Ellenőrző feladatsor

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGazdaságtudományi KarEmberi erőforrásokEurópai Uniós IsmeretekJegyzetekEllenőrző feladatsor

ELLENPRZP FELADATSOR

Az ellenQrzQ feladatsor az ismeretek rendszerezését, ismétlését kívánja elQsegíteni. A feladatsor figyelmet fordít a tényismeret fejlesztésére, de egyes kérdések a szemléletfejlesztést is célul tqzik ki. Noha a feladatsor kérdései nem azonosak a vizsga feladatválasztó tesztkérdéseivel, a feladatsor úgy lett kialakítva, hogy alapos megoldása, végiggondolása nagymértékben segíti a vizsgára való felkészülést. A kérdéssor áttekinti a tesztszerq kérdéseknél szóba jöhetQ tényismeretet tekintélyes részét.

A feleletválasztós tesztek az elQzetes tájékoztatásnak megfelelQen, illetve megadott tematikával és irodalomjegyzékkel összhangban 1.) a megadott tankönyvfejezetbQl 2.) a letölthetQ tananyagokból 3.) az órai elQadások alapján kerülnek összeállításra


Kérdések, feladatok:

1.Kik voltak a Montánunió ( Benelux államok, Franciaország, Olaszország, NSZK) és az EGK tagjai? (Benelux államok, Franciaország, Olaszország, NSZK), vagyis a 6-ok
Európa Szén és Acélközösség tagjai: Franciaország, NSZK, Olaszország és a Benelux államok

2.Mikor került sor EGK bQvítéseire?
Mely tagállamokkal mikor bQvült az európai integráció?
1973: Nagy-Britannia, Dánia, Írország.
1981: Görögország
1986: Spanyolország, Portugália
1985: Ausztria, Finnország, Svédország
2004: a „10-ek” ország-csoportja (Ciprus, Cseh, Észt, Lengyel, Lett, Litván, Magyar, Málta, Szlovák, Szlovén)
Tehát eddig 25 tagállam
2007-ben várhatóan : Románia, Bulgária

3.Mikor jött létre a
a) Benelux unió : 1948 (megállapodást kötöttek 1944-ben)
b) Brüsszeli SzerzQdés 1948
c) OEEC 1948
d) NATO? 1949

4.Mikor volt a
a) Montánunió szerzQdés (év) 1951
b) EGK szerzQdés (év) 1957
c) Euratom szerzQdés (év) 1957
d) Európai Unió szerzQdés (Maastrichti szerzQdés) (év) 1991
e) Amszterdami szerzQdés (évtized) 1980-90
f) ElsQ olajválság: 1973
g) Második olajválság: 1979
h) Iparpolitikai FQigazgatóság: 1967
i) Iparpolitikai akcióprogram: 1974
j) Új kereskedelempolitikai Program: 1984
k) Schengeni szerzQdés: 1985
5. Határozza meg az alábbi kifejezéseket:
a) preferenciális vámövezet : az egyes országok vámkedvezményeket állapítanak meg egymással szemben.
b) szabadkereskedelmi övezet: a tagállamok az egymás közötti vámokat eltörlik, míg a külsQ országok termékeivel szemben megmaradnak az eltérQ nemzeti vámszintek és vámpolitikák.
c) Vámúnió: megszqnik az önálló nemzeti vámpolitika. Az egységes külsQ vámok megállapítására sor kerül.
d) közös piac: Áruk szabad mozgása. Elvileg lehetQvé válik a tQke, munkaerQ és a szolgáltatások szabad áramlása a tagállamok között. /4 szabadság elve/
e) belsQ piac: egy közös piaci koncepció kiteljesítésére törekszik. Felszámolja a fizikai, technikai és fiskális akadályokat. /EURO bevezetése-2002/
f) Gazdasági unió: az egységes piac meghaladásával jön létre. A gazdaságpolitikák közelítését, egyes politikaterületek közösségi szintre emelését és a közös valuta bevezetését vonja maga után. és monetáris unió: A monetáris unió csak közbülsQ állomást jelent a gazdasági unió felé vezetQ úton fogalmait!

6.Mikor jött létre az
a) agrárpolitika (év)1962
b) vámunió (év) 1968
c) regionális politika (ERDF) (év)1975 Európai Regionális Fejlesztési Alap
d) Európai Monetáris Rendszer (év) 1979 EMS
e) technológiapolitika (K+F)? (évtized) 1980-as évek
f) Szociális Charta (év) 1989
g) Gazdasági és monetáris unió: 1960-as évek vége. EMU. A Gazdasági és Monetáris Unió fokozatos építése a tagállamok gazdasági és pénzügyi politikái kölcsönös közeledésének folyamata, amely a közös pénznem bevezetését tQzte ki céljául. Az EMU tagállama ezzel feladja saját pénzügyi politikájának irányítását.

7.Mutassa be a legfontosabb integrációelméleti iskolákat!
Értelmezze az alábbiakat:

a) funkcionalizmus : A társadalmi jólét széles megvalósítására csak akkor kerülhet sor, ha a nemzetállamok a politikailag elismert semleges területeken együttmqködnek egymással. A nemzetek feletti döntési központok hatékonysága a közvéleményt is kedvezQen befolyásolhatja.
b) neofunkcionalizmus : Fontos a gazdasági-mqszaki fejlQdés európai integrációs folyamatokra gyakorolt hatása. Az integráció elQrehaladása egy hosszabb idQ alatt kibontakozó folyamat. Nagy jelentQsége van a nemzetállamot meghaladó közös politikai intézmények létrehozásának. A gazdasági és a politikai integráció igénye a gazdasági és politikai erQk kölcsönhatása következtében alakul ki.
c) föderalizmus : Pk fQleg a jogi, intézményi kérdések vizsgálatára helyezték a hangsúlyt. A föderalisták az európai intézmények mqködése során észlelhetQ ellentmondások feloldására törekednek.
d) Intergovermentalizmus : Más néven kormányköziség. A nemzetállamok integrációs folyamatokban játszott szerepét hangsúlyozza. Az integráció perspektíváját leíró elméleti irányzatként a nemzeti kormányok jelentQségének tartós fennmaradását emelte ki. Legfontosabb állításait! (jellemzQek az alkukötések)


8.Mi volt a
a) OEEC : 1948. Kormányközi együttmqködésre épülQ, dinamikus és pragmatikus szervezet volt. (Európai Gazdasági Együttmqködés)
b) EPU : 1950. Európai Fizetési Unió
c) Brüsszeli SzerzQdés : 1948-ban jött létre. Közös nyugat-európai védelmi struktúra létrehozására törekedett. 1947 végén az angolok és a franciák egy olyan regionális nyugat-európai tömörülés létrehozását javasolták, amely amerikai segítséggel képes ellensúlyozni a Szovjetunió vezetésével igen gyors tempóban kiépülQ keleti blokkot.
d) NATO : 1949. Az Egyesült Államok nyugat-európai kötelezettségvállalását szorgalmazták az európai vezetQk. 26 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" \t "_blank" II. világháború után  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1949" \o "1949" \t "_blank" 1949. ELLENPRZP FELADATSOR

Az ellenQrzQ feladatsor az ismeretek rendszerezését, ismétlését kívánja elQsegíteni. A feladatsor figyelmet fordít a tényismeret fejlesztésére, de egyes kérdések a szemléletfejlesztést is célul tqzik ki. Noha a feladatsor kérdései nem azonosak a vizsga feladatválasztó tesztkérdéseivel, a feladatsor úgy lett kialakítva, hogy alapos megoldása, végiggondolása nagymértékben segíti a vizsgára való felkészülést. A kérdéssor áttekinti a tesztszerq kérdéseknél szóba jöhetQ tényismeretet tekintélyes részét.

A feleletválasztós tesztek az elQzetes tájékoztatásnak megfelelQen, illetve megadott tematikával és irodalomjegyzékkel összhangban 1.) a megadott tankönyvfejezetbQl 2.) a letölthetQ tananyagokból 3.) az órai elQadások alapján kerülnek összeállításra


Kérdések, feladatok:

1.Kik voltak a Montánunió ( Benelux államok, Franciaország, Olaszország, NSZK) és az EGK tagjai? (Benelux államok, Franciaország, Olaszország, NSZK), vagyis a 6-ok
Európa Szén és Acélközösség tagjai: Franciaország, NSZK, Olaszország és a Benelux államok

2.Mikor került sor EGK bQvítéseire?
Mely tagállamokkal mikor bQvült az európai integráció?
1973: Nagy-Britannia, Dánia, Írország.
1981: Görögország
1986: Spanyolország, Portugália
1985: Ausztria, Finnország, Svédország
2004: a „10-ek” ország-csoportja (Ciprus, Cseh, Észt, Lengyel, Lett, Litván, Magyar, Málta, Szlovák, Szlovén)
Tehát eddig 25 tagállam
2007-ben várhatóan : Románia, Bulgária

3.Mikor jött létre a
a) Benelux unió : 1948 (megállapodást kötöttek 1944-ben)
b) Brüsszeli SzerzQdés 1948
c) OEEC 1948
d) NATO? 1949

4.Mikor volt a
a) Montánunió szerzQdés (év) 1951
b) EGK szerzQdés (év) 1957
c) Euratom szerzQdés (év) 1957
d) Európai Unió szerzQdés (Maastrichti szerzQdés) (év) 1991
e) Amszterdami szerzQdés (évtized) 1980-90
f) ElsQ olajválság: 1973
g) Második olajválság: 1979
h) Iparpolitikai FQigazgatóság: 1967
i) Iparpolitikai akcióprogram: 1974
j) Új kereskedelempolitikai Program: 1984
k) Schengeni szerzQdés: 1985
5. Határozza meg az alábbi kifejezéseket:
a) preferenciális vámövezet : az egyes országok vámkedvezményeket állapítanak meg egymással szemben.
b) szabadkereskedelmi övezet: a tagállamok az egymás közötti vámokat eltörlik, míg a külsQ országok termékeivel szemben megmaradnak az eltérQ nemzeti vámszintek és vámpolitikák.
c) Vámúnió: megszqnik az önálló nemzeti vámpolitika. Az egységes külsQ vámok megállapítására sor kerül.
d) közös piac: Áruk szabad mozgása. Elvileg lehetQvé válik a tQke, munkaerQ és a szolgáltatások szabad áramlása a tagállamok között. /4 szabadság elve/
e) belsQ piac: egy közös piaci koncepció kiteljesítésére törekszik. Felszámolja a fizikai, technikai és fiskális akadályokat. /EURO bevezetése-2002/
f) Gazdasági unió: az egységes piac meghaladásával jön létre. A gazdaságpolitikák közelítését, egyes politikaterületek közösségi szintre emelését és a közös valuta bevezetését vonja maga után. és monetáris unió: A monetáris unió csak közbülsQ állomást jelent a gazdasági unió felé vezetQ úton fogalmait!

6.Mikor jött létre az
a) agrárpolitika (év)1962
b) vámunió (év) 1968
c) regionális politika (ERDF) (év)1975 Európai Regionális Fejlesztési Alap
d) Európai Monetáris Rendszer (év) 1979 EMS
e) technológiapolitika (K+F)? (évtized) 1980-as évek
f) Szociális Charta (év) 1989
g) Gazdasági és monetáris unió: 1960-as évek vége. EMU. A Gazdasági és Monetáris Unió fokozatos építése a tagállamok gazdasági és pénzügyi politikái kölcsönös közeledésének folyamata, amely a közös pénznem bevezetését tQzte ki céljául. Az EMU tagállama ezzel feladja saját pénzügyi politikájának irányítását.

