ellenőrző feladatsor, kidolgozott kérdések

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGazdaságtudományi KarEmberi erőforrásokEurópai Uniós IsmeretekJegyzetekellenőrző feladatsor, kidolgozott kérdések

Times New Roman;\*020b0604020202020204Arial;\*020b0604030504040204Tahoma;\*020b0604030504040204Verdana;Times New Roman;Times New Roman Cyr;Times New Roman Greek;Times New Roman Tur;Times New Roman (Hebrew);Times New Roman (Arabic);Times New Roman Baltic;Times New Roman (Vietnamese);Arial;Arial Cyr;Arial Greek;Arial Tur;Arial (Hebrew);Arial (Arabic);Arial Baltic;Arial (Vietnamese);Tahoma;Tahoma Cyr;Tahoma Greek;Tahoma Tur;Tahoma (Hebrew);Tahoma (Arabic);Tahoma Baltic;Tahoma (Vietnamese);Tahoma (Thai);Verdana;Verdana Cyr;Verdana Greek;Verdana Tur;Verdana Baltic;Verdana (Vietnamese);;\*Default Paragraph Font;\*WidthB3;\*Hyperlink;;;\*\*);
;;);
;;.;
;
.;
;.;
;.;
;.;
;.;
;.;
;.;
;.;
;;);
;;);
;;);
;;);
;;);
;;);
;;);
;;);
;;\*);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;);
;\*\*\*Microsoft Word 11.0.5604;juhaszdorajuhaszdora\*Mirae Hungary Kft.\*.\*.\*.\*)\*()\*()\*()\*()\*()
ELLENÕRZÕ FELADATSOR

1.Kik voltak a Montánunió ( Benelux államok, Franciaország, Olaszország, NSZK) és az EGK tagjai? (Benelux államok, Franciaország, Olaszország, NSZK)
Európa Szén és Acélközösség tagjai: Franciaország, NSZK, Olaszország és a Benelux államok

2.Mikor került sor EGK bõvítéseire? 1973. Mely tagállamokkal mikor bõvült az európai integráció? Nagy-Britannia, Dánia, Írország.

3.Mikor jött létre a
a)\*)
Benelux unió : 1948
b)\*)
Brüsszeli Szerzõdés 1948
c)\*)
OEEC 1948
d)\*)
NATO? 1949


4.Mikor volt a
a)\*)
Montánunió szerzõdés (év) 1951
b)\*)
EGK szerzõdés (év) 1957
c)\*)
Euratom szerzõdés (év) 1957
d)\*)
Európai Unió szerzõdés (Maastrichti szerzõdés) (év) 1991
e)\*)
Amszterdami szerzõdés (évtized) 1980-90
f)\*)
Elsõ olajválság: 1973
g)\*)
Második olajválság: 1979
h)\*)
Iparpolitikai Fõigazgatóság: 1967
i)\*)
Iparpolitikai akcióprogram: 1974
j)\*)
Új kereskedelempolitikai Program: 1984
k)\*)
Schengeni szerzõdés: 1985


5. Határozza meg a
a)\*)
preferenciális vámövezet : az egyes országok vámkedvezményeket állapítanak meg egymással szemben.
b)\*)
szabadkereskedelmi övezet: a tagállamok az egymás közötti vámokat eltörlik, míg a külsõ országok termékeivel szemben megmaradnak az eltérõ nemzeti vámszintek és vámpolitikák.
c)\*)
Vámúnió: megszûnik az önálló nemzeti vámpolitika. Az egységes külsõ vámok megállapítására sor kerül.
d)\*)
közös piac: Árúk szabad mozgása. Elvileg lehetõvé válik a tõke, munkaerõ és a szolgáltatások szabad áramlása a tagállamok között.
e)\*)
belsõ piac: egy közös piaci koncepció kiteljesítésére törekszik. Felszámolja a fizikai, technikai és fiskális akadályokat.
f)\*)
Gazdasági unió: az egységes piac meghaladásával jön létre. A gazdaságpolitikák közelítését, egyes politikaterületek közösségi szintre emelését és a közös valuta bevezetését vonja maga után. és monetáris unió: A monetáris unió csak közbülsõ állomást jelent a gazdasági unió felé vezetõ úton fogalmait!


6.Mikor jött létre az
a)\*)
agrárpolitika (év)1962
b)\*)
vámunió (év) 1968
c)\*)
regionális politika (ERDF) (év)1975 Európai Regionális Fejlesztési Alap
d)\*)
Európai Monetáris Rendszer (év) 1979 EMS
e)\*)
technológiapolitika (K+F)? (évtized) 1980-as évek
f)\*)
Szociális Charta (év) 1989
g)\*)
Gazdasági és monetáris unió: 1960-as évek vége. EMU. A Gazdasági és Monetáris Unió fokozatos építése a tagállamok gazdasági és pénzügyi politikái kölcsönös közeledésének folyamata, amely a közös pénznem bevezetését tõzte ki céljául. Az EMU tagállama ezzel feladja saját pénzügyi politikájának irányítását.


7.Mutassa be a legfontosabb integrációelméleti iskolákat!

Értelmezze a
a)\*)
funkcionalizmus : A társadalmi jólét széles megvalósítására csak akkor kerülhet sor, ha a nemzetállamok a politikailag elismert semleges területeken együttmûködnek egymással. A nemzetek feletti döntési központok hatékonysága a közvéleményt is kedvezõen befolyásolhatja.
b)\*)
neofunkcionalizmus : Fontos a gazdasági-mûszaki fejlõdés európai integrációs folyamatokra gyakorolt hatása. Az integráció elõrehaladása egy hosszabb idõ alatt kibontakozó folyamat. Nagy jelentõsége van a nemzetállamot meghaladó közös politikai intézmények létrehozásának. A gazdasági és a politikai integráció igénye a gazdasági és politikai erõk kölcsönhatása következtében alakul ki.
c)\*)
föderalizmus : Õk fõleg a jogi, intézményi kérdések vizsgálatára helyezték a hangsúlyt. A föderalisták az európai intézmények mûködése során észlelhetõ ellentmondások feloldására törekednek.
d)\*)
Intergovermentalizmus : Másnéven kormányköziség. A nemzetállamok integrációs folyamatokban játszott szerepét hangsúlyozza. Az integráció perspektíváját leíró elméleti irányzatként a nemzeti kormányok jelentõségének tartós fennmaradását emelte ki. legfontosabb állításait!


