ITTK_WPR1998-2008

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGépészmérnöki és Informatikai KarGazdaságinformatikusE-kormányzásE-kormányzás és KözbeszerzésJegyzetekITTK_WPR1998-2008

ITTK Csoport

Az világ elrehaladása az információs társadalom terén 1998­2008
­ World Progress Report ­ 2008

Készítette a BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központjának (ITTK) kutatócsoportja Budapest, 2007 március

Tartalomjegyzék
1 és 0 Táblázat- és ábrajegyzék Az elmúlt 10 év fbb trendjei Hozzáférés ­ az internet terjedésének tíz éve 1. Az internetezk száma: 10 év, több mint 10-szeres növekedés 2. Minségi váltás félidben: a szélessáv térhódítása Mobiltechnológia 1. Beszédátvitel: az els hullám gyors terjedése 2. Adatátvitel: lassan induló második hullám Válaszúton az oktatás 1. Informatika és oktatás: a találkozás 2. Az információs társadalom oktatása ­ mit is jelent az ,,informatizálás"? 3. Az elmúlt évtized hangsúlyeltolódásai 4. Az e-learning 2.0 ­ utópia vagy jöv? A közigazgatás informatizálásától a befogadó e-közigazgatásig 1. Az elmúlt 10 év fbb trendjei az e-közigazgatásban 2. Az e-közigazgatás korszakai. Els korszak: a közigazgatás informatizálása 3. Az e-közigazgatás korszakai. Második korszak: az e-közigazgatás alapjainak lerakása 4. Az e-közigazgatás korszakai. Harmadik korszak: az e-közigazgatás társadalmasítása 5. Új trendek: hatékonyság, befogadó e-közigazgatás, Web 2.0 Globális innovációs verseny 1. A rendszerezett kutatás-fejlesztés eltörténete 2. Az innovációs verseny volumene 3. Az elmúlt 10 év jellemzi Verseng digitális esélyek? 1. Az információ-szegényektl a befogadó információs társadalomig 3 5 6 7 13 13 19 24 24 26 29 29 31 32 34 36 36 38 39 40 42 46 46 46 49 53 53

2. Határozott Európa: ers, integrált információs társadalmakat akarunk 3. A Janus-arcú Ázsia: koncentráljunk az infrastruktúrára 4. A verseng Amerika: a piac majdnem mindent megold 5. A negyedik világ: Afrika Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok 1. Egy év kontra 10 év 2. Módszertan és mérések 3. Az e-felkészültségi vizsgálatok 4. Az információs társadalmak tehetetlensége 5. E-felkészültségi trendek Ianus arcú internet 1. Már ahol beszélhetünk demokráciáról... 2. Variációk cenzúrára 3. Versenyképesség és/vagy szabadság? 4. E-részvétel az e-demokráciában Bibliográfia

55 58 60 63 66 66 69 71 72 73 76 77 78 80 81 83

4

1 és 0
Egy és nulla ­ jelen esetben inkább 1 és 0. A számítógép mködése alapveten az áram meglétére és hiányára épül ­ van jel, nincs jel. Minden, ami digitális, egyesek és nullák végtelennek tetsz sorozatából áll össze. Néha balzsamosabb nyárestéken felnézve a csillagos égre sokat gondolkodom létem parányságán az univerzumhoz képest. Ha ellenkez irányban gondolkodunk, rájövünk, testünk milyen apró elemekbl áll össze ­ atomi, vagy még kisebb szintre ereszkedve az embernek (balzsamosabb nyárestéken) az az érzése támad, hogy gyakorlatilag a semmibl áll össze minden. Ugyanez az érzés többszörösére ersödik a digitális világ, a digitális kultúra érzékelése esetén ­ hiszen minden csak 1 és 0. Csodálatos az ember ­ hiszen ez az 1 és 0 megváltoztatta világunkat. Az információs társadalomnak hívott összetett változás évtizedekkel a számítógép és az internet eltt elkezdte ,,szép csendben" átalakítani világunkat. A személyi számítógép, az internet és a legutóbbi idkben a különféle digitális eszközök (ide számít már a mobiltelefon is) már jóval látványosabban hódítottak teret mindennapi életünkben, átformálva a kereskedelmet, kapcsolattartást, kormányzást, oktatást, egészségügyet. Ezek a változások eszköz és jelenségszinten is konvergálnak, izgalmas, félelmetes, mélyreható változásokat indukálva. Egyre gyorsabbnak érezzük ezeket a változásokat ­ és valóban, egyre gyorsabbak is ezek a változások, ráadásul félelmetessé teszi ket az a tény, hogy gyorsaságuk ellenére semmiképpen sem felszínesek. Véleményem szerint a távolabbi jöv egy puritán, tudatos, technikai szellem világé ­ egyelre azonban élvezzük ki a szédületes változások és pazarlások évtizedét. 10 éves születésnapunk alkalmából lehetetlenre vállalkoztunk tehát ­ egy gyors változásokkal teli évtizedben mélyreható jelenségeket leírni, mindezt nemzetközi színtéren ­ kacagtató ,,projektcél" lenne. 10 év (vegyük észre, hogy ez is 1 és 0...) telt el szorgos kutatómunkával. Zenészek születésnapokkor, jelentsebb évfordulókkor örömzenéléssel ajándékozzák meg magukat és hallgatóságukat. Jelen (rész)kötet nem módszeres áttekintés, hanem sokkal inkább örömzenélés ­ kutatóink egy hatalmas és mély szakmai kútból (emlékeznek, 10 év információs társadalom változásai nemzetközi színtéren) merítve önmaguknak és fképpen Önöknek írtak. A vertikális áttekintések sorozatát összegz meglátásaink vezetik be. A World Progress Reportok (remélhetleg hosszú) sorában egyedi kötet tehát ­ nem egy éves állapot- és irányfelmérés, hanem évtizedes áttekintés. Olvassák örömmel, örüljenek velünk születésnapunkon, és tartsanak velünk késbbi kalandozásaink során is. Rab Árpád, kutatásvezet 5

Táblázat- és ábrajegyzék
1. táblázat: A világ internethasználóinak száma kontinensenként 1. ábra: Az internethasználók aránya a világban kontinensek szerint 2. táblázat: 100 fre jutó internetezk száma vs összes internetezk száma 2. ábra: Az internethasználók számának alakulása az elmúlt tíz évben 3. ábra: A száz fre es internethasználók számának változása a fejld és a fejlett országokban 4. ábra: A szélessávú elfizetések száma (millió) 5. ábra: A szélessáv elterjedtsége technológiák szerinti bontásban az OECD országaiban, 2007 6. ábra: Szélessávú elfizetések megoszlása a világban technológiák szerint 7. ábra: A szélessávú penetráció változása az elmúlt öt évben az OECD országaiban 8. ábra: Szélessávval ellátott háztartások száma az OECD országaiban 9. ábra: A mobiltelefon penetráció alakulása a világban hét éves viszonylatban (elfizetés/100 f) 3. táblázat: Az e-kormányzat elnyei 10. ábra: A teljes mértékben online elérhet szolgáltatások megoszlása 11. ábra: Az internet használói közötti különbségek 12. ábra: Adatátviteli hálózatok teljesítménye a kontinensek között 2001-ben 4. táblázat: A weboldalak számának alakulása világszerte 14 15 16 17 18 20 21 21 22 23 25 41 42 56 63 76

6

Az elmúlt 10 év fbb trendjei
1997­2007. 10 év alkalmas arra, hogy elfedje az idszakos divatok torzító hatását, 10 év alatt jobban kirajzolódnak a valódi mozgások. Valaha 10 év ilyen alapvet társadalmi-gazdasági változások vizsgálatában szinte semmit nem jelentett. Gondoljunk csak például egy földrajzi felfedezéshez köthet mezgazdasági-kulturális innovációra: a burgonya megjelenésére Magyarországon. Bár mezgazdasági elnyei nyilvánvalóak voltak (olcsóság, termtalaj), és tudatos állami politika is támogatta (adókedvezmények és kampányok), Magyarországon szinte 20 év alatt kezdett el egyáltalán terjedni (1770­1780), és tömeges elterjedését is csupán egy ers kényszernek, az 1815-ös éhínségnek köszönhetjük. Miért is gondoljuk, hogy a fenti 10 év kimutatható változásokat generált szerte a világon, melyek valamilyen egységes keretben megközelíthetek? Mert a világ megváltozott. A 21. század elején pedig ugyanúgy tíz év alatt új egyenltlenségek osztják meg a társadalmakat és az embereket, a világ országai közül számosan átbillentek az információs társadalomba. Ez az újfajta társadalom fejlesztési paradigmává vált. Lezajlott egy technológiai forradalom, a digitális eszközök mindennapjaink részévé váltak, immár nem csak eszközök, hanem emocionálisan is kötdünk hozzájuk. Megváltozott a médiafogyasztás, megváltoztak a kulturális objektumok átvételi csatornái; az interakció és az interkonnektivitás új magaslatokat ér el. Átrajzolódik a gazdaság, a kormányzás, a tartalomipar, megváltozik a fogyasztó és elállító viszonya. Pillanatok alatt alapvet létkérdéssé válik a fenntartható fejldés kivitelezése. Az informatika, az internet és a számítógép az élet minden területére betört, mi több, hétköznapivá vált. Mindez (bár a folyamatok jóval elbb, 10-20-30 éve kezddtek) tíz év alatt. Nyolc fejezeten keresztül legalább nyolc különböz oldalról vizsgáltuk az információs társadalom fejldése által okozott változásokat. Az alábbiakban ezen alfejezetek néhol provokatív, néhol elgondolkodtató srített megállapításai következnek. Talán felesleges a figyelmeztetés: mieltt a Tisztelt Olvasó hevesen vitába száll valamely érv vagy állítás igaza mellett vagy ellen, mindenképpen érdemes az adott fejezetet részletesen átolvasni. Az információs társadalom egy olyan összetett gazdasági-társadalmi-kulturális változás, mely jelentségében és mélységében a mezgazdasági-ipari-szolgáltató társadalmak után következ, negyedik szintnek tekinthet. Fenekestül forgatja fel világunkat, a változások több évtizede elkezddtek már. Nem törekedhetünk teljességre ­ csupán nyolc megközelítést, nyolc témakört, nyolc párbeszédet kívánunk elindítani. 7

Els két fejezetünk bevezet lépésként az információs társadalom két legjellemzbb technológiájának világába és alapvet elterjedési adataiba vezet be. Túllépve a technikai környezet felvázolásán máris a mélyebb diskurzusokra koncentrálunk, és a legforróbb témákba vetjük bele magunkat, az oktatás és az e-kormányzás világába. A megosztottságok témakörében elmélyedve egyfell a globális versengést, a kutatás-fejlesztést vizsgáljuk meg, utána pedig az e-Inclusion feloldhatatlan dilemmáiba futunk bele. A kötet utolsó eltti fejezete az információs társadalom rangsoraival, indexeivel foglalkozik, végül, de nem utolsó sorban egy alapvet fontosságú témához, a joghoz nyúltunk hozzá könnyedebb formában és stílusban, nem mervén mélyre merülni e komor vizekbe.

Hozzáférés: on és off. Hatalmas fejldés, hatalmas egyenltlenségek
1997 végén mintegy százmillió ember internetezett, 2007 végén pedig egy és negyed milliárd. Tíz év alatt több mint tízszeres növekedés ­ ez a rendkívül gyors terjedés meghaladott minden 5-10 évvel ezeltti várakozást. Ma nagyjából a föld lakóinak hatoda internetezik. A 2000-es évek elején az internet terjedésében egy második, minségi hullám indult meg, a gyors, állandó online jelenlétet biztosító kapcsolatoké ­ ez a minségi váltás a digitális kultúra kialakulásának legersebb mozgatórugója. Az információs társadalom által generált egyenltlenségek egyik legjobb mutatószáma az, hogy 2006 végén a fejld országokban tízbl csupán egy ember használta a világhálót, míg a fejlett államokban ez az arány megközelítette (st, több ilyen országban meg is haladta) a tízbl hatot. A szélessávú internetelérések uralkodó technológiája az xDSL. A jövt tekintve a jelszó a következ milliárd behálózása ­ nem csak fizikai, de kulturális, attitd értelemben is. Ezt a hatalmas lépést egyedül a szegénygazdaság fejldésével lehetséges elérni. Az is biztos, hogy a jövben az eddig technológiai lépésváltások mellé felsorakozik a drótnélküli és a fényvezets technika is, ezek pont az utóbbi két évben indultak ugrásszer fejldésnek.

Mobiltechnológia: elször beszéd, utána adatforgalom
Immár nem csak a számítógép és az internet, hanem az adatkommunikációra képes mobilkészülék is az IKT eszközök meghatározó tényezje. Az a készülék, ami kezdetben a vezetékes telefon hordozható, és kezelhet mé8

retre zsugorodott megfeleljeként indult, a technikatörténet leggyorsabban elterjed találmányává vált. 1996-ban a világ népességének mindössze 3%-a használt mobiltelefont, 2006 végén pedig a mobiltelefon-elfizetések és a föld lakosságának aránya már 41% ­ a Föld népességének szinte fele használja ennek a technológiának valamilyen szintjét. A hozzáférés egyenltlenségei ,,természetesen" itt is szépen kirajzolódnak: a fejlett országokban már a 100 százalékot is meghaladja a penetráció, a fejld országokban pedig összességében csak minden harmadik emberre jut egy elfizetés. Uralkodó technológia a GSM platform, ez adja a piac 86%-át. A mobiltechnológia terjedésében is megfigyelhetünk egy éles minségi váltást: a kezdeti beszédforradalmat az adatátvitel forradalma követi. A jövt tekintve 2008-ra az 50%-os, 2012-re pedig a 75%-os elterjedtséget prognosztizálják. A technológia terjedése mellett talán még fontosabb a kulturális változás: a mobilkommunikáció életünk természetes és szerves részévé vált. A mobilkészülék mind intézményesen, mind emocionálisan beépült a társadalomba.

Tanulni, tanulni-e, e-tanulni
Az informatika és az oktatás találkozása több mint gyümölcsöz. Az oktatás és az információs társadalom kapcsolata azonban még ennél is magasabb szint ­ ha ennek az új társadalmi változásnak a mélyáramlatait vesszük figyelembe, láthatjuk, hogy az oktatás, képzés, önképzés kritikus fontosságú, mondhatni a változás gyökere ­ szemünk eltt bontakozik ki az ,,iskolás", bemagolt mveltség alkonya. Oktatógép már az 1920-es években volt, hosszabb fejldés után az 1990-es években már az e-learning és az internet innovatív találkozását láthatjuk. Az évtized során az iskolákban terjednek az IKT eszközök, a digitális tananyagok, a tanulást segít szoftverek, ráadásul az évtized vége felé már virtuális oktatási terekrl, és a szórakoztatva tanításban rejl lehetségekrl beszélünk. A jövben egy egészen új motivációs-érdekldési szint léphet a tanárok és tanulók között húzódó frontvonal helyébe ­ az infokommunikációs technológiák révén létrejöv változatos, ellenrizhet, de intenzív kapcsolatokra épül tanulócsoportok.

9

Informatizálástól a befogadásig
Az utóbbi évtizedben talán egyetlen terület sem változott akkorát, mint az e-kormányzat. Az e-government az informatizálásból társadalmiasítássá vált; világossá vált, hogy nem a célja a fejlesztéseknek, hanem az eszköze a reformoknak. A közigazgatás elektronizálása még csak a számítógépek és az internet használatának elterjesztésérl szólt, napjaink elektronikus közigazgatása viszont már a teljes közigazgatási munka és szolgáltató oldali folyamatok modernizálásáról, egyszersítésérl, az ügyféloldali szolgáltatások kényelmesebbé, olcsóbbá, átláthatóbbá válásáról, st már a demokrácia, az állampolgári részvétel kiterjesztésérl. A teljes kör e-kormányzás még csak álom, megvalósulása döcögs, de jó úton halad. A jövt tekintve talán legfontosabb feladat az állampolgári bizalom elnyerése, a Web 2.0 jelleg megoldások átemelése illetve az országos szint rendszerek nemzetközivé alakítása, interoperábilis rendszerek létrehozása.

Globális verseny(képesség)
Az információs társadalom egyik f versenyterepe a kutatás-fejlesztés, illetve ennek hasznosítása a gazdasági versenyképesség ­ az információs társadalom fejldése kimondottan összefügg az innovációs célú együttmködések terjedésével. A kutatás-fejlesztésre és az innovációra költött pénzösszegek reálértékben és GDP-arányosan is folytonosan emelkednek; ennek ellenére a tudatos fejlesztés némi túlzással élve inkább több kudarcot hozott, mint eredményt a 2000-2005 közötti idszakban Európában. Ez nem olyan meglep, ha arra gondolunk, hogy a K+F és a versenyképesség között bizony nem közvetlen a kapcsolat. Az utóbbi 10 évben sikeres próbálkozások bizonyították, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenységek részei-egésze is kiszervezhet olyan földrajzi helyszínekre, ahol az általános gazdasági-technológiai fejlettség nem éppen magas színvonalú. A jövt tekintve megjelent a Tudomány 2.0 koncepciója ­ az ebben rejl paradigmaváltást nem az eszközhasználat megváltozása, hanem az jelenthetné, ha a tudományos diskurzusok dinamikája lehetvé válna az interneten, és ez a dinamika a diskurzusokat élénkítené, mélységüket pedig növelné.

10

Egyenlségbe burkolt egyenltlenségek
Tíz év alatt az e-Inclusion a borús jövképek világából még borúsabb valósággá, szerteágazó problémává és kihívássá vált. Felismerésre került az IKT eszközök társadalomátalakító ereje. Ma már egyértelm: komoly hátrányba kerül az, aki nem képes, nem tud, vagy nem akar hozzáférni az IKT eszközökhöz; a versenyképesség pedig immár nem csak egyéni, de nemzeti szint kérdés is. Paradox módon az IKT eszközök egyenltlen elterjedése következtében kialakuló, felersöd társadalmi megosztottságot ugyanezen eszközök segítségével próbálják megszüntetni. Az anyagi ráfordításokon túl számos ötletes, szellemes megoldás is született a digitális egyenltlenségek leküzdésére, még globális szint is (pl. hiper olcsó laptop és mobil), ennek ellenére jelents elmozdulásról nem számolhatunk be: ezek a programok azonban igen lassan hoznak csak változást a többség számára. Egészen különböz egyenltlenségekrl beszélünk kontinenseken átível fejezetünkben, az e-Inclusion témakör összetettségét mutatja az, hogy egyaránt foglalkozik magával az eléréssel, de a már IKT eszközöket használók információs írástudásának szintjeivel is.

Fiat iustitia, pereat mundus
Azaz ,,Legyen igazság, ha elvész is miatta a világ." ­ valószínleg Ferdinánd magyar királytól származó mondás. Ha az információs társadalommal foglalkozó nemzetközi összehasonlító vizsgálatokat olvasgatjuk, óhatatlanul ennek a mondásnak a kifacsarása juthat eszünkbe: ,,legyen igazság, még ha el is veszik benne a világ". Mérni a mérhetetlent, igazságot tenni a torzítások között: lehetetlen feladatnak tnik, a fontosabb trendek azonban mégis kirajzolódnak. A világot nem forgatta fel az elmúlt tíz év: a rangsorokat tekintve a legtöbb ország a vizsgált öt év alatt is megtartotta a rangsorokban elfoglalt pozícióját. Az évenkénti elre- és hátramozgások akár mérési hiba, akár éppen a kiemelked mérési pontosság eredményei, ,,hosszabb" távon jelentségüket vesztik. Az információs társadalmak rangsorszer mérésének két hullámát különíthetjük el: Az els mérések csupán az alapadatokat vetették össze, a késbbi felmérések pedig már az alapvet technológiai mutatók mellet gazdasági, társadalmi mérszámokat is bevontak az elemzésbe. Az ezredfordulóra kialakult egy olyan világtérkép, amelyben az országok jelents hányada információs társadalomként azonosítható. 11

Internet: a leginkább és a legkevésbé szabályozott dolog a világon
1997-ben a világháló nem igazán tudott volna jelents hatást gyakorolni a nagypolitikára, mára eljutottunk oda, hogy nem tud nem hatással lenni a közéletre. Az internet terjedésével egyre nagyobb szerepet játszik a politika minden megjelenési formájában, a kampányokban, a tájékoztatásokban, netán az ellenállásban stb. Az internet maga a szabadság ­ terjedését mégis a cenzúra finomabb és durvább szélesedése is kíséri, mind több a kísérlet a szabályozás, ellenrzés növelésére. Sajátos módon a cenzúra egyre kifinomultabb megjelenési formáival párhuzamosan az elektronikus demokrácia térnyerése is egyre jellemzbb. Maguknak a kormányoknak az érdeke is ketts, hiszen az irányítás kényszere mellett az e-demokrácia saját legitimátusuk fenntartásának eszköze lehet. Vajon meddig marad kétarcú az internet?

12

Hozzáférés ­ az internet terjedésének tíz éve
Az elmúlt tíz év talán legfontosabb jelensége az internet hétköznapivá válása. A mögöttünk hagyott évtizedben a világháló használata egy új, szk kör által használt újdonságból (legalábbis a világ fejlett részén) a világ lakosságának mintegy hatoda által használt eszköz lett, amely fenekestül forgatta fel a mindennapi életet, az idgazdálkodást, a munkát vagy a szabadid eltöltésének módját vagy éppen megszervezését. A dekád felétl kezdve egy legalább ilyen fontos technológiai váltásnak is tanúi lehetünk: rohamosan terjedni kezdenek a szélessávú technológiák, amik az említett változások szempontjából dönt fontosságúak. Fejezetünkben ezt a két folyamatot igyekszünk részletesebben bemutatni, a fbb mérföldkövek kiemelésével.

1.

Az internetezk száma: 10 év, több mint 10-szeres növekedés

Talán nincs nehezebb feladat annál, mint pontosan meghatározni a világ rendszeres internet-használóinak számát. A hangzatos számok, melyeket (módszertani és világviszonylatban adat-aggregálási nehézségek miatt) illik némi fenntartással kezelni, bármennyire is hitelt érdeml a forrásuk ­ a fontos trendeket mindenképpen bemutatják. A jelenlegi helyzet felvázolásánál leginkább a www.internetworldstats.com (IWS) adataira alapozunk, mely igyekszik folyamatos frissítéssel az ITU (Iternational Telecommunication Union), a Nielsen/NetRatings adatai, illetve kiterjedt helyi kapcsolatai révén összegyjteni a világ internethasználóinak számát. A 10 év változásainak elemzésénél az ITU és a Computer Industry Almanach idsoros értékeit vesszük alapul.

2007 vége: 1,244,449,601 internetez világszerte
Az IWS legfrissebb összesített adatai szerint Földünk internetez lakóinak száma 2007 harmadik negyedévének végén egy és negyed milliárd. Ez a szám az egy évvel ezelttihez képest mintegy százmillióval gyarapodott (nagyjából ugyanekkora növekedés volt tapasztal13

ható 2005 végéhez képest, amikor is több más forrással egybehangzóan kijelenthet volt, hogy az internetezk száma a világon elérte az egymilliárdos küszöböt). Némileg kerekítve tehát azt mondhatjuk, hogy nagyjából a föld lakóinak hatoda (egész pontosan 18,9 százaléka) internetezik. Már ennek a számnak a megítélése is kétoldalúan történhet: egyrészt ez egy hatalmas szám, mely az elmúlt tíz évben, az 1997 végén mért mintegy százmillióhoz képest robbanásszer fejldést jelent, másrészt viszont azt is jól jelzi, hogy a lakosság dönt hányada ma sem fér hozzá a világhálóhoz. Az 1. sz. táblázatból jól látszik, hogy a kontinensek közül a legtöbb internetezt Ázsiában találjuk, majd Európa és Észak-Amerika osztozkodik a maradék két dobogós helyen. A puszta számok azonban nem mutatják elég jól a helyzetet, ha ugyanis ha a 100 fre es internethasználók számát tekintjük, akkor Észak-Amerika (ahol gyakorlatilag csak két fejlett állam, az USA és Kanada számít bele az átlagba) toronymagasan vezet, majd Óceánia következik (a szintén magas penetrációval rendelkez Ausztrália és Új-Zélanddal), míg Európa itt a harmadik helyre sorolható.
1. táblázat: A világ internethasználóinak száma kontinensenként Népesség A világ népességének arányában (%) 14,20% 56,50% 12,30% 2,90% 5,10% 8,50% Internethasználók száma Penetráció (%) 4,70% 12,40% 41,70% 17,30% 70,20% 20,80% A növekedés aránya 2000-2007 (%) 875 302 222 920 117 541

Afrika Ázsia Európa Közel-Kelet ÉszakAmerika Latin-Amerika/Karibitérség Óceánia/ Ausztrália Összesen

933 448 292 3 712 527 624 809 624 686 193 452 727 334 538 018 556 606 627

43 995 700 459 476 825 337 878 613 33 510 500 234 788 864 115 759 709

34 468 443 6 574 666 417

0,50% 100,00%

19 039 390 1 244 449 601

55,20% 18,90%

150 245

Forrás: Internet World Stats, 2007

Jól látszik, hogy 100-ból még mindig kevesebb, mint 5 internethasználót találunk Afrikában, ami a kontinens problémáit ismerve egyáltalán nem meglep, és a közeljövben nem is várható, hogy jelentsen javul az elérés 14

állapota. Ezt a helyzetet tovább rontja, hogy ha vannak is erfeszítések a területen, azok általában egy-egy országra korlátozódnak, regionális eregyesítés helyett. A táblázatból látható, hogy a Közel-Keleten és Latin-Amerikában is nagyjából minden ötödik ember rendszeres nethasználó.
1. ábra: Az internethasználók aránya a világban kontinensek szerint Észak-Amerika Ausztrália / Óeánia Európa Latin Amerika / Karibi térség Közel-Kelet Ázsia Afrika 0 10 Forrás: Internet World Stats, 2007 20 30 40 50 60 70 80

Ha az országokra lebontott adatokat tekintjük és mind a száz fre es, mind pedig az összes internethasználók számában élen álló országokra vetünk egy pillantást, számos érdekességet fedezhetünk fel. Az utóbbi listában nem meglep módon a fejlett/és vagy nagy lakosságszámmal rendelkez államok szerepelnek az els tízben. Itt olyan államok is megjelenhetnek (India, Kína, Brazília), ahol a lakosságon belül alacsony az internetezk aránya és ezek az országok is más-más fejldési pályát mutatnak. Hogy mekkora egyenltlenségek léteznek, azt jól érzékelteti, hogy a G8 országokban (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Oroszország, Egyesült Királyság, USA) az ITU 2006-os adatai szerint 474 millió internetezt találunk, míg a világ összes többi országában 657 milliót. Miközben a világ lakosságának tehát mindössze 13 százalékát adják ezek az államok, az internetezk szempontjából ez az arány 40 százaléknál is magasabb. A penetrációt tekintve teljesen más a helyzet, mindössze egyetlen ország (az USA) van jelen mindkét listán. A száz fre es internethasználók számában a skandináv országok, valamint egyéb fejlett gazdasággal, vagy internetkultúrával rendelkez országok vannak, vagy olyanok, melyek mindezek méretbeli, földrajzi sajátosságaik (Izland, Luxemburg) miatt kerültek az élmeznybe. Közös ezekben az országokban, hogy további növekedés már nem, vagy csak igen-igen lassan várható, a telítési görbe laposodásával. A je15

lenleg nem internetezk leginkább hátrányos helyzet társadalmi csoportokba tartoznak, akik elérése egyre nehezebb feladat. Itt ismét jeleznénk, hogy ez a rangsor számos eltér forrásból áll össze, és inkább tájékoztató jelleg, ugyanakkor a nagyságrendek tekintetében mindenképpen helytálló.
2. táblázat: 100 fre jutó internetezk száma vs összes internetezk száma 100 fre jutó internetezk száma Izland Svédország Új-Zéland Portugália Hollandia Ausztrália USA Falkland-sziegtek Dánia Luxemburg 86,3 75,6 74,9 73,8 73,3 71,9 69,7 69,4 69,2 67,8 USA Kína Japán Németország India Brazília Egyesült Királyság Korea Franciaország Olaszország Összes internetezk száma (millió f) 211 162 86 50 42 39 38 34 33 31

Forrás: Internet World Stats, 2007

Az IWS számai szerint jelenleg a világban 36 olyan országot találunk, ahol legalább minden második ember internetezik, míg további több mint 60 országban az internethasználók aránya 19 és 50 százalék között mozog. A már említett megosztottságot az is mutatja, hogy további 150 országban ennél kisebb az internetezk részesedése, míg az ITU szerint jelenleg 30 országban 1 százaléknál is kisebb a világhálót használók száma. Összességében az internethasználat jelenlegi állapotairól elmondható, hogy a világ lakosságának mintegy hatoda tartozik ebbe a csoportba, leginkább a fejlett országokban, ahol a penetráció igen magas értékeket mutat, jelezve azt is, hogy a további növekedés elssorban a fejlett országoktól várható ­ erre szükség is lesz, ha a kialakult nagy egyenltlenségek mérséklését kívánatosnak tartjuk. Ez a folyamat az utóbbi években részben elindult, ez jól látszik a következ fejezet számaiból, ahol az internet terjedésének tíz évét tekintjük át.

