Szociológia története
Országok listája
HungaryZrínyi Miklós Nemzetvédelmi EgyetemBolyai János Katonai Műszaki KarVédelmi igazgatásiSzociológiaSzociológia története
2008.04.08 11:35:05
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
A szociológia története
A társadalomról való gondolkodás egyidQs az emberiséggel, már a kezdetleges körülmények között
élQ embereket is foglalkoztatták olyan kérdések, melyek a többiekkel való együttélésbQl adódtak.
A ránk maradt mqvekbQl nemcsak az látható, hogy a társadalmi élet kérdéseivel, hanem eltérQ álláspontok is megmutatkoztak.(pl. Platón és Arisztotelész eltérQ nézetei )
A társadalomra vonatkozó gondolatok találhatók az utópistáknál ( T.Mórus, Campanella), a XVIII.sz-i politikai filozófusoknál (Hobbes, Locke, Rousseau), társadalmi fejlQdési modelleket vizsgálóknál (Vico) és a nagy nemzetközi társadalmi összehasonlítást végzQknél(Montesquieu).
A szociológia, mint önálló tudomány születése a XIX.sz-ra tehetQ.A század elsQ felében a gazdaságilag legfejlettebb államokban világossá vált, a gyors iparosodás, urbanizáció, a hagyományos társadalm intézményeinek, gondolkodásmódjának, értékeinek és normáinak rohamos változása nemcsak pozitív eredményekkel jár, hanem súlyos társadalmi problémákkal is (munkások alacsony életszínvonala, nyomor, bqnözés, prostitúció, alkoholizmus). Az elsQ szociológusok ebben a társadalmi környezetben jelentek meg.
Az elQfutárok
Claude Henry Saint-Simon(1760-1825) (Durkheim szerint Q az elsQ szociológus)
Történeti hátterét a francia forradalom és restauráció adta. Véleménye szerint két erQ mozgatja a társadalmakat: a megszokás ereje valamint az újításra való hajlam.
Három nagy társadalmi típus:teológiai, katonai, ipari- a fejlQdés az ipari társadalom irányába mutat.
Az ipari társadalom elmélete- az emberek kormányzását felváltja a dolgok adminisztrációja, a gazdasági, társadami folyamatokat tervezni fogják. Korának társadami feszültségit, a nagy francia forradalmat az okozta, hogy a katonai eredetq régi uralkodó osztály és a dologtalan osztály nem volt hajlandó átadni a társadalom vezetését a dolgozóknak, a tudósoknak, az iparosoknak.
Auguste Comte(1798-1857) Q fogalmazta meg a szociológiának, mint önálló tudománynak az igényét(tQle származik a szociológia elnevezés).Véleménye szerint a szociológiának a természettudományokhoz hasonló tudománnyá kell válnia, mert a társadalmat- mint a természetet- determinisztikus törvények uralják.A természettudományokhoz való hasonlóság miatt nevezte magát pozitivistának(tekintik ezen irányzat elsQ képviselQjének).Három korszakot különböztet meg: -teológiai korszak-isteni lényeg beavatkozásával magyarázzák a jelenségeket;
-metafizikai korszak-elvont gondolatokkal magyarázzák;
-pozitív korszak-természettudományos módszerekkel kimutatott törvényekkel magyarázzák a jelenségeket(filozófusok, tudósok, társadalomtudósok kormányozzák a társadalmakat).
Az egyik korszakból a másikba való átmenet a társadalom összezavarodásával, anarchiával jár. Ilyennek látta saját korát a forradalom óta- kivánatosnak tartotta, hogy az anarchia minél kevésbé és rövidebb ideig tartson- ehhez nyújt segítséget a szociológia.A pozitív korszakban az ipar a legfontosabb gazdasági ág- az iparosok, vállalkozók játszanak fontos szerepet-mindenki a neki megfelelQ és megérdemelt pozícióba kerül! ez a társadalom igazságos lesz(a meritokratikus társadalom elQfutára is).
Alexis de Tocqueville(1805-1859) -nehéz eldönteni mennyiben szociológus, politológus esetleg történész.Valóságos társadalmi jelenségek megfigyelésébQl, elemzésébQl, történeti-szociológiai kutatásokból indult ki. ÉrdeklQdésének középpontjában a demokrácia állt.Lehet liberális(amerikai), lehet despotikus(francia)- az egyenlQséget tartotta a demokrácia alapvetQ jellemzQjének- az egyenlQség megvalósítása a szabadság elnyomásával járhat, azt kutatta milyen tényezQk segíthetik elQ a szabadság megQrzését. Az egyenlQség az Q értelmezésében- megszünnek a rendek, osztályok közötti jogi különbségek; a szabadság a hatalom törvények szerinti gyakorlását, az önkény hiányát jelenti.
Az alapító atyák
Karl Marx(1818-1883) és munkatársa Friedrich Engels(1820-1895)
Szociológiai jellegq munkáikat három csoportba sorolhatjuk:
1.Egy-egy társadalom meghatározott történeti idQszakát elemzQ mqvek: Munkásosztály Angliában, Brumaire 18, Osztályharcok Franciaországban, Parasztháború Németországban, Forradalom és ellenforradalom Németországban;
2.A kapitalista társadalmat elemzQ: A tQke;
3.Az egész történeti fejlQdést átfogó történelemfilozófiai mqvek: Kommunista kiáltvány.
Marx és Engels legfontosab szociológiai gondolatai összefoglalva:
1.Középpontba állítják a kapitalista rendszer elemzését, ellentmondásait. Víziójuk a kapitalizmus szükségszerq összeomlása, a szocializmus létrejövése. A kapitalista társadalom alapvetQ jellemzQje, a tQkésosztály szembenállása a munkásosztállyal- a tQkés kizsákmányolja a munkást. A munkás személyében szabad, de megélhetése végett kénytelen bérmunkásként eladni munkáját a tQkésnek- aki a termelQeszközök birtokában van. Kevesebbet írtak a kapitalizmust felváltó szocialista rendszerrQl ill. az azt majdan felváltó kommunizmusról. A szocializmusban a jövedelmeket a végzett munka arányában osztják el, a kommunizmusban mindenki a szükségleteihez mérten részesül a megtermelt javakból. A szocializmus másik fQ jellemzQje a termelQeszközök társadalmi tulajdonba vétele, az összes gazdasági tevékenység tervezése, a munkásosztály uralma, átmeneti idQre- proletárdiktatúra. Egyes szociológusok szerint létezhet másfajta pl. demokratikus (proletárdiktatúra nélküli) szocializmus.
2.Formációelmélet: az emberiség az Qsközösségi társadalom után a rabszolgatartó, a feudális, a kapitalista és a szocialista rendszeren megy keresztül, míg a fejlQdés a kommunista társadalomban csúcsosodik ki, itt ér véget a történelem. A rabszolgatartó társadalomtól a kapitalistáig a kizsákmányolás jellemezte a rendszert, az ezt megvalósító gazdasági és jogi mechanizmus volt más.
