej értékpapír teljes sorozata futamidejének lejárata; az értékpapír teljes sorozatának átalakítása, bevonása; a kibocsátó jogutód nélküli megsznése; az értékpapír kivezetése valamennyi elismert értékpapírpiac hivatalos piacáról; illetve ha a regisztrált értékpapírral történ kereskedés súlyosan sérti a befektetk érdekeit, vagy a regisztráció jogszabályt sért.)

2. A kereskedés menete
A regisztrált értékpapírok kereskedését a Budapesti Értéktzsde az MMTS I azonnali piaci kereskedési rendszerében biztosítja. A szabadpiaci rendszerben azok az ún. szabadpiaci kereskedk kereskedhetnek, akik a rendszer használatára vonatkozó keretszerzdést írnak alá a Budapesti Értéktzsdével. A szerzdéskötéshez a szabadpiaci kereskednek a BÉT részvény szekciójában kereskedési joggal, vagy bank esetében a BÉT bármilyen szekciójában kereskedési joggal kell rendelkeznie. A kereskedk folyamatos árinformációkhoz juthatnak a regisztrált értékpapírokkal kapcsolatban, és az ügyleteket is a kereskedési munkaállomásokon köthetik. A kereskedés nem hitelviszonyt megtestesít értékpapírok esetén két (nyitó és szabad) szakaszból áll. A nyitó szakasz a nyitó ajánlatgyjtési és a nyitó ügyletkötési részszakaszokból áll. A nyitó ügyletkötési részszakaszban az egyensúlyi áras párosítási algoritmus szerint kötdnek az ügyletek, míg a szabad szakaszban a folyamatos ajánlatpárosító algoritmusnak megfelelen jönnek létre. A hitelviszonyt megtestesít értékpapíroknál a kereskedés a szabad szakaszból áll. A szabadpiaci kereskedés a tzsdei kereskedéssel megegyez idben zajlik. Az itt kereskedett értékpapírokra a szabad szakaszban fix-ajánlat tehet. A fix-ajánlatok az ajánlati könyvben nem szerepelnek, csak az ajánlattev és az ügyletkötésre közvetlenül felhívott szabadpiaci keresked munkaállomásán jelennek meg.

3. Az ügyletek elszámolása
Az 1. kategóriában az ügyletek elszámolása a tzsdei ügyletekkel közösen, multinetes rendszerben történik, nem hitelpapírok esetében T+3 napos, hitelpapírok esetében T+2 napos elszámolási ciklusban. Az elszámolást a tzsdei kereskedéshez kapcsolódó garanciarendszer biztosítja. A 2. kategóriában az elszámolás a tzsdei elszámolástól elkülönülten, bruttó elven történik, garanciarendszer támogatása nélkül. A fix ügyletek elszámolása bruttó elven történik, az elszámolás napja a T+1 -tl a T+7-ig terjed kereskedési nap lehet.

4. A Szabadpiaci rendszerrl elérhet információk
A Budapesti Értéktzsde a honlapján a következ információkat teszi elérhetvé: · a kereskedési jogosultsággal rendelkezk listája, · a regisztrált értékpapírok listája, · regisztrációs adatlapok, · az aznapi kereskedési adatok 15 perces késleltetéssel, A szabadpiac kereskedési adatait közlik a BÉT hivatalos adatszolgáltatói és a Magyar Tkepiac is.

