Kronológia
Országok listája
Hungary
Pannon Egyetem
Gazdaságtudományi Kar
Emberi erőforrások
Európai Uniós Ismeretek
Jegyzetek
Kronológia
2008.04.11 14:06:35
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Az integráció kronológiája
1946. szeptember 19. Zürichi beszédében Winston Churchill felveti az Európai Egyesült Államok létrehozásának gondolatát. 1951. április 18. Belgium, az NSZK, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia ("a Hatok") aláírják az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) megalapító szerzQdést (Párizsi SzerzQdés). 1955. június A Hatok Messinában ülésezQ külügyminiszterei megállapodnak az integráció továbbfejlesztésérQl. Létrejön a kormányközi bizottság Paul-Henri Spaak elnökletével. 1957. március 25. A Hatok Rómában aláírják az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Euratomot létrehozó SzerzQdéseket (Római SzerzQdések). 1958. január 1. Hatályba lép a Római SzerzQdés. Az EGK Bizottság elsQ elnöke Walter Hallstein, az Euratom Bizottság elsQ elnöke Louis Armand. 1959. július 21. Az Európai Gazdasági Együttmqködési Szervezet (OEEC) hét tagállama, Ausztria, Dánia, Norvégia, Portugália, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság megállapodnak az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) létrehozásáról. A szerzQdés 1960. május 3-án lép hatályba. 1961. január 1. Az EGK államok nemzeti vámjainak elsQ részleges összehangolása. Cél az egységes külsQ vámtarifa. 1961. február Az állam, illetve kormányfQk megállapodnak a szorosabb politikai együttmqködésrQl. 1961. nyara Írország, az Egyesült Királyság és Dánia felvételét kéri az EGK-ba. 1962. április. Norvégia felvételét kéri az EGK-ba. 1963. január 14. De Gaulle francia elnök megvétózza a brit tagságot. 1963. január 22. Franciaország és az NSZK Párizsban aláírja a barátsági és együttmqködési szerzQdést (Elysée SzerzQdés). 1965. április 8. Aláírják a három Európai Közösség (ESZAK, EGK, Euratam) végrehajtó szerveit egyesítQ szerzQdést. 1967. tavasz Az Egyesült Királyság, Dánia, Írország másodszor is benyújtja EGK csatlakozási kérelmét. 1967. július Norvégia másodszor is benyújtja csatlakozási kérelmét. 1967. július Svédország benyújtja csatlakozási kérelmét. 1968. július 1. Létrejön a vámunió és a közös külsQ vámtarifa. 1968. július 29. A Közösségen belül garantálják a dolgozók szabad mozgását a közös munkaerQpiac kialakítása érdekében. 1969. december 1. és 2. Állam- illetve kormányfQk találkoznak Hágában, hogy megvitassák az egységes piac kiteljesítését, az integráció fokozását és az EK bQvítését. Megállapodnak, hogy a gazdasági és monetáris uniót (EMU) 1980-ra ütemezik, felgyorsítják az integrációt és a politikai együttmqködést. Arról is döntenek, hogy ismét tárgyalásokat kezdenek Dániával, Írországgal, Norvégiával és az Egyesült Királysággal. 1970. április 21. A Tanács úgy dönt, hogy 1975-tQl az EK saját forrásokat kap. 1970. október 8. A luxemburgi miniszterelnökrQl elnevezett, a gazdasági és monetáris unió szakaszos elérésérQl szóló Werner-tervet benyújtják a Tanácsnak és a Bizottságnak. 1972. január 22. Aláírják a Dánia, Írország, Norvégia és az Egyesült Királyság csatlakozási szerzQdéseit az EGK-hoz. 1972. március 21. Bevezetik a "valutakígyót": a tagállamok kormányai és a Tanács megállapodnak, hagy a tagállamok valutáinak árfolyama egymáshoz viszonyítva 2,25%-nál nagyobb mértékben nem lebeghet. 1972. szeptember Norvégia népszavazással elutasítja az EK tagságot. 1973. január 1. Az EK formálisan is kilenctagúra bQvül (új tagok: Nagy-Britannia, Dánia, Írország). 1973. március Írország, Olaszország és az Egyesült Királyság kilép a valutakígyóból. A pénzügyminiszterek fix árfolyam mellett a dollárral szembeni közös lebegtetés mellett döntenek. 1973. július. Miniszteri konferenciát tartanak Brüsszelben az EK és 46 afrikai, karibi és csendes-óceáni ország (ACP országok) részvételével a kapcsolatok alakításáról. 