8.Mi volt a
a)\*)
OEEC : 1948. Kormányközi együttmûködésre épülõ, dinamikus és pragmatikus szervezet volt.
b)\*)
EPU : 1950. Európai Fizetési Unió
c)\*)
Brüsszeli Szerzõdés : 1948-ban jött létre. Közös nyugat-európai védelmi struktúra létrehozására törekedett. 1947 végén az angolok és a franciák egy olyan regionális nyugat-európai tömörülés létrehozását javasolták, amely amerikai segítséggel képes ellensúlyozni a Szovjetunió vezetésével igen gyors tempóban kiépülõ keleti blokkot.
d)\*)
NATO : 1949. Az Egyesült Államok nyugat-európai kötelezettségvállalását szorgalmazták az európai vezetõk. 26 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a \* HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \"II. világháború" \*10d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b7800000068007400740070003a002f002f00680075002e00770069006b006900700065006400690061002e006f00720067002f00770069006b0069002f00490049002e005f00760069006c002500430033002500410031006700680025004300330025004100310062006f0072002500430033002500420041000000II. világháború után \* HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1949" \"1949" \*10d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b4400000068007400740070003a002f002f00680075002e00770069006b006900700065006400690061002e006f00720067002f00770069006b0069002f00310039003400390000001949. \* HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81prilis_4" \"Április 4" \*10d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b5800000068007400740070003a002f002f00680075002e00770069006b006900700065006400690061002e006f00720067002f00770069006b0069002f002500430033002500380031007000720069006c00690073005f0034000000április 4-én alapítottak \* HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Washington_%28District_of_Columbia%29" \"Washington (District of Columbia)" \*10d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b8600000068007400740070003a002f002f00680075002e00770069006b006900700065006400690061002e006f00720067002f00770069006b0069002f00570061007300680069006e00670074006f006e005f00250032003800440069007300740072006900630074005f006f0066005f0043006f006c0075006d006200690061002500320039000000Washingtonban. A szövetség célkitûzéseit az \* HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=%C3%89szak-atlanti_Szerz%C5%91d%C3%A9s&action=edit" \"Észak-atlanti Szerzõdés" \*10d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90bba00000068007400740070003a002f002f00680075002e00770069006b006900700065006400690061002e006f00720067002f0077002f0069006e006400650078002e007000680070003f007400690074006c0065003d0025004300330025003800390073007a0061006b002d00610074006c0061006e00740069005f0053007a00650072007a0025004300350025003900310064002500430033002500410039007300260061006300740069006f006e003d0065006400690074000000Észak-atlanti Szerzõdés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megõrzése érdekében.
e)\*)
EVK: Európai Védelmi Közösség. második világháborút követõen Nyugat-Európában több kísérlet is történt valamiféle szervezett multilaterális (többoldalú) kül- és biztonságpolitikai együttmûködés létrehozására. Részben az amerikai hegemóniát, részben pedig egy felfegyverzett Németország által képviselt veszélyt ellensúlyozandó francia javaslatra hat ország (Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg) megkezdte egy önálló Európai Védelmi Közösség (EVK) tervének kidolgozását. Négy évig tartó elõkészületek után azonban az Európai Védelmi Közösség terve a Francia Nemzetgyûlés ratifikációjának elmaradása miatt végül is kudarcot vallott.
f)\*)
EFTA: 1959. Európai Szabadkereskedelmi Társulás. Regionális gazdasági integrációk kialakulása szabadkereskedelmi övezetek. A kormányközi konzultációs mechanizmusok jellegzetes gyakorlatát honosította meg.
g)\*)
Marshall terv : Amerikai kezdeményezésû gazdasági segélyprogram. \* HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=George_C._Marshall&action=edit" \"George C. Marshall" \*10d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b9200000068007400740070003a002f002f00680075002e00770069006b006900700065006400690061002e006f00720067002f0077002f0069006e006400650078002e007000680070003f007400690074006c0065003d00470065006f007200670065005f0043002e005f004d00610072007300680061006c006c00260061006300740069006f006e003d0065006400690074000000George C. Marshall amerikai külügyminiszter \* HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1947" \"1947" \*10d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b4400000068007400740070003a002f002f00680075002e00770069006b006900700065006400690061002e006f00720067002f00770069006b0069002f00310039003400370000001947. \* HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%BAnius_5" \"Június 5" \*10d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b5600000068007400740070003a002f002f00680075002e00770069006b006900700065006400690061002e006f00720067002f00770069006b0069002f004a002500430033002500420041006e006900750073005f0035000000június 5-én átfogó amerikai segélyprogramot hirdetett meg minden olyan háború sújtotta európai ország számára, amely az újjáépítésben hajlandó volt az \* HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/USA" \"USA" \*10d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b4200000068007400740070003a002f002f00680075002e00770069006b006900700065006400690061002e006f00720067002f00770069006b0069002f005500530041000000Amerikai Egyesült Államokkal (USA) együttmûködni.
h)\*)
Beyen terv: 1955. A Benelux államok gazdasági integrációjára vonatkozó elképzeléseket tükrözte. Miután 1954-ben nem sikerült létrehozni az Európai Védelmi Közösséget (EVK), a Hatok úgy döntöttek, hogy új területeket keresnek, amelyekre kiterjeszthetõ az a fajta együttmûködés, amelyet az 1951-es Európai Szén- és Acélközösség et létrehozó szerzõdéssel valósítottak meg. 1955. április 4-én Johan Willem Beyen, holland külügyminiszter feljegyzésében a Hatok közötti vámunió létrehozására tett javaslatot. Ez a feljegyzés végül a Messinai Konferencián és a Spaak-bizottság on keresztül közvetlenül elvezetett az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó szerzõdésig.
i)\*)
Spaak jelentés : 1956. tervezte a vámok és nem vám jellegû kereskedelmi akadályok teljes lebontását. Megfogalmazta a közös agrárpolitika, közlekedés- és szállításpolitika, valamint a szociális és gazdasági politika európai kereteinek szükségességét. . Szabad munkaerõmozgás és tõkeforgalom. A közös piac kiépítését ajánlotta.
j)\*)
Mansholt terv: 1962. Olyan rendszer, amely támogatja a mezõgazdasági termelõket és növeli a Közösség önellátási szintjét. Mansholt, az EK mezõgazdasági biztosa a birtokméret növelésén és a mezõgazdasági termelõk számának csökkentésén keresztül óhajtotta elérni a termelékenység növelését. Ez a terv a gazdák ellenállásán megbukott. A birokszerkezet átalakítása ezzel végleg lekerült a napirendrõl. A késõbbiekben a kisebb családi birtokokon alapuló európai agrármodell, mint megõrzendõ érték jelent meg a reformkoncepciókban.
k)\*)
Thomson jelentés: 1973. Jelentés a megnövekedett Közösség regionális problémáiról.
l)\*)
Werner terv: lebegési sávok szûkítése. az európai \* HYPERLINK "http://www.mimi.hu/eu/gazdasagi_es_penzugyi_unio.html" \*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b6c00000068007400740070003a002f002f007700770077002e006d0069006d0069002e00680075002f00650075002f00670061007a006400610073006100670069005f00650073005f00700065006e007a0075006700790069005f0075006e0069006f002e00680074006d006c000000gazdasági és pénzügyi unió elsõ terve. Az 1970-ben elfogadott terv az EK-tagországok valutáinak konvertibilitásán, a tõkeáramlás szabaddá tételén, valamint az árfolyamok ingadozásának fokozatos megszüntetésén nyugodott volna.
m)\*)
Európai Politikai Együttmûködés: 1970. A kormányközi együttmûködés jellegzetes formája. A külpolitika terén a koordinációt ez az együttmûködés segítette. Rugalmas konzultációs fórum volt, amely a kormányközi együttmûködés jellegzetes formáját öltötte. . A külügyminiszteri találkozók rendszeressé tételével és a külügyminisztériumok közötti információcsere intézményesítésével az elkövetkezõ évtizedekben jelentõségre tett szert.
n)\*)
Mac Sharry terv: Reformelképzelések. 1992. máj. mg-i reformok, csökkentik az exporttámogatásokat, piaci verseny erõsítése, jövedelemjuttatás .
o)\*)
Colonna jelentés: Cselekvési tervet vázolt fel az ipari versenyképességek erõsítésére.
p)\*)
Davignon terv : 1977. Az acéliparban a válságkezelõ intézkedéscsomag magvalósítására tett kísérlet. A hajóépítõ és a textiliparban is hasonló intézkedésekre került sor.
q)\*)
Cecchini jelentés: a belsõ piac létrejöttétõl további gazdasági fellendülést várt. Legfõbb eredménye, hogy sikerült közös európai választ adni a globalizációs kihívásokra. Az egységes belsõ piac elõnyeit számszerûsíti.
r)\*)
Delors terv: A monetáris unióra (EMU) vonatkozó Delors-tervet 1989-ben hozták nyilvánosságra. A Delors-terv a monetáris uniót három szakaszban akarta megvalósítani. Az 1991-es maastrichti csúcstalálkozón ezt a menetrendet fogadták el.
s)\*)
Növekedési és Stabilitási Paktum: az \* HYPERLINK "http://www.in.mimi.hu/eu/europai_tanacs.html" \*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b5a00000068007400740070003a002f002f007700770077002e0069006e002e006d0069006d0069002e00680075002f00650075002f006500750072006f007000610069005f00740061006e006100630073002e00680074006d006c000000Európai Tanács 1997 júliusi amszterdami ülésén született megállapodás, mely szerint a \* HYPERLINK "http://www.in.mimi.hu/eu/konvergencia_kriteriumok.html" \*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b6e00000068007400740070003a002f002f007700770077002e0069006e002e006d0069006d0069002e00680075002f00650075002f006b006f006e00760065007200670065006e006300690061005f006b0072006900740065007200690075006d006f006b002e00680074006d006c000000konvergencia kritériumok megtartása az \* HYPERLINK "http://www.in.mimi.hu/eu/euro.html" \*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b4600000068007400740070003a002f002f007700770077002e0069006e002e006d0069006d0069002e00680075002f00650075002f006500750072006f002e00680074006d006c000000euró bevezetése után is kötelezõ.
t)\*)
Agenda 2000: 1999.március. Berlini Európai Tanácsülés. Az árcsökkenések kisebb mértékûek lettek a tervezettnél. Az agrárreformokról, a regionális politika reformjáról és a 2000-2006-os évek költségvetési keretszámairól szól. Az Agenda 2000 egy Bizottság által elfogadott program, mely magába foglal minden olyan kihívást, amellyel az Európai Uniónak a 21. század kezdetén meg kell birkóznia. Tartalmazza a Bizottság értékelését a jelölt országok eddig elért eredményeirõl.
u)\*)
Interreg: határon átnyúló, nemzetek közti együttmûködések segítésére. A fõ gondolat az volt, hogy közösen dolgozzanak ki megoldásokat a határok által kettészelt, de földrajzilag egységes területek problémáira.
v)\*)
Urban: válsággal küzdõ városok gazdasági, társadalmi revitalizálása
w)\*)
Leader: helyi kezdeményezések alapján vidékfejlesztés. olyan kezdeményezés, amely segíteni kívánja a vidéki közösségek életminõségének és gazdasági jólétének javítását.
x)\*)
Equal: : nemzetek közötti együttmûködés a munkaerõpiacon létezõ hátrányos helyzetû megkülönböztetések csökkentésére
y)\*)
Új Kereskedelempolitikai Program: Az EK kiszélesítette és módosította a dömpingellenes és kiegyenlítõ vámjaira vonatkozó közös szabályokat
z)\*)
Többsebességes Európa: Ebben a tendenciában lehetségesnek tartották a jogok és kötelezettségek egységének bizonyos mértékû megbontását, és azt, hogy néhány ország szorosabb és több szakpolitikára kiterjedõ együttmûködést valósíthat meg, mint más, az integráció "perifériáin" elhelyezkedõ tagállamok. Egyes országok bizonyos területeken más államoknál gyorsabban haladnak elõre.
aa)\*)
Philips-görbe: a munkanélküliség és az infláció közötti összefüggést fejezi ki
bb)\*)
Fouchet-terv: 1961. Kormányközi elemek súlyának megerõsítése.
cc)\*)
Ostpolitik: NSZK. A politikai, gazdasági kapcsolatok új alapokra helyezése az NDK-val és a közép-európai szocialista országokkal
dd)\*)
Európa Tanács: 1974. Az állam és a kormányfõk testülete.
ee)\*)
Triád: Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Japán, Kelet-Ázsia
ff)\*)
GATT: a nemzetközi kereskedelem liberalizálását felvállaló szervezet. Általános Vám és Kereskedelmi Egyezmény
gg)\*)
Hecksher-Ohlin-tétel: szerintük a termelési tényezõk árai a nemzetközi kereskedelmen keresztül és nem tényezõmozgások útján egyenlítõdnek ki.
hh)\*)
Európa Konvent: az elõ közös európai alkotmánytervezet megfogalmazása.
ii)\*)
Európai Unió: egységes szerkezetbe foglalta a különbözõ politikaterületeket.
jj)\*)
ERM: Közösségi árfolyam-politika. A nemzetközi valutáris rendszer súlyos zavarainak tompítása érdekében került sor az árfolyam-politika részleges harmonizációjára.
kk)\*)
WTO: Kereskedelmi világszervezet. \* HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1994" \"1994" \*10d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b4400000068007400740070003a002f002f00680075002e00770069006b006900700065006400690061002e006f00720067002f00770069006b0069002f00310039003900340000001994. \* HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81prilis_16" \"Április 16" \*10d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b5a00000068007400740070003a002f002f00680075002e00770069006b006900700065006400690061002e006f00720067002f00770069006b0069002f002500430033002500380031007000720069006c00690073005f00310036000000április 16-án, \* HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Marrakesh&action=edit" \"Marrakesh" \*10d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b8000000068007400740070003a002f002f00680075002e00770069006b006900700065006400690061002e006f00720067002f0077002f0069006e006400650078002e007000680070003f007400690074006c0065003d004d0061007200720061006b00650073006800260061006300740069006f006e003d0065006400690074000000Marrakeshben, \* HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Marokk%C3%B3" \"Marokkó" \*10d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b5400000068007400740070003a002f002f00680075002e00770069006b006900700065006400690061002e006f00720067002f00770069006b0069002f004d00610072006f006b006b002500430033002500420033000000Marokkóban alakult. A világszervezet célja a nemzetközi kereskedelem liberalizációja.
ll)\*)
EMOGA: Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garanciális Alap
mm)\*)
EMS: Európai Pénzügyi Monetáris Rendszer. A közös pénz ill. monetáris politikával az egységes valuta globális értéke sokkal eredményesebben védhetõ, mint az alsóbb szinten hozott, és egymást nem ritkán keresztezõ nemzeti döntések révén.
nn)\*)
ECB: Európai központi bank. Az unió monetáris intézménye
oo)\*)
Európai Bizottság: Az EU végrehajtó szerve, ezenkívül képviseli az Uniót a nemzetközi tárgyalásokon. Tagjait a Tanács nevezi ki öt évre. A Bizottságban minden tagországnak egy biztosa van, a négy legnagyobbnak kettõ.
pp)\*)
Európai Tanács: Az Európai Tanács tagjai az egyes tagországok kormányfõi, a Bizottság elnöke és egyik tagja. Évente 2-3 alkalommal ülésezik. Az Európai Unió stratégiai területein ez a testület határoz, bár intézményileg nem az Unió része.
qq)\*)
Monetáris Politika: A monetáris politika az Európai Unió pénzpolitikája. Az EU monetáris politikájának zászlóvivõje az Európai Központi Bank.
rr)\*)
Schengeni egyezmény: Az államhatárok fokozatos eltörlésérõl szóló egyezmény eredetileg a Benelux országok között, de idõvel az összes EU-ország társult. Az egyezmény 1995 májusában lépett érvénybe.
ss)\*)
Barre terv: 1969. vázlat a monetáris unióról.
tt)\*)
Schumann terv: 1950. Franciaország és Nyugat-Németország acél- és széniparának integrációs javaslata, az európai egyesülési folyamat születési okmányának tekinthetõ