7.Mutassa be a legfontosabb integrációelméleti iskolákat!
Értelmezze az alábbiakat:

a) funkcionalizmus : A társadalmi jólét széles megvalósítására csak akkor kerülhet sor, ha a nemzetállamok a politikailag elismert semleges területeken együttmqködnek egymással. A nemzetek feletti döntési központok hatékonysága a közvéleményt is kedvezQen befolyásolhatja.
b) neofunkcionalizmus : Fontos a gazdasági-mqszaki fejlQdés európai integrációs folyamatokra gyakorolt hatása. Az integráció elQrehaladása egy hosszabb idQ alatt kibontakozó folyamat. Nagy jelentQsége van a nemzetállamot meghaladó közös politikai intézmények létrehozásának. A gazdasági és a politikai integráció igénye a gazdasági és politikai erQk kölcsönhatása következtében alakul ki.
c) föderalizmus : Pk fQleg a jogi, intézményi kérdések vizsgálatára helyezték a hangsúlyt. A föderalisták az európai intézmények mqködése során észlelhetQ ellentmondások feloldására törekednek.
d) Intergovermentalizmus : Más néven kormányköziség. A nemzetállamok integrációs folyamatokban játszott szerepét hangsúlyozza. Az integráció perspektíváját leíró elméleti irányzatként a nemzeti kormányok jelentQségének tartós fennmaradását emelte ki. Legfontosabb állításait! (jellemzQek az alkukötések)


8.Mi volt a
a) OEEC : 1948. Kormányközi együttmqködésre épülQ, dinamikus és pragmatikus szervezet volt. (Európai Gazdasági Együttmqködés)
b) EPU : 1950. Európai Fizetési Unió
c) Brüsszeli SzerzQdés : 1948-ban jött létre. Közös nyugat-európai védelmi struktúra létrehozására törekedett. 1947 végén az angolok és a franciák egy olyan regionális nyugat-európai tömörülés létrehozását javasolták, amely amerikai segítséggel képes ellensúlyozni a Szovjetunió vezetésével igen gyors tempóban kiépülQ keleti blokkot.
d) NATO : 1949. Az Egyesült Államok nyugat-európai kötelezettségvállalását szorgalmazták az európai vezetQk. 26 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" \t "_blank" II. világháború után  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1949" \o "1949" \t "_blank" 1949.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81prilis_4" \o "Április 4" \t "_blank" április 4-én alapítottak  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Washington_%28District_of_Columbia%29" \o "Washington (District of Columbia)" \t "_blank" Washingtonban. A szövetség célkitqzéseit az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=%C3%89szak-atlanti_Szerz%C5%91d%C3%A9s&action=edit" \o "Észak-atlanti SzerzQdés" \t "_blank" Észak-atlanti SzerzQdés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megQrzése érdekében.
e) EVK: Európai Védelmi Közösség. második világháborút követQen Nyugat-Európában több kísérlet is történt valamiféle szervezett multilaterális (többoldalú) kül- és biztonságpolitikai együttmqködés létrehozására. Részben az amerikai hegemóniát, részben pedig egy felfegyverzett Németország által képviselt veszélyt ellensúlyozandó francia javaslatra hat ország (Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg) megkezdte egy önálló Európai Védelmi Közösség (EVK) tervének kidolgozását. Négy évig tartó elQkészületek után azonban az Európai Védelmi Közösség terve a Francia Nemzetgyqlés ratifikációjának elmaradása miatt végül is kudarcot vallott.
f) EFTA: 1959. Európai Szabadkereskedelmi Társulás. Regionális gazdasági integrációk kialakulása szabadkereskedelmi övezetek. A kormányközi konzultációs mechanizmusok jellegzetes gyakorlatát honosította meg.
g) Marshall terv : Amerikai kezdeményezésq gazdasági segélyprogram.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=George_C._Marshall&action=edit" \o "George C. Marshall" \t "_blank" George C. Marshall amerikai külügyminiszter  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1947" \o "1947" \t "_blank" 1947.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%BAnius_5" \o "Június 5" \t "_blank" június 5-én átfogó amerikai segélyprogramot hirdetett meg minden olyan háború sújtotta európai ország számára, amely az újjáépítésben hajlandó volt az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/USA" \o "USA" \t "_blank" Amerikai Egyesült Államokkal (USA) együttmqködni.
h) Beyen terv: 1955. A Benelux államok gazdasági integrációjára vonatkozó elképzeléseket tükrözte. Miután 1954-ben nem sikerült létrehozni az Európai Védelmi Közösséget (EVK), a Hatok úgy döntöttek, hogy új területeket keresnek, amelyekre kiterjeszthetQ az a fajta együttmqködés, amelyet az 1951-es Európai Szén- és Acélközösség et létrehozó szerzQdéssel valósítottak meg. 1955. április 4-én Johan Willem Beyen, holland külügyminiszter feljegyzésében a Hatok közötti vámunió létrehozására tett javaslatot. Ez a feljegyzés végül a Messinai Konferencián és a Spaak-bizottság on keresztül közvetlenül elvezetett az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó szerzQdésig.
i) Spaak jelentés : 1956. tervezte a vámok és nem vám jellegq kereskedelmi akadályok teljes lebontását. Megfogalmazta a közös agrárpolitika, közlekedés- és szállításpolitika, valamint a szociális és gazdasági politika európai kereteinek szükségességét. . Szabad munkaerQmozgás és tQkeforgalom. A közös piac kiépítését ajánlotta.
j) Mansholt terv: 1962. Olyan rendszer, amely támogatja a mezQgazdasági termelQket és növeli a Közösség önellátási szintjét. Mansholt, az EK mezQgazdasági biztosa a birtokméret növelésén és a mezQgazdasági termelQk számának csökkentésén keresztül óhajtotta elérni a termelékenység növelését. Ez a terv a gazdák ellenállásán megbukott. A birokszerkezet átalakítása ezzel végleg lekerült a napirendrQl. A késQbbiekben a kisebb családi birtokokon alapuló európai agrármodell, mint megQrzendQ érték jelent meg a reformkoncepciókban.
k) Thomson jelentés: 1973. Jelentés a megnövekedett Közösség regionális problémáiról.

l) Werner terv: lebegési sávok szqkítése. az európai  HYPERLINK "http://www.mimi.hu/eu/gazdasagi_es_penzugyi_unio.html" \t "_blank" gazdasági és pénzügyi unió elsQ terve. Az 1970-ben elfogadott terv az EK-tagországok valutáinak konvertibilitásán, a tQkeáramlás szabaddá tételén, valamint az árfolyamok ingadozásának fokozatos megszüntetésén nyugodott volna.
m) Európai Politikai Együttmqködés: 1970. A kormányközi együttmqködés jellegzetes formája. A külpolitika terén a koordinációt ez az együttmqködés segítette. Rugalmas konzultációs fórum volt, amely a kormányközi együttmqködés jellegzetes formáját öltötte. . A külügyminiszteri találkozók rendszeressé tételével és a külügyminisztériumok közötti információcsere intézményesítésével az elkövetkezQ évtizedekben jelentQségre tett szert.
n) Mac Sharry terv: Reformelképzelések. 1992. máj. mg-i reformok, csökkentik az exporttámogatásokat, piaci verseny erQsítése, jövedelemjuttatás .
o) Colonna jelentés: Cselekvési tervet vázolt fel az ipari versenyképességek erQsítésére.
p) Davignon terv : 1977. Az acéliparban a válságkezelQ intézkedéscsomag magvalósítására tett kísérlet. A hajóépítQ és a textiliparban is hasonló intézkedésekre került sor.
q) Cecchini jelentés: a belsQ piac létrejöttétQl további gazdasági fellendülést várt. LegfQbb eredménye, hogy sikerült közös európai választ adni a globalizációs kihívásokra. Az egységes belsQ piac elQnyeit számszerqsíti.
r) Delors terv: A monetáris unióra (EMU) vonatkozó Delors-tervet 1989-ben hozták nyilvánosságra. A Delors-terv a monetáris uniót három szakaszban akarta megvalósítani. Az 1991-es maastrichti csúcstalálkozón ezt a menetrendet fogadták el.
s) Növekedési és Stabilitási Paktum: az  HYPERLINK "http://www.in.mimi.hu/eu/europai_tanacs.html" \t "_blank" Európai Tanács 1997 júliusi amszterdami ülésén született megállapodás, mely szerint a  HYPERLINK "http://www.in.mimi.hu/eu/konvergencia_kriteriumok.html" \t "_blank" konvergencia kritériumok megtartása az  HYPERLINK "http://www.in.mimi.hu/eu/euro.html" \t "_blank" euró bevezetése után is kötelezQ.
t) Agenda 2000: 1999.március. Berlini Európai Tanácsülés. Az árcsökkenések kisebb mértékqek lettek a tervezettnél. Az agrárreformokról, a regionális politika reformjáról és a 2000-2006-os évek költségvetési keretszámairól szól. Az Agenda 2000 egy Bizottság által elfogadott program, mely magába foglal minden olyan kihívást, amellyel az Európai Uniónak a 21. század kezdetén meg kell birkóznia. Tartalmazza a Bizottság értékelését a jelölt országok eddig elért eredményeirQl. (strukturális és kohéziós politika átalakítása) az alábbiak közösségi kezdeményezésq programok
u) Interreg: határon átnyúló, nemzetek közti együttmqködések segítésére. A fõ gondolat az volt, hogy közösen dolgozzanak ki megoldásokat a határok által kettészelt, de földrajzilag egységes területek problémáira.
v) Urban: válsággal küzdQ városok gazdasági, társadalmi revitalizálása
w) Leader: helyi kezdeményezések alapján vidékfejlesztés. Olyan kezdeményezés, amely segíteni a vidéki közösségek életminQségének, gazdasági jólétének javítását.
x) Equal: : nemzetek közötti együttmqködés a munkaerQpiacon létezQ hátrányos helyzetq megkülönböztetések csökkentésére
y) Új Kereskedelempolitikai Program:(1984) Az EK kiszélesítette és módosította a dömpingellenes és kiegyenlítQ vámjaira vonatkozó közös szabályokat
z) Többsebességes Európa: Ebben a tendenciában lehetségesnek tartották a jogok és kötelezettségek egységének bizonyos mértékq megbontását, és azt, hogy néhány ország szorosabb és több szakpolitikára kiterjedQ együttmqködést valósíthat meg, mint más, az integráció "perifériáin" elhelyezkedQ tagállamok. Egyes országok bizonyos területeken más államoknál gyorsabban haladnak elQre.
aa) Philips-görbe: a munkanélküliség és az infláció közötti összefüggést fejezi ki
bb) Fouchet-terv: 1961. Kormányközi elemek súlyának megerQsítése.
cc) Ostpolitik: NSZK. A politikai, gazdasági kapcsolatok új alapokra helyezése az NDK-val és a közép-európai szocialista országokkal
dd) Európa Tanács: 1974. Az állam és a kormányfQk testülete.
ee) Triád: Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Japán, Kelet-Ázsia
ff) GATT: a nemzetközi kereskedelem liberalizálását felvállaló szervezet. Általános Vám és Kereskedelmi Egyezmény
gg) Hecksher-Ohlin-tétel: szerintük a termelési tényezQk árai a nemzetközi kereskedelmen keresztül és nem tényezQmozgások útján egyenlítQdnek ki.
hh) Európa Konvent: az elQ közös európai alkotmánytervezet megfogalmazása.
ii) Európai Unió: egységes szerkezetbe foglalta a különbözQ politikaterületeket.
jj) ERM: Közösségi árfolyam-politika. A nemzetközi valutáris rendszer súlyos zavarainak tompítása érdekében került sor az árfolyam-politika részleges harmonizációjára.
kk) WTO: Kereskedelmi világszervezet.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1994" \o "1994" \t "_blank" 1994.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81prilis_16" \o "Április 16" \t "_blank" április 16-án,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Marrakesh&action=edit" \o "Marrakesh" \t "_blank" Marrakeshben,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Marokk%C3%B3" \o "Marokkó" \t "_blank" Marokkóban alakult. A világszervezet célja a nemzetközi kereskedelem liberalizációja.
ll) EMOGA: Európai MezQgazdasági Orientációs és Garanciális Alap
mm)EMS: Európai Pénzügyi Monetáris Rendszer. A közös pénz ill. monetáris politikával az egységes valuta globális értéke sokkal eredményesebben védhetQ, mint az alsóbb szinten hozott, és egymást nem ritkán keresztezQ nemzeti döntések révén.
nn) ECB: Európai központi bank. Az unió monetáris intézménye
oo) Európai Bizottság: Az EU végrehajtó szerve, ezenkívül képviseli az Uniót a nemzetközi tárgyalásokon. Tagjait a Tanács nevezi ki öt évre. A Bizottságban minden tagországnak egy biztosa van, a négy legnagyobbnak kettQ.
pp) Európai Tanács: Az Európai Tanács tagjai az egyes tagországok kormányfQi, a Bizottság elnöke és egyik tagja. Évente 2-3 alkalommal ülésezik. Az Európai Unió stratégiai területein ez a testület határoz, bár intézményileg nem az Unió része.
qq) Monetáris Politika: A monetáris politika az Európai Unió pénzpolitikája. Az EU monetáris politikájának zászlóvivQje az Európai Központi Bank.
rr) Schengeni egyezmény: Az államhatárok fokozatos eltörlésérQl szóló egyezmény  eredetileg a Benelux országok között, de idQvel az összes EU-ország társult. Az egyezmény 1995 májusában lépett érvénybe.
ss) Barre terv: 1969. vázlat a monetáris unióról.
tt) Schumann terv: 1950. Franciaország és Nyugat-Németország acél- és széniparának integrációs javaslata, az európai egyesülési folyamat születési okmányának tekinthetQ