16

A tömeges elterjedés évtizede
Az internet tíz éve (részben létrejöttének, történetének sajátosságainak köszönheten) még csak egy szk csoport számára volt elérhet, leginkább az Egyesült Államokban. 1996 végén mintegy 60-70 millió internetez volt világszerte (ez az össznépesség alig 1,7 százaléka), míg az els komolyabb mérföldkövet, a százmilliót a következ év, azaz 1997 vége felé regisztrálhattuk. Jól mutatja az aránytalanságokat a hozzáférésben, hogy 1997 végén az összes netez mintegy 54 százaléka élt az USA-ban, míg 15 országban élt a világháló használóinak 90 százaléka.
2. ábra: Az internethasználók számának alakulása az elmúlt tíz évben 1200 1000 800 600 400 200 1999 2000 2001 2002 2003 2004 ITU Computer Industry Almanach Forrás: ITU, 2007; CIA 1997-2006 0 1997 1998 2005 2006

Az ábrán látható, hogy az internethasználók számának növekedése gyakorlatilag töretlen és jobbára lineáris módon növekedett, évente valamivel több mint százmillióval, így értük el az elz fejezetben említett, 1,2 milliárdot meghaladó felhasználói létszámot, ami a penetrációt tekintve (18%) is valamivel nagyobb, mint tízszeres növekedést jelent. Ennek az egyenletes bvülésnek köszönheten 2000-re 400 milliósra, 2005-re pedig újabb lélektani határt jelent 1 milliárdosra bvült az internetezk bázisa. A növekedés ütemének változatlansága mellett azonban annak szerkezete jelentsen megváltozott, mely hangsúlyeltolódás jól mutatja, hogyan terjedt el az internet a kevésbé fejlett országokban. 10 év alatt az USA internetezinek száma mintegy háromszorosára növekedett, ám az említett 54 százalékos arány közben 18 százalékra esett vissza. Nem ennyire drasztikus, de hasonló tendencia érvényesült abban a tekintetben is, hogy a legtöbb internetezt adó országok már nem tízbl kilenc, hanem csak tízbl hét nethasználót adnak világviszonylatban. 17

Az internet tehát egyre több országban nyert teret, egyre nagyobb rétegeket meghódítva. Az utóbbi tíz év elrejelzéseit áttekintve tetten érhet, hogy a növekedés meghaladta a várakozásokat. Ez pedig leginkább nem a fejlett országokban tapasztalt növekedési ütem meglódulásának volt köszönhet. Ez a trend legjobban az ITU egyik friss, idsoros ábráján is jól megfigyelhet. A fejlett országokban tapasztalható dinamikus növekedési ütem ha nem is drasztikusan, de fokozatosan mérsékldött az utóbbi években, köszönheten annak, hogy (mint azt az elz fejezet penetrációs adataiból is láttuk az élen álló országokban) lakosság többsége internethasználóvá vált, a hátramaradó csoportok elérése pedig egyre nehezebbé válik. Eközben a fejld országok némi lemaradás után stabil, nagyjából a fejlett országok lassuló ütemének megfelel növekedésbe kezdtek. Természetesen a megosztottság így is hatalmas: 2006 végén a fejld országokban tízbl egy ember használta a világhálót, míg a fejlett államokban ez az arány megközelíttette (st, több ilyen országban meg is haladta) a tízbl hatot.
3. ábra: A száz fre es internethasználók számának változása a fejld és a fejlett országokban 70 60 50 40 30 20 10 0 1997 1998 1999 2000 Fejlett országok 2001 2002 2003 Fejld országok 2004 2005 2006 Összesen

Forrás: ITU, 2007

Míg tehát kezdetben az internet szülhazájának tekinthet Egyesült Államok és a fejlett országok (pl. olyan skandináv államok, mint Finnország, Svédország és Norvégia) diktálta a tempót, és elssorban a gazdaság fejlettsége jelentette az internethasználat növekedésének motorját, a társadalmi bázis felélésével a növekedésbl a fejld országok is nagyjából ugyanakkora rést hasítottak ki ­ miközben a különbség ezen országok között nem igazán változott. Az utóbbi idben egyre több jelentés szól arról, hogy csökkent a megosztottság ezen államok között, eze18

ket a számokat azonban illik némi fenntartással fogadni: az internethasználat önmagában (részben az itt leírt tendenciák miatt) már nem megfelel mutató ennek bizonyítására ­ ha az volt egyáltalán valaha. Mindazonáltal az utóbbi idben egyre többet hallani a ,,következ milliárd" behálózásáról, mint fejlesztési célról. Elz éves jelentésünkben mi is ezt az irányt jelöltük meg, mint egyre inkább beazonosítható trendet, melyet a szegénygazdaság felértékeldése (pl. a százdolláros laptop létrejötte), az új üzleti modellek felkutatása és a partnerség ersítése azon felhasználók elérése érdekében, akiknek kevesebb, mint egy-két dollárból kell megélniük. A fejletlenebb országok lakossága mellett a fejlett országokban a már említett lemaradó csoportok kerültek a hozzáférési politikák középpontjába. Az e-befogadás (eInclusion) központi gondolattá vált a fejlett országok, különösen az Európai Unió politikájában is ­ nem véletlen, hogy jelentésünkben külön fejezet található errl a területrl. A hozzáférésrl szólva ­ különösen a fejlett országokat tekintve ­ azonban nem mehetünk el egy dönt változás mellett sem, ami alapjában határozza meg a mai internethasználati szokásokat. Ez pedig az elmúlt tíz év derekán kezddött minségbeli változás a hozzáférésben, azaz szélessávú forradalom.

2. Minségi váltás félidben: a szélessáv térhódítása
Az internet széles körben történ elterjedése mellett a 2000-es években elején kezdd technológiai váltás, az gyors, ,,always on" (illetve egyre gyorsabb) kapcsolatok hihetetlen sebesség elterjedése a hozzáférés területének legfontosabb történése az elmúlt tíz évben, mely gyökerestl forgatta fel az internethasználati szokásokat, gyakorlatilag megteremtve a lehetségét a manapság tapasztalható felhasználói forradalomnak és Web 2.0-ás alkalmazásoknak. Emellett a fejlesztéspolitikák középpontjába is került a témakör, hiszen az infokommunikációs szektor fejldésének hatásai ­ a versenyképesség fokozása érdekében ­ leginkább a szélessávú infrastruktúra segítségével lehetséges. A becslések szerint a szélessáv több százmilliárd dollárral járulhat hozzá az elkövetkez években a fejlett országok GDP-jéhez.

19

A semmibl 300 millió elfizetig
A Point Topic legutóbbi jelentése szerint 2007 közepén a szélessávú elfizetések száma a világon mintegy 313 millió volt. A már többször említett IWS összesítése is hasonló értéket mutat, a némileg megbízhatatlanabbnak tekinthet adatösszesítés 304 millió elfizetéssel számol. Mindkét forrás ugyanazt a 10 országot teszi az els helyekre, ami az elfizetések száma szerinti rangsort illeti (4.ábra), bár a középmeznyben a sorrend nem azonos ­ de Dél-Korea, Franciaország és az Egyesült Királyság egymáshoz viszonyított helyzete gyorsan változik.
4. ábra: A szélessávú elfizetések száma (millió) USA Kína Japán Németország Egyesült Királyság Dél-Korea Franciaország Olaszország Kanada Spanyolország 0 10 20 Forrás: Point Topic 2007, IWS 2007 30 40 50

IWS Point Topic 60 70

Jól látható, hogy ebben a ranglistában már csak a fejlett és nagy lakosságszámú országok kapnak helyet, illetve az is, hogy az els tíz országban található az elfizetések háromnegyede (236,5 millió). Az internetelérésben már tapasztalt eltérések tehát itt is felbukkannak. A szélessáv értékeléskor, illetve az országok összehasonlításánál ugyanakkor nagyon nehéz teljes kör képet kapni: a nyers értékek mellett talán itt is a penetrációs adatok, azaz a 100 fre jutó elfizetések lehetnek irányadók, de a késbbiekben látni fogjuk, hogy ezek az értékek korántsem egyértelmek. A Point Topic ranglistáján az els tízben Dánia, Hollandia, Monaco, Norvégia, Izland, Dél-Korea, Svájc, Finnország, Hong Kong, Svédország kap helyet. Az OECD (5. ábra) rangsora is hasonló képet tükröz vissza, skandináv és fejlett országokkal az élmeznyben, a ,,kis" országok nélkül. Érdekes lehet az USA kiszorulása az élmeznybl, ám ez messze nem véletlen: számos forrásban olvashatjuk, hogy a piaci verseny hiányosságai, a kábel-távközlési cégek duopólium komoly gátja a fejldésnek.

20

5. ábra: A szélessáv elterjedtsége technológiák szerinti bontásban az OECD országaiban, 2007 35 30 25 20 15 10 5 0 DSL Kábel Optika/LAN Egyéb

OECD átlag

Ho Dán lla ia nd D Sv ia él- á K jc No ore rv a é Fi Izl gia nn an Sv or d éd szá or g Eg Ka szág ye sü B na lt el da Ki gi rá um l Fr Aus yság an zt c r Lu iaor ália xe sz m ág bu rg US Né m Ja A et p á Sp A orsz n an us ág yo zt l r Új orsz ia Ol -Zé ág as lan zo d r Ír szá Po ors g z C rtu ág M seh gál a i Le gya orsz a ng ror ág Gö yelo szág rö rsz go ág Tö Szl rszá rö ová g ko ki rs a M zág ex ik ó

Forrás: OECD 2007

Az ábrán a technológia szerinti megoszlás is látható. A Point Topic adatai alapján elmondható, hogy az xDSL az uralkodó technológia, néhány sajátos piaccal rendelkez ország kivételével mindenhol legalább kétharmadnyi részesedéssel bír az összes elfizetésbl. Az utóbbi két évben ugyanakkor figyelemre méltó a fényvezets technika térnyerése, mely szinte a semmibl 10 százalékos arányt ért el (elssorban Dél-Korea és Japánnak köszönheten, ahol a technológia már az összes elfizetés harmadát teszi ki), és jelenleg a legdinamikusabban fejld technológiának számít.
6. ábra: Szélessávú elfizetések megoszlása a világban technológiák szerint FTTx 11% Kábelmodem 22% xDSL 67%

Forrás: Point Topic 2007

Ha az id távlatában nézzük a számokat, akkor egyértelmen látszik a döbbenetes emelkedés: 5 év alatt tízszeresére ntt pl. a DSL elfizetések száma. A Point Topic egyik els, a témával foglalkozó je21

lentése 2002 elején 18,8 millió ilyen vonalat regisztrált világszerte, ez a szám manapság már meghaladja a 200 milliót. Az 7-es ábrán jól látszik, hogy egy-két, a témát kiemelten kezel országon kívül (kiemelten Dél-Korea, illetve Kanada, Japán) alacsony volt a 100 fre jutó elfizetések száma, különösen a kevésbé fejlett országokban, a rangsor harmadik harmadában. Az igazi ugrás az utóbbi három évben következett be, a legtöbb államban kétszeresére ntt a penetráció, míg ahonnan alacsonyabb bázisról indult a fejldés, ott sokkal nagyobb mérték növekedés is tapasztalható volt.
7. ábra: A szélessávú penetráció változása az elmúlt öt évben az OECD országaiban 35 30 25 20 15 10 5 0 2002 2004 2007

Forrás: OECD 2007

Korábban említettük, hogy a penetrációs adatok önmagukban nem nyújtanak teljes képet a szélessáv tekintetében. Ahhoz, hogy helyén értékeljük egy országban a szélessáv állapotát, nem árt ismerni a háztartásokra vonatkozó penetrációs adatokat, az országban elérhet szélessávú csomagok sávszélességét, illetve nem utolsó sorban árát. Az OECD háztartásokra vonatkozó adataiból is jól látszik például az, hogy a vezet ázsiai országokban jóval nagyobb az egy háztartásban élk száma, ezzel pedig az egy elfizetést potenciálisan használók száma is. A Dél-Korea háztartások több mint 90(!) százalékában található szélessávú kapcsolat. Hasonló a Point Topic vonatkozó listája is (Dél-Korea, Hong Kong, Monaco, Hollandia, Szingapúr, Izland, Dánia, Makaó, Izrael, Norvégia), bár ebben sok apró állam bukkan fel az els tízben, amelynek statisztikailag talán túlságosan is kedvez ez a fajta mutató.

Ho Dán lla ia nd D Sv ia él- á K jc No ore rv a é Fi Izl gia nn an Sv or d éd szá or g Eg Ka szág ye sü B na lt el da Ki gi rá um l Fr Aus yság an zt c r Lu iaor ália xe sz m ág bu rg US Né m Ja A et pá Sp A orsz n an us ág yo zt l r Új orsz ia Ol -Zé ág as lan zo d r Ír szá Po ors g z C rtu ág M seh gál ag o ia Le ya rsz ng ror ág Gö yelo szág rö rsz go ág Tö Szl rszá rö ová g ko ki rs a M zág ex ik ó

22

8. ábra: Szélessávval ellátott háztartások száma az OECD országaiban 100 80 60 40 20
ea ( Ho Izla 2) lla nd Ja nd pá ia n No D (3) rv án Fi égia ia n Sv nor (4) é sz Ka dors ág na zá g Eg Lux B da ( ye em elg 5) sü bu iu lt r m Né Kir g (6 m ály ) et sá Új orsz g -Z ág é Au land sz Fr tr Spanci EU ia an ao -25 yo rsz Au lors ág sz zág M Por trál a t ia Le gya ugá ng ror lia ye sz lo ág rs zá Cs g Ol eho USA as rsz zo ág r Ír szá o Sz rsz g M lov ág Gö exik ákia Törögo ó (7 rö rsz ) ko ág rs zá g

2006

2005

2003

0

Ko r

Forrás: OECD 2007

Érdemes még megemlíteni, hogy az EUROSTAT legfrissebb adatai szerint az unióban átlagosan a háztartások 42 százalékában van szélessávú elfizetés, de ez az átlag hatalmas egyenltlenségeket takar: Hollandia és Dánia 74, illetve 70 százalékával szemben Görögország és Románia 7, illetve 8 százaléka áll. Természetesen az sem mindegy, milyen áron s milyen gyorsaságú csomaghoz jutnak az elfizetk. Ebbl a szempontból Japán, Franciaország és Korea áll az élbolyban (a két ázsiai ország fleg a száloptika térnyerésének köszönheten). Míg az OECD átlagában 18 dollárba kerül 1 Mbit/s-nyi kapcsolat, addig a felsorolt országokban ez mindössze 0,33 (Japán), 0,33 (Franciaország) illetve 0,38 (Dél-Korea) dollár, míg a hirdetett csomagok átlagos letöltési sebessége 93, 44 és 43 Mbit/s ugyanezekben az országokban. Nemcsak a penetrációban van tehát különbség a fejlett és fejld országok között, hanem az ugyanannyi pénzért megvehet sávszélessségben is. Kialakult tehát az internet megléte mellett egy másik jelleg, szélessávú-szakadék is a világban, amely az igazi, valódi triple-play szolgáltatásokra alkalmas, versenyképes áron nyújtott második generációs szolgáltatások kialakulásával és fejlett országokban való elterjedésével jött létre. Kétszeresen is tapasztalható tehát az elz, internethasználatban látott tendencia: a fejlett országokat némi fáziskéséssel követik a többiek, ám az élmeznyben közben újabb minségi váltás kezddött. A különbségek tehát megmaradnak, vagy éppenséggel még tovább fokozódnak.

23

Mobiltechnológia
Az elmúlt 10 évet vizsgálva a mobiltechnológia terén két meghatározó trend bontakozik ki elttünk.

1.

Beszédátvitel: az els hullám gyors terjedése

Az a készülék, ami kezdetben a vezetékes telefon hordozható, és kezelhet méretre zsugorodott megfeleljeként indult, a technikatörténet leggyorsabban elterjed találmányává vált. Míg 1996-ban a világ népességének mindössze 3%-a használt mobiltelefont1, addig 2006 végén már a mobiltelefon-elfizetések és a föld lakosságának aránya már 41%-a. A mobiltelefon vezetékes sének árnyékából kinve mára a világ els számú, hangátvitelt szolgáló távközlési berendezése lett; függetlenül az adott ország társadalmi jellemzitl és gazdasági mutatóitól. Az emberek több idt töltenek beszélgetéssel mobiljukon, mint vezetékes telefonjukon, és egyúttal többet is költenek rá. A hangalapú kommunikációra használt mobiltelefon elrejelzések szerint a Föld lakosságának nagy részén hullámszeren fut végig: 2008-ra jósolják az 50%-os elterjedtséget, 2012-re pedig a 75%-osat (ne feledjük, hogy az els 25% eléréséhez még 15 évre volt szükség, míg a második 25%-hoz már csak 5 évre).2. A világ távközlési piacát vizsgáló International Telecommunication Union (ITU) adatai szerint, míg a fejlett országokban már a 100 százalékot meghaladó penetrációról hallani3, addig a fejld országokban összességében csak minden harmadik emberre jut egy elfizetés. A további növekedést nagyrészt a fejld országok vidéki területein él, alapveten szerény anyagi lehetségekkel rendelkez lakossága fogja adni.4 A verseng technológiák erviszonyaiban a kezdetek óta nem történt változás, továbbra is a GSM platform az uralkodó. A GSM Association 2007-es els negyedévi adatai szerint a piac közel 85 százalékát uralta, a maradék nagy részét a CMDA foglalta el.
1 ITU, 2007 2 Portio Research, 2007 3 Magyarország 2007-ben lépte át a 100 százalékos küszöböt. A legfrissebb adatok szerint 100 fre 102 mobiltelefon elfizetés jut. (KSH 2007) 4 Portio Research, 2007

24

Mindez azt jelenti, hogy a 2,8 milliárd mobiltelefon túlnyomó többsége, 2,4 milliárd GSM alapon mködik.
9. ábra: A mobiltelefon penetráció alakulása a világban hét éves viszonylatban (elfizetés/100 f)5 94 73 62 41 29 22 1999 Afrika 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Amerika Ázsia Európa Ausztrália és Óceánia 2006 Totál

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Visszatekintve az elmúlt tíz-tizenöt évre a penetráció értékei mögé nézve elmondható, hogy a mobilkommunikáció életünk természetes és szerves részévé vált. Az els nem autóba szerelt, igazi mobiltelefon mintegy harmincöt éve szólalt meg 1973. április 3-án New Yorkban. A hívást Martin Cooper a Motorola kutatója bonyolította le egy 25 centiméteres majdnem egy kilogramm súlyú, alig 20 perces beszélgetési idre alkalmas készülékkel. Tíz év múlva megjelentek az els Motorola DynaTAC 8000X készülékek a boltokban, amelyek közel 4 000 dollárba kerültek. Már 30 percet lehetett beszélni velük és 10 óra kellett az újratöltésükhöz. Az analóg készülékeket felváltó már digitális technológiát használó els GSM készülék is az Egyesült Államokban készült el 1990-ben, míg az els GSM hálózatot (Radiolinja) Finnországban építették ki 1991-ben. Az els tömeggyártású GSM készülék a Nokia 1011 2007 novemberében volt tizenöt éves. Alkotói joggal büszkélkedhettek a ,,mindössze" 475 gramm súlyú, már SMS-ezésre is alkalmas6 maroktelefonnal, amely másfél óra beszélgetést és félnapos készenléti idt nyújtott tulajdonosának. Bels memóriája 99 telefonszámot tudott tárolni, kijelzje kétsoros pontmátrix, a házból kihúzható antennával szerelték. A Motorola 2006-ban már mindössze 20 dollárért árulta a felemelked piacokra szánt C113 és C113a készülékeit, melyekkel 340-700 percet lehet beszélni egy feltöltéssel, és melyek súlya 80 gramm.
5 Forrás: International Telecommunication Union 6 A Nokia 1110-esen írni és olvasni is egyaránt lehetett SMS-t, amely azért nagy szó, mert a 1993-ban piacra került Ericsson GH198 részleges (csak fogadni tudott), míg a szintén 1993-as Motorola 5000-es sorozata teljesen analfabéta volt.

25

A mobiltelefónia kezdetben lassú, majd egyre gyorsuló növekedése 2008-ra várhatóan újra veszít tempójából, amikor a második hullám eltt már csak olyan területek húzódnak, melyekre röviden csak a szegénygazdaság kifejezéssel szoktak utalni. Nem kérdéses, hogy ezek a területek is profitálnának gazdasági illetve társadalmi vonatkozásban egyaránt a mobiltelefónia minél szélesebb kör elterjedésébl. A napi 1-5 dollárból élk tömegei azonban csak lassú elterjedést tesznek lehetvé, még akkor is, ha a mobiliparág már rég tisztában van ezen piacok értékével, a szándék is megvan, hogy várhatóan alacsony ARPU-t produkáló ügyfeleket vadásszanak be maguknak, a beruházásokhoz szükséges tke elteremtése azonban idt vesz igénybe, és a megtérülést biztosító üzleti modellek is finomításra szorulnak. A fejld országokban a gyorsabb terjedést az állam is nagyban elsegítheti, amennyiben a hosszú távú gazdasági fejldésért cserébe lemond arról, hogy a mobiltelefonok teljes fenntartási költségét nagy mértékben sújtó luxusadót elviselhet mértékre csökkentse.

