makro I-H

Országok listájaHungaryBudapesti Gazdasági FőiskolaKülkereskedelmi Főiskolai KarReklámszervező szakmenedzserMakroökonómiaJegyzetekmakro I-H

Tananyag
1. Az alábbi egyenletek egy neoklasszikus modellhez
tartoznak:
a. yD = C(y) + S(i)


c. P=M/k*Y

Igaz, mert az a.-ban S az i függvénye, b.-ben a munkapiac automatikusan-egyensúlyban van, c. szerint a mennyiségi pénzelmélet érvényesül.
2. A keynesi fogyasztási függvény segítségével a fogyasztó jelen és jövQbeli szükségletei közötti választásait tudjuk ábrázolni.
Igaz, mert a jelentQs autonóm fogyasztással a megtakarítások jelenbeli felhasználását, a kis fogyasztói határhajlandósággal a jövQbeni megtakarításokat választja
3. A keynesi fogyasztási függvény a reáljövedelem függvénye.
Igaz, mert a fogyasztás az egynél kisebb fogyasztási határhajlandóság miatt a jövedelem függvénye (sQt, maga a fogyasztási határhajlandóság is függhet a jövedelemtQl - abszolút jövedelemhipotézis)
4. Lineáris keynesi fogyasztási függvények esetén a fogyasztási hányad mindig egyenlQ a fogyasztási határhajlandósággal.
Hamis, mert csak nulla autonóm fogyasztás mellett egyenlQ
5. Egy zárt gazdaságban a megtakarítás és a bruttó beruházás ex post mindig egyenlQ egy-mással.
Hamis, mert a bruttó beruházás a pótlást is tartalmazza, annak pedig nem a megtakarítás, hanem az amortizáció a forrása.
6. A keynesi modellben a multiplikátor-hatás csak a teljes foglalkoztatásig érvényesül.
Igaz, mert a pótlólagos jövedelmet a pótlólagosan bevont munkaerQ realizálja
7. Túlkínálatos keynesi gazdaságban az árupiaci egyensúlyt a beruházási multiplikátor keresetnövelQ hatása biztosíthatja.
Igaz, mert a túlkínálatos azaz kereslethiányos gazdaságban alulfoglalkoztatottság (kényszerq munkanélküliség) van és így a multiplikátor hatás jövedelem (tehát kereslet) növelQ hatású
8. A keynesi modellben beruházások növekedése csökkenti a fogyasztási keresletet.
Hamis, mert a beruházások növekedése az összkeresletet növeli, független a fogyasztási kereslettQl
9. A kamatláb növekedése fokozza a beruházási keresletet, mert a nagyobb kamatláb a be-ruházók jövedelmét növeli.
Hamis, mert a nagyobb kamatláb szqkíti a hatékony beruházási lehetQségek körét.
10. Az összkeresleti függvény segítségével az összkereslet minden jövedelemegységben kifejezett lehetséges nagyságához az árszínvonal nagyságának egy-egy meghatározott értékét rendeljük hozzá.
Hamis, mert ez az összefüggés a makrokeresleti függvény inverzét határozza meg.
11. A nominálbér-színvonal az a pénzmennyiség, amit a munka felhasználói (a munkaadók) egységnyi munkáért átlagosan a munka tulajdonosainak (a munkavállalóknak) fizetnek.
Igaz, ez a definició.
12. A reálbér-színvonal az a termékmennyiség, amit a munkavállalók adott árak mellett az egységnyi munkájukért fizetett nominálbérbQl átlagosan vásárolhatnak.
Igaz, ez a definició.
13. Keynesnél a minimális reálbér a munkavállalói létminimum funkcióját tölti be.
Igaz, mert a létminimumnál nagyobb biztos jövedelmet a munkavállaló mindig elQnyben részesíti a bizonytalan egyéb jövedelmeknél de a létminimumnál kisebb, a megélhetést biztosan nem nyújtó reálbérnél a megélhetést csak bizonyos valószínqséggel biztosító egyéb jövedelmek preferáltabbak számára.
14. A rövidtávú aggregált kínálati függvény rugalmas munkapiac mellett a jövedelem függ-vényében monoton növekvQ.
Hamis, mert a rugalmas munkapiac árszínvonal-rugalmatlan (az árszínvonal-tengellyel párhuzamos) kibocsátást eredményez.
15. Rugalmas munkapiacon az árszínvonal emelkedésének hatására a reálbér változatlan marad.
Igaz, mert éppen abban áll a munkapiac rugalmassága, hogy 1 % árszínvonal növekedésre 1 % nominálbér-színvonal növekedéssel reagál, vagyis a reálbér-színvonal változatlan marad.
16. A hosszú távú munkapiaci modell matematikailag megegyezik a rövidtávú rugá1matlan munkapiaci modellel.
Hamis, mert éppen a rövidtávú rugalmas munkapiaci modellel - ha nem is egyezik meg, de - hasonló, hiszen hosszú távon biztosan bekövetkezik azaz alkalmazkodás, amit rövidtávon a rugalmasság jelent - éppen ez a hosszútáv kritériuma.
17. A keynesi egyensúlyi modellben mindhárom munkapiac (áru, pénz és munka) egyidejq
egyensúlya mellett létezik a makroegyensúly. -
Hamis, mert elégtelen kereslet esetén a munkapiaci részegyensúly nélkül (kényszerq munkanélküliség!) valósul meg a makroegyensúly.
18. A keynesi modellben ugyanazon reálbér mellett kevesebb munkást alkalmaznak a válla-latok, ha a profitvárakozásaik romlanak.
Igaz, mert a profitvárakozások romlása csökkenti a beruházási hajlandóságot és ezzel a kereslet elégtelenségét fokozza.
19. Rugalmatlan munkapiac mellett a makrokínálat az árszínvonal változására rugalmatlan.
Hamis, mert rugalmatlan munkapiac esetén az árváltozásokhoz nem igazodik a nominálbér-színvonal így változik a reálbér s ezzel a munkapiac "rövidebb oldala", tehát a makrokibocsátás
(-kínálat) is.
20. Rugalmas munkapiac mellett a munkapiaci egyensúly rövid távon mindig fennáll.
Hamis, mert ekkor valóban az árszínvonal-változás nem befolyásolja a reálbér-színvonalat, így ha a munkapiac egyszer már beállt az egyensúlyi állapotba, onnan nem fog kimozdulni, de erre (az egyensúlyi állapotra) rövidtávon nincs semmilyen garancia. Hosszútávon az állítás igaz lenne.