9.Mit értünk az alábbi fogalmak alatt:
a) one world: Egyetlen világ A szabad kereskedelem minél teljesebb megvalósulását feltételezte.
b) harmadik erQ : A Szovjetunió és az USA mellett, a szuperhatalmaktól távolságot tartó Európát tették a nemzetközi politikai elképzeléseik sarkalatos pontjává.
c) luxemburgi kompromisszum : 1966. Többségi szavazás helyett tejes egyhangúságra törekednek döntéseik során a tagállamok, ha egy vagy több ország létfontosságú érdekeit látják veszélyben forogni. 1965-ben Franciaország képviselQi fél évig bojkottálták a közös intézmények munkáját, mivel De Gaulle nem értett egyet azzal, hogy néhény fontos területen megváltoztatták a döntéshozatal metódusát  egyhangú határozatról többségi döntésre. Ezt üres székek politikájának nevezzük. A krízis a luxemburgi kompromisszummal ért véget, ami lehetQvé teszi a tagállamok vétójogának kihasználását, amennyiben a nemzeti érdekeiket érzik veszélyeztetve a döntés által.
d) üres székek politikája : 1965. Franciaország körülbelül féléven keresztül nem vett részt az integrációs intézmények munkájában.


e) regionális politika felülrQl: Nemzeti méretekben ez a kedvezmények rendszerén keresztül az erQforrások interregionális átcsoportosítását jelentette. A regionális politikának ezt a szakaszát regionális politika felülrQl -nek is szokás nevezni. A területfejlesztésért felelQs intézmények nem törekedtek a fejlesztendQ térségek helyi gazdasági erQsségeinek, tradícióinak megismerésére, hanem a fordista-taylorista iparszervezési elvek alapján mqködQ nagyipari szervezetek meghonosításával igyekeztek elérni, hogy az elmaradott térségek fejlQdésnek induljanak.
f) regionális politika alulról: A hatvanas évek végéig az európai régiók közötti gazdasági különbségek nem növekedtek. A regionális politikák jelentQs esélyeket teremtettek a felzárkózáshoz, bár a területfejlesztés hatékonysága mindvégig politikai és szakmai viták tárgya maradt. A helyzet az 1973-as olajválság után változott meg, amikor a gazdasági krízis következtében csökkent a területfejlesztésre fordítható összegek mennyisége, holott erre nagyobb szükség lett volna, mint korábban bármikor. MásfelQl a nyolcvanas években hatalomra kerülQ neoliberális-neokonzervatív gazdaságpolitikai szemléletmód eleve megkérdQjelezte a területfejlesztés korábbi módszereit. Ennek köszönhetQen alakult ki a regionális politika alulról fogalma, ami a helyi gazdasági adottságok, tradíciók figyelembe vételével alakította ki egy adott térség területfejlesztési koncepcióját.
g) ellenpólus városok: Franciaországban a Párizs-központúság ellensúlyozására úgynevezett ellenpólus-városokat jelöltek ki, amelyek jelentQs fejlesztési forrásokhoz jutottak. A területfejlesztés elsQdleges célja a gazdaság egészségesebb térszerkezetének megteremtése volt.
h) három érintkezQ kör elve : Churcill koncepciója az Egyesült Királyság világszerepe: Az Egyesült Államokkal fennálló különleges kapcsolat ápolása, a Brit Nemzetközösséggel fennálló viszonyt, és az Európával kialakítandó relációt jelenti.
i) fizikai,(határeljárások), technikai (Standardok, szabványosítás kérdése) és fiskális ( különbözQ adószintekbQl eredQ probléma) akadályok
j) négy szabadság elve: Az áruk, a szolgáltatások, a tQke és a munkaerQ szabad mozgása. E négy alapszabadságra természetesen érvényes a származási ország alapján való megkülönböztetés tilalma. Az alapszabadságok nélkülözhetetlenek az európai piac liberalizálásához.
k) negatív struktúrapolitika : Az EK törekedett a válságiparágak termelésének korlátozására, de a tevékenysége a 70-es évek során inkább a korszerqtlen iparszerkezet fenntartására irányult.
l) pozitív struktúrapolitika : Új tudásintenzív iparágak kifejlesztése tudományos kutatások és gazdasági ösztönzQ intézkedések révén.
m) Szubszidiaritás: az európai , a nemzeti és a regionális hatalmi jogosítványok megosztására nézve azt tartotta kívánatosnak, ha az egyes kompetenciákat és hatásköröket a lehetQ legalacsonyabb szintre telepítik. A európai integráció egyik legfontosabb hivatalosan deklarált elve. Mindenki köteles a rászorulókat képessége szerint segíteni. Ez a fajta segítség nem sértheti a rászorulók önérzetét, semmiképpen nem korlátozhatja azok önállóságát vagy cselekvési szabadságát.
n) Lefölözés: az intervenciós rendszer rendkívül agresszív importvédelemmel egészült ki. A lefölözés mozgó nagyságú importilleték volt, ami a belsQ ár és a világpiaci ár különbözetét jelentette.
o) intervenciós árküszöb: Az egyes agrártermékekre vonatkozóan úgynevezett intervenciós árküszöböt határoztak meg, ami általában a világpiaci ár felett volt.




p) fiskális föderalizmus: A közgazdász szakma korántsem volt egységes abban, hogy a monetáris integráció feltétlenül igényli a brüsszeli költségvetés rendelkezésére álló források alapos növelését "fiskális föderalizmus", de akik a politikai unió felé akarták elmozdítani az európai integráció fejlQdését a gazdasági perspektíva politikai következményeit hangsúlyozták.
q) ökonomisták kontra monetaristák vita : Franciaország a monetáris intézkedések, az NSZK pedig a gazdaságpolitikai koordinációnak adott elsQbbséget.
r) technológiai rés: A 70-es évektQl elQtérbe került a Nyugat-Európa és az USA, valamint Japán között növekedni látszó mqszaki rés problémája.
s) euroszkepszis: A gazdasági fejlQdés lelassult a nyugat-európai országokban, új típusú válságtünetek jelentek meg. A 80-as évek elejétQl az integrációs folyamatok új lendületet vettek. Az integráció eredményeinek megQrzése és szerény továbbfejlesztése fQleg a pragmatikus gazdasági együttmqködés területén volt lehetséges. Az Európai Közösség túljutott a 70-es évek eurószkepszisén.
t) strukturális válság: Az ipari szerkezet mély válságba kerülése. Hagyományos anyag-és energiaigényes iparágak hanyatlása.
u) stagfláció: a forgalomban lévQ pénzmennyiség növekedése a termelés viszonylagos egy helyben topogása mellett. ( az infláció és a recesszió összekapcsolódása-egyidejqsége)
v) globalizáció : összefogás. A világgazdaság nemzetköziesedésének jelensége.
w) KereskedelemteremtQ: a vámok lebontása következtében egy tagország valamely szükségletét saját termelése helyett egy másik tagország olcsóbb importjából elégíti ki. Ezt pozitív jelenségként értelmezte. és kereskedelemeltérítQ hatások: amikor a vámunió hatására a hagyományos importQrök kiszorulnak valamely tagország piacairól, oly módon, hogy az adott ország szükségleteit drágább importtal helyettesíti. Ezt negatív jelenségnek tartotta.
x) újprotekcionizmus: Adminisztratív elQírások, kontingensek megszabását és önkéntes exportkorlátozó egyezmények kikényszerítését jelentik.
y) Negatív integráció: akadályok elhárítására összpontosított
z) Pozitív integráció: olyan intézkedések végrehajtása, amelyek jogi-szabályozási harmonizáció útján valósították meg a piacok integrációját.
aa) Statikus hatás: A vámunióban az érintett termelQk változatlan költségszintjét feltételezik.
bb) Dinamikus hatások: A vámunióból származó dinamikus hatások azokat a reálszférában végbemenQ szerkezeti változásokat elemzik, amelyek a hatékonyság növeléséhez és a költségszint csökkenéséhez vezetnek.
fogalmai alatt?

10.Mely politikaterületek közös politikaterületté alakítását tqzte ki célul kezdettQl fogva az EGK szerzQdés? : A vámunió és kereskedelempolitika, az agrárpolitika valamint a szállítási politika

11.Mely országok voltak az EFTA tagjai?(a 6-ok társaságán kívüliek)(1959) Ausztria, Nagy-Britannia, Dánia, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország. Finnország 1961-ben, Izland 1970-ben Lichtenstein 1991-ben csatlakozik.

12.Hogyan alakult az EK és az EFTA viszonya a hetvenes évektQl? Az 1970-es évektQl az EFTA és az EK között szabadkereskedelmi megállapodások születtek, ami egyfajta összeurópai szabad kereskedelem kialakulását vetítette elQre. 1990-es években a kelet-közép-európai új demokráciákkal megkötött társulási szerzQdések is szabad kereskedelmet irányoztak elQ.
13.Ki volt
a) Schuman: Az Európai integráció egyik alapítóatyja. Francia külügyminiszter.
b) Hallstein: Az NSZK külügyminisztere, az Európai Bizottság elsQ elnöke
c) Mitrany :A fukcionalisták teoretikusa
d) De Gaulle: Francia államfQ
e) Mitterand: 1981. Franciaország elnöke. Szocialista politikus
f) Delors: 80-as évektQl az Európai Közösség kormányának nevezett Bizottság elnöke
g) Giscard d Estaing: 1974. Francia elnök
h) Helmut Schmidt : Német kancellár
i) Viner: Az Q nevéhez fqzQdnek az elsQ vámunió-elméletek.
j) Meade: P járult hozzá a vámuniókkal kapcsolatos vizsgálódások továbbfejlesztéséhez.
k) Schröder: Német kancellár
l) Monnet: Az Európai integráció egyik alapítóatyja
m) Adenauer: Az Európai integráció egyik alapítóatyja
n) De Gasperi: olasz politikus
o) Ludvig Erhard: Német gazdasági miniszter
p) Churcill: Brit politikus
q) Kennedy: USA elnöke
r) W.W. Rostow: amerikai közgazdász, gazdaságtörténész
s) Pompidou: francia elnök De Gaulle után
t) Helmut Kohl: német kancellár
u) Ruud Lubbers: Holland kormányfQ
v) MacSharry: A Bizottság agrárügyekért felelQs Biztosa volt.

14.Melyek a konvergenciakritériumok?
1. Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Infl%C3%A1ci%C3%B3" \o "Infláció" \t "_blank" infláció rátája nem lehet 1,5%-nál több a három legnagyobb árstabilitással rendelkezQ tagállam inflációs rátájának átlagánál.
Az éves  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%B6lts%C3%A9gvet%C3%A9si_hi%C3%A1ny&action=edit" \o "Költségvetési hiány" \t "_blank" költségvetési hiány nem haladhatja meg a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/GDP" \o "GDP" \t "_blank" GDP 3%-át; a bruttó  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=%C3%81llamad%C3%B3ss%C3%A1g&action=edit" \o "Államadósság" \t "_blank" államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át.
A tagállam nemzeti  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Valuta" \o "Valuta" \t "_blank" valutájának árfolyama a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába lépést megelQzQ két évben nem lépheti át a második szakaszban megállapított árfolyamsávot. A gyakorlatban ez azzal is jár, hogy az adott országnak be kell lépnie az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Eur%C3%B3pai_%C3%81rfolyammechanizmus&action=edit" \o "Európai Árfolyammechanizmus" \t "_blank" Európai Árfolyammechanizmusba (ERM).
A hosszú távú  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Hitel" \o "Hitel" \t "_blank" hitelek  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kamatl%C3%A1b&action=edit" \o "Kamatláb" \t "_blank" kamatlába legfeljebb 2%-kal lehet több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkezQ tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába.

15.Mi volt az Európai Monetáris Intézet? : 1994-tQl tervezték az Európai Monetáris Intézet (EMI) létrehozását, aminek feladata a monetáris kooperáció megerQsítése a tagállamok között. Az EMI-t az EU késQbbi közös központi bankja csíraformájának szánták. A Delors-terv második szakasza.
Frankfurtban mqködött intézmény. Az  HYPERLINK "http://www.mimi.hu/eu/europai_kozponti_bank.html" \t "_blank" Európai Központi Bank elQképe, a  HYPERLINK "http://www.mimi.hu/eu/gazdasagi_es_penzugyi_unio.html" \t "_blank" gazdasági és pénzügyi unió elQkészítQje.

16.Mekkora lebegési sávot határozott meg az Európai Monetáris Rendszer a részvevQ valuták számára? :
± 2,25

17.Mikor jött létre az ECU? :
1979. Az EMS létrehozta az ECU-t, ami korlátozott, de a késQbbiekben fokozatosan bQvülQ pénzfunkciókkal rendelkezett. Európai Valutaegység.
18.Hol fogadták el a Delors tervet? Hány szakaszból állt?
A monetáris unióra (EMU) vonatkozó Delors-tervet 1989-ben hozták nyilvánosságra. A Delors-terv a monetáris uniót három szakaszban akarta megvalósítani. Az 1991-es maastrichti csúcstalálkozón ezt a menetrendet fogadták el.