2. Adatátvitel: lassan induló második hullám
Míg a második generációs, vagyis elsdlegesen hang-, ill. rövid szöveges üzenetek továbbítására alkalmas mobiltelefont rövidesen az emberek fele használni fogja, addig annak harmadik és negyedik generációs változata, melyek már miniatürizált, hordozható és internetre kapcsolódó számítógéppekként funkcionálnak, jelenleg valahol ott tart a használók számát tekintve, mint a 2G-s telefon 1996-ban. A 3G Today adatai szerint ma 480 millió 3G elfizetés létezik, vagyis az összes elfizetésnek nagyjából 16-17%-át teszik ki. Míg a 2G technológiában a GSM dominanciája elsörp, addig a 3G elfizetések esetében a CDMA szabványok (CDMA2000 és EV-DO) közel 60%-os részesedéssel vezetik a piacot. A technológia rohamléptekkel fejldik, hatalmas mennyiség tke áramlik a szektorba, ami folyamatosan próbálja kifürkészni, hogy a jelenleg csak telefonáló és SMS-eket küld, vagy az adatalapú kommunikációt egyelre asztali gépeken ill. korlátozottan mobilis laptopokon bonyolító felhasználóknak mire van szükségük. A kísérletezés eredménye egy rendkívül összetett technológiai konvergencia, melynek leginkább meghatározó frontvonalai a mobil/internet konvergencia, illetve a szórakoztatóelektronikai készülékek és a mobiltelefonok konvergenciája, továbbá az ezekhez kapcsolódó tartalmak és szolgáltatások konvergenciája. 26

Manapság egy ­ még csak nem is felskategóriás ­ készüléktl elvárható, hogy könny legyen, 5-6 naponként kelljen csak tölteni, SMS-ezni, MMS-ezni, WAP-ozni, vagy e-mailezni lehessen vele. Alkalmas legyen telefonszámok mellett, e-mail címek, jegyzetek, képek, hangok rögzítésére, megjelenítésére és továbbítására. A készülékek többsége használható mp3-lejátszóként, memóriakártya bvítéssel többórányi zene, sok-sok fénykép tárolható rajtuk, a beépített játékok mellé újabbak tölthetek le. Az eszközök (funkciók) konvergenciájának lényege a sokoldalú felhasználhatóság, amelyet az újgenerációs mobiltelefon tökéletesen megtestesít, egyfajta meta-készülékként magába olvasztja az információs társadalmat jellemz felhasználások nagy részét. A legjobb példa erre az iPhone, amivel régi kommunikációs cselekvések hajthatóak végre egy új eszközön (médián) keresztül. A konvergencia nem pusztán az eszközök szintjén jelenik meg, a zökkenmentes átjárás érdekében tett lépések a hálózatok konvergenciájához vezetnek (NGN, legalábbis Európában, mert pl. Dél-Koreában BcN néven folynak hasonló irányú fejlesztések). Ez az internethozzáférés mobilizálódását jelenti a szélessávú mobilhálózatok révén, valamint az adat- és hangkommunikációval foglalkozó üzleti szféra piaci átrendezdését. A hálózatok mellet a piaci szereplk konvergenciája, valamint a szolgáltatások konvergenciája is jelen van iTunes; iPhone ­ épp úgy, mint ahogy az ezekhez kapcsolódó felhasználói szokások integrációja. A konvergencia legújabb frontvonalát a helymeghatározásra alkalmas technológiák és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások (pl. GPS, Bluetooth, de akár a cellainformáción alapuló térbeli azonosítás is) jelentik, melyek esélyt kínálnak arra, hogy a készülékek hordozhatóságából fakadóan a folyamatosan mozgásban lév használója teljesen új típusú szolgáltatásokhoz jusson. A konvergencia legfontosabb eleme az ember és a gép konvergenciája, amelynek következménye, hogy a mobiltelefon egyre inkább beépül, háziasul,7 egyre fontosabb szerepet tölt be az életünkben. A beépülés több dimenzióban történik párhuzamosan. Az intézményes beépülést azt teszi lehetvé, hogy az egyén kapcsolattartása a társadalmi intézményekkel habár sokszor nem mobiltechnológia segítségével zajlik, ugyanakkor az intézmények elvárják (pl. regisztrációkor, ügyintézéskor), hogy az ember megadja a mobilszámát. A számhordozhatóság elmúlt években végbement bevezetése az els lépés abban az irányban, hogy a mobiltelefon-szám éppen olyan egyedi azonosítóvá váljon, mint a lak7 Silverstone és Haddon azt a folyamatot, ahogy az eszközök, szolgáltatások beépülnek az ember életébe, értelmet és fontosságot nyernek a technológia háziasításának nevezik.

27

cím, amit annak idején éppen a postai szolgáltatások tömegessé válásának hatására vezettek be.8 Az emocionális beépülés egyszeren azt jelenti, hogy egyre jobban ragaszkodunk a mobilunkhoz. A mobiltelefon, mint állandóan magunkkal hordott eszköz lehetvé teszi és a fejlesztések egyik f iránya is azt a célt szolgálja9, hogy az eszközünk a lehet legszemélyesebbé váljon, beépüljön a személyiségünkbe. Számos kutatást végeztek ebben a témában. A brit Carphone Warehouse biztosítási részlegének kutatási eredményei szerint például, az emberek emocionálisan kötdnek a mobiljukhoz, és jobban felzaklatná ket, ha elhagynák, mint ha valamely háziállatukat veszítenék el. A mobiltelefon nem pusztán maga a tárgy, hanem adatok telefonszámok, e-mail címek, személyes fényképek, határidnapló, stb. azaz olyan információk összessége, amelyek szorosan kötdnek az egyénhez, ami kognitív beépülést jelent. Egyre inkább hagyatkozunk a mobiltelefonunkra, gondoljunk csak bele abba, hogy hány telefonszámot tudunk most fejbl és hányat tudtunk 10-15 évvel ezeltt. Mobiltelefonunk mutatja nekünk a pontos idt, tárolja teendinket, figyelmeztet, ha találkozónk van valakivel, de a teljesítménynövelt üzleti és okostelefonok 2-4 GB-os háttértárolóján már jelents mennyiség egyéb munkához vagy magánéleti tevékenységekhez kapcsolódó dokumentumot is tárolhatunk. Egyértelm, hogy a mobiltelefon, majd késbb a nagy teljesítmény, hálózatra kapcsolódó hordozható kézikészülékek terjedésének sebességét nagyban befolyásolja adott ország, vagy régió gazdasági fejlettsége. Emellett azonban meghatározó szerepe van egy adott térség kultúrájának is. A hozzávetlegesen azonos gazdasági fejlettséget képvisel Japán és az Egyesült Államok szembeállítása illusztrálja leginkább a kulturális mozzanatoknak ezt a kulcsfontosságú szerepét. Az ázsiai országban már 2000 óta virágoznak a legkülönbözbb adatalapú szolgáltatások, kezdve a mobilregényektl, a mobilfizetésen át az utóbbi idben bevezetett mobiltévézésig. Ezzel szemben az USA még a telefonálást és az SMS-küldést tekintve is csak az utóbbi 2-3 évben kezdett el felzárkózni Japánhoz, valamint Európához.

8 Hacking, 2005 9 A választható csenghang, háttérkép, burkolat, a bejelentkez üzenet, a készülékhez kapható divatos tokok, ráragasztható ledek, mobilok festésére szakosodott mhelyek, mobilmatricák, mind azt a célt szolgálják, hogy az eszközt minél inkább a magunk képére formálhassuk.

28

Válaszúton az oktatás
1. Informatika és oktatás: a találkozás

Az infokommunikációs és az ket megelz telekommunikációs technológiák a modernitás során a megjelenésükkel szinte egy idben kerültek be az oktatással foglalkozó szakmai kommunikációba ­ st, gyakorlati alkalmazásokként is régóta kísérleteznek velük. Elképüknek egyes távoktatási kezdeményezések tekinthetek. Többnyire az Egyesült Államokat említjük a nyomtatott levelezésen alapuló távtanulás bölcsjének, Európában Isaac Pitmant, a gyorsírás feltalálóját szokás elsnek megjelölni, aki 1840-tl tanította az általa alkotott nóvumra az érdekldket. A huszadik században a tömegkommunikációs eszközöket (rádió, telefon, televízió) is felfedezték e célra. Az 1920-as években Sidney Pressey (Ohio State University) révén már megjelent az els oktatógép10: többszörös választásos tesztkérdések révén segített elsajátítani egyes ismereteket. Az 1950-es évektl a televízió és a behaviourizmus elképzeléseire épít újabb generációs oktatógépek11 is bevetésre kerültek. A brit Open University az 1960-as évektl intézményesítette a sokszín technológiai támogatás mellett zajló távoktatást, a számítógéppel támogatott oktatás kutatása is ebben az idszakban indult. A szakértk a programozott oktatás és az oktatógépek körüli diskurzuson elször a hetvenes években léptek túl, és immár a tanuló által kontrollált, azaz egyénibb számítógép-használaton alapuló tanulást állították középppontba, valamint felvetették a tanulóközösségek kialakításának szükségességét.12 Ivan Illich már 1971-ben írt híres könyvében, a ,,Deschooling Society"-ben (A társadalom iskolátlanítása13) hivatkozott a tanulási hálózatok majdani létrejöttére, amely segít lebontani a véleménye szerint káros hatásokkal túlterhelt iskolarendszert. A hetvenes évek végére több oktatási intézménybe is bevonult a számítógép, mint a tanítás segítje, és ez a folyamat trenddé ért a nyolcvanas években. Az e-learning fogalmát ekkor sokszor öszszemosták a távoktatással, illetve az els módszertani elképzelések a távoktatás jól kidolgozott gyakorlatát vették alapul. Az 1990-es években az e-learning számára a legtöbb impulzust az internet
10 ,,A hypertext history of Instructional Design. http://www.coe.uh.edu/courses/cuin6373/idhistory/pressey.html Letöltve: 2007-11-19 11 Kiemelked jelentség fejlesztjük Burrhus Frederic Skinner. 12 Dwyer, Thomas (1976): The fundamental problem of computer-enhanced education and some ideas about a solution. ACM SIGCUE Bulletin, 10(3), July, 15-20. 13 Illich, Ivan (1971). Deschooling Society. New York, Harper & Row ISBN 0-06-012139-4

29

megjelenése jelentette. A társadalmi-kulturális változás most már érzékelhetvé vált, és a szigetszer oktatási kezdeményezéseket ideje volt meghaladni. Az évtized közepére pedig szakpolitikai programok keretében kezddött el az iskolák ,,informatizálása". Külön csatatérré változott a kimondottan oktatási célú hardverek és szoftverek üzleti lehetségeinek kiaknázása, valamint az iskolában használt (a diákokkal ,,használtatott") operációs rendszer kiválasztása. Logikusnak tekinthetjük azt a felvetést, hogy valóban téttel bír, hogy milyen szoftverkörnyezetben tanulnak a fiatalok a közoktatásban, hiszen a késbbiekben kényelmesebb a megszokott operációs rendszerek használata. Elssorban kimondottan oktatási célú Linux-disztribúciók szálltak versenybe az iskoláknak ingyenesen kínált Microsoft termékekkel. Az 1990-es évek közepén a távoktatás (distance learning) és a számítógépre alapozódó tanítás (computer based learning) után kiforr a ,,webalapú" tanítás-tanulás (web based learning) koncepcionális kerete az e-learningben. Ennek sajátossága a mindentudó tanár szerepének visszaszorulása, a mentori, konzulensi, netán mediátori szerep eltérbe kerülése. A tanuló szervezett kommunikációja és egyéni tevékenysége részben nyitott, a tanár által megfigyelt és ösztönzött.14 A szemléletben kihangsúlyozódott a kevésbé lezárt, dinamikusabb tartalmak használata. A neveléstudományi szakemberek azt tapasztalták, hogy az IKT használata hatékony, és nem pusztán a távolság legyzésére alkalmas, hiszen akár a web-alapú oktatás is alkalmazható idben szinkron módon. Az elmúlt egy évtizedben a diskurzus az e-learningrl a blendedlearning (vegyes, ,,hibrid" tanítás-tanulás) felé tolódott, és a legutóbbi években már az e-learningnek az oktatás ,,hagyományos" részétl való megkülönböztetésének eltnését jósolják.15 E vélemények szerint az IKT szervesen integrálódik az oktatás minden részébe, de a különböz médiafelületeknek és kommunikációs csatornáknak a szemtl-szemben zajló vagy él tapasztalaton alapuló tanítási-tanulási metódusokkal való kombinálódása jelenti a leghatékonyabb és legcélravezetbb utat. Nincs egy darab, kiemelten üdvözít pedagógiai módszer, sokféle, az információs társadalomnak adekvát pedagógia létezhet egymás mellett.

14 Jellemz módon a learning szó ,,magyarítása" az utóbbi években a tanításról, illetve oktatásról elmozdult a tükörfordított ,,tanulás" felé. 15 Ennek lehetne az indikátora az eddig elkülönült e-learning, illetve a hagyományosabb tematikájú oktatási konferenciák és workshopok összeolvadása.

30

2. Az információs társadalom oktatása ­ mit is jelent az ,,informatizálás"?
Az e-learning körül zajló diskurzus lesarkítva arról szól, hogy mostanság és a közeljövben vagy jól tanítunk vagy tragikusan rosszul, ugyanis a médiakörnyezettel összefügg kultúraváltás, illetve az oktatás során lehetséges és szükséges módon bevetésre került médiumok és platformok az oktatás lehetséges és szükséges céljait (st: szervezeti kereteit) is nagyban módosítják. Ha pedig minden jól megy, akkor az oktatás mint az információs társadalom egyik talapzata, teljességgel külön tematizálódó részt jelent ­ addig lehet egy információs társadalomról szóló jelentés külön fejezetébe szorítani, amíg a társadalmi kihívások nem alakítják át az tanítási-tanulási gyakorlatot. Az iskolásnak majdani munkaerként elny, st: követelmény a digitális eszközök használatának elsajátítása. Hozzá kell tennünk ehhez, hogy a mindennapos állampolgári lét egyre kevésbé képzelhet el IKT-használat nélkül. A digitális írástudás koncepciójától azonban a progresszívebbek hamar elmozdultak az információs írástudás felé16, amely jobb esetben kiemelked jelentség rendez elvet és célt jelent az információs társadalom közoktatásában. Mindez az ,,iskolás", bemagolt mveltség alkonyát jelenti. Úgy tnik, hogy a szemléletváltásnak ez az igénye nagyobb kihívást jelent az európai kontinensen, mint a skandinávholland-angolszász ,,északnyugaton", mert nagyobb az eltérés a kiindulási helyzethez képest. Az információs társadalom gazdaságának változása a szakmai tudás gyors elévülésével, a rövidül gazdasági és innovációs ciklusok miatt a munkahelyváltások srsödésével szükségessé tette azt, hogy jelenünk ,,humán erforrása" mindig készen legyen a tanulásra. Az élethoszszig tartó tanulás jelenleg legalább annyira papírgyár mint amennyire komoly dolog, hiszen az akkreditált képzések ,,igazolásai" jelentik a tudás zálogát, miközben az oktatás gyakorlata nem feltétlenül alakult át, hogy a munkaer új típusát állíthassa el.17 Az iskola ,,informatizálódása" kétféle irányba húz: az adminisztrált, standardizált, tömegesített képzésre törekvés felersödött, miközben az e-learning mai állapota lehetséget ad egyfajta ,,iskolátlanításra",
16 lásd a digitális kultúrával foglalkozó fejezetet 17 Jellemz, hogy az információs társadalom és a tudásalapú gazdaság centrumában, az Egyesült Államokban az e-learning révén nyújtott képzések piacának mérete jóval megelzi a világ többi részét. A vállalatok ott évenként 66 milliárd dollárt költenek vállalati képzésekre, és ez pusztán az óriási oktatási piacnak csak egy része. Ld.: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news. html?id=4255&issue_id=467

31

az alternatív pedagógiák fell érkez jogos igények és követelések teljesítésére, az ipari korszak oktatásának radikális leváltására. Az oktatás teljesítményeinek nemzetközi mérése egyfajta újdonságot jelent. Nem pusztán az oktatásra költött források, az egyes iskolatípusokban végzett és éppen részt vev lakosság számarányáról, a tanári gárda néhány jellemzjérl próbálunk egyre alaposabb képet nyerni, hanem az eredményesség kvalitatív jelleg összevetéseire is akad példa. Az OECD által megrendelt PISA18 Jelentés az els adatfelvétel (2000) óta sok országban máig foglalkoztatja a nyilvánosságot.19

3. Az elmúlt évtized hangsúlyeltolódásai
Az oktatás új korszakának számtalan dimenzióját sorolhatjuk fel . Nem áll módunkban végigtekinteni, hány helyen jelennek meg az IKT eszközök, és mennyit fejldtek: elsdlegesen azt szeretnénk érzékeltetni, hogy a pedagógiai gyakorlatok számára milyen ösztönz ervel bírtak. A hardverek oldalát így némileg elhanyagoljuk: a számítógép után más platformok (mobileszközök, digitális TV), valamint sajátos oktatástechnológiai eszközök (szavazógépek mint a gyors tesztelés eszközei, digitális táblák, hiperolcsó laptopok) folyamatos fejlesztés alatt állnak. Az iskolák mint szervezetek életébe az IKT-megoldások szintén betörtek mind a folyamatok back-office (nyilvántartási rendszerek) és front-office (iskolai honlapok) oldalán. Ezek a komplex vállalatirányítási rendszerek mintájára összeolvadni látszanak (ld. hazai egyetemeink Neptun és ETR, azaz Egységes Tanulmányi Rendszere). A ,,papíralapú" tananyagok digitalizálása természetes folyamatként értelmezhet, igaz, a klasszikus tankönyvek a számítógépek monitorán vagy projektoron kivetítve még messze nem kínálnak didaktikai szempontból optimálisnak nevezhet megoldást. Viszont érdekes fejlemény, hogy villámgyorsan gyarapodnak a nyitott oktatási tartalmak az interneten. Ezek esetében kialakult egyfajta szabvány, amely elsegíti, hogy a tananyagok konvertálhatóak legyenek más szoftverkörnyezetbe: a SCORM20 2000-ben elkészült 1.0-ás verziója óta meglehetsen sikeres megoldásként vonult be az oktatás történetébe.
18 Programme for International Student Assessment 19 Meg kell itt még említeni a nagyobb nyilvánosság eltt kisebb visszhangot kapott ALL (Adult Lifelong Learning) projektet. 20 Shareable Content Object Reference Model, megosztható tartalmi objektumok hivatkozási modellje

32

A 90-es évek a virtuális egyetemek kialakításának és vizionálásának lázát hozta, de az ,,iskolapadok kiürítésének" folyamata azóta alábbhagyott. Az online, illetve számítógép eltti tanítás és tanulás a sikerek ellenére nem teljesen küszöbölheti ki az offline alkalmakat. 2001-tl inkább a blended-learningre21 tereldik át a vizsgálódások tárgya22. A régóta létez oktatóprogramok után újabban az edutainment szoftverek és a játék-alapú oktatás kap kiemelt figyelmet23. Ebben azért a katonai kiképzés jár az élen: 1994-ben a DOOM II-bl adaptálták az Egyesült Államok haditengerészete számára a Marine Doomot, amely 4 fs kis csapatok felkészítését segítette. A játékos felkészítés ma már például a pilótaképzésben elengedhetetlen, és a szimulátorok a szakképzésnek integráns részeivé. Ugyanakkor fontos, hogy ezek még ma is lehetséget adnak jelents profit elérésére az e-learning megoldásokat elállító cégeknek, az ingyenes megoldások ritkán versenyképesek velük. Ma az edutainmentet tekinthetjük az egyik legdinamikusabb fejldési területnek. Magának az audiovizuális megjelenítésnek a javítása is üzleti sikert ígér, de ebben a dimenzióban sem zárhatjuk ki az ingyenes, és még kevésbé a nyílt forráskódú megoldások versenyképességét. Magyarországon az Apertus közpénzen létrehozott ,,Virtuális Modellrendszer"-e olyan, mindenki számára hozzáférhet szoftverre ad példát, amelynek segítségével egy tanár programozói ismeret nélkül sokféle, egyszer animációt maga is elállíthat. A Second Life interneten teremtett világáról sem feledkezhetünk el, mint egy hozzáférhet ingyenes24 gyakorlótereprl ­ például orvosok képzésére máris használják. Miért szorulnak vissza az e-learning egyes területeirl a profitorientált vállalkozások? Egyszer a válasz: az ingyenesen hozzáférhet oktatási célú tartalmak, illetve a szintén ingyenes tartalomkezel-tanulásszervez szoftverek egyaránt hihetetlen mértékben terjednek az ezredforduló óta. A tananyagok esetében okvetlenül az angolszász világban észlelhetjük a hozzáférés legbátrabb liberalizációját. Legnagyobb visszhangot talán az kapott, mikor a világ egyik
21 Blended learning-nek, azaz vegyes oktatásnak nevezzük a hagyományos oktatási formák és az online tanulási technikák (e-learning) együttes alkalmazását 22 Ld.: Kruse, Kevin (2002): The State of e-Learning: Looking at History with the Technology Hype Cycle. http://www.e-learningguru.com/articles/hype1_1.htm Letöltve: 2005.05.15. 23 Utóbbi esetében a halmozottan hátrányos, szóbeli és írásbeli kifejezképességben elmaradó rétegek elérésének képessége is kiemelhet elny. 24 Az ingyenesség korlátozottan értelmezend bármely szoftveres megoldás esetében, hiszen programozói, didaktikai tervezési feladatok kikerülhetetlenül felbukkannak.

33

legismertebb egyeteme, a mszaki tudományok kutatása terén kiemelkeden sikeres bostoni MIT (Massachusetts Institute of Technology) tananyagainak többségét a webre költöztette. Nem kevesebb, mint 1700 kurzus törzsanyaga vált mára elérhetvé. Nem pusztán egyetemi jegyzeteket, hanem prezentációs anyagokat, audió és videófájlokat gyjthetünk be az ,,MIT Open Courseware" webhelyérl.25 A tartalomkezelésben a nyílt forráskódú és ráadásul ingyenes oktatási keretrendszerek vagy más néven tanulásszervez rendszerek (Learning Management System, LMS) rendkívüli népszerségre tettek szert. 2000-tl nyílt forráskódú az ILIAS, amely elször kimondottan az egyetemek számára készített LMS. A Moodle diadalmenete 2001-es els tesztelése óta zajlik, jelenleg (2007.11.19.) 330.000 regisztrált felhasználója van 196 országban, és 70 nyelven vehetjük igénybe a képességeit. A hangsúly átkerült a kollaboratív tanulásra. A tanulásszervez rendszerek révén a hallgatók nyilvántartása is megoldható, és az egyes diák aktivitása (ügyesen használva) jól megfigyelhet. Az oktatásszervezésben, az iskolák érdekében mérföldkövet jelent, hogy közvetlenül összekapcsolhatóvá tehet az egyes kurzus és így a diák iskolai karrierje, valamint az intézményi menedzsment: vélheten a következ évek fejleményeit meghatározza ez az integráció. Ez a lehetség viszont a tömegoktatást saját történetének legnagyobb válaszútja elé állította.

4. Az e-learning 2.0 ­ utópia vagy jöv?
Be kellene látni, hogy lassan elmúlik az az id, amikor az oktatóanyagok készítése egy-két nagy cég vagy kiadó privilégiuma volt, mert a tanároknak ma már olyan eszközök és olyan tudás van a birtokában, amellyel saját maguk is képesek oktatásra alkalmas tartalomelállításra, st ­ Idvel akár a diákok is részt vehetnek ebben a folyamatban, Bessenyei István az e-learning 2.0 bemutatásánál f motívumként azt hangsúlyozta, hogy ez nem más, mint az alternatívnak nevezett pedagógiák esélye a ,,fsodorba" kerülésre26. A reformpedagógiákkal szemben megfogalmazott kritikák szerint a formális tanulást mára olyan szintre terjesztettük ki, hogy csak a ,,klasszikus" tömegoktatás eszközeivel kezelhet helyzetet teremt. Az infokommunikációs technológiák révén viszont válto25 Ld.: http://ocw.mit.edu/OcwWeb/web/home/home/index.htm 26 Bessenyei István (2007): Tanulás és tanítás az információs társadalomban. http://www.ittk.hu/ netis/doc/ISCB_hun/12_Bessenyei_eOktatas.pdf,

34

zatos, ellenrizhet, de intenzív kapcsolatokra épül tanulócsoportok (ld. Web 2.0, oktatási keretrendszerek, e-learning 2.0) alakíthatóak ki. Ilyen módon egy egészen új motivációs-érdekldési szint léphet a tanárok és tanulók között húzódó frontvonal helyébe. Azaz a nagy létszámú osztályok, évfolyamok számára tartott eladások és számonkérések egysíkú, uniformizált rendszere helyébe léphet valami egészen más: az egyéni igények és képességek sokkal nagyobb mérték figyelembe vétele és a tevékenység-központúság. A Web 2.0 tehát új lendületet adott a konstruktivista és konnektivista megközelítéseknek, ezek a tanuló aktivitását, alkotó-résztvev oldalát hangsúlyozzák. Az oktatás területén igazából az elearning 2.0 felvetéseit sem tekinthetjük új gondolatnak, a web 2.0 eszközára viszont jó apropót nyújt régi üzenetek felújítására. Utópia-e vagy sem a formális oktatás teljes átalakulása? Erre nehéz lenne ma felels választ adni. Akadnak azonban olyan példák, amelyek az eszméken túl nyomást gyakorolhatnak a tömegoktatás új generációja irányába. Példának okáért a Skype VoIP-szolgáltatásába modulárisan beépíthet egy olyan szolgáltatás (Skype Prime), amely révén kérdéseinkhez ,,szakértket" találhatunk a Skype felhasználók között (potenciálisan 220 milliónyi felhasználó között kereshetünk), illetve ,,szakértként" amolyan telefonos ügyfélszolgálatot hozhatunk létre. Ehhez hasonló jelenséget minden bizonnyal a közösségi szoftverek használóinak táborában is találhatunk ­ kérdés, hogy mennyire és hogyan élünk majd ezekkel a lehetségekkel, és visszahathat-e ez akár a tanári pályára is?

