fogalmak

Országok listájaHungaryBudapesti Gazdasági FőiskolaKülkereskedelmi Főiskolai KarReklámszervező szakmenedzserMakroökonómiaJegyzetekfogalmak

Közgazdaságtan Tanszé
Makroökonómiai fogalmak, meghatározások
Tartalomjegyzék

 TOC \o "1-9" \p " " \t "Címsor 3;3;Címsor 2;2;Címsor 1;1;Címsor 3;3" \h
Közgazdaságtan Tanszé
Makroökonómiai fogalmak, meghatározások
Tartalomjegyzék

 TOC \o "1-9" \p " " \t "Címsor 3;3;Címsor 2;2;Címsor 1;1;Címsor 3;3" \h  HYPERLINK \l "_toc193" I. BEVEZETÉS 3
 HYPERLINK \l "0.2.2. A MAKROÖKONÓMIA ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI|outline" 2. A MAKROÖKONÓMIA ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI 4
 HYPERLINK \l "_toc235" Az SNA alapmutatói 5
 HYPERLINK \l "_toc241" Az ESA mutatói 5
 HYPERLINK \l "0.5.3. A MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY ELMÉLETE|outline" 3. A MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY ELMÉLETE 8
 HYPERLINK \l "_toc290" Neoklasszikus egyensúlyi modell 8
 HYPERLINK \l "_toc313" A keynesi egyensúlyi modell 9
 HYPERLINK \l "_toc369" Monetarista egyensúlyi modell 12
 HYPERLINK \l "_toc376" A makrogazdaság egyensúlyzavarai 13
 HYPERLINK \l "_toc421" Az egyensúly elemzése az IS-LM görbék módszerével 15
 HYPERLINK \l "0.11.4. NÖVEKEDÉS A GAZDASÁGBAN|outline" 4. NÖVEKEDÉS A GAZDASÁGBAN 16
 HYPERLINK \l "_toc447" Keynesi tipusú növekedési modell 17
 HYPERLINK \l "_toc462" Neoklasszikus tipusú növekedési modell 18
 HYPERLINK \l "_toc481" Jánossy Ferenc növekedési modellje 19
 HYPERLINK \l "0.15.5. CIKLIKUS INGADOZÁSOK A GAZDASÁGBAN|outline" 5. CIKLIKUS INGADOZÁSOK A GAZDASÁGBAN 20
 HYPERLINK \l "0.16.6. A GAZDASÁGPOLITIKA A MAKROGAZDASÁGI CÉLOK SZOLGÁLATÁBAN|outline" 6. A GAZDASÁGPOLITIKA A MAKROGAZDASÁGI CÉLOK SZOLGÁLATÁBAN 21
 HYPERLINK \l "_toc527" Fiskális gazdaságpolitikai eszközök 21
 HYPERLINK \l "_toc549" Monetáris gazdaságpolitikai eszközök 22