9.Mit értünk
a)\*)
one world: „Egyetlen világ” A szabad kereskedelem minél teljesebb megvalósulását feltételezte.
b)\*)
harmadik erõ : A Szovjetunió és az USA mellett, a szuperhatalmaktól távolságot tartó Európát tették a nemzetközi politikai elképzeléseik sarkalatos pontjává.
c)\*)
luxemburgi kompromisszum : 1966. Többségi szavazás helyett tejes egyhangúságra törekednek döntéseik során a tagállamok, ha egy vagy több ország létfontosságú érdekeit látják veszélyben forogni. 1965-ben Franciaország képviselõi fél évig bojkottálták a közös intézmények munkáját, mivel De Gaulle nem értett egyet azzal, hogy néhény fontos területen megváltoztatták a döntéshozatal metódusát egyhangú határozatról többségi döntésre. Ezt „üres székek politikájának“ nevezzük. A krízis a luxemburgi kompromisszummal ért véget, ami lehetõvé teszi a tagállamok vétójogának kihasználását, amennyiben a nemzeti érdekeiket érzik veszélyeztetve a döntés által.
d)\*)
üres székek politikája : 1965. Franciaország körülbelül féléven keresztül nem vett részt az integrációs intézmények munkájában.
e)\*)
regionális politika felülrõl: Nemzeti méretekben ez a kedvezmények rendszerén keresztül az erõforrások interregionális átcsoportosítását jelentette. A regionális politikának ezt a szakaszát „regionális politika felülrõl”-nek is szokás nevezni. A területfejlesztésért felelõs intézmények nem törekedtek a fejlesztendõ térségek helyi gazdasági erõsségeinek, tradícióinak megismerésére, hanem a fordista-taylorista iparszervezési elvek alapján mûködõ nagyipari szervezetek meghonosításával igyekeztek elérni, hogy az elmaradott térségek fejlõdésnek induljanak.
f)\*)
regionális politika alulról: A hatvanas évek végéig az európai régiók közötti gazdasági különbségek nem növekedtek. A regionális politikák jelentõs esélyeket teremtettek a felzárkózáshoz, bár a területfejlesztés hatékonysága mindvégig politikai és szakmai viták tárgya maradt. A helyzet az 1973-as olajválság után változott meg, amikor a gazdasági krízis következtében csökkent a területfejlesztésre fordítható összegek mennyisége, holott erre nagyobb szükség lett volna, mint korábban bármikor. Másfelõl a nyolcvanas években hatalomra kerülõ neoliberális-neokonzervatív gazdaságpolitikai szemléletmód eleve megkérdõjelezte a területfejlesztés korábbi módszereit. Ennek köszönhetõen alakult ki a „regionális politika alulról” fogalma, ami a helyi gazdasági adottságok, tradíciók figyelembe vételével alakította ki egy adott térség területfejlesztési koncepcióját.
g)\*)
ellenpólus városok: Franciaországban a Párizs-központúság ellensúlyozására úgynevezett „ellenpólus-városokat” jelöltek ki, amelyek jelentõs fejlesztési forrásokhoz jutottak. A területfejlesztés elsõdleges célja a gazdaság egészségesebb térszerkezetének megteremtése volt.
h)\*)
három érintkezõ kör elve : Churcill koncepciója az Egyesült Királyság világszerepe: Az Egyesült Államokkal fennálló különleges kapcsolat ápolása, a Brit Nemzetközösséggel fennálló viszonyt, és az Európával kialakítandó relációt jelenti.
i)\*)
fizikai,(határeljárások), technikai (Standardok, szabványosítás kérdése) és fiskális ( különbözõ adószintekbõl eredõ probléma) akadályok
j)\*)
négy szabadság elve: Az áruk, a szolgáltatások, a tõke és a munkaerõ szabad mozgása. E négy alapszabadságra természetesen érvényes a származási ország alapján való megkülönböztetés tilalma. Az alapszabadságok nélkülözhetetlenek az európai piac liberalizálásához.
k)\*)
negatív struktúrapolitika : Az EK törekedett a válságiparágak termelésének korlátozására, de a tevékenysége a 70-es évek során inkább a korszerûtlen iparszerkezet fenntartására irányult.
l)\*)
pozitív struktúrapolitika : Új tudásintenzív iparágak kifejlesztése tudományos kutatások és gazdasági ösztönzõ intézkedések révén.
m)\*)
Szubszidiaritás: az „európai”, a „nemzeti” és a „regionális” hatalmi jogosítványok megosztására nézve azt tartotta kívánatosnak, ha az egyes kompetenciákat és hatásköröket a lehetõ legalacsonyabb szintre telepítik. A európai integráció egyik legfontosabb hivatalosan deklarált elve. Mindenki köteles a rászorulókat képessége szerint segíteni. Ez a fajta segítség nem sértheti a rászorulók önérzetét, semmiképpen nem korlátozhatja azok önállóságát vagy cselekvési szabadságát.
n)\*)
Lefölözés: az intervenciós rendszer rendkívül agresszív importvédelemmel egészült ki. A „lefölözés” mozgó nagyságú importilleték volt, ami a belsõ ár és a világpiaci ár különbözetét jelentette.
o)\*)
intervenciós árküszöb: Az egyes agrártermékekre vonatkozóan úgynevezett intervenciós árküszöböt határoztak meg, ami általában a világpiaci ár felett volt.
p)\*)
fiskális föderalizmus: A közgazdász szakma korántsem volt egységes abban, hogy a monetáris integráció feltétlenül igényli a brüsszeli költségvetés rendelkezésére álló források alapos növelését "fiskális föderalizmus", de akik a politikai unió felé akarták elmozdítani az európai integráció fejlõdését a gazdasági perspektíva politikai következményeit hangsúlyozták.
q)\*)
ökonomisták kontra monetaristák vita : Franciaország a monetáris intézkedések, az NSZK pedig a gazdaságpolitikai koordinációnak adott elsõbbséget.
r)\*)
technológiai rés: A 70-es évektõl elõtérbe került a Nyugat-Európa és az USA, valamint Japán között növekedni látszó „mûszaki rés” problémája.
s)\*)
euroszkepszis: A gazdasági fejlõdés lelassult a nyugat-európai országokban, új típusú válságtünetek jelentek meg. A 80-as évek elejétõl az integrációs folyamatok új lendületet vettek. Az integráció eredményeinek megõrzése és szerény továbbfejlesztése fõleg a pragmatikus gazdasági együttmûködés területén volt lehetséges. Az Európai Közösség túljutott a 70-es évek eurószkepszisén.
t)\*)
strukturális válság: Az ipari szerkezet mély válságba kerülése. Hagyományos anyag-és energiaigényes iparágak hanyatlása.
u)\*)
stagfláció: a forgalomban lévõ pénzmennyiség növekedése a termelés viszonylagos egy helyben topogása mellett.
v)\*)
globalizáció : összefogás. A világgazdaság nemzetköziesedésének jelensége.
w)\*)
Kereskedelemteremtõ: a vámok lebontása következtében egy tagország valamely szükségletét saját termelése helyett egy másik tagország olcsóbb importjából elégíti ki. Ezt pozitív jelenségként értelmezte. és kereskedelemeltérítõ hatások: amikor a vámunió hatására a hagyományos importõrök kiszorulnak valamely tagország piacairól, oly módon, hogy az adott ország szükségleteit drágább importtal helyettesíti. Ezt negatív jelenségnek tartotta.
x)\*)
újprotekcionizmus: Adminisztratív elõírások, kontingensek megszabását és önkéntes exportkorlátozó egyezmények kikényszerítését jelentik.
y)\*)
Negatív integráció: akadályok elhárítására összpontosított
z)\*)
Pozitív integráció: olyan intézkedések végrehajtása, amelyek jogi-szabályozási harmonizáció útján valósították meg a piacok integrációját.
aa)\*)
Statikus hatás: A vámunióban az érintett termelõk változatlan költségszintjét feltételezik.
bb)\*)
Dinamikus hatások: A vámunióból származó dinamikus hatások azokat a reálszférában végbemenõ szerkezeti változásokat elemzik, amelyek a hatékonyság növeléséhez és a költségszint csökkenéséhez vezetnek.

fogalmai alatt?