19.Mi a Garancia Alap?
a közös valutára történQ felkészülést szolgálta, így annak bevezetése után felmerült, hogy van-e létjogosultsága a jövQben. Feladata a mezQgazdaság modernizálása, szerkezetátalakítása, és az új típusú  HYPERLINK "http://www.mimi.hu/eu/mezogazdasagi_politika.html" \t "_blank" mezQgazdasági politika kiépítése.

20. Mi az Európai Regionális Fejlesztési Alap?
Az ERDF lényegesen kisebb összeg fölött rendelkezett, mint az eredeti elképzelések szerint sokan várták. A nemzeti regionális politikák továbbra is megmaradtak, inkább csak kiegészítette azokat. Egy fejlesztési alap, amely 1970-es években jött létre. 1988-as reformok során kialakították a regionális politika közösségi prioritásait. A strukturális alapokat egységes rendszerbe szervezték. A kevésbé fejlett országok számára hozzáférhetQ vissza nem térítendQ támogatások összege nagymértékben emelkedett. Szociális kohéziót erQsítette. Feladata a regionális egyenlQtlenségek csökkentése, a régiók fejlQdésének és szerkezetátalakításának segítése, a  HYPERLINK "http://www.mimi.hu/eu/gazdasagi_es_szocialis_kohezio.html" \t "_blank" gazdasági és szociális kohézió támogatása.

21.Milyen feszültségek jellemezték az agrárpolitikát a nyolcvanas években?:
A nyolcvanas évektQl az egyébként eredményes agrárpolitika számos feszültség forrásává vált. A termelQket túltermelésre ösztönözték a garantált árak. EbbQl következQen a Garancia Alap költségvetése rendszeresen elégtelennek bizonyult. Az EK teljes költségvetésének legalább 70%-a ment el agrártámogatásokra, s ez is elégtelennek bizonyult. A magas támogatási tételek nem tették lehetQvé, hogy a Bizottság költségvetési forrásokat csoportosítson át a növekvQ fontosságú regionális és K+F politikákra. A terméktöbblet tárolása rendkívül költséges volt (hqtQházak  vajhegy ). A terméktöbblet világpiaci értékesítése (exportszubvencióval) rontotta a fejlQdQ országok kereskedelmi pozícióit. A fejlQdQ országok egy része számára az agrárexport fontos tényezQ volt külkereskedelmi szerkezetükben. Az EK azáltal, hogy agrártöbbletét a világpiacon értékesítette alacsony árakon, lenyomta az agrárárakat, ami a fejlQdQ országok számára csökkentette jövedelemforrásaikat. A magas agrárárakat az EK-országok állampolgárai, mint adófizetQk (az EK költségvetés Garancia Alapja számára) és mint vásárlók (az üzletekben) fizették meg. Az agrártermelQk az agrárszektor átalakulása miatt egyre inkább kis létszámú, de befolyásos érdekcsoportot képviseltek. Az agrártermelQk közül az áron keresztül történQ támogatás logikája miatt a legnagyobb és leginkább gépesített birtokok tulajdonosai kapták a legtöbb támogatást, holott a legkevésbé éppen Qk szorultak volna rá. Az EK agrárrendszere egyre több nemzetközi kereskedelempolitikai vita tárgyává vált (GATT Uruguay fordulón)

22. Melyek voltak a MacSharry terv legfontosabb újdonságai? :
A gabonafélék garantált árának 30%-os csökkenése. A marhahús és a szárnyasok garantált árának 15%-os csökkenése. Tejtermékek árának 5%-os csökkenése. Közvetlen jövedelemkompenzációk bevezetése egyes termékekkel kapcsolatba. KötelezQ ugaroltatás bevezetése kompenzációval. Az ugaroltatás alól kivételt képeznek a kistermelQk. ErdQtelepítések támogatása. KörnyezetkímélQ eljárások támogatása. KiegészítQ tevékenységek támogatása.



23.Melyek voltak a MacSharry terv legfontosabb eredményei? :
A támogatásokat közvetlenül ahhoz juttassák, akinek az valójában szánják. Túltermelés ösztönzésének csökkenése vagy akár hosszabb távú felszámolása. Megszüntették a lefölözési rendszert. A nem tarifális eszközök helyett vámokat kezdtek el alkalmazni. A támogatások mértékét csökkentették. A közösségi termékeket elQnyben részesítették. Az export egy része továbbra is jelentQs szubvencióban részesült. Az agrárszektor továbbra is felemésztette a közös költségvetésnek közel felét. A túltermelés nem csökkent olyan mértékben mint ahogy azt tervezték. A nemzetközi nyomás egyre nyomasztóbbá vált. Az agrárpolitikának fel kellett készülni a keleti bQvülésre. Szükségessé tették a közös agrárpolitika újabb jelentQs reformját.

24.Milyen kompromisszumot kötött Magyarország az EU-val az agrártámogatásokról a csatlakozás során?:
2002. december. koppenhágai tanácsülésen véglegesítették a támogatásról szóló feltételeket. Az új tagországok mezQgazdasági termelQi 2004-ben, a csatlakozáskor a támogatások 25%-ában részesülnek, amely 2013-ig eléri a közösségi támogatások 100%-át. A vidékfejlesztési támogatásra átlagosan 1,7 m* H J L T h | ~ æ è


vˆ”–˜àHLNP\”˜T€…†ˆ’¯°±²õìàìÖÊÖ¾ìõìÖìõ´¨´õœì–ÖÊÖìƒìõ´wnw´¨´ì–dh·;½h·;½\aJh·;½0J.\aJh±g˜h·;½0J.\aJh·;½h·;½5aJh·;½h·;½aJ
h·;½aJh±g˜h·;½5\aJh±g˜h·;½0J-\aJh±g˜h·;½\aJh±g˜h·;½0J.5aJh±g˜h·;½0J-5aJh±g˜h·;½5aJh±g˜h·;½6]aJh±g˜h·;½aJh±g˜h·;½\aJ'*,

"

H J ˜LN˜Tx¸q‰±²È2 V | ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ëëëë

ÆÐ1$H$gd·;½ 1$H$gd·;½ì>ý²ÅÆÈÊÏ×ÛÝÞæ 
 & ( 6 B L V Z f p r z | ~ ˜ š ž ¢ ®  à â ð ü ",0<^`hrx„”°´Êõéõà×õéÌù¯à¹¥õù¥õ¹Ã×õùžÃõéõ¹¥’õù¥õùÃ×õ†õ¹Ã×õéõ’h±g˜h·;½5\aJh±g˜h·;½0J.5aJ
h·;½\aJh±g˜h·;½\aJ h±g˜h·;½\aJh±g˜h·;½\aJh±g˜h·;½aJ h±g˜h·;½0J-aJh±g˜h·;½aJ h±g˜h·;½aJh±g˜h·;½0J-5aJh±g˜h·;½5aJ4| ~ ž ì ,töX–Ø,‚ä(|P Ü~ € ® ì !À!$"˜"óëóóóóóóóóóóóëóóóóóóëëóóóóó 1$H$gd·;½

ÆÐ1$H$gd·;½ÊêìôúDFV\jˆŒ”š¦ÌÖÜè"*0@vx€†–Øâèô&(|€Œ¨ª¼ÀÂNT`”–:bÀÆÒàâ䜤°ÆÈ°õìâìÙõìâìÙõìâìÙõâìÙõìâìÙõìâìÙõâìÙÍõìâìõìÙÍõÁ¶ìâìÙõìâªâìÙÍõìâìÙõìâh±g˜h·;½0J-\aJ h±g˜h·;½0J-aJh±g˜h·;½0J-5aJh±g˜h·;½0J.5aJh±g˜h·;½aJ h±g˜h·;½\aJh±g˜h·;½aJh±g˜h·;½5aJA°Øàìâ

">@œ- -Ä-Æ-f h ~ € ‚ Ž ® ² ¾ à â ê ð ü !!! !$!0!l!n!v!À!Ä!Ð! """"("4"|"~"–"œ"ª"Ô"Ö"Þ"ä"ð"&#(#õìãÙìÏõÏìãÙÃÏì¹ìÏì¹ìÙ­ÙìãÙ­¡ìãÙìÏìϗ٭¡ÏìãÙì¡ìãÙìÏìãÙìÏìãÙ­h±g˜h·;½\aJ h±g˜h·;½0J-\aJh±g˜h·;½0J-5aJh·;½h·;½5aJh±g˜h·;½5\aJh±g˜h·;½\aJh±g˜h·;½5aJh±g˜h·;½aJ h±g˜h·;½aJh±g˜h·;½\aJ;˜"à"V%X%Î%&
&<(T+â,L/N/P/h/n0Â0l3ê:@ð@,FrKNNRSóóóóëëóóóóëëëßßßßßßßßßÓß

ÆS1$H$gd·;½

Ƅ1$H$gd·;½ 1$H$gd·;½

ÆÐ1$H$gd·;½(#*#:#\#X%Z%j%
& &&<&>&x'z'<(@(L(r(t(v(R+X+d+~+€+‚+à,æ,ò,- -"-6-R-â.ä. /H/P/d/f/h/l/v/‚/„/&0l0n0r0~0„0ˆ0Š0õéßÖÌÀÌ߶ÀÖßÖßÖ­ÀõÖßÖ­ÀõÖßÖ­ÀõÖߡߚ֑ÖÌÀ̑­ÀÖ߇‘Ö­ÀõÖh±g˜h·;½\aJh±g˜h·;½aJ
h·;½\aJh±g˜h·;½0J.\aJh±g˜h·;½aJ h±g˜h·;½\aJ h±g˜h·;½0J-5aJh±g˜h·;½5aJh±g˜h·;½aJh±g˜h·;½\aJh±g˜h·;½0J-\aJ h±g˜h·;½0J-aJ5Š0”0–0À0Æ0Ò0æ0ü0þ0ª1p3|3†3ˆ3Š3N4Ä4Æ4š5œ5º5¼5È5Ê5*6+6/6062636‡6ˆ6‘6’6¢6£6&7'7475777888:8`9b99’9î:ú:;;8;,<õìõìãÙÍìõìãÍÂìõìµìµ µìµìµ µìµìµ µìµìµ µìÂìµìµ µìãÙìõ• h±g˜h·;½^JaJ(h±g˜h·;½0J>*B*CJOJQJphÿjh±g˜h·;½UaJ h±g˜h·;½0J-aJh±g˜h·;½0J-5aJh±g˜h·;½5aJh±g˜h·;½aJ h±g˜h·;½aJh±g˜h·;½\aJ5,<2<Ü<ê<@@"@&@(@ï@ò@ø@AAA ABbBdBXCZCnC~C€C´C¶C D!D%D&D(D)D{D|D„D…D EEXEYEóèÛèÒÉ¿ÒµÒÉ©¿’Òµ…Ò…pe…Ò…Ò…p…Ò…Ò…p…Ò…Ò… h±g˜h·;½0J.aJ(h±g˜h·;½0J>*B*CJOJQJphÿjh±g˜h·;½UaJ h±g˜h·;½0J-aJh±g˜h·;½0J-5aJh±g˜h·;½0J.5aJh±g˜h·;½\aJh±g˜h·;½5aJh±g˜h·;½aJ h±g˜h·;½aJh±g˜h·;½0J-^JaJ h±g˜h·;½^JaJh±g˜h·;½0J.^JaJ'YEuEF0F h·;½\aJh±g˜h·;½0J-\aJ h±g˜h·;½0J-aJh±g˜h·;½0J-5aJ h±g˜h·;½0J.aJh±g˜h·;½\aJh±g˜h·;½5aJh±g˜h·;½0J.5aJh±g˜h·;½aJ h±g˜h·;½aJjh±g˜h·;½UaJ(h±g˜h·;½0J>*B*CJOJQJphÿ($O4ONRRR^RlR€R‚R¤R¾RSSS
SS&S2S4ShS~S€ST TTTVTæUìUôU4V6VðWòWTY`YfYhYtY€Y‚YªYVZ|Z~Z‚ZŽZœZ®Zóéà×ËÁàéóéºàé°ËÁàéà£à£Ž£àé°Áàé‚é°ËÁËÁàéàwéà×ËÁ h±g˜h·;½0J-aJh±g˜h·;½0J-\aJ(h±g˜h·;½0J>*B*CJOJQJphÿjh±g˜h·;½UaJh±g˜h·;½\aJ
h·;½\aJh±g˜h·;½5aJh±g˜h·;½0J.5aJh±g˜h·;½aJ h±g˜h·;½aJh±g˜h·;½\aJh±g˜h·;½0J.\aJ.SSèUPY~Z<[ \f^(` iTjVkŒl”o>pÈpØqXrÖrÄsîtˆu8v–wóóççóóóçóçóóóçóóóóóóóóóóóó