35

A közigazgatás informatizálásától a befogadó e-közigazgatásig
1. Az elmúlt 10 év fbb trendjei az e-közigazgatásban

A közigazgatás válaszúthoz érkezett a 21. század küszöbén, a változás kényszerét a szociális és gazdasági kihívások, az intézményi megújulás, az új technológiák elterjedése, valamint a felhasználói igények változása generálja. Hatékony, produktív és minségi kormányzati, közigazgatási gyakorlatra van szükség, hiszen a gazdasági-társadalmi versenyképesség meghatározó elemévé vált a modern közigazgatás. Az e-kormányzat maga, pontosan errl szól: hozzon hatékony szervezeti megújulást az infokommunikációs eszközök segítségével, hogy a magasabb elvárások kezelhetk legyenek, jobbá váljanak a szolgáltatások, több polgár vegyen részt a demokratikus folyamatokban, megersödjön a politikai intézmények és intézkedések támogatottsága, olcsóbb és gyorsabb közigazgatási szolgáltatások legyenek elérhetk. Az elmúlt évtized fontos tapasztalata, hogy az e-kormányzat nem a célja a fejlesztéseknek, hanem az eszköze a reformoknak: · A közszféra legyen nyitott és átlátható. A közigazgatásnak megértbbnek és felelsségteljesebbnek kell lennie a polgárok felé. · A közigazgatás mindenki számára szolgáltatásokat kell hogy nyújtson, nem zárhat ki senkit sem. Egy állampolgár-barát, személyre szabott szolgáltatásokat megjeleníteni képes rendszerre van szükség. · A közszféra legyen produktív, gazdálkodjon hatékonyabban, átláthatóbban az adófizetk pénzével. Az elmúlt egy évtized tehát meglepen nagy változásokat hozott az e-közigazgatás terén. A közigazgatás elektronizálása még csak a számítógépek és az internet használatának elterjesztésérl szólt, napjaink elektronikus közigazgatása viszont már a teljes közigazgatási munka és szolgáltató oldali folyamatok modernizálásáról, egyszersítésérl, az ügyféloldali szolgáltatások kényelmesebbé, olcsóbbá, átláthatóbbá válásáról, st már a demokrácia, az állampolgári részvétel kiterjesztésérl. Míg kezdetben fleg az volt a kérdés, a közigazgatás milyen mértékben használja a modern információs és kommunikációs eszközöket, addig mára inkább az 36

lett, hogy ezen eszközök segítségével mennyire sikerül elmozdítani a társadalom, a gazdaság versenyképességét, az e-közigazgatás milyen mértékben járul hozzá a befogadó ­ azaz magas mértékben integrált ­ információs társadalom fejldéséhez. Az elmúlt 10 év dinamikus változásának fbb trendjeit a következkben foglalhatjuk össze: · A közigazgatás informatizálásának több évtizedes idejét az e-közigazgatás alapjainak lerakása követte, azonban az elmúlt 10 évben már ezen a szakaszon is átléptünk, így immár az e-közigazgatás társadalmasításának korszakában élünk. A közigazgatási informatizáció idszakának lezárását az els e-közigazgatási rendszerek kiépítését megcélzó stratégiák megjelenése jelentette az 1990-es évek elején. A napjainkat jellemz korszak ­ amit az e-közigazgatás társadalmasításának nevezünk ­ kezdetét pedig a 2005-ös esztendhöz köthetjük, méghozzá a Manchester-i e-közigazgatási Miniszteri Deklarációban megfogalmazott befogadó e-közigazgatási szolgáltatások kiépítésének szorgalmazásához. · Az e-közigazgatás kiépítése nem célja a fejlesztéseknek, hanem pusztán egy nagyon hatékony eszköze annak elérésére, hogy a közigazgatás hatékonysága növekedjen, a szükségessé váló szervezeti változásokat elmozdítsa, aminek révén az adminisztráció költségei, terhei csökkennek. · Megváltozott a felhasználói profil: Kezdetben fleg a nagyvárosokban lakó fiatalok voltak az e-közigazgatás használói, míg a nekilendülés szakaszában egyértelmen a kisebb településen él idsebbek az elsdleges felhasználók. · A közigazgatási intézmények irányába mutatkozó csökken bizalomhiányt nem sikerült megszüntetni. Ennek érdekében a nyitottság, átláthatóság és a deliberatív demokrácia elmozdítása került eltérbe. Ezt a legújabb trendek szerint a Web 2.0 alkalmazások és az ezek mögött meghúzódó filozófia, viselkedésmód hatékonyan el tudja segíteni. · Többcsatornás szolgáltatások honosodnak meg, ugyanakkor a felhasználók jelents része még mindig igényli az azonnali visszajelzést, reakciót, amit még a telefonos ügyfélközpontok ki tudnak elégíteni, de egy e-mail már nem biztosan. Az Európai Unió polgárai egyértelmen igénylik az e-kormányzati szolgáltatásokat: az online közszolgáltatásokat igénybe vev személyek 55 százaléka az Unióban pozitívan nyilatkozott azokról. · A világ pénzügyi kiadásainak 30 százaléka a kormányzati szférában történik, azaz a közigazgatás hatékonyságának

37

néhány százalékpontnyi növelése is igen jelents megtakarítást jelenthet makroszinten, ugyanakkor a felhasználók oldalán is jelents mérték megtakarítás érhet el éves szinten az online szolgáltatások igénybevétele révén. · Az e-közigazgatás egy professzionális és politikailag kiemelt jelentség szakterületté vált. Az Európai Bizottság adatai szerint 2004-ben az Unióban közel 12 milliárd eurót költöttek e-közigazgatásra, míg 2007-ben egyedül az Egyesült Királyságban ennél többet, mintegy 18 milliárd eurót költöttek erre a területre. · A nemzeti e-közigazgatási rendszereknek egyre inkább meg kell felelniük a nemzetközi, határokon átnyúló együttmködés képességének, ami eltérbe helyezi a nyílt szabványok és a szabad szoftverek használatát, valamint az olyan kulcsmegoldások elterjesztését, mint az e-azonosítás és az e-közbeszerzés. · Minden fejlett országban kiemelhet egy-egy zászlóshajó projekt, fejlesztés az e-közigazgatás terén. Ezek a projektek kicsiben mutatják meg az e-közigazgatásban rejl lehetségeket. Ilyen például Észtország e-szavazási rendszere, Egyesült Királyság e-petíció projektje vagy a UK Online nyilvános hozzáférési hálózata, Szingapúr egykapus engedély-kiadási rendszere vállalkozásoknak, Magyarországon pedig ilyennek tekinthet az Ügyfélkapu kiépítése, valamint az e-adózás kötelezvé tétele.

2. Az e-közigazgatás korszakai. Els korszak: a közigazgatás informatizálása
Az e-közigazgatás egy viszonylag fiatal területnek számít, ennek ellenére nagyon dinamikus változásokat tapasztalhatunk. A közigazgatás informatizálásának ­ ami alatt elssorban az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök használatának elterjedését értjük ­ több évtizedes korszakát a legfejlettebb országokban a '90-es évek közepén felváltja az e-közigazgatás alapjainak megteremtése korszak. Az Egyesült Államok kormányának els honlapja alig több mint 10 éve indult el, ami akkor csak statikus információkat tartalmazott, ma viszont már személyre szabott, teljes mértékben online intézhet, azaz kényelmesebb, gyorsabb és olcsóbb szolgáltatásokat lehet igénybe venni. A közigazgatási informatizáció idszakának lezárását az els e-közigazgatási rendszerek kiépítését megcélzó stratégiák megjelenése jelentette, amit idben az 1990-es évek elejére tehetünk. 38

Az IKT eszközök üzleti életben való alkalmazása gyorsan utat talált a közigazgatás meghódításához is. Szingapúrban már 1980-as évektl középpontba kerültek az IKT-eszközök az állam modernizálási folyamatában. A városállamban az elmúlt 25 év során nagyon világos alapelveket követnek: az állampolgárok szolgálata, a vállalkozások támogatása valamint a társadalom ersítése. Ezek a princípiumok függetlenek a technológiától, azaz már itt kimondásra került, hogy a digitális világ nem cél, hanem egy eszközrendszer az állampolgárok és a vállalkozások jobb kiszolgálására.

3. Az e-közigazgatás korszakai. Második korszak: az e-közigazgatás alapjainak lerakása
Kanadában az e-kormányzatot megalapozó els dokumentum már 1995-ben megszületett27. A kormányzat elképzelése az volt, hogy 2004-re Kanada a világ els, teljesen behálózott virtuális állama legyen, azaz minden alapvet kormányzati szolgáltatás elérhet legyen a világhálón. Érdemes felidézni, hogy már ekkor milyen pontosan látták a stratégia-alkotók, mely területeket kell támogatni: minden állampolgár szélessávú internet-hozzáféréssel rendelkezzen; Ügyfélközpontú, multicsatornás szolgáltatásokat kell kialakítani; Közös és biztonságos infrastruktúra; Állampolgári bizalom növelése; A köztisztviselk képességfejlesztése; Állampolgári használat és részvétel növelése. Az Egyesült Államok szövetségi szint e-kormányzati szolgáltatásainak jövképét az 1997-es ,,Access America" dokumentum foglalta össze elször. A fejlesztések sok esetben tesztprojektekkel indultak központi finanszírozással. A 2000-ben indult ,,firstgov" központi kormányzati portál pedig már több mint 20 ezer tematikus kormány-honlapot integrált, így a felhasználók a portál keresrendszerének segítségével mintegy 31 millió központi kormányzati és 16 millió szövetségi állami weblapot érhetnek el. Európában az egyik legkorábban lép ország Nagy-Britannia volt, ahol az 1999-es ,,A kormányzat modernizálásának Fehér Könyve" fogalmazza meg az elektronikus kormányzattal szemben támasztott legfontosabb követelményeket. A dokumentum szerint a kormányzati szolgáltatások 100 százalékos elektronikus feldolgozását és nyújtását 2005-re el kell érni ­ amit tegyük hozzá, teljesítettek is.

27 A stratégia címe ,,Blueprint for renewing government services" volt.

39

Ezek a korai programok, kezdeményezések máig ható és érvényes tapasztalatokkal rendelkeznek. Mindenképpen ki kell emelni, hogy: · az e-kormányzati programok sikere nagymértékben függ a politikai szereplk elkötelezettségétl, · az e-kormányzati stratégiák világos, jól meghatározott célokat fogalmaznak meg, · sokcsatornás, de mégis egykapus rendszereket építenek, · integrált e-kormányzatok épülnek, azaz a háttérben szorosan együttmköd közigazgatási hivatalom, rendszerek mködnek, · a statikus tartalmakat egyre inkább felváltja a dinamikus tartalom, az interaktivitás, · a szolgáltató orientált megközelítésmód helyett az állampolgár orientált szemlélet terjedt el. Az e-kormányzati kezdeményezések fejldésének els szakaszában a közigazgatás jellemzen csak statikus információkkal volt jelen a digitális világban, majd az elemi szolgáltatások már interaktív módon is elérhetvé váltak. Érdekessége ennek a szakasznak, hogy a felhasználók körébl elssorban a fiatalabbak, nagyvárosi lakosok érdekldtek a kormányzati online szolgáltatások iránt.

4. Az e-közigazgatás korszakai. Harmadik korszak: az e-közigazgatás társadalmasítása
Az internet-használók számának dinamikus növekedésével az e-kormányzati szolgáltatások fejldésének további szakaszába lépünk, amit az e-közigazgatás társadalmasításának nevezzük. Az e-szolgáltatások már a tranzakcionális és a transzformációs fejlettségi szintekre léptek. Jellemzen egyetlen központi online felületen keresztül megvalósuló komplex szolgáltatásportfoliók alakultak ki ­ ma már úgy is nevezzük, hogy integrált e-kormányzat ­, amelyek már átlátható kormányzati rendszert biztosítanak az állampolgárok számára. Ebben a szakaszban a hangsúly már sokkal inkább a szolgáltató-oldali fejlesztésekre helyezdik, az interaktivitási szint már alapnormává vált. Mindezt a fejldést természetesen a felmérési módszertanok is követik. Az Európai Unió tagállamainak e-kormányzati szolgáltatásainak fejldését a 40

Capgemini méri immár 7 éve. Ez az értékelési rendszer 2006-ig elssorban az ügyféloldali szolgáltatásokra koncentrált, de 2007-tl bevezetésre került egy ötödik is, amely az online szolgáltatások proaktivitását, személyre szabhatóságát, azaz ügyfél-központúságát fejezi ki. Mindezzel kiegészül az eddig dönten az ügyféloldali szolgáltatásokra koncentráló mutatórendszer a szolgáltató-oldal mérési lehetségével. Az új indikátor immár a közigazgatás bels folyamatainak ,,intelligenciáját", felkészültségét méri. Az 5. felkészültségi szintet perszonalizációnak nevezték el, amely az automatizált és proaktív szolgáltatásokat veszi számba, vagyis kifejezi, hogy milyen mértékben felelnek meg egymásnak, illetve vannak összekapcsolva a szolgáltató-oldali rendszerek és adatbázisok. Mindez azt jelenti, hogy például egyes rlapokat már olyan adatokkal kitöltve kap meg az ügyfél, amelyekkel a közigazgatás valahol már rendelkezik. Többek között ez is jelzi, hogy az utóbbi években erteljesen eltérbe került az e-közigazgatás felhasználó-központúsága. Az állampolgárok és az üzleti szereplk számára az e-közigazgatással kapcsolatos legfontosabb igényként a gyorsaság (azaz idmegtakarítás), a minségi, rugalmas szolgáltatás jelenik meg.
3. táblázat: Az e-kormányzat elnyei28

Idmegtakarítás Nagyobb rugalmasság Gyorsabb szolgáltatás, gyorsabb válasz Több és jobb információk Nagyobb ellenrizhetség Pénzmegtakarítás Jobb segítségnyújtás

Az elnyökkel egyetért állampolgárok aránya %-ban 83 65 39 38 38 34 23

További jellegzetessége ennek a fejldési szakasznak, hogy a gyors megtérülést hozó e-szolgáltatások mellett most már a hangsúly a drága és hosszadalmas back-office átalakítást igényl egyéb szolgáltatások (pl. engedélyek) fejlesztésére kerül. Az Európai Unió által ajánlott 20 online közszolgáltatás közül szembetnen gyengén elektronizáltak az engedélyek, jogosítványok kiadása (lásd ábra). Ezek olyan területek, amelyek kifejezetten a szolgáltatóoldali struktúrák és rendszerek együttmködési fejlettségétl függenek.
28 Forrás: Eurostat, 2005

41

10. ábra: A teljes mértékben online elérhet szolgáltatások megoszlása
Jövedelemregeneráló szolgáltatások
100% 75% 50% 25%

Engedélyek, jogosítványok

0%

Regisztrációk

Ismétld szolgáltatások

Jól látható, hogy a kormányzatok elssorban a jövedelem-generáló szolgáltatások szintjének növelésére helyezik a hangsúlyt. Úgy tnik, ezen szolgáltatások bevezetése jár legnagyobb haszonnal mind a front-, mind a back-office oldalon. A másik három klaszterben évek óta alig tapasztalható fejldés, aminek legfbb oka, hogy ezekhez integrált, magasabb beruházási költségekkel járó szolgáltató-oldali fejlesztések szükségesek, amelyekhez ráadásul sokkal lassabb megtérülés járul.

5. Új trendek: hatékonyság, befogadó e-közigazgatás, Web 2.0
Az e-közigazgatási szolgáltatások társadalmasításának sikere nagyban függ attól is, milyen mértékben sikerült az adminisztratív terheket csökkenteni, melynek legfbb nyerteseinek természetesen a kis- és középvállalkozásoknak kell lenniük. Az eközigazgatás hatásának és hatékonyságának növelése szintén kiemelt területté vált az elmúlt néhány évben. Ennek jelentségét mutatja, hogy egyes szcenáriók szerint az EU25 országok GDP-je 2005 és 2010 között az e-közigazgatási kutatási- és fejlesztési-programoknak köszönheten 1,54 százalékkal (azaz mintegy 166 milliárd euróval) nhet, amire jó esély is van, hiszen számítások szerint az Unió tagállamai ­ köztük vezet helyen a skandináv államok és Nagy-Britannia ­ évente közel 12 milliárd eurót költenek az e-közigazgatás fejlesztésére.29 A CISCO európai részlegének alelnöke, Thierry Drillon egy konferencián30 kifejtett véleménye
29 Lásd: http://ec.europa.eu/idabc/en/document/5664/194 30 Lásd Csótó Mihály: Elektronikus kormányzat ­ van-e új a Nap alatt? World e-Gov Forum. Információs Társadalom, 2007/1.

42

szerint a világ pénzügyi kiadásainak 30 százaléka a kormányzati szférában történik, azaz a hatékonyság néhány százalékpontnyi növelése is igen jelents megtakarítást jelenthet. A 21. század e-közigazgatási rendszereinek már a határokon átnyúló transznacionális szolgáltatásokra is alkalmas kell lenniük. Mindez a nemzeti rendszerek interoperabilitásának határokon átnyúló dimenzióit ersíti fel, ami viszont a nyílt szabványok és a szabad szoftverek használatát helyezi eltérbe. Az OSS 2010-ben már az IKT piac mintegy 30 százalékát fogja reprezentálni az Európai Unióban, míg a FLOSS-alapú szolgáltatások elérhetik az IT-szolgáltatások egyharmadát 2010-re. Ezzel az európai GDP mintegy 4 százalékát is kiteheti majd ez a szektor, míg napjainkban már körülbelül 22 milliárd Euro-t fektetnek be FLOSS szoftverekbe Európában. Az e-kormányzat társadalmasításának legfontosabb eleme a befogadó e-közigazgatás megersítése. Az európai hagyományokban, gondolkodásmódban a társadalmi integráció, a befogadás kultúrája mindig is nagyon ers szerepet játszott. Ennek megfelelen az információs társadalom programokban is egy igazságosabb, kevésbé töredezett társadalomkép jelenik meg. 2006-ban a Rigai eInclusion Miniszteri Deklaráció elfogadása óta különös hangsúllyal jelenik meg ez a terület az e-közigazgatási fejlesztésekben is. Az IKT eszközök kiváló lehetséget biztosítanak arra, hogy az e-közigazgatás elnyei mindenki számára elérhetvé váljanak, hozzájáruljanak a leszakadó társadalmi csoportok életminségének javításához, a közéletben való részvétel, a demokrácia ersítéséhez. A tagországok befogadó e-közigazgatás politikájának31 áttekintésébl kitnik, hogy jellemzen 3 területre fókuszálnak, a digitális mveltség, a foglalkoztathatóság és a társadalmi integráció növelésére, azonban végigtekintve a befogadó e-közigazgatás kezdeményezéseket, az alábbi elemeket lehet még kiemelni: · az állampolgári igények, szükségletek jobb megismerése, · költséghatékony szolgáltatások kialakítása, · személyre szabott, több nyelven elérhet e-szolgáltatások, · minél több csatornán, minél több interakciós lehetség állampolgár és közigazgatás között, · az állampolgárok digitális írástudásának elsegítése, · többcsatornás szolgáltatások biztosítása, különös tekintettel a társadalmi közvetítk kiemelked szerepére. A Lisszaboni Deklaráció világosan fogalmaz, külön felhívja a figyelmet arra, hogy az e-közigazgatási szolgáltatások nyújtását kom31 Európában mindössze 4 ország nem rendelkezik befogadó e-közigazgatás politikai programmal (European Commission 2007a).

43

binálni kell társadalmi közvetítk32 elérhetségével, akiket megfelel képzésben kell részesíteni, és jogszabályban rögzített jogosítványokkal kell felruházni ahhoz, hogy más állampolgárok helyett eljárhassanak hivatalos ügyekben. Európában a befogadó információs társadalom (eInclusion), az esélyegyenlség biztosítása mellett további alapértékként jelenik meg a részvételi demokrácia, az átláthatóság megteremtése is. Hangsúly helyezdik azokra az innovatív IKT technológiákra, amelyek növelni tudják az állampolgárok közéletben való nagyobb fokú részvételét, valamint amelyek elsegítik a közigazgatás jobb átláthatóságát. Mindez különösen fontos nem csak nemzeti szinten, hanem az európai intézményekben folyó munka jobb megismerése céljából is, dönt mértékben a közigazgatás, a politikai intézményekkel, szereplkkel szembeni bizalom növelése érdekében. Az Európai Unió lakosságának mindössze fele bízik az uniós intézményekben, de nem sokkal jobb a helyzet a tagállamok egyes közintézményeivel kapcsolatban sem. A bizalom növelésének egyetlen módja a kapcsolat ersítése a közigazgatás és az állampolgárok között, a döntéshozatal folyamataiba való bekapcsolódás lehetségének nyújtása. A közigazgatás nagyobb fokú átláthatóságát, az e-részvétel lehetségeinek tágításában egyre fontosabb szerepet töltenek be a Web 2.0 alkalmazások, már csak azért is, mert az internetezk aránya ugyan eléri az európai felntt lakosság felét, a felhasználók dönt többsége pedig ismeri, használja a Web 2.0 alkalmazásokat, ezért minimális a kockázat, nem kell népszersít kampány, mindössze ki kell használni a társadalmi trendek lendületét. Az amerikai tizenévesek (amitl bizonyára az európaiak sincsenek elmaradva) 48 százaléka közel napi rendszerességgel látogat közösségi oldalakat (social networking site), míg 55 százalékuk rendelkezik személyes online profillal is. Néhány év múlva ezek a fiatalok munkavállalók, szavazópolgárok, a jöv felntt-korú net-használói lesznek. A Web 2.0 lehetségei különösen akkor vetdnek fel, amikor az adatokból az látszik, hogy hiába érhet el az e-szolgáltatok fele teljes mértékben online, az állampolgároknak mégis csak körülbelül 10 százaléka használja ezeket Európában. Ezzel szemben a YouTube napi 100 millió letöltést regisztrál, a MySpace-nek 350 ezer új tagja van naponta, a blogok száma félévente megduplázódik, a Wikipedia-n pedig 2 millió cikk található. A Web 2.0 alkalmazások kiváló lehetséget nyújtanak a szolgáltató-oldali fejlesztések mellett a szolgáltatói oldalon (back-office) a szabályozás, a tudásmenedzsment, valamint az intézmények közötti együttmködés terén is.
32 Magyarországon például IT-mentorok.

44

A Web 2.0 nem csak technológiáról szól, hanem felhasználói attitdökrl is, azaz együttes tudásról, intelligenciáról, a felhasználóról, mint termelrl, nyitott tartalomról, könny használatról, gyenge kontrollról. Ezek megjelenítése a közigazgatásban igen hasznos lehet, az ezt kiszolgálni képes technológiák, alkalmazások (pl. blog, podcast, Wiki, közösségi és peer-topeer hálózatok, MPOGames) csak ezután következnek. A Web 2.0 alkalmazások tehát kiválóan segíthetik az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztését, hiszen a Web 2.0 egyszer és felhasználó-orientált megoldásokat kínál, növeli az állampolgári részvételi hajlandóságot a közügyekben, elsegíti a közigazgatás átláthatóságát, elszámoltathatóságát, innovatív, hiszen a használók folyamatosan segíteni tudnak.

45

Globális innovációs verseny
1. A rendszerezett kutatás-fejlesztés eltörténete

A közelmúltig az emberi történelemben a technikai fejldést ,,szent rültek" és az ügyes mesteremberek határozták meg. Lassan kiformálódott a rendszerezett, ,,fegyelmezett" tudományosság (a diszciplínák), a találmányok, kósza ötletek helyét lassan átvette a tudományos megalapozottsággal kiérlelt felfedezés. A technikákból lassan összetett technológiák születtek, és még alaposabb, elméletileg még jobban megalapozott tudásra lett szükség az egyre újabb eredményekhez. Megérte fejleszteni: az egyre inkább globalizálódó gazdaság egyre olcsóbban, egyre tömegesebben, egyre hatékonyabban (marketing, logisztika) teríti az innovatív termékeket, a befektetés hamar megtérül. Ma már az információs társadalom egyik f versenyterepe a kutatás-fejlesztés, illetve ennek hasznosítása a gazdasági versenyképesség, a politikai stabilitás vagy éppen az állampolgári jólét érdekében. E tevékenységek kiemelked helyzetét nem nehéz felismerni: ahol az információ és a tudásgazdálkodás a jövedelemtermelés kulcsa, ott bizony az új ismeretek, módszerek, eljárások kifejlesztése és adaptációja felértékeldik. Immár nem szkül le a tudomány-, technológia- és innovációpolitika a hadászat támogatásának (szállítás, térképészet, járm- és fegyvertervezés) kérdésére, sokkal inkább a gazdasági versenyképesség fell tematizáljuk, azaz immár a ,,civil alkalmazás" a legkiemelkedbb, legtöbbet hangsúlyozott szerep. De nem feledkezhetünk meg arról, hogy a tudomány eredményei a politikai döntéseket is többé-kevésbé segítik, a kutatás-fejlesztés ott áll például az információs társadalom építésének programjai mögött. Az innováció mint állandó megújulás (tág értelmében) pedig lehetségbl kényszerséggé lett minden szervezet, minden intézmény életében.