I. BEVEZETÉS
Makroökonómia - az elméleti közgazdaságtan azon ága, amely a gazdaság egészét az aggregált összfolyamatok (kibocsátás, jövedelemelosztás, egyensúly, növekedés stb.) elemzésén keresztül vizsgálja.
Merkantilizmus - az a közgazdaságtani irányzat, (XVII-XVIII sz. - fQ képviselQi Serra, Colbert) amely szerint az arany (a pénz) a nemzet gazdagságának megtestesítQje, ezért az államnak fejlesztenie kell a külkereskedelmet, elQ kell segítenie a gyarmatosítást, hogy minél több arany (pénz) áramoljon az országba.
Fiziokratizmus - az a közgazdaságtani irányzat (XVIII. sz. - fQ képviselQi: Turgot, Qesnay), amely szerint a gazdagság egyedüli forrása a mezQgazdaság, a gazdaság magától jól mqködik, mert természetes rendje ezt biztosítja, az állam csak zavarhatja ezt.
Klasszikus közgazdaságtan - az a közgazdaságtani irányzat (XVIII-XIX. sz. - fQ képviselQi:Petty, Smith, Ricardo, Say), amely szerint a gazdaság jó mqködését a piac a láthatatlan kéz biztosítja, ezért az állam csak éjjeli Qr legyen.
Neoklasszikus közgazdaságtan - az a közgazdaságtani irányzat (XIX. sz. vége-XX. sz. eleje - fQ képviselQi: Fisher, Marshall, Pigou, Hicks), amely a klasszikus közgazdaságtanból és a mikroökonómiából (Gossen, Jevons, Walras, Edgeworth, Pareto) indul ki, s amely szerint a gazdaságban általában egyensúly van, ezért az kiszámítható, így az államnak nem szabad megzavarni a piac mechanizmusát.
Keynesizmus - (XX. sz. második harmadától - megalkotója Keynes) az a közgazdaságtani irányzat, amely szerint a “magára hagyott gazdaság” az elégtelen kereslet és a gazdaság szereplQinek pszichológiája (a jövQ bizonytalan) miatt mqködésképtelen, ezért az államnak kell megteremtenie az egyensúlyt.
Postkeynesianizmus - az az irányzat (XX. sz. második fele - fQ képviselQi: Káldor, Harrod, Domar, J. Robinson), amely kijavítja, kiteljesíti Keynes modelljét.
Neokeynesianizmus - az a közgazdaságtani irányzat (XX. sz. második fele - fQ képviselQi: Tobin, Modigliani), amely a keynesi modellt igyekszik a megváltozott viszonyokhoz igazitani.
Neoklasszikus szintézis - az a közgazdaságtani irányzat (XX. sz. közepe - képviselQi: Samuelson, Arrow, Debreu), amely beépíti a keynesi modellt a neoklasszikus elméletbe, tükrözve a vegyes gazdaság viszonyait.
Monetarizmus - az a közgazdasági irányzat (a XX. sz. második felében - fQ képviselQi: Friedman, Schwartz - Chicágoi iskola), amely szerint, ha a központi bank a pénzforgalmat jól szabályozza, a gazdaság egészségesen mqködik.
Új klasszikus makroökonómia - az a közgazdasági irányzat, (a XX. sz. végén - fQ képviselQi: Lucas, Sargent, Wallace, Barro), amely az adaptív várakozások helyébe a racionális várakozásokat állítja, így a gazdaságpolitika hatástalanná válik.
Nem egyensúlyi modellek (Disequilibrium - modell) - azok az irányzatok (a XX. sz. végén - fQ képviselQi: Grossman, Malinvaud, Kornai) amelyek szerint a piac a ragadós árak, bérek mellett nem tisztul meg, így a magasan szervezett társadalom gyorsabban reagál az egyensúlytalanságokra, mint a piac s így mqködQképes.
Statikus elemzés - a modellek változói nem függenek az idQtQl, vagy ami ugyanaz, a vizsgálat által átfogott idQtáv pillanatszerq.
Komparatív statikus elemzés - alternatív állapotokat hasonlít össze anélkül, hogy vizsgálná, az idQben miért és hogyan jutott a gazdaság egyik állapotából a másikba.
Dinamikus elemzés - az, amikor a változók értékei különbözQ idQpontokra vagy idQszakokra vonatkoznak, és magyarázatot ad a változásokra is.
Várakozások - a különbözQ változók jövQbeni értékeire vonatkozó, azokat általában anticipáló elképzelések.
KettQs aggregálás - az a módszer, amikor egy felQl a gazdasági szereplQk tevékenységeit különbözQ szektorokba, más felQl a javak tömegét csoportokba, összjavakba (aggregált termékekbe) vonjuk össze.
2. A MAKROÖKONÓMIA ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI
Gazdasági szektor - a gazdasági szereplQk azon tevékenységeinek összessége, amelyek azonos célokat követnek, azonos jellegq gazdasági döntéseket valósítanak meg. Aggregált kategória.
Háztartás szektora - azon tevékenységek összessége, amelyek közvetlenül a személyes szükségletek kielégítésére irányulnak, tehát a végsQ fogyasztás szintere.
Vállalat szektora - azon tevékenységek összessége, amelyekkel javakat termelnek, forgalmaznak, pénzügyi tranzakciókat bonyolítanak jövedelem (profit) szerzés céljából.
Állam szektora - azon gazdasági tevékenységek összessége, amelyekben az állam közhatalmi, gazdaságszervezQ (érdekegyeztetQ) és köztulajdonosi funkciói érvényesülnek.
Külföld szektora - azon külföldi gazdasági szereplQk tevékenysége, akik tartósan kapcsolódnak a vizsgált ország gazdaságához (export-import, tQkeáramlás stb.).
Makrokibocsátás (Jele: O = Output) - egy idQszak (általában egy év) alatt a gazdaságban létrehozott javak összessége.
Nominális makrokibocsátás - az output folyó árakon aggregálva.
Reál makrokibocsátás - az output változatlan árakon aggregálva.
Makrojövedelem (Jele: Y = Yield) - a realizált makrokibocsátás.
ElsQdleges jövedelem(elosztás) - a makrojövedelem elosztása az erQforrások tulajdonosai között (munka-tQkejövedelmek, járadékok, vállalkozói nyereség).
Jövedelem újraelosztás (végsQ jövedelmek) - az elsQdleges jövedelmek egy részének önkéntes, vagy kényszerq átengedése más szereplQknek (adók, transzferek,adományok stb.)
Makrokiadás - a végsQ jövedelmek felhasználása, elköltése (vásárlás, felhalmozás stb.)
Nemzeti Számlák Rendszere (Jele: SNA = System of National Accounts) - az ENSZ által ajánlott teljesítmény-számbavételi rendszer, amely a keynesi fogalmakra építve méri piaci viszonyok között a makrogazdaság folyó (számlákon megjelenQ) teljesítményeit.
Integrált Gazdasági Számlák Európai Rendszere (Jele: ESA = European System of Accounts) - az Európai Uniónak az SNA-t módosító teljesítménymérési ajánlása, amely a nemzeti mutatókat csak jövedelem formákban értelmezi.
Hazai (Domestic) teljesítmény - az adott ország területén (politikai határain belül) keletkezett teljesítmény, függetlenül a létrehozói állampolgárságától.
Nemzeti (National) teljesítmény - az adott ország állampolgárainak teljesítménye függetlenül attól, hogy az területileg hol keletkezett.
Termelési vertikumok  a térben széttagolt termelés egyes fázisainak termelési helyei (például: nyersanyag kitermelés; félkésztermék gyártás; végtermék összeszerelés)
TermelQ fogyasztás - a termelés más vertikumaiban létrejött javak felhasználása az adott vertikumban.
Térbeli halmozódás - a különbözQ vertikumokban keletkezett értékeket minden felhasználó vertikumban újra számításba veszik (lásd: termelQ fogyasztás).
IdQbeli halmozódás - ~t okoz az amortizáció beszámítása az adott vertikum teljesítményébe, hiszen a felhasznált és használat közben kopó állóeszközök más vertikumok korábbi idQpontokban már beszámított teljesítményei. Az idQbeli halmozódás a térbeli halmozódás módosult formája.
Bruttó teljesítménymutató - ~t kapunk, ha minden vertikum teljesítményét teljesen (térben és idQben) halmozottan számítjuk.
Félnettó teljesítmény mutató - a bruttó értékbQl levonjuk a térbeli halmozódás értékét (sajátságosan ezt nevezik az SNA/ESA ajánlásokban Gross=G=Bruttó mutatónak).
Nettó teljesítmény mutató - a térbeli és idQbeni halmozódás nélküli mutató.
Az SNA alapmutatói
Bruttó kibocsátás (Jele: GO = Gross output) - a makrogazdaság teljesítményének teljesen halmozott értéke. A korszerqsített SNA-ban a GDP-bQl származtatott mennyiség.
Bruttó hazai termék (Jele: GDP=Gross domestic product) - az adott ország területén, az adott évben elQállított, végsQ felhasználásra szánt javak hozzáadott összértéke, függetlenül a termelQk állampolgárságától. A korszerqsített SNA és az ESA közös alapmennyisége.
Nettó hazai termék (Jele: NDP = Net domestic product) - a bruttó hazai termék amortizációmentes értéke.
Bruttó nemzeti termék (Jele: GNP = Gross national product) - az adott ország állampolgárai által az adott évben elQállított, végsQ felhasználásra szánt javak hozzáadott összértéke, függetlenül a termelés színterétQl.
Nettó nemzeti termék (Jele: NNP = Net national product) - a bruttó nemzeti termék amortizációmentes értéke.
Az ESA mutatói
Bruttó nemzeti jövedelem (Jele: GNI = Gross national income) - adott évben az ország állampolgárai által elQállított, végsQ felhasználásra szánt javak hozzáadott összértéke, függetlenül attól, hogy hol jött létre. A GDP határokon átfolyó tQke és munkajövedelmekkel korrigált értéke.
Nettó nemzeti jövedelem (Jele: NNI = Net national income) - a bruttó nemzeti jövedelem amortizációmentes értéke.
Bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (Jele: GNDI = Gross national disposable income) - az adott ország állampolgárainak adott évben felhasználható bruttó jövedelme. A GNI nemzetközi transzferekkel korrigált értéke
Nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (Jele: NNDI = Net national disposable income) - A GNDI amortizációmentes értéke.
Felhalmozás - a rendelkezésre álló jövedelem el nem fogyasztott részének felhasználása beruházásra és készletek növelésére.
Beruházás - a termeléshez szükséges ujratermelhetQ tárgyi eszközök beszerzése, létesítése.
Pótló beruházás - a termelésben elhasználódott tárgyi eszközök pótlása.
