Kezdőlap

|

Mi a kreditvadasz.hu Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...

Befogadás kapui febr 26

Országok listájaHungaryBudapesti Gazdasági FőiskolaKülkereskedelmi Főiskolai KarReklámszervező szakmenedzserGazdasági és Reklám PszichológiaJegyzetekBefogadás kapui febr 26

2008.04.13 20:32:37
(7)
Szerző: Fejszák Judit
Cimkék: befogadás kapui


Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
5.fejezet
A befogadás kapui


5.1Percepció és appercepció:
-->Észlelelés: A környezeti és testi ingerekbQl való információnyerés általános elnevezése. Az érzékeléshez képest tartalmazza a felismerés, a megkülönböztetés funkcióját is, beleértve a tapasztalat, vagy a gondolkodás által történQ módosulásokat.
Észlelés szintjén percepcióról, a megértés, illetve azonosítás szintjén appercepcióról szoktunk beszélni.
Reklámpszichológiát igazán a megértés és felfogás szakasza izgatja. Csak az olyan inger hasznosul a reklámból, amely az érzékelés aktusa után átjut a különbözQ akadályokon és végül legalább min. formában tudatosul.
Érzékszerveink a külvilágból érkezQ ingerek szüntelen bombázásának vannak kitéve. Számos kutatás foglalkozott a reklámterhelés mérésével különbözQ országokban.(usába már 2000 elQtt egy átlagos amerikait naponta 3000 különféle reklámpulzus ér. Akármilyen hihetetlen 90%a az észlelési küszöb alatt marad, tehát elvész! Reklámterhelés folyamatosan nQ. Plakátok, kirakatok, padok, lámpaoszlopok, szemét-gyqjtQk, telefonfülkék, parkolóórákról.

Védekezés az információ túlterheléssel szemben. A vidra effektus:

Németországi felmérés: a Stern magazinban lévQ valamennyi információ felvétele 4, 5-7 óra lenne szükséges. Ehhez képest az olvasók átlagosan 60percnyi információmennyiséget olvastak el belQle..Több,mint 80 %a a lapban levQ információnak elvész. Reklámok esetében egy átlagos hirdetés információtartalmának befogadásához 35-40 msp szükségeltetik. A valóságban az olvasók alig 2 msp fordítanak egy reklámra.1987-ben Brünne, Esch, Ruge kutatók mérték különféle médiumok által kibocsátott információ túlterhelést.
Tudatos reklámkerülés.
Létezik azonban egyfajta, az emberi szervezetbe beépített „biztosíték”, amely automatikusan bekapcsolódik, ha vki túlzottan intenzív reklám-közegbe kerül.Az embere agy megszqri a beérkezQ információkat és nagy részüket visszautasítja.
Vidra effektus: a nem tudatos védekezés egy olyan mechanizmusa, amikor érzékszerveink automatikusan bezárulnak a zavaró mennyiségq ingerek elQtt.(azért vidra,mer csavarós fülei vannak és amikor a vízbe megy,bezárja.)Látjuk, hogy ott vmilyen reklámszerqség van, de h micsoda, azt már nem észleljük.Másik tipikus védekezési reakció a szelektív észlelés.Reklámoknál.Az egész reklámozás alapdilemmája, hogy miként tudjuk az emberekkel legalább a számukra fontos hirdetések észlelését biztosítani.

Észlelés küszöbök:

Az észlelés sikere tehát minden tovább befogadási és feldolgozási folyamat kiindulópontja.
Alsó küszöb:olyan alsó pont, amelynél kisebb fizikai intenzitású inger az egyén számára már nem érzékelhetQ.
Határ küszöb: az a pont, amelyen túl a stimuláló intenzitás fokozása már nem eredményez nagyobb észlelést.
Differencia küszöb: az a legkisebb változás az inger intenzitásában, amelyet az egyén érzékel.(weber-fechner törvény)
Küszöb alatti észlelés jelentQsége inkább a hétköznapokban fordul elQ. pl.hipermarket életében.Az ingerküszöb alatt exponált hatások térben és idQben szummálódnak(összeadódnak) és így elérhetik az észlelés szintjét.
Ma már sok ügynökség használja a kritikus észlelési szint fogalmát, ami tulajdonképpen a kampány impulzus-tömegének minimumát jelenti.