1974. december Párizsban az állam-, illetve kormányfQk megállapodnak, hogy Európai Tanács formájában rendszeresen fognak találkozni. 1975. március Dublinban az állam-, illetve kormányfQk elQször találkoznak Európai Tanácsként. 1975. június Az Egyesült Királyság népszavazással az EK-ban maradás mellett dönt. 1975. június Görögország kéri felvételét az EK-ba. 1975. szeptember Az EK és Kína között hivatalos kapcsolatfelvételre kerül sor. 1976. július MegkezdQdnek a csatlakozási tárgyalások Görögországgal. 1977. március Portugália kéri felvételét az EK-ba. 1977. július 1. Kilenc EK-tag között teljesen megszqnnek a vámok. 1977. július 28. Spanyolország kéri felvételét az EK-ba. 1978. július. A brémai Európai Tanács jóváhagyja az Európai Monetáris Rendszer (EMS) és az európai valutaegység (ECU) létrehozására irányuló tervet. 1978. október MegkezdQdnek a csatlakozási tárgyalások Portugáliával. 1979. február MegkezdQdnek a csatlakozási tárgyalások Spanyolországgal. 1979. március 13. Az EMS 1979. január 1.-ig visszamenQleges hatállyal életbe lép. 1979. június Az Európai Parlament elsQ közvetlen, általános választása 9 tagországban. 1981. január 1. Görögország a 10. tagállammá válik. 1985. január 7. Jacques Delors az EK Bizottság elnöke. 1985. június A Bizottság beterjeszti az egységes piac kiteljesítésérQl szóló Fehér Könyvet. 1985. december A luxemburgi Európai Tanács-ülés megállapodik az intézményi reformról, a Közösség felelQsségeinek kiterjesztésérQl és a külpolitikai együttmqködés jogi kereteirQl. A szerzQdésmódosításokat az Egységes Európai Okmányban összegzik. 1986. január 1. Spanyolország és Portugália belép a Közösségbe, 12-re emelve tagjainak számát. 1986. február A 12 tagállam kormányai aláírják az Egységes Európai Okmányt. 1987. április Törökország kéri felvételét az EK-ba. 1988. február A brüsszeli Európai Tanács-ülés megállapodik a pénzügyi rendszert és a közös mezQgazdasági politikát megreformáló, valamint az EK Strukturális Alapját megkétszerezQ "Delors I" csomagról. 1988. augusztus Diplomáciai kapcsolatok felvétele az Európai Közösségek és Magyarország között. 1988. szeptember Magyarország és az EK aláírja a kereskedelmi és gazdasági együttmqködési megállapodást. 1989. június A madridi Európai Tanács-ülés megállapodik a Delors bizottsági elnök felügyelete alatt a központi bankok vezetQi által kidolgozott, az EMU három szakaszos létrehozásáról szóló "Delors-terv"-nek megfelelQen a kormányközi konferencia összehívásáról. 1989. július Ausztria kéri felvételét az EK-ba. 1990. június A második Schengeni Egyezményt aláírják Luxemburgban. 1990. július 1. MegkezdQdik az EMU I. szakasza. 1990. július Ciprus és Málta kéri felvételét az EK-ba.
1990. augusztus 21. A Bizottság elfogadja a Német Demokratikus Köztársaság EK-ba integrálására vonatkozó intézkedéscsomagot. 1990. október 3. A Németországot egyesítQ, a Németország Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Körtársaság közötti SzerzQdés hatályba lép. Az öt új tartomány az EK része. 1991. szeptember 16. Az Európai Parlament ratifikálja az EK-magyar és az EK-lengyel Európa-Megállapodást (Társulási SzerzQdést), s azok parlamenti ratifikálását ajánlja az EK tagországainak. 1991. július Svédország kéri felvételét az EK-ba. 1991. december Az Európai Tanács csúcstalálkozója Maastrichtban. Az állam-, illetve kormányfQk megállapodnak az Európai Unió SzerzQdésének tervezetérQl. 1991. december Brüsszelben az EK és Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia Európa megállapodást írnak alá. 1992. február 7. Aláírják a Maastrichti SzerzQdést az Európai Unióról. 1992. március Finnország /¦®
°
È
,
&
(
F
D F f ¢fh*,BÌÎê46VÀÂâ´ ¶ Ö ´hjòô
fhæèÖØ>º¼Ü8--&- ´ !!
h¯,<6]h¯,<^0§®
÷ññtññ}kd$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ$If $a$gd¯,
°
Ê
||$If}kd²$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ
.