2. Az innovációs verseny volumene
Az információs társadalmi fejldés részben egyfajta mennyiségi versenyben mutatkozik meg, miután az élet egyre több területérl próbálunk meg rendezett adatsorokat alkotni. Az államok egyre inkább jelzszámok mentén

46

szembesülnek saját fejlettségükkel ­ bár inkább fejletlenségként vagy éppen csökken elnyként tematizálják az indikátorok konkrét értékét. A K+F+I területe az egyes országok számháborújának terepe lett: mindenki, aki komolyan veszi magát, igyekszik többet költeni erre a területre, mint a többiek. Az Európai Tanács merész liszszaboni céljainak középpontjába 2000-ben éppenséggel a K+F kiadások kerültek: ez a fenntartható fejldés, ,,a világ legfejlettebb tudásalapú gazdaságának" kiemelt letéteményese. A GDP-hez viszonyított 1,9%-os uniós átlagról 2010-re a 3%-os átlagot kívánták elérni azzal a kikötéssel, hogy a ráfordítások 2/3-a az üzleti szférából érkezzen. Mára ez egyre illuzórikusabb célkitzéssé vált, a lisszaboni elhatározások több ponton felülírásra kerültek, de a kutatás-fejlesztés a közös európai ügyekben egyre kitüntetettebb helyre kerül. Az Európai Kutatási Térség (European Research Area, ERA) koncepciójának meghirdetésére 2000-ben került sor. Az EU a kutatás-fejlesztés irányvonalának meghatározásában kétségtelenül rendkívül aktív szerepet játszik, és folyamatosan áthangolja a támogatások rendszerét. Az alaptörekvést máig stabilnak nevezhetjük: az EU sok kis, többé-kevésbé erforráshiányos országának legjobb kutatócsoportjait, leginnovatívabb vállalati, non-profit aktorait igyekeznek többletforrások biztosításával együttmködésre késztetni, hogy a K+F új lendületet kapjon, a szükséges erforráskoncentráció a kijelölt kulcsterületeken elálljon. A Hetedik (Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs) Keretprogram (FP7) 7 évre 50.521 millió eurót irányzott el, azaz évi átlag 7.217 milliót. A korábbi program, az FP6 2002-2006 között 19.236 millió euróval gazdálkodott, évi átlagban tehát még ,,csak" 4.809-cel (igaz, részben kevesebb tagállammal számoltak). Az EU emellett új elemként megjelent a Versenyképességi és innovációs program, amelyre a 7 éves tervezési idszakban 3.621 eurót kívánnak elkölteni. A ráfordítások esetében a leglátványosabb váltást mégsem Európa, hanem Kína jelentette be. A világelsségre tör távol-keleti óriás az utóbbi években elsdlegesen az olcsó és fegyelmezett munkaerejére alapozta gazdasági felemelkedését. A legutóbbi, 11. Ötéves Tervben 8 és fél billió dollárnyi jüant csoportosítottak át a tudomány és technológia területére ­ immár nem kölcsönözni akarják az ötleteket, hanem saját, ,,független" innovációkkal kívánnak betörni a világpiacra.33 Sajátos módon a Távol-Kelet gazdaságilag ersebb országaiban (Korea, Japán, Tajvan) sok esetben a kreativitás növelését állítják a középpontba. Ott az oktatásra arányaiban sokat költenek, de máig elégedetlenek azzal, hogy a legígéretesebb kutatási területeken az
33 Ld.: ChinaDaily 2006

47

áttörés inkább az Egyesült Államokban és Európában születik meg. Kérdéses, hogy az akár másutt megszületett elméleti eredményeket rendkívül eredményesen adaptáló (pl. világszerte jól eladható piaci termékre váltó) országok mennyiben érezhetik magukat ,,elmaradottnak", illetve lehet-e növelni a kreativitást központi elírásra. Európában szinte pontosan ellenkez módon merül fel a K+F+I problematikája: az európai kutatóintézetek sokat publikálnak, viszonylag sok úttör jelleg eredménnyel jelentkeznek, de az alapkutatási tevékenységek ritkábban válnak piacon értékesíthet termékké, szolgáltatássá, vagy az ezt közvetve elsegít eljárássá, módszerré. A 21. században európai paradoxonnak nevezzük azt a jelenséget, hogy a kutatás-fejlesztési inputok és outputok magas arányszáma egymás mellett létezik az innovatív, versenyképes vállalkozások alacsony arányával. Mindebbl talán már érzékelhet, hogy etalonnak a harmadik nagy gazdasági térség, Észak-Amerika számít. Ennek talán legfontosabb oka, hogy az Egyesült Államok egyetemei szinte születésük óta nagyon nyitottak a vállalati és (a hadiipar óriási volumene miatt kiemelked jelentség) állami kutatási megrendelések irányába34, attól függetlenül, hogy a kijelölt feladatok alapkutatási jellegek-e vagy ,,egyszerbb", de praktikus igényekre választ adó mérnöki-tanácsadói tevékenységet igényelnek. Miközben ezeket a felkéréseket az európainál lényegesen rugalmasabb szervezeti keretek között tudják teljesíteni, maguk az amerikai vállalkozások kezdeményezbbnek, az amerikai döntéshozók pedig mentalitásukban kockázattrbbnek tnnek. A jogszabályi és finanszírozási környezet is minden bizonnyal nyomot hagy a piacon értékesíthet innovációk megjelenésén. A K+F egyre jobban globalizálódik, ennek egyik jellemzje (ersen leegyszersítve), hogy az egyik országban létrehozott K+F eredményt egy másik országban is sokszor ugyanakkor hasznosíthatják. Európa viszont ebbl kevesebbet profitál, mint f versenytársai. Az 1997 és 2002 közötti évek során az USA-ban letelepedett EU-s vállalkozások K+F kiadásai reálértékben jóval gyorsabban nttek, mint az EU-ban letelepedett USA-beli cégek K+F kiadásai (+54% a +38%-hoz képest). Az olyan fejld országok, mint India és Kína pedig az európaiaknál jobban profitálnak az USA küls K+F kiadásaiból.35

34 Az Egyesült Államokban bevett innováció-élénkít közbeszerzések Kelet-Európában szinte teljességgel hiányoznak a politikai beavatkozások sorából. 35 Európai Bizottság 2006

48

3. Az elmúlt 10 év jellemzi
A közelmúlt folytonosabb, de tartós trendként jelentkez változásokat hozott a kutatási tevékenységek világába. Már említettünk példákat arra, hogy a kutatás-fejlesztésre és az innovációra költött pénzöszszegek reálértékben és GDP-arányosan is folytonosan emelkednek. Az információs társadalom egyre kiterjedtebb tudásipari tevékenységeit, illetve korszakunk formálódó tudásalapú gazdaságát kétségtelenül e fejldés élteti. A tudományos szférában talán még mindig kevésbé látványos ez a változás, ám a határterületeken és a gazdasági aktoroknál annál látványosabb a lépésváltás. Ennek intézményi jelei a sokoldalú tanácsadással foglalkozó innovációs központok, a technológiai és tudományparkok, az inkubátorházak, a technológiaintenzív induló vállalkozások, a kockázati tkére szakosodott pénzbefektetk számának gyarapodása.36 Egy másik fontos fejlemény valójában inkább európai tapasztalatnak tekinthet. A tudatos fejlesztés némi túlzással élve inkább több kudarcot hozott, mint eredményt a 2000-2005 közötti idszakban. Ez nem olyan meglep, ha arra gondolunk, hogy a K+F és versenyképesség között bizony nem közvetlen a kapcsolat. Válaszként megjelent a a 2007-2013 között elinduló Versenyképességi és Innovációs Program (Competitiveness and Innovation framework Programme, CIP), amely a vállalkozásokra és a közvetlen versenyképességi kihívásokra fókuszál. A CIP az innovációk piaci termékké-, illetve szolgáltatássá válását célozza meg, tehát közvetlenül az innovációra alapozott vállalati növekedést segíti el. A pályázati keretek fogságából is kiengedtek néhány tevékenységet. Ilyen az európai technológiai platformok létrehozásának segítése: ebben egyes iparágak képviselinek együttmködését, az általuk megfogalmazott közös célok elérését segíti az EU. Ehhez hasonlóan elsdlegesen nagyvállalatok és kormányok részvételével indultak olyan nagy ív projektek innovációs fókusszal, amelyek a Kutatási Keretprogramtól (jelenleg az FP7-tl) függetlenedtek, mint kiemelked versenyképesség-növel hatással bíró kooperációk (ld. Airbus, Galileo). A legfbb változás azonban az állami beavatkozások hangsúlyeltolódása: egyre inkább elterjed a vállalatok innovációs tevékenységének adó- és adóalapkedvezménnyel való díjazásának gyakorlata; erre egy friss, 2007-es OECD-áttekintés világított rá.37 Emellett a közfinanszírozású kutatóintézetek, felsoktatási in36 Sajnos nehéz lenne ezekre számszeren becslést adni az eltér jogszabályi környezet és az elnevezések gyakori különbségei miatt. 37 OECD 2007

49

tézmények kapnak egyre több ösztönzést és támogatást arra, hogy K+F eredményeiket lényegében maguk piacosítsák. Az ehhez vezet út a fenti intézmények sikeres projektjeibl ,,kipörg" úgynevezett spin-off cégek megalapítása. Az induló innovatív vállalkozások túlélképességének fokozása érdekében eltérbe került a korai fázisú kockázati tkebefektetések ösztönzése, valamint az olyan garanciaalapok létrehozása, amelyek az innovatív eredményekre alapozódó apró vállalkozásokba történ magántke-befektetésekre ad egyfajta biztosítást. Az információs társadalom kiépüléséhez köthetjük, hogy a technológiai fejldés üteme már egyes területeken a (potenciális) fogyasztók adaptációs készségét messze felülmúlja. Erre lehet példa Európában a harmadik generációs mobiltelefónia ­ miközben a jelek szerint a Távol-Keleten 3-5 évnyi elnyt diagnosztizálhatunk a fogyasztói adaptáció területén.38 Talán ez a tapasztalat adja a társadalomtudományok képviselinek és egyes értelmiségi diskurzusok résztvevinek legújabb válságérzetét: az id szorításában egy ,,technologizált" világban a történések és az elemzések közötti sebességkülönbség hihetetlenül látványos, és egyfajta kontrollválsággal fenyeget. Az bizonyosnak látszik, hogy a természet- és társadalomtudományok, vagy más megközelítésben a mérnöki, üzleti, állami tervezési, jogi tevékenységek a korábbinál kiterjedtebb és mélyebb összehangoltságot igényelnek. Úttör kutatások-fejlesztések érdekében korábban elképzelhetetlen együttmködések visznek új színt a K+F+I szférájába. Az úgynevezett generikus technológiák fejlesztése nem pusztán további technológiák egész sorának kialakítására nyitnak utat: példának okáért a mobil adatátvitel javítása (a már említett ,,generációváltás") minden érdekelt gazdasági szereplnek lehetséget biztosít újabb szolgáltatások, újabb termékek piacra dobására, amelyek egészében a korábbinál sokkal nagyobb árbevételt jelentenek számukra. Ebbl az is láthatóvá válik, hogy ma a ,,kis" és ,,nagy" innovációkra irányuló tevékenységeket sokszor már az indulásnál, a projektcélok definiálásakor jól el tudjuk különíteni. A modernitás során eddig inkább utólag derült ki, hogy egy kutatásfejlesztési produktum hány lehetséget nyit meg a születésével, most sokszor kimondottan az által mozgósítható számtalan erforrás (köz- és privát, szellemi és anyagi...), hogy a lehetségeket hangsúlyozzuk.39 Márpedig az
38 Ebbl látszik, hogy itt komoly, feltárásra váró kulturális eltérések léteznek. Jól látható például, hogy Japánban a robotok beépítése a mindennapokba sokkal kevesebb ellenérzést vált ki vagy fog kiváltani, mint Európában. 39 A tudományos tevékenység során a nagyon erforrásigényes ,,big science" és a kis kutatócsoporttal és/vagy kevés pénzzel is elvégezhet ,,little science" megkülönböztetése régebbi kelet.

50

erforráskoncentráció az egyre fokozódó versenyben különös jelentséggel bír. Ezt talán a tudományos és a gazdasági aktivitás kapcsolatának újabb apró történeti lépésének tekinthetjük. Az információs társadalom fejldése kimondottan öszszefügg az innovációs célú együttmködések terjedésével. Korábban sem az üzleti, sem a technikai elfeltétel nem volt adott arra, hogy egymástól komoly földrajzi távolságban dolgozó, más-más tudásterületeken otthonos személyek és intézmények lényegében idveszteség nélkül (st ­ gyakorlatilag egy azon idben) közösen munkálkodjanak. A gazdasági életben az informatika nagyban segített az úgynevezett kiszervezés (outsourcing) gyakorlatainak kialakításában és a 80-as évektl kezdd terjedésében. Az utóbbi 10 évben sikeres próbálkozások bizonyították, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenységek részei-egésze (design, kutatás, fejlesztés, tesztelés) is kiszervezhet olyan földrajzi helyszínekre, ahol az általános gazdasági-technológiai fejlettség nem éppen magas színvonalú ­ holott a K+F-et korábban az információs társadalom olyan zászlóshajójának tekintettük, amely kiemelked tudásintenzitása okán csakis a globális információs társadalom centrumaiban képzelhet el. A kutatás-fejlesztésnek egyre magasabbak a költségei, a kutatói és fejlesztmérnöki munka árában is óriási különbségeket találunk, egyik oldalról ez a tény indokolja az országhatárokon átnyúló együttmködéseket. Azonban még a legnagyobb multinacionális cégeknél sem mindig áll rendelkezésre megfelel K+F szakmai bázis a sokszor meglehetsen hirtelen felbukkanó innovációs feladatokra. A stratégiai jelentség innovációkat a ,,kor szavának megfelelen" fejlesztési hálózatok kialakításával érdemes segíteni. Ugyan e hálózatok szervezési és pénzügyi központjait máig is a globális információs társadalom centrumaiban találjuk, azonban a K+F esetenként távoli helyszíneken megbízásra végzett tevékenység. A repülgépek fejlesztése vagy az rtechnológia, st, a telematikai infrastruktúra fejlesztése területén is találhatunk erre mköd példákat. Az egyes fejlesztési hálózatok horizontális és vertikális elemeket egyaránt tartalmaznak: jó példa erre a nagy európai utasszállító, az Airbus több típusának kifejlesztése, ahol európai repülgépgyártók és kutatóintézetek egész sora mködött együtt. A K+F-feladatok kiszervezésére remek példa, hogy mind a Boeing 777, mind az Airbus esetében az orosz Szuhoj, Iljusin és Tupoljev cégek fejlesztmérnökei oldottak meg fontos fejlesztési feladatokat, miközben az orosz cégek indiai programozókat alkalmaztak az általuk elvégzend feladatok egy részére. A vertikális és horizontális

51

együttmködést az infokommunikációs technológiák segítik el: az együttmköd partnerek a tervezést segít szoftverek által (computer-aided-design, CAD rendszerek) földrajzi határok nélküli közös fejlesztési környezetet tarthatnak fenn, amely még a (potenciális) vevk számára is vizualizálható, a munka minden fázisában értékelhet állapotokat kínál. Az információs technológiák ráadásul lehetvé teszik, hogy a vállalat naprakész információkat kapjon a vev ízlésérl, a termékkel kapcsolatos problémáiról. Az évtized által hozott változások legújabb elemét a tudományos hírek közlésében és a publikációs szokások megváltozásában ragadhatjuk meg. Az online világ ,,érettségét" felmutató Web 2.0 kapcsán megjelent a tudomány 2.0 koncepciója. Ez többek között a kutatók nyilvánosság elé lépését, az elefántcsonttorony elhagyását jelenti ­ legalábbis az els interpretációk szerint. Az Egyesült Államokban például a National Science Foundation és a Public Library of Science támogatásával a ,,tudósok YouTube-jának" megalkotására törekszenek. A SciVee alfa-verziója szeptemberben jelent meg, és módot ad arra, hogy a folyóiratcikkeket videóval egészítsék ki.40 Talán biztosabbnak tekinthetjük a papíralapú tudományos publikációk lassú túlhaladását, az online folyóiratok és tudományos megjelenések teljessé válását, az adatok RSS jelleg megosztását. A paradigmaváltást azonban igazából az jelenthetné, ha a tudományos diskurzusok dinamikája lehetvé válna az interneten, és ez a dinamika a diskurzusokat élénkítené, mélységüket pedig növelné.41

40 Josephina Maier 2007 41 Pl.: Kränkungen, Blindheit und Traditionen im Zeitalter der digitalisierten Wissenschaft » Der schwierige Weg zur Wissenschaft 2.0 http://www.wissenswerkstatt.net/2007/09/12/kraenkungen-blindheit-und-traditionen-im-zeitalter-der-digitalisierten-wissenschaft-der-schwierigeweg-zur-wissenschaft-20/

52

Verseng digitális esélyek?
1. Az információ-szegényektl a befogadó információs társadalomig

A modern információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök elterjedése ­ illetve el nem terjedése ­ fontos társadalompolitikai kérdéseket vet fel. A számítógépek, mobiltelefonok, az internet társadalmi méret fel(nem)használása az élet olyan fontos területein idéz el változásokat, mint például az oktatás, a munka, az egészségügy, a kommunikáció, a mindennapi életben adódó ügyintézések világa. Egyre inkább az online alkalmazások válnak uralkodóvá, ezeken keresztül válik lehetvé a gyors információszerzés, kapcsolatfelvétel ügyintézkkel, nyomtatványok beszerzése, kitöltése, adóbevallás, banki mveletek, tanulás, munka, és még hosszan lehetne folytatni. Éppen ezért komoly hátrányba kerül az, aki nem képes, nem tud, vagy nem akar hozzáférni az IKT eszközökhöz, aki nem rendelkezik azzal a digitális írástudással, amely lehetvé teszi az internet és a mobilkommunikáció rutinszer használatát. Az információs társadalom alakításában szerepet játszó döntéshozók, kutatók körében igen korán felismerésre került az IKT eszközök társadalom-(át)alakító szerepe. Már a 80-as években megjelentek a veszélyekre, kockázatokra figyelmeztet gondolatok, de a számítógépek és az információ hozzáférési esélyébl fakadó bizonytalan kérdéseket és a duális (információ-szegények és -gazdagok) társadalomképet a '90-es végén felváltja a digitális megosztottság árnyaltabb fogalma. A kifejezés alatt általában azt értjük, hogy az IKT eszközökhöz való hozzáférésben és a tényleges használatban jelents különbségek figyelhetk meg földrészek, országok, régiók, intézmények, szervezetek, háztartások és egyének között. Az elmúlt évtized nagyon fontos trendeket mutatott meg ezen a téren, kiderült, hogy a digitális megosztottság kumulatív módon ersíti fel a már meglév társadalmi egyenltlenségeket. Mindez azt jelenti, hogy nem egy új, csak az információs társadalomban felbukkanó jelenségrl van szó, hanem sokkal inkább arról, hogy a gazdasági, képzettségi, életkori, nemi, lakhely szerinti ­ és bizonyára még folytathatnánk ­ adottságok miatt nem mindenki egyformán tud hozzáférni a modern infokommunikációs eszközökhöz, illetve a hozzáférk sem egyformán tudják használni/kihasználni ezek elnyeit.

53

A fejlett országok fontos tapasztalata, hogy a digitális megosztottság problémája nem oldódik meg az IKT eszközök társadalmi telítettségének állapotában sem, ugyanis rendre új technológiák, eszközök (szélessáv, mobil eszközök, Web 2.0, stb.) jelennek meg, amelyeknél hasonló módon újra kialakulnak a törésvonalak. Napjainkban már a használat-nem használat mentén meghúzódó törésvonalak mellett ugyanolyan fontos kérdésként vetdik fel a használók közötti különbség, amely leginkább a digitális írástudás/mveltség, az online önkifejez-képesség, a hálózatokban való gondolkodás és probléma-megoldási képesség, stb. dimenzióiban fejezdik ki. Mindebbl következik az, hogy a digitális megosztottság leküzdése egy hosszantartó, talán végérvényesen soha meg nem is szüntethet folyamat, ami ráadásul egy komplex társadalompolitikai beavatkozás-sorozatot igényel. A hálózati polgárok mindennapi, készségszint IKT eszköz-használatából, gyakorlatából látjuk, hogy mindez milyen elnyökkel is járhat a munkavállalásban, tanulásban, szabadid eltöltésében, a hétköznapi ügyek intézésében. Éppen ezért paradox módon az IKT eszközök egyenltlen elterjedése következtében kialakuló, felersöd társadalmi megosztottságot ugyanezen eszközök segítségével próbálják megszüntetni. Azaz napjainkban már úgy gondoljuk, hogy az IKT eszközök alkalmasak arra, hogy segítségükkel növeljük a leszakadó társadalmi rétegek, csoportok esélyegyenlségét, életminségét. Ezt fejezi ki az eInclusion fogalom, amely már nem elssorban az újfajta egyenltlenségek bemutatására koncentrál, hanem sokkal inkább az okok feltárásával a megosztottság áthidalását elsegít nyertes-nyertes megoldások megfogalmazására. Nem arról van szó, hogy az IKT eszközök megoldják a szegénység, a diszkrimináció problémáját, a társadalmi struktúrából ered egyenltlenségeket, hanem arról, hogy az IKT eszközök elérése, tényleges használata, valamint az online tartalmak és szolgáltatások elsegíthetik a társadalmi kizárás csökkentését, megteremthetik az információs társadalomban való részvétel esélyegyenlségét. A társadalomkutatók szerint egy kevésbé széttöredezett, szolidáris közösség, társadalom sokkal sikeresebben tud alkalmazkodni a változó gazdasági, társadalmi körülményekhez, az új kihívásokhoz. Nem véletlen tehát, hogy az információs társadalomba való integráció felgyorsítása mind a fejlett, mind a fejld országok sajátossága lett az utóbbi években. Ahogy a késbbiekben látni fogjuk, ez az integráció, esélyegyenlség biztosítása nem

54

csak az egyes társadalmak, hanem régiók, földrészek szintjén is fontossá vált. Természetesen az egyes kontinenseken jelents különbségek vannak mind a beavatkozás szintjét, mind a megcélozni kívánt társadalomi csoportok és eszközök tekintetében is, hiszen míg például az Európai Unióban közösségi szinten szorgalmazzák a befogadó információs társadalom kiépítését, addig az Egyesült Államokban ez sokkal inkább települései, kisközösségi szinten valósul meg, mindezzel szemben pedig a harmadik világ nagymértékben rá van utalva a fejlettebb világ laissaiz fair gazdasági érdekeit is kiszolgáló támogatásának.

2. Határozott Európa: ers, integrált információs társadalmakat akarunk
Az Európai Unió globális információs gazdaságban betöltend vezet szerepének megszerzéséhez elengedhetetlen a teljes foglalkoztatottságra való törekvés, valamint a társadalmi kohézió ­ és ennek részeként a szociális védelem és a társadalmi befogadás ­ minél magasabb szinten történ megvalósulása, amit az összes rendelkezésre álló eszközzel támogatni kíván az Unió. A versenyképesség elmozdítása ma már egyértelmen megköveteli a humántkére, az új technológiák társadalmi alkalmazásának képességére irányuló befektetések növelését. Az európai hagyományokban, gondolkodásmódban a társadalmi integráció, a befogadás kultúrája mindig is nagyon ers szerepet játszott. Ennek megfelelen az információs társadalom programokban is egy igazságosabb, kevésbé töredezett társadalomkép jelenik meg. Már a 2002-ben elfogadott eEurope2005 programban megfogalmazódott az információs társadalmat mindenkinek törekvés, de a digitális megosztottság szinte egyetlen területen sem csökkent az elvárt mértékben. Éppen ezért 2006-ban a 32 ország vezeti által elfogadott Rigai eInclusion Miniszteri Deklaráció még határozottabb célokat tzött ki: a leszakadással fenyegetett csoportok (idsek, munkanélküliek, fogyatékkal élk) és a többségi társadalom között feszül digitális megosztottságot a felére kell csökkenteni 2010-re, például az internet-használat terén.

55

11. ábra: Az internet használói közötti különbségek42 Inaktív
0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0

2006-os helyzet ­ veszélyeztetett csoportok 2010-es elrejelzés Rigai célok Átlagos felhasználók 2010-ben a teljes EU-ban

Munkanélküli

65­74 éves

Alacsony iskolázottságú

Napjainkban tehát az informatikára már olyan esélyteremt eszközként tekintünk, amely hatékonyan képes hozzájárulni az életminség javulásához. Ennek ellenére az Európai Unió lakosságának körülbelül 40 százaléka számára az IKT eszközök semmilyen elnynyel nem járnak. Az Eurostat 2005. évi adatai szerint az európaiak egyharmadának nincs hozzáférése számítógéphez, és a 16­74 éves korosztály 37%-a nem rendelkezik egyáltalán semmiféle számítógépes készségekkel. A hozzáférés és a készségek szintje országról országra változik: a legmagasabb szinten álló e-befogadás Skandináviában, a legalacsonyabb szint pedig Dél-Európában és az új tagállamokban tapasztalható. A digitális készségek hiánya és az alacsony szint digitális írástudás kedveztlen irányban befolyásolhatja az életesélyeket, beleértve az oktatási és foglalkoztatási lehetségeket is. Becslések szerint a jelenleg meglév állások 60%-ának és az újonnan létesül munkakörök 90%-ának a betöltéséhez szükség van IKT-készségekre. Az eInclusion politika sikeres megvalósulásához elengedhetetlenül szükség van a klasszikus egészségügyi-, szociális- vagy foglalkoztatási megközelítésmódok túllépésére. Az összehangolt cselekvés elsegítése érdekében az Európai Bizottság a 2008-as esztendt az eInclusion, azaz az eBefogadás évének szenteli. Az európai országok tehát a saját útjukat járják az esélyegyenlséget megcélzó és javító info-kommunkációs stratégiájukban. Az Európai Tanács 2003ban már határozatban emelte ki, hogy biztosítani kell a hátrányos helyzetek számára az IKT-eszközökhöz való hozzáférést, az olcsó internetet. 2005ben pedig megjelent az i2010 Európai Információs Társadalom a növekedé42 European Commission: Measuring progress in e-Inclusion. Riga Dashboard, 2007

56

sért és foglalkoztatásért elnevezés dokumentum (Európai Bizottság, 2005), amely egyik f prioritásaként jelölte meg a befogadó európai információs társadalom létrehozását. Az i2010 stratégia részeként önálló kezdeményezés foglalkozik az idsek helyzetével az információs társadalomban. Az Európai Bizottság által jegyzett akcióterv bevezetjében kiemelésre került, hogy míg 1920-ban csupán 55 év volt a várható élettartam, addig napjainkban elérte a 80 évet, az úgynevezett ,,baby boom" generáció pedig mostanra vonul nyugdíjba, így a 65 és 80 év közötti népesség 40 százalékkal fog nni 2010 és 2030 között. Ezek a demográfiai változások súlyos társadalmi és gazdasági kihívások elé állítják Európát, aminek kezelésében nagymértékben az információs és kommunikációs technológiákra kell támaszkodni. Leginkább az északi államok állnak az élen, Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország, de jelents helyen szerepel Észtország és Szlovénia is. Míg sok országban (pl. Franciaország, Hollandia) a bevándorlók, nemzetiségi kisebbségek esélyegyenlségének javítása a cél, Közép- és Kelet-Európában a legnagyobb etnikai kisebbség, a megközelítleg 5,6 millió fs roma kisebbség integrációjának az elsegítése lenne az elsdleges feladat az IKT eszközeivel. Némileg eltér problémával szembesül Nagy-Britannia, ahol még számtalan le nem telepedett, ún. utazó (traveller, new-traveller) roma és nem roma közösség elérésére lenne szükséges speciális IKT programokon keresztül. Európán belül nem csak az országok között találhatunk jelents eltérést, de a különbségek a nagyvárosok és a falvak viszonylatában is igen jelentsek. Az európai országok az elmúlt tíz évben a gazdasági és politikai átalakulások és demokratizálódási folyamatok következtében fokozottan szembesültek a szegénység, a marginalizálódás, a munkanélküliség, az etnikai konfliktusok, stb. problémáival, amelyet tovább nehezít az elöreged társadalmakban az idsek magas száma. A problémák megoldására az európai országok az elmúlt évtizedben helyi stratégiák és koncepciók mellett EU szint irányelveket és jogszabályokat is kidolgoztak, felismerve, hogy a digitális esélyegyenlség és eInclusion nem csak szociális és esélyegyenlségi kérdés, hanem az Európai Unió versenyképességét is nagymértékben befolyásolja. Az e-befogadás és esélyegyenlségi programokról öszszességében azonban egyelre az állapítható meg, hogy elssorban a használati megosztottság leküzdésére irányulnak43, míg a fogyatékkal élk esetében dönten a hozzáférhetség
43 Elisa Mancinelli: E-befogadás az információs társadalomban. Innen: Az információs társadalom. Az elmélettl a politikai gyakorlatig. Gondolat ­ Új Mandátum, 2007, 169­181. old.

57

kérdései merülnek fel, így rájuk leginkább az internetes portálok akadálymentesítésével koncentrálnak. Az idsek készségeinek javítására és bevonásukra elssorban országos méret oktatási programok indulnak, míg a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetét javító konkrét állami, gazdasági vagy civil intézkedések igen elszórt képet mutatnak.