Rabszolgatartó társadalomban- a rabszolga a rabszolgatartó tulajdona- munkára kényszerítheti.
Feudális társadalomban- a földesúr a földet jobbágybirtokként használatba adja a parasztoknak- aki ezért szolgálattal tartozik.
Kapitalista társadalomban- a bérmunkásnak nincs jogi kötelezettsége, de megélhetése érdekében kénytelen bérmunkát vállalni.
Sokan kétségbe vonják, létezett-e olyan társadalom, ahol a termelést végzQk többsége rabszolga volt. A feudális rendszer fogalmát szélesebb körben használják, hozzátéve, hogy ebben a társadalomban a termelési viszonyok változatosabbak, mint ahogy Marx leírta.
Marx is megkérdQjelezte formációelmélete általános érvényét, megemlíti, hogy létezett egy ázsiai típusú termelési mód is(állami tulajdon, szervezett termelés).
3.A marxizmus hanyatlását elsQsorban azon jóslata okozta, hogy a kapitalista társadalom után szükségszerqen következik a szocialista.A szocialista rendszer a gazdaságilag legfejlettebb társadalomban valósul meg elQször- ehelyet az elmaradott, az iparosodás kezdeti szakaszában lévQ társadalmakban valósult meg. Ezek a szocialista rendszerek összeomlottak- helyükbe kapitalista típusú rendszerek léptek. Elmélete a szocializmusról, bármennyire tudományosnak igyekezett azt beállítani, politikai célokat is szolgált, ezért valójában nem tekinthetjük tudományos munkássága részének.
4.Marx a korabeli kapitalista társadalmakban megfigyelt tendenciákra alapozta, hogy a kapitalizmust felváltja a szocializmus- ilyen a gazdasági válságok ismétlQdQ megjelenése.
5.Másik fontos tendencia a munkásosztály elnyomorodása. Abszolút elnyomorodás elmélete- a munkások életszínvonala egyre mélyebre süllyed. A relatív elnyomorodás elmélete szerint a munkások életszínvonala nem szükségképpen süllyed abszolút értelemben, de a tQkések és a munkások jövedelme közötti rés egyre nagyobbá válik. Értéktöbblet-elmélet: a munkaerQ az egyetlen árú, amelynek két eltérQ értéke van; a használati értéke= az általa elQállítható árúk értékével, az értéke pedig= azzal az árumennyiséggel, pontosabban munkával, amelyet a reprodukcióra (létfenntartás, megfelelQ számú utód felnevelése)kell fordítani.Mivel a használati értéke nagyobb, mint az értéke, a tQkés a különbözetet elsajátítja (kizsákmányolás). A munkabér azért nem emelkedhet a munkaerQ értéke fölé, mert a kapitalizmusban állandóan jelen lévQ munkanélküli-tartaléksereg leszorítja a bérszínvonalat
6.A társadalom osztályokból áll, ezek között konfliktus van. Az osztály azon egyének csoportja , akiknek a termelQ eszközökhöz való viszonya azonos. Magának való osztály (Klasse an sich) tagjai azonos helyzetben vannak, de ez nem tudatosul bennük, ezért nem folytatnak osztályharcot. Magáért való osztály (Klasse für sich) tagjai tudják, hogy azonos helyzetben vannak, más osztályokkal ellentétes az érdekük. Érdekeik érvényesítéséért osztályharcot folytatnak, mely végsQ esetben forradalmat jelent.
7.A konfliktus az emberi társadalom lényegéhez tartozik, sQt a társadalom fejlQdésének egyik mozgatóereje. Víziója szerint a szocialista társadalomban eltqnik a konfliktus a kommunizmusban teljes lesz a társadalmi harmónia. A mai szociológia konfliktus elméleti irányzata túlmegy Marxon- minden emberi társadalomban voltak, vannak és lesznek konfliktusok. Ezen irányzat szerint a konfliktus pozitív szerepet játszik, ha a társadalom intézményei megfelelQen tudják kezelni, de súlyosan veszélyeztetheti a társadalom integrációját és ezáltal fennmaradását, ha kezelhetetlenné válik. A konfliktus legélesebb formája a forradalom. A konfliktus elméleti irányzattal szemben áll a funkcionalista irányzat vagy harmóniaelmélet: a társadalom lényegét az együttmqködésben látja, a konfliktusban társadalmi problémát lát.
8.Az elidegenedés elsQsorban a munkaviszonyokban jelentkezik, a munkás nem érzi sajátjának munkája termékeit. Ezt bQvebben értelmezve: a társadalom tagjai idegennek érzik magukat saját társadalmukban, nemcsak munkájuknak, hanem egész életüknek sem látják értelmét, úgy érzik ki vannak szolgáltatva nagyobb és sokszor nehezen személyesíthetQ társadalmi erQknek, tehetetlenek velük szemben, nem képesek saját sorsukat alakítani.
9.A gazdasági alap a történelem döntQ mozgatóereje; a politika, a tudás, a mqvészet, a tudomány, a vallás mind csak a gazdasági viszonyok felépítményei. Mary nem vonta kétségbe, hogy a felépítmény visszahat az alapra. Szerinte a gazdasági alap két részbQl áll: a termelQerQkbQl (technológia, a munkaerQ ismeretei, szakképzetsége) és a termelési viszonyokból (a termelést szabályozó hatalmi és jogi feltételek, pl.: tQkés-munkás viszony).
Émile Durkheim(1858-1917)- ismerte Marx munkáit, kurzust tartott a szocializmusról, azonban nem a marxista, hanem a Jaurés-féle szocializmus állt hozzá közel.