&
||$If}kdd$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ&
(
H
D ||$If}kd$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖD F h ||$If}kdÈ$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ¤f||$If}kdz$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖfh*||$If}kd,$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ*,DÌ||$If}kdÞ$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖÌÎì4||$If}kd$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ46XÀ||$If}kdB$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖÀÂä´ ||$If}kdô$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ´ ¶ Ø ||$If}kd¦ $$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ¶h||$If}kdX$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖhjò||$If}kd
$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖòô f||$If}kd¼ $$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖfhæ||$If}kdn
$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖæè
Ö||$If}kd
$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖÖØ||$If}kdÒ
$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ@º||$If}kd
$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖº¼Þ||$If}kd6
$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ:-||$If}kdè
$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ--(- ||$If}kd $$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ ¶ !||$If}kdL$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ!!>!æ!||$If}kdþ$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖæ!è!"«"||$If}kd°$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ«"¬"º"U#||$If}kdb$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖU#V#e#ì$||$If}kd $$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖì$î$
%ª%||$If}kdÆ$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖª%¬%Æ%P&||$If}kdx$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖP&R&l&¸&||$If}kd* $$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ¸&º&Ü&X'||$If}kdÜ $$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖº&Ú&X'Z'r'ä'æ'(L(N(l(Ò(Ô(ô(F)H)b)r*t**þ*++++´+6,8,P,æ,è,-P-R-p-À-Â-Ú-z.|..3040C000¡0à0á0î011#1v3x384:4Z4
5 5&57727z7|7788"8d8f8~8Ô8Ö8Ú89Ô9Ö9ö9>;@;h;¾<À<Ø<$=&=B=X>Z>v>
h¯,<6]\X'Z't'ä'||$If}kd$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖä'æ'(L(||$If}kd@$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖL(N(n(Ò(||$If}kdò$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖÒ(Ô(ö(F)||$If}kd¤$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖF)H)d)r*||$If}kdV$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖr*t**þ*||$If}kd$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖþ*+++||$If}kdº$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ++¶+6,||$If}kdl$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ6,8,R,æ,||$If}kd$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖæ,è,-P-||$If}kdÐ$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖP-R-r-À-||$If}kd$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖÀ-Â-Ü-z.||$If}kd4$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖz.|..30||$If}kdæ$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ3040D00||$If}kd$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ00¢0à0||$If}kdJ-$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖà0á0ï01||$If}kdü-$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ11$1v3||$If}kd® $$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖv3x3384||$If}kd`!$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ84:4\4
5||$If}kd"$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ
5 5(57||$If}kdÄ"$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ7747z7||$If}kdv#$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖz7|778||$If}kd($$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ88$8d8||$If}kdÚ$$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖd8f88Ô8||$If}kd%$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖÔ8Ö8Ú89Ô9zz$If}kd>&$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖÔ9Ö9ø9>;||$If}kdð&$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ>;@;j;¾<||$If}kd¢'$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ¾<À<Ú<$=||$If}kdT($$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ$=&=D=X>||$If}kd)$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖX>Z>x>||$If}kd¸)$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ>?`?Ì?||$If}kdj*$$IfÖÖ0Óÿ$ A*J>Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖ>?^?Ì?Î?è?@Æ4Æ6ÆLÆ4Ç6ÇLÇÇÇªÇøÈúÈÉ^É`ÉÉÄÊÆÊèÊâËäËÌÎ
