Kezdőlap

|

Mi a kreditvadasz.hu Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...

3. Előadás

Országok listájaHungaryBudapesti Corvinus EgyetemGazdálkodástudományi KarGazdaságinformatikusAnalízisJegyzetek3. Előadás

2007.11.25 19:46:19
(10)
Szerző: Lakos Péter
Cimkék: sorozat, torlódási hely, határérték


Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.

Analízis
Dr. Tasnádi Attila

Budapesti Corvinus Egyetem Matematika Tanszék

2007. szeptember 26.

Definíció: (an ) alulról (felülrl) korlátos,

Definíció: (an ) alulról (felülrl) korlátos, ha {an } alulról (felülrl) korlátos.

Definíció: (an ) alulról (felülrl) korlátos, ha {an } alulról (felülrl) korlátos. (an ) korlátos, ha alulról és felülrl is az.

Definíció: (an ) alulról (felülrl) korlátos, ha {an } alulról (felülrl) korlátos. (an ) korlátos, ha alulról és felülrl is az. Tétel: Az an = 1 +
1 n n

sorozat korlátos.

Definíció: (an ) alulról (felülrl) korlátos, ha {an } alulról (felülrl) korlátos. (an ) korlátos, ha alulról és felülrl is az. Tétel: Az an = 1 +
1 n n

sorozat korlátos.

Biz.: Mivel monoton növeked, alulról is korlátos.

Definíció: (an ) alulról (felülrl) korlátos, ha {an } alulról (felülrl) korlátos. (an ) korlátos, ha alulról és felülrl is az. Tétel: Az an = 1 +
1 n n

sorozat korlátos.

Biz.: Mivel monoton növeked, alulról is korlátos. Figyelembe véve, hogy 1 1+ n
n

Definíció: (an ) alulról (felülrl) korlátos, ha {an } alulról (felülrl) korlátos. (an ) korlátos, ha alulról és felülrl is az. Tétel: Az an = 1 +
1 n n

sorozat korlátos.

Biz.: Mivel monoton növeked, alulról is korlátos. Figyelembe véve, hogy 1 1+ n
n

<

1 1+ n

n+1

Definíció: (an ) alulról (felülrl) korlátos, ha {an } alulról (felülrl) korlátos. (an ) korlátos, ha alulról és felülrl is az. Tétel: Az an = 1 +
1 n n

sorozat korlátos.

Biz.: Mivel monoton növeked, alulról is korlátos. Figyelembe véve, hogy 1 1+ n
n

<

1 1+ n

n+1

4,

Definíció: (an ) alulról (felülrl) korlátos, ha {an } alulról (felülrl) korlátos. (an ) korlátos, ha alulról és felülrl is az. Tétel: Az an = 1 +
1 n n

sorozat korlátos.

Biz.: Mivel monoton növeked, alulról is korlátos. Figyelembe véve, hogy 1 1+ n
n

<

1 1+ n

n+1

4, 2

(an ) felülrl is korlátos.

Definíció: (an ) alulról (felülrl) korlátos, ha {an } alulról (felülrl) korlátos. (an ) korlátos, ha alulról és felülrl is az. Tétel: Az an = 1 +
1 n n

sorozat korlátos.

Biz.: Mivel monoton növeked, alulról is korlátos. Figyelembe véve, hogy 1 1+ n
n

<

1 1+ n

n+1

4, 2

(an ) felülrl is korlátos. Definíció: Ha {an }-nek van alsó határa,

Definíció: (an ) alulról (felülrl) korlátos, ha {an } alulról (felülrl) korlátos. (an ) korlátos, ha alulról és felülrl is az. Tétel: Az an = 1 +
1 n n

sorozat korlátos.

Biz.: Mivel monoton növeked, alulról is korlátos. Figyelembe véve, hogy 1 1+ n
n

<

1 1+ n

n+1

4, 2

(an ) felülrl is korlátos.

Definíció: Ha {an }-nek van alsó határa, akkor (an ) alsó határa inf(an ) = inf{an }.

Definíció: (an ) alulról (felülrl) korlátos, ha {an } alulról (felülrl) korlátos. (an ) korlátos, ha alulról és felülrl is az. Tétel: Az an = 1 +
1 n n

sorozat korlátos.

Biz.: Mivel monoton növeked, alulról is korlátos. Figyelembe véve, hogy 1 1+ n
n

<

1 1+ n

n+1

4, 2

(an ) felülrl is korlátos.

Definíció: Ha {an }-nek van alsó határa, akkor (an ) alsó határa inf(an ) = inf{an }. Ha {an }-nek van fels határa,

Definíció: (an ) alulról (felülrl) korlátos, ha {an } alulról (felülrl) korlátos. (an ) korlátos, ha alulról és felülrl is az. Tétel: Az an = 1 +
1 n n

sorozat korlátos.

Biz.: Mivel monoton növeked, alulról is korlátos. Figyelembe véve, hogy 1 1+ n
n

<

1 1+ n

n+1

4, 2

(an ) felülrl is korlátos.

Definíció: Ha {an }-nek van alsó határa, akkor (an ) alsó határa inf(an ) = inf{an }. Ha {an }-nek van fels határa, akkor (an ) fels határa sup(an ) = sup{an }.

Sorozat torlódási helye

Sorozat torlódási helye
Definíció: (an )-nek az A R torlódási helye, ha A bármely U (A) környezete végtelen sok sorozatbeli elemet tartalmaz,

Sorozat torlódási helye
Definíció: (an )-nek az A R torlódási helye, ha A bármely U (A) környezete végtelen sok sorozatbeli elemet tartalmaz, azaz |{n N | an U (A)}| = .

Sorozat torlódási helye
Definíció: (an )-nek az A R torlódási helye, ha A bármely U (A) környezete végtelen sok sorozatbeli elemet tartalmaz, azaz |{n N | an U (A)}| = . Példa: Az an = cos n sorozat torlódási helyei 4

Sorozat torlódási helye
Definíció: (an )-nek az A R torlódási helye, ha A bármely U (A) környezete végtelen sok sorozatbeli elemet tartalmaz, azaz |{n N | an U (A)}| = . Példa: Az an = cos n sorozat torlódási helyei 4
1 - 2 , -1 és 1. 1 , 2

0,

Sorozat torlódási helye
Definíció: (an )-nek az A R torlódási helye, ha A bármely U (A) környezete végtelen sok sorozatbeli elemet tartalmaz, azaz |{n N | an U (A)}| = . Példa: Az an = cos n sorozat torlódási helyei 4
1 - 2 , -1 és 1. 1 , 2

0,

Példa: Az an = 2n -nek nincs torlódási helye.

Sorozat torlódási helye
Definíció: (an )-nek az A R torlódási helye, ha A bármely U (A) környezete végtelen sok sorozatbeli elemet tartalmaz, azaz |{n N | an U (A)}| = . Példa: Az an = cos n sorozat torlódási helyei 4
1 - 2 , -1 és 1. 1 , 2

0,

Példa: Az an = 2n -nek nincs torlódási helye. Tétel: Minden korlátos sorozatnak van torlódási helye.

Sorozat torlódási helye
Definíció: (an )-nek az A R torlódási helye, ha A bármely U (A) környezete végtelen sok sorozatbeli elemet tartalmaz, azaz |{n N | an U (A)}| = . Példa: Az an = cos n sorozat torlódási helyei 4
1 - 2 , -1 és 1. 1 , 2

0,

Példa: Az an = 2n -nek nincs torlódási helye. Tétel: Minden korlátos sorozatnak van torlódási helye. Biz.: Ha {an } végtelen,

Sorozat torlódási helye
Definíció: (an )-nek az A R torlódási helye, ha A bármely U (A) környezete végtelen sok sorozatbeli elemet tartalmaz, azaz |{n N | an U (A)}| = . Példa: Az an = cos n sorozat torlódási helyei 4
1 - 2 , -1 és 1. 1 , 2

0,

Példa: Az an = 2n -nek nincs torlódási helye. Tétel: Minden korlátos sorozatnak van torlódási helye. Biz.: Ha {an } végtelen, akkor az állítás következik a Bolzano­Weierstrass-tételbl.

Sorozat torlódási helye
Definíció: (an )-nek az A R torlódási helye, ha A bármely U (A) környezete végtelen sok sorozatbeli elemet tartalmaz, azaz |{n N | an U (A)}| = . Példa: Az an = cos n sorozat torlódási helyei 4
1 - 2 , -1 és 1. 1 , 2

0,

Példa: Az an = 2n -nek nincs torlódási helye. Tétel: Minden korlátos sorozatnak van torlódási helye. Biz.: Ha {an } végtelen, akkor az állítás következik a Bolzano­Weierstrass-tételbl. Ha {an } véges,

Sorozat torlódási helye
Definíció: (an )-nek az A R torlódási helye, ha A bármely U (A) környezete végtelen sok sorozatbeli elemet tartalmaz, azaz |{n N | an U (A)}| = . Példa: Az an = cos n sorozat torlódási helyei 4
1 - 2 , -1 és 1. 1 , 2

0,

Példa: Az an = 2n -nek nincs torlódási helye. Tétel: Minden korlátos sorozatnak van torlódási helye. Biz.: Ha {an } végtelen, akkor az állítás következik a Bolzano­Weierstrass-tételbl. Ha {an } véges, akkor a sorozat valamelyik eleme végtelenszer fordul el.