A társadalmi integráció feltételeit kereste. Ehhez közös hiedelmek, érzések, értékek, kollektív tudat , a társadalom tagjait összekötQ szolidaritás szükséges. A szolidaritásnak két fajtáját különböztette meg: mechanikus és szerves vagy organikus. A mechanikus szolidaritás alapja, hogy a társadalom tagjai egymáshoz hasonlítanak, hasonló munkát végeznek, hasonlóképpen gondolkodnak. A szerves szolidaritás pedig a társadalmi munkamegosztáson alapul, ez a társadalmi fejlQdés fQ mozgatóereje. Ennek következtében a társadalom differenciálódik, ugyanakkor tagjai egyre jobban egymásra vannak utalva. Nyugtalanította mindaz amit a korabeli társadalomban látott- nyomor, bqnözés, alkoholizmus, öngyilkosság- ez utóbbi okát az anómiában látta. Az anómián a társadalom normáinak meggyengülését értette. A társadalmi együttéléshez szükséges, hogy tagjai egyetértsenek bizonyos viselkedési szabályokban és azoknak megfelelQen viselkedjenek. Ha a normákban való egyetértés meggyengül, megnQ a különféle társadalmi problémák gyakorisága. Ezt a tételét az öngyilkosságról írott könyvében szemléltette. Háromféle öngyilkosságtípust különböztet meg: egoista, altruista, anómiás. Nagy jelentQséget tulajdonított a vallásnak. Vallásszociológiai könyvében nem a modern társadalmak vallásait vizsgálta, hanem az úgynevezett primitív társadalmakban elQforduló totemizmust. Tudománytörténeti jelentQsége, hogy a francia tudományos és egyetemi életben elfogadtatta a szociológiát, mint tudományt. Módszertani munkáiban hangsúlyozta a szociológia társadalmi tényeket vizsgál, amelyek a fizikai dolgokkal analógok és elemzési módszereiben a természettudományokhoz hasonlóan jár el.Társadalmi tényeket csak más társadalmi tényekkel lehet magyarázni. Kezdett egzakt statisztikai módszereket használni a szociológiai összefüggések elemzésére, ez mind a mai napig erQssen befolyásolja a szociológia módszertanát. A társadalmi jelenségek társadalmi funkcióit kell feltárni- a funkcionalista irányzat elQfutára.
Max Weber(1864-1920)-életmqvét sokféleképpen értelmezik; pl. hogy Marx elméleteire, gondolataira reagált (marxisták ezért tartották antimarxistának).Ezzel szemben a nyugati szociológiatörténészek úgy közelítik meg munkáit, hogy a marxi megállapitásokat kiegészítette, részigazságokat ismert el.A társadalmi rend és harmónia, a társadalmi konfliktus ellentmondásában Marx és Durkheim között állt, elismerte a konfliktusok elterjedt voltát, kisebb jelentQséget tulajdonított a társadalmi rend fenntartásának, inkább a társadalmi változások érdekelték.
Marx társadalom szerkezet felfogását két további dimenzió bevonásával egészitette ki. A társadalmi szerkezet differenciálódik a gazdaság (marxi osztály), a hatalom, az életmód és a megbecsültség dimenzióiban (ez utóbbit nevezte rendnek). Weber a hatalomnak, ezáltal a politikának több figyelmet szentelt, mint Marx. Marxszal szemben azt állította, a kormányzat szükségképpen mindig az uralkodó osztály érdekeit szolgálja. Megkülönböztette a hatalmat, mely a fizikai kényszer fenyegetésén alapul, és az uralmat, amelynek alapja a társadalom tagjainak az a meggyQzQdése, hogy a kormányzat jogos, vagyis legitim. A legitimitás 3 fajtáját különböztette meg: tradicionális (pl.királyi), karizmatikus (pl.népvezérek) és a racionális (választásokon alapuló, jogszabályokat követQ) uralom legitimitását. A modern gazdasági, társadalomi és politikai fejlQdés lényegét a racionalitásban látta. Ez a racionalitás, a gazdasági kalkuláció, a kapitalista gazdaság lényege (nem a tQkés-bérmunkás közötti viszony). A társadalmi cselekvés négyfajta típusának weberi megkülönböztetése: tradicionális (hagyományos normákat követQ), az érzelmileg motivált, az értékracionális és a célracionális cselekvés. Az értékracionális viselkedés esetében a cselekvQ személyt az a cél vezeti, hogy valamilyen értékeknek (pl.igazságosság) megfeleljen, a célracionális viselkedés esetében, valamilyen célt (pl. üzleti haszon) elérjen. A racionalizálódás megnyilvánulása a gazdasági, társadalmi, politikai szervezetekben a bürokratizálódás. Webernél a bürokrácia azt jelenti, hogy a szervezetek az ügyeket pontosan meghatározott szabályok szerint intézik. A bürokratikus racionalizációban látta a modern gazdasági,társadalmi és politikai változások lényegét.
Weber elemzi a társadalmi változásokat, de nem hirdeti, hogy azok szükségképpen egy jobb társadalom irányába haladnak. Vallásszociológiai kutatásai- külön-külön kötetet szentelt a protestantizmusnak, a kínai, az indiai vallásoknak és az ókori judaizmusnak (korai halála akadályozta meg, hogy a mohamedán vallásról, az újkori judaizmusról és az ókori és középkori kereszténységrQl írjon). Alapkérdése hogyan hatottak a vallások a társadalomra. Marxnál a vallás függ a gazdaságtól; Webernél a gazdaság kialakulása függ a társadalom vallási nézeteitQl. Tudományfelfogása eltér Marxtól és DurkheimtQl. Hatott rá a német idealista filozófia és a német historizmus. Elutasította azt a pozitívista tételt, hogy a természettudományo és a szociológia azonos módszerekkel ismerhetik meg a valóságot. A megértQ szociológia Webernél: a szociológusnak törekednie kell megérteni a társadalom tagjainak cselekedeteinek és szavainak, gondolatainak motívumait, meg kell értenie azokat a szubjektív értelmeket, amelyeket a cselekvQk saját és mások viselkedésével összekapcsolnak. Elutasítja a német historizmus képviselQinek azon állítását, hogy a kultúra és a szellemi élet területén nem lehet általánosítható törvényszerqségeket megállapítani.
Az ideáltípus valamely jelenség (pl. protestáns etika) lényeges jellemzQinek összefoglalása ( az ideáltípusok segítségével jobban megérthetjük az összefüggéseket). Kortársaival szemben szerinte a társadalomban és a történelemben nem determinisztikus törvények, hanem valószínqségi jellegq összefüggések érvényesülnek.
A XIX.sz.közepe és az elsQ világháború közt sok más jelentQs, bár a fentiekhez nem mérhetQ szociológus mqködött Európában, majd Amerikában. Ezen kortársak munkájáról röviden.
Herbert Spencer(1820-1903)- angol szociológus, az állami beavatkozás nélküli tQkés iparosodás híve volt. Elmélete szerint a társadalmak ugyanazon törvényszerqségek szerint fejlQdik, mint azt Darwin a fajok eredetérQl és fejlQdésérQl írt munkájában kifejtette. Ha az állam nem avatkozik be az evolúcióba, akkor a fejlQdés spontán módon kiselejtezi az alkalmatlan társadalmi intézményeket és egyéneket, és segíti a legalkalmasabbak legrátermetebbek túlélését. Ez a szociáldarwinizmus. Antimilitarista volt, abban bízott, hogy az evolúció egy békés, háborútól mentes ipari társadalomhoz vezet. A liberalizmusnak egy szélsQségesen individualista változatát képviselte a szociológiában.