16

3. Kibocsátók
Részvények "A" kategória (19 értékpapír-sorozat)
Állami Nyomda Nyrt. névre szóló törzsrészvény BorsodChem Nyrt. névre szóló törzsrészvény Danubius Hotels Nyrt. névre szóló törzsrészvény Egis Nyrt. névre szóló törzsrészvény FHB Nyrt. névre szóló törzsrészvény FOTEX Nyrt. névre szóló törzsrészvény Graphisoft Park SE névre szóló törzsrészvény Graphisoft SE névre szóló törzsrészvény Inter-Európa Bank Nyrt. névre szóló törzsrészvény Linamar Hungary Nyrt. névre szóló törzsrészvény MAGYAR TELEKOM Nyrt. névre szóló törzsrészvény MOL Nyrt. névre szóló törzsrészvény OTP Bank Nyrt. névre szóló törzsrészvény PANNONPLAST Nyrt. névre szóló törzsrészvény Rába Nyrt. névre szóló törzsrészvény Richter Gedeon Nyrt. névre szóló törzsrészvény Synergon Nyrt. névre szóló törzsrészvény TVK Nyrt. névre szóló törzsrészvény Zwack Unicum Nyrt. névre szóló törzsrészvény Agrimill - Agrimpex Nyrt. névre szóló törzsrészvény BIF nyRt. névre szóló törzsrészvény Bookline.hu Nyrt. névre szóló törzsrészvény Csepel Holding Nyrt. névre szóló törzsrészvény econet.hu Nyrt. névre szóló törzsrészvény EHEP Nyrt. névre szóló törzsrészvény ELM Nyrt. névre szóló törzsrészvény ÉMÁSZ Nyrt. névre szóló törzsrészvény Exbus Nyrt. névre szóló törzsrészvény FORRÁS nyRt. "A" sorozatú névre szóló törzsrészvény FORRÁS nyRt. "B" sorozat osztalékelsbbségi részvény FreeSoft Nyrt. névre szóló törzsrészvény Gardénia Nyrt. névre szóló törzsrészvény Genesis Energy Nyrt. névre szóló törzsrészvény HUMET Nyrt. névre szóló törzsrészvény névre szóló ÁLLAMI NYOMDA Nyrt. BorsodChem Nyrt. Danubius Hotels Nyrt. EGIS Nyrt. FHB NyRt. FOTEX Nyrt. Graphisoft Park SE GRAPHISOFT SE Inter-Európa Bank Nyrt. Linamar Hungary Nyrt. Magyar Telekom Nyrt. MOL Nyrt. OTP Bank Nyrt. PANNONPLAST Nyrt. RÁBA Nyrt. Richter Gedeon Nyrt. Synergon Nyrt. TVK Nyrt. Zwack Unicum Nyrt. Agrimill-Agrimpex Nyrt. BIF nyRt. Bookline.hu Nyrt. Csepel Holding Nyrt. econet.hu Nyrt. EHEP Nyrt. ELM Nyrt. ÉMÁSZ Nyrt. Exbus Nyrt. FORRÁS nyRt. FORRÁS nyRt. FreeSoft Nyrt. GARDÉNIA Nyrt. Genesis Energy Nyrt. HUMET Nyrt.

17

KARTONPACK Nyrt. névre szóló törzsrészvény KONZUM Nyrt. névre szóló törzsrészvény PANNON-FLAX NyRt. névre szóló törzsrészvény PANNON-VÁLTÓ Nyrt. névre szóló törzsrészvény PHYLAXIA PHARMA Nyrt. névre szóló törzsrészvény QUAESTOR Értékpapír Nyrt. névre szóló törzsrészvény Székesfehérvári törzsrészvény Htipari NyRt. névre szóló

KARTONPACK Nyrt. KONZUM Nyrt. PANNON-FLAX NyRt. PANNON-VÁLTÓ Nyrt. PHYLAXIA PHARMA Nyrt. QUAESTOR Értékpapír Nyrt. Székesfehérvári Htipari NyRt. TvNetWork Nyrt.