3. A Janus-arcú Ázsia: koncentráljunk az infrastruktúrára
Ázsiában néhány gazdaságilag fejlett ország ­ mint például Japán, Szingapúr, Dél-Korea ­ mellett számos elmaradott, szegény államot találunk. A gazdaságilag a világ élvonalába tartozó országok az elmúlt 10 éve alatt a központi, tudatos, egymásra épül, hosszú távú kormányzati programok és stratégiák nyomán fokozatosan kiépítették az IKT infrastrukturális feltételeit. Az eInclusion szempontjából már nem a fizikai hozzáférés biztosítása a f kérdés, hanem a másodszint digitális egyenltlenségek csökkentése, az IKT-hez szükséges tudás minél szélesebb körben való elterjesztése, az e-marketing, az e-szolgáltatások, az e-életmód kialakítása, a jogi-társadalmi környezet és a biztonság megteremtése. A kontinens szegényebb országai még az internet boom eltt állnak, az infrastrukturális háttér kiépítésére, az IKT eszközök elterjesztése van a fókuszban. A lakosság többsége mélyszegénységben él, így az e-befogadás itt elssorban nem a hátrányos helyzet csoportok társadalomba való beintegrálását jelenti, hanem általában a lakosság számítógéphez, internethez való juttatását, st arra is van példa, hogy az eInclusion fogalma összekeveredik az alap-távközlési szolgáltatások megteremtésével. Megfigyelhet tendencia Ázsiában, hogy a gyerekeket, az oktatási intézményeket, valamint a falvakban élket célozzák meg a programok. Annak ellenére, hogy India nagy részén napi 6 órára van áram, akadoznak a telefonvonalak, elégtelen az ivóvíz-szolgáltatás, mégis az információs társadalomban látja felzárkóztatási lehetségét. Valószínleg India fogja bizonyítani elször, hogy az információs társadalom valóban felkínálja a lehetséget a hátrányos helyzet emberek és közösségek integrációjára az IKT eszközök segítségével. Indiában számos úttör kezdeményezés indul ezen a téren, ezek felsorolása is külön tanulmányt igényelne. Lyuk a falban elnevezés projekt minden szempontból az egyik legizgalmasabb kísérlet. Az ötlet, hogy szegény gyerekeknek ingyen korlátlan számítógép és internet hozzáférést biztosítanak, a NIIT-nél, India egyik 58

meghatározó informatikai vállalatánál dolgozó Sugata Mitratól származik. Az NIIT magáévá is tette az ötletet, és 1999. január 26-án elindította a Lyuk a falban projektet. Elször a cég Új-Delhi egyik külvárosában lev székhelye körüli falat bontották meg, és helyeztek el benne egy strapabíró, az idjárás változásait kiálló, 2 Mbyte/másodperc sávszélesség internet-kapcsolattal ellátott számítógépet. A szomszédos szegénynegyed gyerekei kezdték el használni a gépet, és pár óra alatt, minden küls segítség nélkül rájöttek arra, hogy hogyan kell használni a számítógépet, hogyan kell böngészni a neten. Ráadásul a gyerekek a megszerzett tudásukat megosztották egymással, hatékonyan tanították egymást. A sikeren felbuzdulva India szerte egyre több ­ napjainkra több mint száz ­ számítógépes ,,fülkét" állítottak fel külvárosokban, és falvakban a gyerekek számára, akik mindenhol autodidakta módon gyorsan sajátították el a gépek használatát. A kezdeményezés nem csak a digitális megosztottságot csökkenti azáltal, hogy lehetvé teszi a hozzáférést a számítógépekhez és az internethez, hanem a gépek által a szegény, vidéki területek lakóit jobb boldogulási lehetségekhez is juttatja. A számítógép használat által pl., ugyanis javultak a gyerekek iskolai eredményei. A projekt az elmúlt 7-8 évben töretlen sikereket könyvelhet el; 2006-ig 150 számítógépet helyeztek el India szerte, és mindenhol hasonló eredményeket tapasztaltak a projekt kivitelezi. Természetesen számos más fejlesztés is verseng a nagyméret indiai piac meghódításáért, melyek között az egyik legrégibb, 2001-ben indult kezdeményezés, a Simputer kézi számítógép fejlesztése. Az elssorban szegényebb, vidéki, sok esetben funkcionális analfabéta felhasználóknak kifejlesztett egyszer, érintképernys számítógép képes mobiltelefonon keresztül az internethez csatlakozni, MP3-t lejátszani, valamint smart kártyák segítségével akár online banki mveletek is végrehajtani. A pillanatnyilag kapható 3 modell ára 240 és 480 dollár között van. Figyelemre méltó, hogy csak utóbbi évek híreiben legalább féltucat olyan internet-képes számítógép fejlesztése folyik, amelyeknek ára 200 dollár körül van. Azonban mi sem bizonyítja jobban, hogy India elssorban az IKT eszközökre támaszkodva kívánja felvenni a küzdelmet a szegénységgel, hogy 2007 végére 600.000 teleházat (infokioszkot) hoztak létre a kistelepüléseken. Modell érték az 1999-ben elindított malajziai Mobil Internet Unit (MIU) elnevezés projekt, melynek lényege, hogy egy 12 méter hosszú, multimédiás tudás centerré és tanuló állomássá átalakított busz járta az ország elzárt, városoktól távol es településeinek középiskoláit, és IKT tréninget

59

tartott a tanároknak, diákoknak, iskolai adminisztrátoroknak, és a szülknek, azért hogy növelje a tudatosságot és az érdekldést az elektronikus eszközök iránt. A busz több internettel ellátott számítógéppel, printerrel, faxszal, egy 56 kbps modemmel, másoló és szkennel géppel, nagyképernys televízióval, DVD lejátszóval, és a számítógéppel kapcsolatos könyvekkel volt felszerelve. A MIU lényege, hogy a busz személyzete egyhetes workshop keretében biztosította az alap IKT mveltségi képzést, valamint az elektronikus médián keresztül támogatta az egész életen át tartó tanulást. A tréning moduljai az alap számítógépes és szövegszerkesztési képességek elsajátítása, az alap internetes szolgáltatások (pl. e-mail) megismerése, valamint az információkeresés, és a saját információk weben való megjelenítése. A projekt során 400 tanár és 1600 diák kapott alapképzést, emellett a MIU további 800 a projektben részt nem vev diáknak tette lehetvé, hogy felfedezze az internetet azáltal, hogy kiszolgálta a könyvtárak, közösségi és forrásközpontok közönségét is.

4. A verseng Amerika: a piac majdnem mindent megold
Az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában a digitális esélyegyenlségi politikával csak a kilencvenes évek végén találkozhatunk, hiszen a számítógépek és az internet elterjedése nagyon dinamikus képet mutatott. Mára a háztartások 90%-ban van számítógép, a rendszeres internet-használók aránya pedig 80 százalék fölött van. Az Egyesült Államokban az internetezk 9 százaléka 65 éves vagy idsebb, s ez az arány nem sokkal marad el ennek a korcsoportnak a társadalombeli 16 százalékos arányától. Mindez visszatükrözdik a fogalomhasználatban is, hiszen annak ellenére, hogy már a '90-es évek közepén elkezdtek beszélni a digitális megosztottságról, ez jellemzen nem lépett túl az új technológiai eszközök hozzáférési esélyében megmutatkozó társadalmi különbségek bemutatásán. Az amerikai Nemzeti Telekommunikációs és Információs Hivatal (NTIA) jól ismert ,,Falling Through the Net" tanulmánya 1997-ben használta elször a digitális megosztottság kifejezést, ám a 2002es tanulmányban már egyszer sem. Ezeknek a fejlett országoknak a gyakorlata azonban azt mutatta meg ­ amire a kutatók persze fel is hívták a figyelmet ­, hogy a dinamikus fejldés ellenére is megfigyelhet a digitális megosztottság, 60

például a jövedelmi helyzet, az etnikai hovatartozás, a településnagyság dimenzió mentén. A számítógépek és az internet társadalmi telítdésének szakaszában újabb típusú különbségek tapasztalhatóak, ami a másodlagos ­ azaz a használatbeli különbségekben megragadható ­ digitális megosztottságban, valamint az online tartalom-szakadékban nyilvánulnak meg. Mindezeket a törésvonalakat az Egyesült Államokban elssorban pályázatok, állami támogatásból megvalósuló projektek, kedvezmények segítségével próbálják áthidalni, míg Kanadában a közösségi hozzáférési és információs pontok (pl. CAP, GIC) által igyekeznek olcsó internethozzáférést biztosítani a kilencvenes évektl napjainkig. A programok azonban túlmutatnak a fizikai hozzáférés problémáján; az internethez szükséges készségek elsajátításának támogatása, a technikai segítségnyújtás, a tartalomszolgáltatás is prioritásként jelenik meg. Közös mindkét ország esetében az is, hogy kiemelten támogatják az iskolák, könyvtárak internettel való ellátását, így ennek nyomán azok közösségi pontokká alakítását. Fontos tendencia, hogy ezek a pontok az USA-ban (CTC) elssorban már nem a hozzáférést, hanem az online oktatást segítik. Az Egyesült Államokban már 1996-ban pontosan a digitális megosztottság áthidalása érdekében szövetségi szint kezdeményezések indultak. A programokat fontosságára igen gyakran maga az elnök és Al Gore alelnök hívták fel a figyelmet. A Clinton kormányzat sokat bírált, de eltökélt és határozott E-rate programja már 1999-ben 80.000 iskolát és könyvtárat látott el internet kapcsolattal, amelyre a szövetségi kormányzat az ezredfordulói több mint 5,5 milliárd dollárt költött. A fedezetet a távolsági telefonbeszélgetésekre kivetett adók biztosították, azaz egy fogyasztónak kb. havi 30-40 centjébe került a program. Ezen túlmenen a vállalatok számára 10 év alatt 2 milliárd dollár érték adókedvezményt kínáltak annak érdekében, hogy a cégeket számítógépek ajándékozására ösztönözzék. Az eredmény: mára a program 30 millió gyerek számára biztosít internet-hozzáférést több mint egymillió osztályteremben, továbbá 47.000 iskolában és könyvtárban, azaz már 2002-ben az állami iskolák 99 százaléka rendelkezett internet-kapcsolattal. A digitális befogadás elsegítése igen karakteresen jelenik meg az Egyesült Államok nagyobb városaiban is, ahol önálló stratégiákkal, akciókkal próbálják áthidalni a digitális megosztottságot. Az utóbbi években elkészítette már az IKT eszközök segítségére támaszkodó társadalmi befogadást elsegít programját például Philadelphia, Minneapolis, Boston, San Diego, Seattle, San Francisco. Ezek kiemelt területként kezelik az ingyenes és megfizethet vezetéknélküli internet-hozzáférést, az egyszer alapszolgáltatások elérését,

61

a rászoruló háztartások PC-vel és kiegészít eszközökkel (például nyomtatóval) való ellátását, valamint minden rászoruló közösségben a digitális írástudást nyújtó képzéseket és a releváns, többnyelv online tartalmat. Áttekintve a dél-amerikai eInclusion törekvéseket, azt tapasztaljuk, hogy elssorban itt is a szegénységgel, valamint a lakosság általános technikai és telekommunikációs ellátottságának kérdésével foglalkoznak, azaz inkább a harmadik világ megoldási modelljeihez közelítenek. Az országok, még pontosabban a különböz nemzetközi, és amerikai szervezetek f törekvése ezért az infrastruktúra kiépítése, a lakosság olcsó IKT eszközökhöz való juttatása. A technikai feltételek kiépítése elssorban közösségi pontok, telecenterek létesítését jelenti, amelyek sok esetben tanulóközpontokként is mködnek. Másodsorban kiemelten fontos a drótnélküli technológiák kiépítése azért, hogy a távoli falvak internet-elérését is biztosítani lehessen. Ez utóbbiak megvalósulására az jellemz, hogy általában egy adott település ügyét felkaroló szervezet kiépíti a településen a vezeték nélküli hálózatot. Példaérték a 2003-ban indult El Chaco-i projekt, ahol maga a helyi közösség kért segítséget nem csak abban, hogy a hozzáférést olcsóbbá tegyék, hanem abban is, hogy elsegítsék az egész közösség szociális és gazdasági fejldését az IKT által. Ennek nyomán a segítségül hívott Chasquinet nev szervezet elször képzéseket és workshopokat tartott, amelyek a számítógép használatának technikai oldala mellett a technológiák stratégiai használatára koncentrált. Áttekintették például, hogy hogyan lehet az internetet az iskolákban, az oktatásban használni, hogyan hasznosíthatja a helyi önkormányzat, hogyan dokumentálhatják a terület környezeti értékeit, és hogyan védhetik meg azt, hogyan lehet az internetet a helyi turizmus fellendítésére használni, stb. Létrehoztak egy teleházat is, ahol képzéseket is tartanak különösen tanároknak, a diákoknak, a helyi önkormányzat és a helyi üzletek dolgozóinak. A program során elször a teleházat, az önkormányzatot, és az orvosi rendelt szerelték fel a VSAT és a Wi-Fi ,,keverékével", majd az iskolákat, hoteleket, stb., de csak miután a dolgozói részt vettek a teleházban tartott képzésen, és elsajátították a használatát. Lényeges továbbá, hogy helyi szakemberek is részt vettek a rendszer kiépítésében, azért, hogy megtanulják a mködését, és így ki tudják javítani az esetleges hibákat, illetve tovább tudják a rendszert fejleszteni. A projekt nagyon fontos tanulsága, hogy a modern IKT eszközök hatása csak akkor maximalizálható, ha azokat közösségi szinten sikerül alkalmazni, ha azok közvetett módon a közösség életére lesznek hatással. Ha ez a közösségi jelleg elmarad, akkor csak egy szimpla infrastrukturális beruházásról beszélhetünk, mint sajnos például hazánkban az eMagyarország pontok többségének kiépítésekor.

62

5. A negyedik világ: Afrika
Afrikában a gazdasági tényezk drasztikusan meghatározzák az alaphálózatok, az internet penetráció, az IKT ellátottság és a felhasználás lehetségeit. A kontinens, mely a világon az esélyegyenlségek szempontjából a legnagyobb hátrányokkal és szegénységgel küzd, ahol a Worldbank adatai szerint vannak területek, ahol a népesség 70,8 százaléka napi 1$-nál kevesebb jövedelembl él (Nigéria), ahol a várható életkor mindössze 35 év (Botswana), ahol az írástudatlan nk aránya csupán 13% (Csád), ahol az 5 éven aluli gyermekek fele kissúlyú (Burundi) ­ nos ott a kontinens IKT terén is rendkívül elmaradott. Az afrikai népesség mindössze 3,5 százaléka használt internetet 2006-ban. A fejletlen földrészek ­ mint például Afrika, Dél-Amerika ­ reménytelen helyzetét fejezi ki a negyedik világ kifejezés, ami abból a hálózati logikából, mködési elvbl fakad, hogy a kommunikációs infrastruktúra egyszeren kikerüli az ,,értéktelen" területeket. Errl tanúskodik az egyes földrészeket összeköt adatátviteli hálózatok teljesítményét mutató térkép is 2001-bl.
12. ábra: Adatátviteli hálózatok teljesítménye a kontinensek között 2001-ben44
1 172,4 Mbps

USA és Kanada Ázsia és Óeánia
4 bp 0,1 M 1 82 s

162

250,1

Mbp

s

Európa
s

bps

766,6

133

,5 M

Latin-Amerika és a karibi térség

Afrika

s Mbp

44

4,8

M

14

bp

,0 68

M

bp

s

Azonban az internet Afrikában leginkább csak a nagyobb városokban érhet el, a vidéki kisvárosok, falvak teljesen el vannak szigetelve a digitális világ lehetségeitl. Etiópiában például kevesebb, mint 6 mobiltelefon jut 1000 fre, Libériában pedig mindösszesen 3 telefonvonal jut ugyanennyi emberre. Afrikában legalacsonyabb a mobil penetráció a kontinensek között, azonban ez a szám dinamikusan növekszik: 2006 év végén megközelítleg 20% volt, amely 188 millió mobil-elfizetést jelentett az akkor még 922 millió fs kontinensen. Ez jelents elrelépés a korábbi évekhez képest, amely azért is fontos, mert a lakosság bekapcsolása
44 forrás: Teleography Inc.

63

a mobilfelhasználók táborába jelentsen hozzájárulhat az összekapcsoltsági szakadék (connectivity divide) csökkentésén keresztül az életszínvonal minségi javuláshoz és pozitív gazdasági hatások elindításához. Az afrikai országok gyakorlata többszörösen beigazolta, hogy a legszegényebbek e-bevonódásának megvalósulása elképzelhetetlen nemzetközi összefogás nélkül. Az ENSZ távközlési szervezete, az International Telecommunication Union (ITU) még els globális csúcstalálkozóján, a 2003-as genevai WSIS-en tzte ki stratégiai célként a globális digitális szakadék csökkentését. A 2006 márciusában, Katar fvárosában megrendezett negyedik World Telecommunication Development Conference (WTDC-06) eredményeként egy konkrét akcióterv született meg arra vonatkozóan, hogy az infokommunikációs technológiák segítségével miként lehetne felgyorsítani az elmaradott országok fejldését. Afrikában számos projekt indult az utóbbi évtizedben, hogy a lakosságot bekapcsolják az információs társadalomba. Ezek közül sok a fejlett országokból indul, magán, non-profit, civil kezdeményezésként. Leggyakrabban használt számítógépeket adományoznak, ingyenes szoftvereket és tréningeket biztosítanak a gyakran nagy arányban írástudatlan lakosság számára. A pénzügyi korlátok mellett sokszor hiányzik a megfelel helyi humánerforrás is a programok eredményes kivitelezéséhez, fenntartásához. Eredménytelen volt például korábban a dél-afrikai területen beindult teleház hálózatfejlesztési projekt is, ahol a kiépített 70 teleház közel 2/3-a vált rövid idn belül mködésképtelenné. Ennek tapasztalataira építve, a hibákat kiküszöbölve indult el 2005-ben a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) kezdeményezése 20 afrikai országban, melynek keretében közel 100 közösségi teleházat mködtetnek. A program érdekessége, hogy a teleházakat nk vezetik, akiknek nagy szerepük lesz a következ években képzési, egészség-megrzési és mezgazdasági projektekben is. Ezek a programok azonban igen lassan hoznak csak változást a többség számára, és a közeljövben valószínleg nem oldják meg a digitális megosztottság problémáját, amely leginkább a rossz szociális és gazdasági helyzetben gyökerezik. Az elmúlt évek sokat vitatott kérdése, hogy a Kalahári sivatag vályogkunyhóiba telepített legmodernebb mholdas kommunikációs rendszerek vajon lehetvé teszik-e az itt él törzsek tagjainak, hogy egy merész ,,technológiai békaugrással", az ipari forradalom stációját kihagyva egybl átlépjenek az információs korszakba? További reményt adhatnak a fejld régiók számára a szegénygazdaság ­ fizetképességében alacsony, de népességében óriási tömegek megcélzása. Megjelentek az olcsó,

64

egyszer használatot lehetvé tev számítógépek ­ például az indiai Simputer, a ,,100 dolláros" XO laptop ­ és a 15-30 dolláros mobiltelefon. A fejlett világban megszokott 1 készülék/1 felhasználó mobiltelefon-használati modell mellett a fejld országokban már a kezdetekben több ember osztozott egy készüléken, jellemzen informális közösségeiken belül. A közösségi hozzáférés üzleti alapokra helyezése két fontos elvre épül: egyrészt, hogy több felhasználó által használt mobilkészülék fenntartási összköltsége (TCO) csökken egy fre vetítve, másrészt hogy a felhasználó egyúttal termelvé, szolgáltatóvá is váljon, megteremtve a bevételi forrásokat nem csak a mobiltelefon használatára, hanem további fogyasztásra is. A fenti elvek alapján indult el 1997-ben a Grameen Bank Village Phone Programja Bangladesben. A VP program a mikrofinanszírozás és a mikrovállalkozás modelljét alkalmazva teremtette meg a profitorintentált és ezáltal fenntartható közösségi hozzáférés egyfajta üzleti modelljét. A 68.000 bangladesi faluból 67.000ben jelen lév bank az elmúlt 10 évben 200.000 ilyen vállalkozást indított el non-profit távközlési leányvállalatán, a Grameen Telecomon keresztül. A Grameen Bank mikrofizetésre és mikrovállalkozásra épít modellje azóta univerzálissá és világméretvé vált, st Afrikában már újak is megjelentek. Dél-Afrikában a Vodacom payphone franchise rendszere. Ghánában a Spacefon Areebának az internetes teleházakhoz hasonló, helyhez kötött Telecenter szolgáltatása, amit aztán leleményes és saját tkével rendelkez vállalkozók önerbl mobilizáltak és terjesztettek ki kávézókra, fodrászatokra, élelmiszerboltokra és más út menti szolgáltatóegységekre. Igen nagy támogatottságnak örvend(ett) a 2005-ben indult 100 dolláros laptop fejlesztése, elterjesztése a fejld országok gyerekei között. Az üzleti szférából mind anyagilag, mind szakértelemmel a kezdetektl fogva hozzájárult a projekt megvalósulásához a Google, a News Corp, az AMD, a Rad Hat, a Brightstar és a Nortel, míg 2006-ban már az ENSZ fejlesztési programja (a UNDP) is felkarolta a projektet. A 2005 januárjában bejelentett projekt keretében elkészült els, mködképes prototípust 2005 novemberében mutatták be a nyilvánosságnak, ám sajnos a sorozatgyártás csak 2007-ben indult meg, a gép árát pedig sem sikerült 180 dollár alá szorítani. A tervek szerint 20062007-ben legalább 15 millió darabot akartak eladni fejld országokban, ám eddig mindössze 2 ezer darab gépet osztottak szét, azt is csak a tesztprogram keretében, ráadásul a korábban lelkesnek mutatkozó országok közül egyedül Uruguay hajlandó fizetni, igaz mindössze százezer darabért. Mindez egyelre igen távol áll az eredetileg elképzelt országonkénti egymilliós minimumtól. A projekt komoly kritikájaként jelenik meg, hogy egyszeren nem hajlandó nyitni a fejlett országok felé, pedig olcsó üzemeltetési költségei, könnyen kezelhetsége miatt az itteni iskolások is hasznát vehetnék.

65

Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok
1. Egy év kontra 10 év

Az elmúlt évek World Progress Reportjaiban rendre azt állítottuk, hogy az évenkénti változásokat, apróbb elmozdulásokat fenntartásokkal érdeme kezelni, azok csak több év alatt érnek be trendekké. Mára több olyan összehasonlító vizsgálat eredményeit ismerjük, amelyek öt-hat évre visszamenleg követik az információs társadalmak fejldését. Öt év a technológia gyors fejldését is figyelembe véve azonban elegend arra, hogy az országok közötti különbségek élesebben rajzolódjanak ki. A legtöbb ország ennek ellenére úgy tnik, hogy megtartotta az e-felkészültségi rangsorokban elfoglalt pozícióját. Az információs és kommunikációs technológiák diffúziójához kapcsolódó diskurzus egyik kurrens kérdésfeltevése, hogy számolhatunk-e azzal, hogy belátható idn belül az egyes országokban az internetpenetráció eléri a száz százalékot. Többen úgy vélik, hogy a társadalom egyes szegmensei eltéren prosperálnak az új technológiák használatából, ráadásul nem is tisztán racionális cselekvként hozzák meg döntéseiket. Így mindig lesznek olyan egyének vagy csoportok, akik távol maradnak például az internettl. Természetesen az életük sem marad változatlanul és közvetve részesülnek az információs társadalom nyújtotta elnyökbl. Az információs társadalom alapvet mutatói alapján élenjáró országokban éppen ezekben az években érik el ezt a képzeletbeli plafont, ahonnan egyes számítások szerint45 jelentsen lelassul a fejldés üteme. Ezzel a tényezvel a jelenlegi rangsorok nem számolnak. A rangsorok összeállító vagy a felzárkózásra helyezik a hangsúlyt, vagy néhány éveként teljesen új módszertanra építve (az új technológiai trendeket folyamatosan követve) a trenddiktálók és a trendkövetk harcaként mutatják be az információs társadalmak fejldését. Mindkét esetben azzal a feltételezéssel élnek a rangsorok összeállítói, hogy az egyes országok többé-kevésbé azonos fejldési pályán haladnak. Az információs társadalom szempontjából fejletlenebb országok célja a fejlettebb országok követése (felzárkózási paradigma). Ezzel szemben létezik egy olyan megközelítés is, ami szerint a fejletlen országok, amennyiben jól választanak, olyan technológiába fektethetnek, amivel képesek gyorsabb fejldési ütemet megvalósítani, hamarabb érik el céljaikat (békaugrás paradigma).
45 többek között az eredeti rogersi diffúziós modell szerint is

66

A felzárkózással operáló megközelítésre jó példa a mobiltelefonok elterjedése. Azt állíthatjuk, hogy a fejlettebb országokban már a kilencvenes évek közepén és végén lezajlott az a változás, ami csak most valósul meg Kínában és egyéb felzárkózó országokban. Ezzel szemben, ha a szélessávú internet elterjedését vizsgáljuk, jól látható, hogy a vezeték nélküli internetelérés a hátrányos helyzet térségeket is hatékonyan be tudja kapcsolni az információs társadalomba46. Ez utóbbi esetben jól látható,hogy a technológia elterjedésében kezdetben lemaradó országok nem lépnek meg valamennyi lépést, tehát nem terjesztik el az internetet megelzen a vezetékes telefonokat, nem fektetnek az ADSL technológia fejlesztésébe. Néhány apróbb kiegészítést kell tennünk a fenti állításokkal kapcsolatban. Elsként nem beszélhetünk tiszta modellekrl, a fejld országoknak ma már nem a korai GSM telefonokat kell megvásárolniuk, hanem adott esetben (a piaci cégek piacszerzési logikájával megegyezen) a helyi igényekhez igazított készülékekkel telítik a piacot. Ezek tartalmazhatják a korszer technológia megoldásokat, amellett, hogy olcsóbbak és bizonyos funkciókban korlátozottak. Így egészen másféle terjedési görbével számolhatunk, hiszen a telítd nyugati piacok, illetve a kiforrott technológia révén lényegesen nagyobb verseny mködik. Azt sem tagadhatjuk, hogy a békaugrás stratégiája is kockázatos és nem biztos, hogy valódi elnyökhöz vezet. Elképzelhet, hogy nem kellen kiforrott technológiákba fektetnek a fejld országok, zsákutcába navigálva magukat. St az is elfordulhat, hogy bizonyos iparági érdeknek megfelelen olyan technológiákba fektetnek, amelyek a fejlettebb országokban már meghaladottnak számítanak. A magyarországi szélessávú internet elterjedését hosszú ideig akadályozta, hogy az akkor inkumbens szolgáltató az ISDN technológiába fektetett, így ezeket a termékeket kívánta értékesíteni. Mondhatni a valódi verseny híján kivárt, a fejlesztésekkel megvárva, hogy befektetései elsként megtérüljenek. A felkészültségi rangsorokkal kapcsolatban nem kerülhetünk meg az eltér fejldési modellek kérdését sem. Nézzünk egy egyszer példát. Ha egy adott országban relatív magas a nagyobb szabadsággal, szélesebb kör használati lehetségekkel járó mobil internethozzáférés (erre jó példa Japán esete), míg más országokban többek között a kulturális különbségekbl, nyelv- és képhasználatból, szövegekhez való viszonyból adódó különbségek miatt monitorok eltt ülve használják az internetet csupán a két tényez súlyozásán múlik, hogy hogyan szerepelnek az országok egy összehasonlító vizsgálatban. Tehát óhatatlanul rangsorolnunk,
46 Pontosabban lehetvé teszi a hátrányos helyzet térségek és országok számára, hogy leküzdve az infrastruktúra fejletlenségébl adódó hátrányokat kihasználják az információs és kommunikációs technológiákban rejl lehetségeket