Vilfredo Pareto(1848-1923)- svájci származású szociológus. Tudományos pályáját közgazdászként kezdte. A szociológia általános elmélete c. mqvét közgazdasági tanulmányai után írta. TársadalomfejlQdési elmélete- Marxszal szemben, aki a történelmet az osztályharcok történetének tekintette- szerinte a történelem a hatalmi elitek körforgása. Ezzel a hatalmi elméletek egyik elsQ képviselQje. Az elitek kicserélQdése nem változtat a társadalom igazságtalan voltán. A történelemben nincs semmiféle fejlQdés, valamilyen jobb társadalom felé. Mqvének nagyobb része foglalkozik az emberi cselekvés mozgatóerQivel. Az embert racionális megfontolások mellett irracionális ösztönök (reziduumok) és az irracionális cselekedeteket igazoló ideológiák (derivátumok) is mozgatják. A racionális cselekvéssel a közgazdaságtan, az irracionálissal a szociológia foglalkozik.
Georg Simmel(1858-1918)- Max Weber baráti köréhez tartozott. Nem konkrét történeti társadalmak vizsgálatát tartotta a szociológia feladatának, hanem az emberek közötti társadalmi kapcsolatok közös formáinak (konfliktus, fölé-alárendeltség, intimitás és távolságtartás) feltárását. Szerinte a szociológiának a társadalomtudományok geometriájává kellene válnia, így lehetne a többi társadalomtudomány részeredményeit összefoglaló tudomány. Ezáltal a formális szociológia elQfutára. A pénz filozófiája c. munkájában kifejti , hogy a pénzgazdálkodás elterjedése nagymértékben megváltoztatja az emberek közötti interakciókat. Az érzéseken alapuló személyes kapcsolatok helyére meghatározott célt szolgáló személytelen, absztrakt kapcsolatok lépnek.
Ferdinand Tönnies(1855-1935)- Weber és Simmel kortársa és kollegája. A modern társadalomban háttérbe szorulnak a személyes kapcsolatokon alapuló közösségek és a szerzQdéseken, személytelen kapcsolatokon alapuló társadalmi típusú szervezQdések uralkodnak el.
Thorstein Veblen(1857-1929)- az amerikai társadalomtudományok igen eredeti fenegyereke . Elutasította Marx tanait, gondolatai nagymértékben befolyásolták az amerikai szocializmus eszméit.
Az újgazdagokkal szembeni kritika a háttere a dolobtalan osztályról szóló könyvének. Kifejti, hogy az ember nemcsak, vagy nem elsQsorban törekszik minél nagyobb jövedelemre, hanem azt akarja, hogy tiszteljék, megbecsüljék, felnézzenek rá és elismerjék. Ennek egyik eszköze a bQséges, sQt pazarló, vagy ahogy Q nevezte, a hivalkodó fogyasztás. Másik eszköze a sok szabadidQ, ezért nevezi a gazdagokat dologtalan , vagy pontos fordítás szerint szabadidQs osztálynak. Közgazdász is volt, ebben a minQségében az intézményes közgazdaságtannak, az elméleti közgazdasátan szociológiához legközelebbi irányzatának egyik képviselQje. Az ember gazdasági tevékenységében nem az ulitarizmus, vagyis a klasszikus és neoklasszikus közgazdaságtan alpjául szolgáló filozófiai hipotézis szerint viselkedik, nem egyszerqen a hasznát kivánja maximalizálni, hanem az emberek, az emberi közösségek a technológiai és gazdasági körülményeknek megfelelQ szokásokat, viselkedéseket, gondolkodásmódot alakítanak ki (ezek intézményekben kristályosodnak ki). Ezen intézmények a társadalmi közösség által jóváhagyott szokások, habitusok együttesei. A társadalom tagjai ezek szerint járnak el gazdasági és nem gazdasági tevékenységük során.
Charles H. Cooley(1864-1929)- az elsQdleges csoportok a család, a játszótárs-csoportok, a szomszédság fontosságát emelte ki az emberi személyiség fejlQdésében és általában az ember jólétében . Az elsQdleges csoportokban nem az önérdek, hanem a szolidaritás uralkodik.
George Herbert Mead(1863-1932)- alapvetQen pszichológus volt, az emberi személyiség fejlQdését vizsgálta. Szerinte a szociológiai kutatások középpontjában az emberek közötti kapcsolatokat kell álítani, ezért tekinthetjük Qt a szimbolikus interakcionizmusnak nevezett irányzat egyik Qsének. Az egyes emberek szocializációja ugyanis a másokkal való kapcsolatokon keresztül történik.Más emberektQl kapott visszajelzéseken keresztül tanuljuk meg, hogy milyen szerepet várnak el tQlünk. Különösen fontosak ebben egyes személyek, akiket Mead szignifikánsok -nak nevez, továbbá a referenciacsoportok, amelyeknek a véleményét különösképpen figyelembe vesszük, amikor önmagunkat értékeljük és amikor attitqdöket, értékeket, normákat sajátítunk el. Kétféle én -t különböztet meg; az I -t és a me -t (mivel a magyarban nincs két én szó, ezért a könyv fordítója az I -t reaktív én -nek, a me -t felépített én -nek fordította). A me a személyiségnek az a része, amely a szocializáció során alakul ki, amely az egyén viselkedését elQre láthatóvá és konformmá teszi. Az I általában figyelembe veszi a me -t, mikor cselekszik, de nem minden esetben, ezért az emberi viselkedés egy része egyedi, elQreláthatatlan és innovativ.
Frédéric Le Play(1806-1882)- katolikus beállítottságú szociológus, elsQsorban a szociális kérdések érdekelték. Mint bányamérnök ismerte fel a munkások nyomorát. Mint sok más országban , Magyarországon Hatvanban is gyqjtött adatokat (Tiszamenti jobbágy címen publikálta).
Charles Booth(1840-1916)- az angliai, londoni szegénységet vizsgálta. Williem Booth az üdvhadsereg megalapítójának testvére.Szegény családokat keresett fel, életkörülményeikrQl gyqjtött adatokat. Le Play és Booth a mai empírikus szegénységkutatás elQfutára.
A két világháború közötti történelmi események hatására sok német, osztrák és magyar szociológus kivándorolt Amerikába vagy Nyugat-Európába.
Pollányi Károly(1886-1964)- gazdaságtörténésznek vagy a gazdaság-antropológia magalapítójának szokták nevezni. Igen nagy hatása volt azonban a szociológiára, különösen az 1970-es, 1980-as évek magyar szociológiájára. Alaptétele, hogy a gazdaság a társadalomba beágyazottan mqködik a gazdaságot nem lehet a társadalomtól függetlenül vizsgálni. Azt állította és bizonyította, hogy egy társadalom nemcsak a piaci csere mechanizmusával képes gazdálkodni.A piac mellett két alternative gazdálkodási mechanizmust elemzett: a reciprocitást (kölcsönös ajándékozás) és a redisztribúciót (a társadalom által termelt javak összegyqjtését és szétosztását egy központi kormányzat által). A magyar szociológiában ezeket a fogalmait az elmúlt évtizedek magyar társadalmára vonatkoztatták: redisztribúció a szocialista társadalomban történQ jövedelem újraelosztás; reciprocitás- háztáji gazdálkodás, különösen a kalákában történQ falusi házépítés.
