mikro jegyzet
Országok listája
HungaryBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemÉpítészmérnöki KarépítészmérnökiKözgazdaságtan I.Jegyzetekmikro jegyzet
2008.04.15 22:55:02
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Profit= árbevétel-költség
A vállalat döntési mechanizmusának elemzésekor figyelembevett tényezQk: idQkorlát, technológiai korlátok, költségkorlátok, bevételi korlátok
Termelési függvény: azt a maximális kibocsátást (outputot) mutatja, amely az inputok adott mennyiségi kombinációival elQállítható
Q=f(K,L) Q="KL
Q= a vállalat kibocsátása, termelése
K=a termeléshez felhasznált tQke mennyisége
L=a termeléshez felhasznált munka mennyisége
Ha MPl>Apl akkor Apl nQ
Ha MPl
Ha MPl=Apl akkor Apl maximális
Termelési halmaz: az adott technikai fejlettségi szinten megvalósítható összes input-output kombinációt
Technikailag hatékonyak azok a termelési eljárások, amelyek egyik inputtényezQbQl sem használnak fel felesleges mennyiséget.
Gazdaságilag hatékonyak az az eljárás, amelyik az adott kibocsátást a lehetQ legkisebb költségekkel valósítja meg ill. adott költségszint mellett a legnagyobb kibocsátást biztosítja.
Parciális (rövidtávú) termelési függvény
Q=f(Ko,L) Q=f(L)
Ko az adott tQkemennyiség
Termelési tényezQ határtermékét (MPi)
MPi= (Q/ (i ahol
Q a termelés mennyiségi változása
I a felhasznált inputtényezQ (pl: tQke, munka) mennyiségének változása
Munka határterméke:
MPl= dQ (Ko,L) = dQ
dL dL
Átlagterméke: (Api)
APi=Q a termelés mennyisége
I a felhasznált inputtény. Menny.-ét jelenti
Határtermék(MP): az a többlettermék, a termelésnek az a növekménye, amit a változó input növelésével nyerünk.
Átlagtermék(AP):egységnyi változó inputra jutó kibocsátás, az össztermék és a felhasznált input mennyiségének hányadosa
CsökkenQ hozadék törvénye: azt fejezi ki, hogy ha egy fix tényezQhöz egyre több változó tényezQt adunk hozzá, akkor egy idQ után a változó tényezQ újabb egységekkel való növelése egyre kevésbé növeli a termelést, azaz a változó input határterméke csökken
InputtényezQ termelési rugalmassága: azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik a vállalat kibocsátása, ha az inputtényezQ mennyiséget egy százalékkal változtatjuk, miközben a többi tényezQ változatlan marad.
L=MPl= dQ/dL
APl L/Q
A határtermék és az átlagtermék hányadosa.
Hosszú távú termelési függvény
Isoquant térkép: isoquant görbék összessége
Isoquant görbe: azon tényezQkombinációk összessége a termelési függvény területén, amelyekkel azonos termelési szint érthetQ el.
Q=f(K,L)
Nem keresztezhetik egymást, az isoquant görbe mentén a tQke és a munka helyettesíti egymást.
Ha negatív meredekségq, akkor a határtermék pozitív. Ha a görbe meredeksége pozitív akkor a határterméke negatív.
Technikai helyettesítés határrátája(MRTS): az az arány, amely megmutatja, hogy azonos kibocsátási szint mellett milyen arányban helyettesíthetQ egymással a munka és a tQke
MRTS= dK
DL
Helyettesítési ráta:
RTS= K= MPl (Q/ (L
L MPk (Q/ (K
Az isoquant térképen a releváns tartományt a másik két szférától a gerincvonalak választják el.
A gerincvonal: a rövid távú termelési függvény maximumpontjainak összességeként értelmezhetQ. ( MPk=0, MPl=0)
Skálahozadék: az az arány, amely kifejezi, hogy a termelési tényezQk egyidejq arányos növelése esetén hogyan alakul a termelés.
Növeljük mindkét termelési tényezQt (-szorosára. Ennek hatására a termelés (-szorosára nQ.