TvNetWork részvény Kárpótlási jegy (1 értékpapír-sorozat) Kárpótlási jegy

Magyar Állam

18

4. Bevezetés feltételei
A Budapesti Értéktzsde bevezetési és forgalombantartási szabályzata az értékpapírok bevezetési feltételeit az általános, illetve az értékpapír-sorozat fajtájától függ követelmények alapján csoportosítja. Ezen túlmenen a részvénysorozatok tekintetében kategóriánként (A,B) különböznek a követelmények az alábbiak szerint:
Bevezetési feltételek "A" kategóriára vonatkozó szabályok* Bevezetend részvény sorozat Árfolyamértéken legalább. 2,5 milliárd forint - A bevezetésre kerül sorozat legalább 25 százalék közkézen van; vagy - Árfolyamértéken számítva legalább kétmilliárd forint érték részvény közkézen van; vagy - Az értékpapír-sorozat bevezetéskor legalább 500 tulajdonos tulajdonában van. Legalább 100 tulajdonos Három teljes befejezett, auditált év Csak névre szóló ** "B" kategóriára vonatkozó szabályok Nincs követelmény

Közkézhányad

Csak tájékoztatást kell adni a Tzsdének

Tulajdonosok Üzleti év Értékpapírtípus

Csak tájékoztatást kell adni a Tzsdének Nincs követelmény Nincs követelmény

Kategóriabesorolás felülvizsgálata félévenként **Bemutatóra szóló dematerializált részvény, illetve bemutatóra szóló részvény letéti igazolása is bevezethet a "Részvények A" kategóriába, ha az egyéb feltételeknek megfelel az értékpapír.

Külföldi értékpapírok tzsdei bevezetése:
A tzsdei bevezetés alapkövetelményei éppúgy vonatkoznak a külföldi értékpapírokra, mint a hazai kibocsátású értékpapírokra, de külföldi értékpapírok esetén a bevezetésnek egyéb feltételei is vannak. A kibocsátónak rendelkeznie kell a kibocsátás helye szerint hatályos jogszabályok szerinti engedéllyel. A külföldi kibocsátónak legalább egy tzsdetaggal, vagy magyarországi képviseljével folyamatos szerzdéses kapcsolatban kell állnia. A kibocsátó ezen tzsdetagon, illetve képviseljén keresztül köteles biztosítani a magyarországi befektetk számára a Tzsdének megküldött anyagainak hozzáférhetségét. Be kell nyújtania a hatályos magyar deviza- és más jogszabályokban elírt engedélyeket. A bevezetési anyagok, szükséges nyilatkozatok és dokumentumok nyelve kötelezen magyar. A tájékoztatóban meg kell jelölni legalább egy olyan budapesti kifizet és letétkezel helyet, ahol a befektetk az osztalékot felvehetik, illetve a letéti igazolással kapcsolatos ügyeiket intézhetik. Letéti igazolás bevezetése esetén a mögöttes értékpapírra vonatkozóan az egy letéteményes által kibocsátható összes letéti igazolást kell tekinteni és a mögöttes értékpapírra vonatkozó bevezetési követelményeket kell alkalmazni.

19

5. Törvényi keretek
Magyarország tkepiacának mködését szabályozó jogszabályrendszer az elmúlt, immár több mint egy évtized alatt folyamatos fejldésen ment keresztül. Az intézményi feltételek létrejöttével egy idben történt jogszabályalkotás után 1996-ban került sor az értékpapírtörvény (Épt.) els átfogó módosítására. A tkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) tartalmazza az értékpapírok forgalomba hozatalára, a befektetési szolgáltatásokra és befektetési szolgáltatókra, az árutzsdei szolgáltatókra, a befektetéskezelési tevékenységet végzkre, a befektetési alapokra, a tzsdére, az elszámolóház mködésére, valamint mindezek hatósági felügyeletére vonatkozó szabályokat. A tkepiaci mveletek adóztatásával kapcsolatban magyar sajátosság, hogy a rövid és a hosszú távú értékpapír-befektetésekbl származó jövedelmek adóztatásában sem differenciálnak a jogszabályok. A külföldi illetségek adófizetési kötelezettségének meghatározásakor elssorban az adott személy országával kötött ketts adóztatás elkerülésérl szóló egyezmények függvénye. Ekkor az adó meghatározásának feltétele az illetség igazolása, valamint esetenként a jövedelemhez kapcsolódó haszonhúzói nyilatkozat. Ilyen egyezmény hiányában legtöbb esetben a magyar adójogszabályok alapján történik az adófizetés.