.24zÔ¬ ì ö%&&F&b&&'¾()))Æ)¨VÚVlgg°è8YrÆÈÀ¢¡Þ¡0«j«Vt°ª°È·ÀnÄ¢Ä^ÌÌJÏLÏ|ÏVÑXÑÑzÓ|Ó´Ó.׶ßêß0â8e:eõñèñáñáñáñèñáñáñÚñÚñÚñáñáñáñáñáñáñáñáñáñáñáñáñØñáñÍÅñÍÅñÍÅñÍÅñÍÅñ¾
hÖtohÖtohÖtoB*phhÖto5B*\phU
hÖto6]
hÖto5\hÖto>*CJaJhÖto hÖto5CJ \aJ B0ð²
,
4ÎäÔrʬ ö%&&'À()È)L*ì1u4Ó4S5Ï5÷p#¼òp#¬òp#¬òp#¬òp#¬òp#¬òp#-òp#¬òp#¬òp#¬òp#¬ò p#¬òp#¬òp#¬òp#¬òp#¬òp#-òp#¬òp#¬òp#¬òp#¬òp#¬òp#¬ò
p#¬òp#¬òp#¬òp#¬òp#¬gdÖto $a$gdÖto:eþÏ5¦7æ8n=Î>¦EIæO
p#¬úp#¬ú
p#¬úp#¬úp#¬úp#¬úp#¬ú p#¬ú p#¬ú p#¬úp#¬úp#¬úp#¬ú
p#¬ú p#¬úp#¬úp#¬ú p#¬úp#¬ú p#¬úp#¬úp#¬úp#¬ú
p#¬ú p#¬gdÖtoLeghíresebb mqve a Nagy átalakulás teljes egészében nem olvasható magyarul. Ebben az önszabályozó piac, a szabályozatlan kapitalizmus következményeit, a társadalmi ellentétek kiélesedését, az alapvetQ emberi értékek elsikkadását bírálja. Azt a félelmét fejezi ki, hogy a kapitalizmus mqködése következtében totalitárius rendszerek fognak hatalomra kerülni. MegelQzése érdekében szükségesnek tartotta a piac mqködésének korlátozását, a társadalmi hatások figyelembe vételét, végsQ soron egy, az ember szolgálatát a középpontba helyezQ gazdasági rendszer létrehozását.
Mannheim Károly(1893-1947)- Ideológia és utopia c. mqvével a tudásszociológia egyik alapítójának számít. Az ideológiák az uralkodó csoportok érdekeit szolgálják, ezért konzervatív afennálló rendet erQsítQ funkciója van. Az utopia viszont az elnyomott csoportok érdekeit szolgálják, ezért a társadalom változását segítik elQ. Egyik alapján sem lehet a társadalmat tárgyilagosan vizsgálni. Csak a szabadon lebegQ értelmiségiek képesek a társadalom megismerésére, mert érdekeik nem befolyásolják kérdésfelvetéseiket és következtetéseiket. Tudásszociológiai nézQpontból vizsgálta a korabeli konzervatív ideológiát, foglalkozott kultúrszociológiával.A második világháború alatt Angliában azt vizsgálta, hogyan lehetne elkerülni,
hogy totalitárius rendszerek kerüljenek hatalomra Európa demokratikus országaiban. Ennek érdekében átfogó társadalmi tervezést javasolt, másrészt az erkölcs és az értékek megújulásának szükségességét hirdette, az európai gondolkodás hagyományaira, a zsidó-keresztény vallásokra támaszkodva.
Norbert Elias(1897-1990)- Mannheim tanítványa és munkatársa. A civilizáció folyamata c. könyvében és Az udvari társadalom címq doktori disszertációjában az európai társadalmak több évszázados fejlQdését fogja át. Vizsgálódásának középpontjában az emberi viselkedés szükségszerq, egyre kiterjedtebb szabályozottságát, az ösztönszerq viselkedés fokozatos eltompítását állítja.
Alfred Schütz(1899-1959)- Ausztriából vándorolt Amerikába. Edmund Hussler fenomenológiának nevezett filozófiai irányzatára támaszkodva dolgozta ki a fenomenológiai szociológia elméletét. A szociológiai kutatásoknak az emberek mindennapi életére kell irányulnia.
Pitirim Sorokin(1889-1968)- Amerikában élQ orosz emigráns. Munkáival hozzájárult az amerikai szociológia kiteljesedéséhez. Nagy empírikus munkát írt a társadalmi és kultúrális mobilitásról. Morális kérdések is érdekelték- Hatalom és erkölcs: ki fogja az QrQket ellenQrizni?
Florian Znaniecki(1882-1952)- lengyel szociológus William I. Thomasszal végeztek összehasonlító vizsgálatot a Lengyelországban maradt és az Amerikába kivándorolt lengyel parasztok helyzetérQl (A lengyel paraszt Európában és Amerikában). Módszerük az életrajzok iratása volt. Abból indultak ki , hogy az embereknek négy kivánságuk , vágyuk van:1.az elismertség vágya; 2.az új tapasztalatok iránti vágy; 3.a körülmények alakítására való képesség vágya; 4. a biztonság vágya.
MegemlítendQ a chicagói un. városökológiai iskola - érdeklödésének középpontjában az a kérdés állt, hogy a nagyvárosban különféle tevékenységek (ipar, kereskedelem), a különbözQ társadalmi osztályok, továbbá az Qslakosok és a bevándorlók hol helyezkednek el, továbbá mely városrészekben összpontosulnak a társadalmi problémák. Ennek az iskolának alapítói Robert E. Park és Ernest W. Burgess. A vizsgált jelenségek elemzéséhez empírikus adatokat használtak. Városkerületi adatok elemzésénél statisztikai módszereket használtak- többváltozós matematikai- statisztikai módszereket dolgoztak ki. Lynd házaspár, Robert S. Lynd és Helen M. Lynd- az amerikai szociológia eltérQ irányzatát képviselték. Middletown - vizsgálatok: az 1920-as években vizsgáltak egy Amerika középen elhelyezkedQ kisvárost, fQképpen a kultúrális antropológiától átvett módszerekkel, majd 1930-as években újra felkeresték ezt a várost. Kiemelték az amerikai társadalom rohamosan változik, már nem hasonlít a köztudatban élQ szabad és egyenlQ társadalomhoz, ahol a magánvállalkozás révén gyors karriert lehet csinálni.