Impulzus tömeg:

A reklámok észlelése mennyiségi kategória és az impulzusok tömegétQl függ. Az impulzus tömeg azt az ingerösszeséget jelenti, melyet egy reklám kibocsát.
Impulzus tömeg= frekvencia * méret * helyiérték

Frekvencia:megjelenés gyakorisága(mien sok helyen van kiragasztva a plakát, hányszor ismétlik a rádióban,hányszor jelenik meg az újságban)
Méret:jel nagysága(fény mennyisége, kép mérete, hang ereje.)
Helyérték:az inger kitüntetett helye, helyzete a többi ingerhez képest.(CÍMOLDALON, TV BLOKK LEGELEJÉN, A kapu mögött a kamera látómezejében)
Az impulzus-tömeg növelésével nQ az észlelés valószínqsége. Az impulzus tömeg növelésének egyetlen korláta van:a büdzsé. Nagyobb impulzus-tömeg vásárlása nagyobb költséget igényel.

Észlelés stimulátorai. A felhívó jelleg:

Az impulzus tömegen kívül van még vmi, ami hozzátevQdik a reklámok észleléséhez. A formáknak és színeknek ezt a spontán észlelés-fokozó tulajdonságát nevezzük felhívó jellegnek.
Ilyenek: szexuális hívójelek, veszélyre utaló elemek, az erQs érzelmi metakommunikációs hatások (pl. sírás , nevetés)



5.2 Színek, formák, hangok versenye az észlelésért:

A reklámgrafikusok, kiadványszerkesztQk határozottan azt várták el a kutatóktól, hogy megbízható tanácsokkal lássák el Qket: milyen színekkel, milyen elrendezéssel szerkesszék meg reklámjaikat a legjobb észrevéttetés érdekében.
fehér elefánt ül, rózsaszín fürdQkádban és csipkés fürdQsapkában mossa a hátát.
Értsd: végy egy ritka tárgyat, helyezd különös szituációba, társítsd rendhagyó kellékekkel és furcsa cselekedettel!



Hagyományos színdramaturgia:

Ezernyi próbálkozás született annak megállapítására, hogy egyes színek milyen érzelmeket, asszociációkat váltanak ki. Valójában csak azt sikerült lemérni, hogy jellemzQ módon milyen érzelmek társulnak a alapszínekhez az adott korszakban. Meleg és hideg színasszociációkat és a hozzájuk tartozó aurákat vizsgáltak.
MérésekbQl az emberek úgy találták hogy a:
Sárga szín meleg és izgató hatású. Sok sárgás szín még rossz idQben is a lakásban barátságos, meleg hangulatot kelt. Érdekes, hogy kevés fekete milyen könnyen csinál az optimista sárgából sötét, lehangolt pesszimistát.
A vörös nem hiába a szenvedély színe, hatása tényleg izgató.
A kék a nyugalom és a békesség. Az álmok színe, az elérhetetlen irreális messzeségé.
A zöld, a legkedvesebb a szemnek és az idegeknek. Természet.
Narancssárga lázas aktivitást vált ki az emberbQl.(sárga+vörös)
Színek jelentésére sok minden van hatással:
az Qsi, társadalmi rituálékhoz és kollektív kulturális emlékekhez tapadó asszociációk,(pl. piros rózsa, piros zászló, piros paprika, piros orca, piroska)
szimbolikus asszociációk (búza-kék, arany-sárga, homok-szürke)
sztereotíp fogalmi asszociációk (sárga irigység, arany középút, rózsaszín álom)
tanult, egyéni asszociációk (piros iskola, piros kabát, piros pénztárca)

Reklám új útja: a színek kondicionálása:
Ki gondolta volna, hogy egy korábban szörnyqnek talált harsány bugyilila színbQl néhány hónap alatt a t-mobile büszke, és erQt sugárzó jelképe lesz?
Kodak-piros, shell-sárga, nivea kék,milka lila,barbie rózsaszín
Újabban nem a színek adnak jelentéstartalmat a márkáknak, hanem fordítva: a márkák adnak új jelentéseket színeknek.
.
A reklámkészitQk elvileg bármilyen színhez nyúlhatnak, a hatás azon fog múlni, hogy a reklámkampány során mennyire lesznek képesek a kiválasztott színt megtölteni tartalommal, mennyi lesznek képesek az adott színhez pozitív asszociációk sorát társítani, kondicionálni


Vele összekötött termékkel bármilyen színt újra lehet definiálni.