6. Elszámolás
A BÉT-en kötött ügyletek elszámolását az 1993-ban alapított Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER) végzi. A KELER ezen túl értéktári-, klíring funkciókat is ellát, és itt történik egyes OTC ügyletek elszámolása is. Az elszámolás közvetlen résztvevi a klíringtagok (szekciótagsággal rendelkez, a KELER által támasztott követelményeknek megfelel bankok és brókercégek). A tag csak akkor vehet részt az egyes szekciók tzsdei kereskedésében, ha a KELER-nél a szekcióra vonatkozó minimális biztosítékok (Tzsdei Elszámolási Alap és egyéni biztosítékok) összegét befizette, illetve a kereskedés során folyamatosan megfelel a klíringtagságához kapcsolódó biztosítékadási követelményeknek. Az ügyletek elszámolása a KELER által a tagok számára vezetett értékpapír és korlátozott pénzforgalmi (tzsdeforgalmi) számlákon történik. A tkepiaci törvény elírásaink megfelelen a saját és ügyfél papírokat szegregáltan kell kezelni az Elszámolóházban, ezért a KELER az értékpapír oldali teljesítéshez a tag tulajdonában álló értékpapírra úgynevezett "S" (saját) típusú tzsdei elszámolási értékpapír alszámlát, a tag ügyfele tulajdonában álló értékpapírra. pedig úgynevezett. "M" (megbízói) típusú tzsdei elszámolási értékpapír alszámlát vezet. Az adott tzsdei tranzakciókban már az üzletkötéskor meg kell adni azt az információt, hogy az ügyletet saját számlára vagy ügyfél megbízásából kötötték. A pénzügyi teljesítéshez a brókercégek számára a KELER tzsdeforgalmi számlát vezet, bank esetében pedig az MNB által vezetett pénzforgalmi számlát veszi igénybe. Az elszámolás alapja a szállítás fizetés ellenében (DVP, delivery versus payment) elv. Ennek értelmében a pénz- és az értékpapír-elszámolás egymás függvénye, amennyiben az egyik nem teljesül, a másik teljesítése sem történik meg.

20

A Részvény Szekcióban és a Hitelpapír Szekcióban kötött ügyletek (a fix és aukciós ügyletek kivételével) elszámolása együtt, gördül módon, a Részvény Szekcióban T+3 napos ciklussal, a Hitelpapír Szekcióban T+2 napos ciklussal a multilaterális nettósítás elve alapján történik. (A T az üzletkötés napját jelöli, a napok munkanapban értendk.) A KELER - Európában az elsk között - 2002. májusában vezette be az azonnali ügyleteknél is a Központi Szerzd Fél (CCP - Central Counterparty) intézményét. A CCP lényege, hogy a KELER garanciát vállal az ügyletek teljesítésére, egy esetleges nemteljesítés esetén a vevvel szemben eladóként, az eladóval szemben vevként lép fel, így garantálja az általa befogadott ügyleteket, tehát szerzdéses partnerként felel azok teljesítéséért. Amennyiben valamelyik fél nem teljesít, akár saját tkéje terhére is köteles helytállni az üzleteibl adódó kötelezettségekért.

21



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

03.04/2 11.12-1 11.12-2 13 anyag atom biogeográfia dm dosztojevszkij épülettervezés 4 erdeiné török zsuzsa ergonómia fejlődéslélektan feudalizmus folyami duzzasztómű freud gazdasági jog gén gépgyártás hőtan humán identitás infláció jogi alapismeretek ket kötelező irodalom kötelező olvasmány kultúra makroökonómia malinowski marketing tétel mechanika 2 munkaerő műveletterv növény növényrendszertan numerikus objektum pénzügy i. reakció reklámjog román sql szerep szervetlen szociális jog szocializáció társadalombiztosítás tereptan vizsgához