ÆÐ1$H$gd·;½

Ƅ1$H$gd·;½®Z²Z:[@[L[\[^[f[j[l[ž\ \¤\°\À\Ò\Ö\Ò]ì]
^d^j^x^„^^’^Ø^ò^8_N_Ø_î_(`*`0`R`U`V`œ``«`¬`­`¹`ô`õ`Ea÷í÷äØη÷í÷í­ØÎ÷í¡í÷í­ØÎ÷í¡í¡í¡íΗÎ÷Š÷ŠuŠ÷·÷Š÷(h±g˜h·;½0J>*B*CJOJQJphÿjh±g˜h·;½UaJh±g˜h·;½5aJ h±g˜h·;½0J.\aJh±g˜h·;½\aJ h±g˜h·;½0J-aJh±g˜h·;½0J-5aJh±g˜h·;½5aJh±g˜h·;½0J.5aJh±g˜h·;½aJ h±g˜h·;½\aJh±g˜h·;½aJ.EaFa^a_anaoa«a¬a°ab:b h·;½\aJh±g˜h·;½aJh±g˜h·;½0J-\aJh±g˜h·;½\aJh±g˜h·;½\aJ h±g˜h·;½\aJh±g˜h·;½5aJh±g˜h·;½aJ(h±g˜h·;½0J>*B*CJOJQJphÿjh±g˜h·;½UaJÎfÞfàfâfZg^gbgvh‚hŒhŽhhìhi ii"i$i€i†iœiÌiôijjjXjdjnjpjtjvj*kRkTkZkfkªk²k´k¶kPlŒllžlÊlÌlóéàÖàËàÂóéàÖ¶àÂóéÖ°à°à¨Ë°àÂóœ‘à֊ÖàÂé€éà֊Övéàh±g˜h·;½\aJ h±g˜h·;½5aJ
h·;½\aJ h±g˜h·;½0J-aJh±g˜h·;½0J-5aJ h·;½0J.aJ
h·;½aJh±g˜h·;½0J.\aJh±g˜h·;½aJ h±g˜h·;½0J.aJh±g˜h·;½\aJh±g˜h·;½aJh±g˜h·;½5aJh±g˜h·;½0J.5aJ.Ìl’o”ošo o¼o¾ovLvRvTv¬v¾vœwõìãÚÐãõãÚÄãõãÚãÄÐõ¸õãÚÐãõãÚõÄãõãÚЬõãÚÄãõãÚÐãõãÚÐ õãõ–Ð õ¸õh±g˜h·;½\aJ h±g˜h·;½5\aJh±g˜h·;½0J-\aJh±g˜h·;½0J.\aJh±g˜h·;½0J.5aJh±g˜h·;½5aJh±g˜h·;½aJ h±g˜h·;½aJh·;½h·;½aJh±g˜h·;½\aJ;œw¢w¨wæwèw9x:x>x?xAxBx˜x™x£x¤x©xªxyy-y y"y#ysyty~yyÊyÎyÕyÚyztzzz~zV|\|d|f|Ô|Ú|þ|2}D}Š~”~š~¸~º~v€~€„€ª€¬€ž¦°õëáÔËÔ¶ÔËÔËÔ¶ÔËÔËÔ«ÔËÔËÔ¶ÔËáõëŸáëËáõëËáõë˔ËáõëáËáõëáËáõ h±g˜h·;½0J-aJh±g˜h·;½5\aJ h±g˜h·;½0J.aJ(h±g˜h·;½0J>*B*CJOJQJphÿh±g˜h·;½aJjh±g˜h·;½UaJh±g˜h·;½\aJh±g˜h·;½5aJh±g˜h·;½\aJ 8–wËynzP|Î|Ž~x€ @ƒªƒ………V…$†r‡žŒ°²´"’ö˜.›Džf î¡óóóóóóóóóóëëæóóóóóóóóóóóóógd·;½ 1$H$gd·;½

ÆÐ1$H$gd·;½°ÂÖÚÀ‚Ò‚>ƒFƒNƒXƒbƒrƒ¨ƒªƒ°ƒºƒØƒäƒ…………
……V…Z…f…l…n…x…|…"†(†4†L†R†¼†Ð†p‡v‡‚‡˜‡²‡¶‡¸‡‰

ŠóéßÖËÖßÁóéßÖßµ©µßÖµ¢ßé–é֍óéóÖß֍éÖ߁ß֍é–vÖßÖ h±g˜h·;½0J-aJh±g˜h·;½0J-\aJh±g˜h·;½aJ h±g˜h·;½0J-5aJ
h·;½\aJh±g˜h·;½5\aJ h±g˜h·;½5\aJh±g˜h·;½\aJ h±g˜h·;½0J.aJh±g˜h·;½aJh±g˜h·;½\aJh±g˜h·;½5aJh±g˜h·;½0J.5aJ.

ŠŠ¢Œ®ŒÆŒÚŒÞŒàŒ®²´¸ÄüŽ’Ž°Žj„Ôú&’4’j’n’r–¨–ö˜ú˜™*™,™(›2›>›f›n›r›t›„›æ›è› 0>@dxÀÂØÚõìãÙÍÂ츱츧Ù츛¸›¸›¸§Ù츛¸ìãÙì¸ìãÙÍÂ웸ì¸ìّÙì¸Ù¸ìÙìh±g˜h·;½5aJ h±g˜h·;½0J.\aJh±g˜h·;½\aJ
h·;½\aJh±g˜h·;½\aJ h±g˜h·;½0J-aJh±g˜h·;½0J-5aJh±g˜h·;½5aJh±g˜h·;½aJ h±g˜h·;½aJ h±g˜h·;½0J.aJ5ڝð,ž.žHžXž~ž‚ž„žd f j v † ¨ ¬ ® ì¡ò¡¢¢4¢8¢:¢@¢Z¢£
£ ££4£6£8£Ä¤Æ¤Ò¦Ö¦â¦ö¦ø¦d¨f¨j¨v¨ ¨¤¨ª©²©¸©óéàÖÌÖàéàÃàºÖ®£àéàºÖ®£àé—éà鍁ÖàéóéàºÖàéàéÖàézé
h·;½\aJh±g˜h·;½0J.5aJh±g˜h·;½\aJ h±g˜h·;½0J.\aJ h±g˜h·;½0J-aJh±g˜h·;½0J-5aJh±g˜h·;½aJ h·;½h·;½aJh±g˜h·;½5aJ h±g˜h·;½5aJh±g˜h·;½aJh±g˜h·;½\aJh±g˜h·;½0J-\aJ0î¡
£Ò¦f¨¬©®©°©²©´© ¬Ö­¯ ²³~´$µ¤¸È¹Nºz»@¼è½
¾

¾’¿”¿NÁPÁóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóëëëëëë 1$H$gd·;½

ÆÐ1$H$gd·;½¸©Ä©î©ð©b¬€¬¤¬°¬Ö¬î¬ø¬þ¬T­\­Ö­Ú­è­

®Ð®è®ê®¯¯¯¯0¯2¯4¯ð± ² ²²(²B²N²P²R²³³³(³<³>³@³´

´õëâØÌØõëÀëâØÌØë¶ëâتâëØõÀëâ؞Øâ•ë‰ëâØ―ÀëâØth±g˜h·;½0J-\aJh±g˜h·;½aJh±g˜h·;½0J-5aJh±g˜h·;½aJ h±g˜h·;½0J.\aJh±g˜h·;½5\aJh±g˜h·;½5aJ h±g˜h·;½0J.5aJh±g˜h·;½0J-\aJh±g˜h·;½\aJh±g˜h·;½aJh±g˜h·;½5aJh±g˜h·;½\aJ -

´|´~´‚´Ž´¦´ª´¬´ä´

µ"µ$µ(µ0µXµZµz¶|¶Ä¶Ì¶··¤¸¨¸´¸Ø¸Ú¸Æ¹Ì¹Ø¹ü¹ºLºRº`º„º”ºx»€»†»¤»¦»<¼F¼L¼n¼r¼¦½Þ½æ½è½ø½
¾õìãÚÎÃã¹­¹ã¹£™ã¹ã¹ã™ã¹ãڙã¹ãڙã¹ãڙ¹ãڙã¹ãڙ㹆¹ãΙ
h·;½\aJh±g˜h·;½0J-\aJh±g˜h·;½5aJh±g˜h·;½\aJ h±g˜h·;½0J.\aJh±g˜h·;½\aJ h±g˜h·;½0J-aJh±g˜h·;½0J-5aJh±g˜h·;½aJ h±g˜h·;½aJh±g˜h·;½aJh±g˜h·;½\aJ4
¾

¾¾¾æ¾è¾ê¾ì¾”¿˜¿¢¿à¿ÀÀ&À(À¾ÀÁ ÁPÁTÁbÁÎÁÐÁ ÄÄÄ$Ä2Ä6ÄBÄPÄTÄØÄÚÄÞÄêÄüÄÅtÅvÅzņŖŘŚŜŸÅÐÅÖÅâÅ÷íáí÷Ö÷ÌíáíÂíÂ÷Ì÷·÷íáí÷Ì÷íáí÷®¢÷Ì÷혢í÷í÷®á֌̀Ì÷®h±g˜h·;½0J.\aJh±g˜h·;½0J-\aJh±g˜h·;½5aJ h±g˜h·;½0J.5aJh±g˜h·;½aJ h±g˜h·;½0J.aJh±g˜h·;½5aJh±g˜h·;½\aJ h±g˜h·;½0J-aJh±g˜h·;½0J-5aJh±g˜h·;½5aJh±g˜h·;½aJ2PÁÄ2ÄÚÄvÅÒÅÆ¢ÆXǶÇȎÈLɐÉÊ<Ê`ʑʲÊÎÊ
Ë;ËbË&̮̰Ì÷÷ëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë÷

ÆÐ1$H$gd·;½ 1$H$gd·;½âÅôÅøÅÆÆ(Æ<Æ>Æ Æ¢Æ¦Æ´ÆÀÆÂÆÄÆXÇ\ÇhÇvÇxNJǎǴǺÇÆÇÒÇÔÇâÇæÇèÇÈÈ

ÈÈ&È(È*ȎȒȢȬȮȰÈFÉPÉ\ÉlÉnÉpɎɔɤɰɲɴÉÊÊ ÊÊÊÊ;Ê<Ê>ÊDÊõìâìÙõìâìâÏÃõìâìÙÃõÃìâìÙÃõ·¬ìâìâÏÃõìâìÙÃõìâìÙÃõìâìÙÃõìâìÙÃõìâìõ¢h±g˜h·;½5aJ h±g˜h·;½0J-aJh±g˜h·;½0J-5aJh±g˜h·;½0J.5aJh±g˜h·;½\aJ h±g˜h·;½aJ h±g˜h·;½\aJh±g˜h·;½aJh±g˜h·;½5aJ@DÊGÊNÊPÊ_Ê`ÊbÊhÊnÊoÊuÊvÊwʐʓʙʡʢʣʱʴʺÊÂÊÃÊÍÊÐÊ×ÊØÊÚÊÜÊâÊ
Ë ËËËË:Ë=ËEËKËPËaËdËjËnËoËvËÌ$Ì*Ì6ÌHÌJÌL̴̬̰ÌÂÌÈÌöÌøÌüÌÍ
Íõéõàõà×éõéõàÍà×éõàÍà×õàÍà×õÁõéà×éõàÍà×éõÍà×éõéàÍà×éõàÍàõÁõéõศ-jh·;½h·;½6U]aJh·;½h·;½aJh±g˜h·;½0J-5aJh±g˜h·;½\aJh±g˜h·;½aJ h±g˜h·;½aJh±g˜h·;½0J.5aJh±g˜h·;½5aJ?°Ìü̺Î'ÑoÔ¼Ö¾ÖüØÛÛæÛöÛøÛ6ÜPÝÄ݄߆߶ß,â.âŽâ¤è¦è@éòòÙÙÙòÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑ 1$H$gd·;½
&
F„„-D`MÆ
ÿøüÿ^„`„gd·;½
-D`MÆ
ÿøüÿgd·;½
͸ͺÍÊÍÌÍÚÍòÍöÍÊÎÌÎìÏîÏ
Ð
Ð!Ð"ÐeÐfÐiÐjÐ{Ð|ÐùÐúÐÑ Ñ:Ñ;фхѐёÑ`ÓbÓGÔHÔPÔeÔfÔ}Ô~ÔÅÔÆÔÍÔÎÔÏÔÐÔ;Õ<ÕEÕFÕ_ÕÖºÖôäÌäôøë떫ë떫ë떫ë떫ë떋«Ã«Ã«–«Ã«Ã«–«Ã¸Ã h±g˜h·;½0J.aJ(h±g˜h·;½0J>*B*CJOJQJphÿjh±g˜h·;½UaJ h±g˜h·;½0J-aJh±g˜h·;½aJ.h·;½h·;½0J6>*B*CJOJQJ]phÿ-jh·;½h·;½6U]aJh·;½h·;½6]aJ5ºÖ¼Ö¾ÖÂÖÈÖ×× ×4Ø>ØÀØÖØüØDÙFÙÚÙÜÙÚÚ Ú"ÚÀÚÂÚöÚøÚÛÛÛÛ.ÛæÛîÛôÛøÛüÛÜ2Ü6Ü>ÜBÜNÝPÝTÝ\Ýz݆ÝÄÝÆÝúñçÛçÛñÑÅÑÅÑñ¸ñ¸£¸ñ¸ñ¸£¸ñÑñçÛçїŽçÛçñÑñфçÛçxçñh±g˜h·;½0J.5aJh·;½h·;½\aJh·;½0J-\aJh±g˜h·;½0J-\aJ(h±g˜h·;½0J>*B*CJOJQJphÿjh±g˜h·;½UaJh±g˜h·;½0J.\aJh±g˜h·;½\aJh±g˜h·;½0J-5aJh±g˜h·;½5aJh±g˜h·;½aJ
h·;½aJ/ÆÝ