BQvítQ (nettó) beruházás - az ujratermelhetQ, termelésben használt tárgyi eszközök állományának növelése.
Bruttó beruházás - a pótló és bQvítQ beruházások összege.
Flow (folyam) jellegq változók - amelyek egy idQszak (általában egy év) eredményeit és ráfordításait rögzítik (például éves jövedelem, éves kiadások stb.)
Stock (állomány) jellegq változók - amelyeknek nincs idQdimenziójuk. (pl.: befektetés, vagyon stb.).
Nemzeti vagyon - egy adott ország (állampolgárainak és a társadalomnak) tulajdonában lévQ természeti és humán erQforrások, valamint a folyó jövedelem múltban felhalmozott részeinek állománya. Pontos tartalma vita tárgya.
Humán vagyon - az adott ország mínQsített munkaerQ állománya (munkaidQalap és képzettség).
Nettó gazdasági jólét (Jele: New = Net economic welfare) - az élet minQségét jelenti. Pontos tartalma vita tárgya.
Makrogazdasági körforgás - az outputok szektorok közötti állandó, folyamatos és ismétlQdQ visszaáramlása, inputtá való visszacsatolása - maga az újratermelés.
Reáliák áramlása - a gazdaság szektorai között a javak és a gazdasági erQforrások állandóan cserélQdnek.
Jövedelemáramlások - a gazdasági szektorok közötti pénzáramlások, amelyek részben a reáláramlások következményei, részben egyoldalú transzferek.
Fogyasztás (Jele: C = Consumption), a makrokibocsátás azon része, amit a háztartás szektora a vállalatok szektorától szerez be közvetlen szükségletkielégítés céljára.
Fogyasztási kiadás - a makrojövedelem fogyasztásra szánt része. Általában szintén C-vel jelölik.
Megtakarítás (Jele: S = Savings) - a makrojövedelem azon része, amit nem kívánnak fogyasztásra fordítani.
Beruházás (Jele: I = Investment) - a makrokibocsátás azon része, amit a termelés újratermelhetQ tárgyi eszközeinek elQállítására, létesítésére használ a vállalati szektor.
Adó (Jele: T = Tax) - a gazdaság magánszereplQinek jövedelmére, fogyasztására, vagyonára vagy egyéb vonatkozására az állam által kivetett fizetési kötelezettség.
Kormányzati (állami) kiadások (Jele: G = Government expenditure) - az állam vásárlásai funkciói ellátásának érdekében.
Transzferek (Jele: TR = Transzfer incomes v. Transzfer payment) - olyan egyirányú jövedelemáramlások, amelyeket az állami szektor a gazdaság többi szereplQinek ad.
Exporttal kapcsolatos jövedelemáramlás (Jele: Ex = Export) - a vállalati szektor bevétele, a külföld kiadása a kivitel kapcsán.
Importtal kapcsolatos jövedelemáramlás (Jele: Im = Import) - a vállalat szektorának kiadása, a külföld bevétele az árubehozatal kapcsán.
Folyó tételek számlája - olyan kétoldalú (mérlegszerq) kimutatás, amely valamely gazdasági szektornak egy meghatározott idQszakban végbement jövedelemáramlásait mutatja.
Vagyonmérleg - olyan kétoldalú (mérlegszerq) kimutatás, amelynek baloldalán a vagyonváltozások (Aktíva), jobboldalán pedig e változások forrásai (Passzíva) jelennek meg.
Pénzügyi rendszer - a pénz különbözQ formáit valamint a pénzügyi szervezeteket (pénzintézeteket) a köztük zajló folyamatokon keresztül összefogó rendszer. A gazdaság alrendszere.
Váltó - pénzhelyettesítQ értékpapír, olyan határozott idQre és a kibocsátó nevére szóló fizetési igérvény, amelyben az adós és kezesei vállalják, hogy a megnevezett összeget a jelzett idQben kifizetik a váltót bemutató személynek.
Bankjegy - kezdetben a bank saját váltója, az aranypénz-rendszerben aranyat helyettesített, aranyra beváltható volt, jelenleg a hitelpénz egyik megjelenési formája.
Leszámítolás (diszkontálás) - az a mqvelet, amikor a bank váltó ellenében bankjegyet ad, de levonja a váltó összegébQl a lejáratig hátralévQ kamatot és a kezelési költséget.
Kétszintq bankrendszer - olyan bankrendszer, amelyben a bizonyos állami jogkörökkel (bankjegykibocsátás, kötelezQ tartalékráta meghatározása stb.) monopólisztikusan felruházott központi bank(ok) mellett sok kereskedelmi (pénz és hitelközvetítésí funkciókat ellátó) bank mqködik.
Központi bank (jegybanknak, emissziós banknak is nevezik) - az a bank, amelyik egyedül rendelkezik a bankjegykibocsátás monopóliumával. Ez általában állami bank.
Kereskedelmi (magán) bank - olyan pénzintézet, amely betéteket gyqjt, hiteleket nyújt és egyéb pénzügyi tranzakciókat (pl.: valuta adás-vétel) végez. Részt vesz a pénzteremtés folyamatában.
Nem monetáris pénzintézetek (biztosítók, nyugdíjpénztárak stb.) - olyan pénzügyi szervezetek, amelyek csak a pénz újraelosztását végzik, pénzt nem teremthetnek.
Pénzmultiplikátor - az a pénzmennyiséget sokszorozó hatás, amit a bankrendszer mqködése vált ki a jegybank által kibocsátott pénztömegen. Nagysága  EMBED MSDraw.Drawing.8.2 (t a kötelezQ tartalékráta).
M0 pénztömeg, másnéven monetáris bázis - a készpénz + jegybanki számlapénz.
M1 pénztömeg, másnéven szqkebb értelemben vett (tranzakciós) pénz - M0 + látra szóló betét.
M2 pénztömeg, másnéven tágabban értelmezve (kvázi) pénz - M1 + határidQs betétek és kincstárjegy.
M3 pénztömeg - M2 + értékpapírok.
Nettó pénzügyi vagyon - az egyes szektorok vagyonmérlegeinek egyenlegei.
Államadósság - az állami szektor negatív pénzügyi vagyona.
3. A MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY ELMÉLETE
Árszínvonal (P)  a mikroökonómia ár-kategóriáját általánosító aggregált kategória  statisztikai megfelelQje a statisztikai jószágkosár árainak a jószágok mennyiségeivel súlyozott átlaga.
Makroökonómiai vagy aggregált kereslet(-i függvény) - azok az aggregált jószágmennyiségek, amelyeket a gazdaság szereplQi a különbözQ árszínvonalak mellett megvásárolni szándékolnak. YD(P) = AD.
Makroökonómiai vagy aggregált kínálat(-i függvény) - azok az aggregált jószágmennyiségek, amelyeket a gazdaság szereplQi a különbözQ árszínvonalak mellett képesek és hajlandók megtermelni és eladni. YS(P) = AS.
Makrogazdasági (makroökonómiai) egyensúly a gazdaság azon állapota, amikor az aggregált kereslet egyenlQ az aggregált kínálattal.
Neoklasszikus egyensúlyi modell
Say-dogma (neoklasszikus posztulátum) - a kínálat mindig megteremti a maga keresletét, mert minden eladás egyben vétel is.
Pénz a neoklasszikus felfogásban - maga is pusztán egy áru, amelynek a piacon egyetlen szerepe, hogy technikailag csereeszközként közvetítse az áruk cseréjét. Csak arra jó, hogy elköltsék.
A pénz forgási sebessége (V) - megmutatja, hogy a pénz egy átlagos egysége adott idQszakban (1 év) átlag hányszor cserél gazdát.
Fischer forgalmi egyenlete - a forgalomban lévQ pénzmennyiség forgási-sebességszerese egyenlQ a makrokibocsátás nominálértékével:  EMBED Equation.3 .
Készpénztartási ráta (k)  megmutatja, hogy a nomináljövedelem mekkora részét kívánja a társadalom készpénzben tartani. A pénz forgási sebességének a reciproka:  EMBED Equation.3 .
A pénztári egyensúly egyenlete szerint a bankrendszer által kibocsátott pénztömeg egyenlQ a nomináljövedelem készpénzben tartott részével:  EMBED Equation.3 .
Pénzkereslet a neoklasszikus modell szerint - a nomináljövedelem és a pénztartási ráta szorzata:  EMBED Equation.3 .
Mennyiségi pénzelmélet - Mivel (a neoklasszikusok szerint) a pénzpiac mindig egyensúlyban van, azért - adott makrojövedelem és pénzforgási sebesség mellett - a forgalomban levQ pénz mennyiségének a nagysága határozza meg az árszínvonal nagyságát:  EMBED MSDraw.Drawing.8.2 .
Reálbér-színvonal  EMBED Equation.3  - a neoklasszikus modellben önálló, eredeti változó. A nominálbér-színvonal a származtatott mennyiség: a ~ és az árszínvonal szorzata.
Makro (aggregált) termelési függvény a mikroszintq termelési függvényeknek nem egyszerq összege, hanem sajátos aggregált összefüggés a makrokibocsátás és az aggregált termelési tényezQk között: Y = Y(K,L). Rövid távon Y = Y(L). Teljes terjedelmében érvényes a csökkenQ hozadék törvénye.
A munka makrokeresletének függvénye - a munkakeresletnek a vállalkozók profitmaximalizálási hajlamán és a makroszintq termelési függvényre érvényes csökkenQ hozadék törvényén alapuló monoton csökkenQ függvénye a reálbérszinttQl:  EMBED Equation.3 , ahol  EMBED Equation.3 .
A munka kínálatának függvénye - a munkavállalók mikroszintq preferenciáiból levezethetQ monoton növekvQ, majd visszahajló összefüggés a reálbérszint és a munka makrokínálata között:  EMBED Equation.3 .
Munkapiaci egyensúly – a munkapiac Marshall-keresztjének metszéspontja, a teljes foglalkoztatottság állapota.
Önkéntes munkanélküliség neoklasszikus felfogása - a Say-dogma érvényes a munkapiacra is, ezért a munkanélküliség csak a kínálati oldalon keletkezhet, ha például a szakszervezetek megakadályozzák a piac szabad mqködését.
Potenciális kibocsátás - a munkapiaci egyensúly melletti kibocsátás.
Árupiaci egyensúly - a szándékolt megtakarítások egyenlQek a tervezett beruházásokkal: S=I.
Megtakarítási függvény - A neoklasszikus elmélet szerint a megtakarítás célja a jövQbeni nagyobb fogyasztás, ezért nagyságát a várható többletfogyasztás aránya, a kamatláb határozza meg monoton növekvQ függvényként: S = S(i),  EMBED Equation.3  .
Kamat (a neoklasszikusok szerint) - a jelen fogyasztásáról való lemondás díja, a jövQ nagyobb fogyasztás eszköze. Aránya az elhalasztott fogyasztás tömegéhez a kamatláb (i). A neoklasszikus modell reálváltozója.
