Jegyzet

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGazdaságtudományi KarEmberi erőforrásokGazdaságszociológiaJegyzetekJegyzet

Gazdaságszociológia

Szociológia: társadalomtudomány, mely a társadalom törvényszerqségeit kutatja. Nincs uralkodó paradigma, több elméleti rendszer él egymással párhuzamban.

Mikroszociológia: egyéni cselekvések
Makroszociológia: társadalmi struktúra

Alapfogalmak:
Norma: Az értéken alapuló viselkedési szabályok, melyek meghatározzák az egyén lehetQségeit és feladatait.
Státusz: Az egyénnek a társadalmi struktúrában elfoglalt helyét jelenti.
Szerep: egy adott normakészlet, mely meghatározza az egyénnek a helyzetébQl adódó jogait és kötelességeit.
Társadalmi integráció: a társadalom tagjai közötti kapcsolatok és szolidaritás mértéke.
Társadalmi intézmény: A társadalom többségének tagjai által végzett tevékenységek alapvetQ módja, mintája. (normák és értékeke egymással összefüggQ rendszere)

A szociológia eredete:
Társadalmi változások: reformáció, felvilágosodás, ipari forradalom, francia forradalom, restauráció
Utópikus szocialisták: a társadalom megreformálása, az igazságtalanságok megszüntetése a kis közösségek szintjén. (falu, gyár. Pl. Owen, Fourier)
Auguste Comte: 1798-1857  francia szociológus. Egyetemes fejlQdés feltételezése: Három stádium törvénye
Herbert Spencer: 1820-1903, angol filozófus, szociológus. A Darwini biológiai evolúció alkalmazása a társadalmi folyamatokra, egyetemes fejlQdés feltételezése.

Klasszikus szociológia elméletek

Karl Marx:
Konfliktuselmélet: szerint a társadalom mqködését az eltérQ helyzetq társadalmi csoportok közötti konfliktusok határozzák meg.
Osztályelmélet: szerint a társadalom tagolódását a gazdasági viszonyok határozzák meg. Marx a termelQeszközökhöz fqzQdQ viszonyt látta döntQnek (kiszolgáltatottság mértéke)
Elidegenedés: A kapitalista termelési mód, a városokba költözés hatására elszakadnak a korábbi társadalmi kapcsolatok, a munkás elveszti kapcsolatát az általa végzett munkával.

Emile Durkheim:
Társadalmi integráció, szolidaritás: a társadalom normális mqködéséhet a társadalom tagjai közötti együttmqködésre, az egymás iránti szolidaritásra van szükség
Munkamegosztás? A szolidaritás eredete a munkamegosztás. Az egymásrautaltság mindennapi megtapasztalása.
Anómia – öngyilkosság: A szolidaritás meggyengülése, a társadalom dezintegrációja „anómikus” állapot alakul ki, ennek egyik jele az öngyilkosságok számának növekedése.



Max Weber
Vallás és gazdaság. Felismerte, hogy a vallás és tágabban a kultúra meghatározó a gazdasági cselekvésben is.
Társadalmi rétegzQdés: a gazdaság mellett az életmódot is rétegképzQnek tartja. Ezek együttesen hatalmi viszonyokat testesítenek meg.
Cselekvéselmélet: Társadalmi cselekvés: Tradicionális, érzelmi-indulati, érték-racionális, cél-racionális
Hatalom, bürokrácia: Hatalom típusai (tradicionális, karizmatikus, racionális legális) és a bürokrácia szerepe a hatalomgyakorlásban

Modern szociológia elméletek

Talcott Parsons
Rendszerelmélete (AGIL séma) a társadalom mqködésében 4 funkciót határoz meg:
Adaptáció ( alkalmazkodás a környezeti feltételekhez (gazdaság)
Célelérése (a cselekvési célok meghatározása, mely a gazdaság számára, az irányítást biztosítja (politika)
Integráció: az emberek közösségének összefogása, a normatív szabályozás révén (társadalom)
Mintafenntartás: az értéekek, normák megQrzése és továbbörökítése (család/kultúra)

G. C. Homans
Csereelmélet: a cselekvQ korlátlan racionális döntését feltételezi.
Az intézmények, normák szerepek létrejöttének cizsgálatát tartja a szociológia fQ feladatának.
Kiinduló pontja az elemi egyéni cselekvés, melyet csereaktusonként fog fel.
Ennek során az egyén haszon-maximalizálását feltételezi a behaviorista pszichológia megközelítését alkalmazza)

G. H. Mead
Szociálbehaviorizmus: tágabban értelmezi a behaviorista pszichológia irányzatot. Szerinte nem a cselekvés, hanem a mögöttes szándék is megérthetQ
Viselkedés, mint szimbólum: a másik ember annak feltételezéseivel reagál, hgoy cselekvQ valamit ki akart fejezni tettével. megérti a cselekvést
Szimbolikus interakció: az egyén saját cselekvésének alakításakor a másik ember várható reakcióját is számításba veszi.

J. Habermas
Rendszer és életvilág: a gazdaság és a politika célracionálisan, míg a kltúra és a személyiség erkölcsi elveket követve mqködik.
Társadalmi nyilvánosság biztosíhatja azt, hgoy az életvilág kontrollt gyakorolhasson a gazdaság és a politika felett
Kommunikatív cselekvés biztosítja, hogy a társadalom szereplQi egyetértésre jutva közösen együttmqködve valósíthasság meg céljaikat.
A kapitalizmus rendszer-konfliktusai: abból ered, hogy a XX. Század második felében a gazdaság uralja a politikát és az életvilágot is.



A. Giddens.
Struktúra és cselekvés kapcsolata a társadalmi struktúra egyszerre következménye és kerete az egyéni cselekvéseknek.
Modernizáció: a térrQl és idQrQl vallott felfogás megváltozása a 18. századtól kezdve.
Modernizáció következménye a társadalomban bonyolult hatalmi mechanizmusok létrejötte, így elsQsorban a szakértQ rendszerek, valamint az óra-idQ, uralkodóvá válása. Ezek következménye a társadalmak közötti különbségek csökkenése, a globalizáció.

Ulrich Beck
Kockázat-társadalom: a környezeti és társadalmi kockázatokat tekinti a mai társadalom egyik meghatározó jelenségének.
Modernizáció 2 szakasza határozható meg szerinte. ElsQ és második modernitás.
Individualizáció a kockázattársadalom (második modernitás) sajátossága az élethelyzetek egyedivé válása.

Gazdaság és társadalom

Klasszikusok szerint:
Marx: a gazdasági viszonyok – a termelés szervezésének móda- határozza meg a társadalmi vizsonyokat. A társadalom dinamikáját, vagyis fejlQdését a kizsákmányolók és a kizsákmányoltak érdekellentéteként ragadja meg.
Durkheim: a gazdasággal kapcsolatban az együttmqködés integratív erejét hangsúlyozza. Számára a munkamegosztás, nem puszta gazdasági fogalom, hanem társadalmi jelenség.
Weber: részletesen vizsgálja a gazdaságot két alapvetQ megállapítása, hogy:
A modern gazdasághoz nélkülözhettlen a bürökrációa, agyik a képzett szakhivatalnokok rendszere.
A gazdaságnak kulturális gyökerei is vannak.

Max Weber
Gazdaság:a szükségletek fedezésére szolgáló javakból- eszközökbQl v. cselekvésekbQl  a cselekvQk becslése szerint a szükségletekhez képes szqkös készlet áll rendelkezése és ez a tény egy sajátos viselkedés okává válik.
Háztartás: egy meglévQ szükséglet fedezése.
Vállakozás: a kívánt javak szqkösségét a szqkös javak feletti rendelkezésbQl történQ haszonszerzésre használó tevékenység
Racionalitás: Weber szerint a mérlegelQ, kalkutatív döntéshozatal  tágabban értelmezve az olyan cselekvési módok, melyeknél a cselekvQ tudatosan, átgondoltan választ a rendelkezésre álló alternatívák között.
A racionalitás mindig viszonylagos  minden racionalitás mögött áll egy meghatározó logika, mely szerint racionális az adott cselekedet.
Cselekvés: olyan viselkedés, melyhez a cselekvQ valamilyen szubjektív értelmet kapcsol.