Þ&ÞlނÞ

ß"߄߆ߊߐ߲߸ߺ߰àJáLáâáäáââ*â,â.âŠâŽâ¾æ ç¢çHèJè†èˆè¢è¤è¦èªè¸è<é@é¾íÀítõvõžõ°õìõôõNùRùTùXùfùzùŒùõéõéõéõàÖÊÖà¾õà±à±œ±àõàÖàõà±à±œ±àõàÖÊÖàõ¾õà֐ÖàõŠàÖÊ֐
h·;½aJh±g˜h·;½0J.5aJ(h±g˜h·;½0J>*B*CJOJQJphÿjh±g˜h·;½UaJh±g˜h·;½0J-\aJh±g˜h·;½0J-5aJh±g˜h·;½5aJh±g˜h·;½aJh±g˜h·;½0J.\aJh±g˜h·;½\aJ6@étõvõòõNùPùRùTùÐùvÿxÿD6N8N6O PPðW*Y[¨^ª^¬^B_ÀdÂd^e`fbf÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ 1$H$gd·;½ŒùÈùÐù8ú<úRûdûÔýæývÿxÿ|ÿŠÿÚÿæÿDdzŠŽ’L4N8N
25.Melyek a regionális politika 88-as reform során kialakított alapvetQ elvei? Fejtse ki ezen elvek tartalmát és jelentését! :
átfogó célrendszer szerinti felhasználás, partnerség , és addicionalitás elve, programozás, tervezés elve.

-Az átfogó célrendszer szerinti felhasználás elve a közösségi prioritások megjelenését jelentette. 1988-ban 5 prioritást határoztak meg: FejlQdésben elmaradott területek támogatása. E célkitqzést azok a régiók vehették igénybe, ahol az egy fQre jutó GDP nem érte el a közösségi átlag 75%-át. 1999-ig erre a célkitqzésre fordították az alapok legnagyobb részét, mintegy 70-75%-át. Az ipari termelés hanyatlása által érintett régiók támogatása. Általában nehézipari vidékek tartoznak ide. E régiók szerkezetváltását segítette az EU. 1999-ig az alapok 7-9%-át fordították erre a célra. Hosszú távú munkanélküliség és fiatalok munkanélkülisége elleni programok támogatása. 1999-ig az alapok 5-6%-át fordították erre a célra. A munkavállalók átképzésének támogatása a munkanélküliség elleni harc jegyében. 1999-ig az alapok 5-6%-át fordították erre a célra. (a) MezQgazdasági termelés modernizálásának elQsegítése. Alapok 4%-a. (b) Magas agrárfoglalkoztatottsággal rendelkezQ vidékek támogatása. Alapok 4-5%-a.
A skandináv és osztrák bQvítés után a kilencvenes években a prioritásokhoz egy újabb csatlakozott: Ritkán lakott agrártérségek alkalmazkodásának támogatása
-A partnerség elve kifejezi, hogy a közösségi pénzalapok nemzeti programokhoz járulnak hozzá. A regionális politika a nemzetállam, az EK, a nemzetállamon belüli régiók, piaci szereplQk, társadalmi szervezetek együttmqködését kívánja meg.
-Az addicionalitás elve kifejezi, hogy a közösségi támogatások kiegészítik a nemzeti programokat és nem helyettesítik azokat. A közösségi támogatások kihasználásának elQfeltétele a nemzeti társfinanszírozás biztosítása. A programozás, tervezés elve kifejezi, hogy a tagállamok a közösségi prioritások alapján átfogó fejlesztési tervet készítenek. A tagállamok egy-egy költségvetési idQszakra meghatározott úgynevezett Közösségi Támogatási Kerettel rendelkeznek.


26.Melyek a regionális politika 88-ban kialakított közösségi prioritásai?:
A partnerség elve kifejezi, hogy a közösségi pénzalapok nemzeti programokhoz járulnak hozzá. A regionális politika a nemzetállam, az EK, a nemzetállamon belüli régiók, piaci szereplQk, társadalmi szervezetek együttmqködését kívánja meg. Az addicionalitás elve kifejezi, hogy a közösségi támogatások kiegészítik a nemzeti programokat és nem helyettesítik azokat. A közösségi támogatások kihasználásának elQfeltétele a nemzeti társfinanszírozás biztosítása. A programozás, tervezés elve kifejezi, hogy a tagállamok a közösségi prioritások alapján átfogó fejlesztési tervet készítenek. A tagállamok egy-egy költségvetési idQszakra meghatározott úgynevezett Közösségi Támogatási Kerettel rendelkeznek.

27.Mely strukturális alapok támogatják a regionális politika célkitqzéseit?:
Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap, Garancia és Orientációs Alap Orientációs Részalapja, Kohéziós Alap

28.Miért és milyen feladatokkal jött létre a Kohéziós Alap? :
Maastrichtban hozták létre azzal a céllal, hogy támogassa a monetáris unióra való felkészülést. ElsQsorban infrastrukturális beruházásokat támogatott. Az Európai Unió speciális alapja, mely 1993 óta mqködik. Célja a négy legkevésbé fejlett ország (Portugália, Olaszország, Görögország, Spanyolország) fellendítése fQleg a közlekedés és a környezetvédelem terén.

29.Hány célkitqzést alakítottak ki 2000-ben a regionális politika reformja során? Melyek ezek?: Három.
(1) Korábbi 1, 6, 5.b. összevonásával született meg. A fejlQdésben elmaradott területeken segíti elQ a strukturális átalakulást. (2) Korábbi 2, 5.a. célkitqzések egyesítésével született meg. A szerkezetváltással küszködQ régiók támogatását szolgálja. (3) A 3, 4 célkitqzés összevonásával jött létre. Mindenféle munkanélküliséggel kapcsolatos problémára összpontosít és az oktatási, képzési rendszerek modernizációját szolgálja.

30. Melyek a 2000-tQl érvényben lévQ közösségi kezdeményezésq programok? 2000-tQl a koncentráció jegyében 13-ról 4-re csökkentették az úgynevezett közösségi kezdeményezésq programok számát. Megmaradt az INTERREG, EQUAL, URBAN, LEADER.

31. Mikor tudatosodott az EK országokban a Japán kihívás problémája? :
1970-es évtized végére

32. Melyek az EK-EU költségvetési idQszakai az 1990-es évektQl? :
A kilencvenes években ez a rendszer állandósulni látszott. Az 1994-99-es költségvetési idQszakban 140 milliárd ECU-t fordítottak a strukturális alapok kiadásaira. A vissza nem térítendQ támogatások hatékony felhasználása helyes nemzeti gazdaságpolitikát feltételez. Az EU támogatások megszerzése a kevésbé fejlett országok részérQl a felzárkózás szükséges, de nem elégséges feltétele. Rossz gazdaságpolitikával jelentQs támogatások ellenére sem biztosítható a felzárkózás. SzakértQi elemzések szerint az tekinthetQ jó növekedési pályának, ha egy adott országba éves szinten beáramló tQkeberuházások mennyisége felülmúlja az EU támogatásokat. A kilencvenes évek elején Spanyolország, Portugália, Írország és Görögország esetében elérhették a GDP 4%-át, amit egyfajta elvi felsQ határként is megállapítottak.



33. Hogyan alakultak a nyugat-európai gazdaság legfontosabb gazdasági mutatói

a) az ötvenes-hatvanas években:
A magas GDP növekedési rátái kedvezQ hátteret teremtettek az európai integráció elQrehaladása számára. Az olajválság óta a tartósan magas növekedés korszaka Európába már nem tért vissza. Napjainkig érzékelhetQ a gazdasági fejlQdésbe vetett hit elbizonytalanodása. Gazdasági növekedés lassulása következett be. 45-73-as idQszak között gazdasági sikerek gyors növekedése volt. 18.században Angliában megkezdQdött az ipari forradalom. 48-71--ig a világ ipari termelésének átlagos növekedési üteme rekordmagasságot ért el. Nyugat-Európa országai általában évi 4-6% GDP növekedési rátát mutatott. A gazdasági sikerek több kedvezQ tényezQ szerencsés egybeesésének köszönhetQek. Termelékenységnövekedés, nagyarányú tQkeberuházások voltak a serkentQ tényezQk. 45. utáni években ny-európai országok jelentQ munkaerQ-tartalékokkal és alacsony bérekkel rendelkeztek. Az amerikai tQkeberuházások igen összetett hatásokkal jártak. Kialakult a tartós fogyasztási cikkek piaca. A fejlett ipari országok számára rendkívül kedvezQen alakultak a cserearányok. Megjelentek az állami vállalatok és államosítások gyakorlata. A gazdaságpolitika aktív bérpolitikát folytatott. JelentQs figyelmet fordítottak a szociális ellátórendszerek kiépítésére. Kialakultak a vegyes gazdaságok. Legfontosabb feladat a növekedés mindenáron való fenntartása és a minél magasabb szintq foglalkoztatottság biztosítása vált. Az európai integráció gazdaságpolitika irányító feladatköre az 50-60-as években bizonyos korlátok között maradt. A Montánúnióval a szektorális integráció jellegzetes formája valósult meg. Az Európai Gazdasági Közösség 3 területen tqzte ki célul a nemzeti politikák közös politikaterületté alakítását. Ez a vámunió és kereskedelempolitika, a z agrárpolitika és a szállításpolitika volt. A nemzetállamok szuverén módon dönthettek a nemzeti gazdaságpolitikai prioritásokról. A nemzetközi gazdasági intézmények a nemzetköziesedés folyamatát szabályozott keretek közé helyezték. A nemzetállami gazdasági szabályozás és a globalizáció világgazdaság közötti érzékeny egyensúly megbomlásához vezettek. 60-70-es évek fordulójától a növekedési folyamatok megtörtek, a 2. világháború utáni évtizedekben kialakult ipari szerkezet mély válságba került. Az európai integráció egyszerre került szembe a struktúrális válságból származó problémákkal és a globalizációs folyamatok miatt a nemzetállami gazdaságpolitikák ellehetetlenülésével
.
b) a hetvenes években:
A 60-70-es évek fordulóján integrációs törekvések egyfajta újjáéledése bontakozott ki. A gazdasági fejlQdés lelassult és újtípusú válságtünetek jelentek meg. A gazdasági problémák kedvezQtlenül hatottak az integrációs folyamatokra, és a nemzetállami válságkezelQ politikák elsQdlegességét erQsítették meg. Hallstein 1965-ben a francia agrárérdekeket szolgáló mezQgazdasági politikával kapcsolatos javaslatokat egy csomagban terjesztett elQ az EGK nemzetekfeletti jogosítványait kiterjesztQ indítványokkal. A közös valuta terve komoly gazdaságpolitikai nézetkülönbségeket hozott felszínre. A gazdasági együttmqködésre vonatkozó igények megerQsödése az integrációs folyamatok tapasztalataival magyarázható. A gazdasági együttmqködés formái a kormányok közötti kompromisszumok alapján születtek. Az EK felismerte a szorosabb gazdasági összefogás szükségességét, de csak akkor volt képes érdemi elQrelépésre, ha valamennyi tagállam érdekeit közös nevezQre lehetett hozni. Az olajárak ugrásszerq emelkedése gyorsuló inflációhoz vezetett a ny-európai országokban. A gazdasági növekedés lelassult és enyhe recesszió bontakozott ki. A munkanélküliség megemelkedett. A gazdasági válságtünetek az integrációs folyamatok megfenekléséhez vezettek.