Lloyd W.Warner(1898-1970) és munkatársai, hasonló kulturális antropológiai módszerekkel két amerikai kisváros- amit Yankee Citynek és Jonnesville-nek neveztek el- társadalmának, pontosabban a kisvárosi társadalmon belüli társadalmi hierarchiának a vizsgálatát végezték ( helyi közösség vizsgálati módszer elindítói).
A második világháború után a szociológia nagy fejlQdésen ment át, lényegesen megváltozott.A fQ változási tendenciák: 1.a szociológia professzionalizálódott; 2. egyre inkább ágazatokra, szakszociológiákra vált szét; 3.középszintq elméleteket kell alkotni, s azokat empirikusan igazolni. Az ezen szociológiai irányzatokat szokták- némileg leegyszerqsítve- empirikus szociológiának nevezni. Kialakulása- Peter Lazarsfeld nevéhez köthetQ (a módszertan szakértQje). Az irányzat tudományfilozófiai megalapozója Karl Popper: a felmerülQ új probléma esetén, új elméleti hipotézis felállítása, mely a valóságban kiprobálható.
1945 után 3 nagy elméleti irányzat uralkodott a szociológiában.
I.Funkcionalizmus (harmónia elmélet)
Bronislaw Malinovski ha valamilyen szokás, intézmény, hiedelem létezik, annak biztosa van valamilyen funkciója.
Talcott Parsons elméletét szokás strukturalista-funkcionalistának nevezni. Minden társadalomnak négy feladatot kell ellátnia, azaz négy funkciója van, ennek megfelelQen minden rendszeren belül négy alrendszer mqködik: 1.Politika a társadalom céljainak meghatározása; 2.Gazdaság- az eszközök hozzárendelése a célokhoz, megvalósításuk; 3.Kultúra- a társadalom tagjainak, tevékenységüknek integrálódása; 4.Személyiség- a társadalom fennmaradásához szükséges értékek, normák átadása nemzedékrQl nemzedékre, szocializáció.
Robert Merton volt aki kiegészítette a funkcionalizmust: 1.intézmények estén funkció-diszfunkció; 2.manifeszt (nyílt) és látens (rejtett) funkciók; 3.funkcionális-diszfunkcionális, az egyik osztálynak ez, a másiknak az.
Niklas Luhmann- a neofunkcionalizmus egyik képviselQje. A funkcionalizmus új népszerqségét részben a forradalmakal szembeni általános kiábrándultság okozza, részben az a funkcionalista felfogás, hogy a társadalomban több alrendszer él egymás mellett, ezek egyre inkább differenciálódnak, egyre kevésbé avatkoznak be egymás mqködésébe.
II.Strukturalizmus a nyelvtudományban jelent meg.
Claude Lévi-Strauss francia etnológus vezette be a társadalomtudományokba.P elsQsorban a rokonsági struktúrákat kutatta, ezen túlmenQen a gazdasági cserekapcsolatokat és az emberi kommunikációt is. Szomorú trópusok c. tudományos önéletrajzában, a trópusi társadalmakban szerzett tapasztalatait írta le.
C. Wright Mills az amerikai szociológia fenegyereke . Az uralkodó elitrQl írott munkájában az amerikai társadalomnak 3 részbQl gazdasági vezetQk, politikai vezetQk, katonai vezetQk -összetevQdQ hatalmi elitjérQl írt.
E.O.Wright a termelQeszközökhöz való viszony alapján különbözteti meg a fQ osztályokat, de mellettük köztes osztályhelyzetekrQl is beszél.
John Westergaard és Henrietta Resler angol szociológusok az Osztály a kapitalista társadalomban c. munkájukban az osztályokat az elosztás egyenlQtlenségei alapján vizsgálják.
A Frankfurti Iskola az 1920-as években jött létre Németországban, majd tagjai Amerikába emigráltak, 1945 után egy részük visszatért Németországba. Ide sorolhatók Max Horkheimer, Theodor W. Adorno, Jürgen Habermas. A Frankfurti Iskola indulásakor gondolkodásának két forrása a marxizmus és a pszichoanalízis. Vizsgálták az antiszemitizmus gyökereit okát a tekintélyelvq személyiségben látták.
Horkheimer és Adorno A felvilágosodás dialektikája a felvilágosodást bírálják benne.
Herbert Marcuse is az iskolához tartozott, késQbb eltávolodott. Az egydimenziós ember c. könyvével a csak a fogyasztás iránt érdeklQdQ modern embert és az azt létrehozó kapitalista társadalmat bírálta.
Erich Fromm szintén a Frankfurti Iskolából indult ki, késQbb összeütközött vele; szociálpszichológus, egyrészt a nemzetiszocializmus társadalom-lélektani okairól írt, másrészt Konrad Lorenzcel folytatott vitája miatt vált híressé.
Karl Wittfogel- az ázsiai termelési módnak Marxsznál található leírásából kiindulva Kína szakértQvé vált, megírta az ázsiai despotizmus elméletét.
Jürgen Habermas az iskola ma is élQ és publikáló tagja. Inkább filozófus, mint elméleti szociológus. Vitatkozott egyrészt a pozitívista szociológusokkal, másrészt a funkcionalistákkal.
Neoweberiánus irányzat Gerhard Lenski Hatalom és privilégium c. munkája ide sorolható.A konfliktus a társadalmi együttélés alapvetQ jellemzQje,viszont a hatalmi osztálynak a konszenzus és legitimáció legalább bizonyos minimumát el kell érnie.
Raymond Aron francia szociológus, politológus. Leghíresebb munkája az ipari társadalom gazdasági, társadalmi és politikai jellemzQivel foglalkozó trilógiája.
Pierre Bourdieu- nehéz irányzathoz sorolni. Eredetileg Raymond Aron intézetében dolgozott, Aron nyugdíjba vonulása után Q vette át az intézet igazgatását. Igen eredeti elméleteiben keveredik Weber, Marx, Durkheim és a francia strukturalizmus (Lévi-Strauss) hatása. A háromféle tQke (vagyon, kultúrális és szociális vagy kapcsolati tQke) fogalmát Q vezette be.
Anthony Giddens weberi elméletekbQl indult ki, különösen elsQ nagy munkájában a fejlett társadalmak osztálystruktúrájáról írt könyvében.Struktúrálódás gazdasági osztályok társadalmi osztályokká válása ( a társadalmi mobilitási esélyek lezárulása ).
Ralf Dahrendorf weberi gondolatokon alapuló munkája, az ipari társadalomban megfigyelhetQ osztálykonfliktusról. A konfliktusnak nem a magántulajdon, hanem a hatalom és a hatalomnélküliség szembenállása a legmélyebb gyökere.