21. A makrogazdaság egyensúlya csak a munkapiac egyensúlya mellett valósítható meg
Hamis, lásd a 17. állítás hamisságának indoldását
22. Rögzített nominálbérek esetén a növekvQ árszínvonal csökkenQ kibocsátással jár, ha a mindenkori árszínvonal a munkapiaci egyensúlyt biztosító árszínvonalnál alacsonyabb.
Hamis, mert a munkapiaci egyensúlyt biztosító árszínvonal alatt a makrokínálati függvény monoton nem csökkenQ (konstans, vagy monoton növekvQ).
23. Rugalmas munkapiac esetén a rövid illetve hosszú távú makrokínálati függvény teljesen azonos.
Hamis, lásd a 20. állítás kritikáját
24. Rögzített nominálbérek esetén a rövidtávú kínálati görbe egy klasszikusnak mondható kínálati görbe, ha a mindenkori árszínvonal a munkapiaci egyensúlyhoz tartozó árszínvonalnál magasabb.
Hamis, mert a keynesi munkapiac kínálata merev és így a munkapiaci egyensúlyhoz tartozó árszínvonalnál magasabb árszinteknél a makrokínálat is merev (a munkapiacon a kínálati oldal lesz a "rövidebb").
25. Ha - keynesi modellt feltételezve - a munkavállalók preferenciái megváltomak és ezentúl többre értékelik a szabadidQt, akkor - ceteris paribus - megnövekszik az önkéntes munkanélküliség.
Hamis, mert a keynesi modellben a munkavállalók munkabér/szabadidQ preferenciái nem játszanak szerepet a munkakínálat alakulásában
26. A makrokínálati fiiggvény a potenciális kibocsátás elérése után fiiggQlegessé válik, ha a munkakínálati fiiggvény merev (reálbér-rugalmatlan)
Igaz, hiszen ez evidens - nem változik a ~unkakínálat, tehát a kibocsátás éppen a potenciális szinten történik
27. A keynesi pénzkereslet összetevQi a következQ összefüggésekkel írhatóak le:
a. tranzakciós pénzkeresletMt=Mt(Y), dMt/dY>0
b. óvatossági pénzkereslet: Mó=Mó(Y,i), dMó/dY>0 és dMó/di<0
c. spekulációs pénzkereslet: Ms =Ms(i), dMs/di<0
Igaz, a. a Fisher-egyenletbQl b. a keynesi posztu1átumokból c. a tQzsde-modell vizsgálatából.
28. A keynesi pénzelméletben a piaci kamatláb a következQ összefüggés alapján állapítható meg: Piaci kamatláb=fix kamatláb*névérték/árfolyam
Igaz, mert a tözsdei folyamatok elemzésébQl ez az egyenlet következik.
29. A pénztulajdonos a befektetésre vonatkozó döntését a piaci kamatláb függvényében hozza.
Igaz, a 28. állításban szereplQ összefüggés alapján.
30. Az a pénztulajdonos, aki csökkenQ piaci kamatlábra számít, nem halogatja az értékpapír vásárlást, hiszen így juthat árfolyamnyereséghez.
Hamis, mert a 28. állítás képlete alapján a csökkenQ kamatláb növekvQ árfolyamot jelent és így aki a minimális kamatláb beállása elQtt értékpapírt vesz, az nem a maximális árfolyamnyereséghez jut - a speku1áns mqvészete éppen az alkalmas pillanat kivárását jelenti.
31. Spekulációs pénzkeresletnek nevezzük azt a pénzmennyiséget, amelyben a gazdasági szereplQ vagyonát nyereségszerzés reményében tartani kívánja. A spekulációs pénzkereslet a piaci kamatláb növekvQ függvénye.
Hamis, az elsQ mondat persze igaz (definició!), de az elözQ állítás alapján a második nem, hiszen a pénzt éppen a csökkenQ, kamatlábra speku1álók tartják. NövekvQ kamatláb mellett ezek száma és így az általuk. tartott pénztömeg természetesen csökken.
32. A kötvények várható árfolyama a várható piaci kamatláb növekedésével csökken.
Igaz, lásd a 28. állítást!
33. NövekvQ makrojövedelem és változatlan pénztömeg mellett a pénzpiaci egyensúly csak a csökkenQ kamatláb mellett tartható fenn.
Hamis, mert ha nQ a makro jövedelem, akkor nQ a tranzakciós pénzkereslet, ami változatlan pénztömeg mellett a spekulációs célokat szolgáló pénztömeget csökkenti és a csökkenQ spekulációs keresletre az értékpapír-piac növekvQ kamatlábbal reagál.
34. NövekvQ jövedelem mellett emelkedik a kamatláb és csökken az értékpapír árfolyama.
Igaz, lásd az elQzQ indoklást!
B. Tananyag
1. Lineáris fogyasztási függvény esetén a fogyasztási hányad mindig egyenlQ a fogyasztási határhajlandósággal.
Hamis, mert C/Y csak akkor egyenlQ dC/dC-el ha az C=C(Y) lineáris függvény az origóban kezdQdQ sugár: C=cY.
2. A vállalatok profitjára kivetett adó csökkenti a beruházási keresletet.
Igaz, mert csökkenti a · profitvárakozást, és dI/d· > 0
3. A keynesi modellben minél nagyobb az MPC, annál kisebb a beruházás-növekmény ki-bocsátás-növelQ hatása.
Hamis, mert a beruházási multiplikátor I/(1-MPC), és ha az MPC nQ, akkor az (1-MPC) csökken, vagyis a multiplikátor növekszik.
4. Minél kisebb az MPS értéke annál erQsebb a multiplikatív hatás.
Igaz, mert MPS=1-MPC, vagyis a multiplikátor az MPS reciproka
5. dY/dI=1/(l-c) (ahol 0 Hamis, tessék utánaszámolni!
6. A nominálpénz-mennyiség növekedésének hatására - ceteris paribus - nQ a spekulációs pénzkereslet.
Igaz, mert a tranzakciós pénzkereslet nem függ a spekulációtó4 tehát változatlan marad, és így a többletpénzt a spekuláció szívja fel.