10.Mely politikaterületek közös politikaterületté alakítását tûzte ki célul kezdettõl fogva az EGK szerzõdés? : A vámunió és kereskedelempolitika, az agrárpolitika valamint a szállítási politika

11.Mely országok voltak az EFTA tagjai? : Ausztria, Nagy-Britannia, Dánia, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország. Finnország 1961-ben, Izland 1970-ben Lichtenstein 1991-ben csatlakozik.

12.Hogyan alakult az EK és az EFTA viszonya a hetvenes évektõl? Az 1970-es évektõl az EFTA és az EK között szabadkereskedelmi megállapodások születtek, ami egyfajta összeurópai szabad kereskedelem kialakulását vetítette elõre. 1990-es években a kelet-közép-európai új demokráciákkal megkötött társulási szerzõdések is szabad kereskedelmet irányoztak elõ.

13.Ki volt
a)\*)
Schuman: Az Európai integráció egyik alapítóatyja. Francia külügyminiszter.
b)\*)
Hallstein: Az NSZK külügyminisztere, az Európai Bizottság elsõ elnöke
c)\*)
Mitrany :A fukcionalisták teoretikusa
d)\*)
De Gaulle: Francia államfõ
e)\*)
Mitterand: 1981. Franciaország elnöke. Szocialista politikus
f)\*)
Delors: 80-as évektõl az Európai Közösség „kormányának” nevezett Bizottság elnöke
g)\*)
Giscard d'Estaing: 1974. Francia elnök
h)\*)
Helmut Schmidt : Német kancellár
i)\*)
Viner: Az õ nevéhez fûzõdnek az elsõ vámunió-elméletek.
j)\*)
Meade: Õ járult hozzá a vámuniókkal kapcsolatos vizsgálódások továbbfejlesztéséhez.
k)\*)
Schröder: Német kancellár
l)\*)
Monnet: Az Európai integráció egyik alapítóatyja
m)\*)
Adenauer: Az Európai integráció egyik alapítóatyja
n)\*)
De Gasperi: olasz politikus
o)\*)
Ludvig Erhard: Német gazdasági miniszter
p)\*)
Churcill: Brit politikus
q)\*)
Kennedy: USA elnöke
r)\*)
W.W. Rostow: amerikai közgazdász, gazdaságtörténész
s)\*)
Pompidou: francia elnök De Gaulle után
t)\*)
Helmut Kohl: német kancellár
u)\*)
Ruud Lubbers: Holland kormányfõ
v)\*)
MacSharry: A Bizottság agrárügyekért felelõs Biztosa volt.



14.Melyek a konvergenciakritériumok?

1. Az \* HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Infl%C3%A1ci%C3%B3" \"Infláció" \*10d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b6000000068007400740070003a002f002f00680075002e00770069006b006900700065006400690061002e006f00720067002f00770069006b0069002f0049006e0066006c00250043003300250041003100630069002500430033002500420033000000infláció rátája nem lehet 1,5%-nál több a három legnagyobb árstabilitással rendelkezõ tagállam inflációs rátájának átlagánál.
2.
Az éves \* HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%B6lts%C3%A9gvet%C3%A9si_hi%C3%A1ny&action=edit" \"Költségvetési hiány" \*10d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90bbc00000068007400740070003a002f002f00680075002e00770069006b006900700065006400690061002e006f00720067002f0077002f0069006e006400650078002e007000680070003f007400690074006c0065003d004b002500430033002500420036006c00740073002500430033002500410039006700760065007400250043003300250041003900730069005f00680069002500430033002500410031006e007900260061006300740069006f006e003d0065006400690074000000költségvetési hiány nem haladhatja meg a \* HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/GDP" \"GDP" \*10d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b4200000068007400740070003a002f002f00680075002e00770069006b006900700065006400690061002e006f00720067002f00770069006b0069002f004700440050000000GDP 3%-át; a bruttó \* HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=%C3%81llamad%C3%B3ss%C3%A1g&action=edit" \"Államadósság" \*10d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90ba400000068007400740070003a002f002f00680075002e00770069006b006900700065006400690061002e006f00720067002f0077002f0069006e006400650078002e007000680070003f007400690074006c0065003d002500430033002500380031006c006c0061006d0061006400250043003300250042003300730073002500430033002500410031006700260061006300740069006f006e003d0065006400690074000000államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át.
3.A tagállam nemzeti \* HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Valuta" \"Valuta" \*10d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b4800000068007400740070003a002f002f00680075002e00770069006b006900700065006400690061002e006f00720067002f00770069006b0069002f00560061006c007500740061000000valutájának árfolyama a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába lépést megelõzõ két évben nem lépheti át a második szakaszban megállapított árfolyamsávot. A gyakorlatban ez azzal is jár, hogy az adott országnak be kell lépnie az \* HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Eur%C3%B3pai_%C3%81rfolyammechanizmus&action=edit" \"Európai Árfolyammechanizmus" \*10d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90bb800000068007400740070003a002f002f00680075002e00770069006b006900700065006400690061002e006f00720067002f0077002f0069006e006400650078002e007000680070003f007400690074006c0065003d004500750072002500430033002500420033007000610069005f00250043003300250038003100720066006f006c00790061006d006d0065006300680061006e0069007a006d0075007300260061006300740069006f006e003d0065006400690074000000Európai Árfolyammechanizmusba (ERM).
4.A hosszú távú \* HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Hitel" \"Hitel" \*10d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b4600000068007400740070003a002f002f00680075002e00770069006b006900700065006400690061002e006f00720067002f00770069006b0069002f0048006900740065006c000000hitelek \* HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kamatl%C3%A1b&action=edit" \"Kamatláb" \*10d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b8800000068007400740070003a002f002f00680075002e00770069006b006900700065006400690061002e006f00720067002f0077002f0069006e006400650078002e007000680070003f007400690074006c0065003d004b0061006d00610074006c002500430033002500410031006200260061006300740069006f006e003d0065006400690074000000kamatlába legfeljebb 2%-kal lehet több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkezõ tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába.


15.Mi volt az Európai Monetáris Intézet? : 1994-tõl tervezték az Európai Monetáris Intézet (EMI) létrehozását, aminek feladata a monetáris kooperáció megerõsítése a tagállamok között. Az EMI-t az EU késõbbi közös központi bankja csíraformájának szánták. A Delors-terv második szakasza.
Frankfurtban mûködött intézmény. Az \* HYPERLINK "http://www.mimi.hu/eu/europai_kozponti_bank.html" \*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b6200000068007400740070003a002f002f007700770077002e006d0069006d0069002e00680075002f00650075002f006500750072006f007000610069005f006b006f007a0070006f006e00740069005f00620061006e006b002e00680074006d006c000000Európai Központi Bank elõképe, a \* HYPERLINK "http://www.mimi.hu/eu/gazdasagi_es_penzugyi_unio.html" \*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b6c00000068007400740070003a002f002f007700770077002e006d0069006d0069002e00680075002f00650075002f00670061007a006400610073006100670069005f00650073005f00700065006e007a0075006700790069005f0075006e0069006f002e00680074006d006c000000gazdasági és pénzügyi unió elõkészítõje.

16.Mekkora lebegési sávot határozott meg az Európai Monetáris Rendszer a részvevõ valuták számára? : ± 2,25

17.Mikor jött létre az ECU? : 1979. Az EMS létrehozta az ECU-t, ami korlátozott, de a késõbbiekben fokozatosan bõvülõ pénzfunkciókkal rendelkezett. Európai Valutaegység.

18.Hol fogadták el a Delors tervet? Hány szakaszból állt? A monetáris unióra (EMU) vonatkozó Delors-tervet 1989-ben hozták nyilvánosságra. A Delors-terv a monetáris uniót három szakaszban akarta megvalósítani. Az 1991-es maastrichti csúcstalálkozón ezt a menetrendet fogadták el.

19.Mi a Garancia Alap? : a közös valutára történõ felkészülést szolgálta, így annak bevezetése után felmerült, hogy van-e létjogosultsága a jövõben. Feladata a mezõgazdaság modernizálása, szerkezetátalakítása, és az új típusú \* HYPERLINK "http://www.mimi.hu/eu/mezogazdasagi_politika.html" \*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b6400000068007400740070003a002f002f007700770077002e006d0069006d0069002e00680075002f00650075002f006d0065007a006f00670061007a006400610073006100670069005f0070006f006c006900740069006b0061002e00680074006d006c000000mezõgazdasági politika kiépítése.

20. Mi az Európai Regionális Fejlesztési Alap? Az ERDF lényegesen kisebb összeg fölött rendelkezett, mint az eredeti elképzelések szerint sokan várták. A nemzeti regionális politikák továbbra is megmaradtak, inkább csak kiegészítette azokat. Egy fejlesztési alap, amely 1970-es években jött létre. 1988-as reformok során kialakították a regionális politika közösségi prioritásait. A strukturális alapokat egységes rendszerbe szervezték. A kevésbé fejlett országok számára hozzáférhetõ vissza nem térítendõ támogatások összege nagymértékben emelkedett. Szociális kohéziót erõsítette. Feladata a regionális egyenlõtlenségek csökkentése, a régiók fejlõdésének és szerkezetátalakításának segítése, a \* HYPERLINK "http://www.mimi.hu/eu/gazdasagi_es_szocialis_kohezio.html" \*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b7400000068007400740070003a002f002f007700770077002e006d0069006d0069002e00680075002f00650075002f00670061007a006400610073006100670069005f00650073005f0073007a006f006300690061006c00690073005f006b006f00680065007a0069006f002e00680074006d006c000000gazdasági és szociális kohézió támogatása.

