szigorlati tételsor 2006.

Országok listájaHungaryBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemÉpítészmérnöki KarépítészmérnökiÉpítészettörténet Alapszigorlat 4.Vizsgákszigorlati tételsor 2006.

ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET ALAPSZIGORLAT

I.A./ Népi építészet
A népi építészet anyaghasználata, jellegzetes falszerkezetek.
A falusi építészet hagyományos elemei (telekhasználat, épülettömeg, helyiséghasználat, részletképzés). Hagyományos tetQszerkezetek.
Népi építészetünk lakóházakra vonatkozó tájegységi típusai (középmagyar, Ny- dunántúli, felföldi, felsQ- tiszavidéki, szamosi, székely).
Gazdálkodással kapcsolatos épületek, építmények (nagyállat tartás, szarvasmarha-, ló-, sertés-, juh-tartás, gabonatermesztés, borászat).

I.B./ Ókori építészet
ElQ-Ázsia, Mezopotámia monumentális építészetének kibontakozása, gazdasági feltételei, szerkezet- és anyaghasználat, a térszervezés alapesetei.
Mezopotámia templomépítészete, égi- és földi templom, a zikkurat típusai. Perzsa apadana.
Az egyiptomi kQépítészet kezdetei. Szaqqara.
Az egyiptomi templomépítészet kibontakozása, a kanonikus felépítésrendszer, a piramiskompozíció és esetei.
A görög templom, kialakulása, formai változatai, regionális (keleti, anyaországi, nyugati) típusok. Az athéni akropolisz újjáépítése.
Hellén köz- és lakóépület-építészet, funkció-szervezési, szerkezeti, homlokzati újítások. Alapesetek megjelenése az egyes középületeknél.
Görög oszloprendek. Az oszloprend fQ részei, tagozatai, díszítményei, méretezési és szerkesztési sajátosságok.
Azonosságok és különbségek a görög és a római köz- és lakóépület-építészetben (funkció, szerkezet, forma).
Római oszloprendek. Azonosságok és különbségek a görög változatokhoz képest.
Római szerkezeti (boltozati) rendszerek geometriája. A boltozott bazilikális rendszer.
Római homlokzattípusok.
Az ókori építészet szerkezeti és technológiai fejlQdése.
Az ókori építészet téralakításának a fejlQdése.

II. Középkori építészet
KettQs kultúra a II.-IV. században a Római Birodalomban. Illegális ókeresztény építészet és mqvészet. Az ókeresztény bazilika kialakítása, részei és alaptípusai. Az ókeresztény bazilika funkcionális és térszervezési módosulatai a keleti provinciákban (Palesztína, Szyria, Egyiptom)
Bizánc építészete a IV.-VI. században: Konstantinápoly, Ravenna, Tesszaloniké. Jellegzetes kora-bizánci térformák és térszervezetek. Ravennai mozaikmqvészet. Bizánci hatások Kelet- és Nyugat középkori építészetében.
Népvándorláskor, preromanika, karoling reneszánsz . Karoling udvari mqvészet (Aachen) és szerzetesi építészet (Westwerk, kétszentélyes temp6 R ´
¾



¾Ì fÄÑx ‚ ø p È à –!¨!À!Â!b$n$&&,(>(ä*0+2+8/üøüøüøüøüøüôøôøôøòøôîøîøîôîøîøîøîøîøhT@Uh@1hÎWh0S$@Blèð




B

b
p FRf"Ú1Ir Ò Ô œèýýýõõõõýýíííííííííííííýýåå
&
Fgd@1
&
Fgd
&
Fgd8/ýlomtípus).
A Német-Római Császárság középkori építészete (Németország, Lombardia). A német romanika fejlQdésének fQbb szakaszai és épülettípusai. Lombardia jellegzetes térszervezési, homlokzatképzési és díszítési megoldásai.
A romanika interreginális áramlatai. Antikizáló romanika (Toscana, Provence), bizantizáló romanika, bencés v. zarándok-romanika (Hispánia, Toulouse, Aquitania, Burgundia), ciszterci romanika, normann építészet (Normandia, Szicília, Anglia).
Észak-francia gótikus katedrális építészet. Hatásai (Anglia, Németország, É-Itália, stb.).
Itália gótikus építészete, a latin-gótika értelmezése, katedrálisok és szerzetesépítészet.
Városi szerzetesépítészet (északi és déli típus).
A ciszterci építészet szerepe a gótika európai elterjedésében és fejlQdésében. Ciszterci késQgótika.
A polgári gótika elterjedési területei és fQbb térszervezetei (pl. szentély-kialakítás). KésQgótikus térlefedQ szerkezetek, boltozatok. Mqhelyek és mesterek a késQ-középkorban.
Az ókeresztény, a bizánci és a középkori nyugati építészet fQbb térlefedQ szerkezetei, térszervezései és homlokzati megoldásai (gyakorlatok anyaga).
III. Újkori építészet
Filippo Brunelleschi, Leon Battista Alberti, Giuliano da Sangallo építészete.
A quattrocento palotaépítészete.
Észak-Itália és Róma építészete a XV. Században.
Donato Bramante és tanítványinak munkássága, Michelangelo Buonarroti építészete.
Vignola és Andrea Palladio építészete.
Velence építészete a XVI. Században.
A francia reneszánsz építészete.
Róma V. Sixtus korában, a római kora-barokk, Carlo Maderno.
A római barokk klasszikus és expresszív irányzata (Lorenzo Bernini, Francesco Borromini).
Pietro da Cortona és Carlo Rainaldi építészete.
A barokk Észak-Itáliában.
A francia barokk kialakulásának sajátosságai, francia kora-barokk (Lemercier, Francois Mansart).
A francia barokk kibontakozása és kiteljesedése (Louis Le Vau, J. Hardouin Mansart).
Osztrák, cseh, német barokk építészet.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. 18 18. század 19. század 2008_12_17 8. algebra államháztartástan biztonsgtecnika csoport dimat előadás épszerk 5 európai integráció fenntartható filozófiatörténet flaubert fotó gazdasági közjog kassák kidolgozott tétel környgazd közgazdaság kutatásmódszertan laskay gábor lengéstan logika matek jegyzet minta miskolci egyetem művtöri objektum objektum orientált okj oktatói kiadott anyag őskor összefoglaló pedagógia pénzügy polgári jog politikai szociológia szakdolgozat szociolingvisztika szótár talajtan ter.védelem vállalat helye vállalati pénzügyek vallás vektor