(*Q=f((K,(L)
(<( növekvQ skálahozadék
(>( csökkenQ skálahozadék
(=( állandó skálahozadék
Isocost egyenesnek nevezzük, amely meredekségét a két termelési tényezQ áraránya (pl/pk), tengelymetszeteit pedig az összköltség és az adott tényezQ árának hányadosa a függQleges tengelymetszet : TC/pk, a vízszintes tengelymetszet: TC/pl határozza meg.
TC= pk*K+pl*L
TC a termelés összköltsége
pk a tQke ára pl a munka ára
K a felhasznált tQke mennyisége
L a felhasznált munka mennyisége
Meredeksége negatív, a szqkösség miatt
Isocost egyenes: tehát azon inputkombinációknak az összessége az inputtérben, amelyek adott tényezQárak mellett azonos összköltség mellett valósíthatók meg.
Ha az összköltség nQ az isocost párhuzamosan felfelé mozdítja el változatlan tényezQárak mellett. Az inputtényezQk árának vált. A meredekséget változtatja
Adott termelési függvény és tényezQárak mellett az optimális inputkombináció esetén a helyettesítési határráta (MRST) és a termelési tényezQk áraránya (pl/pk) megegyezik. Ekkor a tényezQk határtermékeinek és árainak aránya azonos.
MRTS=dK=MPl=pl
dL MPk pk
Az isocost egyenes (TC) költségkorlátot, az isoquantok (Q1,Q2) pedig technikai lehetQséget fejez ki.
Számviteli költségek: számviteli szempontból a felmerült költségek a tényleges kiadásokkal kapcsolatosak. Az explicit és elszámolható implicit költségek (amortizáció) összessége.
Gazdasági költségek: az alternatívák közötti változásokhoz kapcsolódnak. A gazd.-i elemzésekben ezért a term.-i költségek a számviteli költségeken felül is tartalmaznak olyan ráfordításokat, amely tényleges kifizetésekkel nem párosulnak ugyan, de az adott gazd.-i tevékenységekkel kapcsolatban merülnek fel.
Számviteli profit: a vállalat bevételei és a számviteli költségek különbségeként határozható meg.
Gazdasági profit: ugyanakkor a bevételek és a gazdasági költségek különbsége adja.
Költségfüggvény: a termelés és költségek közötti összefüggés, megmutatja, hogy különbözQ termékmennyiségek mekkora költséggel állíthatók elQ.
Fix költség(FC): a termelési költségnek az a része, amely a rövidtávon fix termelési tényezQk felhasználásával kapcsolatos, összege a termelés növekedésekor vagy csökkenésekor nem változik. FC= pk*K
Változó költség(VC): a rövidtávon változó inputtényezQvel kapcsolatos költség, amely a termeléssel együtt változik. VC= pl*L
TC= pk*K+pl*L= FC+VC
Határköltség: megmutatja, hogy az összköltség mennyivel változik a termelés egy egységnyi változásakor.
MC=(VC illetve MC=dVC
(q dq
Átlagos költség: az egy termékegységre jutó költség, azaz a költség és a megtermelt termékmennyiség hányadosa
Átlagos fix költség(AFC): amely az egy termékre jutó fix költség. A fix költség és a termelés mennyiségének hányadosaként számítható ki AFC= FC/Q
Átlagos változó költség (AVC): az egy termékre jutó változó költség, amely a változó költség és a termelési mennyiség hányadosa AVC= VC/Q
Átlag költség (AC): amely a teljes költség és a termelés mennyiségének hányadosa, vagyis a termelés egységre jutó összköltség AC=TC/Q
AC= AFC+AVC
U alakúak
Üzem technikai optimum: az átlag költség(AC) és a határköltség(MC) függvények metszéspontja adott technológiai feltételek mellet, mivel itt a legalacsonyabb az egy termékre jutó összköltség.
VC=L*pl VC=g(Q)=g(f(L,Ko)(
Átlagos változó költség: tehát egyenlQ egységnyi munka árának és a munka átlagtermékének hányadosával.
AVC=VC=pl*L=pl*L=pl
Q Q Q Apl
A termelés határköltsége: tehát meghatározható egységnyi munka árának(pl) és a munka határtermékének(MPl) a hányadosával.