Színkombinációk végtelensége
A modifikációk lehetQsége: intenzitás, telítettség, fényesség, felbontás (dpi), csillogás (metál), átmenet (verlauf).

A formák észlelése:

A formák észlelésének törvényszerqségeivel a pszichológia egyik évtizeden át uralkodó irányzata a Gestalt-pszchológia foglalkozott igen behatóan és felismerései máig hatnak a kutatókra.A világban megfogható rendezett alakok(sémák), zárt struktúrák együttes felismerését állítja a központba.
Az egységként (gestalt-ként) való felfogás feltételei:
közelség elve(térben és idQben közeli elemeket mint egymással összefüggQket fogjuk fel)
hasonlóság elve(akkor fogjuk fel úgy, ha ezek hasonlítanak egymásra)
a jó folytatás elve( h meik tünnik jónak, azok a vektorok döntik el, amelyek mentén az elemek elrendezQdnek.)
zártság elve( egy alakzat hiányzó részei az észlelés során kiegészülnek)
közös sors elve( az együttesen mozgó elemek az észlelés során egységesen tqnnek fel).

A magas emlékezési érték optimális feltételei: áttekinthetQség, rövidség, pregnáns jelleg, könnyq megjegyezhetQség.


Az erQs gestalt hatására építenek pl. az érzékszerveinket megtévesztQ márka-hamisítások, és a márkákkal kapcsolatos tréfák.



A virtuális észlelést befolyásoló primer tényezQk:nagyítás,kompozíció, szín, intenzitás, kontraszt, pozíció, plasztikusság, irány, mozgás, izoláció, hiány.

Kitüntetett helyzetek:

Az észlelés nem függetleníthetQ a korábbi tapasztalatoktól. A sportot kedvelQk pl elQszeretettel kezdik hátulról olvasni az újságot. A különbözQ formátumú, méretq, szerkesztésq, sajtóanyagokon, prospektusokon, milyen helyi értéket képviselnek az egyes felületek.
A Gfk szakemberei által szervezett címlap kutatás olyan kérdésekre kereste a választ, mint pl. milyen grafikai elemekbQl álljon a legfeltqnQbb fQcím, mennyi a belsQ témák feltüntetésének optimális mennyisége, milyen színkontrasztok a legvonzóbbak, mekkora legyen a portré és hova nézzen a modell,stb.

A szem számára legvonzóbb terület mindig a kép.olyan szöveg szerepeltetése megfontolandó, amelyre a figyelembQl mindössze 1-2% idQ jut.
Több kísérlet bizonyíttotta, hogy az olvasás átlagos sebessége egy hirdetésnél 4szó/msp.

Érzékszervek mozgósítása:

Reklám egyik legnagyobb felfedezése, ogy a képzelQerQ útján képes valamennyi érzékszervünket beínditani úgymond mozgósítani a termék érdekében. Képes arra, hogy hangok alapján fantáziaképeket vizionáltasson.
Pl:
„Halld meg a csokoládé bevonatba ágyazott édes darabkák roppanását! Érintsd meg nyelveddel a mogyoró darabkákat! Ízleld meg a két réteg csokoládé bevonat közt megbúvó csokoládé szósz ízét, mely fenséges jégkrémmel eggyé olvad a szádban!”



Ideomotorikus fantáziakép születik, ahol az izmok mqködése nélkül élünk át egyfajta mozgásillúziót.