Másokat figyelembe vesz Másokat nem vesz figyelembe nem racionális cselekvés Tradícionális Érzelmi indulati Racionális cselekvés Értékracionális
(erkölcsi parancs követése) Célracionláis
(kitqzött cél követése)


Polányi Károly:
Bírálja a formális gazdaságtant, miszerint a gazdaság minden eetben a szqkös erQforrások felhasználásával kapcsolatos célracionális döntések területeként írható le (hogyan mqködik a gazdaság?)
A döntés azonban korlátozódik a szqkösség álapotára
Valójában minél nagyobb a gazdaság , a választék, annál bonyolultabb döntési helyzeteket kell megoldani.
Bevezeti a szubsztantív gazdaságtan fogalmát (Miért mqködik a gazdaság)
A gazdaság értelme (tartalma, szubsztanciája) az emberi szükségletek kielégítése. Ezzel kapcsolatos 2 elméleti kérdése:
Hogyan viszonyul az ember a környezetéhet?
Milyen módon intézményesülnek a gazdasági folyamatok?
A modern, magas szintq munkamegosztásra épülQ társadalmakban nem a piac, hanem a csere a szükségletek kielégítésének elQfeltétele.
A gazdasági folyamatok intézményesülésének fQ típusai: (gazdasági rendszerek)
Reciprocitás: a gazdasági szolgáltatások kölcsönössége.
Redisztribúció: a termékeke központi begyqjtése és elosztása
Piac: a gazdaság szereplQi közti megállapodásra épülQ cserék
Mindhárom intéményesült forma sajátosságos eltérQ cselekvési logikával, racionalitással bír.
Beágyazottság: Mindhárom intézményesült forma egyedi társadalmi feltételek között válik lehetségessé.

Mark Granovetter:
Kritizálja a korábi gazdaságszociológiai megközelítéseket:
A társadalom és a gazdaság függetlenségét feltételezQ elméletek alulszocializált emberképét.
A gazdaság erQs társadalmi beágyazottságának tételét és az ebbQl következQ túlszocializált cselekvQ-képet.
Két feltételezéssel él:
A gazdaságon kívüli személyközi viszonyok befolyásolhatják a gazdasági cselekvést. (az nem csak az egyéni preferenciák függvénye)
A piaci viszonyok is emberek közötti kapcsolatokként jönnek létre, így ezek szerkezete befolyásolja (segíti v. akadályozza) a piac mqködését ( a gazdasági intézmények kapcsolatrendszerekbQl kristályosodnak ki)
Elemzési módszere a hálózatelemzés:
Különbséget tesz erQs és gyenge kapcsolatok között:
ErQsz kapcsolat a családi, baráti viszony (multiplicitás jellemzi, vagyis a kapcsolat több okból is fennáll.
Gyenge kapcsoalt az ismeretség, amikor a kapcsolat nem rendszeres v. csak egy dimenziója van.
A hálózat sqrqségének hatása:
Információáramlás: a sqrqbb hálózatokban (több erQs kötés, egymást kölcsönösen ismerQszemélyek) gyorsabb az információáramlás.
Társadalmi kontroll: sqrqbb hálózat erQsebb társadalmi kontroll.
A gyenge kötések ereje: Gyenge kötések nagyobb eséllyel biztosíthatnak hozzáférést az új információkhoz és erQforrásokhoz, amennyiben hálózati hidakként funkcionálnak.
A hálózatban társadalmi erQforrások mozgósíthatók. Bizalom a hálózati struktúrából következQ tulajdonság, nagy számú gyenge kötés elQsegíti a közös cselekvést.
Kötelezettségek a túl sqrq hálózatban. Akadályozza a változást és innovációt.


Modernizáció

Max Weber:
Racionalitás’! a racionalizmus a tradicionizmus ellenéte ’! a racionális cselekvés az egyéni, szabad döntésen alapul.
Differencialiálódás’! Új szakmák, iparágak, tudományok jelennek meg, a világ sokszínqbbé válik ’! NövekvQ egyéni különbségek

A racionalitás hatása: „ a világ varázs alóli felodlása” a hétköznapi élet felszabadítása a vallás kontrolja alól.
A kultúra és a társadalom válnak a hétköznapi vonatkoztatási keretté.
Az egyéni cselekvés alapja a normák elfogadása és a cselekvQk közti kommunikáció.

Társadalmi beágyazottság:
Az egyén életkörülményeit és lehetQségeit személyes és állandó társadalmi kapcsolatai határozza meg.
A társadalmi beágyazottság elQfeltételezi a társadalmi stabilitást. (minél nagyobb a társadalmi és földrajzi mobilitás, annál gyengébb a beágyazottság.

Pre-modern társadalom
JellemzQje a mindennapi élet beágyazottsága a helyi közösségbe.
Helyhez kötött
Helyi keretek között szervezQdik
Szerkezetét az elQjogok (rendi viszonyok) határozzák meg.
Tradícók/normák szerint mqködött
Alapegysége a nagycsalád (többgenerációs)

Korai v. elsQ modern társadalom:
Térbeli viszonyok köré szervezQdött
Nemzetállami keretek között szervezQdött
Szerkezetét a jólét-eloszlás határozza meg
Kulturális szabályok/normák szerint mqködött
Alapegysége a kétgenerációs család
JellemzQje a mindennapi élet beágyazottsága a társadalmi struktúrába

KésQi v. második modern társadalom:
A 20. század elsQ felétQl a társadalmi beágyazottság tovább csökkent.
Az egyén kiemelkedik a közvetlen kapcsolatokból
Csökken a földrajzi tér jelentQsége
A nemzetállamok meggyengülnek
A kockázatkerülés jelentQsége megnQ
Közös, kulturális szabályok gyengülnek
Monogám, önmagáért való kapcsolatok sorozata

A beágyazottság csökkenése:
az egyedi, helyi beágyazottsági viszonyok univerzális piaci viszonyokká alakulását jelenti
átláthatóságot és egységességet eredményez  felcserélhetQvé tesz személyeket, vállalatokat, helyeket
SzakértQi rendszerek veszik át a személyes, helyi tapasztalat és tudás szerepét  ilyen pl. az óra, az úthálózat és az utazásszervezés
Szimbolikus zsetonok tértQl és idQtQl független csereviszonyokat tesznek lehetQvé  ilyen a pénz vagy a voucher


Mobilitás változása
A szociológia egyik központi fogalma, többféle jelentéssel
A társadalmi mobilitás az egyén társadalmi hierarchiában betöltött státuszának megváltozása
A térbeni mobilitás az egyén helyzetváltoztatása átmeneti vagy állandó jelleggel

Mobilitás jelentQsége:
A térbeni mobilitás lehetQséget ad a társadalmi és a földrajzi tér különválására
Nagyobb földrajzi távolságokban vannak kapcsolataink, ismerQseink, lehetQségeink
Egy mobilabb társadalom nehezen írható le a hagyományos társadalomképpel, bonyolultabb és változékonyabb annál