MC=(TC=(VC=(L*pl=(L*pl= 1 *pl
(Q (Q (Q (Q MPl
Elsüllyedt költségek: fix költségeken belül található. Ezek azok a költségek, amelyek nagysága kifizetésük után már nem befolyásolható és a termelés során nem térül meg.
A vállalat növekedési útja azon optimális inputkombinációknak az összessége, amelyek különbözQ termelési mennyiségek elérését teszik lehetQvé adott technikai feltételek és tényezQárak mellett.
Hosszú távú költségek LTC=pl*L+pk*K
Hosszú távú átlagköltség(LAC): az egy termékegységre 4d¢ÞN t v R
Ø
Ü
0
4
¾
:
\
8
2 rÄ&p|~äèt¤¸¾ÄCGu
äô 4 ¸ñæÙÏÙÏÙ¿±ÙñÙñÙñÙ¦ñ¿Ù¿Ù¿Ù¦ñ¿ñññÙñÙñÙ¿Ùñ¿ñ¿ñ¿ñ¿ÙñٿٿٿÙ! jDðhF*9hÿ 55OJQJaJ hF*9hÿ 5CJaJhF*9hF*95OJQJaJhF*9hÿ 55>*OJQJaJhF*9OJQJaJhF*9hÿ 5OJQJaJhF*95OJQJaJhF*9hÿ 55OJQJaJ84N R
Ø
0
¾
ø
:
rÄò&ràtÆ=uäúúúúúúúòúúúúúêúúúúúúúúúúúúú $a$gdF*9 $a$gdF*9gdF*9b|þä\þ¦ÄøNäæø²î&PÆb-b !2!d!!Ê!úúúúòúêúúúââúúúúúúúúúúúúúú $a$gdF*9 $a$gdF*9 $a$gdF*9gdF*9¸þF¦®´¸ÄøJNªäæøêìîø&NX`bnrt|~¶¸ÀÂÆô¢¨¼b-|-ª ¬ ø ñáÔÆáÆá»ÔÆ»áÔáÔÆ»áÔÆáÆáÆáÆáÆÆÆÆÆÔáÔáÔÔáÔÔ jaðhF*9hÿ 5OJQJaJhF*9hF*9OJQJaJ! jDðhF*9hÿ 55OJQJaJhF*9hF*95OJQJaJ hF*9hÿ 5CJaJhF*9hÿ 55OJQJaJhF*9hÿ 5OJQJaJhF*9hÿ 55>*OJQJaJhF*9hÿ 56OJQJaJ0ø ú !!$!&!*!,!2!4!6!8!d!f!h!j!!!!!Ê!î!Ê#æ#ê#$ $8$<$V$X$$$&%F%ü'.(d)n)r)t)z)¶)*ª*æ+ ,'-9---Ü-ì-Ô.ô.P0b00H11¤1ðãÒijijijÄÒijÄÒijÄÒÄ£ãÄãÄãÄãÄãÄã£ã£ãģģÄã£ã£ã£ã£ã£ã£ãÄ£ãÄ£ hF*9hÿ 5CJaJhF*9hÿ 55>*OJQJaJ! jaðhF*9hÿ 55OJQJaJhF*9hÿ 55OJQJaJ! jbðhF*9hÿ 55OJQJaJhF*9hÿ 5OJQJaJ jbðhF*9hÿ 5OJQJaJ<Ê!Ê#æ#$V$$Ø$&%`&'d))´)*æ+'--Ü-Ô.b0`11-2G2t2â2t3þ34úòúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú $a$gdF*9gdF*9¤1-2021232C2F2Q2R2t22
2â2û2j3t33ô3þ344|444±4Ö4õ4Y5u5v5}5~5566¦6ª6¬6´6¼6óåÒÂåÂå±å¤óÂóåÂóåÂóåóÂóóseÂóåÂåÂå j]ðhF*9hÿ 5CJaJ j[ðhF*9hÿ 5CJaJ hF*9hÿ 5CJaJhF*9OJQJaJhF*9hÿ 5>*OJQJaJhF*95>*OJQJaJ! jDðhF*9hÿ 55OJQJaJhF*9hÿ 55>*OJQJaJ$ jDðhF*9hÿ 55>*OJQJaJhF*9hÿ 55OJQJaJhF*9hÿ 5OJQJaJ'444Y556Æ678 8L8ö8N;;
QPR¨RS4ThTUPUôUÖVÚWXTX>Yúúúòúúòúúúúúòúúúúúúúúúúúúòúú $a$gdF*9gdF*9¼6¾6À6Æ67B78888 8
8
8
8 888 8888*8+8182898:8@8A8L8a8ö8:N;;Ô;
Q2QRRBRS SÌSÎSîSðS4T6T8TFTðâð×ðÊâ·ðâ·ðâ·ðâ·ðâðâ¦â¦â¦â¦âðÊðÊ×ðʤÊðÊðÊÊâðÊâÊâÊââ! jpðhF*9hÿ 55OJQJaJhF*9OJQJaJU! jDðhF*9hÿ 55OJQJaJ$ jDðhF*9hÿ 55>*OJQJaJhF*9hÿ 5OJQJaJ hF*9hÿ 5CJaJhF*9hÿ 55OJQJaJhF*9hÿ 55>*OJQJaJ6 jutó hosszú távú összköltség
A hosszú távú határköltség(LMC): az egységnyi termelésnövekedésre jutó hosszú távú költség növekménye.