5.3 A figyelem:

Aktív és passzív figyelem:
A reklám elsQrendq feladata, hogy figyelmet felkeltse. A figyelem felkeltésére a szokatlan és a megszokott ingerkörnyezettQl eltérQ ingerek képesek.A figyelemfelkeltQ tulajdonság csak a környezettel együtt értelmezhetQ!
Figyelemfelkeltésre az adott ingerkonstellációtól eltérQ ingerek képesek: a csendben a zaj. A zajban a csend.pl volkswagen üres fehér oldala(nem k Brv|x Ž Š
¢
ö

À
Â
ì

Ž

F J Ð Ò HJdf¤¦¸ºÎÐÜÞúü\Þà₌¢Â¾ÞW o p … † ‡ ² RüøüîçàØüÐüÐüÐüÌüÈÌÈÌÈÌÈÌÈÌÈÌÈÌÈÌÈÌÈÌÄȼ·È³Ä³Ä³Ä³«£«ž™’Žh^\¿

h^\¿h^\¿ hnu 5 h^\¿5h”

hnu 5h”



5h”

hnu >*hnu hnu >*h|uzhnu h86häÄhäÄ5hnu häÄ>*

häÄhäÄ

häÄ5>*häÄhäÄ5>*hrr†häÄ7 8: :
ì

Z\àâp ‡ ÈQRefÁ\2Î-Ü Þ þ !÷÷÷÷òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòògdäÄ $a$gdäÄ­þRdfþ ”!–!•"–"ø"ù"7#8#v$x$ð$ò$`&b&n&®&( (€(¦(¨(x)z)F*H*2+6+Ô+
,

,H,d,f,".$.V/X/ú/ü/À0Á0ý0þ0'1(1€2æ2è2Â3Ä3à3â3ø3ú34-4”8–8˜8š8ø9ú9à:â:î;ð;<
<< <÷òîêîêæêâæâæâæâæâæÞæÞæÞæÞÚÖÒæÒæÒÖÒæÒÎæÎÒæÒæÒæÒæÒæÒæÒæÒÊæÊæÊæÊæÊæÊÚÆÊÚæÚÎÚæÚæÚæhåLh‘d£hKôh9C-hÈ!”h7f&h×Qˆhí*$h86h÷(£h^\¿ h^\¿5h^\¿h^\¿5N!"I"J"Õ"# #j%l%¾%À%$'(( ((~(€(H*ì*Ô+,
,

,F,H,¼./d0¡0úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdäÄ¡0ö031€2Ø24E4•4Þ4ß45.7®7–8š8²:´:â:f;h;¢;Ž<<¸<º &
Fgd‘d£gdäÄ <Š<Œ<Ž<==h@j@ÀB
E ElFtGvGxHzHLLrLtLœLMMôMöM‚NƒN-O.O>O?OPÆPÈPÔPèPTfêiRjTjŒjÌj olonoPqRq(s¼xè~ƒ†ƒŒ…BŒrv„ކŽÈ‘ ››|›üøüøôøôøðôðìôìðìôìôìèôèôèôèàèØèÔèÔÊÔÈÔÄÔÄôÄÀÄÀôÀ¼¸´­´©¥©¡©¡ôôh|uzhäCähágYh9 

hŒ\`5>*hŒ\`h.E·hÈh™h¼\6hˆc±Uhº1ohº1o5>*hº1oj@ühiC'UjhiC'UhiC'hU?htyOh86hŠ"h7f&>n?@¨@„ABÄBÆB®CÚCÜCØDÚDEE:F &
FgdtyO
&
FgdŠ"?N-O@OAOBOÈPÊPÌPìPîP$QÜRfngŽh¢h˜iTj\kêkìk0l2l,nno.pžq–rúúúúúúúúúúúúúúúòòíííííííííígdˆc±
&
Fgdº1ogdtyOell reklám)
Figyelni szándékosan is tudunk!Koncentrációval figyelmünket egyetlen témára fókuszáljuk. A figyelmet egyrészt a szembetqnQ vagy újszerq környezetbeli ingerek akaratunktól
Függetlenül ébresztik fel, másrészt bizonyos utalások, szükségletek, érdekek, képzetek és gondolatok befolyása alatt tudatosan is irányítható.
Figyelem:
spontán:akaratlanul,erQfeszítés nélkül jön létre.intenzitása az inger nagyságától és a környezetétQl való eltéréstQl függ.
Szándékos:pszichés koncentrációt igényel.intenzitása a motiváltságtól és a telítQdéstQl függ.
Reklámosok két hibát követhetnek el.1:ha azt hiszik h mindenki az Q reklámukat nézzi. 2:csakis a figyelemfelkeltésre koncentrálnak.
Figyelem felhívás:újdonságok,kedvezményes akciók, nyerési lehetQségek.