21.Milyen feszültségek jellemezték az agrárpolitikát a nyolcvanas években?: A nyolcvanas évektõl az egyébként eredményes agrárpolitika számos feszültség forrásává vált. A termelõket túltermelésre ösztönözték a garantált árak. Ebbõl következõen a Garancia Alap költségvetése rendszeresen elégtelennek bizonyult. Az EK teljes költségvetésének legalább 70%-a ment el agrártámogatásokra, s ez is elégtelennek bizonyult. A magas támogatási tételek nem tették lehetõvé, hogy a Bizottság költségvetési forrásokat csoportosítson át a növekvõ fontosságú regionális és K+F politikákra. A terméktöbblet tárolása rendkívül költséges volt (hûtõházak „vajhegy”). A terméktöbblet világpiaci értékesítése (exportszubvencióval) rontotta a fejlõdõ országok kereskedelmi pozícióit. A fejlõdõ országok egy része számára az agrárexport fontos tényezõ volt külkereskedelmi szerkezetükben. Az EK azáltal, hogy agrártöbbletét a világpiacon értékesítette alacsony árakon, lenyomta az agrárárakat, ami a fejlõdõ országok számára csökkentette jövedelemforrásaikat. A magas agrárárakat az EK-országok állampolgárai, mint adófizetõk (az EK költségvetés Garancia Alapja számára) és mint vásárlók (az üzletekben) fizették meg. Az agrártermelõk az agrárszektor átalakulása miatt egyre inkább kis létszámú, de befolyásos érdekcsoportot képviseltek. Az agrártermelõk közül az áron keresztül történõ támogatás logikája miatt a legnagyobb és leginkább gépesített birtokok tulajdonosai kapták a legtöbb támogatást, holott a legkevésbé éppen õk szorultak volna rá. Az EK agrárrendszere egyre több nemzetközi kereskedelempolitikai vita tárgyává vált (GATT Uruguay fordulón)

22. Melyek voltak a MacSharry terv legfontosabb újdonságai? : A gabonafélék garantált árának 30%-os csökkenése. A marhahús és a szárnyasok garantált árának 15%-os csökkenése. Tejtermékek árának 5%-os csökkenése. Közvetlen jövedelemkompenzációk bevezetése egyes termékekkel kapcsolatba. Kötelezõ ugaroltatás bevezetése kompenzációval. Az ugaroltatás alól kivételt képeznek a kistermelõk. Erdõtelepítések támogatása. Környezetkímélõ eljárások támogatása. Kiegészítõ tevékenységek támogatása.

23.Melyek voltak a MacSharry terv legfontosabb eredményei? : A támogatásokat közvetlenül ahhoz juttassák, akinek az valójában szánják. Túltermelés ösztönzésének csökkenése vagy akár hosszabb távú felszámolása. Megszüntették a lefölözési rendszert. A nem tarifális eszközök helyett vámokat kezdtek el alkalmazni. A támogatások mértékét csökkentették. A közösségi termékeket elõnyben részesítették. Az export egy része továbbra is jelentõs szubvencióban részesült. Az agrárszektor továbbra is felemésztette a közös költségvetésnek közel felét. A túltermelés nem csökkent olyan mértékben mint ahogy azt tervezték. A nemzetközi nyomás egyre nyomasztóbbá vált. Az agrárpolitikának fel kellett készülni a keleti bõvülésre. Szükségessé tették a közös agrárpolitika újabb jelentõs reformját.

24.Milyen kompromisszumot kötött Magyarország az EU-val az agrártámogatásokról a csatlakozás során?: 2002. december. koppenhágai tanácsülésen véglegesítették a támogatásról szóló feltételeket. Az új tagországok mezõgazdasági termelõi 2004-ben, a csatlakozáskor a támogatások 25%-ában részesülnek, amely 2013-ig eléri a közösségi támogatások 100%-át. A vidékfejlesztési támogatásra átlagosan 1,7 milliárd eurót fordítanak 2004-2006 között. Ebbõl finanszírozható lesz a termelõk korai nyugdíjaztatása, mezõgazdasági környezetvédelmi programok mûködtetése, termelõi szövetségek alapítása, mezõgazdasági termelõk felkészülése EU követelményeinek és szabványainak való megfelelésre.

25.Melyek a regionális politika 88-as reform során kialakított alapvetõ elvei? Fejtse ki ezen elvek tartalmát és jelentését! : átfogó célrendszer szerinti felhasználás elve, partnerség elve, addicionalitás elve, programozás, tervezés elve.
Az átfogó célrendszer szerinti felhasználás elve a közösségi prioritások megjelenését jelentette. 1988-ban 5 prioritást határoztak meg: Fejlõdésben elmaradott területek támogatása. E célkitûzést azok a régiók vehették igénybe, ahol az egy fõre jutó GDP nem érte el a közösségi átlag 75%-át. 1999-ig erre a célkitûzésre fordították az alapok legnagyobb részét, mintegy 70-75%-át. Az ipari termelés hanyatlása által érintett régiók támogatása. Általában nehézipari vidékek tartoznak ide. E régiók szerkezetváltását segítette az EU. 1999-ig az alapok 7-9%-át fordították erre a célra. Hosszú távú munkanélküliség és fiatalok munkanélkülisége elleni programok támogatása. 1999-ig az alapok 5-6%-át fordították erre a célra. A munkavállalók átképzésének támogatása a munkanélküliség elleni harc jegyében. 1999-ig az alapok 5-6%-át fordították erre a célra. (a) Mezõgazdasági termelés modernizálásának elõsegítése. Alapok 4%-a. (b) Magas agrárfoglalkoztatottsággal rendelkezõ vidékek támogatása. Alapok 4-5%-a.
A skandináv és osztrák bõvítés után a kilencvenes években a prioritásokhoz egy újabb csatlakozott: Ritkán lakott agrártérségek alkalmazkodásának támogatása
A partnerség elve kifejezi, hogy a közösségi pénzalapok nemzeti programokhoz járulnak hozzá. A regionális politika a nemzetállam, az EK, a nemzetállamon belüli régiók, piaci szereplõk, társadalmi szervezetek együttmûködését kívánja meg. Az addicionalitás elve kifejezi, hogy a közösségi támogatások kiegészítik a nemzeti programokat és nem helyettesítik azokat. A közösségi támogatások kihasználásának elõfeltétele a nemzeti társfinanszírozás biztosítása. A programozás, tervezés elve kifejezi, hogy a tagállamok a közösségi prioritások alapján átfogó fejlesztési tervet készítenek. A tagállamok egy-egy költségvetési idõszakra meghatározott úgynevezett Közösségi Támogatási Kerettel rendelkeznek.

26.Melyek a regionális politika 88-ban kialakított közösségi prioritásai?: A partnerség elve kifejezi, hogy a közösségi pénzalapok nemzeti programokhoz járulnak hozzá. A regionális politika a nemzetállam, az EK, a nemzetállamon belüli régiók, piaci szereplõk, társadalmi szervezetek együttmûködését kívánja meg. Az addicionalitás elve kifejezi, hogy a közösségi támogatások kiegészítik a nemzeti programokat és nem helyettesítik azokat. A közösségi támogatások kihasználásának elõfeltétele a nemzeti társfinanszírozás biztosítása. A programozás, tervezés elve kifejezi, hogy a tagállamok a közösségi prioritások alapján átfogó fejlesztési tervet készítenek. A tagállamok egy-egy költségvetési idõszakra meghatározott úgynevezett Közösségi Támogatási Kerettel rendelkeznek.

27.Mely strukturális alapok támogatják a regionális politika célkitûzéseit?: Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap, Garancia és Orientációs Alap Orientációs Részalapja, Kohéziós Alap


28.Miért és milyen feladatokkal jött létre a Kohéziós Alap? : Maastrichtban hozták létre azzal a céllal, hogy támogassa a monetáris unióra való felkészülést. Elsõsorban infrastrukturális beruházásokat támogatott. Az Európai Unió speciális alapja, mely 1993 óta mûködik. Célja a négy legkevésbé fejlett ország (Portugália, Olaszország, Görögország, Spanyolország) fellendítése fõleg a közlekedés és a környezetvédelem terén.

29.Hány célkitûzést alakítottak ki 2000-ben a regionális politika reformja során? Melyek ezek?: Három.
(1) Korábbi 1, 6, 5.b. összevonásával született meg. A fejlõdésben elmaradott területeken segíti elõ a strukturális átalakulást. (2) Korábbi 2, 5.a. célkitûzések egyesítésével született meg. A szerkezetváltással küszködõ régiók támogatását szolgálja. (3) A 3, 4 célkitûzés összevonásával jött létre. Mindenféle munkanélküliséggel kapcsolatos problémára összpontosít és az oktatási, képzési rendszerek modernizációját szolgálja.

30. Melyek a 2000-tõl érvényben lévõ közösségi kezdeményezésû programok? 2000-tõl a koncentráció jegyében 13-ról 4-re csökkentették az úgynevezett közösségi kezdeményezésû programok számát. Megmaradt az INTERREG, EQUAL, URBAN, LEADER.

31. Mikor tudatosodott az EK országokban a Japán kihívás problémája? : 1970-es évtized végére

32. Melyek az EK-EU költségvetési idõszakai az 1990-es évektõl? : A kilencvenes években ez a rendszer állandósulni látszott. Az 1994-99-es költségvetési idõszakban 140 milliárd ECU-t fordítottak a strukturális alapok kiadásaira. A vissza nem térítendõ támogatások hatékony felhasználása helyes nemzeti gazdaságpolitikát feltételez. Az EU támogatások megszerzése a kevésbé fejlett országok részérõl a felzárkózás szükséges, de nem elégséges feltétele. Rossz gazdaságpolitikával jelentõs támogatások ellenére sem biztosítható a felzárkózás. Szakértõi elemzések szerint az tekinthetõ jó növekedési pályának, ha egy adott országba éves szinten beáramló tõkeberuházások mennyisége felülmúlja az EU támogatásokat. A kilencvenes évek elején Spanyolország, Portugália, Írország és Görögország esetében elérhették a GDP 4%-át, amit egyfajta elvi felsõ határként is megállapítottak.