7. Ha egy gazdaságban a kereskedelmi bankok nem használják ki teljesen a pénzteremtési lehetQségeiket, akkor a kötelezQ tartalékráta csökkentésére növekszik a forgalomban lévQ pénzmennyiség.
Hamis, mert a pénzmultiplikátor csak akkor mqködik, ha a kereskedelmi bankok minden betétet kihiteleznek a jegybanki tartalék kivételével
8. CsökkenQ kamatlábak esetén az egyensúlyi jövedelem is csökken
Hamis, mert a csökkenQ kamatláb növeli a beruházási keresletet, s ezzel együtt az összkeresletet is, tehát az egyensúlyi jövedelmet is.
9. CsökkenQ kamatláb mellett az árupiaci egyensúly csak úgy tartható fenn, ha csökken a jövedelem és vele együtt a megtakarítás, illetve fordítva növekvQ piaci kamatláb esetén az árupiaci egyensúly növekvQ jövedelmet tételez.
Hamis, lásd az elQzQ indoklást!
10. Kényszerq munkanélküliség és változatlan nominálbér esetén az árszínvonal növekedése a foglalkoztatottságot növeli.
Igaz, mert kényszerq munkanélküliség a munkapiaci egyensúlyt biztosító árszínvonal alatti árszint mellett lehetséges. Ha itt nQ az árszínvonal, akkor közelít a munkapiac az egyensúlyi állapotához, vagyis nQ a foglalkoztatottság.
C. Tanyanyag
1. Ha a gazdálkodók pesszimistábbakká válnak, akkor azonos kamatláb mellett kevesebb jövedelem keletkezik, az IS görbe balra tolódik.
Igaz, mert az IS görbe együtt mozog az i(I/·) görbével, mely utóbbi origótól való távolsága a · várakozások nagyságával arányos.
2. Az árupiaci egyensúlyt jelölQ IS görbe szerint minden kamatlábhoz több egyensúlyi jö-vedelem tartozik.
Hamis, mert az IS görbe éppen az egyensúlyt kialakító (i,Y) kombinációk mértani helye, maga is függvény (az I(i)=SM differenciálegyenlet megoldása).
3. Az LM görbe a reáljövedelem-árszínvonal mindazon kombinációja, amely mellett a pénzkereslet és a pénzkínálat egyenlQek egymással.
Hamis, mert nem a reáljövedelem-árszínvonal (Y,P), hanem a kamatláb-reáljövedelem (i,Y) kombinációk szerepelnek az LM görbében.
4. Az LM görbe ugyanazon térben ábrázolható, mint az IS görbe.
Igaz, mert ez az (i,Y) kombinációk tere.
5. Ha egy gazdaságban a vállalatok output készletei az általuk optimálisnak. tartott készletszint fölé emelkednek, akkor ez beruházásnak számít és így az outputkészlet növekedés eredményeként az IS görbe jobbra tolódik.
Igaz, mert az IS görbe együtt mozog az i(I%·) görbével, mely utóbbi origótól való távolsága a · várakozások nagyságával arányos, de a · összefüggésbe hozható az autonom beruházás nagyságával is, amely viszont a készletnövekedést is magába foglalja.
6. A várakozásuk és a pénzállomány ismeretében meghatározódott (Y,i) pár, amely az I(i,·)=S(Y) és az MD(Y,i)=Ms feltételeknek egyszerre eleget tesz, az áru- és a pénzpiac szimultán egyensúlyát adja.
Igaz, mert ez a definició.
7. Az IS görbe a kamatlábaknak és a beruházásoknak, azokat a kombinációit jelöli, amelyek mellett, a tervezett beruházások egyenlQek a tervezett megtakarításokkal.
Hamis, mert nem kamatláb-beruház4s (i,I) kombinációk, hanem kamatláb-jövedelem (i, Y) kombinációk szerepelnek az IS görbénél.
8. Az LM görbe a pénzpiaci kínálat és kereslet egyensúlyi értékeit mutatja.
Hamis, mert a pénzpiaci egyensúlyokat generáló (i,Y) kombinációkat mutatja.
9. Az LM görbe minden egyes pontja olyan kamatláb és kibocsátásszint párokat képvisel, amelyek esetében a pénz kereslete és kínálata egyenlQ.
Igaz, mert ez a definició.
10. A megtakarítási határhajlandóság növekedésével csökken az egyes kamatlábakhoz tartozó egyensúlyi jövedelem, az IS görbe balra tolódik.
Igaz, bár nem pontosan, mert s növekedése meredekebbé teszi az S(Y) görbét és az IS vele együtt mozog, szintén meredekebb lesz - balra fordul, ami nem egészen balra tolódást jelent.
11.