c) nyolcvanas évek második felében :
MegkezdQdött a belsQ piaci program kimunkálása, és ezzel összefüggésben került sor az agrárpolitika, a regionális politika reformjára és a közösségi K+F programok kialakítására. A 80-as évek második felétQl a ny-európai országok ismét növekedésnek indultak, ami már nemcsak a nemzeti gazdaságpolitikák eredményes intézkedéseinek tudható be, hanem hogy az Európai Közösség sikerrel alkotta meg a globalizáció kihívására adott válasz közös európai modelljét. Globalizáció alatt a gazdaság nemzetköziesedésének jelenségét értjük, ami a gazdaság újabb és újabb területeira terjedt ki. A globalizáció elQrehaladását az árukereskedelem gyors felívelése jelzi. A multinacionális vállalati és pénzügyi szféra megerQsödése beszqkítette az államok gazdaságpolitikai mozgásterét. Ez a nemzeti gazdaságirányítási szint válságához vezetett. A nemzetközi tQkemozgások kiszélesedése ellenére a világgazdaságra a tQkehiány volt a jellemzQ. 1980-as években jelentQs gazdasági növekedési fázis volt. Az egyes országok közötti megosztó-polarizáló gazdasági folyamatok megerQsödtek. A 80-as években a ny-európai kormányok legfontosabb célja az infláció letörése lett. Az EK országok gazdaságpolitikája közeledett egymáshoz. Az egyes országok gazdaságait a nagy európai piac erQteljesebb követelmények elé állította, ami hozzájárult az ipari struktúrák világgazdasági alkalmazkodásához, a költségek csökkenésével jár. Az agrárköltségvetés feneketlen hordónak bizonyult. A 80-as évek második felétQl a Bizottság több kísérletet tett a költségvetés átalakítására. FelsQ korlátokat határoztak meg a mezQgazdasági kifizetéseknél, valamint növelték a költségvetés volumenét. A tagállamok gazdaságainak egymás közötti kapcsolatai mind szorosabbak és szerteágazóbbak lettek az integráció elQrehaladtával. A gazdasági eredmények a közös valutával kapcsolatos tervekre kedvezQen hatottak.

d) kilencvenes évek elsQ felében :
A Közösség a 90-es évek elején döntött a monetáris unió ütemtervérQl. A 90-es évek elejére a gazdasági recesszió ismét elmélyült, különösen súlyossá váltak a munkanélküliségi mutatók. A gazdasági problémák megnehezítették a közös valutához vezetQ utat és óvatossá tették az európai vezetQket az anyagi áldozatokat kínáló kelet-közép-európai bQvítések kérdésében. A tagállamok többsége komolyan tartott a vasfüggöny leomlásának egész európára kiterjedQ következményeitQl. A vasfüggöny leomlásának politikai következményei mellett az európai integráció fejlQdését a monetáris unióval kapcsolatos szándékok is nagymértékben befolyásolták. A belsQ piac megvalósulása a tQkeáramlás teljes körq felszabadítását feltételezi a tagországok között.

34.Hogyan határozták meg a nemzeti érdek és integráció viszonyát a második világháború utáni külpolitikák az alábbi országokban:

Francia:19.században szuverenitásukra leginkább büszke nemzetállam. itt a legerQsebb az ellentmondás. 1945 után az integrációban résztvevQ hatalom lesz. ElQremenekülés figyelhetQ meg. Gyengébbek, mint Németország. Franciaország középhatalomra süllyedt le. Schuman a kereszténydemokraták vezetQje úgy gondolkodott, hogyha eljön az idQ, akkor a németek megint erQsebb nemzet lesz mint a francia. Nemzeti érdek szempontjából fontosnak tartotta az integrációt. A Montánunióba a németek egyenrangú félként vettek részt.
EVK: Európai Védelmi Közösség. Akkor lehet a németeket felfegyverezni, ha beolvadnak egy közös európai hadseregbe. A kényszerq elQremenekülés hatalmas belsQ vitákat vált ki. Az integrációban való részvétel miatt a szocialistákat árulónak tartotta. 1960-as években a HAT-ok Európájának a központja (FRANCIA-NSZK-BENELUX) Franciaország. A franciák a politikai vezetQ szerepekre hivatottak. Nagyhatalmi státuszt vissza akarják állítani az integrációs keretben. Nagyhatalmi szerepet játszanak. A francia nemzeti szuverenitást soha nem adta fel az integráción belül. 1990-es évek elejéig maradt fent. A francia politika igazi válsága, amikor leomlik a vasfüggöny. Ekkor Franciaország elveszti a szerepét. Franciaország szerint az Eu-nak önálló védelemre van szüksége. A NATO bQvítés során a franciák ellenálltak egy ideig az USA-val szemben.


NSZK: stabil demokrácia legyen, mint egy ingatag Németország. Németország alapvetQ érdeke a korlátozott szuverenitás helyreállítása. Az integrációt úgy kezelte, mint egy eszközt. 1945 után a németek a 1990-es évek elejéig a német politika önkorlátozó volt. Németország semmilyen politikai kezdeményezést nem tett. Hatalmas áldozatokat volt képes hozni, az integrációban a németek voltak a pénztárosok . Külpolitikai tekintélyüket úgy szerezték vissza, hogy más országoknak pénzt adott. Gazdasági erejükbQl fakadóan jó renomét alakítottak ki maguknak. Az integráció költségvetésében is nagy szerepet játszottak. A németek finanszírozták a spanyol-portugál országokat. Exportorientált gazdaság volt. 1990-es évek elejétQl válságba kerül. Schröder lesz a kancellár. ’! Németország nem fog mértéktelen áldozatokat vállalni.

Olasz: Vesztes hatalom. A politikai tekintélyüket akarják stabilizálni azzal, hogy másokon segítenek.
Holland és Belga : Veszélyeztetett kishatalmi lét. Pk érdekeltek voltak a Német-Francia megbékélésben.
Brit: Nem lép be 1945-ben az integrációba. Számára fontos hogy Q európai nagyhatalom. A brit politikai elit a 3 érintkezQ kör doktrinával akarta erQsíteni. 1973-ban Anglia belépett az európai közösségbe. Anglia amikor belép akkor is utálja hogy belép.
-afrika összeomlik
-amerika kéri hogy lépjenek be
-kimaradnak valami impulzusból úgy érzik.


35.Mi volt az 1993-as Fehér Könyv (Növekedés, versenyképesség, munkanélküliség) célja?
Egy adott  HYPERLINK "http://www.mimi.hu/eu/kozosseg.html" \t "_blank" közösségi politika területére vonatkozó hivatalos bizottsági intézkedési javaslatok gyqjteménye.A gazdasági válságból való kiút felvázolása. A GDP-növekedés feltételeinek megteremtése, a munkanélküliség leszorítása. A Bizottság olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket javasolt, amelyek lehetQvé tennék a beruházások és a megtakarítások növelését. Nagy jelentQséget tulajdonít a tudományos-technológiai fejlesztések és az információs technológiáknak. A munkahelyteremtés és a versenyképesség szempontjait figyelembe véve javasolja az infrastruktúra nagyarányú fejlesztését, a transzeurópai Hálózatok, azaz a gyorsforgalmi utak és vasútvonalak megteremtését, ezzel nagy súlyt helyezett az európai szintq beruházásokra. Törekedett a növekedés és az árstabilitás együttes érvényesítésére. Fontos szerepet kapott a környezet és a gazdaság kapcsolata.

36.Melyek az EU-szerzQdés (Maastrichti szerzQdés) pillérei?
- Európai Közösség (gazdaságpolitikai területek)
- Közös kül- és biztonságpolitika
- Bel- és igazságügyi együttmqködés




37.Hogyan viszonyult de Gaulle
a) az USA-hoz: De Gaulle a hidegháború körülményei között országa hatalmi-politikai önállóságának és a francia külpolitikai függetlenségének megQrzésére törekedett, felvállalva az Egyesült Államokkal való politikai konfliktust is.
b) Nagy-Britanniához: A brit külpolitika a 60-as években megváltoztatta addigi álláspontját és tagsági kérelmet nyújtott be Brüsszelbe. De Gaulle elnök elutasító politikája kétszer akadályozta meg a britek felvételét. De Gaulle Franciaország EGK-ban betöltött politikai vezetQ szerepét féltette Angliától, másrészt attól tartott, hogy Nagy-Britannia mintegy trójai falóként behozza az amerikai érdekeket az EGK-ba.
c) a nemzeti szuverenitás problémájához?: Az államfQ a nemzeti szuverenitás védelmét elengedhetetlennek tartotta, s ebbQl kiindulva szabott határokat az integrációs folyamat 60-as évekbeli lehetQségeinek.

38. Hogyan változott meg az USA Európa-politikája a második világháború utáni években?:
A két ország egymásnak kiemelt kereskedelmi és beruházási partnere. A két ország közötti kapcsolatok mérföldköveinek számít a Transzatlanti Nyilatkozat (lefektette az Eu és az USA közötti kapcsolatok alapjait a gazdaság, oktatás, tudomány, és a kultúra terén), Az Új Transzatlanti Agenda és a Transzatlanti Gazdasági Partnerség. (Biztosította az EU és az USA kapcsolatainak valamennyi, egymás közötti és a külvilággal szembeni kapcsolatát és fellépését.) A négy terület köré csoportosulnak a béke és biztonság, a demokrácia és a fejlQdés biztosítása. Az USA és az EU több kereskedelmi hatású szerzQdést kötött a 90-es években. 1997-ben megállapodás a vámügyi együttmqködésre. 1998-ban életbe lépett a telekommunikációs eszközök, gyógyszerek, orvosi mqszerek, elektromágneses kompatibilitás és az elektromos biztonság terén jelentQs harmoizációt jelentQ Kölcsönös Elismerési Megállapodás. Új Transzatlanti Piaci Tér: számos együttmqködési megállapodást tartalmaz. Ilyen a áru-és szolgáltatáskereskedelem könnyítése, a vám és nemvám jellegq kereskedelmi akadályok csökkentése, szabványok és tanúsítványok összehangolása. A kereskedelmi kapcsolatok másik meghatározó pillére a nemzetközi kereskedelmi rendszer azaz a WTO. Minden partnerkapcsolat és egyezmény ellenére a két fél gyakran bonyolódik komoly kereskedelmi vitába.

39.Milyen gazdasági, nemzetközi politikai, belpolitikai és erkölcsi okok vezettek az integrációs folyamat megindulásához a második világháború utáni évek Nyugat-Európájában? Jellemezze az indokok fontossági sorrendjét! :
Gazdasági okok: Az itt szerepet játszó tényezQk között meg kell említeni a ny-európai gazdasági elitek és közgazdász körök elképzeléseit és szemléletét. Nyugat-Európa széttöredezett kis -és közepes méretq nemzetgazdaság számára az integrációs keret biztosíthatná a gazdasági növekedés felgyorsulását. 1945-1950 közötti gazdasági tapasztalat: a GDP növekedése jóval alacsonyabb volt a 2 világháború között. Nyugat Európa vezetQi úgy gondolták, hogy beszorult a két lendület és térgazdaság közé (USA, Szovjetunió). Kisméretq, széttöredezett nemzeti piacokon kell változtatni. Fordista-télorista üzemszervezési módszer hatalmas mennyiségq terméket tudtak elQállítani. A nagypiac elQnyeit jól ki lehetett használni. Le kell bontani a vámokat.
Nemzetközi politikai okok: A nemzetközi politikai viszonyokat meghatározza a két szuperhatalom az Egyesült Államok és Szovjetúnió magatartása. A ny-európai politikai elitek komolyan tartottak a szovjet expanziós törekvésektQl. A 2. világháború után romokban heverQ és gazdaságilag meggyengült Ny-Európa mértékadó politikai körök véleménye szerint nem lett volna képes ellenállni egy esetleges szovjet támadásnak
Belpolitikai okok: 1945 utáni belpolitikai helyzet is kedvezQ esélyeket teremtett az európai integrációt támogató nemzetállami politikák kialakulásához. A 2. világháború után újjászületQ bal és jobbközép néppártok egyaránt Európa-pártiak voltak, s támogatták az európai egység eszméjét. a jobb és a balközép néppártok között kialakuló politikai váltógazdaság sem tette ingataggá az integrációs folyamat támogatását, mert mind a kereszténydemokraták, mind a szocialisták és a szociáldemokraták köreiben jelentQs befolyással bírtak az integrációbarát csoportok. A szélsQ jobb eltqnt. A szélsQ bal sem akart integrációt. A kommunisták a nemzeti fejlQdést akarták. Alapszabály volt, hogy a kommunisták nem kerülhetnek kormányra. A keresztény demokraták új típusú néppártok voltak (közép jobb, közép bal), támogatták az integrációt. KedvezQ belpolitikai klímát jelentett.
Erkölcsi okok: Az amerikai vezetésnek a háború végén korántsem volt kiforrt és egységes elképzelése az Európát illetQ kérdésekben. Létrehozták az Európai Kérdésekkel Foglalkozó Albizottságot. Racionális emberkép van, bizonyos érveknek van súlya. Van egy keresztény Európa, elsQdleges a megbékélés. A 20. századi Európában le kell zárni a nemzetek közötti viszályokat. 1945 után olyan politikus hatalom került hatalomra, akik tettek azért, hogy az integráció elindulhasson.