Mobilitásformák:
Tradícionális:
A társadalom legnagyobb része nem mobil, helyhez kötött életet él
A térbeni mobilitás egyes foglalkozásokhoz, életformákhoz kötQdik
A mobilitás nem lehetQségként, hanem kényszerként jelenik meg
A mobilitás céltalan , nem az otthon és a máshol között történik
Térbeni
Az elsQ modernitás jellemzQje és kísérQjelensége a mobilitás: a világ megérthetQvé és átalakíthatóvá válik
A térbeni mobilitás egyes társadalmi státuszokhoz, rétegekhez kötött
A mobilitás a változatosság lehetQségeként jelenik meg
A mobilitás a megszokott környezet és az attól eltérQ, különleges helyek között történik
Globális
A világ összeszqkül  Giddens: az idQ és a tér beszqkülése
A térbeni mobilitás általánossá válik
A mobilitás a változatosság igényeként jelenik meg
A mobilitás célja a hétköznapi élet gazdagítása
Virtuális
A második modernitásban az idQ és a tér szétkapcsolódik , nem jelentenek egyértelmq tapasztalatokat
A térbeni mellett a virtuális mobilitás különbözQ formái jelennek meg
A mobilitás a társadalmi kapcsolatok alapvetQ formájaként jelenik meg
A mobilitás célja a hétköznapi élet és kapcsolatok fenntartása

Globalizáció és Individualizmus

Globalizáció:
komplex és ellentmondásos fogalom
Az elméleti és mindennapi megközelítések csak abban egyeznek meg, hogy létezik…
mi, ki, milyen mértékig és mekkora területen globalizálódik, az már vitatott.
A globalizáció tehát több értelmq kifejezés  nem egy globalizációról van szó, hanem globalizációk sorozatáról&
valami ami egyedi, átalakul valami általánosabbá.



Globalizáció az idQben:
A történelem globalizációs hullámok sorozata  ezek pedig általában kiváltottak valamiféle ellenreakciót is
A nagy világvallások és vezetQ nyelveik elterjedése egységes civilizációk létrejötte
Nagy földrajzi felfedezések és az azokat követQ gyarmatosítás
Európai imperializmus, világméretq munkamegosztás, tömeges migráció
Hidegháború – a kétpólusú világrend kialakulása
Információs hálózatok, globalizálódó kultúra

A Gidens
A globalizáció szerinte társadalmi folyamat, melynek eredményeként „mind több ember él olyan körülmények között, amikor a helyi viszonyoktól független intézmények – a helyiek életét globális gazdasági és társadalmi viszonyoktól függQvé téve - határozzák meg a mindennapi életet
Giddens elemzésében elsQsorban a globalizáció utolsó hullámára koncentrál

A modernitás intézményei: (adják a globalizáció alapját is)
Katonai erQ lehetQvé teszi a diktatúrák és törzsi társadalmak legyQzését
Politikai hatalom a gazdaság és a magánélet befolyásolásának képessége
Kapitalizmus mint rendszer a tradicionális gazdaságnál hatékonyabb
Iparosodás a kapitalista termelés általánossá válást jelenti
Globalizáció Giddens szerint a modernizációs folyamatok nem szándékolt következménye

Globalizációkritika:
hatalom és egyenlQtlenség? a világ népességének 20 százaléka fogyasztja el a világ termelésének 80 százalékát
Megfordított gyarmatosítás: a gazdaság behatol a politikába és a magánszférába.

Individualizáció
modernizáció az egyén szintjén: emancipáció, a stabilitás
elvesztése, a kontroll új formái
Individualizáció okai:
Az öröklött státusz jelentQsége csökken  a társadalmak meritokratikusabbá válnak  a társadalmi egyenlQtlenségek az egyéni teljesítményen alapulnak
A társadalmi státuszt a jólét-hozzáférés mellett a kockázat kerülés is meghatározza
Emancipáció:
a tradicionális normák és szerepek erejének csökkenésével válik lehetQvé
Az emancipációt általában pozitív változásnak tekintjük, hiszen új lehetQségeket nyit meg a az egyén számára &
a foglalkoztatásban: jobb munkaerQpiaci esélyek
a magánéletben: új kapcsolat-formák válnak elfogadottá
a szabadidQben: szabad döntés kérdése lesz
A státus egyénként meghatározottá válik

Stabilitás elvesztése:
az ár, amit a több lehetQségért fizetni kell A normák meggyengülésével társadalmi intézmények is
meggyengülnek  több egyeztetésre van szükség a hétköznapokban
Az emancipáció eredménye: az egyszerq és stabil identitás elvesztése - ki vagyok én?  ezt a kérdést mind nehezebb megválaszolni, mert az olyan kategóriák, mint osztály, kor, nemzetiség
kiürülnek
Az identitást nem a közösségi, hanem a piaci viszonyok határozzák meg

Kontroll új formái:
SzakértQi rendszrek gyakorolják racionális formában.
A munkaerQpiac rugalmassága folyamatos egyéni alkalmazkodást tesz szükségessé  ami a közös normákon és szolidaritáson alapuló társadalmi csoportok felbomlásához vezet
A fogyasztói kultúra meghatározza az egyének életstílusát, szabadidejét, világszemléletét a reklámok csábításán keresztül

TQke

TQke:
Termelési tényezQk egyike (föld és munka mellett)
Alkalmas termékeke és szolgáltatások létrehozására, miközben maga nem alakul át
ElQállításához áldozatot kell hozni (befektetésre, vagyis a jelenlegi fogyasztásról való lemondásra van szükség)

Klasszikus felfogás:
Csak a kézzel fogható vagyonelemeket tekinti tQkének
Megkülönbözteti
állótQkét  azokat a tQkelemeket, melyek több termelési cikluson keresztül rendelkezésre állnak (gépek, épületek)
forgótQkét  azokat a tQkelemeket, melyek egy termelési cikluson belül átalakulnak, beépülnek a végtermékbe (nyersanyagok)
állandó tQkét  a termelésben felhasznált gépek, berendezések értékét
változó tQkét  a termelésben felhasznált munkaerQ értékét
Az osztályozás alapja itt az értéktöbblet termelésében játszott szerep  erre, az érték változtatására csak a munkaerQ képes

TQkefelhalmozás
Gazdasági alapja az értéktöbblet
A tQkés célja, hogy profitot érjen el  ennek általános formája:
P ’! Á ’! P , ahol P = m + P
Ha az értéktöbblet (P -P) mértéke nem elég magas
csökkennek a befektetések és így nQ a munkanélküliség
csökkennek vagy kevésbé nQnek a bérek
ezzel pedig ismét jövedelmezQbbé válik a termelés
TQkés termelés általános törvénye
A tQkefelhalmozás társadalmi következménye az kizsákmányolás
Az értéktöbblet kisajátításával a tQkés kizsákmányolja a munkást: a munkaerQ által megtermelt értéknek csak egy részét fizeti ki munkabérként
A kapitalista termelési viszonyok között a munkást megfosztják termelQeszközeitQl, így kiszolgáltatott a tQkéseknek
Marx összekapcsolja a kapitalizmus  a modernizáció  gazdasági és társadalmi viszonyainak elemzését

ÚjtQke felfogás
TQkének tekint minden olyan jelenséget ami a termelésben hasznosítható (pénz, emberi, kulturális, etnikai, intézményi, fizikai, társadalmi, kapcsolati tQk)
Folyamatosan vita tárgya, hogy az új tQkeformák rendelkezek-e a tQke sajátosságaival?
A társadalmi és kulturális tQke egy része nem az egyén, hanem a csoport sajátossága, így nem lehet racionális befektetési döntéseket hozni
Egyén: a kapcsolatokban rejQ erQforrások
Csoport: társadalmi struktúrában és a kulturális mintában rejlQ erQforrások
ÚjtQke fajtái:
Emberi/kulturális tQke: a gazdasági életben hasznosítható ismeretek és képességek a személyek sajátossága és a személyek teljesítményeként jön létre (tanulás, tapasztalatszerzés)
Társadalmi tQke: az egyénközi kapcsolatok és a csoportstruktúra gazdasági életben hasznosítható elemei. Egyszerre a személy és csoport tulajdonsága: az egyéni kapcsolatrendszer mqködése ugyanis részben a csoport struktúrájától függ (pl. a kapcsolatháló zártsága).
Kulturális tQke:
Az egyén ismereteinek és képességeinek a társadalom egyenlQtlenségi viszonyai által befolyásolt profittermelési képessége
A közvetl&(*@Æ\ ^ ú