Sorozat torlódási helye
Definíció: (an )-nek az A R torlódási helye, ha A bármely U (A) környezete végtelen sok sorozatbeli elemet tartalmaz, azaz |{n N | an U (A)}| = . Példa: Az an = cos n sorozat torlódási helyei 4
1 - 2 , -1 és 1. 1 , 2

0,

Példa: Az an = 2n -nek nincs torlódási helye. Tétel: Minden korlátos sorozatnak van torlódási helye. Biz.: Ha {an } végtelen, akkor az állítás következik a Bolzano­Weierstrass-tételbl. Ha {an } véges, akkor a sorozat valamelyik eleme végtelenszer fordul el. Egy végtelenszer elforduló elem egy torlódási hely. 2

Sorozat határértéke
Definíció: Ha az (an ) korlátos sorozatnak A R az egyetlen torlódási helye,

Sorozat határértéke
Definíció: Ha az (an ) korlátos sorozatnak A R az egyetlen torlódási helye, akkor az (an )-t konvergensnek

Sorozat határértéke
Definíció: Ha az (an ) korlátos sorozatnak A R az egyetlen torlódási helye, akkor az (an )-t konvergensnek és A-t az (an ) határértékének (limeszének) mondjuk.

Sorozat határértéke
Definíció: Ha az (an ) korlátos sorozatnak A R az egyetlen torlódási helye, akkor az (an )-t konvergensnek és A-t az (an ) határértékének (limeszének) mondjuk. Jelölés: limn an = A.

Sorozat határértéke
Definíció: Ha az (an ) korlátos sorozatnak A R az egyetlen torlódási helye, akkor az (an )-t konvergensnek és A-t az (an ) határértékének (limeszének) mondjuk. Jelölés: limn an = A. Példa: limn
1 n

= 0.

Sorozat határértéke
Definíció: Ha az (an ) korlátos sorozatnak A R az egyetlen torlódási helye, akkor az (an )-t konvergensnek és A-t az (an ) határértékének (limeszének) mondjuk. Jelölés: limn an = A. Példa: limn
1 n

= 0.

Definíció: (an ) divergens, ha nem konvergens.

Sorozat határértéke
Definíció: Ha az (an ) korlátos sorozatnak A R az egyetlen torlódási helye, akkor az (an )-t konvergensnek és A-t az (an ) határértékének (limeszének) mondjuk. Jelölés: limn an = A. Példa: limn
1 n

= 0.

Definíció: (an ) divergens, ha nem konvergens. Példa: cos
n 4

divergens.
n=1

Sorozat határértéke
Definíció: Ha az (an ) korlátos sorozatnak A R az egyetlen torlódási helye, akkor az (an )-t konvergensnek és A-t az (an ) határértékének (limeszének) mondjuk. Jelölés: limn an = A. Példa: limn
1 n

= 0.

Definíció: (an ) divergens, ha nem konvergens. Példa: cos
n 4

divergens.
n=1

Tétel: limn an = A

Sorozat határértéke
Definíció: Ha az (an ) korlátos sorozatnak A R az egyetlen torlódási helye, akkor az (an )-t konvergensnek és A-t az (an ) határértékének (limeszének) mondjuk. Jelölés: limn an = A. Példa: limn
1 n

= 0.

Definíció: (an ) divergens, ha nem konvergens. Példa: cos
n 4

divergens.
n=1

Tétel: limn an = A > 0 : |an - A| < .

Sorozat határértéke
Definíció: Ha az (an ) korlátos sorozatnak A R az egyetlen torlódási helye, akkor az (an )-t konvergensnek és A-t az (an ) határértékének (limeszének) mondjuk. Jelölés: limn an = A. Példa: limn
1 n

= 0.

Definíció: (an ) divergens, ha nem konvergens. Példa: cos
n 4

divergens.
n=1

Tétel: limn an = A > 0 :n0 N : |an - A| < .

Sorozat határértéke
Definíció: Ha az (an ) korlátos sorozatnak A R az egyetlen torlódási helye, akkor az (an )-t konvergensnek és A-t az (an ) határértékének (limeszének) mondjuk. Jelölés: limn an = A. Példa: limn
1 n

= 0.

Definíció: (an ) divergens, ha nem konvergens. Példa: cos
n 4

divergens.
n=1

Tétel: limn an = A > 0 :n0 N :n n0 :|an - A| < .

Sorozat határértéke
Definíció: Ha az (an ) korlátos sorozatnak A R az egyetlen torlódási helye, akkor az (an )-t konvergensnek és A-t az (an ) határértékének (limeszének) mondjuk. Jelölés: limn an = A. Példa: limn
1 n

= 0.

Definíció: (an ) divergens, ha nem konvergens. Példa: cos
n 4

divergens.
n=1

Tétel: limn an = A > 0 :n0 N :n n0 :|an - A| < . Biz.: []

Sorozat határértéke
Definíció: Ha az (an ) korlátos sorozatnak A R az egyetlen torlódási helye, akkor az (an )-t konvergensnek és A-t az (an ) határértékének (limeszének) mondjuk. Jelölés: limn an = A. Példa: limn
1 n

= 0.

Definíció: (an ) divergens, ha nem konvergens. Példa: cos
n 4

divergens.
n=1

Tétel: limn an = A > 0 :n0 N :n n0 :|an - A| < . Biz.: [] (an ) korlátos és egyetlen torlódási helye A,

Sorozat határértéke
Definíció: Ha az (an ) korlátos sorozatnak A R az egyetlen torlódási helye, akkor az (an )-t konvergensnek és A-t az (an ) határértékének (limeszének) mondjuk. Jelölés: limn an = A. Példa: limn
1 n

= 0.

Definíció: (an ) divergens, ha nem konvergens. Példa: cos
n 4

divergens.
n=1

Tétel: limn an = A > 0 :n0 N :n n0 :|an - A| < . Biz.: [] (an ) korlátos és egyetlen torlódási helye A, ezért n N | xn (A - , A + ) / < .

Biz.: []

Biz.: [] T.f.h. > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < .

Biz.: [] T.f.h. > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < . Mivel bármely > 0 esetén |an - A|

Biz.: [] T.f.h. > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < . Mivel bármely > 0 esetén |an - A| csak az a1 , . . . , an0 -1 sorozatbeli elemekre teljesülhet,

Biz.: [] T.f.h. > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < . Mivel bármely > 0 esetén |an - A| csak az a1 , . . . , an0 -1 sorozatbeli elemekre teljesülhet, K = max{|a1 |, . . . , |an0 -1 |, |A - |, |A + |} alkalmas korlát.

Biz.: [] T.f.h. > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < . Mivel bármely > 0 esetén |an - A| csak az a1 , . . . , an0 -1 sorozatbeli elemekre teljesülhet, K = max{|a1 |, . . . , |an0 -1 |, |A - |, |A + |} alkalmas korlát. Belátandó még, hogy A az egyedüli torlódási hely.

Biz.: [] T.f.h. > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < . Mivel bármely > 0 esetén |an - A| csak az a1 , . . . , an0 -1 sorozatbeli elemekre teljesülhet, K = max{|a1 |, . . . , |an0 -1 |, |A - |, |A + |} alkalmas korlát. Belátandó még, hogy A az egyedüli torlódási hely. T.f.h. B R, B = A torlódási helye (an )-nek.

Biz.: [] T.f.h. > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < . Mivel bármely > 0 esetén |an - A| csak az a1 , . . . , an0 -1 sorozatbeli elemekre teljesülhet, K = max{|a1 |, . . . , |an0 -1 |, |A - |, |A + |} alkalmas korlát. Belátandó még, hogy A az egyedüli torlódási hely. T.f.h. B R, B = A torlódási helye (an )-nek. Ekkor = |A - B|/2-re

Biz.: [] T.f.h. > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < . Mivel bármely > 0 esetén |an - A| csak az a1 , . . . , an0 -1 sorozatbeli elemekre teljesülhet, K = max{|a1 |, . . . , |an0 -1 |, |A - |, |A + |} alkalmas korlát. Belátandó még, hogy A az egyedüli torlódási hely. T.f.h. B R, B = A torlódási helye (an )-nek. Ekkor = |A - B|/2-re n0 N : n n0 : |an - A| < ,

Biz.: [] T.f.h. > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < . Mivel bármely > 0 esetén |an - A| csak az a1 , . . . , an0 -1 sorozatbeli elemekre teljesülhet, K = max{|a1 |, . . . , |an0 -1 |, |A - |, |A + |} alkalmas korlát. Belátandó még, hogy A az egyedüli torlódási hely. T.f.h. B R, B = A torlódási helye (an )-nek. Ekkor = |A - B|/2-re n0 N : n n0 : |an - A| < , mivel n N | xn (B - , B + ) = .