Optimális üzemméret: a hosszú távú átlagköltség függvény minimuma. Ennél a termelési mennyiségnél az átlagköltség mint rövid mint hosszú távon a legkisebb. LAC=AC
LAC csökken, a term.-i fgv skálahozadéka nQ
LAC nQ, a term.-i fgv skálahozadéka csökken
Bevételi korlát: az árupiacon elérhetQ bevételek nagyságát az egyes termékbQl eladott termékmennyiség(q) és a piaci ár(p) szorzataként határozhatjuk meg.
(=TR-TC=(pi*qi - (Aci*qi
i=1,2,3& .n, a vállalat által termelt és értékesített termékek számát jelöli
Realizálható profit
Teljes bevétel(TR) amelyet az ár és a mennyiség szorzataként számítunk ki: TR=p*q
Átlagbevételt(AR) amelyet a teljes bevétel és az eladott termékmennyiség hányadosaként határozható meg AR=TR/q
Határbevételt(MR): amely kifejezi, hogyan változik a vállalat teljes bevétele, ha a piacra vitt termékmennyiség egy egységgel nQ
MR=(TR/(q MR=dTR/dq
Gazdasági profit
Teljes profit(T(): amelyet a teljes árbevétel (TR) és a teljes költség (TC) különbségeként számíthatunk ki T(=TR-TC
Átlagprofit(A() amely a termékegységre jutó profitot fejezi ki, az összprofit(T() és a termelési mennyiség (Q) hányadosaként határozható meg
A(=T(/Q
Határprofitot(M() a határprofit az az arány, amely megmutatja, hogyan változik a vállalat összprofitja, ha a kibocsátás egy egységgel nQ
M(=(T(/(q
M(=dT(=dTR-dTC=MR-MC
dq dq dq
Maximális profitot: biztosító, optimális outputnál a bevételnövekmény megegyezik a költségnövekménnyel, vagyis a határbevétel a vállalat határköltségével.
dT(=dTR-dTC=MR-MC=0
dq dq dq
EbbQl kapjuk a profitmaximum feltételét: MR=MC. Akkor a M(=0
Lerner-index: a piaci szerkezet jellemzéséhez használhatjuk. Az ár és a határköltség közötti különbség növekedése a vállalat monopolhatalmának növekedésére szolgál. A vállalat monopolhatalmának mérésére, amely az ár és a határköltség különbségét méri az ár százalékában
L=(p-MC) a termelés határköltsége = 1
p a piaci ár (((
L a vállalat monopolhatalmának nagyságát fejezi ki, a mutatóértéke 0
Tökéletes versenyzQ piac: az a piaci szerkezet, ahol sok eladó és vevQ van, a termék korlátlanul helyettesíthetQ, szabad a ki- és belépés és a szereplQk tökéletesen informáltak. A tökéletesen versenyzQ piacon a vállalatok(eladók) és a vevQk egyaránt árelfogadók.