"

D r vxº¼Ô°

Âèìø&(H˜ ° ² Ê ¸"Ã"×"¨$ª$¾$Î%ú%À&Ø&'ðáÝÕÝÑÝÑÉÑÅÑÉÑÁ³¯ªÁ¢Á¢ÁÅÁ—³¯¯Š…}yŠ}y¯}y}yq}h§oóh§oó5h§oóhvBõh§oó>* h>@5 h§oó5h>@h>@5 h>@:>*CJaJh…}ûh…}û5 h…}û5h>@h>@h>@:>*CJaJh…}ûhŽÖhNahNa5hNahNahvx¬5hvx¬h©L”h·W#5:>*CJ(aJ(h©L”hvx¬5:>*CJ(aJ(,(*^ ` ª ø ú
ì
~
T


B D r <`6vxº¼Ô÷÷ç÷÷÷÷÷ÜÜÜÜÜ÷÷ÑÑÑÑ÷÷÷÷
$
&
Fa$gd‘$
$
&
Fa$gd‘$$„ì„ û^„ì`„ ûa$gd‘$ $a$gd‘$ÔuþÔÒ,Ž°ða

ƒ

àêì&(Hä2øôôôììáááììÖÖÖÖììììËÀÀÀ
$
&
Fa$gd‘$
$
&
Fa$gd‘$
$
&
Fa$gd‘$
$
&
Fa$gd‘$ $a$gd‘$
$
&
Fa$gd‘$ø– ˜ ² :!ø!H"·"¸"Ã"ª$Î%¾&À&Ø&Ú'Ä(Î)o*p*}*ôììÔÔÔÔììÉÉÉìì¾¾¾¾ìì
$
&
Fa$gd‘$
$
&
F a$gd‘$$
&
F
Æ Ø „ „˜þ^„ `„˜þa$gd‘$ $a$gd‘$
$
&
Fa$gd‘$ 'Ú'(Î)
*p*q*|*}*“*ò*þ*’,Æ,²-´-€.˜.¾.„/–/œ/0!050y0z0‘0’0¨0¬0þ2 3P4Z46666(6Ð7â7ä7(8<89üôüôüïçß×ÓËÇËÇÃǾËÇË·ÇË·Çéá™Ã™Ã™Ã’Ê‚~‚y~‚~ hvBõ>*hvBõhvBõhvBõ>*h†[ hvBõ5

hW%ah&»hvBõh&»>*h&»h&»5h&»h&»:>*CJaJ

hvBõhW%a hW%a5h&»hW%ahvBõhW%a>*hâ3¢hvBõhâ3¢>*h‚
€hºM.5h‚
€hâ3¢5 h=}5hvBõh§oó>*h§oó-}*ò*’,~.€.˜.„/0y0z0‘0’0¨0þ2P4è4¨5666Ð7ôôôììáááììììÖÖÖËËìì³$
&
F

Æ Ø „ „˜þ^„ `„˜þa$gd‘$
$
&
F
a$gd‘$
$
&
F
a$gd‘$
$
&
F
a$gd‘$ $a$gd‘$
$
&
F a$gd‘$ Ð7(89¾:Ð;€<‚<„<´<ì<çççÜçÔ¾¾¾$$Ifa$gd‘$lÆÿ $a$gd‘$
$
&
F
a$gd‘$$
&
F

Æ Ø „ „˜þ^„ `„˜þa$gd‘$ 949Ð;‚<0>2>4>T>œ?ž?Ò?Ô?Ö?AžA ARCVDXDG,GBGàGHHxHzHÖIØIJâL*M(OQ2R4R TT*T,T.T÷óïëïæáÝÙÝÙÕÝÑÍÑÉÑŽ¹µ°«§£§Ÿ§›—“‹‹‡yk‡h¹%²hÓO<:>*CJaJh¹%²h¹%²:>*CJaJh¹%²hÓO
¡ h O•5 hÃZ˜5h O•hÑ*—h O•h O•>*h¿*jhZÜh]ýh[ñh$
Rh÷0éhÓP‹ h$
R5 h)>5hv4

h†[ hCùhCùhCù>*(ì<î< =<=^=t^^^$$Ifa$gd‘$lÆÿŠkd$$If–FÖ ”ÉýÖFºÿ2
ª"(€x
€x
€x

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laö&^=`=Š=â=.>t^^^$$Ifa$gd‘$lÆÿŠkd–$$If–FÖ ”ÉýÖFºÿ2
ª"(€x
€x
€x

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laö&.>0>2>T>Ö?>@A ABæBtllaaaaaV
$
&
F

a$gd‘$
$
&
F

a$gd‘$ $a$gd‘$Škd,$$If–FÖ ”ÉýÖFºÿ2
ª"(€x
€x
€x

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laö& æBRCXDôDdEÞEXFGÞGàGHzH4IJJŸJâL*M’MlN(OdObPäPôééôôôééááÖÖÖÖËËÖËËËÖËË
$
&
F
a$gd‘$
$
&
F
a$gd‘$ $a$gd‘$
$
&
F

a$gd‘$
$
&
F

a$gd‘$äP4RtST,T.TDT,UVV…VËV:X $
&
Fa$gd‘$
$
&
Fa$gd‘$
$
&
F a$gd‘$ $a$gd‘$
$
&
F
a$gd‘$.TDT:X
] ]â^*_¶_ ``ŒaÄabb.b0b:bzbÒbÔbDcFcHcpc¬c®cddd,d0d2d8dXdZd‚dºd¼d ee*e,e:e>ede÷óîæâó÷ÚóÒÎóÎÆÎÂκ³Â³Â³Â³Â³Â³©³Â³Ÿ³Ÿ³Â³Ÿ³©³Â³Ÿ³ÂŸ˜Žh £h £5]

hZ2ç6]h,tÒh,tÒ6]h,tÒh,tÒ5\

h,tÒh,tÒh,tÒh,tÒ5h,tÒh,tÒhui5huih.rZh¹%²5h¹%²hÂ6ô5h%3Áh¹%²h%3Á5 h%3Á5h¹%²h¹%²h¹%²54.\‚\„\Æ\ ]`]¶]^V^à^â^*_¶_`^`š`â`0aŠaŒaÄazbFcXdôììááááááììÖÖÖÖÖÖÖììÆÆÆ$
&
F7$8$H$a$gd‘$
$
&
Fa$gd‘$
$
&
Fa$gd‘$ $a$gd‘$
$
&
Fa$gd‘$Xd &
F7$8$H$a$gd‘$
$
&
Fa$gd‘$ $a$gd‘$$
&
F7$8$H$a$gd‘$$
&
F 7$8$H$a$gd‘$

$7$8$H$a$gd‘$$
&
F7$8$H$a$gd‘$defeàe
f˜f¼fôföf8gdgfgâgägrhthii^i`iˆiŠi¨iªi¬iÈiÊi8j:j¤j¦j4k6k¸kºkØkÚkêkdlfl$m&m$n&njn|n¨nöïåïåïáïÙÑÊÆÊÆÊÆÊÆÊ¿´¬´¤Ÿ˜”˜”˜”˜”˜”Š˜”˜”˜”˜€y

hô 5hR]‹hô 5hR]‹5\hHÂhHÂ5\hHÂ

hHÂhH hHÂ5hHÂhHÂ5hô 55\]hô 5hô 55\]

h,tÒhô 5hô 5

hô 5hô 5hô 5h,tÒ5hô 5hô 55h £h £h £5\

h £h £h £h,tÒ5]-êkÀlJm¸mjn|nòn>o¤oppâpnqúq &
F7$8$H$a$gd‘$ $a$gd‘$$
&
F7$8$H$a$gd‘$$
&
F7$8$H$a$gd‘$