40.Mutassa be az ötvenes-hatvanas évek nyugat-európai gazdasági növekedésének okait és tényezQit! :
A gazdasági sikerek és gyors növekedés idQszaka volt. Az ipari termelés éves növekedési rátái eddig soha nem tapasztalt csúcsokat értek el. Amikor az ipari forradalom Angliában megkezdQdött a világ termelése évente átlagosan 1,5%-kal növekedett. Ny-Európa országaiban évi 4-6%-os GDP növekedési rátát mutattak fel. A gyors növekedés értelmezése a gazdaságtörténet kedvelt kérdésköre volt. A gazdasági sikerek több kedvezQ tényezQ szerencsés egybeesésének köszönhetQek. Termelékenységnövekedés és nagyarányú tQkeberuházásokat produkáltak. Ezek az országok jelentQs munkaerQ-tartalékokkal és igen alacsony bérekkel rendelkeztek. A politikai stabilitás és az olcsó bérek az amerikai befektetQk számára vonzó területté tették a ny-európai országokat. Az amerikai tQkeberuházások igen összetett hatásokkal jártak. A gazdasági növekedés okait vizsgálva óvakodni kell az amerikai beruházások, vagy akár a Marshall-segély jelentQsségének túlbecsülésétQl. A ny-európai növekedés ugyanis nem kis mértékben éppen a rendelkezésre álló növekedési tartalékok tényébQl fakadt.
A ny-Európai országok jelentQs kihasználatlan lehetQségekkel rendelkeztek. A tartós fogyasztási cikkek piacának kialakulása és a gazdaság egészére gyakorolt tovagyqrqzQ hatásai gyorsították az 50-60-as évek GDP-növekedését ny-európában. A fejlett ipari országok számára rendkívül kedvezQen alakultak a cserearányok. Az európai integráció gazdaságpolitikai irányító feladatköre bizonyos korlátok között maradt. Az Európai Gazdasági Közösség kezdettQl fogva csak három területen tqzte ki célul a nemzeti politikák közös politikaterületté alakítását.. A vámunió és kereskedelempolitika, az agrárpolitika, és a szállításpolitika kérdésében. A nemzetállamok továbbra is szuverén módon dönthettek a nemzeti gazdaságpolitikai prioritásokról. A nemzeti gazdaságpolitikák a kialakuló reálfolyamatokat nem akadályozta, amelyek a nemzetköziesedés tendenciáját erQsítették. A világgazdaságra nyitott exportoirientált növekedési modell képezte a német gazdasági csoda alapját. A Hatok Európájában a vámok lebontása minden kétséget kizáróan segítette a termelési tényezQk optimálisabb forrásallokációját. A gazdasági növekedés aranykora az 1945-1972 közötti idQszakban egyszerre vezetett a nemzetközi kereskedelem felvirágzásához és a termelés szerkezeti modernizációjához.



41. Mutassa be a hetvenes évek gazdasági válságát Nyugat-Európában! :

1973-tól az olajárak ugrásszerq emelkedése gyorsuló inflációhoz vezetett a ny-európai országokban. A gazdasági növekedés lelassult és enyhe recesszió bontakozott ki. A munkanélküliség hirtelen megemelkedett. Az infláció és a recesszió összekapcsolódása a stagfláció nem túl gyakori jelenséghez vezetett. Nem került sor a termelés drámai összezsugorodására. A GDP legfeljebb néhány százalékkal esett vissza, vagy stagnált. Ez együtt járt az árak 5-30%-os emelkedésével. A gazdasági nehézségek a 2. világháború utáni évtizedek optimizmusának végét jelentették. A válságtünetek a makroökonómiai receptek alapján megoldhatatlannak bizonyultak. Talán a legszembetqnQbb sajátossága, hogy az ipar kibontakozó szerkezeti válsága egybeesett a világgazdaság nemzetköziesedésébQl származó zavarjelenségekkel. A válság az anyag- és energiaigényes iparágak hanyatlásához vezetett, munkanélküliséggel járt. Ezek a változások az európai iparra is kedvezQtlen hatást gyakoroltak. Feszültségek keletkeztek a nemzeti szempontokat követQ gazdaságpolitika és a többnyire nemzetközi szinten mqködQ gazdaság között. A változások következtében a keynesi gazdaságpolitika lehetQségei beszqkültek. A nemzetállami irányítás válsága nehezítette a válságból való kilábalást. A gazdasági válságtünetek az integrációs folyamatok megfenekléséhez vezettek a 70-es években. Nem voltak sikeresek a válságiparágak problémáinak közösségi szintq megoldására irányuló törekvések sem. Féltek egy esetleges amerikai-japán hatalmi kartell gazdasági nyomásától.

42. Mutassa be a belsQ piaci program legfontosabb elemeit!
- infláció letörése: 80-as évek. Szigorú pénzügyi fegyelmet és a kiadások visszafogását feltételezte
- Az egyesülQ európai piac létrejöttétQl várja a gazdasági impulzusok kibontakozását.
- négy szabadság elve -nek a kiteljesedése
- Az adminisztratív eszközökkel integrált piacgazdaságok modelljének megvalósítása.
- Európa-építés: erQs intézményi struktúrákkal és közösségi szintre emelt szakpolitikákkal
megtámogatott változata
- Európa ErQd
- Gazdaságpolitikai hangsúlyváltás
- Politikaterületek közös irányítás alá helyezése.
- Kutatás-fejlesztés, technológiapolitika
- Hatékony versenyszabályozás, hatékonyságnövekedés
- Valutastabilitás
- Szociális kiadások mérséklése
- Adócsökkentések
- vállalkozásösztönzés
- deregulációs intézkedések
- állami beavatkozások szerepének visszaszorítása
- VálságkezelQ politikák hatékonysága
- Diplomák kölcsönös elismerése
- Ipari struktúrák világgazdasági alkalmazkodása







43.Miért került sor Delors és Thatcher vitájára a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján?
Thatcher a piac és a dereguláció lelkes híveként hajlandó volt a belsQ piaci program támogatására, de úgy vélte, hogy az arra ráépülQ új politikaterületek legfeljebb a tagállamok pragmatikus együttmqködésén alapulhatnak, s nem az a céljuk, hogy kiindulópontot képezzenek valamiféle politikai unió felé. A Brit miniszterelnök határozott szavakkal támadta az Európa-építés Delors által képviselt változatát és kárhoztatta az erQs intézményi struktúrák létrehozására irányuló törekvéseket. Thatcher Európai Közösségekhez való viszonya egyrészt kifejezet a brit külpolitika kormányköziség iránti elkötelezettségét és szupranacionális tendenciákkal szembeni hagyományos óvatosságát, másrészt arra a tényre is utalt, hogy az európai integráció 80-as évekbeli fejlQdési iránya a nemzetállami keretekhez ragaszkodó politikai erQk soraiban komoly ellenérzéseket váltott ki.

44. Mutassa be a monetáris unió megteremtésével kapcsolatos gazdasági és politikai természetq okokat!:
Gazdasági okok: a gazdaság eredményei a közös valutával kapcsolatos tervekre is kedvezQen hatottak. A Közösség a kilencvenes évek elején döntött a monetáris unió ütemtervérQl. A késQbbiekben sokat kritizált szigorú menetrend a 80-as évek gazdasági sikereinek fényében váltak elérhetQvé. A 90-es évek derekától a gazdasági helyzet javult valamennyit, de az európai gazdaságok nehézségei nem oldódtak meg. A gazdasági problémák megnehezítették a közös valutához vezetQ utat és óvatossá tették a politikai vezetQket az anyagi áldozatokat kívánó kelet-közép-európai bQvítések kérdésében.

Politikai okok: nem bizonyult egyszerqnek a politikai unió keresése sem. A 80-as évektQl több kísérletet tettek arra, hogy a belsQ piaccal ökonomizálódó integrációs folyamatot politikai síkra tereljék. Az ezredforduló után úgy tqnt, hogy az Európai Unió ismét képes lesz meghaladni saját korlátait.


45.Mutassa be az EU keleti bQvítésének sajátosságait! :
A WTO (világkereskedelmi szervezet, a GATT utódja) nyomására a kilencvenes évek során újabb reformok szükségessége merült fel. További problémát jelentett a keleti bQvítés, ami a mezQgazdasági területek másfélszeres, a mezQgazdasági foglalkoztatottak számának kétszeres bQvülésével járt. Az Agenda 2000 a reformok továbbgondolását javasolta, ami a MacSharry terv szempontjainak továbbvitelét jelentette. A berlini döntések (1999. március 24-25) végül kompromisszumos megoldást fogadtak el, ami az eredetileg tervezettnél kisebb mértékq és olcsóbb reformot jelentett. A WTO-ban vállalt kötelezettségekhez képest így kevesebb intézkedésre került sor. A keleti bQvítés során az EU álláspontja az volt, hogy a csatlakozó országok agrártermelQi számára a jövedelemkompenzációs támogatások nem járnak ugyanolyan mértékben, mint a tagországok termelQi számára. Az EU azzal érvelt, hogy a leendQ tagállamok a korábbiakban nem részesültek a magas garantált árakból, tehát ehhez képest nem jár nekik kompenzáció. A csatlakozó országok az egyenlQ versenyfeltételek alapján ragaszkodtak a tagországok termelQivel azonos mértékq kifizetésekhez. A tárgyalások azzal végzQdtek, hogy a csatlakozó országok hosszú (mintegy 10 éves) átmeneti idQszak után megkapják ugyanazt a mértékq jövedelempótló támogatást. Az átmeneti idQszakban a belépés évétQl a támogatási szint évrQl-évre néhány százalékkal emelkedik.




46. Csatlakozási kritériumok:
1993-ban Koppenhágában az EU közzétette, hogy azok a közép- és kelet-európai országok, amelyek kívánják, beléphetnek az Európai Unióba, ha teljesítik a következQ feltételeket:
· a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása
· mqködQ piacgazdaság
· annak a képességnek a megszerzése, hogy az ország meg tudjon birkózni az Unión belül érvényesülQ piaci erQkkel
· a tagsággal járó kötelezettségek vállalása

47. Római szerzQdés:
1957 március 25-én Római SzerzQdésben NSZK, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg aláírja az Európai Közösségek és az Európai Atomenergia Közösséget megalapító okiratot. A szerzQdés 1958 január 1-én lép életbe. Az EKG-t létrehozó szerzQdésben szerepelnek az európai integráció fQbb céljai: az európai népek integrációja, az országok gazdasági és társadalmi elQrehaladása, a foglalkoztatás növelése, a jólét emelése, a béke és a szabadság megQrzése. 1973 Nagy-Britannia, Írország, Dánia. 1981 Görögország. 1986 Spanyolország, Portugália. 1995 Ausztria, Finnország, Svédország. 1998 Keleti bQvítési tárgyalások kezdete 2004 május 1. Tíz állam, Ciprus, Málta, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország, Szlovénia, Csehország, Szlovákia és Magyarország csatlakozása.


48. Amszerdami szerzQdés:
Az Amszterdami SzerzQdés egy kormányközi konferencia végeredménye, mely 1997-ben ért véget Amszterdamban. Ez a szerzQdés kibQvítette az Európai Bíróság hatáskörét és megerQsítette az Uniós alapelveket.

Hasonló témájú dokumentumok

Feladatok 07.09.20.

- 2007-12-03 18:39:58

FELADATSOR

- 2008-05-05 01:00:36

ellenőrző feladatsor, kidolgozott kérdések

- 2008-04-11 14:08:17

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.

2010 7. ápolástan áteresz atkinson babits elemzés elméleti kérdések evolúció feladatok fmea gyakorlat info inverz és összetett függvény írányítástechnika is görbe japán jogképesség kép kiadott kibernetika közgazdaságtan fő áramlata közoktatási rendszer kriszti külgazdaságtan lineáris ma miskolc montázs nyelvművelés olasz önkormányzat önköltség pr elmélet reklámjog rugó setting prices speech sounds statek gyakorlat szervezeti szociológia társadalom tételsor turizmus vállalatirányítás vállalkozás vergilius vezetői vízlágyítás vizsgára