33. Hogyan alakultak a nyugat-európai gazdaság legfontosabb gazdasági mutatói
a)\*)
az ötvenes-hatvanas években: A magas GDP növekedési rátái kedvezõ hátteret teremtettek az európai integráció elõrehaladása számára. Az olajválság óta a tartósan magas növekedés korszaka Európába már nem tért vissza. Napjainkig érzékelhetõ a gazdasági fejlõdésbe vetett hit elbizonytalanodása. Gazdasági növekedés lassulása következett be. 45-73-as idõszak között gazdasági sikerek gyors növekedése volt. 18.században Angliában megkezdõdött az ipari forradalom. 48-71--ig a világ ipari termelésének átlagos növekedési üteme rekordmagasságot ért el. Nyugat-Európa országai általában évi 4-6% GDP növekedési rátát mutatott. A gazdasági sikerek több kedvezõ tényezõ szerencsés egybeesésének köszönhetõek. Termelékenységnövekedés, nagyarányú tõkeberuházások voltak a serkentõ tényezõk. 45. utáni években ny-európai országok jelentõ munkaerõ-tartalékokkal és alacsony bérekkel rendelkeztek. Az amerikai tõkeberuházások igen összetett hatásokkal jártak. Kialakult a tartós fogyasztási cikkek piaca. A fejlett ipari országok számára rendkívül kedvezõen alakultak a cserearányok. Megjelentek az állami vállalatok és államosítások gyakorlata. A gazdaságpolitika aktív bérpolitikát folytatott. Jelentõs figyelmet fordítottak a szociális ellátórendszerek kiépítésére. Kialakultak a vegyes gazdaságok. Legfontosabb feladat a növekedés mindenáron való fenntartása és a minél magasabb szintû foglalkoztatottság biztosítása vált. Az európai integráció gazdaságpolitika irányító feladatköre az 50-60-as években bizonyos korlátok között maradt. A Montánúnióval a szektorális integráció jellegzetes formája valósult meg. Az Európai Gazdasági Közösség 3 területen tûzte ki célul a nemzeti politikák közös politikaterületté alakítását. Ez a vámunió és kereskedelempolitika, a z agrárpolitika és a szállításpolitika volt. A nemzetállamok szuverén módon dönthettek a nemzeti gazdaságpolitikai prioritásokról. A nemzetközi gazdasági intézmények a nemzetköziesedés folyamatát szabályozott keretek közé helyezték. A nemzetállami gazdasági szabályozás és a globalizáció világgazdaság közötti érzékeny egyensúly megbomlásához vezettek. 60-70-es évek fordulójától a növekedési folyamatok megtörtek, a 2. világháború utáni évtizedekben kialakult ipari szerkezet mély válságba került. Az európai integráció egyszerre került szembe a struktúrális válságból származó problémákkal és a globalizációs folyamatok miatt a nemzetállami gazdaságpolitikák ellehetetlenülésével.
b)\*)
a hetvenes években: A 60-70-es évek fordulóján integrációs törekvések egyfajta újjáéledése bontakozott ki. A gazdasági fejlõdés lelassult és újtípusú válságtünetek jelentek meg. A gazdasági problémák kedvezõtlenül hatottak az integrációs folyamatokra, és a nemzetállami válságkezelõ politikák elsõdlegességét erõsítették meg. Hallstein 1965-ben a francia agrárérdekeket szolgáló mezõgazdasági politikával kapcsolatos javaslatokat egy csomagban terjesztett elõ az EGK nemzetekfeletti jogosítványait kiterjesztõ indítványokkal. A közös valuta terve komoly gazdaságpolitikai nézetkülönbségeket hozott felszínre. A gazdasági együttmûködésre vonatkozó igények megerõsödése az integrációs folyamatok tapasztalataival magyarázható. A gazdasági együttmûködés formái a kormányok közötti kompromisszumok alapján születtek. Az EK felismerte a szorosabb gazdasági összefogás szükségességét, de csak akkor volt képes érdemi elõrelépésre, ha valamennyi tagállam érdekeit közös nevezõre lehetett hozni. Az olajárak ugrásszerû emelkedése gyorsuló inflációhoz vezetett a ny-európai országokban. A gazdasági növekedés lelassult és enyhe recesszió bontakozott ki. A munkanélküliség megemelkedett. A gazdasági válságtünetek az integrációs folyamatok megfenekléséhez vezettek.
\*


c)\*)
nyolcvanas évek második felében : Megkezdõdött a belsõ piaci program kimunkálása, és ezzel összefüggésben került sor az agrárpolitika, a regionális politika reformjára és a közösségi K+F programok kialakítására. A 80-as évek második felétõl a ny-európai országok ismét növekedésnek indultak, ami már nemcsak a nemzeti gazdaságpolitikák eredményes intézkedéseinek tudható be, hanem hogy az Európai Közösség sikerrel alkotta meg a globalizáció kihívására adott válasz közös európai modelljét. Globalizáció alatt a gazdaság nemzetköziesedésének jelenségét értjük, ami a gazdaság újabb és újabb területeira terjedt ki. A globalizáció elõrehaladását az árukereskedelem gyors felívelése jelzi. A multinacionális vállalati és pénzügyi szféra megerõsödése beszûkítette az államok gazdaságpolitikai mozgásterét. Ez a nemzeti gazdaságirányítási szint válságához vezetett. A nemzetközi tõkemozgások kiszélesedése ellenére a világgazdaságra a tõkehiány volt a jellemzõ. 1980-as években jelentõs gazdasági növekedési fázis volt. Az egyes országok közötti megosztó-polarizáló gazdasági folyamatok megerõsödtek. A 80-as években a ny-európai kormányok legfontosabb célja az infláció letörése lett. Az EK országok gazdaságpolitikája közeledett egymáshoz. Az egyes országok gazdaságait a nagy európai piac erõteljesebb követelmények elé állította, ami hozzájárult az ipari struktúrák világgazdasági alkalmazkodásához, a költségek csökkenésével jár. Az agrárköltségvetés feneketlen hordónak bizonyult. A 80-as évek második felétõl a Bizottság több kísérletet tett a költségvetés átalakítására. Felsõ korlátokat határoztak meg a mezõgazdasági kifizetéseknél, valamint növelték a költségvetés volumenét. A tagállamok gazdaságainak egymás közötti kapcsolatai mind szorosabbak és szerteágazóbbak lettek az integráció elõrehaladtával. A gazdasági eredmények a közös valutával kapcsolatos tervekre kedvezõen hatottak.
d)\*)
kilencvenes évek elsõ felében : A Közösség a 90-es évek elején döntött a monetáris unió ütemtervérõl. A 90-es évek elejére a gazdasági recesszió ismét elmélyült, különösen súlyossá váltak a munkanélküliségi mutatók. A gazdasági problémák megnehezítették a közös valutához vezetõ utat és óvatossá tették az európai vezetõket az anyagi áldozatokat kínáló kelet-közép-európai bõvítések kérdésében. A tagállamok többsége komolyan tartott a vasfüggöny leomlásának egész európára kiterjedõ következményeitõl. A vasfüggöny leomlásának politikai következményei mellett az európai integráció fejlõdését a monetáris unióval kapcsolatos szándékok is nagymértékben befolyásolták. A belsõ piac megvalósulása a tõkeáramlás teljes körû felszabadítását feltételezi a tagországok között.


34.Hogyan határozta meg a nemzeti érdek és integráció viszonyát a második világháború utáni

francia: 19.században szuverenitásukra leginkább büszke nemzetállam. itt a legerõsebb az ellentmondás. 1945 után az integrációban résztvevõ hatalom lesz. Elõremenekülés figyelhetõ meg. Gyengébbek, mint Németország. Franciaország középhatalomra süllyedt le. Schuman a kereszténydemokraták vezetõje úgy gondolkodott, hogyha eljön az idõ, akkor a németek megint erõsebb nemzet lesz mint a francia. Nemzeti érdek szempontjából fontosnak tartotta az integrációt. A Montánunióba a németek egyenrangú félként vettek részt.
EVK: Európai Védelmi Közösség. Akkor lehet a németeket felfegyverezni, ha beolvadnak egy közös európai hadseregbe. A kényszerû elõremenekülés hatalmas belsõ vitákat vált ki. Az integrációban való részvétel miatt a szocialistákat árulónak tartotta. 1960-as években a HAT-ok Európájának a központja (FRANCIA-NSZK-BENELUX) Franciaország. A franciák a politikai vezetõ szerepekre hivatottak. Nagyhatalmi státuszt vissza akarják állítani az integrációs keretben. Nagyhatalmi szerepet játszanak. A francia nemzeti szuverenitást soha nem adta fel az integráción belül. 1990-es évek elejéig maradt fent. A francia politika igazi válsága, amikor leomlik a vasfüggöny. Ekkor Franciaország elveszti a szerepét. Franciaország szerint az Eu-nak önálló védelemre van szüksége. A NATO bõvítés során a franciák ellenálltak egy ideig az USA-val szemben.
NSZK: stabil demokrácia legyen, mint egy ingatag Németország. Németország alapvetõ érdeke a korlátozott szuverenitás helyreállítása. Az integrációt úgy kezelte, mint egy eszközt. 1945 után a németek a 1990-es évek elejéig a német politika önkorlátozó volt. Németország semmilyen politikai kezdeményezést nem tett. Hatalmas áldozatokat volt képes hozni, az integrációban a németek voltak a „pénztárosok”. Külpolitikai tekintélyüket úgy szerezték vissza, hogy más országoknak pénzt adott. Gazdasági erejükbõl fakadóan jó renomét alakítottak ki maguknak. Az integráció költségvetésében is nagy szerepet játszottak. A németek finanszírozták a spanyol-portugál országokat. Exportorientált gazdaság volt. 1990-es évek elejétõl válságba kerül. Schröder lesz a kancellár. › Németország nem fog mértéktelen áldozatokat vállalni.
Olasz: Vesztes hatalom. A politikai tekintélyüket akarják stabilizálni azzal, hogy másokon segítenek.
holland és belga : Veszélyeztetett kishatalmi lét. Õk érdekeltek voltak a Német-Francia megbékélésben.
Brit: Nem lép be 1945-ben az integrációba. Számára fontos hogy õ európai nagyhatalom. A brit politikai elit a 3 érintkezõ kör doktrinával akarta erõsíteni. 1973-ban Anglia belépett az európai közösségbe. Anglia amikor belép akkor is utálja hogy belép.
-afrika összeomlik
-amerika kéri hogy lépjenek be
-kimaradnak valami impulzusból úgy érzik.

külpolitika?