$7$8$H$a$gd‘$$
&
F7$8$H$a$gd‘$¨n¶nppŒpŽpDqFqÈqÊq/r0r
h?4Âh?4Âh?4Âh{0

h{0h{0h{0h{05 hoª5hÁg¥hÁg¥5\hÁg¥

hÁg¥hÁg¥hÁg¥hÁg¥\hÁg¥hÐ_k5hÁg¥hÁg¥5hÐ_khÐ_khHÂ:>*CJaJhÐ_khÐ_k:>*CJaJ

hHÂhHÂhé›

hR]‹hR]‹hR]‹hR]‹5\

hô 5hR]‹hô 5hR]‹6]$ŽrÞr,sàtDuFuxuPvúvvwþw/x\x]xfxÂzV{X{Ð{ïïïïçç××××××çç̼°ç

$7$8$H$a$gd‘$$
&
F7$8$H$a$gd‘$
$
&
Fa$gd‘$$
&
F7$8$H$a$gd‘$ $a$gd‘$$
&
F7$8$H$a$gd‘$øvúvwwwXwZwtwvw„w†w¢w¤wºw¼wÚwÜwüwþw xxxx"x#x.x/x:x;xExFxSxTx\x]xexfx~x®x¯xåxæxyzjzlzÀzÂz*{,{X{Î{Ð{æ{2|4|b|„|¸|ùòîòîòîòêãêãêãêãêãêãêãêãêãßØßØßØßØÔÌÄÀ¹À¹À¹À¹À¹À¹À¹±©¡š–š¡šhU'

hU'hU'hp%vhU'>*hU'h¾/>5hU'hU'5

h¾/>h¾/>h¾/>h¾/>hui5h¾/>hq5hui

hbahbahba

h"˜h"˜h"˜h{0

h{0h{0

h{0h?4Â;Ð{b|ð|v}ð}š~œ~Æ~¢B€D€f€Ú€Jt‚ƒ6ƒïïïïïçÛËÀçÛ°°° ç$
&
F-7$8$H$a$gd‘$$
&
F-7$8$H$a$gd‘$
$
&
Fa$gd‘$$
&
F7$8$H$a$gd‘$

$7$8$H$a$gd‘$ $a$gd‘$$
&
F7$8$H$a$gd‘$¸|º|ð|}\}^}v}Š}Þ}à}~~H~J~f~h~|~~~š~œ~Ä~Æ~Ö~ú~ü~Š¢@€B€D€d€f€J¸º
‚

‚Ø‚Ú‚ƒ6ƒ¨ƒªƒüõíõüõíõüõüõüõüõüõüâÚÓÉ¿¸±­©¥š’‹‹¥‹¥‹¥‹yrnhh5¥

h-h-hh5¥h-5h¤h¤>*\

h¤h¤h¤5\]h¤h¤5\]h¤hÂ6ôh5

h,h,

h\Jêh,h\Jêh\Jê\]h\Jêh,\]

hãdp\]h\Jê5\]h,h,5\]hp%vhU'>*

hU'hU'hU'+6ƒÈƒ¦„…t…Ê…††J†

‡Š‡‰‰¦‰¨‰Ð‰:ŠŠ‹~Œ€ŒŠŒââââââÚÚÊÊÊÊÊÚÚ¿¯¯ÚÚ$
&
F!7$8$H$a$gd‘$
$
&
F!a$gd‘$$
&
F 7$8$H$a$gd‘$ $a$gd‘$$
&
F-
Æ Ø „ „˜þ7$8$H$^„ `„˜þa$gd‘$ ªƒ8„:„Ê…†††J†¢†¤†j‡l‡º‡¾‡ˆ8ˆ:ˆ<ˆ^ˆœˆ‰‰‰f‰h‰¤‰¦‰¨‰Ð‰>ŠVŠXŠŽ‹²‹´‹â‹ä‹ŒŒRŒTŒ~Œ€ŒˆŒùõùíæâÚÓÏÓÏÓÏÓÇÓÏÓÏÓÇÓÇÂÇÓ¾¶¯¥¯¥–¯’¯’¯’¯ˆzh°ÈhP*Z:>*CJaJhãSehãSe:>*hÏy

hÏy5\hÆQ¼hÆQ¼\hÏyhÆQ¼>*\

hÆQ¼hÆQ¼hÆQ¼hÆQ¼5hzxj hÆQ¼\hzxjhzxj\hÆQ¼

hzxjhzxjhÆQ¼hzxj5h-

hh5¥h-hh5¥h-\hh5¥

h-h-+ˆŒŠŒŒŒ”ŒúŒüŒ~Ž€Ž 4F¢¤,†ˆîð

‘ ‘(‘n‘p‘Š‘˜‘š‘´‘þ‘’Ž’’“

“,“T“n“ì“•ê•ì•–H–f–Ö–òîæâÞâîÚÓËÓÚÓËÓÚÓÚÓÁ¹²®²Á²¹²®²®²ª¢›“›ª›‰›…~t~hÎM‡hÎM‡6]

hÎM‡hÎM‡hÎM‡hŸ
hŸ
hu9"hu9"hu9"hu9">*hu9"hu9"6]h…c&h…c&>*

h…c&h…c&h…c&h°Èhhqfhhqfhhqf5hP*Zh°ÈhÆQ¼:>*CJaJ-ŠŒŒŒ˜ŒüŒœ~Ž€ŽªŽ 4 ‘š‘’
“

“,“n“ð“÷÷ììì÷÷áÑÁÁÁÁѵµ¥¥$
&
F$7$8$H$a$gd‘$

$7$8$H$a$gd‘$$
&
F#7$8$H$a$gd‘$$
&
F#7$8$H$a$gd‘$
$
&
F#a$gd‘$
$
&
F"a$gd‘$ $a$gd‘$ð“*”Œ”ø”D•¨•ì•f–‚—l˜6™8™\™”š@›Vœ¨œ@bïßïïïßßßßßÓÓÃÃó³Ó$
&
F%7$8$H$a$gd‘$$
&
F%7$8$H$a$gd‘$

$7$8$H$a$gd‘$$
&
F$7$8$H$a$gd‘$$
&
F$7$8$H$a$gd‘$֖æ–D—F—æ—è—R˜T˜h˜j˜Ö˜Ø˜4™6™8™\™’š”šòšôš®›°›œœ¦œ¨œ"$@b’ÔÖžžž žRžTžÈžêž$ŸFŸ”ŸšŸÔŸÖŸ* , : < ¤ ¦ Ø ø ú `¡b¡º¡¼¡Ø¡Ú¡ì¡î¡¢üõüõüõüõüõüõüñéñâÛñÛñÛñÛñÛñÛñÛÖÎÇÃÇÃÇÃÇÃÇÎÇÃÇÃÇÃÇÃÇÃÇÃÇ»³¬¨¬¨¬¨¬¨¬hW.a

hW.ahW.ah Aæh‘$5h AæhW.a5h‘$

h‘$h‘$h‘$h‘$\ h‘$5

h82Lh82L

hÎM‡h82Lh82Lh82L5h82L

hÎM‡hÎM‡hÎM‡BbÈžØ ú î¡ÞàÌá²âzã|ã¬ã
å¤åÂåæhæ æââÖÉÉÉÉÉÀ´§§š


&
F&7$8$H$gd Aæ


&
F&7$8$H$gd Aæ


&
F&7$8$H$gd Aæ

$7$8$H$a$gd Aæ 7$8$H$gdW.a


&
F'7$8$H$gd Aæ

$7$8$H$a$gd‘$$
&
F%
Æ Ø „ „˜þ7$8$H$^„ `„˜þa$gd‘$en egyéni teljesítmény mellett a családi háttér és a társadalmi osztály hatását is figyelembe vevQ tQkefogalom
Az uralkodó elit a kulturális tQke elfogadott formáinak meghatározásával nyithat meg vagy zárhat el egyes pozíciókat &
& ennek eszköze az iskolarendszer, mely Bourdieu szerint a kulturális tQkét és nem egyszerqen a tárgyi tudást méri
A társadalmi egyenlQtlenségek átörökítésének hatékony módja így a kulturális tQke felhalmozása lesz

