Mechatech-re Puska Anyag 2 alapján

Országok listájaHungaryKecskeméti FőiskolaGépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai KarGépészmérnökiMEchanikai Technológiák (BsC-s)JegyzetekMechatech-re Puska Anyag 2 alapján

Edzett acél:
Edzettnek nevezzük azokat az acélokat vagy az acéloknak azon részét, amelynek a martenzit tartalma legalább 50%. A tökéletesen edzett acél szövetszerkezete martenzites ( 100% ). A martenzitnek viszont az a tulajdonsága, hogy 0 ... 0,22 % -ig szívós, azaz maradó alakváltozásra is képes. 0,22% felett a martenzit vagy az edzett acél legjellemzQbb tulajdonsága a keménysége. 0,22% felett a martenzit rideg, maradó alakváltozásra képtelen, a képlékenységi jellemzQi gyakorlatilag közel egyenlQ nullával. Az acél edzése úgy történik, hogy felhevítik az acélt az ausztenitési hQmérsékletre és az ausztenites hQmérsékleten hQn tartják a homogén ausztenites szövetszerkezet kialakulásáig, majd ez után a felsQ kritikus lehqlési sebességgel, vagy ennél nagyobb hqtési sebességgel lehqtik a martenzitra átalakulás kezdeti hQmérsékletéig és onnan folymatosan tovább ( a felsQ kritikus lehqlési sebességnél kisebb hqtési sebességgel is lehet hqteni ) a martenzites átlalkulás végéig. Ekkor az acélban a martenzites átalakulás játszódik le.
A felsQ kritikus lehqlési sebesség:
Az a legkisebb hqtési sebesség, amelynél még martenzit keletkezik 100% mennyiségben vagy az a legnagyobb hqtési sebesség, amelynél már csak martenzit keletkezik.
Alsó kritikus lehqlési sebesség:
Az a legkisebb hqtési sebesség, amelynél még keletkezik martenzit ( legalább 1% ) vagy az a legnagyobb hqtési sebesség, amelynél már keletkezik martenzit ( legalább 1% ).Általános rendeltetésq ötvözetlen szerkezeti acélok ( gépacélok) Ezek az acélok teszik ki az ipari felhasználás 70 ... 80 % -át. Ezeket az acélokat valamilyen félkész állapotban rúd vagy idomacélok, szélesacélok, laposacélok, abroncsok formájában lehet kapni. EzekbQl a félkész termékekbQl forgácsolással állítják elQ az alkatrészeket, és a forgácsolás után közvetlenül, hQkezelés nélkül építik be. Ezeket az acélokat nem célszerq, nem szabad a lágyítás vagy a feszültség csökkentQ izzítás kivételével, hQkezelésnek alávetni. Forgácsolással készül: épület, gép, híd, hajó, daru és egyéb gép, valamint készülékalkatrészek, amelyek a forgácsolással nyerik el a végsQ alakjukat. Különféle hengerek, hajtórudak, különféle kötQelem, ékszíjtárcsák, távtartók, gyqrqk, prizmák, alátétek, szíj - ékszíjtárcsák, fogaskerekek vagy alárendelt helyeken lánckerekek, kilincskerekek, mezQgazdasági, háztáji berendezések, különféle perselyek, fedelek, tárcsák.
Átmeneti hQmérséklet:
Olyan hQmérséklet értünk, amely hQmérsékleten a fajlagos ütQmunka a 35
Az öregedés:
A lágyacélok esetében két fajta létezik az egyik edzési vagy rögzítési öregedés, a másik az alakítási öregedés. Abban nyilvánul meg, hogy kis alakítási mérték hatására az alakítási öregedésre hajlamos acél mechanikai tulajdonságai az alakítási követQen 2 ... 3 hét - 5 ... 6 hét alatt megnövekednek, a képlékenységi jellemzQik pedig lecsökkennek. Ennek az a oka, hogy a diszlokációk extrasíkjaik végére az intersztíciósan elhelyezkedQ meg nem kötött nitrogén, karbon ( ritkábban oxigén, hidrogén ) a diszlokációk extrasíkjainak a végére vándorolnak, a diszlokációk végét leblokkolva.
Nitridálás és a felületi edzések
esetén a nagy szilárdságú szívós magot vagy nemesítéssel, vagy ausztemperálással állítják be, a kemény kopásálló kérget a nitridálás esetén a kéreg N tartalmának megváltoztatásával érik el, míg a felületi edzéseknél a kéreg összetétele nem változik meg, csak a szükséges mértékben, vastagságban újraedzik.
Betétedzésen
egy cementálást, egy azt követQ edzést, és egy azt követQ alacsony hQmérsékletq megeresztést értünk. A betétedzés célja nagy szilárdságú szívós magon kemény kopásálló réteg létrehozása. A nagy szilárdságú szívós magot a max 0,22 % C tartalmú acél edzésével és alacsony hQmérsékletq megeresztésével érjük el, mert 0 ... 0,22 % C tartalom között az edzett acél martenzitje szívós, és nagy szilárdságú.
Cementálás Cementáláson az acél felületi kérgének a C -ben való dúsítását értjük, 0,6 ... 0,8 ... ( 1 ) % C tartalomig általában 0,5 ... 1 mm -es kéregvastagságban.A cementálás célja: Az acél felületi rétegeinek a C -ben való dúsítása, legalább 0,6 ... 0,8 ... ( 1 ) % C tartalomig, hogy az ilyen C tartalmú acélt megedzik, megfelelQen kemény kopásálló kérget ( 60 +- 2 MRC ) kapjunk. A cementálás hQmérséklete: Tcem = A3 + 20 oC ... 150 oC, mert ezen a hQmérsékleten az acél szövetszerkezete ausztenites, amelynek a fázisa a g szilárd oldat, és ez az a szilárd oldat, amelyik legalább 0 ... 0,8 ... ( 1 ) % C -t képes oldani.Az A1 alatt azért nem cementálnak, mert 720 oC -on az acél szövetét alkotó a és FeC bázisok közül az a szilárd oldat C tartalma kisebb, mint az acél karbon tartalma, és ha az acél kérgébe C -t szeretnénk bejuttatni, a kérgen egy vékony vas - karbid réteg van, amely a további karbon - diffúziót megakadályozná.
Cementálás közegei:
1. Szilárd cementáló anyagok:
SzenesítQ vagy karbonosító anyagok: faszén, grafit, csontszén, tQszén, szaruszén, tQzeg
85 ... 95% faszén
15 ... 5% aktiváló anyag
Aktiváló anyagok, serkentQ: BaCO3, Na2CO3, CaCO3

