Evans-Prichard
Országok listája
HungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet IV.Evans-Prichard
2008.05.07 17:25:54
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
E.E. Evans-Pritchard (1902-1973)
Angliában született. Witchesterben kezdte meg egyetemi tanulmányait, majd Oxfordban folytatta az Exeter College-ban. Antropológiát Londonban egy közgazdász-egyetemen tanult.
1926-1936 között 6 expedíciót vezetett Szudánba. Vizsgált népei az anuakok, ignasszanák, morák, silluk és luók voltak. Az azandékat és a nuereket alaposabban kutatta.
1937-ben született egyik legjelentQsebb mqve: Boszorkányság, jóslás és mágia az azandék között.
1931-1934 között a kairói egyetemen volt szociológia-professzor, majd Oxfordban kutató-elQadó volt az afrikai szociológia tárgykörében. Itt történelmet is tanult, s az volt a véleménye, hogy a történészek és a szociálantropológusok egymásra vannak utalva.
1940-ben jelent meg az Afrikai politikai rendszerek címq mqve, majd A nuerek: egy nílusi nép életmódjának és politikai intézményeinek leírása.
1942 októberében Kirenaikában volt politikai tiszt, ahol a beduinok közt nem tudott mélyebb kutatást végezni, de megírta A kirenaikai szenúszik címq mqvét. Ennek jelentQsége: bemutatja, hogy egy ágazatokra épülQ társadalom hogyan fejleszt ki politikai rendszereket.
1945-ben a Cambridge-i Egyetemen volt docens, majd Oxfordban a Szociálantropológia Tanszék vezetQje volt.
1950-ben elQadásokat tartotta BBC csatornának,hogy a szocantropológia tárgyát és célját jobban megismertesse a közönséggel.
1951-ben keletkezett a Rokonság és házasság a nuerek között címq mqve, majd 1956-ban A nuer vallás címq könyve. Ennek lényege, hogy a vallás nem a társadalmi szerkezetbQl indul ki, hanem azt magyarázza, hogy az emberek hogyan vizsgálták meg a világegyetem bonyolultságát. Ugyanebben az évben jelent meg a Szociálantropológia c. mqve, majd 1956-ban A nQk helyzete a primitív társadalmakban és Az ,, isteni kópé a zandéknál.
1968-ban elQadókörutat tartott az USA-ban, maja doktori címet kapott a Chicagói EgyetemtQl. 1971-ben nyugdíjazták, majd lovaggá ütötték. 1973-ban halt meg.
Munkássága
- Brit szociálantropológus volt
- Evans-Prichard elképzelése szerint a történelem és az antropológia egymásra vannak utalva. Egyik sem tud önmagában létezni.
- A viselkedéstudománynak természettudományi modellt állítani tévedés
- Elismer, hogy a társadalmak nagy része kihalt, s hogy történeti módszerekkel kutatható.
Szociálantropológia: múlt és jelen
A mq egy antropológiatörténeti összefoglaló. Az antropológusok arról vitatkoznak, hogy egy újonnan létrehozott tudománynak mi lehet a tárgya.
Két csoportjuk van:
az antropológiát természettudománynak tekintQk
az antropológiát humán tudománynak tartók (ahogy Evans-Prichard is)
18. század:
A szocantropológia a 18. század közepén-végén született meg, a felvilágosodás következtében. ElQzménye az emberi társadalmak természete iránti érdeklQdés volt. Francia és angol filozófusokhoz köthetQek (pl. Montesquieu, Comte, Saint-Simon, Durkheim, Bacon, Locke).
Szerintük a társadalmak olyanok, mint az élQ szervezetek, empirikusan kell azokat vizsgálni, induktív módszerrel kell kutatni. Hittek a haladásban, de nem figyelték meg a valódi társadalmakat, introspekcióra támaszkodtak.
19. század:
A szisztematikus vizsgálatra 19. század közepéig várni kellett. A jelentQsebb szerzQk közül
Tylor és Morgan végeztek alaposabb kutatást. Távolodtak a spekulációktól. Az ekkor író evolucionisták ragaszkodtak az empirizmushoz és az összehasonlító történeti vizsgálatokhoz. Mqveikben az intézmények fejlQdését akarták bemutatni (pl. család, vallás, gazdaság, tudomány) próbálták megmagyarázni az egymástól távol lévQ kultúrák különbségeit. Kidolgoztak egy elméletet és arra kerestek példákat, nem érdekelte Qket, ha tévedtek. Azonban bíztak a fejlQdésben és abban, hogy a társadalmi rendszereknek fejlQdésmenetük van, melyet tényekre lehet visszavezetni.
20. század:
Az evolucionizmus elvesztette jelentQségét, új irányzatok születtek: a diffuzionizmus és a funkcionaliznus. A diffuzionizmus szerint az azonos kultúra a kulturális elemek kölcsönzésének eredménye. JelentQsebb képviselQi: Rivers, Perry, Elliot Smith.
A funkcionalizmus még a diffuzionizmust is kritizálta, szerinte a társdalom életében nem fontos, hogyan jött létre. Ez érintette a tudomány más területeit is (jog, pszichológia, közgazdaságtan).