Társadalmi tQke formái:
Kötelezettségek és elvárások: A kölcsönös szívességek bizalomra épülQ rendszere. Mqködése két tényezQtQl függ: a struktúra megbízhatósági szintjétQl és a szívességek számától
Információs csatornák: A társadalmi viszonyokban rejlQ információs potenciál
Mqködése függ:
a tagok információval való ellátottságától
a tagok információinak különbözQségétQl
a kapcsolatháló sqrqségétQl
Normák és hatékony szankciók: A közösségi és/vagy egyéni cselekvést segítQ szabályok és azok betartatásának képessége. A normák úgy segítik az egyéni cselekvést, hogy korlátozzák az azt akadályozó tevékenységeket (pl. bqnözés, hazugság)

Társadalmi tQke jellemzQi:
Kötelezettségek, kiépülése mélyíti el a kapcsolatokat és rögzíti a társadalmi tQke határait
Kötelezettségek alapulhatnak személyes jellemzQkön (szimpátia) és intézményesített garanciákon (jog)
A kölcsönös kötelezettségek rendszere határozza meg a csoport mqködését, ezek ismerete biztosítja a csoporttagoknak a beavatottság érzését
Intézményesülés: a kapcsolathálók láthatóvá és ellenQrizhetQvé tétele megerQsíti a társadalmi tQkét
Célja lehet a társadalmi tQke koncentrálása, az ebbQl származó profit növelése
Az intézményesülés tudatos munka eredménye, mely a tQkeakkumuláció eszköze  anyagi haszonnal járó kapcsolatok kiépítése
Koncentrálható a társadalmi tQke a csoport egy vagy néhány vezetQjének a kezében  ha a csoporttagok
intézményesen vagy informálisan delegálják a csoport képviseletének jogát
Ennek során a csoport társadalmi tQkéjét a képviselQ eredeti céljától, felhatalmazásától eltérQen is használhatja



Társadalmi tQke felhasználása
az uralkodó elit hatalmát fenntartó eszköz (intézményesült tQke)
a vállalkozók profitesélyeit javító eszköz (informális piaci belépési korlátok, kapcsolatrendszer)
az anyagi javaktól megfosztottak (szegények) helyettesítQ erQforrása (reciprocitás  pl. kaláka)
A társadalmi tQke elQsegíti a cselekvést  de lehet negatív is:
Az egyik cselekvés elQsegítése akadályozhat más típ1usú cselekvéseket (pl. erQs egyenlQség-norma)
A társadalmi tQke magas szintje a társadalom által elítélt cselekvéseket is segíthet (pl. maffia)
Munka

JellemzQi:
A munkaerQ kifejtésének eredménye
Korlátozottan piacképes (a munkát végzQ személy nem elidegeníthetQ, csak az egységnyi idQre szóló teljesítménye
Újratermelése kulturális és társadalmi tényezQktQl is függ

Munkamegosztás
A mind bonyolultabbá váló technológiák következménye
Lényegében minden klasszikus szociológus tárgyalja
Weber  a racionalizálódó és differenciálódó modernitás sajátosságát
Marx  a bérmunkássá váló egyén kizsákmányolásának alapját, a cseregazdaság következményét
Durkheim  a társadalmi szolidaritás alapját
Munkamegosztás folyamata:
Munkafelbontás:
A termelési folyamat  az összmunka  egymást követQ termelési szakaszokra történQ felbontása
Ezeket egy mqhelyben, egy vállalkozásnál különbözQ munkások végzik
Termelésmegosztás:
A korábban egységes termelési folyamat több önálló gazdasági folyamatra bontása
Ezeket külön  adott esetben akár külön vállalkozásban  szervezik
Szakmaelválás
A teljes szakmai tevékenység megosztása, egy-egy termék elQállítására történQ specializáció
Az egymástól elvált szakmák, termelési folyamatok hasonló munkaszakaszokat is tartalmazhatnak
Szakma kialakulás
Egy-egy speciális tevékenység kiválása a háztartás keretei közül
Ezzel az adott tevékenység az önellátás keretei közül piaci csereviszonyok közé kerül át
Munkaeltolódás
A munka átszervezésével, új gépek alkalmazásával valamelyik munkaszakasz egy másik termelési folyamatba kerül át.
Bérmunka
A kapitalista társadalmi viszonyok alapja
Az önellátó termelési mód  amelyben az ember a természeti viszonyoknak kitéve ugyan, de ellenQrzi önmaga sorsát  átalakul a modernizáció során a specializáción alapuló modern munkamegosztási rendszerben végzett bérmunkává
A bérmunkássá váló egyén kiszolgáltatott a piaci folyamatoknak  ez ad lehetQséget a kizsákmányolásra


Szakma elméleti megközelítése:
Interakcionista megközelítés:
A szakmát nem egy stabil szerkezetként, hanem a szakmai tevékenységben részt vevQ szereplQk dinamikus kapcsolatrendszereként értelmezi
SzakértQ kliens kapcsolat a legfontosabb  mit várnak el a szakma gyakorlójától és hogyan felel meg ennek?
Funkcionalista megközelítés:
A szakmát olyan stabil, intézményesült struktúraként ragadja meg, amelynek határait és mqködését a szakmai normarendszer jelöli ki
A szakma létezésének értelmét azok társadalomban játszott szerepének értelmezésével magyarázza

Szakma ismérvei:
Szakmai ismeretek
Rendelkezik olyan szisztematikus elméleti kerettel, amely alapján a szakmai tevékenység egységesen végezhetQ.
A szakmai tudásanyag a tudomány eredményeit hasznosítva mutasson túl az esetleges tapasztalati tudáson
EllenQrzés:
A szakmai képzés révén válhat valaki szakértQvé, a szakma gyakorlójává  az ellenQrzést a belépés korlátozásával így az oktatási rendszer végzi
A szakma általában rendelkezik valamilyen formában önellenQrzéssel (hatósági ellenQrzés vagy szakmai etikai kódex)
Szakmai kultúra
A szakma önazonosságát (identitását) jelképezQ szaknyelv, szakzsargon, szimbólumok rendszere.
Ezek elsajátítása a szakmai szocializáció része.
A szocializáció eredménye a szakmai identitás.
Kliens feletti ellenQrzés lehetQségei:
Alapja a kliens képtelen saját igényeinek felismerésére, kielégítésére, mert egyrészt nem rendelkezik bonyolult szakmai ismeretekkel, másrészt a szakma struktúrájának eleme az információk zárt áramlása.
Közvélemény elismerése:
A közvélemény helyettesítheti a formális, intézményesült elismerést
Kiemelt fontosságú újonnan létrejövQ szakmák esetében

Karrier
Az egyéni életpálya történéseinek együttese
Tágabb értelemben az élet minden eseménye, valamennyi létszféra kölcsönhatása
Szqkebb értelemben a foglalkozási életpálya, a munkával kapcsolatos történések összessége
Objektív karrier:
A karriert kívülrQl az objektív külsQ tényezQk szempontjából vizsgáljuk
Rangok
Funkciók
Központi szerep
Helyszín
Szubjektív karrier:
A karriert belülrQl az egyén és kontextusa szemszögébQl vizsgáljuk, figyelembe véve a karriernek tulajdonított szubjektív értelmet
A karrier szubjektív észlelése és érzékelése eltérhet az objektív mérQszámokkal jellemzett helyzettQl