2. Folyékony cementáló szerek vagy anyagok ( ezek az anyagok a cementálás hQmérsékletén folyékonyak):
Cementáló sók: NaCN általában cementálásra
KCN általában nitridálásra
Aktiváló vagy serkentQ sók: BaCl2, NaCl, KCl
Összetétele: kb 50 ... 80% NaCl
50 ... 20% aktiváló sók
pl.: 80% NaCN + 20% BaCL2
50% NaCN + 20% BaCL
10% NaCl
KCl
2 NaCN + 2 O2 = Na2CO3 + CO + N2
2 NaCN + O2 = 2 NaCNO
4 NaCNO = Na2CO3 + 2NaCN + CO + N
2 CO = CO2 + C
megtapad az elemi C a darab felületén és bediffundál a darabba
NaCN + CO2 = NaCNO + CO

3. Gáznemq cementáló szerek ( általában szénhidrogénekbQl )
CH4, C2H, C3H8,
C3H8 = 2 CH7 + C
A cementáló szerekkel szemben támasztott követelmények:

Atomos C -t legyen képes leadni
Atomos C megtapadjon a cementálandó tárgy felületén
Atomos C diffundáljon bele a tárgy felületébe
A szilárd közegben az atomos C -t a karbonleadó anyagok ( cementáló anyagok ) adják le.
pl.: csontszén, grafitpor
BaCO3 « BaO + CO2
CO2 + C = 2 CO
2 CO = CO2 + C
A cementálás ideje
A cementálás idQszükséglete az elérhetQ kéregvastagságtól és a cementálás hQmérséklet mennyiségétQl függ.Azzal, hogy a darabokat cementáltuk a felületén 0,6 ... 1 mm mély kb. 0,6 ... 1 % C tartalmú, karbonban dúsított réteget hoztunk létre a darab még nem lesz sokkal kopásállóbb, mint volt ezért, hogy az alkatrészen vagy a darabban kemény kopásállóbb kérget hozzunk létre, valamint a darab mag részének a szilárdsága nagy legyen és emellett a mag még szívós is legyen az acélt meg kell edzeni és alacsony hQmérsékleten meg kell ereszteni.