A figyelem szqrQi. A beállítódás:

A figyelem szqrQelmélete abból indul ki, hogy az agy központi információ-feldolgozási kapacitása korlátozott.A szqrQ átállítása a figyelemváltásnak felel meg. A reklámozási tevékenység esetében a szqrQ nem mqs, mint az adott fogyasztó érdeklQdési köre.
Pl ha egy reklám kellQképpen felhívja a figyelmet az új típusú barkácsgépre; elQbb-utóbb megnQ iránta az érdeklQdés; abból pedig vásárlási elhatározás születik.
Nemcsak a figyelem aktivizálhatja az érdeklQdést, de az érdeklQdés is generálhatja a figyelmet!
A reklám legnehezebb feladata h képes legyen közös nevezQre hozni a különbözQ érdeklQdési szinteket.termékeben más érdeklia nQket más a nQket. Más a fiatalokat, más az öregebbeket.
Az észlelés és a figyelem hatékonyságát befolyásoló állandóan és tartósan kialakult szqrQrendszert beállítodásnak nevezzük.
Az egyes emberek beállítódását involváltság-nak (érintettségnek) hívjuk.
A közvéleménykutatók,piackutatók ezért figyelik lázasan a fogyasztói beállítodás változásait,azaz a figyelem a szqrQinek változásait.: miért bolondulnak az emberek, és mi az ami hidegen hagyja Qket, miaz amit akkor sem vesznek észre, ha az orruk elött van.
A tömeges figyelmi beállítodás olyan elemei változhatnak, mint az ár-érzékenység, a márka-érzékenység és a divat-érzékenység, sQt a reklám-érzékenység is.


Megvásárolható figyelmek:
Az információs társadalomban a figyelem értéke magasra szökött és egyfajta valutává vált.
Aki magára tudja vonni a figyelmet, az elQnyhöt jut.
A pénz figyelemre váltható’!impulzustömeget lehet vásárolni rajta
A figyelem pedig pénzre váltható’!vásárlókat lehet szerezni vele.
A piaci versenyben a vetélekdés egyik fQ sportága , hogy ki mekkora részt tud kiszakítani az emberek véges figyelmébQl.
Talán ezért sem véletlen, hogy pl. a televíziós reklámokban, is a nézettségért kell fizetni.

AMR=NÉZETTSÉG=FIGYELEM

A nézettség mértékegysége az AMR,azt fejezi ki hogy a mqsor adott percében hányan szentelnek figyelmet az adott programnak/reklámnak.GRP enneka figyelemnek az árát jelenti.Figyelem háborúja.
Az utcákon minden négyzetcentiméterért harcolnak a konkurens falragaszok.

Digitális figyelem:

Az internet és a digitális televízió megjelenése alapvetQen megváltoztatja a figyelemrQl valott felfogásokat.
Az internet az elsQ olyan médium, amely valód interakciót igényel.(felkínált reklám-címsorok részletes üzeneteihez csak kattintásokkal el lehet jutni)
A digitális eszközök óriási lehetQsége, hogy a lehetQ legpontosabb célzást teszik lehetQvé a fogyasztói célközönség megtalálásához.
Hátránya:hogy érdeklQdés híjána reklámok teljes mértékben kerülhetQk.
ElQnye:pontatlan célzásból származó felesleges meddQszórás megszünthetQsége.
Az új kihívásokhoz sokkal alaposabban kell tanulmányozni pl:
Az interaktív észlelési folyamatokat,
Az interaktív meggyQzési folyamatokat,
A prompt döntések mechanizmusát,az érzelmi kódok helyettesíthetQségét,
A virtuális térben való tájékozódást,stb.