A Pénz

A pénzgazdasági funkciói:
Fizetési eszköz:
A pénz legrégebbi funkciója - kötelezettség kiegyenlítése
Akkor beszélhetünk fizetési eszközrQl, ha több,mint egy kötelezettség kiegyenlítése történik egy eszközzel
Nem gazdasági tranzakciók eredménye eredetileg (adó, bírság)
Csereeszköz:
Közvetett csere lehetQségét teremti meg (áru  pénz  áru)
A piaci viszonyok alapvetQ feltétele a csereeszköz funkció megléte
Megteremti a tQkefelhalmozás lehetQségét
Létezhet külön-külön és együtt is.
Euró  értékmérés továbbra is a régi valutákban jellemzQ
Repülési bónusz programok - csereeszköz és értékmérQ, de nem általános fizetési eszköz
2 lehetséges megközelítése:
Konfliktuselméleti magyarázat: a pénz az elidegenedés oka, mivel a személyközi kapcsolatokat elüzletiesíti
Funkcionalista magyarázat: a pénz a társadalmi integráció eszköze, mely a kommunikációt lehetQvé teszi
Konfliktuselméeti megközelítés:
A modern pénz homogenitásának hatása
& a tér és az idQ beszqkülése  pénz távoli területek közötti cserét tesz lehetQvé, felcserélhetQk lesz tárgyak, helyek, emberek
& az emberi viszonyok elüzletiesedése  a minQségi eltérések helyett a mennyiségi különbségek lesznek mérvadóak
Pénz, mint kommunikációs médium:
LehetQség a kapcsolatteremtésre
Pénz közös szimbolikus nyelvként funkcionál  ennek révén éppen az együttmqködés válik lehetQvé
Pénzrendszer mqködésének alapja a bizalom  a pénz ugyanis csak a forgalomban fejti ki hatását  a pénz tehát feltételezi a mögöttes társadalmi struktúrát!
Fontos szerepet játszik a nemzeti identitás kialakulásában  a pénz használatának kiterjedése kijelöli a társadalom határait
Pénz külsQ megjelenésében is nemzeti szimbólumok hordozója
Saját pénzrendszer hiánya vagy kettQs pénzrendszer a társadali intézményekbe vetett bizalom hiányának jele  anómikus állapot
Pénz lehetQvé teszi a tér-idQtQl független együttmqködést  az absztrakt szakértQi rendszerekben személytelen társadalmi kapcsolatokat tesz lehetQvé
Világpénz, elektronikus pénz  a pénz funkciója fizikai megjelenés nélkül is mqködik, a globalizált világgazdaságban kommunikációs funkciója lényeges

Pénzhasználati normák:
A pénz felhasználása kulturálisan meghatározott, társadalmi csoportonként, társadalmi rétegzQdés komponensei mentén eltérQ lehet.
Esettanulmány: nemi egyenlQtlenség a pénzhasználatban


Pénzhasználat hálózata:
A pénz csak körforgásban funkcionál
A pénzhasználat mögött nem egy objektív struktúra, hanem a résztvevQk megállapodásai állnak
A pénz nem önmagában, tárgyiasult formájában tölti be funkcióját, hanem csak a körforgásban, a tranzakciók sorozatában
A pénzhasználat hálózatát cselekvQk, intézmények és gépek alkotják

Hatalom és kontroll

Központosított hatalom  felfogások
Kollektív cselekvés elméletek
Decentralizált, relácionális hatalmi megközelítések

A pozíciók hatalma:
A hatalom elsQsorban az anyagi tQke feletti intézményesített rendelkezés eredménye
JellemzQen központosított, egy hatalmi centrumból sugárzik ki
A hatalom befolyásolási lehetQség, amely nem feltétlenül hasznosul

Hatalom:
az a viszony, amelyben a hatalmat birtokló személynek módja van arra, hogy a neki alávetett személyeket arra bírja, hogy szándékainak megfelelQen cselekedjenek, akár egyetértenek ezzel a szándékkal, akár nem
Weber szerint:
Tradicionális  a hatalom a hagyományokon alapul
Karizmatikus  a hatalom az uralkodó/vezetQ személyén alapul
Racionális-legális  a hatalom kiválasztás szabályainak elfogadásán alapul
Demokratikus
az a politikai rendszer, amelynek tagjait, az állampolgárok erQszak nélkül leválthatják, kicserélhetik az uralmon levQket, amennyiben a többség nincs velük megelégedve
Totalitárius
az a politikai rendszer, amely nem tqri a nyílt ellenzéket és ellenQrizni kívánja az állampolgárok magánéletét és gondolkodását
Autoritáriánus
az a politikai rendszer, amely nem tqri a nyílt ellenzéket, de többé-kevésbé tartózkodik attól, hogy beleszóljon az állampolgárok magánéletébe és gondolkodásba

A cselekvés hatalma:
A kollektív cselekvés teremtette befolyásolás és tehetetlenség
Az erQforrások mobilizálásából eredQ hatalom
A közös cselekvés esetleges és feltételes, kulturális- és vagy érdekközösség (szolidarítás) esetén lehetséges
ElQfeltétele a szereplQk közötti kapcsolatrendszer (hálózat)
Az identitás hatalma:
Az identitás gyengülésével a kollektív cselekvés lehetQsége gyengül
A kollektív cselekvés gyakran a modernizáció és a globalizáció ellen szervezQdik meg
Csak erQs kollektív érzés képes a potyautas-probléma ellensúlyozására
A potyautas probléma:
Amenyiben a kollektív cselekvés eredménye szabad jószág, az egyén a cselekvéshez való hozzájárulás nélkül is részesül belQle
A csoport- és szervezetméret növekedésével a potyautas probléma erQsebben jelentkezik
Kis csoportok/szervezetek esetében a probléma minimális, normatív-kapcsolathálózati alapon kezelhetQ
Közepes csoportméret esetén szelektív ösztönzQk használata  a cselekvés eredményeinek korlátozása részt vevQkre - segíthet
Nagy csoportok esetén az erQs mozgósító erejq érdek- vagy érzelem-sérülés esetén lehetséges a kollektív cselekvés

A kontroll hatalma:
A hatalom nem egy tulajdonság, hanem komplex stratégiai szituáció, változó erQviszonyokkal
A hatalom alapja a tudás másokhoz képest fennálló relatív szintje  ez ad lehetQséget a helyzet befolyásolására
A hatalom minden szituációban jelen van, nem csak gazdasági vagy politikai jelenség
A hatalom az egyén pillanatnyi pozíciójából ered  nem egy stabil tulajdonság
A hatalmi helyzetet az egyén kapcsolathálózata magyarázza (információs potenciál és befolyásolási képesség)
A hatalom szerkezete
A hatalom személytelen, szerkezeti sajátosság, DE a hatalom közvetítQkön keresztül jelenik meg
A hatalom adott helyzetben mindig valamilyen célpontra irányul
A hatalom dinamikus kategória, a szerepek felcserélQdhetnek
Elnyomás: az egyén szintjén a közvetítQ képében jelenik meg, kontroll és befolyásolás, az egyéni döntési mezQ beszqkülése
Produktivitás: a centralizált cselekvésbQl adódó többletteljesítmény és/vagy a cselekvés automatizmusából adódó költségcsökkenés
Az elnyomó és produktív aspektusok együtt vannak jelen
A vizualitás hatalma:
Panoptikusság elve: a láthatóság kontrollt biztosít
Börtön, kórház, áruház, térfigyelQ rendszerek