Betétben edzhetQ acélok:
A betétben edzhetQ acélok C tartalma 0 ... 0,22% -ig terjed, mert az ilyen C tartalmú acélok edzése során nyert martenzites szövetszerkezet szívós és viszonylag nagy szilárdságú, mert 0 ... 0,22% C -ig a martenzit szívós. A nagy C tartalmú ( 0,6 ... 0,8 ... 1 ) acél edzése során nyert martenzites szövet megfelelQen kemény és kopásálló.
C10, C15: olyan ötvözetlen C acélt jelent, amely közepes C tartalma 0,1 ill. 0,15%
1C10 1: S és P tartalma 4% -nál nagyobb
2C10 2: S és P tartalma max 4%
3C10 3: S és P tartalma min 2% max 4%
1C15
2C15
3C15
BC2 B: betétben edzhetQ acél
C: króm
BNCMo2 N: nikkel
Mo: molibdén ötvözQ részre utal
1 ... 5: sorrendiséget jelölQ, megkülönböztetQ szám
15Cr2 15, 20, 14. a közepes C tartalom 100 -szorosa
20MoCr4 Cr, Mo, Ni: ötvözQk
15CrNi6 2, 4, 6: elsQ ötvözQ közepes értékének négyszerese

Az ötvözQk szerepe:
Si: a 0,15 ... 0,4% Si biztosítja az acél csillapított viselkedését.
Mn: 1% Mn kb. 100 MPa -lal növeli a szakítószilárdságot, növeli az átedzhetQ szelvény átmérQt, az acél szemcsedurvulása, valamint megeresztési ridegségre is hajlamossá teszi.
Cr: 1% Cr a szakítószilárdságot 80 ... 100 MPa -lal növeli, növeli az átedzQdQ szelvényátmérQt, az acélt szemcsedurvulásra hajlamossá nem teszi, de megeresztési ridegségre hajlamossá teszi.
Ni: 1% Ni a szakítószilárdságot 40 MPa -lal növeli, növeli az átedzQdQ szelvény átmérQt, csökkenti a kritikus átmeneti hQmérsékletet ( TTKV ), az acélt szemcsedurvulásra és megeresztési ridegségre hajlamossá nem teszi, de fokozza a Cr és a Mn által elQidézett megeresztési ridegségi hajlamot.
Mo: 0,1 ... 0,5% -nyi az acélba ötvözve megszünteti a Cr, Cr - Mn, a Cr - Ni, a Cr - Ni - Mn, megeresztési ridegségre való hajlamát.