A tQke határhatékonysága - a beruházók konkurenciája a hatékony beruházások belsQ kamatlábát a piaci kamatlábhoz közelíti, így ez utóbbi a tQke határhatékonysága. Minél magasabb a piaci kamatláb, annál kevesebb a hatékony beruházási lehetQség.
Beruházási (hitelkeresleti) függvény - a beruházás makroszintq szándéka a tQkehatárhatékonysági mutatójától, azaz a kamatlábtól függ, a várható hozamok diszkontált jelenértékének formájában:  EMBED Equation.3 .
Egyensúlyi kamatláb (neoklasszikus felfogásban) az a kamatláb, amely mellett S = I.
Neoklasszikus egyensúly azt jelenti, hogy az áru-, a munka- és a (kvázi) “pénzpiacon” -egymástól függetlenül - egyensúly van.
A keynesi egyensúlyi modell
Likviditás (vagyoné) - a vagyon adott formája akkor likvidebb egy másik formánál, könnyebben (kevesebb költséggel) váltható át valamely más formába. Leglikvidebb a készpénz.
Keynes elsQ pszichológiai törvénye: A társadalom tagjai mint fogyasztók nem bíznak a jövQben, ezért jövedelemnövekményüknek csak egy részét fogyasztják el.
Következmény: a megtakarítási határhajlandóság kisebb egynél.
Keynes második pszichológiai törvénye: A társadalom tagjai mint beruházók nem bíznak a jövQben, ezért bizonytalan várakozásaik jobban meghatározzák beruházási szándékaikat, mint a kamatláb.
Következmény: a beruházási függvény független változója a kamatláb mellett a hozamvárakozások valószínqségi változója is
Keynes harmadik pszichológiai törvénye: A társadalom tagjai általában nem bíznak a jövQben, ezért elQnyben részesítik a vagyonuk likvidebb formáit a kevésbé likvid formákkal szemben.
Következmény: a pénz nem csupán furfangos csereeszköz , de a (likvid) vagyontartás eszköze is.
Elégtelen kereslet - a makrokibocsátással illetve annak szándékolt növelésével szemben nem áll elegendQ fizetQképes kereslet.
Az aggregált kereslet (AD, YD) - a fogyasztási, beruházási, kormányzati és nettó külföldi (Ex-Im) kereslet összessége.
Aggregált kiadás - amit a gazdaság szereplQi ténylegesen (ex post) elköltöttek, felhasználtak.
Készletezés - javak felhalmozása (raktározása) késQbbi felhasználása érdekében. Az egyszerqsített modellben a beruházás része.
Fogyasztási függvény - a folyó reáljövedelem és a fogyasztási kiadások közötti összefüggés: C(Y) = C0+C1(Y).
Autonóm fogyasztás (C0) az a fogyasztási kiadás, ami független a jövedelemtQl, illetve annak változásától.
Fogyasztási határhajlandóság (c = MPC = Marginal propensity to consume) - a fogyasztás megváltozása egységnyi jövedelemváltozás hatására: MPC= EMBED Equation.3 . A keynesi modellben MPC<1.
Fogyasztási hányad (RC=Rate of consume) - a makrojövedelem elfogyasztani szándékolt részének aránya az egész jövedelemhez: RC= EMBED Equation.3 .
Autonóm megtakarítás (S0) az a megtakarítás, ami független a jövedelemtQl illetve annak változásától.
Megtakarítási függvény - a folyó reáljövedelem és a megtakarítási szándék közötti összefüggés: S(Y) = S0+S1(Y).
Megtakarítási határhajlandóság (MPS = Marginal propensity to saving) - a megtakarítás változása egységnyi jövedelemváltozás hatására MPS= EMBED Equation.3 .
Megtakarítási hányad (RS = Rate of saving) a makrojövedelem teljes megtakarítani szándékolt részének aránya a jövedelemhez.
Beruházási függvény: A beruházási volumen a piaci kamatláb monoton csökkenQ, a várakozások monoton növekvQ függvénye I = I(i,hð).
Összkeresleti függvény az összkereslet és a folyó reáljövedelem közötti összefüggés YD = C0 + C(Y) + I(i,hð) + G + (Ex-Im).
Egyensúlyi összkereslet (YE) - az Y=YD egyenlet megoldása. Ez egyben az egyensúlyi jövedelem is
Beruházási multiplikátor hatás - az egyensúlyi összkereslet (jövedelem) változása nagyobb a beruházás változásánál.
Beruházási multiplikátor - az a szorzószám, amely megmutatja, hogy egységnyi beruházásváltozás hányszoros összkereslet-változást okoz, DðY = DðI EMBED Equation.3 .
Pénzkereslet - a lakosság készpénztartási igénye.
Tranzakciós pénzkereslet - az a pénztartási igény, ami a folyó vásárlások zavartalan lebonyolításához szükséges.
Tranzakciós pénzkeresleti függvény (M EMBED Equation.3 ) - a tranzakciós pénzkereslet és a makrojövedelem, illetve az árszínvonal közötti összefüggés  EMBED Equation.3  A Fisher-egyenletbQl következik, mindkét változójában monoton növekvQ.
Óvatossági pénzkereslet - az a készpénztartási igény, ami az elQre nem látható kiadások likvid fedezetét szolgálja.
Óvatossági pénzkereslet függvénye (M EMBED Equation.3 ) - az óvatossági pénzkereslet függését mutatja a makrojövedelem és a kamatláb értékétQl: M EMBED Equation.3 = M EMBED Equation.3 (Y,i). A jövedelem szerint monoton nQ, a kamatláb szerint monoton csökken.
Spekulációs pénzkereslet - az a készpénztartási igény, amelyet elQre nem kiszámítható nyereség (pl. a tQzsdei árfolyamnyereség) szerzésére irányuló spekuláció motivál.
Spekulációs pénzkeresleti függvény (M EMBED Equation.3 ) - a spekulációs pénzkereslet és a kamatláb monoton csökkenQ összefüggése:  EMBED Equation.3 .
Kamat (a keynesi felfogásban) - a likviditás elQnyeirQl való lemondás díja. Nominális változó.
Értékpapír árfolyama - az az összeg, amelynek banki kamata egyenlQ az értékpapír várható hozamával. Fordítottan arányos a piaci kamatlábbal.
Baisse-spekulánsok - azok a spekulánsok, akik a kamatláb emelkedését, így az árfolyam csökkenését várják, ezért értékpapírjaikat eladni akarják, a tQzsdei pénzkeresletet képviselik.
Housse-spekulánsok - azok a spekulánsok, akik a kamatláb csökkenését, így az árfolyam növekedését várják, ezért értékpapírokat szándékoznak vásárolni, a tQzsdei pénzkínálatot képviselik.
Egyensúlyi kamatláb (iE) - az a kamatláb, amely mellett létrejön a tQzsde egyensúlya.
Pénzkínálat (MS) - az a pénztömeg, amelyet a bankrendszer a jegybankpénz multiplikálásával illetve az államkincstár papirpénzben a gazdaság rendelkezésére bocsát.
Likviditási csapda - az a (legalacsonyabb) kamatláb, amely mellett a pénzkereslet végtelenül kamat-rugalmatlanná válik, a spekuláció minden pénzkínálatot képes elnyelni.
A munka makrokínálata keynes felfogásában - merev és alulról korlátos (a fizikai létminimum miatt).
A keynesi munkapiac rövid távon - rugalmatlan, a nominálbérek változatlanok, a reálbérek az árszínvonal növekedésével csökkennek.
Az aggregált kínálat rövid távon - az árszínvonal növekvQ függvénye a teljes foglalkoztatottsághoz tartozó szintig, utána változatlan.
A keynesi munkapiac hosszú távon - rugalmas, a nominálbérek igazodnak az árszínvonalhoz, a reálbérek változatlanok maradnak.
Az aggregált kínálat hosszú távon - teljesen merev.
Makroökonómiai egyensúly (a keynessi modellben) - az áru- és pénzpiac egyensúlyban van a munkapiac egyensúlytalansága (munkanélküliség) mellett.
Nettó adó - a háztartás adója, levonva belQle a háztartásnak juttatott állami transzfert:
Tn=TH-TrH.
Nettó állami megrendelések - az állami megrendeléseknek a vállalatoknak nyújtott transzferekkel csökkentett illetve a vállalatok által befizetett adókkal növelt értéke: Gn=G-TrV+TV.
Fogyasztási függvény háromszektoros modellben - a rendelkezésre álló jövedelem (nettó adóval) figyelembe vételével: C(Y)=C0+C1(Y-Tn).
Adó-multiplikátor - az a szorzószám, amely megmutatja, hogy egységnyi (netto) adóváltozás hányszoros keresletváltozást okoz:  EMBED Equation.3 .
Kiadási (kormányzati) multiplikátor - az a szorzószám, amely megmutatja, hogy a (netto) kormányzati kiadások ill. azok változása hányszoros keresletváltozást vált ki:  EMBED Equation.3 .
Abszolút jövedelem hipotézis (Keynes) - a fogyasztás csak a makrojövedelem függvénye, a fogyasztási határhajlandóság a fogyasztás monoton csökkenQ függvénye
Relatív jövedelem hipotézis (Kuznetz) - a fogyasztás függ a társadalom szociológiai szerkezetétQl illetve annak változásától is, a fogyasztási határhajlandóság konstans.
Permanens jövedelem hipotézis (Friedmann) - a fogyasztás a permanens jövedelemtQl függ.
Életciklus hipotézis - a fogyasztás a háztartás egész élete által szerzett jövedelmétQl függ.
Endogén jövedelem hipotézis - a jövedelembQl mindaddig felhalmoznak, amíg el nem érik a tervezett életnívóhoz szükséges vagyonukat. A cél eléréséig az abszolút, utána a relatív jövedelemhipotézis érvényesül.
Monetarista egyensúlyi modell
A pénz (a monetaristák szerint) - a vagyontartásnak csupán egyik formája és a vagyon formaváltoztatásának eszköze.
Optimális vagyon-portfólió - az a vagyonstruktúra, amely mellett a vagyontartási módozatok határszolgálatai egyenlQek:  EMBED MSDraw.Drawing.8.2 .
Permanens jövedelem (Yp) egy hosszabb idQszak jövedelmeinek súlyozott összege.
Pénzkeresleti függvény (monetarista) - a pénzkereslet a flow típusú változók (P,i) mellett elsQsorban a permanens jövedelem stock változójától, valamint a pénzpiac jellemzQitQl (V,aðP) függ: MD = MD(Yp,V,P,aðP,i).
Homogenitási posztulátum (Egyöntetqségi követelmény) - a gazdasági szereplQk várakozásai bizonyos idQ alatt egymáshoz igazodnak - ez határozza meg a magatartásokat.
Adaptív várakozások (learning by doing = tevékeny tanulás) az információfeldolgozás reakcióideje miatt tanulási folyamat zajlik le.
A makrogazdaság egyensúlyzavarai
MunkaerQhiány - az a munkapiaci állapot, amikor a munka kereslete meghaladja a munka kínálatát.
Munkanélküliség - az a munkapiaci állapot, amikor a munka kínálata meghaladja a munka keresletét.
Munkaképes korú lakosság -APRS›µ¶·ÆÇÈÉ