Biz.: [] T.f.h. > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < . Mivel bármely > 0 esetén |an - A| csak az a1 , . . . , an0 -1 sorozatbeli elemekre teljesülhet, K = max{|a1 |, . . . , |an0 -1 |, |A - |, |A + |} alkalmas korlát. Belátandó még, hogy A az egyedüli torlódási hely. T.f.h. B R, B = A torlódási helye (an )-nek. Ekkor = |A - B|/2-re n0 N : n n0 : |an - A| < , mivel n N | xn (B - , B + ) = . 2

Biz.: [] T.f.h. > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < . Mivel bármely > 0 esetén |an - A| csak az a1 , . . . , an0 -1 sorozatbeli elemekre teljesülhet, K = max{|a1 |, . . . , |an0 -1 |, |A - |, |A + |} alkalmas korlát. Belátandó még, hogy A az egyedüli torlódási hely. T.f.h. B R, B = A torlódási helye (an )-nek. Ekkor = |A - B|/2-re n0 N : n n0 : |an - A| < , mivel n N | xn (B - , B + ) Példa: limn
1 (n+1)2

= .

2

= 0?

Biz.: [] T.f.h. > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < . Mivel bármely > 0 esetén |an - A| csak az a1 , . . . , an0 -1 sorozatbeli elemekre teljesülhet, K = max{|a1 |, . . . , |an0 -1 |, |A - |, |A + |} alkalmas korlát. Belátandó még, hogy A az egyedüli torlódási hely. T.f.h. B R, B = A torlódási helye (an )-nek. Ekkor = |A - B|/2-re n0 N : n n0 : |an - A| < , mivel n N | xn (B - , B + ) Példa: limn
1 (n+1)2

= .

2

= 0?

1 < 2 (n + 1)

Biz.: [] T.f.h. > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < . Mivel bármely > 0 esetén |an - A| csak az a1 , . . . , an0 -1 sorozatbeli elemekre teljesülhet, K = max{|a1 |, . . . , |an0 -1 |, |A - |, |A + |} alkalmas korlát. Belátandó még, hogy A az egyedüli torlódási hely. T.f.h. B R, B = A torlódási helye (an )-nek. Ekkor = |A - B|/2-re n0 N : n n0 : |an - A| < , mivel n N | xn (B - , B + ) Példa: limn
1 (n+1)2

= .

2

= 0?

1 1 < < 2 (n + 1) n+1

Biz.: [] T.f.h. > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < . Mivel bármely > 0 esetén |an - A| csak az a1 , . . . , an0 -1 sorozatbeli elemekre teljesülhet, K = max{|a1 |, . . . , |an0 -1 |, |A - |, |A + |} alkalmas korlát. Belátandó még, hogy A az egyedüli torlódási hely. T.f.h. B R, B = A torlódási helye (an )-nek. Ekkor = |A - B|/2-re n0 N : n n0 : |an - A| < , mivel n N | xn (B - , B + ) Példa: limn
1 (n+1)2

= .

2

= 0?

1 1 1 < < - 1 < n. 2 (n + 1) n+1

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 : |an - am | < .

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 :n0 N : |an - am | < .

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 :n0 N :m, n n0 :|an - am | < .

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 :n0 N :m, n n0 :|an - am | < . Biz.: []

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 :n0 N :m, n n0 :|an - am | < . Biz.: [] Ha limn an = A,

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 :n0 N :m, n n0 :|an - am | < . Biz.: [] Ha limn an = A, akkor > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < /2.

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 :n0 N :m, n n0 :|an - am | < . Biz.: [] Ha limn an = A, akkor > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < /2. Ekkor m, n n0 :

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 :n0 N :m, n n0 :|an - am | < . Biz.: [] Ha limn an = A, akkor > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < /2. Ekkor m, n n0 : |an - am |

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 :n0 N :m, n n0 :|an - am | < . Biz.: [] Ha limn an = A, akkor > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < /2. Ekkor m, n n0 : |an - am |= |an - A + A - am |

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 :n0 N :m, n n0 :|an - am | < . Biz.: [] Ha limn an = A, akkor > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < /2. Ekkor m, n n0 : |an - am |= |an - A + A - am | |an - A| + |A - am |

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 :n0 N :m, n n0 :|an - am | < . Biz.: [] Ha limn an = A, akkor > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < /2. Ekkor m, n n0 : |an - am |= |an - A + A - am | |an - A| + |A - am |< + 2 2

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 :n0 N :m, n n0 :|an - am | < . Biz.: [] Ha limn an = A, akkor > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < /2. Ekkor m, n n0 : |an - am |= |an - A + A - am | |an - A| + |A - am |< + 2 2 []

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 :n0 N :m, n n0 :|an - am | < . Biz.: [] Ha limn an = A, akkor > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < /2. Ekkor m, n n0 : |an - am |= |an - A + A - am | |an - A| + |A - am |< + 2 2 [] Alkalmazzuk az elégséges feltételt n n0 és m = n0 -ra:

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 :n0 N :m, n n0 :|an - am | < . Biz.: [] Ha limn an = A, akkor > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < /2. Ekkor m, n n0 : |an - am |= |an - A + A - am | |an - A| + |A - am |< + 2 2 [] Alkalmazzuk az elégséges feltételt n n0 és m = n0 -ra: |an - an0 | < .

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 :n0 N :m, n n0 :|an - am | < . Biz.: [] Ha limn an = A, akkor > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < /2. Ekkor m, n n0 : |an - am |= |an - A + A - am | |an - A| + |A - am |< + 2 2 [] Alkalmazzuk az elégséges feltételt n n0 és m = n0 -ra: |an - an0 | < . Ezért (an )-re alkalmas korlát K = max{|a1 |, . . . , |an0 -1 |, |an0 - |, |an0 + |}.

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 :n0 N :m, n n0 :|an - am | < . Biz.: [] Ha limn an = A, akkor > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < /2. Ekkor m, n n0 : |an - am |= |an - A + A - am | |an - A| + |A - am |< + 2 2 [] Alkalmazzuk az elégséges feltételt n n0 és m = n0 -ra: |an - an0 | < . Ezért (an )-re alkalmas korlát K = max{|a1 |, . . . , |an0 -1 |, |an0 - |, |an0 + |}. (an )-nek van A torlódási helye.

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 :n0 N :m, n n0 :|an - am | < . Biz.: [] Ha limn an = A, akkor > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < /2. Ekkor m, n n0 : |an - am |= |an - A + A - am | |an - A| + |A - am |< + 2 2 [] Alkalmazzuk az elégséges feltételt n n0 és m = n0 -ra: |an - an0 | < . Ezért (an )-re alkalmas korlát K = max{|a1 |, . . . , |an0 -1 |, |an0 - |, |an0 + |}. (an )-nek van A torlódási helye. T.f.h. B = A is torlódási helye.

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 :n0 N :m, n n0 :|an - am | < . Biz.: [] Ha limn an = A, akkor > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < /2. Ekkor m, n n0 : |an - am |= |an - A + A - am | |an - A| + |A - am |< + 2 2 [] Alkalmazzuk az elégséges feltételt n n0 és m = n0 -ra: |an - an0 | < . Ezért (an )-re alkalmas korlát K = max{|a1 |, . . . , |an0 -1 |, |an0 - |, |an0 + |}. (an )-nek van A torlódási helye. T.f.h. B = A is torlódási helye. := |A - B|/3.

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 :n0 N :m, n n0 :|an - am | < . Biz.: [] Ha limn an = A, akkor > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < /2. Ekkor m, n n0 : |an - am |= |an - A + A - am | |an - A| + |A - am |< + 2 2 [] Alkalmazzuk az elégséges feltételt n n0 és m = n0 -ra: |an - an0 | < . Ezért (an )-re alkalmas korlát K = max{|a1 |, . . . , |an0 -1 |, |an0 - |, |an0 + |}. (an )-nek van A torlódási helye. T.f.h. B = A is torlódási helye. := |A - B|/3. Ekkor m, n n0 : am U (A)

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 :n0 N :m, n n0 :|an - am | < . Biz.: [] Ha limn an = A, akkor > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < /2. Ekkor m, n n0 : |an - am |= |an - A + A - am | |an - A| + |A - am |< + 2 2 [] Alkalmazzuk az elégséges feltételt n n0 és m = n0 -ra: |an - an0 | < . Ezért (an )-re alkalmas korlát K = max{|a1 |, . . . , |an0 -1 |, |an0 - |, |an0 + |}. (an )-nek van A torlódási helye. T.f.h. B = A is torlódási helye. := |A - B|/3. Ekkor m, n n0 : am U (A) an U (B).

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 :n0 N :m, n n0 :|an - am | < . Biz.: [] Ha limn an = A, akkor > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < /2. Ekkor m, n n0 : |an - am |= |an - A + A - am | |an - A| + |A - am |< + 2 2 [] Alkalmazzuk az elégséges feltételt n n0 és m = n0 -ra: |an - an0 | < . Ezért (an )-re alkalmas korlát K = max{|a1 |, . . . , |an0 -1 |, |an0 - |, |an0 + |}. (an )-nek van A torlódási helye. T.f.h. B = A is torlódási helye. := |A - B|/3. Ekkor m, n n0 : am U (A) an U (B). De |am - an | > .

Cauchy-féle konvergenciatétel: limn an = A > 0 :n0 N :m, n n0 :|an - am | < . Biz.: [] Ha limn an = A, akkor > 0 : n0 N : n n0 : |an - A| < /2. Ekkor m, n n0 : |an - am |= |an - A + A - am | |an - A| + |A - am |< + 2 2 [] Alkalmazzuk az elégséges feltételt n n0 és m = n0 -ra: |an - an0 | < . Ezért (an )-re alkalmas korlát K = max{|a1 |, . . . , |an0 -1 |, |an0 - |, |an0 + |}. (an )-nek van A torlódási helye. T.f.h. B = A is torlódási helye. := |A - B|/3. Ekkor m, n n0 : am U (A) an U (B). De |am - an | > .