Az átedzQdQ szelvény átmérQ fogalmán:
azt a legnagyobb szelvény átmérQt értjük, amelyhez tartozó szelvény keresztmetszet közepe legalább 50% martenzitet tartalmaz.
A teljesen átedzhetQ szelvény átmérQ fogalmán:
azt a legnagyobb szelvény átmérQt értjük, amelyhez tartozó szelvény keresztmetszet közepe legalább 99% martenzitet tartalmaz.
Alkalmazási terület: C10, C15: Kis átmérQben átedzhetQ ( 5 - 10 mm ), nagy kopásnak kitett, nagy szilárdságú szívós maggal rendelkezQ alkatrészek ( csapok, csapszegek, perselyek, fúróperselyek, vezetQ perselyek, prizmák, tájolókosarak, rögzítQszegek, kapcsolódobok, kapcsoló harangok, vezértárcsák automata esztergához, fogaskerekek, csigák, lánckerekek, kilincskerekek, kilincsek, bordás -, bütykös tengelyek, gömbcsuklók, kardán keresztek, görgQk.BC2, BC3: 20 ... 35 mm -en átedzhetQ nagy szilárdságú szívós maggal, kemény kopásálló kéreggel rendelkezQ alkatrészek ( különféle bordástengelyek, bütykös tengelyek, fogaskerekek, csigák, csavarkerekek, hajtómq alkatrészek, kapcsolóvillák, kapcsolókarok, vezérlQ hüvelyek, vezérlQ perselyek, golyós orsók, golyós anyák, gépjármq kormányalkatrészek, gömbcsuklók, kormánygörgQk, csigák, csuklók, kardán keresztek, vezetQoszlopok.BCMo1, BCMo2: mint a BC2, BC3 40 -45 mm átedzhetQ szelvényátmérQig valamivel nagyobb magszilárdsággal, különféle készülékek, szerszámok vezetQlapjai, vezetQperselyei és oszlopai készülnek belQle.BNC2, BNC5: 25 ... 50 mm -ig átedzhetQ nagy szilárdságú, szívós maggal, kemény, kopásálló kéreggel rendelkezik. ErQsebben bemetszett és tagolt is lehet, ill. negatív hQmérsékleten is üzemel. ( különféle hornyos, bordás, excentrikus tengelyek, hajtórudak, hajtókarok, kapcsoló villák, vezérlQ dobok, fogaskerekek, csavar, csiga, lánc, kilincskerekek, vezetQ oszlopok, perselyek). A Ni miatt az acél foltosodásra hajlamos.
Nitridálás
Nagy szilárdságú, szívós magon, kemény kopásálló réteg létrehozása, a nitridálás nem más, mint az acél felületi rétegének, kérgének a nitrogénben való dúsítása. A nitridálás során a nitridált kéreg összetétele a nitridált kéreg nitrogéntartalma változik meg, azáltal, hogy a kéreg nitrogéntartalmát megnöveljük, a mag még nem lesz nagy szilárdságú és szívós. Azért, hogy a mag nagy szilárdságú és szívós legyen, az acélt a nitridálás elQtt nemesíteni kell. A nemesítéssel állítjuk be a mag nagy szilárdságát és szívósságát. Nitridálásra, az un. nitridálható acélok alkalmasak. Ha egy egyszerq ötvözetlen acél felületét szeretnénk nitridálással keménnyé, kopásállóvá tenni, legfeljebb 400 ... 480 HV keménységet ( kéreg ) érhetünk el, mert a vas nitridjei, az Fe2N, Fe4N, ennél nagyobb keménységet nem eredményez. Ahhoz, hogy az acél felületi kérge nitridálással megfelelQen kemény kopásálló legyen: 800 ... 950 HV, vagy min 60 HRC, ezért az acélnak nitridképzQ ötvözQket kell tartalmazni, hogy ne a viszonylag a kis keménységq vas nitrid, hanem Cr, Al, Mo, W, V, Nb, Ti, Ta nitridképzQ ötvözQk nitridjei keletkeznek.
A nitridálás hQmérséklete:

A nitridálás hQmérséklete 490 ... 590 oC. 590 oC felett azért nem illik nitridálni, mert nitroausztenit keletkezhet, keletkezik, amely 590 oC -on egy eutektoidos átalakuláson megy keresztül, amely fajtérfogat változással járó folyamat, a nitridált kéregben repedések keletkezhetnek.
Az ötvözQ szerepe az acélban:
10,31 ... 10,41 % C tartalom biztosítja az edzés utáni meg


î24z¸ºbd$&hj¶¸œÄXn " # U!a!c!þ$% %,%.%F&j&8(>(T(V(j(l(**(+<+¸1ú1
22W2{3488:8>8@8n8r8â>

?÷ðê÷ðê÷ðêæêæêæêæê÷ê÷ê÷àê÷àê×ÐÉÂêðê»ê´ê´ê´ê÷êð­ê¢ê¢•êàê÷àê÷hÖ{Ò5CJOJQJ\hÖ{Ò>*CJOJQJ
hÖ{Ò6CJ
hÖ{ÒCJH*
hÖ{ÒCJH*
hÖ{Ò5CJ
hÖ{ÒCJ\

hÖ{Ò5\hÖ{Ò5CJ\
h9%ÌCJhÖ{Ò
hÖ{ÒCJ
hÖ{Ò>*CJhÖ{Ò5>*CJ:îzœX U!þ$(+<+Z+°,Ô,-h-6.Œ.Â./\/Œ/À/è/ú/0D0p0ýýýýýýýýýýøööøýíëíëéééççéé
&
F „6^„6
&
F ½(½þþp0´0Ò0P1€1ú1
22W2w2«2Ù213K3]3l3{3:8<8>8;¼;