2 3 4 5 M N O c d e f ~  €  ‘ ’ “ Ö × Ø






>
?
@
A
Y
Z
[
öòêãòÛòÛòÐÛÊÛòÛò¿ÛÊÛòÛò´ÛÊÛòÛò©ÛÊÛòÛòžÛÊÛòÛò“ÛÊÛòÛòˆÛj„hÊ UjhÊ UjLhÊ UjÛhÊ UjjhÊ Uj§hÊ U
hÊ 0Jj6hÊ UjhÊ U
hÊ 5CJ hÊ OJQJhÊ jhÊ 5U5ARÈ4 e ’
@
z
·
÷
H
¢
â
(

j

Ú

t
·
ü
ý

õóñìêêêêêêêêêêêêêêêêêêàÕ
$
ÆЄÐ^„Ð
$
Æ(#f#a$$a$"#
$
Æ~ Òa$8ÄXÄrÄþþþ[
x
y
z
{
“
”
•
µ
¶
·
¸
Ð
Ñ
Ò
õ
ö
÷
ø



F
G
H
I

‚
ƒ

¡
¢
£
»
¼
½
à
á
â
ã
û
ü
ý
&

'

(

)

A

B

C

h

i

j

k

®

¯

°

Ø

Ù

Ú

úòîòîãòúòîòîØòúòîòîÍòúòîòîÂòúòîòî·òúòîòî¬òúòîòî¡òúòîòî–òúòîjL hÊ UjÛhÊ UjjhÊ Ujù hÊ UjH hÊ Uj×hÊ UjfhÊ UjõhÊ UhÊ jhÊ U
hÊ 0J;Ú