A vállalatok termékei homogének.
Tökéletesen versenyzQ piac bevételének alakulása: ha a piac áránál magasabb áron akarja értékesíteni, akkor null kereslet, ha piaci áron akkor bármennyit képes eladni, ha a piaci ár alatt akkor az egyedi keresleti függvény egybeesik az iparági keresleti függvénnyel.
Tökéletesen versenyzQ vállalat: számára a piaci ár adottság, ezért egyedi keresleti függvénye végtelenül rugalmas
A tökéletesen versenyzQ vállalat árelfogadó vállalat határbevétele megegyezik a termék piaci egységárával MR=p
Fedezeti(F) pont: annál a termelési mennyiségnél van, ahol a teljes bevétel fedezi a teljes költségeket. Ekkor az árelfogadó vállalat esetén a piaci ár egyenlQ az átlagköltség minimumával. Pf=Acmin=MC
Üzembezárási(Ü) pont: ahhoz a termelési mennyiséghez tartozik, amelynél a piaci ár még éppen fedezi az átlagos változó költségeket. Ekkor a vállalat veszteséges, és a vesztesége megegyezik a fix költséggel. Árelfogadó vállalat esetén ekkor a piaci ár egyenlQ az átlag változó költség minimumával.
A tökéletesen versenyzQ vállalat rövidtávon mindaddig termel, amíg a változó költségei megtérülnek. Ezért egyéni kínálati görbéje a határköltség görbe üzemszüneti pont feletti része.
TermelQi többlet= piaci ár-határköltség
A tökéletes versenyben a piacon megfigyelhetQ alkalmazkodási folyamatok eredményeként hosszú távon az egyensúlyi pont a fedezeti pont, ahol a vállalat nulla gazdasági profitot (azaz csak normálprofitot) realizál.
Tiszta monopólium: a piaci formában egyetlen vállalat elégíti ki az adott iparág keresletét, termékének nincs közeli helyettesítQje (TIGÁZ, DÉDÁSZ). Tiszta monopolhelyzetben a vállalat, kínálatával kielégíti az összpiaci keresletet. Ármeghatározó szerep. Döntés a kibocsátás mennyiségére és az ár nagyságára. Lineáris keresleti függvény(Negatív) p=a-bQ
Monopszónia: egyetlen vásárló az adott termékre
Bilaterális monopólium: 1 vevQ+1 eladó
Profitmaximalizálás érvényesül: MR=MC, M(<0
D(keresleti), TR, MR függvény: Annál a termelési mennyiségnél, amelynél az TR maximális, ott a MR=0. MR fgv. Meredeksége a D nagyobb lineáris keresleti függvény esetén annak 2*-ese. Monopolhelyzetben minden termelési ill. eladási mennyiség mellet nagyobb a piaci ár, mint a vállalat MR-e (P>MR)
A monopolista vállalat: a piaci keresleti görbe árrugalmas szakaszán termel, egyéni keresleti függvénye ezért a piaci keresleti függvény árrugalmas szakasza.
MC=MR=p*(1-1 )
(((
Monopólium esetén a fedezeti és az üzemszüneti állapot nem köthetQ egyetlen fix termelési mennyiséghez, az iparági keresleti függvénytQl függQen más és más termelési mennyiség mellett alakulhatnak ki ezek az állapotok.
Monopólium kínálati magatartása: optimális kibocsátás mellett a p>AC akkor +gazdasági profitot termel, p=AC akkor csak normálprofitot termel, AVC(Q)
Jóléti szempontból a tökéletesen versenyzQ piaci szerkezet kedvezQbb, mert iparági szinten a termelQk több terméket és alacsonyabb áron visznek a piacra, mint a tiszta monopólium esetén.
Hasonló témájú dokumentumok
- 2011-04-23 10:27:27
- 2008-05-22 18:07:52
- 2010-09-06 14:11:14
- 2008-04-11 14:09:32
- 2009-10-29 19:02:48
- 2009-01-11 13:47:01
- 2009-07-31 09:40:11
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