&
F „6^„6´<î<þ< =b=Ì=4>l>â>

?–?ô@pBºDÄET&Tà\N_TpnzÔz6|

~ú\€ø€Ný÷õïïõõõíííííííëíííííííííéý„`„ „©`„©

?ÄE F

GhGfH’HT&Tà\]d]f]t]v].^0^N_†_þ_lRpTpxp2q4qnzÔz\€ø€Dƒ€ƒX„Z„.‡D‡‚‡„‡D’N”|”¬”®”ð˜p™r™†™Vˆ¢Š¢¶¢h¥¤¥Ú¦Ü¦8§:§Ì§úñúñúñúæúñúßúßúßúñúÝúÔñúßúñúÍúñúßúæÂæú¼³¼¬¼³£³¼³¼úñúñúšúšú j°ðhÖ{ÒCJh9%Ìh9%ÌCJ
h9%ÌCJH*h9%Ì5>*CJ
h9%ÌCJh9%Ì>*CJOJQJ
hÖ{Ò5CJh9%ÌhÖ{ÒCJU
hÖ{ÒCJH*hÖ{Ò>*CJOJQJhÖ{Ò5>*CJ
hÖ{ÒCJ:felelQen nagy keménységet, a megeresztés után pedig a nagy szilárdságot, és a szívósságot.Cr: 1,25 ... 3 %, az átedzhetQ szelvényátmérQt növeli, a kritikus lehqlési sebességét csökkenti, nitridképzQ. Az acélt megeresztési ridegségre hajlamossá teszi, szemcsedurvulás nem jellemzQ, 1 % Cr 80 ... 100 MPa -lal növeli a szakítószilárdságot.Al: nitridképzQ tulajdonságú, az Al -t tartalmazó acélban a nitridréteg 950 HV -t elérhet.Mo: megszünteti a Cr által elQidézett megeresztési ridegségre való hajlamot. NitridképzQ, kismértékben szemcsefinomító hatású.
NemesíthetQ acélok:
Nemesítésen a szerkezeti acélok edzésbQl, és magas hQmérsékletq megeresztésbQl 300 ... 700 oC ( max A1 ) hQkezelését értjük, de a szerkezeti acélok csoportjába tartoznak a rugók is. Az acélok lágy állapotban max 850 - 900 MPa szakítószilárdságot érhetnek el. A folyáshatár szakító szilárdsági viszony: Re / Rm = 0,5 - 0,6. A nemesítést azért alkalmazzuk, hogy az acélnak nagy szilárdságot ( Rm > 1000 MPa ) és nagy szívósságot ( KCU, KCV >> 35 J/cm2 ) biztosítsunk. A betétben edzhetQ acélok edzett állapotukban általában Rm > 1000 MPa szakítószilárdságot, és KCU, KCV >> 35 J/cm2 fajlagos ütQmunkát eredményeznek, de az Re / Rm = 0,65 - 0,75 ( 0,8 ). Ezzel szemben a nemesíthetQ acélok nemesített állapotban: Rm > 1000 MPa, és KCU, KCV >> 35 J/cm2 eredményeznek, Re / Rm = 0,8 - 0,9 - 0,95, Gd = 0,6 Re. Ezért dinamikus fárasztó igénybevételeknek kitett alkatrészeket, általában nemesíthetQ acélból kell készíteni. A kifáradási határ, az anyagok ismétlQdQ igénybevétellel szembeni ellenálló képességének a jellemzQje, amely esetén egy adott középfeszültséghez tartozó az a maximális feszültség amplitúdó, amelyet végtelenszer ismételve sem okozza a darab törését, szakadását. NemesíthetQ acél, nemesítetlen ( lágy ) állapotban beépíteni, használni tilos és életveszélyes.
A nemesíthetQ acélok megválasztásának szempontjai:
1. A beállítandó, a szükséges mechanikai tulajdonság jellemzQk ( szilárdsági, képlékenységi ) a megeresztés hQmérsékletének és idejének a célszerq megválasztásával állítjuk be.
2. Nagyobb méretek esetén olyan ötvözQvel ötvözött acélt kell választani, amelynek a szükséges méretben, átmérQben biztosítják a szükséges mechanikai tulajdonságjellemzQket, azaz a szükséges átmérQben átedzQdnek, illetve átnemesednek.
3. ElridegítQ hatások esetén ( Pl.: negatív hQmérséklet, éles keresztmetszet változások, menetkifutások, ék és reteszhornyok, keresztfuratok ), olyan ötvözQvel ötvözött acélt kell választani, amelyek az átmeneti hQmérsékletet csökkentik, Pl.: Ni.
123 C22, C25, C30, C35, C40, C45, C50, C55, C60