2

Harmonikus sor: an =

n 1 i=1 i .

Harmonikus sor: an = Legyen (0, 1 ). 2

n 1 i=1 i .

Harmonikus sor: an = Legyen (0, 1 ). Ekkor 2 |a2n - an |

n 1 i=1 i .

Harmonikus sor: an = Legyen (0, 1 ). Ekkor 2

n 1 i=1 i .

1 1 |a2n - an |= + ... + n+1 2n

Harmonikus sor: an = Legyen (0, 1 ). Ekkor 2

n 1 i=1 i .

1 1 1 1 |a2n - an |= + ... + > + ... + n+1 2n 2n 2n

Harmonikus sor: an = Legyen (0, 1 ). Ekkor 2

n 1 i=1 i .

1 1 1 1 n 1 |a2n - an |= + ... + > + ... + = = . n+1 2n 2n 2n 2n 2

Harmonikus sor: an = Legyen (0, 1 ). Ekkor 2

n 1 i=1 i .

1 1 1 1 n 1 |a2n - an |= + ... + > + ... + = = . n+1 2n 2n 2n 2n 2 Tehát a harmonikus sor nem teljesíti a Cauchy-féle konvergenciatételt,

Harmonikus sor: an = Legyen (0, 1 ). Ekkor 2

n 1 i=1 i .

1 1 1 1 n 1 |a2n - an |= + ... + > + ... + = = . n+1 2n 2n 2n 2n 2 Tehát a harmonikus sor nem teljesíti a Cauchy-féle konvergenciatételt, és ezért divergens.

Tétel: Legyen (an ) monoton.

Tétel: Legyen (an ) monoton. Ekkor (an ) konvergens (an ) korlátos.

Tétel: Legyen (an ) monoton. Ekkor (an ) konvergens (an ) korlátos. Biz.: Legyen (an ) monoton növ.

Tétel: Legyen (an ) monoton. Ekkor (an ) konvergens (an ) korlátos. Biz.: Legyen (an ) monoton növ. [] konvergencia definíciójából.

Tétel: Legyen (an ) monoton. Ekkor (an ) konvergens (an ) korlátos. Biz.: Legyen (an ) monoton növ. [] konvergencia definíciójából. [] Legyen (an ) korlátos

Tétel: Legyen (an ) monoton. Ekkor (an ) konvergens (an ) korlátos. Biz.: Legyen (an ) monoton növ. [] konvergencia definíciójából. [] Legyen (an ) korlátos és A = sup(an ).

Tétel: Legyen (an ) monoton. Ekkor (an ) konvergens (an ) korlátos. Biz.: Legyen (an ) monoton növ. [] konvergencia definíciójából. [] Legyen (an ) korlátos és A = sup(an ). Ekkor > 0-ra A - nem fels korlátja (an )-nek.

Tétel: Legyen (an ) monoton. Ekkor (an ) konvergens (an ) korlátos. Biz.: Legyen (an ) monoton növ. [] konvergencia definíciójából. [] Legyen (an ) korlátos és A = sup(an ). Ekkor > 0-ra A - nem fels korlátja (an )-nek. Ezért n0 N : A - < an0 A.

Tétel: Legyen (an ) monoton. Ekkor (an ) konvergens (an ) korlátos. Biz.: Legyen (an ) monoton növ. [] konvergencia definíciójából. [] Legyen (an ) korlátos és A = sup(an ). Ekkor > 0-ra A - nem fels korlátja (an )-nek. Ezért n0 N : A - < an0 A. A monoton növekedésbl an an0 minden n n0 -ra.

Tétel: Legyen (an ) monoton. Ekkor (an ) konvergens (an ) korlátos. Biz.: Legyen (an ) monoton növ. [] konvergencia definíciójából. [] Legyen (an ) korlátos és A = sup(an ). Ekkor > 0-ra A - nem fels korlátja (an )-nek. Ezért n0 N : A - < an0 A. A monoton növekedésbl an an0 minden n n0 -ra. Tehát n n0 : |an - A| < ,

Tétel: Legyen (an ) monoton. Ekkor (an ) konvergens (an ) korlátos. Biz.: Legyen (an ) monoton növ. [] konvergencia definíciójából. [] Legyen (an ) korlátos és A = sup(an ). Ekkor > 0-ra A - nem fels korlátja (an )-nek. Ezért n0 N : A - < an0 A. A monoton növekedésbl an an0 minden n n0 -ra. Tehát n n0 : |an - A| < , azaz (an ) határértéke A.

Tétel: Legyen (an ) monoton. Ekkor (an ) konvergens (an ) korlátos. Biz.: Legyen (an ) monoton növ. [] konvergencia definíciójából. [] Legyen (an ) korlátos és A = sup(an ). Ekkor > 0-ra A - nem fels korlátja (an )-nek. Ezért n0 N : A - < an0 A. A monoton növekedésbl an an0 minden n n0 -ra. Tehát n n0 : |an - A| < , azaz (an ) határértéke A. A monoton csökken eset hasonlóan bizonyítható. 2

Tétel: Legyen (an ) monoton. Ekkor (an ) konvergens (an ) korlátos. Biz.: Legyen (an ) monoton növ. [] konvergencia definíciójából. [] Legyen (an ) korlátos és A = sup(an ). Ekkor > 0-ra A - nem fels korlátja (an )-nek. Ezért n0 N : A - < an0 A. A monoton növekedésbl an an0 minden n n0 -ra. Tehát n n0 : |an - A| < , azaz (an ) határértéke A. A monoton csökken eset hasonlóan bizonyítható. Köv.: Az an = 1 +
1 n n

2

sorozat konvergens.

Tétel: Legyen (an ) monoton. Ekkor (an ) konvergens (an ) korlátos. Biz.: Legyen (an ) monoton növ. [] konvergencia definíciójából. [] Legyen (an ) korlátos és A = sup(an ). Ekkor > 0-ra A - nem fels korlátja (an )-nek. Ezért n0 N : A - < an0 A. A monoton növekedésbl an an0 minden n n0 -ra. Tehát n n0 : |an - A| < , azaz (an ) határértéke A. A monoton csökken eset hasonlóan bizonyítható. Köv.: Az an = 1 +
1 n n

2

sorozat konvergens.
1 n n

Euler-féle e szám: e = limn 1 +

Tétel: Legyen (an ) monoton. Ekkor (an ) konvergens (an ) korlátos. Biz.: Legyen (an ) monoton növ. [] konvergencia definíciójából. [] Legyen (an ) korlátos és A = sup(an ). Ekkor > 0-ra A - nem fels korlátja (an )-nek. Ezért n0 N : A - < an0 A. A monoton növekedésbl an an0 minden n n0 -ra. Tehát n n0 : |an - A| < , azaz (an ) határértéke A. A monoton csökken eset hasonlóan bizonyítható. Köv.: Az an = 1 +
1 n n

2

sorozat konvergens.
1 n n

Euler-féle e szám: e = limn 1 +

2, 718281 . . ..

Definíció: Ha (an ) alulról (felülrl) korlátos

Definíció: Ha (an ) alulról (felülrl) korlátos és nincs torlódási helye,

Definíció: Ha (an ) alulról (felülrl) korlátos és nincs torlódási helye, akkor a határértéke végtelen

Definíció: Ha (an ) alulról (felülrl) korlátos és nincs torlódási helye, akkor a határértéke végtelen (mínusz végtelen).

Definíció: Ha (an ) alulról (felülrl) korlátos és nincs torlódási helye, akkor a határértéke végtelen (mínusz végtelen). Jelölés: limn an = (limn an = -).

Definíció: Ha (an ) alulról (felülrl) korlátos és nincs torlódási helye, akkor a határértéke végtelen (mínusz végtelen). Jelölés: limn an = (limn an = -). Tétel: limn an =

Definíció: Ha (an ) alulról (felülrl) korlátos és nincs torlódási helye, akkor a határértéke végtelen (mínusz végtelen). Jelölés: limn an = (limn an = -). Tétel: limn an = K R : K < an .

Definíció: Ha (an ) alulról (felülrl) korlátos és nincs torlódási helye, akkor a határértéke végtelen (mínusz végtelen). Jelölés: limn an = (limn an = -). Tétel: limn an = K R :n0 N : K < an .

Definíció: Ha (an ) alulról (felülrl) korlátos és nincs torlódási helye, akkor a határértéke végtelen (mínusz végtelen). Jelölés: limn an = (limn an = -). Tétel: limn an = K R :n0 N :n n0 :K < an .

Definíció: Ha (an ) alulról (felülrl) korlátos és nincs torlódási helye, akkor a határértéke végtelen (mínusz végtelen). Jelölés: limn an = (limn an = -). Tétel: limn an = K R :n0 N :n n0 :K < an . Biz.: [] Legyen A az an alsó korlátja.

Definíció: Ha (an ) alulról (felülrl) korlátos és nincs torlódási helye, akkor a határértéke végtelen (mínusz végtelen). Jelölés: limn an = (limn an = -). Tétel: limn an = K R :n0 N :n n0 :K < an . Biz.: [] Legyen A az an alsó korlátja. T.f.h. K R, amelynél (an )-nek végtelen sok eleme nem nagyobb.