=>JM`ablmõö÷À


~

ú líÛíÇí¸í¤íí|n]O;í]í]í]'hXWhúx5CJ
OJQJRH„^JaJ
hƒ/KCJ
OJQJ^JaJ
hXWhúxCJ
OJQJ^JaJ
hXWCJ
OJQJ^JaJ
!hƒ/K5CJ
OJQJRH„^JaJ
,jhXWhXW5CJ
OJQJU^JaJ
'hXWhu=Í5CJ
OJQJRHZ^JaJ
hƒ/K5CJ
OJQJ^JaJ
&hXWhu=Í5CJ
OJQJ]^JaJ
#hXWh˜t5CJ
OJQJ^JaJ
#hXWhu=Í5CJ
OJQJ^JaJ
J_`bm÷À


~

ú n. ÒlbÒ xîåÙÏʾ¹´´¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯gdu=Ígdu=Ígdƒ/K
„d@ÿ]„gdúxgdCí dÿÿ¤gdu=Í
„
ddþ]„
gdCí„ïÿ^„ïÿgdƒ/K
&
F
Æ ÐV„V^„Vgd˜t
Ýþl.ÒjbÐ x<$¤ô µ¬Ö~œžÊ² -¾-Â-. ß L!f"v#z$|$~%6&‘&V'_''ª'Æ(Ç(È()M)V+t,Î,

--8-:-‚-„-íÜíÜíÜíÜíÜíÜíÜíÜíÜÊÜíÜí¸íÜíÜíܧíÜíÜí¸íÜí˜íÜíÜí¸í†íÜí#hXWhúx5CJ
OJQJ^JaJ
hƒ/K5CJ
OJQJ^JaJ
hXWhu=ÍCJ
OJQJ^JaJ
#hXWh$5CJ
OJQJ^JaJ
#hXWhúx>*CJ
OJQJ^JaJ
hXWhúxCJ
OJQJ^JaJ
#hXWhu=Í5CJ
OJQJ^JaJ
4x>$Ĥô ¶¬Ø~̲¢-. à L!h" #v#|$~%7&‘&W'ª'úúòòíúúúúúúúúúúúúúãúúúúÞúgdu=Í