Régi C22 ... C60: ötvözetlen nemesíthetQ karbonacél, közepes C tartalom * 100
Mn, Cr, Ni, V, Mo -nel való ötvözésre utal
1 ... 6: sorrendiséget jelölQ megkülönböztetQ számok
Új 1, 2, 3: ötvözetlen nemesíthetQ acél elQtt S és P tartalmat jelöli.
21 ... 51: közepes C tartalom * 100
Mn, Cr, Mo, CrV: ötvözQk milyensége
4, 2, 8, 16: az elsQ ötvözQ átlagértékének 4 - szerese

NemesíthetQ acélok C tartalma:
0,22 ... 0,6 -ig. 0,22 azért, mert legalább 500 - 550 HV körüli keménységet ad, amit ha megeresztünk 300 oC feletti hQmérsékleten még megfelelQen nagy szilárdságot és szívósságot eredményez. 0,6 % -os felsQ határt az indokolja, hogy a nemesíthetQ acélok szerkezeti elemek, készülékek, és 0,6 % -nál csökken le a fajlagos ütQmunka a kritikusnak vélt és tartott 35 J/cm2 körüli 40 J/cm2 -re és szerkezeti elemként olyan acél, amely ridegen viselkedik, nem alkalmazható.
Az ötvözQk szerepe a nemesíthetQ acélban:
Mn: 1 % Mn a szakító szilárdságot 100 MPa -lal növeli. Csökkenti az edzési hQmérsékletet, karbidjai könnyen, gyorsan oldódnak az ausztenitben, az edzési hQmérsékleten, emiatt szemcsedúsító hatású. Kritikus lehqlési sebességet csökkenti. Az átedzhetQ szelvényátmérQt növeli. Az acélt megeresztési ridegségre hajlamossá teszi, emiatt a megeresztési hQmérsékletrQl a legalább 0,6 % Mn tartalmú acélokat gyorsan kell hqteni. Csökkenti a rideg képlékeny átmenet hQmérsékletét.
Cr: 1 % Cr 80 ... 100 MPa -lal növeli a szakító szilárdságot. a kritikus lehqtési sebességet csökkenti, átedzhetQ szelvényátmérQt növeli. A Cr kb. 8 % -ig csökkenti az A3 hQmérsékletét, az acélt szemcsedurvulásra nem, de megeresztési ridegségre hajlamossá teszi.
Ni: 1 % Ni 40 MPa -lal növeli a szakító szilárdságot. a kritikus lehqtési sebességet csökkenti, átedzhetQ szelvényátmérQt növeli. 1 % Ni min. 15 % -kal csökkenti a rideg képlékeny átmenet hQmérsékletét. Önmagában megeresztési ridegséget nem okoz, de fokozza a Cr és a Mn megeresztési ridegségét, elQidézi hatását.
Mo: az acélban lévQ 0,1 ... 0,5 % -nyi Mo megszünteti a Cr -nak, Mn -nak, a CrNiMn megeresztési ridegséget okozó hatását.
V: 0,1 ... 0,2 ( 0,3 ) mennyisége az acélban szemcsefinomodást eredményez. Az ausztenit szemcséket az ausztenesítési hQmérsékletre hevítve azt 100 ... 200 % -kal megemelve következik be a szemcsedurvulás.
Si: 1 % Si az Re, Rm -t 100 MPa -val növeli, növeli az átedzhetQ szelvényátmérQt, valamint az acél rugalmasságát, az acélt fekete töretqvé teheti ( rossz ).
B: Intersztíciósan oldódó ötvözQ elem. Néhány ezrednyi % jelentQsen növeli az átedzhetQ szelvényátmérQt
A megeresztési ridegség:
jelensége 450 ... 600 oC megeresztési hQmérsékleti tartományban jelentkezik az Mn, Cr, CrMn, CrNi illetve a CrNiMn ötvözésq acéloknál. A megeresztési ridegségre hajlamos acélt, ha a megeresztési hQmérsékletrQl gyorsan hevítjük, nem ugyanazt a fajlagos ütQmunkát kapjuk mintha az említett hQmérsékletrQl lassan hqtjük. Megeresztési ridegségre hajlamos acéloknál a KCU gyors hqtés >= 2 ... 5 ... 10. A nagyobb méretq darabokat 30 ... 40 mm felett nem illik megeresztési ridegségre hajlamos acélból készíteni. ÁtedzhetQ szelvényátmérQ meghatározása számítással történik.
A nemesíthetQ acélok egy része felületi edzésekkel kergésíthetQ:
Lángedzés:
Lángedzésre alkalmas acél C tartalma 0,3 ... 0,7 %. Min 0,3, mert az edzés után legalább 50 ... 52 HRC keménységq legyen, amely bizonyos mértékig már kopásálló. Max 0,7 % ennél nagyobb C tartalomnál a gyors hevítés hatására megrepedhet. A lángedzés során az acél felületi kérgét a láng hQmennyisége gyorsan 1 ... 5 mm vastagságban, mélységben ausztenitesíti és ezt megfelelQ hqtési erélyességq közeggel hqtve ( víz, olaj, emulzió ) martenzitessé tesszük.