Definíció: Ha (an ) alulról (felülrl) korlátos és nincs torlódási helye, akkor a határértéke végtelen (mínusz végtelen). Jelölés: limn an = (limn an = -). Tétel: limn an = K R :n0 N :n n0 :K < an . Biz.: [] Legyen A az an alsó korlátja. T.f.h. K R, amelynél (an )-nek végtelen sok eleme nem nagyobb. Ekkor az (an )-nek van [A, K]-beli torlódási helye.

Definíció: Ha (an ) alulról (felülrl) korlátos és nincs torlódási helye, akkor a határértéke végtelen (mínusz végtelen). Jelölés: limn an = (limn an = -). Tétel: limn an = K R :n0 N :n n0 :K < an . Biz.: [] Legyen A az an alsó korlátja. T.f.h. K R, amelynél (an )-nek végtelen sok eleme nem nagyobb. Ekkor az (an )-nek van [A, K]-beli torlódási helye.

Definíció: Ha (an ) alulról (felülrl) korlátos és nincs torlódási helye, akkor a határértéke végtelen (mínusz végtelen). Jelölés: limn an = (limn an = -). Tétel: limn an = K R :n0 N :n n0 :K < an . Biz.: [] Legyen A az an alsó korlátja. T.f.h. K R, amelynél (an )-nek végtelen sok eleme nem nagyobb. Ekkor az (an )-nek van [A, K]-beli torlódási helye. [] Legyen K R és n0 a hozzátartozó küszöbindex.

Definíció: Ha (an ) alulról (felülrl) korlátos és nincs torlódási helye, akkor a határértéke végtelen (mínusz végtelen). Jelölés: limn an = (limn an = -). Tétel: limn an = K R :n0 N :n n0 :K < an . Biz.: [] Legyen A az an alsó korlátja. T.f.h. K R, amelynél (an )-nek végtelen sok eleme nem nagyobb. Ekkor az (an )-nek van [A, K]-beli torlódási helye. [] Legyen K R és n0 a hozzátartozó küszöbindex. Ekkor min{a1 , . . . , an0 -1 , K} egy alsó korlát.

Definíció: Ha (an ) alulról (felülrl) korlátos és nincs torlódási helye, akkor a határértéke végtelen (mínusz végtelen). Jelölés: limn an = (limn an = -). Tétel: limn an = K R :n0 N :n n0 :K < an . Biz.: [] Legyen A az an alsó korlátja. T.f.h. K R, amelynél (an )-nek végtelen sok eleme nem nagyobb. Ekkor az (an )-nek van [A, K]-beli torlódási helye. [] Legyen K R és n0 a hozzátartozó küszöbindex. Ekkor min{a1 , . . . , an0 -1 , K} egy alsó korlát. T.f.h. (an )-nek A torlódási helye.

Definíció: Ha (an ) alulról (felülrl) korlátos és nincs torlódási helye, akkor a határértéke végtelen (mínusz végtelen). Jelölés: limn an = (limn an = -). Tétel: limn an = K R :n0 N :n n0 :K < an . Biz.: [] Legyen A az an alsó korlátja. T.f.h. K R, amelynél (an )-nek végtelen sok eleme nem nagyobb. Ekkor az (an )-nek van [A, K]-beli torlódási helye. [] Legyen K R és n0 a hozzátartozó küszöbindex. Ekkor min{a1 , . . . , an0 -1 , K} egy alsó korlát. T.f.h. (an )-nek A torlódási helye. Ekkor bármely K > A esetén (an )-nek végtelen sok eleme kisebb K-nál.

Definíció: Ha (an ) alulról (felülrl) korlátos és nincs torlódási helye, akkor a határértéke végtelen (mínusz végtelen). Jelölés: limn an = (limn an = -). Tétel: limn an = K R :n0 N :n n0 :K < an . Biz.: [] Legyen A az an alsó korlátja. T.f.h. K R, amelynél (an )-nek végtelen sok eleme nem nagyobb. Ekkor az (an )-nek van [A, K]-beli torlódási helye. [] Legyen K R és n0 a hozzátartozó küszöbindex. Ekkor min{a1 , . . . , an0 -1 , K} egy alsó korlát. T.f.h. (an )-nek A torlódási helye. Ekkor bármely K > A esetén (an )-nek végtelen sok eleme kisebb K-nál. 2

Hasonlóan igazolható az alábbi tétel.

Hasonlóan igazolható az alábbi tétel. Tétel: limn an = - K R : n0 N : n n0 : an < K.

Hasonlóan igazolható az alábbi tétel. Tétel: limn an = - K R : n0 N : n n0 : an < K.

Tétel: Ha (an ) monoton n és divergens,

Hasonlóan igazolható az alábbi tétel. Tétel: limn an = - K R : n0 N : n n0 : an < K.

Tétel: Ha (an ) monoton n és divergens, akkor limn an = .

Hasonlóan igazolható az alábbi tétel. Tétel: limn an = - K R : n0 N : n n0 : an < K.

Tétel: Ha (an ) monoton n és divergens, akkor limn an = . Biz.: (an ) nyilván alulról korlátos;

Hasonlóan igazolható az alábbi tétel. Tétel: limn an = - K R : n0 N : n n0 : an < K.

Tétel: Ha (an ) monoton n és divergens, akkor limn an = . Biz.: (an ) nyilván alulról korlátos; de nem lehet korlátos,

Hasonlóan igazolható az alábbi tétel. Tétel: limn an = - K R : n0 N : n n0 : an < K.

Tétel: Ha (an ) monoton n és divergens, akkor limn an = . Biz.: (an ) nyilván alulról korlátos; de nem lehet korlátos, mivel ez (an ) konvergenciáját implikálná.

Hasonlóan igazolható az alábbi tétel. Tétel: limn an = - K R : n0 N : n n0 : an < K.

Tétel: Ha (an ) monoton n és divergens, akkor limn an = . Biz.: (an ) nyilván alulról korlátos; de nem lehet korlátos, mivel ez (an ) konvergenciáját implikálná. T.f.h. (an )-nek A egy torlódási helye.

Hasonlóan igazolható az alábbi tétel. Tétel: limn an = - K R : n0 N : n n0 : an < K.

Tétel: Ha (an ) monoton n és divergens, akkor limn an = . Biz.: (an ) nyilván alulról korlátos; de nem lehet korlátos, mivel ez (an ) konvergenciáját implikálná. T.f.h. (an )-nek A egy torlódási helye. Mivel (an ) felülrl nem korlátos,

Hasonlóan igazolható az alábbi tétel. Tétel: limn an = - K R : n0 N : n n0 : an < K.

Tétel: Ha (an ) monoton n és divergens, akkor limn an = . Biz.: (an ) nyilván alulról korlátos; de nem lehet korlátos, mivel ez (an ) konvergenciáját implikálná. T.f.h. (an )-nek A egy torlódási helye. Mivel (an ) felülrl nem korlátos, m N : am > A.

Hasonlóan igazolható az alábbi tétel. Tétel: limn an = - K R : n0 N : n n0 : an < K.

Tétel: Ha (an ) monoton n és divergens, akkor limn an = . Biz.: (an ) nyilván alulról korlátos; de nem lehet korlátos, mivel ez (an ) konvergenciáját implikálná. T.f.h. (an )-nek A egy torlódási helye. Mivel (an ) felülrl nem korlátos, m N : am > A. Ezért (an ) monotonitása miatt U|am -A| (A) {a1 , . . . , am-1 }.

Hasonlóan igazolható az alábbi tétel. Tétel: limn an = - K R : n0 N : n n0 : an < K.

Tétel: Ha (an ) monoton n és divergens, akkor limn an = . Biz.: (an ) nyilván alulról korlátos; de nem lehet korlátos, mivel ez (an ) konvergenciáját implikálná. T.f.h. (an )-nek A egy torlódási helye. Mivel (an ) felülrl nem korlátos, m N : am > A. Ezért (an ) monotonitása miatt U|am -A| (A) {a1 , . . . , am-1 }.

2

Példa: limn n2 = .

Példa: limn n2 = . Példa: az an =
n 1 i=1 i

harmonikus sor

Példa: limn n2 = . Példa: az an = n i=1 monoton növeked,
1 i

harmonikus sor divergens és

Példa: limn n2 = . Példa: az an = n 1 harmonikus sor divergens és i=1 i monoton növeked, ezért limn an = .

Példa: limn n2 = . Példa: az an = n 1 harmonikus sor divergens és i=1 i monoton növeked, ezért limn an = . Tétel: Ha (an ) monoton fogyó és divergens, akkor limn an = -.

Mveletek sorozatokkal

Mveletek sorozatokkal
Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B,

Mveletek sorozatokkal
Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn (an + bn ) = A + B.

Mveletek sorozatokkal
Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn (an + bn ) = A + B. Biz.: Adott > 0.

Mveletek sorozatokkal
Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn (an + bn ) = A + B. Biz.: Adott > 0. n1 N : n n1 : |an - A| < /2

Mveletek sorozatokkal
Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn (an + bn ) = A + B. Biz.: Adott > 0. n1 N : n n1 : |an - A| < /2 és n2 N : n n2 : |bn - B| < /2.