Û

3
4
5
r
s
t
u

Ž

µ
¶
·
¸
Ð
Ñ
Ò
ù
û
ý

Ï Ý ,
< âxƒBf€¢ì’-ª-T!Š!8#f#®%Î%²&è&þ' (),)ì) *°*Æ*Ä+æ+2-V-n..¾/Ú/
1*1J2h263j3´3Ü3÷óè÷â÷ó÷ó×÷â÷ó÷óÌ÷â÷Ãó¾ó¾ó¾ó¾ó¾ó¾ó¾ó¾ó¾ó¾ó¾ó¾ó¾ó¾ó¾ó¾ó¾ó¹ó¾ó¾ó¾ó¾ó¾ó¾ó¾ó¾ hÊ 6 hÊ 5hÊ 56CJju
hÊ Uj
hÊ U
hÊ 0Jj
hÊ UhÊ jhÊ UI
Ï
âxB€ì’-T!8#®%²&þ')ì)z+Ä+2-n.¾/
1J263´344´4ä5ýýýýýýýýýýýýýýýýýóýýýýýýýýýý
ÆЄÐ^„ÐÜ344P4´4Ü4ä5687N7æ78(8.8Þ9:$:':É:æ:e;„;î;<*=P=ö=>&?L?TAˆALB„B”CÆCRDtDžEÄE®GÒG~H¨H0JXJ&KVK\MŠM-NJNüN&OxOƒOôOýOžP¼P.Q^QR"RvR²R¬SðSvT’T0VHVæVWÌWüW
Y*YÜYZZ‰Z&[8[‡[“[ñ[ú[:]@]?^\^¶^Á^¶`a¶abÈbôbü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ hÊ 5hÊ bä587æ7Þ9É:e;î;*=ö=&?TALB”C,DRDžE®G~H0JK&K\M-NüNxOôOžPýýýýýýóóýýýýýéãããããéããããýý„Š^„Š
ÆЄÐ^„Ð „Å„;ý^„Å`„;ýžP.QRvR¬SvT0VæVÌW
YÜYZ&[‡[ñ[:]?^¶^¶`¶aÈbdpeÖf¤hîiJkxm¼npýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýôbd4dpe’eÖfàf¤h¶hîijJkvkxm’m¼nînp7p½pÎp r¢rÖrØrÚrÜrærörørssss.s®s°s²sÆs:t hÊ EHîÿUj Gæ
hÊ UVjhÊ U hÊ 5hÊ Jp½ps®sht.uruvzvÈvBxÈyn{r|²|¨}"&€ZÌ‚ „‚„4‡”ˆÒŠQŽýýý÷ñýýýçýýýýçýýýýýýýýýýýý
ÆЄÐ^„Ð „”ÿ]„”ÿ „àþ]„àþR&€Z€ð€*,PRTVZ„œ‚ž‚‚ĂƂȂ̂ƒ’ƒ¤ƒâƒäƒ„„„ „ „4„j„k„}„~„„€„‚„˜„ô†ö†*‡,‡.‡0‡4‡V‡X‡Z‡~‡ü÷üòüêüßÕêü÷üêüÊÀêü÷üòüêüµ«êü÷üêü –êü÷üêü‹êü÷üêüjóhÊ EHíÿUjôÊõ
hÊ UVjÑ hÊ EHýÿUjtÍõ
hÊ UVj¾hÊ EHÿÿUj´Îõ
hÊ UVj hÊ EHíÿUj4æ
hÊ UVjŽ hÊ EHÿÿUjl˜õ
hÊ UVjhÊ U hÊ 6 hÊ 5hÊ 1~‡€‡‚‡„‡”ˆÜˆÒŠ‹œŒžŒÂŒÄŒÆŒÈŒÖŒØŒüŒþŒ@9Ž:ŽLŽMŽNŽOŽQŽfŽ¿ŽïŽ8‘d‘‘æ‘z’¦’>”@”d”f”h”j”p”z”°•À•–J–˜–ôêâÞÙÞÙÞâÞÎÄâÞâÞ¹¯âÞÙÞâÞ¤šâÞÙÞÙÞÙÞÙÞÙÞâޏ…âÞÙÞÙÞÙÞj"#hÊ EHïÿUjŒ¿
hÊ UVj¸ hÊ EHèÿUj˜‰³
hÊ UVjFhÊ EHØÿUj,—õ
hÊ UVjÞhÊ EHêÿUj

æ
hÊ UV hÊ 5hÊ jhÊ Uj¦hÊ EHæÿUj‚¿
hÊ UV2QŽ¿Ž8‘‘z’p”–˜®™+š©šÅšs›8´0Ÿ$ ’¡T¢P£>¤ü¤ú¥Ô¦ª§–¨,©œªýýýýýýýýýýóýýíýýýýýýýýýýýýý„ôÿ`„ôÿ
ÆЄÐ^„И–Ж˜H˜”˜Ö˜~™€™¤™¦™¨™ª™®™Ô™+šBšÅšÐšÙšÚšœDœÈœöœ´þ€ž°ž$ p &¡8¡’¡”¡T¢x¢P£ˆ£Š£’£>¤b¤ü¤¥ú¥"¦Â¦Ä¦È¦Ê¦Ô¦ø¦þ¦§ª§â§c¨d¨v¨w¨x¨y¨–¨¨¨ ©©'©úöñöúöéöÞÔéöñöñöñöñöñöúöñöúöñöúöñöñöñÌñöñöñöñöÄöÄöñöÄöñöéö¹¯éöñöéöj¿'hÊ EHíÿUj´Éõ
hÊ UV hÊ CJEHûÿ hÊ CJEH j1%hÊ EHéÿUj7æ
hÊ UVjhÊ U hÊ 5hÊ hÊ 6B'©(©)©*©,©@©C©ªœªÌªj«l«p«r«|«¸«Ž¬¬´¬¶¬¸¬º¬¾¬æ¬¶­Ü­°®²®¸®ä®b¯d¯l¯n¯Š¯Œ¯®¯Þ¯â¯ä¯ø¯ú¯-°3°7°O°P°X°¬°Ç°²²
²

² ²²4²6²ôêâÞÙÞÑÞÙÞÑÞÉÞÙÞâÞ¾´âÞÙÞÙÞ¬ÞÙÞ¤ÞÑÞ¬ÞÙÞÑÞ¤ÞÙÞÙÞÙÞÙÞ¬Þ¬Þâޙjøêõ
hÊ UV hÊ CJEH hÊ OJQJj¸+hÊ EHíÿUjtÃõ
hÊ UV hÊ CJEHøÿ hÊ CJEHûÿ hÊ 5hÊ jhÊ Uj¹)hÊ EHíÿUj¸éõ
hÊ UV9œª|«¾¬¶­¸®®¯7°¬°>²¢²„³tµ\¶z¸Ê¹»Æ»à¼L¾Â¿nÀ´Á„ÂèÂjÃÊÄÄÅ,ÆNÇýýýýýýýýý÷÷÷÷÷÷ýýýýýýýýýýýýý„ ^„ 6²8²:²>²V²¢²Ö²„³Ê³Î³Ð³ô³ö³ø³ú³¸´º´Þ´à´â´ä´tµ¦µ\¶ž¶¤¶¦¶Ê¶Ì¶Î¶Ð¶†·ˆ·¬·®·°·²·¸·º·Þ·à·â·ä·z¸°¸Ê¹ º ººõíéäéäéäéíéÙÏíéíéĺíéäéäéí鯥íéí隐íéíé…{íéäéäéíj³7hÊ EHùÿUjì•õ
hÊ UVj×5hÊ EHùÿUj>æ
hÊ UVjû3hÊ EHùÿUj¸îõ
hÊ UVj°1hÊ EHùÿUj8âõ
hÊ UVjÔ/hÊ EHùÿUjøåõ
hÊ UV hÊ 5hÊ jhÊ Uj²-hÊ EHíÿU0º:º<º>º@ºØºÚºþº»»»» »Æ»î»à¼½L¾t¾Â¿è¿î¿ð¿nÀ„ÀŠÀŒÀ´ÁÜÁ„šÂè ÃjÃÄÊÄ ÅÄÅÆ,Æ\ÆNÇ`ÇÈÈ

È È ÈÈÈNÈnÉpÉzÉ|ɀɂɆÉàÉ=Ê>Ê@ÊAÊEÊFÊIÊZÊÆÊÇÊüñçßüßüÔÊßüÅüÅüÅüÅüÅü½üÅüµüÅüÅüÅüÅüÅüÅüÅüÅü½ü­ü­üÅü­ü­ü­üÅü½ü½ü½üÅüß hÊ CJEHøÿ hÊ CJEH hÊ CJEHûÿ hÊ 5j;hÊ EHùÿUj¸äõ
hÊ UVjhÊ Uj9hÊ EHùÿUj¬žõ
hÊ UVhÊ DNÇÈȆÉIÊÞʝËtÌÊÍzÎ6ÏÖÐÑøÑ&ÓÄÓnÕºÖÄ×ØÆ؊٠^øJ ¨ X
æ
ýýýýýýýýýýýóýýýýýýóýýýýýýýýý
ÆЄÐ^„ÐÇÊÙÊÚÊÛÊÜÊÞÊ˅ˆ˘˙˚˛˝˺Ët̪ÌÊÍÎz΢Î6ÏlÏÑÑøÑ,ÒæÒèÒÓÓ Ó"Ó&ÓLÓRÓTÓÄÓòÓ.Õ0Õ2ÕDÕHÕNÕPÕTÕVÕ`ÕbÕdÕn՞պÖàÖØ ØüñçßüÚüßüÏÅßüÚüÚüÚüÚüÚüÚüÚüßüº°ßüÚü¨üÚü ˜üüü˜ü ˜üÚüÚüÚ hÊ CJEH hÊ CJEHøÿ hÊ OJQJ hÊ CJEHûÿjfBhÊ EHëÿUjp­õ
hÊ UVjn@hÊ EHíÿUj°®õ
hÊ UV hÊ 5jhÊ Uju>hÊ EHíÿUj¬™õ
hÊ UVhÊ 8 ØÆØê؊پ٠8 ø B D F H t z | ¢ ¤ ¦ Ò X
t
æ
þ
ª
Ú
X