67

értékelnünk kell az egyes technológiákat (ha egyszeren összeadjuk ket, akkor is ezt tesszük), akkor nem vesszük figyelembe ezeket a különbségeket. Ugyanezek a különbségek jelennek meg a gazdasági és társadalmi kérdésekben. Elegend az egyes országok eltér szerepét vizsgálni a globális munkamegosztásban. A térhez fzd viszony, az adekvát technológiák megválasztása, a technológia-használat intenzitása egyaránt függ attól, hogy milyen gazdasági pozícióra tör az adott ország. Nem lehet valamennyi ország célja, hogy túlnyomó többségben kutatás-fejlesztésbl éljen, ha nincsenek termeli háttér, nincsenek globális kommunikációs és pénzügyi központok. Több rangsor (a WEF rangsora és az Economist mérései) is lehetvé teszi, hogy ne csak a helyezések változását követhessük, hanem az egyes országok évenkénti fejldés ütemét is lássuk a mért dimenziókban. Jól látható, hogy míg a fejletlen országok magasabb növekedési ütemet mutatnak, mint a fejlettek. Így annak ellenére, hogy a különbségek nem sznnek meg, nominálisan fokozatosan csökken a rangsorokban mutatkozó különbségek. A rangsorok tehát az egyes országok fejldési ütemét és egymáshoz viszonyított pozíciójukat egyaránt értékelik. Ennek megfelelen látszólag tökéletesen kiküszöböli az egyes országok/piacok közötti méretbeli különbségekbl adódó eltéréseket. Amennyiben egy nagyobb, de alacsonyabb mutatókkal rendelkez országban a fejldés üteme magas, fokozatosan utoléri a legfejlettebb országokat is a méretbeli különbségektl függetlenül. Így, ha a sokmilliárd lakosú Kínában egy százalékponttal növekedik az alacsony bázisérték internetpenetráció, akkor a X százalék egy százaléka Y f. Ezzel szemben a 90%-os dán mutató javul egy százalékkal, akkor az a teljes lakosság 0,9%-át jelenti (Z számú ember). Mindez rövidtávon csak a fejlesztési irányokat befolyásolja, új piacokat jelent, a kínai és más távol keleti országok hihetetlen fejldési tartalékokat jelentenek. Ugyanakkor hosszabb távon mindez a nemzetközi erviszonyok megváltozását jelentheti. Amennyiben a versenyképességet vizsgálhatjuk nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy az egyes országok átlagos teljesítményét lekicsinyelve bízunk Európa relatív fejlettségében. A távol-keleti országokat egy olyan kettsség jellemzi, ahol a nagyfokú szegénység mellett egy hihetetlenül fejlett, versenyképes közeg van jelen. Nem szabad, hogy figyelmünket elkerüljék azokat a hírek, amelyek szerint Kína saját ipara nem csupán fejlett termékeket másol, hanem jelents innovációs potenciállal bír. Az ország rhajóst küld az rbe, röptében eltalálja saját használaton kívüli távközlési mholdját, a legnevesebb európai tervezk bevonásával készít autókat,

68

hónapokon belül fejlettebb mobilszámítógéppel jelenik meg a piacon mint az IT iparban az innovatív megoldásairól ismert Apple. A skandináv és észak-európai országokról (Finnország, illetve Dánia) többször leírtuk, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan a technológia elterjedésébe és a hálózati gazdaság fontosabb mutatóiban is a legfejlettebb országok között jelennek meg. A tanulmányozott rangsorok alapján azt állítjuk, hogy ehhez a fejldéshez elengedhetetlen volt a tudatos kormányzati stratégia (mint a fejlett innovációs támogatási rendszerek, befektetések az oktatásba és a K+F tevékenységekbe), illetve a nagyfokú társadalmi egyetértés, a fejldés támogatottsága.

2. Módszertan és mérések
Az információs társadalom méréséhez kapcsolódó módszertan letisztulása és különösen a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok elterjedése azonban csak az elmúlt b egy évtizedben valósult meg. A társadalomtudományi megközelítéssel él vizsgálatok elsként az információs és kommunikációs technológiák elterjedését felhasználókra és nem használókra, hozzáféréssel rendelkezkre és nem rendelkezkre (az angol irodalom szerint have és have not megkülönböztetés) osztották a társadalmakat. Az úgynevezett digitális megosztottság alapstatisztikáiból már a kilencvenes évek végére készültek átfogó összehasonlító vizsgálatok. Hiába jelentek meg azonban nemzeti szinten a második szint digitális megosztottság, a felhasználás minségének különbségeit finoman mér módszertanok, a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok elmaradtak, csupán néhány társadalomtudományi mérés, mint például a World Internet Project, valósulhatott meg. Azonban ezek a kutatások elssorban az internet társadalmi hatásait vizsgálták, nem volt céljuk az országok rendszeres összevetése, rangsorolása. Az információs társadalmak rangsorszer mérésének két hullámát különíthetjük el. Az els mérések csupán az alapadatokat vetették össze, ezek a korai, leszkít jelleg elemzések kizárólag az egyes eszközök (mint a mobiltelefon, a személyi számítógép vagy az internet) használati mutatóival számoltak. A kilencvenes évek közepén jelentek meg azok a felmérések, amelyek az alapvet technológiai mutatók mellet gazdasági, társadalmi mérszámokat is bevontak az elemzésbe. Míg az alapstatisztikákat összehasonlító korai rangsorok csupán az információs és kommunikációs technológiák elterje69

dését és használatát vizsgálják, addig az úgynevezett felkészültségi vizsgálatok már azt ígérik, hogy az országokat a szerint is értékelik, hogy mennyiben képesek a technológiában rejl lehetségeket kihasználni. Mieltt azonban részletesen bemutatnánk az elmúlt tíz évben publikált fontosabb felkészültségi rangsorokat vessünk néhány pillantást arra, hogy mi a célja az egyes országokat rangsoroló méréseknek. Az ezredforduló környékén kialakuló információs társadalom fejlettségére vonatkozó nemzetközi mérések iránt több irányból, egyre nagyobb igény fogalmazódott meg. Mieltt ezeket bemutatnánk két elfeltételre hívjuk fel a figyelmet ­ a nemzetközi rangsorok megjelenését megelzte az információs társadalomként azonosítható országok ,,kritikus tömegének" elérése és az alapvet IKT mutatók rendszeres, egymással összevethet módszertan szerint megvalósuló mérése. Az információs társadalom a világ legfejlettebb országaiban ugyan már az 1960-as évek elején kibontakozott, globális szinten a fordulat ugyanakkor egyértelmen az 1990-es évek második felére tehet a gyakorlatban az egész fejlett és egyes fejld országokban. Tehát az ezredfordulóra alakult ki egy olyan világtérkép, amelyben az országok jelents hányada információs társadalomként azonosítható. A késbbiekben részletesen leírjuk, hogy az általános társadalmi változások milyen következmények járnak, azonban az elfeltételek között mindenképpen érdemes még megemlíteni az információs társadalomra vonatkozó mérések módszertanának letisztulását. A többé-kevésbé általánosan elfogadott standardokhoz igazodó mérések révén nemzetközileg összehasonlítható, rendszeresen mért (idsoros) adatok álltak a kutatóintézetek rendelkezésére. Ennek az e-felkészültségi vizsgálatok kialakulásának szemszögébl azért van kiemelt jelentsége, mert az alkalmazott módszertanok többsége erteljesen épít a már rendelkezésre álló adatsorokra. Az információs társadalom stratégiák aranykora szintén az 1990-es évekre tehet, ekkor jelentek meg az eEurope programok az Európai Unióban és az akkori társult tagországokban, de az Egyesült Államokban, illetve Dél-Kelet-Ázsiában is hasonló célkitzéseket fogadtak el. Az információs társadalommal kapcsolatos stratégiák egyik kulcspontja a változások nyomon követése, mérhetsége. A nemzetközi összehasonlító vizsgálatok, így az e-felkészültségi rangsorotok a stratégiagyártók adatéhségére apellálva jelentek meg a színen. Az információs társadalom fejldését és különösen a hozzá szorosan kapcsolódó versenyképesség fogalmát ugyanis csak egy nemzetközi ertérben értelmezhetjük. A rangsorok egyik erssége pont abban áll, hogy nem az országok abszolút fejldésére koncentrál, hanem egymáshoz viszonyítva igyekszik bemutatni az országok teljesítményét.

70

3. Az e-felkészültségi vizsgálatok
Az e-felkészültségi vizsgálatok az 1990-es évek második felében kezddtek el, az els jelentsebb ilyen jelleg módszertan kidolgozása a Computer System Policy Projecthez (CSPP) köthet. Az USA informatikai iparágának legnagyobb szereplit tömörít tanácsadó szervezet az ezredfordulót követen jelentette meg a Readiness Guide for Living in the Networked Word cím útmutatóját, amelyben a hozzáféréstl a gazdaságon át építették fel a hálózati világ mérhet és összehasonlítható modelljét. Ha az idben visszatekintünk és megnézzük a korábbi információs társadalomhoz kapcsolódó méréseket, egyértelmen látszik, hogy a felkészültségi rangsorok a néhány évvel korábban kibontakozó digitális szakadék diskurzusára vezethetek vissza. A módszertan kiválóan használható a fejlett és kevésbé fejlett, leszakadó országok összehasonlítására. A hálózati hozzáférésen alapadatain azonban rendre továbblép, jellemzen azt vizsgálja, hogy az adott ország mennyire tudja kihasználni az információs és kommunikációs technológiákban (IKT) rejl lehetségeket. Az e-felkészültségi vizsgálat sok esetben ezért a technológia gyakorlati alkalmazását vizsgálják, így az elemzés fókuszában az e-kereskedelem vagy az e-kormányzat fejlettsége áll. A módszertan fejldésében technológiai egyetemeknek (például a Harvard, MIT) üzleti kutatóintézeteknek (például Economist Intelligence Unit, IBM) és nemzetközi szervezeteknek (például ENSZ, Nemzetközi Távközlési Unió vagy a Világgazdasági Fórum) egyaránt fontos szerep jutott. Talán a széleskör felhasználásnak köszönhet, hogy az e-felkészültségnek a mai napig nincsen általánosan elfogadott definíciója, az egyes intézetek módszertanukkal összhangban saját meghatározásokkal dolgoznak. Az e-felkészültség alatt több esetben kizárólag az internetre épül új gazdasági modell átvételét értik, míg egyes kutatások az IKT szélesebb társadalmi hatásait vizsgálják. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) 2003-ban publikált tanulmányában például kizárólag az internet nyújtotta lehetségek megragadásának képességével azonosította az e-felkészültség fogalmát. Ebbl levezetve a lehetségek mértékét, a kihasználásuk képességét és kontextusát vizsgálják. Az Economist gazdasági napilap kutatóintézete, az Economist Intelligence Unit a közösség és az IKT kapcsolatából indul ki. Az e-felkészültség értelmezésükben meghatározott szint részvételt jelent a Hálózati Világban, így azon társadalmi és gazdasági faktorok meglétét vizsgálják, amelyek elsegítik az IKT elfogadását és használatát (CID 2006).

71

4. Az információs társadalmak tehetetlensége
Az Economist Intelligence Unit (EIU) évente publikálja a mára 69 országot értékel rangsort és a hozzá kapcsolódó részletes elemzést. Az EIU felmérése egyike a legkomplexebb e-felkészültségi rangsoroknak, az évek során kikristályosodó módszertan alapján a technológiai és gazdasági dimenziók mellett a politikai és társadalmi háttérváltozókat is részletesen elemzik, rangsor a közel száz kvalitatív és kvantitatív kérdésekre adott válaszokból képzett, súlyozott mutatókból áll össze. A gazdaságkutatói profilból következen a lakossági IKT-használat mellett megvizsgálják a gazdasági szféra és a kormányzati szegmens technológiához fzd viszonyát is. Az Economist rangsort 2007-ben Dánia vezeti, a legkisebb skandináv ország az elmúlt évek során folyamatosan javított e-felkészültségi mutatóin. Az ország esetében más rangsorok is hasonló eredményt és tendenciát jeleztek. Az e-felkészültségi rangsor második helyezettje az elmúlt évek romló tendenciáit megfordítva 2007-ben Svédország. A harmadik legmagasabb pontszámot elér ország Szingapúr volt ­ a kicsiny, de annál fejlettebb távol-keleti információs társadalom 2002 és 2007 között rendre az EIU rangsorának dobogóján végez. Ha az ITTK WPR riportjához rendelkezésre álló 6 éves idsort vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy több éves távlatban az országok egymáshoz viszonyított helyzete állandó maradt. Kevés ország volt képes arra, hogy jelentsen változtasson pozícióján, a kevés kivétel közé tartozik Dánia, de megemlíthet a lista els harmadába feljutott Észtország példája is. Szingapúrhoz hasonló állandó helyezést elér ország is kevés akadt a listában, a top 20-ba sorolható országok rendre hullámzó teljesítményt mutattak, az egyik évben néhány helyet hátraestek, majd ismét javítottak pozíciójukon. A rendszeres fel-le mozgást több lehetséges módon magyarázhatjuk. Amennyiben a rangsor nagyon pontosan mér, elképzelhet, hogy az a tény, hogy egyes országok hamarabb lépnek meg bizonyos lépéseket ­ ez összefügghet a szabályozással, a helyi támogatásokkal, de származhat a multinacionális cégek üzletpolitikájából is ­ befolyásolja a listabeli helyezést. A többi hasonló fejlettség ország csak ezt követen ,,zárkózik fel", addigra az eredmények kiegyenlítdnek. Egy másik lehetséges értelmezés éppen a mérések pontatlanságával számol, ennek megfelelen a rangsorokban az évenkénti helyezéseket ­ bármilyen más statisztikához hasonlóan ­ bizonyos hibahatáron belül értelmezhetjük csak, ennek megfelelen az egymáshoz közeli fejlettségi szinten álló országok közötti mozgásokat az adatfelvétel jellegzetessé72

geivel magyarázhatjuk. Egy harmadik, és az elz ketttl lényegében független tényezt jelent a módszertan formálódása és a technológia fejldése ­ az idsoros adatok mögött meghúzódó módszertan idrl-idre követi a technológia, a gazdaság és a társadalom változásait, így a helyezések részben a már nem megfelel mérés, részben pont a módszertani változások miatt változnak. Elbbire példaként említhet egy új technológiai megoldás megjelenése, amely csak lassan szivárog be a módszertanba, ilyen technológia az utóbbi években elterjed vezeték nélküli internethozzáférés. Áttekintve az elmúlt közel 10 év e-felkészültségi vizsgálatait és más információs társadalom méréséhez kötd rangsorokat, úgy tnik a módszertanból következen a nemzetközi rangsorok csak nehezen alkalmazhatóak az egyes években megfigyelhet (pontosabban mérhet) változások követésére. Ennek megfelelen a változásokat csak idsoros adatok elemzésével érdemes mérni. Annál is inkább, mert az egymást követ évek helyezéseinek alakulásából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az információs társadalmak fejldésének is van bizonyos tehetetlensége. Ez a tehetetlenség magyarázza, hogy ­ a technikai feltételek gyors változása ellenére ­ egy-két év adatai alapján csak az egyes országok egymáshoz viszonyított relatív és hozzávetleges helyzetére következtehetünk. Mindebbl levezethet, hogy az úgynevezett e-felkészültségi vizsgálatok nem alkalmasak rövid távú beavatkozások, néhány évre szóló kormányzati programok értékelésére. Ugyanakkor a kormányzati döntések elkészítésekor több szempontból is nagyon fontos tapasztalatokkal szolgálhatnak a rangsorok. A döntéshozók egy (1.) általános helyzetkép alapján értékelhetik az adott ország más hasonló országokhoz viszonyított pozícióját. Azonosíthatóak azok a (2.a.) tényezk, amelyekben nemzetközi összehasonlításban jól állnak és azok a (2.b.) területek, ahol a legnagyobb lemaradás mutatkozik. A technológia adaptációja mellett a társadalom (3.) mentalitásváltására is szükség van, ahhoz, hogy az információs és kommunikációs technológiákban lehetségeket ki tudják használni. Valamint a rangsorokból kiolvasható, hogy a sikeresen szerepl országokban (4.) a piac mködését hatékony kormányzati eszközök (szabályozás és támogatás) egészítette ki.

5. E-felkészültségi trendek
Öt-tíz éves idtartam jelentsen csökkenti az eltér módszertanokkal készül rangsorok közötti különbségeket. Az elmúlt években rendszeresen szemlézett három-négy e-felkészültségi rangsor, illetve az információs társadalom fejldését szintén jól mér nemzetközi 73

versenyképességi méréseket áttekintve hasonló eredményekkel találkozunk, ugyanakkor a vizsgált dimenziók és a felhasznált módszertanok továbbra is jeleznek finom különbségeket. Az alternatív mérések közül elsként nézzük meg a Nemzetközi Távközlési Szövetsége (International Telecommunication Union) méréseit. A szervezet a World Summit on the Information Society (WSIS) találkozóhoz kapcsolódóan elfogadott Akcióterv szerint egy olyan összehasonlító módszertant dolgozott ki, amelynek segítségével az egyes országok teljesítménye reálisan értékelhet. A Digitális Lehetség Index (Digital Opportunity Index, DOI) kidolgozása a nemzetközi találkozó második, 2005-ös tuniszi fordulójának elkészítése közben megvalósult. Ennek megfelelen 2004 és 2006 között 181 országból gyjtöttek adatokat, de 62 ­ zömmel fejlettebb ország ­ estében egészen 2000-ig visszamenen rendelkezésre állnak az idsoros adatok. A DOI 11 IKT-hez kapcsolódó alapindikátorra épít, azokat három klaszterbe ­ lehetség, infrastruktúra és kihasználtság ­ rendezi (lásd keretes ismertet).
International Telecommunication Union ­ Digitális Lehetség Index · Infrastruktúra: · a háztartások ellátottsága vezetékes telefonnal · a háztartások ellátottsága számítógéppel · az otthoni internet-hozzáférések aránya · 100 lakosra jutó mobilelfizetések száma · 100 lakosra jutó mobil internet-hozzáférések száma · Használat: · azok aránya, akik használták már az internetet · a fix szélessávú elfizetk aránya az összes internetez között · a mobil szélessávú elfizetk aránya az összes internetez között · Lehetség: · a mobil telefon-hozzáféréssel lefedett lakosság aránya · az internet-hozzáférés költsége az egy fre jutó jövedelemhez viszonyítva · a mobil tarifák viszonya az egy fre jutó jövede-lemhez

Érdekes, hogy a 2001-tl megfigyelhet tendenciák a világ vezet országai esetében nagyon egybecsengnek a korábban ismertetett Economist vizsgálat eredményeivel. Az ITU összehasonlító vizsgálatának élbolyát adó top 20-as listáján Dánia és Észtország47 folyamatosan javuló értéket mutat. Hasonlóan dinamikusan fejldött Japán információs társadalma is. Ha a finom különbségekre vagyunk kíváncsiak, jól látszik, hogy ezen a rangsoron az ázsiai országok jobban szerepelnek. A top 10 ország közül ezúttal 5 országot találunk a régióból ­ a listát minden évben töretlenül vezet Koreát a legújabb felmérés szerint Japán követi, de Szingapúr, Taiwan és Hong-Kong is ers versenyznek bizonyult a nemzetközi összevetésben.
47 Észtország a legfrissebb adatok szerint ugyan négy helyet visszaesett, de összesített pontszáma megegyezik az eltte szerepl három másik államéval.

74

Végül vessünk egy pillantást az elssorban a hálózati gazdasági megközelítéssel él Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) Networked Readiness Indexére. A módszertant ezúttal is rövid keretes írásban foglaljuk össze. A legfrissebb, 2007-ben publikált rangsor az Economist méréséhez haWorld Economic Forum - Networked Readiness Index A nemzetközi versenyképességi index kilenc f dimenzióban vizsgálja az országokat. A piac hatékony mködésén, vagy a makrogazdasági mutatókon túl az oktatás, az (információs) technológiai felkészült-séget és az innovációt is figyelembe veszik. Ezek a dimenziókat összesen három kombinált indexben összegzik. Az alapvet feltételek indexe az intézmények és az infrastruktúra értékelésébl, a makrogaz-dasági mutatókból, valamint az egészségügy és a közoktatás dimenzióiból áll össze. A hatékonyságnöve-l index a felsoktatás és a képzés adataiból és a piac hatékony mködését és a technológiai felkészült-séget jelz legfontosabb mutatókból épül fel. Az innovációs és szofisztikáltsági index az üzleti élet kifi-nomultságából és az innováció szintjébl áll.

sonlóan Dániát helyezze az élre, a távol-keleti mintaállam, Szingapúr ezen a rangsoron is rendre az els háromban végez. Itt is megfigyelhet, hogy a legtöbb ország hullámzó teljesítményt hoz, azonban a helyezések szórása nem túl magas, az egy-két helyezés elvesztését, gyors felzárkózás követ. Az élbolyon belül ­ más mérésekhez hasonlóan ­ az Egyesült Államok nyújtja a leginkább hullámzó teljesítményt, de a 2006-2007-es mérés során második helyre felkerült Svédország és a képzeletbeli dobogóról éppen csak lecsúszó Finnország mozgásában sem mutatható ki egyértelm tendencia.

75

Ianus arcú internet
A következ sorokban az elmúlt tíz esztendt az internethasználat szabadsága témakörén keresztül közelítjük meg. Úgy véljük, hogy a politika és az információs-kommunikációs technológia metszéspontjainak, kölcsönhatásainak áttekintése révén sok tekintetben látleletet kaphatunk errl az idszakról. A Netcraft adatai szerint48 tíz éve a weboldalak száma egymillió volt, 2006 novemberében pedig százmillió. (2007 végén pedig már 150 millió felett járunk.)
4. táblázat: A weboldalak számának alakulása világszerte 1997. április 2000. február 2004. május 2006. november 2007. október 1.000.000 10.000000 50.000.000 100.000.000 142.000.000

Már ezekbl az adatokból is leszrhet, hogy míg 1997-ben a világháló nem igazán tudott volna jelents hatást gyakorolni a nagypolitikára, mára eljutottunk oda, hogy nem tud nem hatással lenni a közéletre. Ezen állítást alátámasztandó szerepelhetne itt több ezer választási kampányoldal internetcíme49, elektronikus petíciók50 és egyéb online tiltakozásokról51 szóló híradások sokasága vagy éppen rengeteg YouTube-on elhelyezett politikai témájú videó52, de mindezek egy külön fejezet ­ vagy még inkább egy külön jelentés ­ számára is bséges anyagot szolgáltatnának. Említhetnénk a kampányok során online begyjtött pénzösszegek emelkedését, az internet és a mobiltelefon szerepét a (bármilyen típusú) demonstrációk, nagygylések, kampányok szervezésében, ezek viszont ma már közhelyes információk, így talán az a legjobb megoldás, ha szubjektíven kiragadunk egy-egy általunk fontosnak ítélt momentumot, és ezekkel próbáljuk meg érzékeltetni a közélet és az online világ egyre intenzívebb kölcsönhatását. Ha már a kampányt említettük, szerepeljen itt a következ jellemz adat: ­ a Pew Internet & American Life és a Pew Research Center for The People
48 Netcraft 2004 49 The Living Room Candidate 2007 50 Infinit 2007 51 Infinit 2005 52 YouTube 2006

76

and The Press adatai szerint53 ­ 1996 és 2006 között (tehát megközelítleg az általunk vizsgált idszakban) ötszörösére növekedett azon amerikai választópolgárok aránya, akik számára a világháló az elsdleges forrás a választási kampánnyal kapcsolatos hírek beszerzésére. Az elmúlt tíz év elemzésekor kihagyhatatlan (a jobbára az elmúlt 2-3 esztendhöz köthet) a Web 2.0-típusú portálok szerepének említése, hiszen többségük ­ már csak a nagyságrendekkel több felhasználó miatt is ­ sokkal komolyabb hatást gyakorol életünkre, mint korábban bármely weboldal. Ragadjuk ki a YouTube-ot, ahol jelen pillanatban a ,,George W Bush" kifejezésre 35.500 találatra bukkanhatunk (a keresésben pontosabb eredményeket produkáló Google-on keresztül), vagy például a Gyurcsány szóra keresve 4.460 videó tárul elénk. Az ,,állampolgárokhoz közeled" politikusok ma már a YouTube-on magyaráznak meg döntéseket; és a túlontúl szürkének és bürokratikusnak tartott Európai Unió is saját csatornát üzemeltet54, hogy népszerbb legyen polgárai körében. Itt kell említenünk az els igazán komoly kiberháborút is: a szovjet hsi emlékm eltávolítása nyomán kirobbant orosz-észt konfliktus hatalmas károkat okozott a technológiától ersen függ Észtországnak (hosszan sorolhatnánk a függség elemeit az online bankszolgáltatások használatának rendkívül magas mértékétl a többnyire papírmentes kormányzati, parlamenti munkáig). Orosz hackerek (egyes feltételezések szerint a kormány felkérésére, de legalábbis annak támogatásával) összehangolt támadást indítottak fontos észt hivatalok, bankok, vállalatok rendszerei, valamint népszer portálok ellen. A gazdasági ­ és egyéb típusú ­ kár felbecsülhetetlen.