Az 1968-as diákmozgalmakkal, a párizsi felkeléssel kapcsolódik össze a szociológia válsága, amely megkérdQjelezte a második világháború utáni szociológia uralkodó elméleteit, érdeklQdési területeit és módszereit.
III. Szimbolikus interakcionizmus Mead elméletére támaszkodik. A társadalmat az emberek közötti kapcsolatok, interakciók megfigyelésén keresztül kívánja megismerni. Makroszociológiai (társadalmi szerkezet, osztályok, rétegek, intézmények változása) kérdések helyett mikroszociológiai jelenségekre, a mindennapi életre, az emberek közötti kapcsolatokra összpontosítja a figyelmét. Ebben az irányzatban nagy szerepe van a pszichológiai jelenségek vizsgálatának, általában a szociálpszichológiai szemléletnek. Ilyen kutatás Erving Goffman vizsgálata az elmekórházakról.Az egész irányzat nagy figyelmet fordított a deviáns viselkedési vizsgálatára. A minQsítési elmélet kidolgozása is hozzá fqfödik. Az irányzat képviselQi hangsúlyozták, a deviáns viselkedés nem egyszerqen valamilyen viselkedés következménye, hanem a deviáns minQsítés az interakcióknak, a társadalom többi tagjának reagálása útján kerül valamely magatartásra vagy személyre. Goffman könyve, A hétköznapi élet szociálpszichológiája adja a legjobb képet errQl az irányzatról.
Etnometodológiai irányzat Harold Garfinkel- néprajztudományi szemléletet veszi alapul; a társadalom tagjainak vannak bizonyos hétköznapi ismereteik arról, hogyan kell a társadalomban viselkedni.
Fenomenológiai szociológia Edmund Hussler filozófiai fenomenológiájára támaszkodik; Alfred Schütz Amerikában élQ osztrák emigráns közvetítésével jutott el az amerikai szociológiába.
Legteljesebb kifejtése Peter Berger Thomas Luckmann mqveiben tanulmányozható.
Az elmúlt tíz-tizenöt évben a szociológiában új elméleti orientációk látszanak kibontakozni. Jürgen Habermas összefoglalásában: Vége van a forradalmi önbizalomnak és az elméleti magabiztosságnak. A fordulatot világtörténelmi és társadalmi változások okozták: marxizmus hitelvesztése, az európai szocialista rendszerek összeomlása, antimarxista tanok feleslegessé válása, a kétpólusú rendszer megszqnése.
1. LegalapvetQbb változás talán az egyén és a társadalom, az egyéni cselekvés és a társadalmi struktúrák viszonyának megítélésében következett be.Az egyes ember alig tudja befolyásolni a nagy társadalmi folyamatokat és struktúrákat, mert azok determinisztikus törvényeket követnek.
Lukács György Történelm és osztálytudat c. mqve megkérdQjelezte a determinizmust.
Giddens az egyének cselekedetei alakítják ki a társadalmi struktúrákat.
Az egyén igenis képes társadalmi környezetét alakítani a jövQ alakulása nagyon is tQlünk függ. Racionális választás elmélete- metodológiai individualizmus álláspontjára helyezkedik- az egyes emberek különféle módokon döntenek és cselekszenek, ezek összegzQdése az , amit társadalmi jelenségnek, folyamatnak látunk.Hayek ez igy is van jól. Anthony Downs alkalmazta a demokratikus politikára. James Coleman nem ment ilyen messzire -egyre nagyobb szerepe van az ember alkotta szervezeteknek (Hayekkal ellentétben). Downs egy hatékony demokráciában nem lehet az egyetlen érték az önérdek.
2.Lehetséges-e egyetértés a normákat és az értékeket illetQen. Néhány évtizeddel ezelQtt általános volt az a felfogás, hogy ilyen konszenzus nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. A mai nyugati társadalmak azonban multikultúrálissá váltak. Liberális társadalomfilozófusok nem lehet és nem szabad norma- és értékkonszenzusra törekedni. John Rawls Az igazság elmélete egy fiktív állapotból indul ki, a jövQbeli társadalom tagjai összejönnek és közösen eldöntik, hogyan kivánják igazságosan berendezni azt. Politikai liberalizmus c. másik mqvében lényegében megtagadja ezt az álláspontot. A kommunitárius irányzathoz közelebb állók változatlanul a közös értékek és általánosan elfogadott viselkedési normák nélkül sem a gazdaság, sem a társadalom, sem a demokratikus intézmények nem mqködQképesek.
3.A cselekvés- struktúra ellentétpárhoz hasonló a mikro-makro dilemma.Immanuel Wallerstein a legújabb és leginkább makro megközelítést négykötetesre tervezett világméretq gazdaság- és társadalomtörténeti mqvében találhatjuk meg. A mikrovilág vizsgálata Mead, Schütz, Norbert Elias.
Mikro-makro kapcsolat Bourdieu mqveiben ( az összekötQ kapocs a habitus);Habermas munkáiban.
4.Harmónia vagy konfliktus az emberi társadalom alapvetQ jellemzQje. Konfliktuselmélet- Marx, Weber, Pareto; harmóniaelmélet- Durkheim, Talcott Parsons, Davis-Moore-féle rétegzQdési tanulmánya, Luhmann.
5.Mi a társadalmi változások iránya. A marxista formációelmélet hanyatlása, két új koncepció megjelenése.Francis Fukuyama vége az emberiség egyenes vonalú fejlQdésének, mert végérvényesen gyQzött a liberális piacgazdaság és demokrácia. A másik postmodern irányzat- nem állapíthatók meg a nagy fejlQdési tendenciák.
Modernizációs elmélet a szocialista rendszerek összeomlása óta reneszánszát éli, az ipari társadalom- elmélet gazdasági determinizmusának kritikájaként jött létre. A mai modernizációelméletek magukba foglalják a különféle modernizációs utak lehetQségét.