‚

Š
¶
: ˆ †¸¸ôî*î&ä $ & J L N P ^ ` „ † ˆ Š ò ô ü÷ü÷õü÷ü÷üíüâØí÷üíüÍÃí÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷üíü¸®íüíü£™íüíüjöLhÊ EHúÿUjhxõ
hÊ UVj…JhÊ EHÖÿUjp¨õ
hÊ UVjHhÊ EHêÿUjðªõ
hÊ UVj±EhÊ EHêÿUjp£õ
hÊ UVjhÊ UU hÊ 5hÊ < a népesség azon része, melynek tagjai idQsebbek a foglalkoztatás jogilag meghatározott alsó határától és nem érték el a nyugdíjas korhatárt.
Aktív népesség (Potenciális munkaerQ-állomány) - a munkaképes korú lakosságnak az a része, amelyik a munkapiacon mint aktív, munkát keresQ jelenik meg. Részben
idetartoznak azok a nyugdíjaskorúak is, akik még hajlandóak munkát vállalni.
Aktivitási ráta =  EMBED Equation.3 
Munkanélküliségi ráta =  EMBED Equation.3 
Munkaadó (munkáltató) - munka iránt keresletet támasztó, munkahelyet kínáló vállalkozó.
Munkavállaló - munkahelyet keresQ, munkáját kínáló gazdasági szereplQ.
Munkanélküli - olyan munkaváló, aki megfelelQ feltételek mellett munkahelyet keres, de nem talál.
Regisztrált munkanélküli - az állami intézményeknél nyilvántartásba vett munkanélküli.
Önkéntes munkanélküli - olyan munkanélküli, aki saját döntése alapján állástalan, mert a felkínált munkahely valamilyen szempontból nem felel meg neki..
Kényszerq munkanélküli - aki aktívan keres, de rajta kívül álló okból nem talál munkát.
Súrlódásos (frikciós) munkanélküliség - a munkakörülmények és/vagy -feltételek hirtelen változása miatt bekövetkezQ munkanélküliség. Lehet kényszerq és önkéntes. is.
Kereséses munkanélküliség - az önkéntes munkanélküliség jellegzetes formája, a munkavállaló más munkahely keresése miatt lép ki jelenlegi munkahelyérQl.
Konjunkturális munkanélküliség - a munka keresletének (a munkahelykínálatnak) elégtelensége a gazdaság általános visszaesésébQl, a dekonjunktúrából fakad.
Strukturális a munkanélküliség - ha a munkakereslet és a munkakínálat struktúrája eltér egymástól. Lehet szakmai és regionális.
Technológiai munkanélküliség - a gyorsan fejlQdQ technika munkaerQt szorít ki, a tQke nagymértékben helyettesíti a munkát.
Fogyasztói javak árindexe - CPI= EMBED Equation.3 
ahol  EMBED Equation.3  - az i-edik jószág ára a beszámolási idQszakban,
 EMBED Equation.3  - az i-edik jószág ára a bázis idQszakban,
 EMBED Equation.3  - az i-edik jószág volumene a beszámolási vagy a bázis idQszakban
(a volumen-súlyoktól függQen Paasche-típusú vagy Laspeyres-típusú index)
Kibocsátási deflátor =  EMBED Equation.3 .
Burkolt áremelés - a jószág névleges ára változatlan, de minQsége rosszabb, vagy megszerzésének költségei nQnek (pl.: csúszópénz).
Infláció - az árszínvonal tartós emelkedése, ami egyben a (hitel)pénz elértéktelenedése, vásárlóerejének csökkenése is.
Defláció - az árszínvonal tartós süllyedése, a pénz felértékelQdése.
Klasszikus infláció - az aranyat helyettesítQ papírpénz lavinaszerq szaporítása az állam rendkívüli kiadásainak (háború, katasztrófa) fedezésére. A kényszer-árfolyamú, fedezetlen fizetQeszköz áruhiányt, áremelkedést vált ki, ami további pénzkibocsátásra készteti az államot.
Nem kiszámítható infláció - olyan infláció, amelynek üteme véletlenszerqen változik, nehezíti a kalkulációt és emiatt jelentQs hatékonyságvesztéshez vezethet.
Kiegyensúlyozatlan infláció - az árszínvonal-emelkedés jelentQs árarány-változással is jár, emiatt jelentQs jövedelem- és vagyonújraelosztó hatása van.
Kúszó infláció - olyan az állami gazdaságpolitika által kézbentartható árszínvonal-emelkedés, ami általában nem haladja meg a 10%-ot, élénkíti a gazdaságot, negatív hatása csekély.
Vágtató infláció - ha az árszínvonal növekedése nem az állami gazdaságpolitika szándéka szerint alakul, általában kettQ- esetleg háromjegyq, kiszámíthatatlan és kiegyensúlyozatlan, ezáltal hatékonyságvesztést okoz és kedvezQtlen jövedelem- és vagyonújraelosztást okoz.
Hiperinfláció - a teljesen szétzilálódott gazdaságra jellemzQ, a pénzrendszer teljes összeomlásához vezetQ rohamos pénzromlás, az árszínvonal-emelkedés sok számjegyq és felgyorsuló.
Keresleti infláció - ha a kereslet változatlan kínálat mellett nQ, vagy a kereslet jobban nQ, mint a kínálat. Oka az összkereslet autonóm (jövedelemfüggetlen) elemeinek növekedése, illetve az állami akarat alapján növekvQ, jövedelemnövekedéssel nem indokolt pénzkibocsátás.
Pénzinfláció - akkor keletkezik, ha a pénzkeresletet meghaladó pénzmennyiséget bocsát a bankrendszer a gazdaságba, mert ez túlkereslet kialakulását idézi elQ.
Kínálati (költség) infláció - az inflációt okozó túlkereslet azért következik be, mert a kínálat változatlan kereslet mellett csökken, vagy a kínálat jobban csökken, mint a kereslet. A költséginflációt a bérek, illetve az import tQkejavak árának növekedése váltja ki.
Ár-bér spirál - az árszínvonal és a bérszínvonal emelkedése egymást erQsítQ folyamat. Ha a folyamatot a bérszínvonal emelkedése indítja bér-ár spirálról beszélünk. Nem alakul ki bér-ár spirál, ha a munkatermelékenysége jobban vagy legalább úgy növekszik, mint a bérszínvonal.
Anticipált infláció - a gazdasági szereplQk bizonyos árszínvonalnövekedésre számítanak (inflációs várakozások), ezért e szerint kötik meg határidQs munka-, szállítási és hitelszerzQdéseiket, aminek következtében az áremelkedés valóban bekövetkezik.
Phillips-görbe - a nominálbérek növekedési üteme (aðW) és a munkanélküliségi rátája (u) közötti empirikus összefüggés.
Módosított Phillips-görbe (Samuelson-Solow) - az inflációs ráta (aðp) és a munkanélküliségi ráta közötti empirikus összefüggés. A Phillips által vizsgált angliai idQsor szerint a két mennyiség között kivásárlási (trade off) viszony van.
A munkanélküliség természetes rátája (uN) - az a ráta, amely mellett az árakra és bérekre felfelé és lefelé ható erQk egyensúlyban vannak. A természetes ráta mellett az ár- és bérinfláció stabil.
Hosszútávú Phillips-görbe - az adaptációs várakozások elméletének alkalmazása a Phillips-görbére. A dinamizált (hosszútávú) Phillips-görbe egy az infláció-tengellyel párhuzamos egyenes: az árszínvonal a munkanélküliség természetes rátája mellett emelkedik.
Stagfláció - az 1970-es évek válságában az árszínvonal akkor is emelkedett, ha a termelés stagnált vagy visszaesett.
Kulcsiparági hipotézis - a pénzbérek a legnagyobb termelékenységq iparág bérszínvonalához igazodnak.
Az egyensúly elemzése az IS-LM görbék módszerével
IS görbe - azon jövedelem-kamatláb kombinációk mértani helye, amelyek mellett a szándékolt megtakarítás egyenlQ a tervezett beruházással.
Beruházási határráta - azt mutatja meg, hogy a kamatláb egységnyi változása mekkora beruházás-változást eredményez: beruházási ráta =  EMBED Equation.3 .
LM görbe - azon jövedelem-kamatláb kombinációk mértani helye, amelyek mellett a pénzkínálat egyenlQ a pénzkereslettel.
Az áru és pénzpiac szimultán egyensúlya - az a jövedelem-kamatláb kombináció,
ahol IS görbe metszi az LM görbét, azaz ugyanannál az (Y0,i0) kombinációnál I(i0)=S(Y0) és M=M1(Y)+L2(i0).
Instabil egyensúly - olyan részpiaci egyensúly, amely a másik piac kis változása esetén is felborulhat.
Stabil egyensúly - a szimultán egyensúly (természetes munkanélküliség) mellett létezik, amelynél bármely piac egyensúlya magától helyreáll a másik piac egyensúlyának vonzása miatt.
Budget indentitás - a költségvetés kiadásait vagy adóval (DðT), vagy kötvénykibocsátással (DðB), vagy pénzkibocsátással (DðM) fedezni kell.
Kiszorítási hatás (crowding out effect) - azt jelenti, hogy a kötvénnyel fedezett kormányzati kiadások növekedése a bankokat kötvényvásárlásra ösztönzi, ami a hitelek, és így a magánberuházások csökkenését váltja ki.
4. NÖVEKEDÉS A GAZDASÁGBAN
Expanzió - a kibocsátás (GDP) növekedése, ami a potenciális GDP határán belül nem gazdasági növekedés.
Gazdasági növekedés - a kibocsátás (GDP) növekedése (expanziója) a kapacitások bQvülése (a potenciális GDP növekedése) mellett.
Gazdasági fejlQdés - gazdasági növekedés + minQségi tényezQk (arányosabb jövedelemelosztás, környezeti feltételek javulása stb.)
Növekedési ütem - a kibocsátás (százalékos) növekedése:  EMBED Equation.3 
A növekedés színvonala - az egy lakosra jutó kibocsátás növekedése (a növekedési ütem korrekciója a népesség növekedésével).  EMBED Equation.3 
A növekedés tényezQi - azok a társadalmi-gazdasági körülmények, amelyek függvényszerq kapcsolatban vannak a növekedés alakulásával: ilyenek az erQforrások bQvülése és a mqszaki haladás.
Mqszaki haladás - az a növekedési tényezQ, amelynek hatására a kibocsátás állandó erQforrás ráfordítás mellett is nQ. (Elemei: a javak korszerqsítése, a technológia valamint a szakképzettség színvonalának a növekedése.)
Megtestesült mqszaki haladás - új termelési eljárások, berendezések (fejlesztés) formájában megjelenQ mqszaki haladás.
Meg nem testesült mqszaki haladás - a szakképzettségek színvonalának emelkedése és a meglévQ eljárások, berendezések jobb kihasználásával (szervezés) megjelenQ mqszaki haladás.
Autonóm mqszaki haladás - a termelési és tudományos tapasztalatok felhalmozódása és kihasználása nyomán spontán módon kibontakozó mqszaki haladás.
Indukált mqszaki haladás - valamilyen külsQ hatásra (piaci igények, gazdaságpolitikai, politikai törekvések) bekövetkezQ, megrendelt mqszaki haladás
Egzogén mqszaki haladás - mqszaki haladás önálló változóként való beépítése a modellekbe.
Endogén mqszaki haladás - a mqszaki haladásnak közvetetten, a termelési erQforrások hatékonyságának növekedése útján történQ figyelembevétele.
Extenzív növekedés - az erQforrások bQvítése által kiváltott növekedés.
Intenzív növekedés - az erQforrások hatékonyságának növelése, azaz a mqszaki haladás által kiváltott növekedés. A mqszaki haladás e szerint maga a tiszta intenzív növekedés.
Keynesi tipusú növekedési modell
Egyensúlyi növekedés - olyan növekedés, amelynél az YD=YSegyensúly megmarad, azaz DðYD=DðYS.
Statikus egyensúly - nyugalmi állapot, a gazdaság olyan helyzete, amelynek megváltoztatása senkinek sem érdeke.
Dinamikus egyensúly - a gazdaság folyamatosan olyan ütemben növekszik, amely ütemnek a megváltoztatása a gazdálkodóknak nem érdekük.
Aranykori növekedés (J. Robinson szerint) - az a növekedés, amelynek üteme állandó és minden változója (termelés, tQkeállomány, munkáslétszám, mqszaki haladás) optimális.
Indukált beruházás - a jövedelem (termelés) várható változtatása által kiváltott (indukált) beruházási igény. Határrátája  EMBED Equation.3 .
Akcelerátor hatás - lavinaszerq folyamat: a beruházásnövekmény multiplikálta jövedelemnövekmény beruházást indukál, amely ismét multiplikálódik. Ellenható tényezQk lefékezik, csökkenQ beruházás esetén negatívan hat.
Akcelerátor koefficiens - az az együttható, amely megmutatja, hányszorosára nQ a nettó beruházás egységnyi jövedelemváltozás hatására:  EMBED Equation.3 .
A beruházás átlagos hatékonysága - megmutatja, hogy egységnyi beruházás mekkora makrojövedelem-növekmény létrejöttét alapozza meg:  EMBED Equation.3 .
Domar egyensúlyi növekedési modellje szerint egyensúlyi a növekedés, ha a beruházás növekedési üteme a beruházások átlagos hatékonyságának (dð) és a megtakarítási határhajlandóságnak (s) a szorzata:aðI = dð×ðs.
Biztosított egyensúlyi növekedéshez tartozó tQkeigényesség (I.C.O.R. = Incremental Capital Output Ratio) - az indukált beruházás és az azt indukáló jövedelemnövekmény hányadosa:  EMBED Equation.3 .
Harrod egyensúlyi növekedési modellje - a biztosított (warranted) egyensúlyi növekedési ütem egyenlQ a megtakarítási hányad és az I.C.O.R mutató hányadosával:aðW = EMBED Equation.3 .
Természetes növekedési ütem (Harrod szerint: aðN) az a növekedési ütem, amelyet hosszú távon a népesség szaporodása és a mqszaki haladás lehetQvé tesz.
Aranykori növekedés (Harrod szerint) az a növekedés, amely esetén a tényleges növekedési ütem egyenlQ a természetes és a biztosított egyensúlyi növekedés ütemével:
(aðY = aðN = aðW).
Neoklasszikus tipusú növekedési modell
A helyettesítés rugalmassága - az az arány, amely megmutatja, hogy a technikai helyettesítés határrátájának 1%-os változása a tQke-munka arány hány százalékos változását váltja ki:  EMBED Equation.3 
A munka termelékenysége - az egységnyi munkaráfordítással létrehozott kibocsátás: Y/L.
A termelés munkaigényessége - az egységnyi termeléshez szükséges munkaráfordítás: L/Y.
A tQke hatékonysága - az egységnyi tQkeráfordítással létrehozott kibocsátás Y/K.
A termelés tQkeigényessége - az egységnyi termeléshez szükséges tQkeráfordítás: K/Y.
A munka technikai felszereltsége - az egységnyi munkaerQre esQ tQkefelhasználás: K/L.
Semleges a mqszaki haladás - ha a munkaigényesség, a tQkeigényesség vagy a munka technikai felszereltsége közül valamelyik változatlan.
Munka megtakarító mqszaki haladás (Hicks szerint) - az a technikai haladás, amely a tQke határtermelékenységét gyorsabban növeli, mint a munkáét.
TQkemegtakarító mqszaki haladás (Hicks szerint) - az a technikai haladás, amely a munka határtermelékenységét gyorsabban növeli, mint a tQkéét.
Hicksi értelemben semleges a mqszaki haladás - ha az változatlan munka technikai felszereltsége (K/L) mellett azonos mértékben növeli mindkét tényezQ határtermelékenységét, vagyis a helyettesítés rugalmassága éppen egységnyi.
Harrodi értelemben semleges a mqszaki haladás - ha az változatlan kamatláb és növekvQ tQke-munka arány (K/L) mellett nem változtatja meg a tQkeigényesség (K/Y) nagyságát.
Solow szerint semleges a mqszaki haladás, ha az változatlan bérszínvonal és növekvQ tQke-munka arány (K/L) mellett nem változtatja meg a munkaigényesség (L/Y) nagyságát.
Cobb-Douglas termelési függvénye - logaritmikusan lineáris TF egységnyi kitevQ-összeggel:
 EMBED Equation.3  azaz  EMBED Equation.3 
A munka parciális termelési rugalmassága - az egységnyi százalékos munkanövekményre jutó százalékos kibocsátás növekmény:  EMBED Equation.3 . A C-D TF-ben ez éppen egyenlQ a munka kitevQjével.
A tQke parciális termelési rugalmassága - az egységnyi százalékos tQkenövekményre jutó százalékos kibocsátás növekmény:  EMBED Equation.3 . A C-D TF-ben ez éppen egyenlQ a tQke kitevQjével.