ƾ‹gdu=Ígdúx $a$gdu=Ígdu=ͪ'Ç(È()N)V+v,:-„-‚.K/$1*2P304Ò4.5¨5
6Æ6à7n8(9’9úúúúúúúõðúúúúúúæÜÒúÍõÈÈgdèq±gdúx

ƕ%gdu=Í

Ɛ gdu=Í

ƙ gdu=Ígd$gdu=Ígdu=̈́-Œ-¶-â-P.n.‚.J/O/ª0Ê0$1(2*2P3.40484:4V4d4¢4¶4Æ4Ò4Ø45,5.545f5¦5â56
6Ä6Î6
7H7„7Þ7à7l8n8(99®:À\@A6A>B&DØD EíÛíÛíÛÊíÛµÛÊíÛʤíÛíÛíÛíÛíÛíÛíÛíÛíÛÊíÛíÛíÛÊí’Ê’Ê’Ê’Ê’Ê’Ê#hXWhèq±5CJ
OJQJ^JaJ
hXWh$CJ
OJQJ^JaJ
)hXWhu=Í56CJ
OJQJ]^JaJ
hXWhúxCJ
OJQJ^JaJ
#hXWhu=Í5CJ
OJQJ^JaJ
#hXWh$5CJ
OJQJ^JaJ
7’9®:Â^@A8A>B(DØDE.E

FäF|GìGÄHÂIHJÄJØKLÞLìMîMðMòMôMúòòúúúúòòìòòòúúúúúúúúúòòòòò1$gdúx $a$gdèq±gdèq± EE

F$F,FâF|G¬G®GâGäGèGêGÄHÀIÂIHJÂJØKLLÞLêMìMöMvOˆP QRRæS$TUàVþVïÝ̺ÌÝ©–©Ìƒ©Ý©ïÝ©Ý©ïÝ©ÝtÝcÝcïÝcÝcÝ hXWh‰6ÁCJ
OJQJ^JaJ
hƒ/K5CJ
OJQJ^JaJ
$hXWhúxCJ
OJQJRHn^JaJ
$hXWhúxCJ
OJQJRHA^JaJ
hXWhÚ'#CJ
OJQJ^JaJ
#hXWhúxCJ
OJQJ]^JaJ
hXWhúxCJ
OJQJ^JaJ
#hXWhèq±5CJ
OJQJ^JaJ
hXWhèq±CJ
OJQJ^JaJ
"ôMöMvOŠP QRæS&TUâVþV

X YâY

[

\Œ\Ì\õ\Ò]ò_‚a¸acücKd—d4f÷÷òò÷÷òòòòòòòòòòòí÷÷÷òòèòòògdXWgd‰6Ágdèq± $a$gdèq±þVW4W6W

XÈXÌX

Y YhYjY¢YàYâY
[[|[º[

\‹\Œ\Ì\õ\ø\^

__ð_ø_œ`¢`¾`À`Î`Ð`‚a¶a¾abbÚbcøcúcdKdd€d–díÛíÛÊ·ÊíÛíÛíÛÊíÛíÛÊíÛÊíÛÊ·ÊíÛíÛ£Û£ÛÊíÛíÛíʒíے’$hXWhcCJ
OJQJRHˆ^JaJ
hXWhcCJ
OJQJ^JaJ
&hXWhèq±5CJ
H*OJQJ^JaJ
$hXWh‰6ÁCJ
OJQJRHI^JaJ
hXWh‰6ÁCJ
OJQJ^JaJ
#hXWhèq±5CJ
OJQJ^JaJ
#hXWh˜t5CJ
OJQJ^JaJ
0–d—dšdëdíd
ef4fhfjfrfvff’fÎf‚gìhîhöh„h…·؇®ˆbŠlŠêŠîŠ‹ ‹º‹Œ ŒHŒ  Z\ÀŽ"ŽdŽfŽŽNPT\bºïÝËÝËÝ˺ïÝËÝËÝ˺ïݸ˺Ý˺ÝËÝ˺ÝËÝ˺¤ËÝ˺ÝËÝ˺¤¤Ë hƒ/K5CJ
OJQJ]^JaJ
&hXWhèq±5CJ
OJQJ]^JaJ
&hXWh˜t5CJ
OJQJ]^JaJ
U hXWhcCJ
OJQJ^JaJ
#hXWhèq±5CJ
OJQJ^JaJ
#hXWh˜t5CJ
OJQJ^JaJ
hXWh˜tCJ
OJQJ^JaJ
24fjf‚gîhh…Ї®ˆdŠ‹¢‹HŒÀŽŽPRTî@f‘¦’H“˜“^”J• –––úúòòúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúììì1$gdèq± $a$gdèq±gdèq±A pénzkínálat csak az LM és IS metszéspontjában megfelelQ nagyságú olyan kamatláb létrejöttéhez, amely egyensú1yba hozza a tervezett megtakarításokat a tervezett beruhá-zásokkal.
Hamis, mert bár fordítva igaz az állítás, vagyis az LM és az IS metszéspontjában a pénzkínálat szükségszerqen rendelkezik a jelzett tulajdonsággal, de ugyanez a pénzkínálat jellemzi az egész LM görbét (változása elmozdítaná azt), így a pénzkínálat nagysága önmagában nem determinálja az árupiaci egyensúlyt.
12. Ha a pénzkereslet teljesen érzéketlen a kamatlábakra, akkor az LM görbe párhuzamos a kamatláb tengellyel.
Igaz, mert a pénzkereslet kamatrugalmatlansága azt jelenti, hogy nincs spekulációs összetevQje (neoklasszikus modell!), vagyis bármelyik kamatIábszinthez ugyanaz a Fisher-egyen1etbQl számítható jövedelemszint tartozik.
13. A vállalatok profitjára kivetett adó, balra lefelé tolja az IS függvényt.
Igaz, mert ez csökkenti a profitvárakozásokat és lásd az 1. állítás indoklását!
14. Az IS függvény meredeksége növekszik) ha nQ a megtakarítási határhajlandóság.
lgaz, mert a megtakarítási határhajlandóság maga a megtakarítási függvény meredeksége: s=dS/dY
15. Az autonóm keresleti tényezQk csökkentésének hatására változik az IS görbe meredeksége.
Hamis, mert azok csak eltolják az IS-görbét.
16. A növekvQ kamatláb az IS görbét fölfelé jobbra tolja.
Hamis, mert a tengelyeken szereplQ mennyiségek változása a görbén való elmozdulást eredményezi.