5.4 A figyelem felkeltése. A Blickfang és a Blickführung

A figyelem felkeltésnek nincsenek szabályai.Találékonyság,kreativitás kérdése, ki mint képes mások figyelmét felkelteni.
A figyelem felkeltésére egyrészt az erQs felhívó jelleggel bító tárgyak,másrészt a különösség kategóriájába tartozó helyzetek alkalmasak.
A reklámszakmából került a köztudatba a blickfang kifejezés. pillantás elkapását jelenti.A reklámnak megkell ragadnia az embere tekintetét.
Mivel lehet elkapni a pillantást?
Szokatlan helyzettel,szokatlan párosításokkal,szokatlan látvánnyal.általában rendkívülis, és a megszokottól eltérQ, lehetQleg meghökkentQ szituációkkal.
A blickführung a tekintet ill. a figyelem láthatalan vezetésének módját jelzi.Megragadja a figyelmet.
A figyelemfelkeltés a reklám egyik olyan kritériuma, amely csak kreatív erQfeszítéssel oldható meg.A figyelem felkeltéséhez csak új ötletek bevezetése révén lehet eljutni.

FigyelemkeltQ médiaválasztás:

Alacsonyabb intenzitású, vagy eltérQ ingerkörnyezetben alacsonyabb az ingerküszöb és ezért könnyebb a figyelem megragadása és vezetése.
Az üzenet és a helyszín kapcsolatából származó ötletek a figyelemfelkeltés bravúrjai.
A tarlalom, a helyszín és a megoldás kapcsolatából származó ötletek figyelemfelkeltQ ereje nemcsak nagyobb, de teljesen természetesnek hat a jelenléte.

Ha a reklámmal nem a megszokott közegben (tv blokkban,újság)találkozunk, akkor a helyzet szokatlansága is fokozza a figyelemfelkeltést.

A figyelem felkeltésének pszichológiai eszközei:
A megszokott ingerkörnyezettQl való elkülönítésen túla figyelem megszerzésében a különösség játszik meghatározó szerepet.
A blickfang kitárja a befogadás kapuit és életre kelti az aktív és a passzív figyelmet.
Geg:két szokatlan dolog párosítása.
A kapcsolat felismerése nyomán keletkezQ áhá élmény különleges pszichológiai hatással bír a
meggyQzés szempontjából.


A blickfang természetrajza:

A figyelem felkeltésének pótolhatatlan eszköze. Ha ismétlQdnek,netán divattá válnak, akkor új megoldásokat kell keresni.
A figyelem felkeltésének állandó kényszere megköveteli a kreatív hozzáállást.

Szokatlan szituáció, nem mindennapi látvány, bizarr helyzet, vagy arc.
Szokatlan mozgás, mozdulat, dinamika, feltqnQ jelenség.
Különös kapcsolat, furcsa látvány, ritka kapcsolat.


Sztereotípiák: kutya- gyerek  nQ:

Vannak olyan biztosra menQ receptek , amelyek mindig, minden korban , minden reklámozási témában hatásosnak bizonyulnak.
Kutya- gyerek  nQ, és cica. A figyelemfelkeltés örök és biztos kellékei.
Tény, hogy a fenti elemek konnotációja, szimpatikus kisugárzása olyan erQs, hogy bármilyen meggyQzési folyamatot pozitív érzelmi töltéssel tud megtelíteni.
Egy aranyos kisgyerekre garantáltan minden esetben felfigyelnek.
A kutya-cica motívum bedobása is örökzöld figyelemfelkeltQ eszköz.

Humoros figyelemfelkeltés. A geg

A hirdetés által kiváltott derq (mosoly) a befogadás érdekében elérhetQ maximális siker. feltételei az ötlet. terméke a geg.
Az ötlet a reklám lelke. A geg az ötletbQl születQ legkeresettebb termék.

Egyfajta élményt is ad. A megértéssel együtt járó jutalom az áhá élmény.