Mveletek sorozatokkal
Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn (an + bn ) = A + B. Biz.: Adott > 0. n1 N : n n1 : |an - A| < /2 és n2 N : n n2 : |bn - B| < /2. Legyen n0 = max{n1 , n2 }.

Mveletek sorozatokkal
Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn (an + bn ) = A + B. Biz.: Adott > 0. n1 N : n n1 : |an - A| < /2 és n2 N : n n2 : |bn - B| < /2. Legyen n0 = max{n1 , n2 }. Ekkor n n0 -ra |(an + bn ) - (A + B)| =

Mveletek sorozatokkal
Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn (an + bn ) = A + B. Biz.: Adott > 0. n1 N : n n1 : |an - A| < /2 és n2 N : n n2 : |bn - B| < /2. Legyen n0 = max{n1 , n2 }. Ekkor n n0 -ra |(an + bn ) - (A + B)| = |(an - A) + (bn + B)|

Mveletek sorozatokkal
Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn (an + bn ) = A + B. Biz.: Adott > 0. n1 N : n n1 : |an - A| < /2 és n2 N : n n2 : |bn - B| < /2. Legyen n0 = max{n1 , n2 }. Ekkor n n0 -ra |(an + bn ) - (A + B)| = |(an - A) + (bn + B)| |(an - A)| + |(bn - B)|

Mveletek sorozatokkal
Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn (an + bn ) = A + B. Biz.: Adott > 0. n1 N : n n1 : |an - A| < /2 és n2 N : n n2 : |bn - B| < /2. Legyen n0 = max{n1 , n2 }. Ekkor n n0 -ra |(an + bn ) - (A + B)| = |(an - A) + (bn + B)| |(an - A)| + |(bn - B)|< 2

Tétel: c R és limn an = A

Tétel: c R és limn an = A limn can = cA.

Tétel: c R és limn an = A limn can = cA. Biz.: c = 0-ra igaz.

Tétel: c R és limn an = A limn can = cA. Biz.: c = 0-ra igaz. Legyen c = 0 és > 0.

Tétel: c R és limn an = A limn can = cA. Biz.: c = 0-ra igaz. Legyen c = 0 és > 0. Ekkor n0 N : n n0 : |an - A| < |c| .

Tétel: c R és limn an = A limn can = cA. Biz.: c = 0-ra igaz. Legyen c = 0 és > 0. Ekkor n0 N : n n0 : |an - A| < |c| . Minden n n0 -ra |can - cA|

Tétel: c R és limn an = A limn can = cA. Biz.: c = 0-ra igaz. Legyen c = 0 és > 0. Ekkor n0 N : n n0 : |an - A| < |c| . Minden n n0 -ra |can - cA|= |c||an - A|

Tétel: c R és limn an = A limn can = cA. Biz.: c = 0-ra igaz. Legyen c = 0 és > 0. Ekkor n0 N : n n0 : |an - A| < |c| . Minden n n0 -ra |can - cA|= |c||an - A|< |c| |c|

Tétel: c R és limn an = A limn can = cA. Biz.: c = 0-ra igaz. Legyen c = 0 és > 0. Ekkor n0 N : n n0 : |an - A| < |c| . Minden n n0 -ra |can - cA|= |c||an - A|< |c| = |c| 2

Tétel: c R és limn an = A limn can = cA. Biz.: c = 0-ra igaz. Legyen c = 0 és > 0. Ekkor n0 N : n n0 : |an - A| < |c| . Minden n n0 -ra |can - cA|= |c||an - A|< |c| = |c| Köv.: Ha limn an = A és limn bn = B, 2

Tétel: c R és limn an = A limn can = cA. Biz.: c = 0-ra igaz. Legyen c = 0 és > 0. Ekkor n0 N : n n0 : |an - A| < |c| . Minden n n0 -ra |can - cA|= |c||an - A|< |c| = |c| 2

Köv.: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn (an - bn ) = A - B.

Tétel: c R és limn an = A limn can = cA. Biz.: c = 0-ra igaz. Legyen c = 0 és > 0. Ekkor n0 N : n n0 : |an - A| < |c| . Minden n n0 -ra |can - cA|= |c||an - A|< |c| = |c| 2

Köv.: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn (an - bn ) = A - B. Biz.: Alkalmazzuk az elz tételt c = -1-re,

Tétel: c R és limn an = A limn can = cA. Biz.: c = 0-ra igaz. Legyen c = 0 és > 0. Ekkor n0 N : n n0 : |an - A| < |c| . Minden n n0 -ra |can - cA|= |c||an - A|< |c| = |c| 2

Köv.: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn (an - bn ) = A - B. Biz.: Alkalmazzuk az elz tételt c = -1-re, majd az azt megelzt (an )-re és (-bn )-re. 2

Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B,

Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn an bn = AB.

Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn an bn = AB. Biz.: (i) Legyen A = B = 0 és > 0.

Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn an bn = AB. Biz.: (i) Legyen A = B = 0 és > 0. Ekkor n1 N : n n1 : |an | <

Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn an bn = AB. Biz.: (i) Legyen A = B = 0 és > 0. Ekkor n1 N : n n1 : |an | < és n2 N : n n2 : |bn | < 1.

Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn an bn = AB. Biz.: (i) Legyen A = B = 0 és > 0. Ekkor n1 N : n n1 : |an | < és n2 N : n n2 : |bn | < 1. Ezért n max{n1 , n2 }-re |an bn | < .

Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn an bn = AB. Biz.: (i) Legyen A = B = 0 és > 0. Ekkor n1 N : n n1 : |an | < és n2 N : n n2 : |bn | < 1. Ezért n max{n1 , n2 }-re |an bn | < . (ii) Általánosan: limn an bn =

Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn an bn = AB. Biz.: (i) Legyen A = B = 0 és > 0. Ekkor n1 N : n n1 : |an | < és n2 N : n n2 : |bn | < 1. Ezért n max{n1 , n2 }-re |an bn | < . (ii) Általánosan: limn an bn = limn (an - A) + A (bn - B) + B =

Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn an bn = AB. Biz.: (i) Legyen A = B = 0 és > 0. Ekkor n1 N : n n1 : |an | < és n2 N : n n2 : |bn | < 1. Ezért n max{n1 , n2 }-re |an bn | < . (ii) Általánosan: limn an bn = limn (an - A) + A limn (an - A)(bn - B) (bn - B) + B =

Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn an bn = AB. Biz.: (i) Legyen A = B = 0 és > 0. Ekkor n1 N : n n1 : |an | < és n2 N : n n2 : |bn | < 1. Ezért n max{n1 , n2 }-re |an bn | < . (ii) Általánosan: limn an bn = limn (an - A) + A limn (an - A)(bn - B)+A(bn - B) (bn - B) + B =

Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn an bn = AB. Biz.: (i) Legyen A = B = 0 és > 0. Ekkor n1 N : n n1 : |an | < és n2 N : n n2 : |bn | < 1. Ezért n max{n1 , n2 }-re |an bn | < . (ii) Általánosan: limn an bn = limn (an - A) + A (bn - B) + B =

limn (an - A)(bn - B)+A(bn - B)+B(an - A)

Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn an bn = AB. Biz.: (i) Legyen A = B = 0 és > 0. Ekkor n1 N : n n1 : |an | < és n2 N : n n2 : |bn | < 1. Ezért n max{n1 , n2 }-re |an bn | < . (ii) Általánosan: limn an bn = limn (an - A) + A (bn - B) + B =

limn (an - A)(bn - B)+A(bn - B)+B(an - A)+AB =

Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn an bn = AB. Biz.: (i) Legyen A = B = 0 és > 0. Ekkor n1 N : n n1 : |an | < és n2 N : n n2 : |bn | < 1. Ezért n max{n1 , n2 }-re |an bn | < . (ii) Általánosan: limn an bn = limn (an - A) + A (bn - B) + B =

limn (an - A)(bn - B)+A(bn - B)+B(an - A)+AB = 0·0

Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn an bn = AB. Biz.: (i) Legyen A = B = 0 és > 0. Ekkor n1 N : n n1 : |an | < és n2 N : n n2 : |bn | < 1. Ezért n max{n1 , n2 }-re |an bn | < . (ii) Általánosan: limn an bn = limn (an - A) + A (bn - B) + B =

limn (an - A)(bn - B)+A(bn - B)+B(an - A)+AB = 0 · 0+A · 0

Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn an bn = AB. Biz.: (i) Legyen A = B = 0 és > 0. Ekkor n1 N : n n1 : |an | < és n2 N : n n2 : |bn | < 1. Ezért n max{n1 , n2 }-re |an bn | < . (ii) Általánosan: limn an bn = limn (an - A) + A (bn - B) + B =

limn (an - A)(bn - B)+A(bn - B)+B(an - A)+AB = 0 · 0+A · 0+B · 0

Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn an bn = AB. Biz.: (i) Legyen A = B = 0 és > 0. Ekkor n1 N : n n1 : |an | < és n2 N : n n2 : |bn | < 1. Ezért n max{n1 , n2 }-re |an bn | < . (ii) Általánosan: limn an bn = limn (an - A) + A (bn - B) + B =

limn (an - A)(bn - B)+A(bn - B)+B(an - A)+AB = 0 · 0+A · 0+B · 0+AB

Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn an bn = AB. Biz.: (i) Legyen A = B = 0 és > 0. Ekkor n1 N : n n1 : |an | < és n2 N : n n2 : |bn | < 1. Ezért n max{n1 , n2 }-re |an bn | < . (ii) Általánosan: limn an bn = limn (an - A) + A 2 (bn - B) + B =

limn (an - A)(bn - B)+A(bn - B)+B(an - A)+AB = 0 · 0+A · 0+B · 0+AB= AB.

Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn an bn = AB. Biz.: (i) Legyen A = B = 0 és > 0. Ekkor n1 N : n n1 : |an | < és n2 N : n n2 : |bn | < 1. Ezért n max{n1 , n2 }-re |an bn | < . (ii) Általánosan: limn an bn = limn (an - A) + A 2 (bn - B) + B =

limn (an - A)(bn - B)+A(bn - B)+B(an - A)+AB = 0 · 0+A · 0+B · 0+AB= AB.

Tétel: Ha limn an = A, limn bn = B, bn = 0 és B = 0,

Tétel: Ha limn an = A és limn bn = B, akkor limn an bn = AB. Biz.: (i) Legyen A = B = 0 és > 0. Ekkor n1 N : n n1 : |an | < és n2 N : n n2 : |bn | < 1. Ezért n max{n1 , n2 }-re |an bn | < . (ii) Általánosan: limn an bn = limn (an - A) + A 2 (bn - B) + B =

limn (an - A)(bn - B)+A(bn - B)+B(an - A)+AB = 0 · 0+A · 0+B · 0+AB= AB.

Tétel: Ha limn an = A, limn bn = B, bn = 0 és A n B = 0, akkor limn an = B . b

Tétel: Ha n N : an > 0 és limn an = 0,

Tétel: Ha n N : an > 0 és limn an = 0, akkor limn a1 = . n

Tétel: Ha n N : an > 0 és limn an = 0, akkor limn a1 = . n Biz.: Legyen K > 0.

Tétel: Ha n N : an > 0 és limn an = 0, akkor limn a1 = . n Biz.: Legyen K > 0. Ekkor an < küszöbindextl.
1 K

valamely n0

Tétel: Ha n N : an > 0 és limn an = 0, akkor limn a1 = . n
1 Biz.: Legyen K > 0. Ekkor an < K valamely n0 küszöbindextl. Ezért n n0 : a1 > K, n

Tétel: Ha n N : an > 0 és limn an = 0, akkor limn a1 = . n
1 Biz.: Legyen K > 0. Ekkor an < K valamely n0 küszöbindextl. Ezért n n0 : a1 > K, így (1/an ) nem n korlátos

Tétel: Ha n N : an > 0 és limn an = 0, akkor limn a1 = . n
1 Biz.: Legyen K > 0. Ekkor an < K valamely n0 küszöbindextl. Ezért n n0 : a1 > K, így (1/an ) nem n korlátos és torlódási helye sem lehet. 2

Tétel: Ha n N : an > 0 és limn an = 0, akkor limn a1 = . n
1 Biz.: Legyen K > 0. Ekkor an < K valamely n0 küszöbindextl. Ezért n n0 : a1 > K, így (1/an ) nem n korlátos és torlódási helye sem lehet. 2

Tétel: Ha n N : an < 0 és limn an = 0,

Tétel: Ha n N : an > 0 és limn an = 0, akkor limn a1 = . n
1 Biz.: Legyen K > 0. Ekkor an < K valamely n0 küszöbindextl. Ezért n n0 : a1 > K, így (1/an ) nem n korlátos és torlódási helye sem lehet. 2

Tétel: Ha n N : an < 0 és limn an = 0, akkor limn a1 = -. n

Tétel: Ha n N : an > 0 és limn an = 0, akkor limn a1 = . n
1 Biz.: Legyen K > 0. Ekkor an < K valamely n0 küszöbindextl. Ezért n n0 : a1 > K, így (1/an ) nem n korlátos és torlódási helye sem lehet. 2

Tétel: Ha n N : an < 0 és limn an = 0, akkor limn a1 = -. n Tétel: Ha limn an = A és limn bn = ,

Tétel: Ha n N : an > 0 és limn an = 0, akkor limn a1 = . n
1 Biz.: Legyen K > 0. Ekkor an < K valamely n0 küszöbindextl. Ezért n n0 : a1 > K, így (1/an ) nem n korlátos és torlódási helye sem lehet. 2

Tétel: Ha n N : an < 0 és limn an = 0, akkor limn a1 = -. n Tétel: Ha limn an = A és limn bn = , akkor · limn an + bn =

Tétel: Ha n N : an > 0 és limn an = 0, akkor limn a1 = . n
1 Biz.: Legyen K > 0. Ekkor an < K valamely n0 küszöbindextl. Ezért n n0 : a1 > K, így (1/an ) nem n korlátos és torlódási helye sem lehet. 2

Tétel: Ha n N : an < 0 és limn an = 0, akkor limn a1 = -. n Tétel: Ha limn an = A és limn bn = , akkor · limn an + bn = és limn an - bn = -.

Tétel: Ha n N : an > 0 és limn an = 0, akkor limn a1 = . n
1 Biz.: Legyen K > 0. Ekkor an < K valamely n0 küszöbindextl. Ezért n n0 : a1 > K, így (1/an ) nem n korlátos és torlódási helye sem lehet. 2

Tétel: Ha n N : an < 0 és limn an = 0, akkor limn a1 = -. n Tétel: Ha limn an = A és limn bn = , akkor · limn an + bn = és limn an - bn = -. · limn an bn = , ha A > 0.

Tétel: Ha n N : an > 0 és limn an = 0, akkor limn a1 = . n
1 Biz.: Legyen K > 0. Ekkor an < K valamely n0 küszöbindextl. Ezért n n0 : a1 > K, így (1/an ) nem n korlátos és torlódási helye sem lehet. 2

Tétel: Ha n N : an < 0 és limn an = 0, akkor limn a1 = -. n Tétel: Ha limn an = A és limn bn = , akkor · limn an + bn = és limn an - bn = -. · limn an bn = , ha A > 0. · limn an bn = -, ha A < 0.

Nevezetes határértékek

Nevezetes határértékek
Tétel: Legyenek b0 , . . . , bk , c0 , . . . , cj R és bk = 0, cj = 0.

Nevezetes határértékek
Tétel: Legyenek b0 , . . . , bk , c0 , . . . , cj R és bk = 0, cj = 0. lim
k bi ni i=0 j ci ni i=0

n

Nevezetes határértékek
Tétel: Legyenek b0 , . . . , bk , c0 , . . . , cj R és bk = 0, cj = 0. lim
k bi ni i=0 = lim j ci ni n i=0

n

bk nk . j cj n

Nevezetes határértékek
Tétel: Legyenek b0 , . . . , bk , c0 , . . . , cj R és bk = 0, cj = 0. lim
k bi ni i=0 = lim j ci ni n i=0

n

bk nk . j cj n

Biz.: bk nk + bk-1 nk-1 + . . . + b0 cj nj + cj-1 nj-1 + . . . + c0

Nevezetes határértékek
Tétel: Legyenek b0 , . . . , bk , c0 , . . . , cj R és bk = 0, cj = 0. lim
k bi ni i=0 = lim j ci ni n i=0

n

bk nk . j cj n

Biz.: bk nk + bk-1 nk-1 + . . . + b0 bk nk = j +c j-1 + . . . + c cj n cj nj 0 j-1 n

Nevezetes határértékek
Tétel: Legyenek b0 , . . . , bk , c0 , . . . , cj R és bk = 0, cj = 0. lim
k bi ni i=0 = lim j ci ni n i=0

n

bk nk . j cj n

Biz.: bk + bk-1 + . . . + b0 bk = j +c j-1 + . . . + c cj n cj nj 0 j-1 n nk nk-1 nk 1+
bk-1 1 bk n

+ ... +

b0 1 bk nk

Nevezetes határértékek
Tétel: Legyenek b0 , . . . , bk , c0 , . . . , cj R és bk = 0, cj = 0. lim
k bi ni i=0 = lim j ci ni n i=0

n

bk nk . j cj n

Biz.: bk + bk-1 + . . . + b0 bk = j +c j-1 + . . . + c cj n cj nj 1 + 0 j-1 n nk nk-1 nk 1+
bk-1 bk cj-1 cj 1 n 1 n

+ ... + + ... +

b0 bk c0 cj

1 nk 1 nj

Nevezetes határértékek
Tétel: Legyenek b0 , . . . , bk , c0 , . . . , cj R és bk = 0, cj = 0. lim
k bi ni i=0 = lim j ci ni n i=0

n

bk nk . j cj n

Biz.: bk + bk-1 + . . . + b0 bk = j +c j-1 + . . . + c cj n cj nj 1 + 0 j-1 n
3n2 +2n-1 limn n3 -2n2 +2

nk

nk-1

nk

1+

bk-1 bk cj-1 cj

1 n 1 n

+ ... + + ... +

b0 bk c0 cj

1 nk 1 nj

Példa:

Nevezetes határértékek
Tétel: Legyenek b0 , . . . , bk , c0 , . . . , cj R és bk = 0, cj = 0. lim
k bi ni i=0 = lim j ci ni n i=0

n

bk nk . j cj n

Biz.: bk + bk-1 + . . . + b0 bk = j +c j-1 + . . . + c cj n cj nj 1 + 0 j-1 n
3n2 +2n-1 limn n3 -2n2 +2

nk

nk-1

nk

1+

bk-1 bk cj-1 cj

1 n 1 n

+ ... + + ... +

b0 bk c0 cj

1 nk 1 nj

Példa:

= 0.