A hatalom formái:
Dominancia:
Egy erQforrás vagy társadalmi csoport feletti ellenQrzés képessége
Asszimmetrikus hatalmi viszony
Tartós tendenciájú, gyakran intézményesült pozíciókból származó hatalmi viszony
Befolyásolás:
A cselekvés kimenteleire gyakorolt hatás lehetQségén alapszik
Aszimmetrikus, de kölcsönös hatalmi viszony
Tartós tendenciájú, intézményi és/vagy személyközi pozíciókból származó viszony
Korlátozás:
A cselekvési alternatívákat meghatározó/korlátozó viszony, másodlagos, vagy negatív hatalom
Aszimmetrikus hatalmi viszony
Minden hatalmi viszony része  a pozitív hatalom egyben negatív aspektusokkal is jár
Tekintély:
Az informális társadalmi pozícióból és személyközi kapcsolatokból származó hatalom
Asszimmetrikus hatalmi viszony
Tartós tendenciájú, személyes teljesítményen alapuló hatalmi viszony
Csábítás:
A társadalmi minták követésének igényén alapuló hatalmi viszony
Decentralizált, rendszer és nem személyfüggQ
A modern piaci kontroll alapvetQ eszköze, mely az elvont szakértQi rendszereken keresztül fejti ki hatását


Kockázat:

Bizonytalanság: A nem ismert valószínqséggel bekövetkezQ események tere: az elQre nem látható jövQ
Kockázat: az ismert valószínqséggel bekövetkezQ események: felmérhetQ jövQ alternatívák

Kockázattársadalom:
A második modernitás
A XX század második felében a modernizációs folyamatok XX. már nem a pre-modern struktúrák lebontását, hanem az elsQ modernitás intézményeinek átalakítását eredményezik
A második modernitásban a modernizációs kockázatok kezelése határozza meg az egyéni szintq egyenlQtlenségeket és a társadalmi intézményrendszert is
rugalmasság és alkalmazkodás
Nem szándékolt következmények:
A szociológiában ez a nem szándékolt következmények kutatásának elQtérbe állítását jelenti
Minden cselekvésnek 2féle eredménye van:
Szándékolt (célja elQny elérése
Nem tervezett
Pozitív (láthatatlan kéz. Koordináció és hatékonyság javulás
Negatív a célellenes következmény. A vártnál kisebb nyereség v. veszteség elérése
Reflex modernitás:
A modernizáció mellékhatásai válnak kockázati tényezQvé
A rendszer keretei között racionális cselekvés nem szándékolt következményei ismeretlen (bizonytalanság) és ismert (kockázat) jövQbeni problémákat eredményeznek
A modernizáció reflexív, mert a célja a bizonytalanságok kockázatokra váltása (kutatás) és a kockázatok kezelése
A reflexív modernizáció kockázat termelése a változások kockázat-sebességébQl következik:
a társadalom komplexitásának bQvülésébQl,
az ismeretek gyorsuló ütemq fejlQdésébQl,
a társadalmi intézmények átalakulásából és meggyengülésébQl
Modernizáció:
Megváltozott kockázatok
Pre-modern kockázatok: az erQforrások elégtelenségébQl következtek  a probléma a természet erQinek való kiszolgáltatottságból adódott
Modernizációs kockázatok: az erQforrások túlzott mennyiségébQl következnek  a probléma a természetestQl eltérQ megoldások kiszámíthatatlanságából adódik

Kockázattípusok:
Környezet ökológiai kockázat
A gazdasági-technológiai folyamatok túltermelése és ellenQrizetlensége globális környezet-egészségi mellékhatásokhoz vezet
Következmény: a környezeti és egészségügyi problémák bQvülQ száma és mind szélesebb körben érezhetQ hatása
Közvélekedés: a kockázat kiszámítható és a potenciális károk a technikai és szervezési megoldások fejlesztésével elkerülhetQk
Kockázatkommunikáció szükséges, amennyiben a kár mégis bekövetkezik, mert a közvélemény a technológiai problémákat intézményi kockázatoknak tekinti ( megelQzhetQ lett volna , nem gondoskodtak védelemrQl


Intézményi kockázat:
A társadalmi intézmények meggyengülése miatt az egyének közvetlenebbül kitettek a piaci változásoknak (elsQsorban a munkaerQpiacon keresztül)
Következmény: az egyéni életvitel bizonytalanná válik
Globalizációs kockázat
A jólét és a népességbQvülés elválik egymástól a 20. században, ami globális, civilizációk közötti szembenálláshoz vezet
Következmény: növekvQ biztonsági kiadások, a status quo mind nehezebb fenntartása
Globális intézményi kockázat:
Közvélekedés: a probléma elkerülése poltikai döntés kérdése, de a modern világban kockázatok közötti döntéseket kell hozni
A kockázat és veszély fogalma újrapolitizálódott, kockázati döntések eredményeként bekövetkezQ problémák poltikaikommunikációs és intézményi konfliktusokként jelentkeznek

A kockázat kulturális jellege:
A különbözQ kultúrák eltérQ módon bírkóznak meg a körülöttük levQ világ bizonytalanságaival
Az antropológiai megközelítés kétségbe vonja a kockázatérzékelésben a tudományos, számított eredmények felhasználhatóságát
A komplex társadalmakban olyan bonyolult összefüggések léteznek, melyek nem kiszámíthatóak
A bizonytalanságot és kockázatot észlelQ egyén kulturálisan elfogadott szelekciós elveket alkalmaz &
A társadalomban kialakul a kockázat-értékelés konszenzusa  a közvélekedés arról, hogy mely veszélyek ellen kell tenni
A kockázatok és bizonytalanságok egy része elfogadott, más része mögött morális okot látnak

Kockázat kultúra kialakulása:
A különféle kockázatok a veszély érzékelésének módjai életstílus-formákon alapulnak
Az individualizálódott második modernitásban a kockázatok közötti választás világszemléleti és életstílus döntés kérdése
Az egyé a kockázatkommunikáció különbözQ mintáit kínáló, egymással versengQ intézmények között választ

Tudatosult kockázat:
Befolyásolja a cselekvést
A kockázatok befolyásolják a cselekvési alternatívákat a alternatívákat, veszélyérzékelés kulturális mintái tehát egyéni szinten életstratégiai mintákként, társadalmi szinten pedig politikai programokként jeletkeznek
A kockázat-érzékelés befolyásolása a cselekvés befolyásolására alkalmas  a kockázatkommunikáció tehát hatalmi eszköz
Bizalmi probléma:
A modernizációs kockázatok
az ember számára nem érzékelhetQek,
a kockázatviselQk köre nehezen meghatározható,
gyakran bizonytalanságként jelentkeznek
Kialakul az általános kockázat-feltételezés  az intézményekkel szembeni bizalmatlanság


Tudatosult kockázat:
A média szerepe:
Az intézményekbe vetett bizalom hiányában a modern társadalom elvont szakértQi rendszerei nem képesek mqködni
Költséges bizalom-építésre, kockázat- és bizalomkommunikációra van szükség  a média révén a cselekvQk tájékoztatása szükséges
A média azonban nem a tudmányos objektivitás, hanem a poltikai és piaci érdekviszonyok alapján mqködik

Hasonló témájú dokumentumok

művelődéstörténet jegyzet

- 2011-12-14 19:00:23

jegyzet

- 2009-06-03 18:11:44

előadás jegyzet 2

- 2008-09-19 10:15:44

A szervezeti magatartás elmélete jegyzet

- 2012-05-18 09:56:31

Gazdaságpszichológia jegyzet

- 2010-01-28 09:10:23

Középkori városok

- 2009-10-29 19:02:48

előadás jegyzet 2

- 2008-05-22 18:07:52

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.

11.12-1 2. előadás agg zoltán alap alapozás anatómia ásványok athén atom bce biokémia de-avk definíciók diasor egyén elm elte ttk eredménykimutatás esszék feladat fizika1 fogyasztói folyami duzzasztómű forma gamf fizika vizsga gyökerek info irodalomtudomány java képek kiállítás kidolgozott kérdések környezetvédelmi környgazd különleges épületszerkezetek mágia matematika szigorlat modern műemlékvédelem növényszervezettan os pszichó stat szigetelés tematika töri tulajdonjog választások vizsgára vizsgazh