5.5 A kiváncsisság gerjesztése. A teaser:

KérdQjelek ereje

A figyelmet a leghatékonyabban a kíváncsisság táplálja

Szeretné ha sima lenne a bQre?
SzQrtlenítés fájdalom nélkül?
Angol nyelvtudás egy hónap alatt?
Csinálta már vonaton?

Sokan úgy tartják, hogy a kommunikáció hatékonysága szempontjából a közleménynek három, egyforma súlyú és jelentQségq dramaturgiai elembQl kell állnia:
figyelemfelhívás,információ, meggyQzQ érvelés
A kíváncsiság gerjesztésének végletekig fokozott válfaja az egyre népszerqbb teaser, vagyis a felcsigázó reklám.
A teaser kampányokban van egy felcsigázó és egy megoldó szakasz. Emlékezeti hatása akár háromszoros-ötszörös lehet a hagyományoshoz képest.
Kio-ki Q?/Ismeri Ön Széphidi Klárát?

A fokozott figyelemfelkeltésnek a veszélyei is fokozottak. Ilyenkor hajszálon múlik a közönség hangulatváltása.

Figyelemfelkeltés veszélyei:

Az index.hu chat oldalain a televíziós reklámok sugárzásával kapcsolatban a legnagyobb ellenszenvet az a gyakorlat váltotta ki, hogy mqsorok után a reklámblokk megemelt hangerQvel indul.

Inger fokozás leggyakoribb esete a reklámblokkok hangjának felerQsítése a televízióban és a rádióban.(teljes bezárkózás
tolakodás: felmérés szerint az emberek legjobban a játékfilmek megszakításakor odatolakodó reklámot utálják. Utána a kéretlen sms-ek következnek. De ide tartoznak még a levelezQ programban kapott spamok, erQszakosan kézbe nyomott szórólapok.
Öncélúság: rövidtávon kelthet feltqnést, de hosszú távon az egész reklámszakma reputációjának árt a sztereotip figyelemfelkeltQ eszközök, elsQsorban az obszcén, durva jelek témához nem illQ alkalmazása.
Figyelem-elterelés: amikor a figyelemfelkeltQ elem teljesen elnyomja az üzenet lényegét.

5.6Sokkoló figyelemfelkeltés:

A hulla öröme :
A sokkolás általános tendencia, innen nincs hátraarc.
A sokkoló reklám vonzereje a hulla örömének jelzett lélektani jelenségben rejlik.A rémületet keltQ és taszító jelenségeknek éppoly erQs felhívó jellegük van, mint a többi ösztönökre ható, de kellemesebb ingereknek.

ElképzelhetQ, hogy az érdekes és a rémséges együtt jelenik meg képi metaforák formájában.
Az ilyen típusú sokkoló reklámoknak gyenge az aktivációs-, de igen erQs az emlékezeti hatásuk.









Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Üzenj az összes olyan hallgatónak aki felvett egy bizonyos tantárgyat! Hasznos lehet ha egy tárggyal kapcsolatban olyan kérdéseid merülnek fel mint pl
  • Hol lesz a vizsgamegtekintés?
  • Meddig kell tudni az anyagot?
  • Mely részeket adták le előadáson a könyből?
  • stb...
Az üzeneted így ahhoz a célcsoporthoz jut el, akik együtt hallgatják veled a tárgyat. Ehhez kattints az Üzenetekre, ezután válaszd ki a tantárgyat a saját tárgyaid közül, majd kattints az Üzenet írására.

Cimkefelhő

3.óra 4.óra ábra alkotmánytörténet analízis anyagismeret 2 ásvány- és kőzettan bácsó sándor deriválás descartes előadásanyag, mechatronika éptöri éptöri 2 érzékelő excel filológia fogyasztás gazdaságtörténelem gazdföci génmódosítás hő-és áramlástechnikai gépek igaz józsef internet inverz és összetett függvény írányítástechnika jegyzetek kaffka képzőművészet kereskedelem kiselőadás kormány marketing2 tétel matek ii. zh mazzag éva méhen belüli fejlődés metafora mikroökonómia órai anyag önkormányzat program reakció rendszerek segédlet stat stilisztika szocializáció szociolingvisztika tanulás és kutatásmódszertan váll. pü. word