Solow egyensúlyi növekedési üteme egyenlQ a mqszaki haladás növekedési üteme illetve a termelési tényezQk növekedési ütemének parciális termelési rugalmasságukkal súlyozott átlagának összegével:  EMBED Equation.3 
Jánossy Ferenc növekedési modellje
Mqszaki potenciál (adott berendezésé) - a berendezés maximális teljesítQképessége ideális feltételek mellett.
Reális teljesítQképesség (adott berendezésé) - a berendezés teljesítménye a valós feltételek mellett
Fejlesztés - a mqszaki potenciál fokozására irányuló komplex technikai-gazdasági tevékenység.
Szervezés - a reális teljesítmény fokozására irányuló komplex technikai-gazdasági tevékenység.
Korszerqsödési ráta (adott berendezésé adott idQszak alatt) - az idQszak végi és az idQszak eleji mqszaki potenciál aránya:  EMBED Equation.3 .
Gazdasági trend (Jánossy F. szerint) - a gazdaság hosszú távú fejlQdési vonala, amely a nem szignifikáns (véletlen) kilengésq fejlQdési görbe felsQ burkoló görbéje.
A beruházás belsQ korszerüsödési rátája - a beruházás által érintett legszqkebb berendezés beruházás utáni és beruházás elQtti mqszaki potenciáljainak hányadosa.
A beruházás környezetének korszerqsödési rátája - a beruházást magába foglaló nagyobb berendezésnek (általában a régió, illetve az ország mqszaki felszerelésének) a beruházás idQszakára vonatkozó korszerqsödési rátája.
Korszerqtlen beruházás - olyan beruházás, amelynek belsQ korszerqsödési rátája jelentQsen kisebb a környezet korszerqsödési rátájánál.
Korszerq beruházás - olyan beruházás, amelynek belsQ korszerqsödési rátája nagyjából egybeesik a környezet korszerqsödési rátájával.
Innovatív beruházás - olyan beruházás, amelynek belsQ korszerqsödési rátája jelentQsen nagyobb a környezet korszerqsödési rátájánál.
Pótlási hányad - a pótló beruházás során lecserélt berendezéstömeg aránya a teljes berendezéstömeghez. Maximum 100% lehet.
BQvítési hányad - a bQvítQ beruházással hozzáadott berendezéstömeg aránya az eredeti berendezéstömeghez. Matematikai korlátja nincs, csak gazdasági.
Helyreállítási periódus - a gazdasági trendtQl lefele való szignifikáns eltérés periódusa. Szakaszai:
·ð katasztrófa - az a szakasz, amikor a gazdaság teljesítménye csökken.
·ð kilábalás a katasztrófából - a gazdaság a katasztrófa mélypontjáról növekszik a kritikus pontig
·ð felzárkózás a gazdasági trend vonalához - a gazdaság növekedése a kritikus pont után
Kritikus pont - a helyreállítás azon pontja, amikor a gazdaság eléri a katasztrófa elQtti szintet. Látszólag itt fejezQdik be a helyreállítás, valójában azonban az tovább folytatódik a trend eléréséig.
Harmonikus növekedés - a helyreállítás korszerq beruházásokkal történik, a felzárkózás a korábbi trendhez zavartalan.
ErQltetett növekedés - a helyreállítás korszerqtlen beruházásokkal erQltetett ütemben történik, ezért a felzárkózás lefelé megtört trendhez és így újabb katasztrófához vezet.
Gazdasági csoda - a helyreállítás innovatív beruházásokkal, kezdetben visszafogott ütemben történik, késQbb a felzárkózás egy felfelé megtört trendhez kimagasló ütem mellett zajlik.
5. CIKLIKUS INGADOZÁSOK A GAZDASÁGBAN
Véletlenszerq ingadozások - olyan eltérések a gazdaság trendvonalától, amelyek semmilyen szabályszerqséget nem mutatnak
Nem gazdasági eredetq periódikus ingadozások - olyan ismétlQdQ eltérések a trendtQl, amelyeknek nem gazdasági okai vannak. A felszálló ág gazdaságilag nem oka a leszálló ágnak és fordítva.
Ciklikus (konjunkturális) ingadozások - olyan gazdasági eredetq ciklikus eltérések a trendtQl, ahol a leszálló ág létrehozza a felszálló ág okait és fordítva.
Mozgó átlagolás módszere - a hosszabb periódus idejq ciklusok kimutatásának módszere a rövidebb ciklusok átlagolással való eliminálása útján.
A trend kisimítása, a hosszú távú trend kiszqrése - a növekvQ trend kivonása a vizsgált fejlQdési görbébQl. E módszer alkalmazása után a ciklus leszálló ága (dekonjunktúra) negatív, a felszálló ága (konjunktúra) pozitív meredekségq lesz.
Expanzió (vagy megélénkülés) - a konjunktúra ciklus alsó fordulópontjától a felszálló ág trendig terjedQ szakasza.
Prosperitás (vagy fellendülés) - a konjunktúra ciklus felszálló ágának a trend pontjától a felsQ fordulópontig terjedQ szakasza.
Recesszió (vagy hanyatlás, visszaesés) - a konjunktúraciklus felsQ fordulópontjától a leszálló ág trendig terjedQ szakasza.
Depresszió (vagy pangás) - a konjunktúra ciklus leszálló ágának a trendtQl az alsó fordulópontig terjedQ szakasza.
Gesztációs idQ - a ciklus hosszát meghatározó egyik idQ: az az idQ, ami alatt a ciklust hordozó objektum alkalmassá válik feladata betöltésére - adaptációs idQnek is nevezik. (Beruházások elQkészítési és megvalósítási ideje.)
Élettartam - a ciklus hosszát meghatározó másik idQ: az az idQ, ami alatt a ciklust megalapozó objektum alkalmas a feladata betöltésére.(Tárgyi eszközök elhasználódási ideje.)
A ciklus hossza - az az idQtartam, ami alatt a gazdaság egy fázisból kiindulva ugyanabba a fázisba ér. (Pl.: megélénküléstQl-megélénkülésig.)
A ciklus amplitudója, kilengése - a kibocsátás csúcspontja és mélypontja közötti távolság.
Kithchin ciklus - 4-10 hónap hosszú, általában pénzügyi - hitelválsággal kapcsolatos.
Klasszikus konjunktúra ciklus - 8-10 év hosszú, az újratermelés egészében a beruházások okozzák.
Kuznets ciklus - 18-20 év hosszú, a nagyértékq, hosszú élettartamú egyedi beruházásokkal (infrastruktúra) függ össze.
Kondratyev ciklus - 40-60 év hosszú, ez összefügg a mezQgazdaság megújításával.
Szuper hosszú ciklus - 150-200 év hosszú, korszakalkotó találmányokra vezetik vissza.
FelsQ fordulópont - a ciklus felfelé ívelQ szakaszának tetQpontja, ahol éppen a kontunktúra által kialakult feltételek kiváltják a dekonjunktúrát.
Alsó fordulópont - a ciklus hanyatló ágának mélypontja, ahol éppen a dekonjunktúra által kialakult feltételek kiváltják a konjunktúrát.
Politikai ciklusok, olyan üzleti ciklusok, amelyeket a rendszeresen ismétlQdQ parlamenti választások, a hatalom megQrzését szolgáló gazdaságpolitika vált ki.
6. A GAZDASÁGPOLITIKA A MAKROGAZDASÁGI CÉLOK SZOLGÁLATÁBAN
Gazdaságpolitika (állami) - azon célok, s azokat szolgáló eszközök, módszerek összessége, amivel az állam tudatosan hatást gyakorol a gazdaságra.
Fiskális gazdaságpolitikai eszközök
Fiskális (költségvetési) politika - a bevételek és a kiadások szabályozásán keresztül az állam hat az államháztartási, költségvetési egyensúlyra, s ezen keresztül a nemzetgazdaság egészére.
Államháztartás - az állami jellegq gazdálkodás mérlegeinek összessége: a központi költségvetés, a területi és a társadalombiztosítási önkormányzatok, valamint az elkülönített állami alapok költségvetése.
Központi (állami) költségvetés - az állam tervezett bevételeinek és kiadásainak éves mérlege, az állam központosított pénzalapja.
Deficites költségvetés - a költségvetés kiadásai meghaladják a bevételeit
Szufficites költségvetés - a költségvetés bevételei nagyobbak, mint a kiadásai
Kiegyensúlyozott költségvetés - a költségvetési bevételek és kiadások megegyeznek.
Költségvetési bevételek - adók, vámok, illetékek, állami és költségvetési szervek befizetései, egyéb bevételek.
Közvetlen adó - az az adó, amit a jövedelemtulajdonos közvetlenül fizet be.
Közvetett adó - amit általában a javak árai tartalmaznak és az eladók fizetik be.
Egyösszegq adó, ami nem függ a jövedelmektQl, hanem a vagyontól vagy mástól (ház, eb, adó stb.)
JövedelmektQl függQ adó, ami a jövedelem nagyságával arányos vagy progresszív vagy degresszív.
A költségvetés fQbb kiadásai - a költségvetési intézmények (rendQrség, katonaság, oktatás egészségügyi szervezetek stb.) fenntartása, vállalati, lakossági transzferek, beruházások állami finanszírozása.
Expanzív költségvetési politika - az állam az aggregált kereslet élénkítésén keresztül hat a gazdaságra (bevétel csökkentés, kiadás növelés).
Restriktív költségvetési politika - az állam az aggregált kereslet csökkentésén keresztül gyakorol hatást a gazdaságra (kiadás csökkentés, bevétel növelés).
Adómultiplikátor - egységnyi adónövekedés hány egységnyi jövedelemcsökkenést okoz. Mértéke  EMBED Equation.3  .
Haavelmo-tétel - az egyensúlyban lévQ költségvetés a kiadások nagyságával növeli az egyensúlyi jövedelem nagyságát.
Automatikus stabilizátorok - olyan gazdaságpolitikai eszközök, amelyek visszacsatolásuk révén egyszeri bevezetés után automatikusan stabilizálják a nemzetgazdaságot.
Diszkrecionális politika - egyedi állami intézkedések a gazdaság szabályozására, rendkívüli feltételek mellett.
Tényleges költségvetés - az adott idQszak tényleges költségvetési kiadásait és bevételeit állítja szembe.
Strukturális költségvetés - költségvetési kiadások és bevételek egyenlege a gazdaság potenciális kibocsátási szintjén tervezve.
Ciklikus költségvetés - a konjunktúra-ciklusoknak a költségvetésre gyakorolt hatásait tükrözi. Az egyenleg azon változásait mutatja, amikor a gazdaság a potenciális szint alatt (recesszió), vagy afölött (prosperitás) mqködik.
Monetáris gazdaságpolitikai eszközök
Monetáris politika - az állam a pénzforgalom és a kamatláb szabályozásával hat a gazdaságra.
Tágabban értelmezett pénzpiac - magában foglalja a szqkebben vett pénzpiacot, a pénztQke piacát, a devizapiacot, valamint ezek tranzakcióit.
Direkt pénzpiaci beavatkozás - az állam közvetlenül avatkozik a pénzpiaci folyamatokba (a betéti és hitelkamatok megszabása, hitelpolitikai direktívák stb.).
Indirekt pénzpiaci eszközök - a jegybank közvetett eszközökkel szabályozza a pénztömeget és a kamatlábat (nyíltpiaci mqveletek, a refinanszírozási és rediszkontláb-politika, a kötelezQ tartalékráta-politika).
Szqkebb pénzpiac - a rövidlejáratú ügyletek, pénz- és hiteleszközök adás-vétele. (Eszközei: kereskedelmi-kincstári váltó, kincstárjegy, bankbetét, rövidlejáratú bankhitel stb.)
ElsQdleges pénzpiac - a pénz teremtése és a megtakarítások tQkévé válása.
Másodlagos pénzpiac - a teremtett pénz újraelosztása.
Refinanszírozási hitelek - a központi bank hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak, hogy bQvíthessék hitelnyújtási lehetQségeiket. A váltóleszámítóláshoz hasonló hatású (pénzteremtés!), de annál korszerqbb forma.
Nyíltpiaci mqvelet - a jegybank állampapír-kereskedelme a kereskedelmi bankok és a lakosság felé.
KötelezQ tartalékráta - a kereskedelmi bankok számára kötelezQen a jegybanknál elhelyezendQ, elsQdlegesen a betétesek biztonságát szolgáló tartalék aránya a betétállományhoz: t=  EMBED Equation.3 .
Expanzív pénzpolitika - az állam több pénzt pumpál a gazdaságba, hogy növelje a keresletet, és így élénkítse a gazdaságot.
Restriktív pénzpolitika - az állam csökkenti (vagy korlátozza) a forgalomban lévQ pénz mennyiségét, amivel korlátozza a kereslet így a termelés növekedését is.












 PAGE 1

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.

19. század 2.óra 7. gyakorlat alapfogalmak alkszámtech általános kémia alternatív energiaforrások asdf atkinson barta ferenc dinamika dosztojevszkij építészet épszerk4 épületszerkezetek esszék folyami duzzasztómű frazer gyökerek hónolás inflog írásművelés jogi alaptan képek kidolgozott tétel kőzetek ma matek jegyzet munka nemzetközi marketing növények objektum orientált órai anyag öko1 őstörténet pénzügy i. sejtbiológia számvitel i szigetelés szili tanenbaum tanirodai tengely termelés terminális üzleti kommunikáció üzleti terv világirodalom 2. víz vizes éh. kez.