Nevezetes határértékek
Tétel: Legyenek b0 , . . . , bk , c0 , . . . , cj R és bk = 0, cj = 0. lim
k bi ni i=0 = lim j ci ni n i=0

n

bk nk . j cj n

Biz.: bk + bk-1 + . . . + b0 bk = j +c j-1 + . . . + c cj n cj nj 1 + 0 j-1 n
3n2 +2n-1 limn n3 -2n2 +2 5n2 -2n-8 limn 3n2 -2n+7

nk

nk-1

nk

1+

bk-1 bk cj-1 cj

1 n 1 n

+ ... + + ... +

b0 bk c0 cj

1 nk 1 nj

Példa: Példa:

= 0.

Nevezetes határértékek
Tétel: Legyenek b0 , . . . , bk , c0 , . . . , cj R és bk = 0, cj = 0. lim
k bi ni i=0 = lim j ci ni n i=0

n

bk nk . j cj n

Biz.: bk + bk-1 + . . . + b0 bk = j +c j-1 + . . . + c cj n cj nj 1 + 0 j-1 n
3n2 +2n-1 limn n3 -2n2 +2 5n2 -2n-8 limn 3n2 -2n+7

nk

nk-1

nk

1+

bk-1 bk cj-1 cj

1 n 1 n

+ ... + + ... +

b0 bk c0 cj

1 nk 1 nj

Példa: Példa:

= 0.
5 = 3.

Nevezetes határértékek
Tétel: Legyenek b0 , . . . , bk , c0 , . . . , cj R és bk = 0, cj = 0. lim
k bi ni i=0 = lim j ci ni n i=0

n

bk nk . j cj n

Biz.: bk + bk-1 + . . . + b0 bk = j +c j-1 + . . . + c cj n cj nj 1 + 0 j-1 n
3n2 +2n-1 limn n3 -2n2 +2 5n2 -2n-8 limn 3n2 -2n+7 2n2 -8n+4 limn 5n-17

nk

nk-1

nk

1+

bk-1 bk cj-1 cj

1 n 1 n

+ ... + + ... +

b0 bk c0 cj

1 nk 1 nj

Példa: Példa: Példa:

= 0.
5 = 3.

Nevezetes határértékek
Tétel: Legyenek b0 , . . . , bk , c0 , . . . , cj R és bk = 0, cj = 0. lim
k bi ni i=0 = lim j ci ni n i=0

n

bk nk . j cj n

Biz.: bk + bk-1 + . . . + b0 bk = j +c j-1 + . . . + c cj n cj nj 1 + 0 j-1 n
3n2 +2n-1 limn n3 -2n2 +2 5n2 -2n-8 limn 3n2 -2n+7 2n2 -8n+4 limn 5n-17

nk

nk-1

nk

1+

bk-1 bk cj-1 cj

1 n 1 n

+ ... + + ... +

b0 bk c0 cj

1 nk 1 nj

Példa: Példa: Példa:

= 0.
5 = 3.

= .

Tétel: Legyen c R. Ekkor

Tétel: Legyen c R. Ekkor , lim cn = n

ha c > 1

Tétel: Legyen c R. Ekkor , 1, lim cn = n

ha c > 1 ha c = 1

Tétel: Legyen c R. lim cn = n

Ekkor , 1, 0, ha c > 1 ha c = 1 ha |c| < 1

Tétel: Legyen c R. lim cn = n

Ekkor , 1, 0, ha c > 1 ha c = 1 ha |c| < 1

nem létezik, ha c -1

Tétel: Legyen c R. lim cn = n Biz.: (i) c > 1.

Ekkor , 1, 0, ha c > 1 ha c = 1 ha |c| < 1

nem létezik, ha c -1

Tétel: Legyen c R. lim cn = n cn

Ekkor , 1, 0, ha c > 1 ha c = 1 ha |c| < 1

nem létezik, ha c -1
n

Biz.: (i) c > 1.

= 1 + (c - 1)

Tétel: Legyen c R. lim cn = n cn

Ekkor , 1, 0, ha c > 1 ha c = 1 ha |c| < 1

nem létezik, ha c -1
n

Biz.: (i) c > 1.

= 1 + (c - 1)

1 + n(c - 1)

Tétel: Legyen c R. lim cn = n cn

Ekkor , 1, 0, ha c > 1 ha c = 1 ha |c| < 1

nem létezik, ha c -1
n

Biz.: (i) c > 1.

= 1 + (c - 1)

1 + n(c - 1) .

Tétel: Legyen c R. lim cn = n cn

Ekkor , 1, 0, ha c > 1 ha c = 1 ha |c| < 1

nem létezik, ha c -1
n

Biz.: (i) c > 1. (iii) |c| < 1.

= 1 + (c - 1)

1 + n(c - 1) .

Tétel: Legyen c R. lim cn = n cn

Ekkor , 1, 0, ha c > 1 ha c = 1 ha |c| < 1

nem létezik, ha c -1
n

Biz.: (i) c > 1.

= 1 + (c - 1)
1 |c|

1 + n(c - 1) .

(iii) |c| < 1. Ekkor

> 1,

Tétel: Legyen c R. lim cn = n cn

Ekkor , 1, 0, ha c > 1 ha c = 1 ha |c| < 1

nem létezik, ha c -1
n

Biz.: (i) c > 1.

= 1 + (c - 1)
1 |c|

1 + n(c - 1) .
1 |c| n

(iii) |c| < 1. Ekkor

> 1, és ezért limn

= ,

Tétel: Legyen c R. lim cn = n cn

Ekkor , 1, 0, ha c > 1 ha c = 1 ha |c| < 1

nem létezik, ha c -1
n

Biz.: (i) c > 1.

= 1 + (c - 1)
1 |c|

1 + n(c - 1) .
1 |c| n

(iii) |c| < 1. Ekkor

> 1, és ezért limn

= ,

amibl limn |cn | = 0.

Tétel: Legyen c R. lim cn = n cn

Ekkor , 1, 0, ha c > 1 ha c = 1 ha |c| < 1

nem létezik, ha c -1
n

Biz.: (i) c > 1.

= 1 + (c - 1)
1 |c|

1 + n(c - 1) .
1 |c| n

(iii) |c| < 1. Ekkor

> 1, és ezért limn

= ,

amibl limn |cn | = 0. Ebbl limn cn könnyen látható.

Tétel: Legyen c R. lim cn = n cn

Ekkor , 1, 0, ha c > 1 ha c = 1 ha |c| < 1

nem létezik, ha c -1
n

Biz.: (i) c > 1.

= 1 + (c - 1)
1 |c|

1 + n(c - 1) .
1 |c| n

(iii) |c| < 1. Ekkor

> 1, és ezért limn

= ,

amibl limn |cn | = 0. Ebbl limn cn könnyen látható. (iv) c -1.

Tétel: Legyen c R. lim cn = n cn

Ekkor , 1, 0, ha c > 1 ha c = 1 ha |c| < 1

nem létezik, ha c -1
n

Biz.: (i) c > 1.

= 1 + (c - 1)
1 |c|

1 + n(c - 1) .
1 |c| n

(iii) |c| < 1. Ekkor

> 1, és ezért limn

= ,

amibl limn |cn | = 0. Ebbl limn cn könnyen látható. (iv) c -1. Ekkor cn váltakozó eljel

Tétel: Legyen c R. lim cn = n cn

Ekkor , 1, 0, ha c > 1 ha c = 1 ha |c| < 1

nem létezik, ha c -1
n

Biz.: (i) c > 1.

= 1 + (c - 1)
1 |c|

1 + n(c - 1) .
1 |c| n

(iii) |c| < 1. Ekkor

> 1, és ezért limn

= ,

amibl limn |cn | = 0. Ebbl limn cn könnyen látható. (iv) c -1. Ekkor cn váltakozó eljel és |c|n . 2

Hasonló témájú dokumentumok
4. Előadás
- 2007-11-25 19:48:07
2. Előadás
- 2007-11-25 19:43:16
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Csakúgy mint amikor könyvtárakat/mappákat hozol létre a számítógépeden, egy tantárgyon belül is hasonló analógiával tetszőleges kategóriák és alkategóriák hozhatóak létre. Próbálj mindig a legmegfelelőbb kategóriába tölteni, hogy átlátható legyen a feltöltött dokumentumok szerkezete.

Cimkefelhő

1. óra 12 2 eloadas 2. előadás 2. óra 2.zh 2010 3. óra 4. gyakorlat 5. gyakorlat 5.előadás ábris állatrendszertan altér anyagismeret atkinson biológiai vízminősítés bűnperek egyéb előadásanyag, mechatronika éptöri épületszerkezetek gazdasági gazdföci gyakorlat 1 gyakorlódolg idegenforgalom ii. info írásművelés jpg juhász istván konzultáció külgazdaságtan lévi-strauss lm görbe logisztika marketing oprendszerek oszlop pénzpiac platón számtek szerződés tarnóczi féle tematika ter.védelem termelési tényezők tóth villanytan