Î,ÎÎζÎ(Ï*ÏDÏ ÐÐ6Ð
Ñ
Ñ,Ñ~ÑÑ¤Ñ ÒÒ,ÒÒÒ²Ò(Ó*ÓJÓÎÓÐÓòÓ"Õ$Õ<ÕÜÕÞÕöÕVÖXÖxÖ$×&×@××ת×
Ø Ø*ØäÙæÙÚNÚPÚlÚÌÚÎÚêÚÜÜ¦Ü ÝÝ(ÝÝ ÝøñíøñíëíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøñíøUh¯,<
h¯,<6] h¯,
Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöbÖkéri felvételét az EK-ba. 1992. május Portóban az EK és az EFTA külügyminiszterei aláírják az Európai Gazdasági Térséget (EEA) megalapító megállapodást. 1992. május Svájc felvételét kéri az EK-ba. 1992. október Londonban sor kerül az EK Elnöksége, az EK Bizottsága és a Visegrádi Országok elsQ csúcstalálkozójára, melyen magyar részrQl Antall József miniszterelnök vesz részt. 1992. november Norvégia kéri felvételét az EK-ba. 1993. június 21-22. Az Európai Tanács koppenhágai ülésén úgy határoz, hogy azok a közép- és kelet-európai társult országok, melyek ezt kívánják, az Európai Unió tagjai lehetnek. 1993. október 12. A német alkotmánybíróság kedvezQen dönt az Európai Unióról szóló SzerzQdésrQl. A ratifikáció minden tagállamban megtörtént. 1993. október 29. A brüsszeli különleges csúcstalálkozón az Európai Unió állam-, illetve kormányfQi megállapodnak az új EU intézmények elhelyezésérQl. Az Európai Monetáris Intézet Frankfurtba, az Europol Hollandiába, az Európai Környezetvédelmi Hivatal pedig Dániába kerül. 1993. november 1. Az Európai Unióról szóló SzerzQdés hatályba lépése. 1994. január 1. MegkezdQdik a gazdasági és monetáris unió II. szakasza. 1994. március Ausztriát, Finnországot és Svédországot követQen Norvégiával is lezárulnak a csatlakozási tárgyalások. 1994. április 1. Magyarország hivatalos csatlakozási kérelmének benyújtása az Európai Unió Tanácsának soros elnökségéhez. 1994. április 8. Lengyelország kéri felvételét az EU-ba. 1994. június 9-12. Az Európai Parlament negyedik közvetlen választása. 1994. november A norvégok 52,2%-a az EU- csatlakozás ellen dönt. 1995. január 1. Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az EU-hoz. 1995. január 23. A Bizottság Jacques Santer elnök alatt megkezdi ötéves ciklusát. 1995. március 26. A Schengeni Egyezmény hatályba lép. A Benelux-országok, Franciaország, Németország, Portugália és Spanyolország között nincs többé útlevél ellenQrzés. 1995. június Az EU társulási megállapodást köt Észtországgal, Lettországgal és Litvániával. 1995. június Románia és Szlovákia felvételét kéri az EU-ba. 1995. július 18. Az EU az új mediterrán politika részeként társulási megállapodást ír alá Tunéziával. 1995. október Lettország felvételét kéri az EU-ba. 1995. november Az EU társulási megállapodást ír alá Izraellel. 1995. november A barcelonai euro-mediterrán konferencián az EU hosszú távú partnerségrQl állapodik meg észak-afrikai és közel-keleti államokkal. Az egyik célkitqzés 2010-re egy európai-mediterrán szabadkereskedelmi övezet létrehozása. 1995. november Észtország felvételét kéri az EU-ba. 1995. december Litvánia és Bulgária felvételét kéri az EU-ba. 1995. december A madridi Európai Tanács-ülés úgy dönt, hogy a leendQ európai valuta neve Euró. Az EMU bevezetésének üteme változatlan marad. 2002-tQl az Euró lesz az EMU tagállamokban az egyetlen törvényes fizetQeszköz. 1996. január 1. Az EU és Törökország közötti vámunió hatályba lép. 1996. január A Cseh Köztársaság és Szlovénia felvételét kéri az EU-ba. 1996. december Dánia, Svédország, Finnország és a nem EU-tag Norvégia, valamint Izland csatlakoznak a Schengeni Egyezményhez. 1997. február Az EU és a Palesztin Autonóm Hatóság társulási egyezményt írnak alá. 1997. április Az EU halászati miniszterei a halászat 2001-ig tartó, 30%-kal történQ drasztikus csökkentésében állapodnak meg az EU-vizeket illetQen. 1997. április Az EU és Jordánia társulási egyezményt ír alá. 1997. július 8-9. A NATO állam- és kormányfQi madridi csúcstalálkozójukon határozatot hoznak Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Magyarország csatlakozási tárgyalásokra való meghívásáról. 