35.Mi volt az 1993-as Fehér Könyv (Növekedés, versenyképesség, munkanélküliség) célja?

Egy adott \* HYPERLINK "http://www.mimi.hu/eu/kozosseg.html" \*00d0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b0200000003000000e0c9ea79f9bace118c8200aa004ba90b4800000068007400740070003a002f002f007700770077002e006d0069006d0069002e00680075002f00650075002f006b006f007a006f0073007300650067002e00680074006d006c000000közösségi politika területére vonatkozó hivatalos bizottsági intézkedési javaslatok gyûjteménye.A gazdasági válságból való kiút felvázolása. A GDP-növekedés feltételeinek megteremtése, a munkanélküliség leszorítása. A Bizottság olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket javasolt, amelyek lehetõvé tennék a beruházások és a megtakarítások növelését. Nagy jelentõséget tulajdonít a tudományos-technológiai fejlesztések és az információs technológiáknak. A munkahelyteremtés és a versenyképesség szempontjait figyelembe véve javasolja az infrastruktúra nagyarányú fejlesztését, a transzeurópai Hálózatok, azaz a gyorsforgalmi utak és vasútvonalak megteremtését, ezzel nagy súlyt helyezett az európai szintû beruházásokra. Törekedett a növekedés és az árstabilitás együttes érvényesítésére. Fontos szerepet kapott a környezet és a gazdaság kapcsolata.


36.Melyek az EU-szerzõdés (Maastrichti szerzõdés) pillérei?

- Európai Közösség (gazdaságpolitikai területek)
- Közös kül- és biztonságpolitika
- Bel- és igazságügyi együttmûködés


37.Hogyan viszonyult de Gaulle
a)\*)
az USA-hoz: De Gaulle a hidegháború körülményei között országa hatalmi-politikai önállóságának és a francia külpolitikai függetlenségének megõrzésére törekedett, felvállalva az Egyesült Államokkal való politikai konfliktust is.
b)\*)
Nagy-Britanniához: A brit külpolitika a 60-as években megváltoztatta addigi álláspontját és tagsági kérelmet nyújtott be Brüsszelbe. De Gaulle elnök elutasító politikája kétszer akadályozta meg a britek felvételét. De Gaulle Franciaország EGK-ban betöltött politikai vezetõ szerepét féltette Angliától, másrészt attól tartott, hogy Nagy-Britannia mintegy „trójai falóként” behozza az amerikai érdekeket az EGK-ba.
c)\*)
a nemzeti szuverenitás problémájához?: Az államfõ a nemzeti szuverenitás védelmét elengedhetetlennek tartotta, s ebbõl kiindulva szabott határokat az integrációs folyamat 60-as évekbeli lehetõségeinek.


38. Hogyan változott meg az USA Európa-politikája a második világháború utáni években?: A két ország egymásnak kiemelt kereskedelmi és beruházási partnere. A két ország közötti kapcsolatok mérföldköveinek számít a Transzatlanti Nyilatkozat (lefektette az Eu és az USA közötti kapcsolatok alapjait a gazdaság, oktatás, tudomány, és a kultúra terén), Az Új Transzatlanti Agenda és a Transzatlanti Gazdasági Partnerség. (Biztosította az EU és az USA kapcsolatainak valamennyi, egymás közötti és a külvilággal szembeni kapcsolatát és fellépését.) A négy terület köré csoportosulnak a béke és biztonság, a demokrácia és a fejlõdés biztosítása. Az USA és az EU több kereskedelmi hatású szerzõdést kötött a 90-es években. 1997-ben megállapodás a vámügyi együttmûködésre. 1998-ban életbe lépett a telekommunikációs eszközök, gyógyszerek, orvosi mûszerek, elektromágneses kompatibilitás és az elektromos biztonság terén jelentõs harmoizációt jelentõ Kölcsönös Elismerési Megállapodás. Új Transzatlanti Piaci Tér: számos együttmûködési megállapodást tartalmaz. Ilyen a áru-és szolgáltatáskereskedelem könnyítése, a vám és nemvám jellegû kereskedelmi akadályok csökkentése, szabványok és tanúsítványok összehangolása. A kereskedelmi kapcsolatok másik meghatározó pillére a nemzetközi kereskedelmi rendszer azaz a WTO. Minden partnerkapcsolat és egyezmény ellenére a két fél gyakran bonyolódik komoly kereskedelmi vitába.


39.Milyen gazdasági, nemzetközi politikai, belpolitikai és erkölcsi okok vezettek az integrációs folyamat megindulásához a második világháború utáni évek Nyugat-Európájában? Jellemezze az indokok fontossági sorrendjét! : Gazdasági okok: Az itt szerepet játszó tényezõk között meg kell említeni a ny-európai gazdasági elitek és közgazdász körök elképzeléseit és szemléletét. Nyugat-Európa széttöredezett kis -és közepes méretû nemzetgazdaság számára az integrációs keret biztosíthatná a gazdasági növekedés felgyorsulását. 1945-1950 közötti gazdasági tapasztalat: a GDP növekedése jóval alacsonyabb volt a 2 világháború között. Nyugat Európa vezetõi úgy gondolták, hogy beszorult a két lendület és térgazdaság közé (USA, Szovjetunió). Kisméretû, széttöredezett nemzeti piacokon kell változtatni. Fordista-télorista üzemszervezési módszer hatalmas mennyiségû terméket tudtak elõállítani. A nagypiac elõnyeit jól ki lehetett használni. Le kell bontani a vámokat.
Nemzetközi politikai okok: A nemzetközi politikai viszonyokat meghatározza a két szuperhatalom az Egyesült Államok és Szovjetúnió magatartása. A ny-európai politikai elitek komolyan tartottak a szovjet expanziós törekvésektõl. A 2. világháború után romokban heverõ és gazdaságilag meggyengült Ny-Európa mértékadó politikai körök véleménye szerint nem lett volna képes ellenállni egy esetleges szovjet támadásnak.
Belpolitikai okok: 1945 utáni belpolitikai helyzet is kedvezõ esélyeket teremtett az európai integrációt támogató nemzetállami politikák kialakulásához. A 2. világháború után újjászületõ bal és jobbközép néppártok egyaránt Európa-pártiak voltak, s támogatták az európai egység eszméjét. a jobb és a balközép néppártok között kialakuló politikai váltógazdaság sem tette ingataggá az integrációs folyamat támogatását, mert mind a kereszténydemokraták, mind a szocialisták és a szociáldemokraták köreiben jelentõs befolyással bírtak az integrációbarát csoportok. A szélsõ jobb eltûnt. A szélsõ bal sem akart integrációt. A kommunisták a nemzeti fejlõdést akarták. Alapszabály volt, hogy a kommunisták nem kerülhetnek kormányra. A keresztény demokraták új típusú néppártok voltak (közép jobb, közép bal), támogatták az integrációt. Kedvezõ belpolitikai klímát jelentett.
Erkölcsi okok: Az amerikai vezetésnek a háború végén korántsem volt kiforrt és egységes elképzelése az Európát illetõ kérdésekben. Létrehozták az Európai Kérdésekkel Foglalkozó Albizottságot. Racionális emberkép van, bizonyos érveknek van súlya. Van egy keresztény Európa, elsõdleges a megbékélés. A 20. századi Európában le kell zárni a nemzetek közötti viszályokat. 1945 után olyan politikus hatalom került hatalomra, akik tettek azért, hogy az integráció elindulhasson.


40.Mutassa be az ötvenes-hatvanas évek nyugat-európai gazdasági növekedésének okait és tényezõit! : A gazdasági sikerek és gyors növekedés idõszaka volt. Az ipari termelés éves növekedési rátái eddig soha nem tapasztalt csúcsokat értek el. Amikor az ipari forradalom Angliában megkezdõdött a világ termelése évente átlagosan 1,5%-kal növekedett. Ny-Európa országaiban évi 4-6%-os GDP növekedési rátát mutattak fel. A gyors növekedés értelmezése a gazdaságtörténet kedvelt kérdésköre volt. A gazdasági sikerek több kedvezõ tényezõ szerencsés egybeesésének köszönhetõek. Termelékenységnövekedés és nagyarányú tõkeberuházásokat produkáltak. Ezek az országok jelentõs munkaerõ-tartalékokkal és igen alacsony bérekkel rendelkeztek. A politikai stabilitás és az olcsó bérek az amerikai befektetõk számára vonzó területté tették a ny-európai országokat. Az amerikai tõkeberuházások igen összetett hatásokkal jártak. A gazdasági növekedés okait vizsgálva óvakodni kell az amerikai beruházások, vagy akár a Marshall-segély jelentõsségének túlbecsülésétõl. A ny-európai növekedés ugyanis nem kis mértékben éppen a rendelkezésre álló növekedési tartalékok tényébõl fakadt.
A ny-Európai országok jelentõs kihasználatlan lehetõségekkel rendelkeztek. A tartós fogyasztási cikkek piacának kialakulása és a gazdaság egészére gyakorolt tovagyûrûzõ hatásai gyorsították az 50-60-as évek GDP-növekedését ny-európában. A fejlett ipari országok számára rendkívül kedvezõen alakultak a cserearányok. Az európai integráció gazdaságpolitikai irányító feladatköre bizonyos korlátok között maradt. Az Európai Gazdasági Közösség kezdettõl fogva csak három területen tûzte ki célul a nemzeti politikák közös politikaterületté alakítását.. A vámunió és kereskedelempolitika, az agrárpolitika, és a szállításpolitika kérdésében. A nemzetállamok továbbra is szuverén módon dönthettek a nemzeti gazdaságpolitikai prioritásokról. A nemzeti gazdaságpolitikák a kialakuló reálfolyamatokat nem akadályozta, amelyek a nemzetköziesedés tendenciáját erõsítették. A világgazdaságra nyitott exportoirientált növekedési modell képezte a német gazdasági csoda alapját. A Hatok Európájában a vámok lebontása minden kétséget kizáróan segítette a termelési tényezõk optimálisabb forrásallokációját. A gazdasági növekedés aranykora az 1945-1972 közötti idõszakban egyszerre vezetett a nemzetközi kereskedelem felvirágzásához és a termelés szerkezeti modernizációjához.