Nagyfrekvenciás felületi edzés:
során a nagyfrekvenciás tekercsbe helyezett munkadarabban indukálódott nagyfrekvenciás áram hQje hevíti a darabot az edzési, az ausztenitesítési hQmérsékletre, amelyet azután a megfelelQ hqtési erélyességq hqtQközegben hqtve edzünk, martenzitesítünk. Az indukált áram a frekvenciától függQen más - más áramsqrqség elosztást eredményez az edzendQ darab keresztmetszetén. Max 0,6 % C tartalom, mert a gyors hevítés miatt a nagy fajlagos hQ bevitel esetén 0,6 % C tartalom esetén hqtési repedést szenvedhet. 0,3 ... 0,6 % C tartalmú acélok felülete, melyek lánggal nem edzhetQk: Mn1, Mn2 bemártó edzéssel felületileg edzhetQ. A kéreg keménysége a C tartalomtól függ.
Kiválásos keményedés:
olyan ötvözeteknél jelentkezik, amelyik rendelkezik korlátolt oldóképességq szilárd oldattal. A korlátolt oldóképességq sz. o. ne menjen végbe a hqtés során rácsátalakulás. EbbQl a korlátolt oldóképességq sz. o. rideg fázis, lehetQleg fémes vegyület váljon, és ez a kemény rideg fázis finom, egyenletes eloszlásban, diszperzen ki tudjon válni.
Kiválásos keményedés lépései

1. Rögzítés
2. Kikeményítés (öregítés)

1. Rögzítés

1.1. Hevítés a homogenizálási hQmérsékletre: általában a korlátolt oldóképesség vonala felett +20...50(C, de minden esetben a szolidus alatt: 20...50(C

1.2. HQntartás a homogenizálási hQmérsékleten a homogén szilárd oldat (,(,( szilárd oldat kialakulásáig

1.3. Gyors hqtés a homogenizálási hQmérsékletrQl.
Mivel az ötvözet rácsátalkulás nem megy végbe és gyorsan hqtjük, az ötvözök atomjainak nincs lehetQsége kiválni a sz. o. -ból, ezért egy túltelített homogén sz. o. -ot kapunk, gyors hqtéssel azt az állapotot rögzítjük amely a hQntartás végére kialkult.