A funkcionalista elmélet:
KépviselQjeként Radcliffe-Brown-t említi, aki szerint anélkül is megérthetQ egy kultúra, hogy
vizsgálnánk annak történelmét. Létrehozta a terepkutatásokat, amelyek a 19. században még
nem létezt !'(389Z\§¨ÖØÛ- ¤¦È*,.0D&>--þ#$¤'Ø' (¢(*26T6¬6õéàéÜÖÎÃÎ÷÷÷ÃÜÎÃÎð¥Ü°Ü°Ü|Ü°Ü°ÜuÜsÜ°ÜU
háh]=
hM/gh]=
hq3h]=hq3h]=\ h]=\hq3h]=5>*CJaJ h]=5>*CJaJ
h]=5>*håc
h]=CJh]=h]=CJ]aJh²2h]=CJ]aJh]=6>*CJ ],!Ðx Â
Â
â
øÌÆ(3ZØ-¤¥¦ÉF¤,.÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ë÷ßßßÚÚÚ÷÷ÏÏ÷
$
&
Fa$gd]=gd]=
$h^ha$gd]=
$
Æa$gd]= $a$gd]=îN´Oýý.0H\>-ü#þ#$ &''Ø'¢(à)²2p3@4
5 66T6®6óóóóëëëóóóóóóæææææææÝÝÝÝh^hgd]=gd]= $a$gd]=
$h^ha$gd]=ek. Társadalmi törvényeket, struktúrákat akart feltárni, s szerinte az emberi viselkedés
társadalmi keretbe helyezve figyelhetQ meg, rendszerezetten (holisztikus szemléletmód!).
E.-P. szerint a funkcionalista elmélet azt feltételezi, hogy az emberi társadalmak olyanok, mint
amilyennek állítják Qket, másrészt van társadalmi értéke. Emellett bírálja az evolucinizmust,
mert ez azokra jellemzQ, akik a természettudományi modellt követik, mivel szerintük a társadalom hasonlatos az élQ szervezethez..
Az antropológia és a történelem:
Három kérdést vet fel, válaszolva rájuk:
Hogyan vált egy társadalom azzá, ami most?
A történelem egy nép hagyományának a része, szerepet játszik társadalmi életében. A funkcionalisták szerint a történelem csak a tények és a képzelet keveréke. Emellett fölösleges kutatni a történelmet, mert csak a jelen számít.
E. P. ezt bírálja, mert szerinte ahhoz, hogy feltátjuk a társadalom szerkezetét, meg kell értenünk annak történelmét.
2. Összehasonlító vizsgálatok során be kell-e vonni vizsgálatainkba azokat a társadalmakat, melyeket történelmi tanulmányainkból ismerünk?
A szerzQ szerint igen, viszont a funkcionalisták sok hasznos anyagtól fosztották meg magukat.
3. A szocantropológia egyben történetírás is?
Az antropológus a terepmunka során feljegyez. Beilleszkedik közéjük, a társadalmi struktúrák megértésére törekszik. Lefordíthatja a kultúra a kultúra nyelvét a saját nyelvünkre. Ekkor a társadalom már nemcsak kulturálisan, hanem szociálisan is érthetQvé válik. Felfedheti s struktúrát is, melyet a a bennszülöttek nem látnak. Ez a struktúra a társadalom alkotóelemeinek összessége.
Pl. a bennszülöttek nem tudjál, milyen a nyelvük nyelvtani rendszere, ezt egy nyelvész tárja fel. Elemekre bontja a nyelv egységeit, ezek viszonyát vizsgálja.
Ugyanezt csinálja a szocantropológus is: felfedi a társadalom strukturális mintáit, majd miután ezeket elkülönítette, összehasonlítja Qket más társadalmak mintáival. Majd típusokba sorolja azokat.
A szocantropológus munkája három szinten zajlik:
1.megpróbálja megérteni egy kultúra fontos jegyeit, ezt próbálja a saját nyelvére lefordítani
(ezt teszi a történész is, azzal a különbséggel, hogy a szocantropos közvetlen módon és
szinkronikusan, míg a történész közvetett módon, írásos dokumentumokkal és diakrón
módon)
2.mélyebben elemzi a kultúra jegyeit, majd így állapítja meg annak egészét
3.összehasonlítja a társadalmi struktúrákat(történelmet is csak összehasonlítással lehet írni)
A szerzQ úgy gondolja, hogy az antropológusok feljegyzései hasznosak lehetnek a késQbbi
történészek számára.
A szociálantropológia mint humán tudományok egyike
Az antropológia egy különleges fajta történetírás, amely a humán tudományok közé tartozik. Így a társadalmak nem lehetnek természeti rendszerek, hanem morális rendszerekként kell tekintenünk rájuk. Bármely következtetést csak akkor vonhatunk le, ha sok helyen vizsgálódunk, így új perspektívák tárulhatnak elénk. Az embereket nem tekinthetjük észnélküli báboknak,mert Qk szervezik társadalmukat.
Evans-Phichard szerint a jövQben remélhetQleg növekedni fog ezen kutatók száma, akik ezt a nézetet elfogadják.
A mqvet elolvasva véleményem szerint mindegyik antropológiai irányzatban rejlik valami igazság. A társadalom valamilyen szempontból fejlettebb lett, mint az QsidQkben volt, illetve tényleg létezik kulturális diffúzió. Az is igaz, hogy mindegyik társadalmi egységnek van valami funkciója, de ahhoz, hogy ezeket megértsük, mindenképpen fel kell tárni, hogyan alakultak ezek ki.
Hanák Franciska Beáta ME-BTK Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszék
Hasonló témájú dokumentumok
- 2009-05-28 21:20:27
- 2010-12-21 16:46:10
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:
- Zh időpontok
- Gólyabál időpontja
- Házi leadási határidő
- Tanítási szünetek
- stb ...
Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