41. Mutassa be a hetvenes évek gazdasági válságát Nyugat-Európában! : 1973-tól az olajárak ugrásszerû emelkedése gyorsuló inflációhoz vezetett a ny-európai országokban. A gazdasági növekedés lelassult és enyhe recesszió bontakozott ki. A munkanélküliség hirtelen megemelkedett. Az infláció és a recesszió összekapcsolódása a stagfláció nem túl gyakori jelenséghez vezetett. Nem került sor a termelés drámai összezsugorodására. A GDP legfeljebb néhány százalékkal esett vissza, vagy stagnált. Ez együtt járt az árak 5-30%-os emelkedésével. A gazdasági nehézségek a 2. világháború utáni évtizedek optimizmusának végét jelentették. A válságtünetek a makroökonómiai receptek alapján megoldhatatlannak bizonyultak. Talán a legszembetûnõbb sajátossága, hogy az ipar kibontakozó szerkezeti válsága egybeesett a világgazdaság nemzetköziesedésébõl származó zavarjelenségekkel. A válság az anyag- és energiaigényes iparágak hanyatlásához vezetett, munkanélküliséggel járt. Ezek a változások az európai iparra is kedvezõtlen hatást gyakoroltak. Feszültségek keletkeztek a nemzeti szempontokat követõ gazdaságpolitika és a többnyire nemzetközi szinten mûködõ gazdaság között. A változások következtében a keynesi gazdaságpolitika lehetõségei beszûkültek. A nemzetállami irányítás válsága nehezítette a válságból való kilábalást. A gazdasági válságtünetek az integrációs folyamatok megfenekléséhez vezettek a 70-es években. Nem voltak sikeresek a válságiparágak problémáinak közösségi szintû megoldására irányuló törekvések sem. Féltek egy esetleges amerikai-japán hatalmi kartell gazdasági nyomásától.

42. Mutassa be a belsõ piaci program legfontosabb elemeit!

- infláció letörése: 80-as évek. Szigorú pénzügyi fegyelmet és a kiadások visszafogását feltételezte

- Az egyesülõ európai piac létrejöttétõl várja a gazdasági impulzusok kibontakozását.
- „négy szabadság elve”-nek a kiteljesedése
- Az adminisztratív eszközökkel integrált piacgazdaságok modelljének megvalósítása.

- Európa-építés: erõs intézményi struktúrákkal és közösségi szintre emelt szakpolitikákkal megtámogatott változata
- Európa Erõd

- Gazdaságpolitikai hangsúlyváltás
- Politikaterületek közös irányítás alá helyezése.
- Kutatás-fejlesztés, technológiapolitika
- Hatékony versenyszabályozás, hatékonyságnövekedés
- Valutastabilitás
- Szociális kiadások mérséklése
- Adócsökkentések
- vállalkozásösztönzés
- deregulációs intézkedések
- állami beavatkozások szerepének visszaszorítása
- Válságkezelõ politikák hatékonysága
- Diplomák kölcsönös elismerése
- Ipari struktúrák világgazdasági alkalmazkodása



43.Miért került sor Delors és Thatcher vitájára a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján?
Thatcher a „piac” és a „dereguláció” lelkes híveként hajlandó volt a belsõ piaci program támogatására, de úgy vélte, hogy az arra ráépülõ új politikaterületek legfeljebb a tagállamok pragmatikus együttmûködésén alapulhatnak, s nem az a céljuk, hogy kiindulópontot képezzenek valamiféle politikai unió felé. A Brit miniszterelnök határozott szavakkal támadta az Európa-építés Delors által képviselt változatát és kárhoztatta az erõs intézményi struktúrák létrehozására irányuló törekvéseket. Thatcher Európai Közösségekhez való viszonya egyrészt kifejezet a brit külpolitika kormányköziség iránti elkötelezettségét és szupranacionális tendenciákkal szembeni hagyományos óvatosságát, másrészt arra a tényre is utalt, hogy az európai integráció 80-as évekbeli fejlõdési iránya a nemzetállami keretekhez ragaszkodó politikai erõk soraiban komoly ellenérzéseket váltott ki.

44. Mutassa be a monetáris unió megteremtésével kapcsolatos gazdasági és politikai természetû okokat!:
Gazdasági okok: a gazdaság eredményei a közös valutával kapcsolatos tervekre is kedvezõen hatottak. A Közösség a kilencvenes évek elején döntött a monetáris unió ütemtervérõl. A késõbbiekben sokat kritizált szigorú menetrend a 80-as évek gazdasági sikereinek fényében váltak elérhetõvé. A 90-es évek derekától a gazdasági helyzet javult valamennyit, de az európai gazdaságok nehézségei nem oldódtak meg. A gazdasági problémák megnehezítették a közös valutához vezetõ utat és óvatossá tették a politikai vezetõket az anyagi áldozatokat kívánó kelet-közép-európai bõvítések kérdésében.
Politikai okok: nem bizonyult egyszerûnek a politikai unió keresése sem. A 80-as évektõl több kísérletet tettek arra, hogy a belsõ piaccal ökonomizálódó integrációs folyamatot politikai síkra tereljék. Az ezredforduló után úgy tûnt, hogy az Európai Unió ismét képes lesz meghaladni saját korlátait.


45.Mutassa be az EU keleti bõvítésének sajátosságait! : A WTO (világkereskedelmi szervezet, a GATT utódja) nyomására a kilencvenes évek során újabb reformok szükségessége merült fel. További problémát jelentett a keleti bõvítés, ami a mezõgazdasági területek másfélszeres, a mezõgazdasági foglalkoztatottak számának kétszeres bõvülésével járt. Az Agenda 2000 a reformok továbbgondolását javasolta, ami a MacSharry terv szempontjainak továbbvitelét jelentette. A berlini döntések (1999. március 24-25) végül kompromisszumos megoldást fogadtak el, ami az eredetileg tervezettnél kisebb mértékû és olcsóbb reformot jelentett. A WTO-ban vállalt kötelezettségekhez képest így kevesebb intézkedésre került sor. A keleti bõvítés során az EU álláspontja az volt, hogy a csatlakozó országok agrártermelõi számára a jövedelemkompenzációs támogatások nem járnak ugyanolyan mértékben, mint a tagországok termelõi számára. Az EU azzal érvelt, hogy a leendõ tagállamok a korábbiakban nem részesültek a magas garantált árakból, tehát ehhez képest nem jár nekik kompenzáció. A csatlakozó országok az egyenlõ versenyfeltételek alapján ragaszkodtak a tagországok termelõivel azonos mértékû kifizetésekhez. A tárgyalások azzal végzõdtek, hogy a csatlakozó országok hosszú (mintegy 10 éves) átmeneti idõszak után megkapják ugyanazt a mértékû jövedelempótló támogatást. Az átmeneti idõszakban a belépés évétõl a támogatási szint évrõl-évre néhány százalékkal emelkedik.

46. Csatlakozási kritériumok: 1993-ban Koppenhágában az EU közzétette, hogy azok a közép- és kelet-európai országok, amelyek kívánják, beléphetnek az Európai Unióba, ha teljesítik a következõ feltételeket:· a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása· mûködõ piacgazdaság· annak a képességnek a megszerzése, hogy az ország meg tudjon birkózni az Unión belül érvényesülõ piaci erõkkel · a tagsággal járó kötelezettségek vállalása


47. Római szerzõdés: 1957 március 25-én Római Szerzõdésben NSZK, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg aláírja az Európai Közösségek és az Európai Atomenergia Közösséget megalapító okiratot. A szerzõdés 1958 január 1-én lép életbe. Az EKG-t létrehozó szerzõdésben szerepelnek az európai integráció fõbb céljai: az európai népek integrációja, az országok gazdasági és társadalmi elõrehaladása, a foglalkoztatás növelése, a jólét emelése, a béke és a szabadság megõrzése. 1973 Nagy-Britannia, Írország, Dánia. 1981 Görögország. 1986 Spanyolország, Portugália. 1995 Ausztria, Finnország, Svédország. 1998 Keleti bõvítési tárgyalások kezdete 2004 május 1. Tíz állam, Ciprus, Málta, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország, Szlovénia, Csehország, Szlovákia és Magyarország csatlakozása.


48. Amszerdami szerzõdés: Az Amszterdami Szerzõdés egy kormányközi konferencia végeredménye, mely 1997-ben ért véget Amszterdamban. Ez a szerzõdés kibõvítette az Európai Bíróság hatáskörét és megerõsítette az Uniós alapelveket.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

5. gyakorlat 5.előadás algoritmusok anglia antropológia anyagismeret bce bioetika dendrológia dm dolgozat épszerk európai unió fizika 1 fogalmak gepalap görögország hálótervezés határérték inflog irodalomtudomány jogi alaptan jogképesség kaffka katalízis kölcsey kritgyak különleges épületszerkezetek lévi-strauss ma makro megoldások montázs os outsourcing összefoglaló program puska2 segédlet szabályzás szamitogep számvitel ii. szociális jog válgazd védelem vegyes piacgazdaság vizsga vizsgához vörösmarty zh feladat