A magyar szociológia
Háromszor törte derékba a fejlQdését a történelem, ezért a szociológia tudományának XX.sz. eleji megszületése után még háromszor kellet, szinte a semmibQl újjászületnie. A századfordulón a Huszadik Század c. folyóirat és a Társadalomtudományi Társaság körül egy szociológiai iskola alakult ki, mely igyekezett megismertetni a korabeli külföldi szociológiai irodalmat, a nálunk tapasztalt társadalmi problémákat empírikus eszközökkel vizsgálni, ez alapján reformgondolatokat megfogalmazni. Elmélete nagyjából a marxizmustól a Spencer-féle liberalizmusig terjedt.A csoport vezetQje Jászi Oszkár inkább politológusnak, mint szociológusnak nevezhetQ, a Monarchia politikai erQirQl és a nemzetiségi viszonyokról írott elemzései azonban igen sok fontos szociológiai felismerést tartalmaznak. Szabó Ervin is inkább marxista szemléletq társadalomtörténész volt (1848 -49-es forradalom társadalmi és pártharcairól írott elemzése jelentQs). Szociológiai kutatómunkák- Braun Róbert faluszociológiai vizsgálatai. Leopold Lajos könyve a presztizsrQl. Buday DezsQ- a dél-dunántúli egykerendszerrQl a szociológiai megközelités demográfiai alkalmazásának példája. Ez az iskola 1919 után nem mqködött tovább Magyarországon (emigráció). A két világháború közt nem volt olyan oktatás és kutatás, melyet szociológiának tekinthetnénk. Kezdeményezések voltak melyek a szociológia kifejlQdése irányába haladtak (Hajnal István törekvése, hogy a szociológiai nézQpontokat érvényesítse történelmi mqveiben,Magyary Zoltán által végzett közigazgatás-kutatás). 1930-as években falukutató vagy szociográfiai irányzat magyar falvak és parasztság társadalmi problémáit kívánták feltárni. Szépirodalmi (Illyés Gyula, Darvas József), riport (Kovács Imre, Féja Géza), tudományos (Erdei Ferenc) módszerekkel. Erdei Ferenc- Duna-Tisza-köz; Veres Péter- Hajdúság; Féja Géza- Viharsarok; Szabó Zoltán- Tard; Darvas József- Orosháza; Fülep Lajos, Kodolányi János, Kovács Imre, Kiss Géza- a dél- dunántúli egyke jelenségrQl. Tudományos igényq mqveket elsQsorban Erdei Ferenc írt.Közel állt a falukutatókhoz Györfffy István társadalom-néprajzi munkái.Városi és munkásszociográfiák- Jahn Ferenc, Boldizsár Iván és Német László munkái. 1945 után a szociográfiai irányzat elhalt, mert a totalitárius rendszer ellenséges tevékenységnek tekintette a társadalom problémáinak feltárását. Szalai Sándor lett az ELTE Szociológiai Tanszékének vezetQje. Bevezetés a társadalomtudományba c. könyve képet ad a szociológia nézQpontjairól és történetérQl.1950 elején letartóztatták, alig kerülte el a kivégzést. Bibó István- inkább politikai elmélethez tartozó munkái, nagy hatással voltak a hazai szociológiára. FQ mqveit 1945 és 1949 között írta, a magyar alkatrol és a zsidó kérdésrQl. Ezután hallgatásra kényszerült, az 1956-os forradalom után életfogytiglani börtönre ítélték.
Az 1960-as években igény mutatkozott a szociológiára. ElsQ mqhelyei: A Központi Statisztikai Hivatal, az MTA Szociológiai Kutató Intézete, az ELTE és Közgadaságtudományi Egyetem szociológiai csoportjai, a Magyar Rádió és Televízió, Tömegkomonikáció Kutató csoportja.
Az 1970-es évek elsQ fele óta elér eredményeket a következQ képpen lehet összefoglalni:
valóságfeltáró adatfelvételek és kutatássorozatok rétegzQdés, mobilitás, életmód, idQmérleg, város-, falu-, és lakásszociológia, oktatásszociológia, egészségszociológia, munka- és üzemszociológia.
Míg az 1960-as években a magyar szociológusok elsQsorban a Lzarsfeld és Blalock nevével fémjelzett szociológiai-módszertani gondolkodást vették át és alkalmazták a magyar szociológiai kutatásban, az 1970-es években fokozatosan bevezetik a magyar szociológiába a legújabb sokváltozós matematikai-statisztikai módszereket.
A magyar szociológia bekapcsolódott a nemzetközi szociológiai tudományos életbe. Egyre több magyar szociológus töltött hosszabb idQt külföldön, nemcsak ösztöndíjasként, hanem oktatóként is. Egyre több magyar szociológus vett részt nemzetközi szociológiai konferenciákon. Magyar adatfevételek és elemzések részévé váltak számos nagy nemzetközi összehasonlító vizsgálatnak, például az idQmérleg, a társadalmi régetzQdés, a társadalmi mobilitás, a család, a gazdaság, a tömegkommunikáció, a vallás és a jogviszonyok nemzetközi összehasonlításának.
1978-ban megalakult a Magyar Szociológiai Társaság.
az ELTE-n, majd az MKKE-n megindult a szociológus-szakképsés. A többi egyetetemen és fQiskolán szociológiai tanszékek és csoportok létesültek, a szociológiát önálló tantárgyként oktatták az egyetemeken és fQiskolákon, a szociológia helyett kapott a vezetQképzésben.
Megalakult nagyszámú szakszociológiai intézet, továbbá egy-egy speciális területtel foglalkozó intézeten belül szociológiai kutatórészlegek jöttek létre.
Létrejött a Társadalomkutatási Informatikai Társulás (TÁRKI). Ez a mqhely egyrészt összegyqjti a társulásban részt vevQ kutatóintézmények adatfevételeinek egyedi szintq adatait, és ezeket másodelemzésre hozzzáférhetQvé teszi, másrészt évente kétszer megrendelésre adatfelvételeket végez szociológiai kérdésekrQl, végül fejleszti a szociológia módszertanát, elsQsorban a számítógépes elemzési módszereket.
Az 1990-es rendszerváltás lényegesen megváltozott feltételeket teremtett a szociológia számára:
Megszqntek az úgynevezett tabutémák , az elméleti munkával szembeni ideológiai akadályok, megszqnt a kapott eredmények publikálásának akadályozása.
Semmilyen akadálya sincs a külföldi kutatókkal és intézményekkel való együttmqködésnek, közös kutatásnak.
Csökkentek a kutatásra fordítható erQforrások, amelyek végsQ soron az állami költségvetésbQl származtak. A magánszervezetektQl jövQ megrendelések eddig közel sem tudták az így keletkezezett hiányt pótolni.
Az állami költségvetési kiadások csökkentése egyes kutatóintézetek teljes megszüntetéséhez vezethet.
A tudományos könyvek és folyóiratok publikálásnak visszaesése következtében nehezebb (és hosszabb idQt vesz igénybe) a kutatási eredmények publikálása.
Számos szociológus kutató elhagyta ezt a pályát a politika, az államigazgatás, az üzleti élet és az újságírás kedvéért.
A szociológia külsQ feltételei tehát egyrészt nagymértékben javultak, másrészt több vonatkozásban romlottak. Ebben a helyzetben kellene a magyar szociológiának számos olyan kihivásnak megfelelnie, amely a rendszerváltásból adódik.
A szociológia napjainkan is dinamikusan fejlQdik.
Hasonló témájú dokumentumok
- 2010-01-12 00:01:37
- 2008-11-25 19:22:36
- 2008-06-07 19:49:29
- 2008-11-25 19:28:47
- 2010-09-19 21:05:02
- 2010-01-12 00:11:56
- 2009-01-25 11:42:59
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