17. Az IS meredekségét a makrojövedelem nagyságának változása befolyásolja.
Hamis, lásd az elQzQ állítás indoklását.
18. A növekvQ beruházási kereslet hatására a gazdaság IS görbéje eltolódik. Az új egyensúlyi jövedelem változatlan LM görbe mellett lesz nagyobb.
Igaz, mert a beruházási kereslet növekedése az i(·) görbe origótól való távolodásában (jobbra mozdulásában) fejezQdik ki. Tovább lásd az 1. állítás indoklását!
19. A beruházási várakozások növekedésének hatására az IS görbe jobbra tolódik.
Igaz, lásd az elQzQ állítás indoklását!
20. A potenciális kibocsátás azaz outputmennyiség, amelyet összpiaci egyensúly mellett termelnek.
Hamis, mert a potenciális kibocsátás a teljes fogIalkoztatottsághoz (a munkapiac egyensúlyi állapotához) kapcsolódik.
21. A keynesiánus modellben a megtakarítás kamatrugalmassága határozza meg az LM görbe meredekségét.
Hamis, mert a keynesi modellben a megtakarítás kamatrugalmatlan.

1. Ugyanarról a személyrQl egyidQben lehet mondani, hogy munkanélküli és nem tartozik bele a munkaerQ-állományba.
Hamis, mert a munkaerQ állomány az aktívakból és a tovább dolgozó nyugdíjasokból áll, a munkanélküli viszont az aktívak közé tartozik.
2. A teljes foglalkoztatottság akkor áll fenn, ha mindenki aki hajlandó és képes az adott bér mellett képzettségének megfelelQ munkakörben dolgozni, dolgozik.
Igaz, mert ez a teljes foglalkoztatottság definiciója.
3. A munkanélküliség természetes rátája mellett a munkakereslet nagyobb, mint a munka-kínálat.
Hamis, mert bármely munkanélküliség esetén éppen fordított a helyzet (a munkakeresletet a munkaadók", azaz a vállalkozók támasztják).
4. A munkavállalók növekvQ inflációs várakozásai fokozhatják a munkanélküliséget, mert a kiharcolt béremelések csökkenthetik a munkakeresletet.
Igaz, mert ha a várakozások még nem mqködnek "önbeteljesítQ jóslatként", akkor a vállalkozóknak a nominálköltsége nQ, a nominálbevétele viszont nem, azaz csökken a profitjuk, amit termeléscsökkentésseI és elbocsátásokkal kompenzálnak.
5. Az árszínvonal csökkenése munkanélkü1iséghez vezet, ha a nominálbérek merevek.
Igaz, mert nQnek a reálbérek és ez csökkenti a· munkakeresletet, növeli a munkakínálatot.
6. A makro egyensúlyban lévQ gazdaságban létezhet munkanélküliség.
Igaz, mert a makro egyensúly csak az áru és a pénzpiac egyensúlyát követeli meg, ami munkanélküliséget gerjesztQ reálbérszintet eredményezhet (keynesi modell).
7. A munkanélküliség csökkenéséhez a makrojövedelem növekedése szükséges.
Igaz, mert csak a makrokínálati görbe monoton növekvQ szakaszán nQhet az (egyensúlyi) makrojövedelem, vagyis nQni kell annak az árszínvonalnak, ami egyébként a munkapiaci egyensúlyi árszínvonalnál alacsonyabb, tehát közelítenie kell a munka piacnak az egyensúlyi állapotához.
8. A kényszerq munkanélküliség akkor áll fenn, ha az állás nélkül maradt emberek keresnek, de nem találnak munkát.
Igaz, mert éppen ez a definíció.
9. Túlfoglalkoztatás esetén a munkakereslethez képest a munkakínálat kisebb.
Igaz, mert éppen ez a definíció.