1.

Már ahol beszélhetünk demokráciáról...

,,Elképzelhet, hogy a jövben az internet nem az a magától értetden jelen lév infrastruktúra lesz, mint ahogyan ma hajlamosak vagyunk rá gondolni. A helyzet komolyabbá formálódásával a világhálóról alkotott képünk is átalakul, az internet már nem kizárólag és egyértelmen az emberi jogok kiterjedését és a szabadságot szimbolizálja, a technológia visszájára fordulhat, az orwelli félelmek valósággá válnak, ha nem lépünk idben.55"
53 Lee Rainie ­ John Horrigan 2006 54 EUTUBE http://youtube.com/user/eutube 55 Kollányi Bence, INFINIT, 2007. június 8. www.infinit.hu

77

Lévén, hogy az internet (és általában az IKT) szabadsága témakörében vizsgálódunk, az egyik legfontosabb terület természetesen annak korlátozására irányuló kísérletek szemrevételezése kell, hogy legyen. Az internetcenzúra mint téma pedig sajnos bven kínál elemzési felületet, hiszen ­ éppúgy, mint ahogy az a nyomtatott sajtó megjelenése esetében történt ­ az internethasználat elterjedésével is együtt jár(t) a cenzúra. Sajnos az is természetes, hogy a weboldalak számának fent bemutatott döbbenetes növekedésével párhuzamosan az internetcenzúra is egyre jelentsebb, módszerei egyre kifinomultabbak (más értelemben: egyre durvábbak). Részben azért, mert a weboldalak számának gyarapodásával a ,,gyanús weboldalak" száma is automatikusan n, részben azért, mert egyre több a felhasználó, aki ,,ellenrzésre szorul", de elssorban azért, mert ­ ahogy azt fentebb illusztrálni próbáltuk ­ a politika egyre dominánsabban jelenik meg az online térben. A korlátozások bevezetésének nem mindenütt az az oka, hogy antidemokratikus kormány van hatalmon. Igen erteljesen hat a helyzetre az a sajnálatos tény, hogy a jogalkotás, a törvények bevezetésének és alkalmazásának üteme hosszú ideje nem képes lépést tartani a technológia fejldésének ritmusával, vagy épp nem tudja követni a folyamatos konvergenciát. Így aztán az IKT-val valamelyest érintkez területek szabályozási folyamatai gyakorlatilag vég nélkülinek tekinthetk: amint egy-egy rendelet végre megszületik, biztos, hogy létrejön egy olyan fejlesztés, olyan eszköz vagy technológia is, amely felülírja azt, így a szabályozás rögvest módosításra szorul. Az állam pedig ilyenkor tehetetlenül áll, nincs törvény, amely megvédené polgárait (intézményeit, kormányát stb), ezért sokszor korlátozásokra kényszerül.56

2. Variációk cenzúrára
Kína 1994-ben, egy évvel az internet kereskedelmi nyitását követen kapcsolódott a világhálóhoz, tíz évvel késbb már 14 újságírót tartott fogva börtöneiben online véleménynyilvánításért és információközlésért.57
56 Szintén teljes fejezetet kívánna az önszabályozás kérdése is. Gondoljunk csak arra, hogy gyakorlott felhasználók sokszor tapasztalhatják, hogy egy-egy fórumból, levelezlistáról ,,kiközösítik", kizárják például azokat a usereket, akik nyilvánvalóan reklámcélból küldözgetnek üzeneteket, netán konkrétan spameket helyeznek el publikus felületen. Az önszabályozás azonban érthet módon csak bizonyos mértékig képes orvosolni a felmerül problémákat 57 INFINIT 2006. február 2. www.infinit.hu

78

Az internetet érint állami cenzúra jelentsebb része azonban sajnos valóban az antidemokratikus, elnyomó rendszerek sajátossága. A világ sok országára jellemz, és számos formáját ismerjük. Az OpenNet Initiative munkatársai az internetes cenzúra négy formáját különítették el58, úgy is mint ,,technikai blokkolás" (IP-tartományok, weboldalak elérhetségének korlátozása, igen gyakori módszer); a ,,keresési találatok eltávolítása", (ahol a tettestársak a keresprogramok mködteti, akik megoldják, hogy bizonyos tartalmakra lehetetlenség legyen rátalálni. A harmadik típus, amikor bizonyos jogszabályokra hivatkozva a webhely üzemeltetjét felszólítják az inkriminált tartalmak eltávolítására; míg az ,,öncenzúra" esetében a felhasználók ­ nem önszántukból ugyan, de ­ magukat korlátozzák. Ami pedig az okokat illeti, az OpenNet Initiative hármat sorol fel: a politikai cenzúra során, a hatalom blokkolja vagy bezáratja az ellenzéki weboldalakat. A szociális típusú cenzúra alkalmazásával az állam a pornográfiára, a szerencsejátékokra terjeszti ki a harcot. Szélsséges csoportosulások aktivitásának letörésére pedig a nemzetbiztonságra való hivatkozás eszközét használják a kormányzatok. Persze az okok és az eszközök is rengeteget változtak az évek során, így az általunk vizsgált tízéves periódusban is jelents átalakuláson estek át a módszerek. Ha visszakeressük 6-8 éve írt cikkeinket, ott azt láthatjuk, hogy az állami felügyelet a legtöbb esetben oly módon valósult meg, hogy arra kötelezték a polgárokat, hogy államilag mködtetett internetszolgáltatónál fizessenek el. Egyes kormányok arra kényszerítették az internethasználókat, hogy regisztrálják magukat az állami hatóságoknál. Burmában például egy 1996-ban (!) elfogadott törvény értelmében minden számítógép-tulajdonos bejelentési kötelezettséggel tartozott gépe birtoklásáról. Sok helyütt a nyomtatott sajtóorgánumok korlátozása, az újságírók szólásszabadságának tiltása kényszerítette ki az online térbe kerülést, ami aztán komoly fejfájást okozott a technológia terén képzetlen kormányzatoknak. Persze akkoriban még a legtöbb országban olyan költséggel járt az internethasználat, hogy sokak számára eleve egyfajta ,,financiális cenzúra" tette lehetetlenné a szólásszabadság online gyakorlását. A legdrasztikusabb megoldások: · 2001 júliusában a tálib vezetés betiltotta az internet használatát az afgán lakosok számára.
58 Kollányi Bence, INFINIT 2007. június 8. www.infinit.hu

79

· Van olyan ország, ahol tilos a Google Earth, a YouTube vagy a Skype használata. · Észak-Korea 2004-ben betiltotta a mobiltelefonok használatát. · Iránban 2006-ban betiltották a szélessávú internetet. · Kínában 11 év börtönre ítéltek egy kiber-ellenzékit. Mieltt bárki azt gondolná, hogy csak a fenti államokban (és persze ne feledjük, Európában is létezik még diktatúra ­ Fehéroroszországban) mködik a cenzúra, gyorsan hozzátesszük, hogy az Egyesült Államokban az iraki megszállás kezdetén például a háború szükségességének igazolása, Washington politikájának támogatása fontosabbnak bizonyult a szólás szabadságánál. Akkoriban a Pentagon cenzúrája alá esett gyakorlatilag minden olyan szájt, amely a ,,hivatalostól" eltér módon kommentálta az iraki háborús eseményeket. Volt olyan, a háborús beavatkozást ellenz webkiköt, melyet hónapokon át hackertámadásokkal próbáltak ,,meggyzni", hogy szntesse be a ,,nem hivatalos" vélemények közreadását.

3. Versenyképesség és/vagy szabadság?
,,Jiang Zemin elnök egy számítógépes konferencia résztvevinek nyilatkozta 2000. augusztusában, hogy a 21. századi társadalom és gazdaság fejldésének a motorja lesz a hagyományos gazdaság összeolvadása az információtechnológiával. Egy hónappal késbb arról beszélt, hogy az információt szelektálni kell, amennyire csak lehet, ha az nem segíti el Kína fejldését."59 Az Egyesült Államok felelssége egy másik szempontból is felmerül. Egyes amerikai cégekre gondolunk itt elssorban, amelyek ­ finoman fogalmazva ­ kínos kompromisszumok keretében mködnek együtt bizonyos diktatórikus kormányokkal. A gigantikus kínai internetes piacért folytatott harcban gyakran hallani az államhatalom és az amerikai technológiai vállalatok összefonódásáról és összejátszásáról. Itt szokás említeni a szrszoftverek értékesítését, továbbá a Yahoo! együtt mköd magatartását, melynek következményeként börtönbe zártak egy kínai újságírót (a cég állítólag kiszolgáltatta a levelezrendszerét használó zsurnaliszta adatait), vagy azt, hogy a Google ­ engedve a kínai nyomásnak ­ cenzúrázva indította el szolgáltatását az országban. A találatok szrése, szisztematikus torzítása döbbenetes eredményeket produkál. Következzék egy igen érdekes példa: a Kínában még mindig forró témának számító Tiananmen téri események képeire keresve a Google-nél egészen eltér ered59 Szalai Norbert, INFINIT, 2002. január 24. www.infinit.hu

80

ményeket kapunk, ha a szolgáltató kínai oldaláról kezdjük utunkat. Érdemes az alábbi linkeket összevetni! Találatok a ,,tiananmen" szóra a Google.com képkeresjében: http://images.google.com/images?hl=en&q=tiananmen&btnG=Google+Search&sa=N&tab=wi Találatok a ,,tiananmen" szóra a Google kínai oldalának képkeresjében: h t t p: / / i m a g e s . g o o g l e . c n / i m a g e s ? q = t i a n a n m e n & h l = z h CN&btnG=%E6%90%9C%E7%B4%A2%E5%9B%BE%E7%89%87 Az eljárás már csak azért is roppant veszélyes, mert az internet mint médium megbízhatóságára vet árnyékot. Nem mintha nem lenne így is számos ellensége a világhálónak. Az FBI nemrégiben összegyjtötte az internetet leginkább fenyeget veszélyeket. A nyomozóhivatal szintén említette a fentebb ismertetett kiberháborús veszélyt (az észt-orosz konfliktus mellett itt gondolhatunk a két Korea közti folyamatos hackerinzultusokra), a terroristák által alkalmazott adathalászatot, a zombigépekbl álló hálózatok, a botnetek elterjedését valamint az ipari/katonai kémként alkalmazott hackereket. Még egy gondolat erejéig visszaérve a cenzúrára: számos korlátozási kísérlet ellen számos módszerrel védekeztek a szólásszabadság védelmezi. A közös nyilatkozatok, nyílt levelek megfogalmazásától az online petíción és az éhségsztrájkon60 keresztül egészen a cenzúrát kijátszó szoftverekig, anonim böngészést lehetvé tev alkalmazásokig igen széles a skála. A legjobb persze (nyilván a demokratikus változások mellett) az lenne, ha a kormányzatok követnék azon országok példáját, amelyek rájöttek, hogy az internet olyannyira szükséges a versenyképességhez, hogy ez a gazdasági szükségszerség sokkal fontosabb minden másnál, így aztán a nethasználatra vonatkozó korlátozások szépen lassan felpuhultak.

4. E-részvétel az e-demokráciában
,,Az internet az eddigi leghatékonyabb elmozdítója a demokráciának, és 'a gondolatok szabad áramlása a Földön' a legszebb eszmények közül való, amelyeket valaha is elgondoltak"61 Sajátos, hogy a cenzúra egyre kifinomultabb megjelenési formáival párhuzamosan az elektronikus demokrácia térnyerése is egyre jellemzbb. Egyre több országban kerül a prioritások közé, hogy biztosítani kell a kormányzat mködésének átlátha60 Berta Sándor (2006) www.sg.hu 61 Küzdelem az internet cenzúrázása ellen ­ INFINIT, 2002. október 10.

81

tóságát, és egyre több országban hangsúlyozzák elszeretettel az állam és a polgárok közti ,,újfajta" kapcsolatot, melyet természetesen az elektronikus kommunikáció minségi és mennyiségi fejldése biztosít. Azaz: egyre több csatornán (egyablakos portál, központi hívószám, SMS, digitális tv) kerülhetünk beszél viszonyba kormányzatunkkal, és egyre nagyobb az esély arra, hogy (viszonylag záros határidn belül) választ, visszajelzést kapunk. A kormányzatok kezdenek rájönni, hogy számukra is fontos az állampolgárok bevonása a politikai életbe, ezért aztán egyre több olyan kezdeményezést láthatunk, melynek célja a demokráciában való részvétel támogatása. Egy sor olyan webhely beindulásának voltunk szemtanúi, melyek azzal a céllal jöttek létre, hogy közelebb hozza a politika világához az efféle dolgok iránt vajmi kevés érdekldést mutató fiatal korosztályt. Weboldalak készültek gyermekek politikai ,,nevelését" elsegítend, és persze a különböz falvak, városok önkormányzatai is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a település lakói legalább a helyi kérdésekkel kapcsolatban alkossanak véleményt. A projektek egy része beválik (az e-petíciók, tiltakozások például többnyire megmozgatják a tömegeket), más kezdeményezések viszont látványos csdöt mondanak. Kíváncsian várjuk, milyen irányba mutatnak majd a politika és az internet közti interakciók a következ tíz évben. Azt talán nem túlzás megjósolni, hogy a kölcsönhatás bizonyára továbbra is ers marad...

82

Bibliográfia
Beep Knowledge System http://www.beepknowledgesystem.org Benchmarking Access and Use of ICT in European Schools 2006 ­ Final Report from Head Teacher and Classroom Teacher Surveys in 27 European Countries. Az Európai Bizottság megbízásából az empirica Gesellschaft für Kommunikations- und Technologieforschung mBH és a TNS Emor együttmködésében. http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/i2010/docs/studies/final_report_3.pdf Benchmarking Access and Use of ICT in European Schools 2006 ­ Final Report from Head Teacher and Classroom Teacher Surveys in 27 European Countries. Az Európai Bizottság megbízásából az ,,empirica Gesellschaft für Kommunikations- und Technologieforschung mBH" és a ,,TNS Emor" együttmködésében. http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/i2010/docs/studies/final_report_3.pdf Berta Sándor: Éhségsztrájk a kubai netcenzúra ellen. SG.hu (2006) http:// www.sg.hu/cikk.php?cid=42705 Letöltve: 2007. november 26. Bessenyei István (2007): Tanulás és tanítás az információs társadalomban. http://www.ittk.hu/netis/doc/ISCB_hun/12_Bessenyei_eOktatas.pdf BME Oktatásinnovációs és Felnttképzési Központ (2004): E-learning és felnttképzés Magyarországon. http://www.bme-tk.bme.hu/pages/elmelet/aktualis/reszlet_nfikutatas.pdf BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) ­ INFONIA Alapítvány (2005): Elektronikus közigazgatás ­ Éves jelentés 2005 http://www.ittk.hu/web/docs/ITTK_E-kozigazgatas_2005.pdf BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) ­ INFONIA Alapítvány (2005): Magyar információs társadalom ­ Éves jelentés 2005 http://www.ittk.hu/web/docs/ITTK_MITJ_2005.pdf Capgemini (2007): The User Challenge Benchmarking The Supply of Online Public Services. 7th Measurement ChinaDaily: China's innovation campaign: dos and don'ts http://www.chinadaily.com.cn/english/doc/2006-03/19/content_545827.htm Letöltve: 2007 november 28. City of Boston Digital Bridge Foundation http://www.cityofboston.gov/bra/ digitalbridge/foundation_contact.html Computer Industry Almanac ­ press releases http://www.c-i-a.com/pr_info. htm Csepeli György (2006): Régi és új szociálpolitika. Információs Társadalom folyóirat, 2006/2 83

Davison, Robert ­ Harris, Roger ­ Jones, Noel ­ Vogel, Doug (1999): Technology Leapfrogging in Developing Countries ­ An Inevitable Luxury? Demonstráció karosszékbl. INFINIT (2005) http://archive.infinit. hu/2005/0505/indexkke1.html Letöltve: 2007. december 3. Dojcsák Dániel: A mobiltelefon az ember legjobb barátja http://www.sg.hu/ cikkek/54701/a_mobiltelefon_az_ember_legjobb_baratja Dombi Gábor ­ Kollányi Bence ­ Molnár Szilárd (2007): Társadalmi befogadást most! Az életminség, digitális esélyegyenlség és a társadalmi megújulás Magyarországa. eInclusion éves jelentés Dombi Gábor ­ Kollányi Bence ­ Molnár Szilárd (2007): Társadalmi befogadást most! Az életminség, digitális esélyegyenlség és a társadalmi megújulás Magyarországa. eInclusion éves jelentés. Innen: http://einclusion.hu/ Endless love (Bush-Blair). YouTube videó. http://youtube.com/watch?v=nupdcGwIG-g Letöltve: 2007. december 3. E-petíció: mégis van foganatja? INFINIT (2007) http://archive.infinit. hu/2007/0223/indexeg1.html Letöltve: 2007. december 3. Etikai dilemmák a Nagy Fal tövében. INFINIT (2006) http://archive.infinit. hu/2006/0202/index.html Letöltve: 2007. november 25. EU Practice Portal http://www.epractice.eu/home Európai Bizottság (2006): A növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó megújított partnerség végrehajtása. A tudás jelképének fejldése: az Európai Technológiai Intézet. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/ site/hu/com/2006/com2006_0077hu01.pdf Letöltve: 2006.11.21. European Commission (2005): Information Society Benchmarking Report http://europa.eu.int/information_society/eeurope/i2010/docs/benchmarking/051222%20Final%20Benchmarking%20Report.pdf European Commission (2007a): eGovernment Progress in EU 27+ European Commission (2007b): eGovernment Recource Book. eGovernment Research in FP6 Eurostat (2005a): Europe in figures ­ Eurostat yearbook 2005, Luxembug Eurostat (2005b): Internet usage in the EU25 in 2005 http://epp.eurostat. cec.eu.int/pls/portal/docs/PAGE/PGP_PRD_CAT_PREREL/PGE_ CAT_PREREL_YEAR_2006/PGE_CAT_PREREL_YEAR_2006_ MONTH_04/4-06042006-EN-AP.PDF Eurostat: Internet access and e-skills in the EU27 in 2007 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/pls/portal/docs/PAGE/PGP_PRD_CAT_PREREL/ PGE_CAT_PREREL_YEAR_2007/PGE_CAT_PREREL_YEAR_ 2007_MONTH_12/4-03122007-EN-BP.PDF

84

eUSER (2004-2007) project, http://www.euser-eu.org/Document.asp? MenuID=6 EUTUBE http://youtube.com/user/eutube Hacking, Ian (2005): Genres of Communication, Genres of Information, URL: http://www.socialscience.t-mobile.hu/2005/Hacking.pdf Hole in the Wall http://www.hole-in-the-wall.com/ Hunt, Terence (2000): Clinton Seeks Internet Access for Poor. Nando Times, January 21, 2000 i2010 eGovernment Action Plan http://europa.eu/scadplus/leg/en/lvb/ l24226j.htm INFONIA Alapítvány (2007): e-Kormányzat hírlevél 2005-2007. évi számai Internet World Stats http://www.internetworldstats.com/ ITU ­ Basic ICT statistics http://www.itu.int/ITU-D/ict/statistics/ict/index. html ITU 2007: International Telecommunication Union statisztikák http://www. itu.int/ITU-D/ict/statistics/at_glance/KeyTelecom99.html Josephina Maier (2007): Wissenschaft 2.0 http://www.spektrum.de/artikel/904095&_z=798888 Letöltve: 2007. november 28. Katz, James (1998): Losing Ground Bit by Bit: Low Income Communities in the Information Age. Benton Foundation Kincsei Attila (2007) Jelentés a 'Mobil a világ' konferenciáról www.konferencia-tudasbank.hu Kincsei Attila (2007): Jelentés a 'Towards a Philosophy of Telecommunications Convergence' konferenciáról www.konferencia-tudasbank.hu Kolding, Marianne: European Corporate eLearning Market Forecast and Analysis 2003-2008. IDC Research. Kollányi Bence, INFINIT (2007) http://archive.infinit.hu/2007/0608/infpol1.html Letöltve: 2007. december 1. Kollányi Bence, INFINIT (2007) http://archive.infinit.hu/2007/0608/infpol1.html Letöltve: 2007. december 1. Komenczi Bertalan (2002): Az információs társadalom iskolájának jellemzi. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=informatika-Komenczi-Informacios Letöltve: 2006.10.11. Konferencia Tudásbank www.konferencia-tudasbank.hu Küzdelem az internet cenzúrázása ellen. INFINIT (2002) http://archive.infinit.hu/2002/1010/index4.html Letöltve: 2007. december 3. Lee Rainie ­ John Horrigan (2006): Election 2006 Online. The Internet Is Creating a New Class of Web-Savvy Political Activists http://pewresearch.org/pubs/280/election-2006-online Letöltve: 2007. november 28.

85

Mancinelli, Elisa (2007): E-befogadás az információs társadalomban. Innen: Az információs társadalom. Az elmélettl a politikai gyakorlatig. Gondolat ­ Új Mandátum, 2007, 169-181. old. Mancinelli, Elisa (2007): E-befogadás az információs társadalomban. Innen: Az információs társadalom. Az elmélettl a politikai gyakorlatig. Gondolat ­ Új Mandátum, 2007, 169-181. old. Maurer, Hermann (1996): LATE: A Unified Concept for a Learning And Teaching Environment. http://citeseer.ist.psu.edu/cache/papers/ cs/23040/http:zSzzSzwebfuse.cqu.edu.auzSzInformationzSzResourceszSzReadingszSzpaperszSzlate.pdf/maurer96late.pdf Letöltve: 2007.11.01. Millard, Jeremy (2006): eGovernment for an inclusive society: flexi-channelling and social intermediaries. Danish Technological Institute Millard, Jeremy (editor) (2007): European eGovernment 2005-2007. Danish Technological Institute Ministerial Declaration. Lisbon, 2007., 6 old. Molnár Szilárd (2002): A digitális megosztottság értelmezési kerete. Információs Társadalom, 2002. 4. szám, 82-101. old. Netcraft (2004) May 2004 Web Server Survey Finds 50 Million Sites http:// news.netcraft.com/archives/2004/05/03/may_2004_web_server_ survey_finds_50_million_sites.html Letöltve: 2007 november 28. O'Neil, Dara (2001): Digital Divide Policy In The United States: Framing Federal Policies And Programs To Bridge The Technology Gap. A working paper OECD Broadband Portal http://www.oecd.org/document/54/0,3343,en_ 2649_34225_38690102_1_1_1_1,00.html OECD countries take new approach to fostering innovation, says OECD report http://www.oecd.org/document/8/0,3343,en_2649_37417_ 39529416_1_1_1_37417,00.html Letöltve: 2007.11.05. Open Community Response to the EU Ministerial Declaration. Lisbon, 2007., 4 old. Országos Közoktatási Intézet ­ TÁRKI (2005): Az iskolai eredményesség vizsgálata http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=adatbazisok-isker Országos Közoktatási Intézet (Halász Gábor és Lannert Judit szerk., 2006): Jelentés a magyar közoktatásról 2006. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=kiadvany&kod=Jelentes2006 Point Topic: World Broadband Statistics ­ Q2 2007 http://point-topic.com/ content/dslanalysis/World+Broadband+Statistics+Q207.pdf

86

Portiao Research (2007): The Next Billion: Strategies for driving growth and making profits in low-ARPU mobile markets, URL: http://www.portioresearch.com/Next_Billion.html Rural ICT Toolkit for Africa, http://www.infodev.org/en/Publication.23. html San Diego Futures Foundation, http://www.dell.com/downloads/us/slg/digital.pdf San Francisco Digital Inclusion Strategy http://www.sfgov.org/site/uploadedfiles/dtis/tech_connect/DigitalInclusionStrategyOverview.pdf Seattle Community Technology Program, http://www.seattle.gov/tech Szalai Norbert, INFINIT (2002) http://archive.infinit.hu/2002/0124/index. html Letöltve: 2007. november 27. The Living Room Candidate (2007) Presidental Campaign Commercials 1952-2004 http://livingroomcandidate.movingimage.us/ Letöltve: 2007. december 3. U.S. Department of Commerce, National Telecommunications and Information Administration (1999): Falling Through the Net: Defining the Digital Divide. A Report on the Telecommunications and Information Technology Gap in America. http://www.ntia.doc.gov/ntiahome/ fttn99/contents.html U.S. Department of Commerce, National Telecommunications and Information Administration (2002): A Nation Online: How Americans Are Expanding Their Use of the Internet. http://www.ntia.doc.gov/ntiahome/dn/anationonline2.pdf U.S. Department of Commerce, Telecommunications and Information Administration (1995). Falling Through the Net: A Survey of the ,,HaveNots" in Rural and Urban America. Washington, DC: U.S. Department of Commerce Williams, Kate (2001): What is the digital divide? A working paper for the d3 workshop, Ann Arbor, MI, August 2001 Wireless Minneapolis http://www.ci.minneapolis.mn.us/wirelessminneapolis/commbenefits_wireless.asp Wireless Philadelphia http://www.wirelessphiladelphia.org/digital_inclusion. cfm

87

Kérjük, amennyiben észrevételei vannak a jelentés kapcsán, vagy szeretné felvenni velünk a kapcsolatot, keressen meg minket a BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központban:

Cím: Budapest 1111 Stoczek u. 2-4. St. épület I/108. Telefon: +36 1 463-2526 Telefax: +36 1 463-2547 E-mail: contact@ittk.hu Honlap: http://www.ittk.hu

88



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

... 2. előadás 2005 29 aggregált kínálat áltkém apoptózis bikém dimat ember épszerk iii. eu ismeretek eu logisztika európai civilizációk eredete fizika függvény gyakorlódolg innováció irodalomtudomány is görbe jogi alapismeretek képlékenyalakítás kidolgozott komplex kutatásmódszertan linguistics makroökonómia matek minimum kérdések mintavizsga munkafüzet művtöri nitridálás outsourcing öregedés pápai pol.komm sql számvitel szerep szerves szimbólum szocializáció szociálpszichológia tudomány turizmus urbán vizsga vizsgához vizsgasor