2. Kikeményítés, öregítés

2.1. Hevítés a kikeményítési v. öregítési hQmérsékletre: az a legmagasabb hQmérséklet a korlátolt oldóképesség alatt ahol már végbemegy, lejátszódik, megindul a kiválás, a kikeményedés de az a legalacsonyabb hQmérséklet ahol egyensúlyi körülmények között is a legnagyobb mennyiségq, a legtöbb kemény, rideg fázis képes kiválni

2.2. HQntartás a kikeményedési v. öregítési hQmérsékleten, a hQntartás kezdetén a túltelített szilárd oldat meghatározott kristálytani síkja mentén 10-5mm szélességq és 10-5 mm hosszúságú és 1,2...néhány rácsparaméternyi vastagságban az ötvözQ fém atomjai elkezdenek gyülekezni abból a célból, hogy majd elérjék s fémes vegyület összetételének koncentrációját.
Azok a ötvözetek, melyek szoba hQmérsékleten nemesednek, önnemsedQ acélnak nevezzük.
Mivel az ötvözQ fém atomjainak mérete eltér különbözik az alapfém atomjainak a méretétQl ezekben az említett térfogatokban rácstorzulás következik be, amelyek a következménye, hogy növekszik a belsQ feszültség és kismértékben nQ a szilárdsága és keménysége. Önálló fázishatárral nem rendelkeznek, mikroszkóppal fázishatáruk nem látható, képzQdésük szubmikroszkópikus folyamat, csak elektromikroszkoppal fedezhetQ fel. FelfedezQik nyomás I. rendq Guirier-Preston zónának nevezték.
A kikeményedési hQmérsékleten való hQntartás nyomán a térfogatok mérete 1...2 nagyságrenddel növekszik, közelítQleg lencse alakot vesz fel, bennük az összetétel, a koncentráció megközelíti, eléri a fémes vegyület koncentrációját, de önálló fázishatárokkal nem rendelkezik, mert e térfogatokat összefogó fázishatár kapcsolja, köti össze a szilárd oldattal. Mivel összefüggQ fázishatárral kapcsolódik a szilárd oldathoz bennük a rácstorzulás a tetragonalitás nagyobb mint a fémes vegyület rácsainak a tetragonalitása, torzító hatása ez nagy belsQ feszültséget jelentQs szilárdsági keménység növekedést okoz. E képzQdmények keletkezése szintén szubmikroszkópikus folyamat.
II. rendq Guirier-Preston zónának nevezzük.
A további hQntartás folyamán a térfogatok folyamatosan összeálló fázis határral keletkeznek, bennük és környezetükben a torzító hatás, tetragonalitás csökken, ez a keménység, illetve a szilárdság csökkenéséhez vezet.

2.3.Lehqtés a kikeményedési hQmérsékletrQl, lassan, gyorsan vagy közepes sebességgel.

Természetes az öregedés ha a kikeményítés szobahQmérsékleten játszódik le.

 PAGE 1. oldal

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Csakúgy mint amikor könyvtárakat/mappákat hozol létre a számítógépeden, egy tantárgyon belül is hasonló analógiával tetszőleges kategóriák és alkategóriák hozhatóak létre. Próbálj mindig a legmegfelelőbb kategóriába tölteni, hogy átlátható legyen a feltöltött dokumentumok szerkezete.

14 1eloadas 2.zh 3 eloadas alap alkotmányjog állampolgári ismeretek áltkém anyag biológia biomérnöki deriválás elmélet eu agrárpolitikája feladatgyűjtemény fémek freud gazdaságtörténet hidraulika internet irodalomtudomány kéri bálint keringés környezettechnikai műveletek környezetvédelmi közigazgatástörténet kritgyak lemezszegélyek leon festinger lophotrochozoa minőségügy művelődéstörténet opkut outsourcing önköltség prof. dr. héjj andreas programozás reakció statek gyakorlat számvitel szentmiklóssy szigetelés szociálpolitika szociálpszichológia természet ügyvitel üzleti kommunikáció villanytan vízép xls word