10. Az árszínvonal változása és a munkanélküliség alakulása nem független egymástól.
Hamis általában, mert csak rugalmatlan munkapiac esetén igaz.
11. Munkanélküliség akkor van, ha a reálbér az egyensúlyi reálbérnél alacsonyabb.
Hamis, mert éppen fordítva igaz.
12. A munkanélküliség bonyolult döntések együttes terméke, a döntéseknél figyelembe veszik a keresleti és a kínálati oldalon egyaránt a várható alternatív költségeket.
Igaz, mert a kényszerq munkanélküliség elsQsorban a munkakereslet oldalán hozott döntések, az önkéntes munkanélküliség pedig elsQsorban a munkakínálat oldalán hozott döntések következménye.
13. Az emberek döntenek egyrészt arról, hogy csatlakoznak-e a munkaerö-állományhoz vagy sem; másrészt arról hogy elfogadnak-e egy állásajánlatot vagy sem. Mindkét döntés az alternatív lehetQségek viszonylagos elQnyeinek becslésétQl függ.
Igaz, mert az elsQ eset a munkavállalás és az egyéb jövedelmek, hasznok (például tanulással a munkapiacon a késQbbiekben jobb pozíciókat lehet szerezni) alternatívái a második esetben a lehetséges állásajánlatok egymásközötti alternatívái között történik a választás.
14. Az infláció nem azonos az árszínvonal emelkedésével.
Igaz, mert az árszínvonal emelkedését okozhatja például a felgyorsult mqszaki haladás anélkül, hogy ez a pénz vásárlóerejének csökkenése (infláció) lenne, de hiány gazdaságban a mesterségesen rögzített árszínvonal mellett is romolhat a pénz vásárló ereje (burkolt áremelések stb.).
15. Az infláció a tartós túlkeresletbQl vezethetQ le.
Igaz, mert a túlkereslet növeli az árakat, az árnövekedés növeli a pénzjövedelmeket, a pénzjövedelmek növekedése növeli a keresletet, miközben e folyamatból kimarad a kínálat indukált növekedése, tehát növekszik a túlkereslet stb.
16. A tartós és általános árszínvonal csökkenés is negatív jelenség lehet a gazdaság életében.
Igaz, mert ha a defláció nem kiegyensúlyozott és nem kiszámítható akkor szintén jövedelem- és vagyon-újraelosztást illetve hatékonyságvesztést okozhat.
17. A keresleti infláció oka lehet az árukereslet autonóm tételeinek emelkedése, valamint a pénz mennyiségének növekedése.
Igaz, lásd a 15. állítást.
18. A pénzinf1áció jelenségei a tartós és általános árszínvonal-emelkedés (ami a pénz elér-téktelenedését is jelenti) és a makrojövedelem csökkenése.
Hamis, mert az infláció általában nem jár együtt a makrojövedelem csökkenésével (lásd például 15. állítás indoklását!).
19. Az anticipált infláció azt jelent, hogy a vásárlók és az eladók úgy tesznek az áremelkedés elQtt, mintha az már bekövetkezett volna, és ezáltal maguk is az infláció kiváltó okává válnak.
Igaz, ez a fogalom definíciója.

20. Az elQre nem kalkulálható infláció közvetlen következményeként a gazdaság jelentQs hatékonyságvesztésével kell számolnunk.
Hamis, mert a hatékonyságvesztést elsQsorban az infláció kiegyensúlyozatlansága okozza.
21. A gazdaság szereplQinek vagyon- és jövedelem-újraelosztása tapasztalható, ha a várt és a tényleges árszínvonal-emelkedés lényegesen eltér egymástól.
Igaz, mert ez a ki nem számítható infláció esete.