1997. október Az Amszterdami SzerzQdés aláírása. 1997. december Az Európai Tanács luxembourgi ülése döntést hoz a bQvítési folyamat megkezdésérQl. 1998. március 31. Az Európai Unió keleti irányú bQvítési folyamatának ünnepélyes megnyitását követQ napon, kétoldalú kormányközi konferencia keretében az ún. Nyitó Nyilatkozatok kölcsönös felolvasásával Brüsszelben megkezdQdnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások Magyarország és az Európai Unió között. 1999. január Az EU 15 tagországából 11 megkezdi az átállást az egységes valuta használatára. Az Euró egyelQre csak számlapénzként jelenik meg. 1999. március 16. A Bizottság (korrupciós botrány miatt) testületileg lemond. 1999. március 25. Berlinben az Európai Tanácsban ülésezQ állam- és kormányfQk Romano Prodit kérik fel, hogy állítson össze új Európai Bizottságot. Emellett határoznak az Európai Unió fejlesztésének és bQvítésének pénzügyi keretérQl az Agenda 2000-ben meghatározott 2000-2006-ig terjedQ idQszakra. 1999. május 1. Hatályba lép az Amszterdami SzerzQdés, amely újabb területeket von közösségi rendelkezés alá, s megfogalmazza a "szoros együttmqködés" alapelvét. 1999. június 13. Európai Parlamenti választások. 1999. szeptember 15. A Parlament jóváhagyja az új Bizottságot, melynek elnöke Romano Prodi. 1999. december 1. Görögország csatlakozik a schengeni övezethez. 2000. március Lisszabonban kialakították az EU jövQjérQl szóló elképzeléseket (e-Europe), melynek értelmében a Közösség 2010-re a világ legversenyképesebb régiójává válik. 2000. december A Nizzai SzerzQdés olyan változtatásokat hoz az EU intézményrendszerében, melyek lehetQvé teszik az Unió keleti bQvítését. 2001. elsQ félév A svéd elnökség alatt gyors ütemben zajlanak a csatlakozási tárgyalások a Közép-Kelet Európai országokkal. 2001. december A Laeken-i EU csúcson (Belgium) határoznak az Európai Konvent létrehozásáról és számos egyéb, az EU-t megreformáló kérdésrQl. 2002. január 1. Forgalomba kerülnek az euró érmék és bankjegyek. 2002. év eleje A nemzeti valuták érméit és bankjegyeit fokozatosan bevonják. 2002. február Megalakul az Európai Unió jövQjével foglalkozó Konvent. 2002. október Az Európai Bizottság kiadja a 2002.- évi Ország jelentéseket. 2002. december A koppenhágai csúcstalálkozón 10 ország - köztük hazánk is - meghívást kap az Európai Unióhoz való csatlakozásra. A belépés dátuma 2004. május 1. 2003. április 12. ÜgydöntQ népszavazás során Magyarország igennel szavaz az Európai Unióra. 2004. május 1. Magyarország kilenc társával együtt teljes jogú tagjává válik az Európai Uniónak, az EU eddigi legnagyszabásúbb bQvítési akciója során. Az Unió tagországainak száma ezzel 25-re emelkedik. A következQ bQvítés 2007-re várható, amikor elQreláthatólag Bulgária és Románia csatlakozik. A jövQ útjai Európa újraegyesítése a 2004-es, majd 2007-es bQvítésekkel még nem fejezQdik be. A háborúból magához térQ balkáni országok, valamint Fehéroroszország, esetleg Ukrajna és Moldávia lehetnek a következQ tagok. Az EU-nak belsQ megújulása mellett leginkább az fog az elkövetkezQ években fejtörést okozni, hogy hol húzza meg keleti határait. Ezt várhatóan bel-, és külpolitikai konfliktusok kísérik majd. De végül is az Unió az állandó kompromisszumokra épülQ haladással vált a világ legsikeresebb és legnagyszerqbb integrációjává.
Hasonló témájú dokumentumok

- 2011-04-21 16:39:22

- 2008-04-11 14:05:32

- 2008-11-05 21:41:04

- 2008-12-07 00:49:05

- 2009-11-11 08:18:40

- 2009-11-11 08:19:35

- 2007-12-05 19:57:08
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Üzenj az összes olyan hallgatónak aki felvett egy bizonyos tantárgyat! Hasznos lehet ha egy tárggyal kapcsolatban olyan kérdéseid merülnek fel mint pl
- Hol lesz a vizsgamegtekintés?
- Meddig kell tudni az anyagot?
- Mely részeket adták le előadáson a könyből?
- stb...
Az üzeneted így ahhoz a célcsoporthoz jut el, akik együtt hallgatják veled a tárgyat. Ehhez kattints az Üzenetekre, ezután válaszd ki a tantárgyat a saját tárgyaid közül, majd kattints az Üzenet írására.