1. Ha egy adott reáljövedelem növekedést - ceteris paribus - a monetáris politika segítsé-gével érünk el, akkor ez nagyobb árszínvonal emelkedéssel fog j~ mintha ugyanezt a reáljövedelem növekedést a költségvetési politika segítségével érnénk el.
Hamis, mert a költségvetési politikának van inflatórikus hatása.
2. Ha egy gazdaságban a kereskedelmi bankok nem használják ki teljesen pénzteremtési lehetQségeiket, akkor a kötelezQ tartalékráta növelése mindenképpen csökkenti a forga-lomban lévQ pénzmennyiséget.
Hamis, mert a kötelezQ tartalékráta csak a pénzteremtési lehetQségek (közel) teljes kihasználása mellett okoz kiszámítható pénzmultiplikátor hatást.
3. A költségvetés azokat a tervezett kiadásokat és bevételeket mutatja egy adott évre, amely a kormányzat kiadási- és adóprogramjára épül.
Igaz, mert a költségvetés bevételi oldalát az éves adó- és adójellegq bevételek, a kiadási oldalát az éves kormányzati kiadások adják.
4. Ha a Jegybank igyekszik változatlanul hagyni a pénzkínálatot, akkor ennek következ-tében a kamatlábak érzékenyen reagálnak a GDP változásaira.
Igaz, mert ezt tükrözi az LM-görbe.
5. Az államadósság és a költségvetési deficit között egyszerq összefüggés áll fenn: az ál-lamadósságnak egy adott évben bekövetkezQ változása egyenlQ a költségvetési deficittel.
Igaz, mert a deficit finanszírozás minden módja (hitel, kötvény, kincstárjegy stb.). az államadósságot növeli.
6. Egy adott év végére prognosztizált államadósság az évek során képzQdött deficitek mínusz szufficitek teljes összege.
Igaz, mert ez az elQzQbQl következik.
7. Az államadósság a kormányzat összes, vagyis felhalmozott kölcsönfelvételeibQl áll.
Igaz, mert a hitel a bankoktól a kötvény az értékpapírpiactól, a kincstárjegy (papírpénz) a lakosságtói felvett kormányzati kölcsön.
8. A strukturális költségvetési deficit növekedése az állam ex-panziós gazdaságpolitikájára utal.
Igaz, mert a struktúrális költségvetés magasabb kiadásai egy magasabb potenciális kibocsátás mellett határozódnak meg.
9. A ciklikus költségvetési deficit csökkenése a gazdaság recessziójának mélyülését jelenti.
Hamis, mert fordítva van, a cik1ikus bevételek csökkenése fellendü1ésre utal.
10. A tényleges költségvetés erQsen deficitessé vált - miközben a strukturális költségvetés egyenlege nem változott - ez azért következhetett be, mert a gazdaságban recesszió ala-kult ki.
Igaz, mert ha a struktúrális deficit nem változik, akkor a tényleges deficitet okozó bevételhiány csak a jelentQs tiszta jövedelemkiesésbQl származhat.
11. A költségvetési politika expanzívvá vált, így a tényleges deficit jelentQsen növekedett.
Hamis, mert az expanzív politika növeli a tiszta jövedelmeket, tehát a bevétel relatív többletét, vagyis a tényleges deficit csökken.
12. Tényleges költségvetési deficit (többlet) - ciklikus deficit (többlet) = strukturális költ-ségvetési deficit (többlet)
Igaz, mert az a deficit, amit nem a tiszta jövedelem csökkenése okoz, csak a költségvetési tételek közötti átcsoportosításból származhat.
13. A költségvetési politika eszközeinek segítségével bQvíthetjük, vagy szqkíthetjük a gaz-dasági tevékenységet rövidtávon, ha az árak és a bérek rugalmatlanok.
Igaz, mert a rugalmatlan árak és bérek az infláció hiányát jelentik, s ha nincs infláció, akkor a kiegyensúlyozott költségvetési politika (”G=”T) saját volumenéveI bQvíti (”T>0) vagy szqkíti (”T<0) a gazdaságot.
14. A kormányzati adósság növekedése csökkentheti a gazdaság tQkeállományát.
Igaz, a kiszorítási hatás miatt.
15. A költségvetési politika expanziója és a ciklikus költségvetés változatlansága mellett (az expanzió hatását nem oltja ki a ciklikus költségvetés) a tényleges deficit jelentQsen emelkedhet.
Igaz, mert ha az expanzió kompenzálja a tiszta jövedelem konjunkturális visszaesését, akkor a bevételek nem változnak, viszont az expanzió költségei növelik a kiadásokat.

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:

• Zh időpontok
• Gólyabál időpontja
• Házi leadási határidő
• Tanítási szünetek
• stb ...

Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

18 2. előadás 2009. május 21. adatbázis adó aldous huxley antroptöri asdf ásvány- és kőzettan aszalós lászló bioinformatika biológia cserépedény előadásanyag, mechatronika épszerk 5 ergonómia feladat fémek forma gazdjog gazdmatek halál ii. illeték jogfosztás jogviszony juhász istván képlékenyalakítás kérdések és válaszok kidolgozott tételek kollokvium laskai gábor liliidae magyar gótika magyar romanika menedzsment meteo mikrobiológia minőségügy nonverbális kommunikáció órai diák önkormányzat piac sorozat szabályzás szociális jog tektonika természetvédelem tulajdonjog vallás